BÜ BH 2008/8
BÜ BH 2008/8
2008.01.01.
Hivatali visszaélés bűntettét valósítja meg a földhivatal vezetője, ha a vonatkozó szabályok megszegésével a tulajdonjog soron kívüli bejegyzését rendeli el [Btk. 225. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 95. § (1) bek.].
A Sz.-i Városi Bíróság a 2003. szeptember 26-án meghozott ítéletével T. T. K. II. r. terheltet az ellene 1 rendbeli társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette.
A megállapított tényállás a következőket rögzíti:
K. J. I. r. terhelt 1989 márciusától 1997 szeptemberének végéig a T.-i Földhivatal vezetője, T. T. K. II. r. terhelt pedig 1992 évtől kezdődően a földhivatal ingatlan-nyilvántartási csoportvezetője, egyben az I. r. terhelt általános helyettese volt.
Az I. r. terhelt hat esetben a tulajdonjog iránti bejegyzési kérelmek tárgyában a földhivatal eljáró ügyintézőinek – erre irányuló írásbeli kérelem hiányában – olyan utasítást adott, hogy azokat soron kívül bírálják el és abban érdemi döntést hozzanak. A kérelmek tekintetében – erre irányuló kérelem alapján – a II. r. terhelt vezette rá az iratokra a ,,sürgős'' jelzést, azokat azonban az I. r. terhelt írta alá.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint – mivel a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 95. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a földhivatal vezetője indokolt esetben a beadvány elintézésére írásban soronkívüliséget engedélyezzen – sem az I. r., sem a II. r. terhelt nem járt el szabálytalanul, mindemellett a II. r. terhelt tevékenysége nyomán a soronkívüliség engedélyezése az I. r. terhelt aláírásával vált hatályossá.
A J.-N.Sz. Megyei Bíróság a 2004. március 23-án kelt ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, megállapította T. T. K. II. r. terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, s ezért őt megrovásban részesítette.
Kiegészítette a tényállást azzal, hogy a cselekmény elkövetésére 1997 februárjában került sor. Rögzítette továbbá, hogy a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 95. §-ának (1) bekezdése értelmében a beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. A földhivatal vezetője indokolt esetben a beadvány elintézésére írásban soronkívüliséget engedélyezhet. Az 1995. október 28-án kelt 22.108/1995. számú belső utasítás – hivatkozva az említett rendelet 95. §-ára – a soronkívüliség iránti kérelmeket írásbeli formához köti. Ebből következően az ilyen kérelemnek csak megalapozott és igazolt igények esetén lehet helyt adni.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint az önálló intézkedésre jogosult I. és II. r. terhelt azzal, hogy írásbeli és megfelelően megindokolt kérelmek hiányában, érdemi vizsgálat nélkül, soronkívüliséget engedélyezett, hivatali kötelességét megszegte, s ezáltal az érintett személyeknek jogtalan előnyt biztosított.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 405. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozottan a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
Ebben hivatkozott arra, hogy a 27/1972. MÉM rendelet 95. §-ának (1) bekezdése az írásbeliséget a földhivatal vezetőjének engedélyadására írja elő.
Az Alkotmánybíróság 60/1992. számú határozata a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott – minisztériumi szervektől származó – körlevél, iránymutatás, állásfoglalás révén történő irányítás gyakorlatát alkotmányellenesnek minősítette.
A Földművelésügyi Minisztérium 22.108/1995. számú belső utasítása nem tartalmaz olyan kitételt, amely szerint a soronkívüliség iránti kérelmek előterjesztésére az 1957. évi IV. törvény 16. és 17. §-a ne volna alkalmazható, vagyis az, hogy a kérelem szóban vagy írásban nyújtható be.
Hivatkozik továbbá az indítvány arra is, hogy a belső utasítás értelmében a soronkívüliség kérdésében a földhivatal vezetője dönt, e jogkörét nem ruházhatja át. Minthogy valamennyi esetben az I. r. terhelt írta alá a ,,sürgős'' feljegyzést, a hatáskörét ő maga gyakorolta.
A tanúk egyébként is akként nyilatkoztak, hogy az iktatási sorrendben történő elintézés nem volt betartható, a bejegyzéseket pedig az ügyintézési határidőn belül mindenképpen teljesíteni kell. A ,,sürgős'' jelzés rögzítésével ilyen módon a II. r. terhelt senkinek nem szerzett jogtalan előnyt, s nem okozott jogtalan hátrányt sem.
A Legfőbb Ügyészség az indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta, s ezért a megtámadott határozat hatályban fenntartására tett indítványt.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Be. 225. §-a szerint a hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.
A hivatali kötelességet nem csupán jogszabályok, hanem ezekkel összhangban lévő alacsonyabb szintű szabályok (belső utasítások, szabályzatok) is meghatározhatják, következésképpen annak, hogy a jelen ügyben a soron kívüli eljárás elrendelésére vonatkozó belső – az ügyintézőkre nézve kötelező – szabályokat az FM körlevele írta elő, nincs jelentősége. Itt jegyzendő meg egyébként, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB számú határozata a jelen esetre nem vonatkoztatható, másrészt az is, hogy az említett körlevél tartalma nem áll ellentétben az 1957. évi IV. törvény 17. §-ában foglaltakkal. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis a szóbeli kérelemről – amennyiben az az eljárás érdekében szükséges – jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készítését rendeli el, s az előbbi csak akkor mellőzhető, ha a közigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti. A tulajdonbejegyzés iránti kérelmek esetében viszont az azonnali teljesítés szóba sem jöhet.
A kötelességszegő magatartásnak célzatosnak kell lennie, azaz annak jogtalan hátrány okozására, vagy jogtalan előny szerzésére kell irányulnia. Az előny – amely bármilyen kedvezmény, vagy kedvező helyzet lehet – megjelenhet a tettesnél, de és más személynél is.
A jelen ügyben megállapított tényeket alapul véve pedig nem kétséges, hogy a II. r. terhelt – mint önálló intézkedésre, az ügyintézők utasítására jogosult hivatalos személy – azzal, hogy kellő indokkal alá nem támasztott, szóbeli kérelmek alapján a soronkívüliség engedélyezése ügyében közreműködött, a belső szabályok áthágása folytán – azért, hogy a bejegyzési kérelmet benyújtó személyeket jogtalanul előnyös helyzetbe hozza – hivatali kötelességét megszegte. Minthogy a II. r. terhelt e magatartása a Btk. 225. §-ában írt bűntett törvényi tényállását kimerítette, bűnösségének megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül történt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adva helyt, a megtámadott határozatot a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. III. 947/2004.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás