KÜ BH 2008/78
KÜ BH 2008/78
2008.03.01.
A korábban jogerősen lezárt ingatlan-nyilvántartási eljárás nem tárgya az ismételt bejegyzési kérelmet elbíráló földhivatali határozat felülvizsgálatára irányuló közigazgatási pernek (1997. évi XCXLI. tv. 7. §, 44. §).
A felperes az 1998. november 18-án kelt szerződések alapján kérte tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
Kérelméről a földhivatal 1999. július 19-én kelt határozataival döntött oly módon, hogy a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet elutasította.
A felperes 2006. március 14-én a fenti szerződések alapján ismételten kérte tulajdonjogának bejegyzését.
Az elsőfokú földhivatal 2006. április 11-én kelt határozatával a kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2006. július 18-ai határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozat megváltoztatását és tulajdonjogának bejegyzését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperes 1998-ban már kérte tulajdonjogának bejegyzését, e kérelmét azonban a földhivatal elutasította. Ezért újabb kérelmét a kérelem elbírálásának időszakában hatályos, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) rendelkezései szerint kellett elbírálni. A Tft. 3. § a) pontja értelmében pedig termőföld eladása esetén a Tft. 10. §-ában meghatározott személyeket elővásárlási jog illeti meg, akikkel a vételi ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) szabályai szerint közölni kell.
A jogerős ítélet indokolása jogszerűnek találta a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet elutasító földhivatali döntés azon indokát, hogy a szerződések nem tartalmazzák az ellenjegyzés dátumát, a felek személyi azonosítóját, születési helyét, a felperes nem nyilatkozott arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba, és nem igazolta azt sem, hogy az elővásárlásra jogosultakkal közölte volna a vételi ajánlatot; e hiányosságokat pedig a fellebbezési eljárásban csak részben pótolta (csatolta a szerzési korlátozásra vonatkozó nyilatkozatot, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek megküldött vételi ajánlatot igazolta, illetve pótolta a hiányzó személyi adatokat).
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.
Előadta, hogy a mai napig nincs tudomása arról, hogy az 1998-ban benyújtott tulajdonjog-bejegyzési kérelmet a földhivatal elbírálta; ezeket a határozatokat a felperes a peranyaghoz nem csatolta, e határozatok kézbesítésére nem került sor. Rámutatott továbbá arra, hogy az 1998-ban bejegyzésre a földhivatalhoz benyújtott szerződések az akkor hatályban volt jogszabályoknak megfeleltek; ezért az alperes és a jogerős ítélet megsértette az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 7. § (1) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Előadta, hogy a közigazgatási perben az 1998-as tulajdonjog-bejegyzési kérelmet elutasító határozatokat és az azok kézbesítését igazoló tértivevényeket csatolta, a jelen perben felülvizsgálni kért eljárásban pedig a felperes fellebbezésében nem pótolta azt a hiányt, hogy a Tft. 10. §-ában, valamint az R. szabályainak megfelelően az elővásárlásra jogosultak részére történt ajánlatközlést igazolja; ezért a jogerős ítélet jogszerűen döntött a kereset elutasításáról.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az iratokból megállapítható, hogy a megyei bíróság megalapozottan rögzítette ítéletének tényállásában azt, hogy a felperes 1998-ban előterjesztett tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmeit a földhivatal 1999. július 19-én kelt határozataival jogerősen elutasította.
A fenti megállapítást igazolják egyrészt az alperes által az eljárásban becsatolt határozatok és az ahhoz kapcsolt tértvivevények másolatai, másrészt a tulajdoni lapokon található – a kérelmek elutasítását tanúsító – bejegyzések. Miután az elővásárlási jogokra vonatkozó Tft. 10. §-át a 2002. évi XXIII. törvény 22. § (3) bekezdése 2002. szeptember 2-ától léptette hatályba, és úgy rendelkezett, hogy a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni [29. § (8) bekezdése], a felperes tulajdonjog-bejegyzési kérelmére az ajánlat közléséről rendelkező hatályos jogszabályi előírásokat alkalmazni kellett.
Az elsőfokú földhivatal határozatának indokolása tartalmazta a bejegyzés alapjául szolgáló szerződések hiányosságait, nevezetesen, hogy azokon nem szerepel az ellenjegyzés helye és dátuma, az eladók személyi azonosítója, a szerződő felek születési helye, hiányzik a vevő nyilatkozata a tulajdonszerzési korlátozás hiányáról, a vételi ajánlat közlésének igazolása a Tft. 10. § (1) bekezdésében felsoroltakkal, illetve annak igazolása, hogy a kérelmező a vételi ajánlatot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek megküldte.
A megyei bíróság helyesen állapította meg azt is, hogy a felperes a hiányosságokat nagyrészt pótolta, továbbra sem igazolta azonban a Tft. 10. §-a és az R. szerinti vételi ajánlat közlését. E hiányosságra figyelemmel az alperes jogszerűen járt el, amikor az elsőfokú elutasító határozatot helybenhagyta.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a megyei bíróság jogszerűen döntött a kereset elutasításáról.
A Legfelsőbb Bíróság nem látta elfogadhatónak a felperes érvelését a tekintetben, hogy a megyei bíróság a felperes nyilatkozattételi jogát korlátozta, miután az 1999. évben hozott elsőfokú földhivatali határozatokat a felperesnek nyilatkozattételre nem küldte meg.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy e határozatok felülvizsgálata nem képezte a jelen közigazgatási per tárgyát, a határozatok nem tekinthetők a jelen perben felülvizsgált közigazgatási eljárás részeinek. Ennek ellenére a közigazgatási per iratai között rendelkezésre álltak, azokat a felperes megismerhette, azokra észrevételt tehetett.
A Legfelsőbb Bíróság kiemeli továbbá, hogy a felperesnek a megyei bíróság 2006. október 25-én tartott elsőfokú tárgyalásán módja lett volna arra, hogy az alperes által csatolt 1999-ben kelt határozatokat megtekintse, arra észrevételeket tegyen.
A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem ellentétes az Inytv. 7. § (1) bekezdésében megfogalmazott rangsor elvével, illetve az Inytv. 44. § (1) bekezdésébe foglalt – beadványok intézési sorrendjére vonatkozó – szabállyal, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.046/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás