83/2008. (VI. 13.) AB határozat
83/2008. (VI. 13.) AB határozat1
2008.06.13.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 11. pontjának „ , így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet” szövegrésze, 12. pontjának „állampolgár” és „ , valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid indoklásnak” szövegrésze, illetve 14. pontjának „miután a betekintést kérő személy igazolványa alapján meggyőződött az illető személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselő vagyonnyilatkozatába. A betekintő arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti. A betekintést követően a betekintő aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 11–14. pontja a következő szöveggel marad hatályban:
„11. A 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése szerint a képviselők vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. E jog gyakorlásának biztosítására az alábbiakban rögzített szabályok érvényesek.
12. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének; annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni.
13. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját.
14. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A Bizottság elnöke és jelenlevő tagja rövid jegyzőkönyvvel dokumentálja a betekintés tényét.”
2. Az Alkotmánybíróság Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 12. pontja „A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének;” szövegrész, valamint 13. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 8. számú melléklete 11–14. pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. A támadott rendelkezések a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatába való betekintés szabályait határozzák meg.
Bár az indítványozó az Ör. 8. számú mellékletének 11–14. pontját egészében kifogásolta, azonban az indítvány tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy csak e rendelkezések egyes elemét tartja sérelmesnek. Az indítványozó kifogásolta, hogy az Ör. 8. számú melléklete 11. pontja kizárólag „választásra jogosult magyar állampolgár” számára biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozat megismerését, valamint azt, hogy a 12. pont a betekintést csak kérelemre teszi lehetővé, s a kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, értesítési címét, a kérelem tárgyát és indokolását. Az indítványozó továbbá sérelmezte, hogy az Ör. 8. számú melléklete 13. pontja a Vagyonnyilatkozatokat Kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökének szabad mérlegelésére bízza azt, hogy a kérelemre mikor válaszol, s a betekintés helyét és időpontját miként határozza meg. Az indítványozó az Ör. 8. számú melléklete 14. pontját is támadta, mert a betekintést kérő személy a képviselő vagyonnyilatkozatáról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, mi több kézbe sem veheti azt, s ennek ellenére még igazolnia is kell a betekintés tényét az ún. „Betekintési nyilvántartás”-ban.
Az indítványozó szerint az Ör. kifogásolt rendelkezései sértik az Alkotmány 61. § (1) bekezdésébe foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, valamint ellentétesek a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Hökjtv.) 10/A. § (3) bekezdésével, mely kimondja, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános.
Az indítvány benyújtását követően Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007. (II. 5.) rendelete 3. §-a módosította az Ör. 12. pontját, s immár a betekintést kérő értesítési címének feltüntetését írja elő a betekintési kérelemben.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
2. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) érintett rendelkezései:
„2. § E törvény alkalmazása során:
1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
(…)
4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
(…)
5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
(…)
9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;
(…)
11. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;”
„19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
(…)
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„20. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – igényt nyújthat be.
(2) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
(3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért – legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell.
(4) Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.
(5) Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben az aránytalan költséggel nem jár – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.”
3. A Hökjtv. érintett rendelkezései:
„10/A. § (3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.”
4. Az Ör. 8. számú mellékletének az indítvány elbírálásakor hatályos érintett rendelkezései:
„A vagyonnyilatkozatokba történő betekintés szabályai:
11. A 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése szerint a képviselők vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet. E jog gyakorlásának biztosítására az alábbiakban rögzített szabályok érvényesek.
12. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintést kérő állampolgár a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének; annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni, valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid indoklásnak.
13. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját.
14. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A Bizottság elnöke miután a betekintést kérő személy igazolványa alapján meggyőződött az illető személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselő vagyonnyilatkozatába. A betekintő arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti. A betekintést követően a betekintő aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke és jelenlevő tagja rövid jegyzőkönyvvel dokumentálja a betekintés tényét.”
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt az indítványi elemet vizsgálta, mely szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével és a Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdésével ellentétes az Ör. 8. számú mellékletének az a rendelkezése, mely kizárólag a választásra jogosult magyar állampolgárok számára teszi lehetővé a képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintést.
1.1. Az Alkotmánybíróság korábban már vizsgált olyan törvényi rendelkezéseket, amelyek vagyonnyilatkozatra vonatkozó kötelezettséget rendeltek el, s a vagyonnyilatkozat nyilvánosságáról rendelkeztek.
Az Alkotmánybíróság 30/1997. (IV. 29.) AB határozatában – az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatban – rámutatott arra, hogy a képviselő vagyonnyilatkozatában feltüntetett nyilvános „vagyoni adatai olyan személyes adatnak minősülnek, amelyek a képviselő köztevékenységének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A vagyonnyilatkozat kivonatának nyilvánosságra hozatala a választópolgárok számára átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a képviselők vagyoni és érdekeltségi viszonyait és ezáltal eszköze a képviselők (…) tevékenységébe vetett bizalom megerősítésének.” (ABH 1997, 130, 145.) Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő vagyonnyilatkozatában szereplő, nyilvános „személyes adatai a közérdekű adatokéhoz hasonló jogi elbírálás alá esnek”. [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 143.]
Az Alkotmánybíróság a fentiekben idézett megállapításait az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával összefüggésben fejtette ki. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatában szereplő nyilvános személyes adatoknak a közérdekű adatokhoz hasonló kezelésére vonatkozó követelmény a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvános adataival szemben is érvényes. Amennyiben törvény a helyi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatában szereplő személyes adatok nyilvánosságra hozatalát a közélet ellenőrizhetővé tétele érdekében elrendeli, akkor a közérdekből nyilvános adatokat a közérdekű adatokéhoz hasonló jogi elbírálás alá kell vonni.
1.2. Az Alkotmánybíróság fentiekben idézett határozatát követően az Alkotmány 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, azaz az Avtv. kiegészült a közérdekből nyilvános adatokról szóló rendelkezésekkel. Az Avtv. 19. § (4) bekezdése közérdekből nyilvános adatként határozza meg az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatát. Az Avtv. 2. § 5. pontja szerint közérdekből nyilvános adat: „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli”. Az Avtv. 19. § (4) bekezdésének utolsó mondata a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatban az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
A Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzati „képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános”. Tekintettel arra, hogy a Hökjtv., azaz törvény a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát közérdekből elrendelte, a nyilvános vagyonnyilatkozatban foglaltak az Avtv. 2. § 5. pontja értelmében közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatban az Avtv. 19. § (4) bekezdésének megfelelően a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a követelmény vezethető le a 30/1997. (IV. 29.) AB határozatból (ABH 1997, 130, 143.) is.
1.3. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot biztosítja. Eszerint a „Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van (…) arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze”. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog címzettje tehát bárki lehet. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésének jogát nem köti semmilyen, így állampolgári státushoz sem. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével összhangban az Avtv. 20. § (1) bekezdése is rögzíti továbbá, hogy a „közérdekű adat megismerése iránt bárki (…) igényt nyújthat be.”
1.4. A helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát – a fentiekben kifejtettek szerint – a közérdekű adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni, a vagyonnyilatkozatban foglalt nyilvános adatokkal kapcsolatban a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így azt is, hogy a közérdekű adatokat bárki megismerheti, a közérdekű adatokhoz bárki alanyi jogon hozzáférhet. Ennek következtében a hozzáférésnek nem lehet feltétele a magyar állampolgárság, illetve a választójog.
Az Ör. 8. számú melléklete 11. pontjának első mondata ugyanakkor a helyi önkormányzati képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatába való betekintést a választásra jogosult magyar állampolgárok számára teszi lehetővé. Ezáltal az Ör. a helyi önkormányzati képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatának megismerésére jogosultak körét a közérdekű adatok megismerésére jogosultak köréhez képest szűkebben, korlátozottan állapítja meg, s ennélfogva a képviselői vagyonnyilatkozatban szereplő, közérdekből nyilvános adatokat nem részesíti a közérdekű adatokéhoz azonos elbírálásban.
A helyi önkormányzati „képviselők tevékenységének átláthatósága és tájékozott megítélése szempontjából (…) a törvényben meghatározott adatokra nézve a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos elve érvényesül” [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 145.]. Az Ör. 8. számú melléklete 11. pontjának „ , így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet” szövegrésze azonban a közérdekű adatok megismeréséhez való jog jogosulti körétől eltér, azt szűkebben, korlátozottan határozza meg.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja”. A jelen esetben az Ör., vagyis törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését korlátozottan biztosította, mely ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklete 11. pontjának „ , így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet” szövegrésze, valamint ezzel szoros összefüggésben az Ör. 8. számú melléklete 12. pontjának „állampolgár” kifejezése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt az indítványi elemet vizsgálta, mely szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével ellentétes az Ör. 8. számú melléklete 12. pontjának az a rendelkezése, mely a helyi önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintést csak indokolással ellátott kérelem esetén teszi lehetővé.
A helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát – a fentiekben kifejtettek szerint – a közérdekű adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni. A közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog szerint a „Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van (…) arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze”. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot alanyi jogként biztosítja, mely indokolás nélkül mindenkit megillet. Az Alkotmány 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, azaz az Avtv. 20. § (1) bekezdése is indokolási kötelezettség nélkül biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Ezen túlmenően a Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdése sem teszi indokolástól függővé a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozat megismerését.
A fentiekhez képest az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja szerint a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintést indokolni kell. Az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja tehát a közérdekű adatokhoz hasonló elbírálásban részesülő közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozottan, indokolástól függően teszi lehetővé. Ennek következtében a közérdekű adatok megismeréséhez való jog csak korlátozottan érvényesülhet.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A jelen esetben az Ör., vagyis törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot korlátozottan biztosította, mely ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 12. pontjának „ , valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid indoklásnak” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette.
3. Az Alkotmánybíróság továbbá azt az indítványi elemet is vizsgálta, mely szerint az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével és a Hökjtv. 10/A. § (3) bekezdésével ellentétes az Ör. 8. számú melléklete 14. pontjának több eleme. Az indítványozó e rendelkezéssel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintésre csak az adatigénylő személy igazolványának felmutatása alapján van lehetőség. Az indítványozó továbbá sérelmezte, hogy az igénylő a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt vagy feljegyzést nem készíthet, illetve még kezébe sem veheti a vagyonnyilatkozatot. Továbbá sérelmesnek tartotta, hogy az Ör. a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés igazolására kötelezi az adatigénylő személyt azzal, hogy aláírásával igazolnia kell a „betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban”.
3.1. Az Alkotmánybíróság a fentiekben rámutatott arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát a közérdekű adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni. Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az Alkotmány 61. § (1) bekezdése alanyi jogként biztosítja, melynek címzettje bárki lehet [Avtv. 20. § (1) bekezdése]. A közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog az igénylő személyétől függetlenül bárkit megillet. A személyes adatok rendelkezésre bocsátása, a személyazonosság feltárása és igazolása nem lehet a közérdekű adatok igénylésének feltétele.
Ezzel szemben az Ör. 8. számú mellékletének 14. pontja értelmében a Bizottság elnöke csak akkor enged betekintést a kérelemben megjelölt képviselő nyilvános vagyonnyilatkozatába, ha előzőleg az adatigénylő személy igazolványát felmutatta és annak alapján a Bizottság elnöke meggyőződött az illető személyazonosságáról. Tehát a közérdekű adatok megismeréséhez való jognak megfelelően történő adatigénylés feltétele egy másik alapjog, azaz az Alkotmány 59. § (1) bekezdésben biztosított személyes adatok védelméhez való jog korlátozása.
„Az Alkotmánybíróságnak a 6/1998. (III. 11.) AB határozatban összegezett állandó gyakorlata szerint (ABH 1998, 91, 98–99.), az alapvető jog korlátozása csak akkor marad meg az alkotmányos határok között, ha a korlátozás elkerülhetetlen, azaz más alkotmányos alapjog, valamint alkotmányos érték védelme vagy érvényesülése, illetve az Alkotmányból következő feladat megvalósítása más módon nem biztosítható, továbbá, ha az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban áll egymással.” (1234/B/1995. AB határozat, ABH 1999, 524, 530.)
A helyi önkormányzati képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatának megismerése, vagyis a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés az igénylő személyes adatainak átadása, a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása nélkül is biztosítható lenne. A közérdekből nyilvános adatok megismerésének nem elkerülhetetlen feltétele az adatigénylő információs önrendelkezési jogának csorbítása. Az Ör. 8. számú mellékletének 14. pontja a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan és szükségtelen korlátozása mellett teszi lehetővé a közérdekből nyilvános adatok megismerését. Ez ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, mely szerint „az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A törvénynél alacsonyabb szintű Ör. ugyanis a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan és szükségtelenül korlátozása mellett tette lehetővé.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 14. pontjának „miután a betekintést kérő személy igazolványa alapján meggyőződött az illető személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselő vagyonnyilatkozatába.” szövegrésze alkotmányellenes.
3.2. Amint az Alkotmánybíróság e határozatában kifejtette, a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát a közérdekű adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni, tehát vonatkozik rá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló szabályozás. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantált alapjoggal kapcsolatos részletszabályokat pedig az Alkotmány 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. határozta meg. Az Avtv. 20. § (3) bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül másolatot kaphat, s a másolat készítéséért az adatkezelő szerv csak korlátozottan állapíthat meg költségtérítést. Az Avtv. 20. § (5) bekezdése szerint továbbá az adatigénylésnek az igénylő által kívánt módon kell eleget tenni.
Az Ör. az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerését biztosító rendelkezéseitől eltérően arról rendelkezett, hogy az adatigénylő a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében azt kezébe sem veheti. Ezáltal az Ör. a közérdekű adatokhoz hasonló kezelendő közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozott módon tette lehetővé.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A jelen esetben a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az Ör. korlátozottan biztosította azzal, hogy az adatigénylő a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében azt kezébe sem veheti. Ez ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 14. pontjának „A betekintő arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti.” mondata alkotmányellenes.
3.3. Az Alkotmánybíróság a fentiekben már többször hangsúlyozta, hogy a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvános tartalmát a közérdekű adatokéhoz hasonló elbírálásban kell részesíteni. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében garantált alapjoggal kapcsolatos részletszabályokat a 61. § (3) bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. határozta meg. Az Ör. a közérdekű adatok megismerésének magasabb szinten meghatározott feltételeit nem súlyosbíthatja, illetve a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatosan nem állapíthat meg újabb, az adatigénylőt terhelő követelményeket.
Az Ör. az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerését biztosító rendelkezésétől eltérően előírta, hogy az adatigénylő a betekintést követően köteles aláírásával igazolni a betekintés tényét az ún. „Betekintési nyilvántartás”-ban. Ezáltal az Ör. a közérdekű adatok megismerését olyan módon tette lehetővé, hogy az Avtv.-hez képest új kötelezettséget terhelt az adatigénylőre. A betekintés tényének aláírással történő igazolása személyes adat (név) átadására kötelezi az igénylőt, s az aláírásoknak a „Betekintési nyilvántartás”-ban való gyűjtésével az Ör. személyes adatok tárolását rendeli el.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint „az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” A jelen esetben a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az Ör. a törvényi szabályokhoz képest eltérően, újabb kötelezettség megállapításával tette lehetővé. Ez ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 14. pontjának „A betekintést követően a betekintő aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke” szövegrésze alkotmányellenes.
Tekintettel arra, hogy az Ör. 8. számú melléklete 14. pontjának „miután a betekintést kérő személy igazolványa alapján meggyőződött az illető személyazonosságáról, betekintést enged a megjelölt képviselő vagyonnyilatkozatába. A betekintő arról semmilyen felvételt, vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében kezébe nem veheti. A betekintést követően a betekintő aláírásával igazolja a betekintés tényét a »Betekintési nyilvántartás«-ban. Ennek megtagadása esetén a Bizottság elnöke” szövegrésze alkotmányellenes, ezért a rendelkezés e részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
4. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság az Ör. 8. számú melléklet 12. pontjának azt a rendelkezését is vizsgálta, mely szerint a nyilvános vagyonnyilatkozatba foglaltak megismerése céljából olyan kérelmet kell előterjeszteni, mely tartalmazza az adatigénylő nevét és értesítési címét. Az indítványozó ezt az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével ellentétesnek tartotta. Az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja ugyanis a közérdekű adatokhoz hasonló elbírálásban részesülő közérdekből nyilvános adatok megismerését csak akkor teszi lehetővé, ha az igénylő a személyes adatait feltárja.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az Ör. 8. számú mellékletének 12–13. pontja csak az írásbeli adatigénylést szabályozza. Az írásbeli adatigénylés teljesítésére vonatkozó válasz viszont csak akkor továbbítható az igénylőhöz, ha elérhetőségét (nevét, értesítési címét) rendelkezésre bocsátja. Ebben az esetben tehát az adatigénylés teljesítéséhez szükséges az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja szerinti előírás, mely szerint a kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését az Avtv. rendelkezéseinek megfelelően kell biztosítani. Az Avtv. 20. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt igény nemcsak írásban, hanem szóban vagy elektronikus úton is előterjeszthető. Az adatigénylésnek az Avtv. 20. § (1) bekezdése szerinti módozatai közül az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja csak az írásban előterjesztett adatigénylést szabályozza. Ezért csak az írásos adatigénylésre vonatkozik a név és értesítési cím feltüntetésének kötelezettsége. Amennyiben viszont az adatigénylés szóban vagy elektronikus úton érkezik az adatkezelőhöz, akkor arra az Ör. 8. számú mellékletének 12. pontja szerinti előírás nem vonatkozik, tehát ebben az esetben nem kötelező az igénylő nevét és értesítési címét feltárni. Enélkül is köteles a Bizottság az adatkérési igényt az Avtv. rendelkezéseinek megfelelően teljesíteni.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 8. számú melléklet 12. pontja csak az írásbeli adatigénylés teljesítéséhez szükséges mértékben kívánta meg a kérelmező nevének és értesítési címének megjelölését. Ezért az Ör.-nek a közérdekből nyilvános adatok megismerését elősegítő rendelkezése nem ellentétes a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ör. 8. számú melléklet 12. pontja e része alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
5. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az Ör. 8. számú melléklet 13. pontjának azzal a rendelkezésével foglalkozott, mely szerint az adatigénylésre vonatkozó kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. Az indítványozó az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével ellentétesnek tartotta azt, hogy az Ör. e rendelkezése szerint a Bizottság elnöke teljesen kötetlen módon határozhatja meg a betekintés helyét és időpontját.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adatkezelő szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése során köteles a magasabb szintű szabályokat teljesíteni. Az Avtv. 20. § (2) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül köteles eleget tenni. Az Avtv. 20. § (5) bekezdése szerint továbbá az adatigénylésnek az igénylő által kívánt módon kell eleget tenni. Tehát az adatkezelő szerv egyáltalán nem kötetlen az adatigénylés teljesítését érintően, hanem az Avtv. hivatkozott rendelkezéseinek megfelelően, az igénylő kívánsága szerint köteles a kért adatokhoz való hozzáférést biztosítani.
Az Ör. 8. számú melléklet 13. pontja bár valóban nem határozza meg pontosan a közérdekű adatok megismerésének módját, de ez az Avtv. hivatkozott rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható. Ezért az Ör. 8. számú melléklet 13. pontja nem sérti, nem korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 8. számú melléklet 13. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapult.
Alkotmánybírósági ügyszám: 637/B/2006.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás