2008. évi VIII. törvény
a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról1
2008.05.01.
„3. § (1) Az egyezmény 3. cikkében előírt tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői intézmények, a bíróságok által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások tekintetében az igazságügyért felelős miniszter,
b) a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások tekintetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara,
c) más szervek által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter
állítja ki és erről nyilvántartást vezet.
(2) A konzuli tisztviselő által készített hiteles fordítások tekintetében a tanúsítványt a külpolitikáért felelős miniszter állítja ki.
(3) A tanúsítvánnyal az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői intézmény vezetői, valamint a bíróságok elnökei vagy elnökhelyettesei aláírásának és pecsétjének (bélyegzőlenyomatának) a hitelességét igazolja. (4) A tanúsítvány az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okiratokról készített hiteles fordítások esetében azt igazolja, hogy a hiteles fordításért felelős szerv vagy személy pecsétje (bélyegzőlenyomata) és a hiteles fordításért felelős személynek vagy szerv vezetőjének az aláírása valódi, továbbá hogy az okiratot aláíró személy milyen minőségben járt el. (5) A közjegyző által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások felülhitelesítési díja ötezer forint, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát illeti meg.”
meghatározott szervek által kiállított okiratok esetében a tanúsítvány kiállításának rendjét rendeletben szabályozza.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott tanúsítvány kiállításának rendjét és a tanúsítvány kiadásáért járó igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.”
„(2) Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított 30 napon belül köteles a területi kamara részére átadni a) a közjegyző okiratait és nyilvántartó könyveit,
b) minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői titoktartás kiterjed,
c) a közjegyző igazolványát,
d) a közjegyző elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzőjét, valamint
e) a közjegyző által használt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamara tulajdonában lévő eszközöket.
(3) A területi kamara az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyző irodájában található, a közjegyző által használt számítástechnikai eszközökből.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetővé tenni a területi kamara erre kijelölt tagja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyző irodájába belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökből az adatokat törölje.” „(1) A közjegyző egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.”
„(5) A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával – az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül – egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.”
„(4) A közjegyzői iroda székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. A közjegyzői iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja.”
„(5) A közjegyzői iroda csak másik közjegyzői irodával egyesülhet, vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik. A közjegyzői iroda gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.
(6) A közjegyzői iroda átalakulásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye szükséges.”
„(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.”
[A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza]
„p) a közjegyző aláírásmintája.”
[A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket]
„g) a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”
„49/B. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.” [A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza]
„j) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”
[Az országos kamara jogai és feladatai különösen]
p) vezeti az elektronikus letéti tárat.”
„(2) A választmány közjegyző tagjainak megbízatása négy, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.”
„69/A. § (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat. (2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet.
(3) A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.
(4) A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.
(5) Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit
a) felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.
[Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el]
„g) aki a 69/A. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.” „114. § (1) A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát – az országos kamara kérelmére – az igazságügyért felelős miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie. (2) A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot a felek választása szerint egy – a nyelvi jogosítványban szereplő vagy magyar – nyelven készíti el és adja ki.
(3) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyző és a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelően igazolta, és közjegyzőhelyettes esetén az alkalmazó közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.
(4) A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.
(5) Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőhelyettes közjegyzői kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni.
(6) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha
a) a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest törölték a névjegyzékből,
b) a közjegyzőhelyettes olyan közjegyzővel létesít munkaviszonyt, aki nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.”
„(4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
„(1) Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.”
„(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus okiratról készített kiadmányt és másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.”
„(1) Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt hitelesen írásban – az óvás felvételével – tanúsítja.”
„Közjegyzői levéltár és elektronikus letéti tár”
„171/A. § (1) A fél kérelmére a közjegyző az elektronikus letéti tárban helyezi el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően külön kérelemre – legfeljebb hároméves időtartammal – többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot törölni kell. (2) A letéti tárból csak a letevő fél vagy a 132. § szerinti meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A másolatot bármely közjegyző kiadhatja.” „(1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.”
„c) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,”
„VI. A hitelesítés illetéke
1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:
a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;
b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint.
2. Külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi felülhitelesítése 5000 forint.
3. E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi felhasználásra szánt okiratoknak
b) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
általi felülhitelesítésére.
4. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.
5. Illetékmentes: a Tv. 91–92. §-ában említett irat hitelesítése.” „(4) Európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján magyar állampolgár érdekvédelmét az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat ellátja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.”
„(1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a konzuli tisztviselő felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik.”
„(4) A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, az azon szereplő aláírás vagy bélyegző valódiságát, avagy a kiállításra való jogosultságot illetően kétely merül fel.”
a) 24. § a) pontjában az „okirat kézhezvételének napjától” szövegrész helyébe a „határozatban foglalt naptól kezdve”,
27. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Az 1–2. § és a 23. § 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 20. § 2009. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 7. §-t és a 12. §-t e törvény hatálybalépését követő választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni.
(6) Ez a törvény 2012. január 1-jén a hatályát veszti.
