BÜ BH 2008/84
BÜ BH 2008/84
2008.04.01.
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, és ezzel halmazatban magánokirat-hamisítás vétsége valósul meg, ha a helyi önkormányzat tisztségviselője a céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatás megszerzése érdekében elvégezni nem szándékolt munka szükségességét tünteti fel a pályázatban, és hamis számlák benyújtásával azt a látszatot kelti, hogy e munkát elvégezték [Btk. 276. §, 288. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2002. november 14. napján hozott ítéletével a IV. r. terheltet 2 rb. bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, 2 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 180 napi tétel, napi tételeként 220 forint – 1 év próbaidőre felfüggesztett – pénzbüntetésre ítélte.
A IV. r. terheltet 1 rb. bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt emelt vád alól, valamint 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette.
A másodfokú bíróság a 2004. december 1. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta; a terhelt bűnösségét 1 rb. jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében is megállapította, amelyet a IV. r. terhelt bűnsegédként követett el, továbbá 1 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében is bűnösnek mondta ki.
A IV. r. terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte.
A jogerős ügydöntő másodfokú határozat ellen a IV. r. terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével kapcsolatos cselekmény tekintetében az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezését megváltoztatta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a terhelt bűnösségét a bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében és a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében az anyagi jogszabályok megsértésével állapította meg. Arra hivatkozott, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. 288. §-ában meghatározott bűntett célzatos bűncselekmény, amely egyenes szándékkal követhető el. A terhelt vonatkozásában azonban a gondatlanság sem bizonyított. Mivel a terhelt magatartása a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét nem valósítja meg, a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás, mint szükségszerű eszközcselekmény, sem állapítható meg. Tévesen alkalmazta a másodfokú bíróság a Btk. 2. §-át is.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában – és az ügyész a nyilvános ülésen is – a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértett anyagi jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a IV. r. terhelt bűnösségét jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében is megállapította, amely cselekményeket bűnsegédként követett el.
Az irányadó tényállás szerint az I. r. terhelt H. nagyközség polgármestere volt. Az önkormányzat a törvényi rendelkezések alapján iskolaépület felújítására, amelynek összköltsége 8 899 000 forint volt, 2 670 000 forint önrészt vállalva 6 229 000 forint céltámogatást igényelt a megyei területfejlesztési tanácstól. A pályázat elkészítésében és összeállításában a IV. r. terhelt részt vett.
A pályázat befogadása 1998. április 20-án történt. A IV. r. terhelt az egyes vállalkozókra lebontva költségvetést és megállapodást készített, amelyek alapján vállalkozási szerződést kötöttek.
A Területfejlesztési Tanács 1998. szeptember 10-én kötött támogatási szerződést az önkormányzattal a beruházás megvalósítására.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg tényként, hogy az I. r. terhelt a szerződés megkötését követően döntött arról, hogy a pályázat útján elnyert céltámogatást csak részben fordítja az iskola felújítására és ennek egy részéből a községi óvodát csoportszobával bővíti. Elhatározásáról a IV. r. terheltet is tájékoztatta.
A másodfokú bíróság azonban e megállapítást mellőzte, és tényként azt állapította meg, hogy az I. r. terhelt erre az elhatározásra a pályázat benyújtását követően, de még a támogatási szerződés megkötését megelőzően a nyár folyamán jutott és erről a IV. r. terheltnek is tudomása volt.
A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal is, hogy az önkormányzat és a Magyar Államkincstár között 1998. szeptember 16-án az általános iskola felújítása tárgyában létrejött finanszírozási szerződés megkötésével egyidejűleg az önkormányzat 6 320 000 forint bruttó értékű számlát nyújtott be a Magyar Államkincstár Megyei Fiókjához. Ennek alapján intézkedett a Magyar Államkincstár a 4 424 000 forint állami támogatás kifizetéséről.
A pályázatban említett iskolafelújításra 3 447 629 forintot fordítottak. A pályázaton elnyert teljes összeget az önkormányzat a büntetőeljárás megindulását követően a cselekmény elsőfokú elbírálásáig a Magyar Államnak visszafizette.
A II. r. terhelt végezte az iskola- és az óvodafelújítást, az óvodai munkák végzésével kapcsolatos vállalkozási díjhoz és költségeihez úgy jutott hozzá, hogy a részszámlákon valótlanul az iskolafelújításon végzett munkát tüntette fel. E számlát a IV. r. terhelt ellenjegyezte, holott tudta, hogy e munkát a II. r. terhelt az iskolafelújítás során nem végezte el. A IV. r. terhelt a céltámogatás összegének a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltérő felhasználásának leplezése érdekében az V. r., a VI. r. és a VIII. r. terheltek esetében ugyancsak valótlan tartalmú részszámlákat igazolt.
A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette tekintetében a cselekmény elkövetése és elbírálása idején eltérő büntető jogszabály volt hatályban. A 2001. évi CXXI. törvény 2002. április 1-jei hatállyal megváltoztatta a Btk. 288. §-ának rendelkezését.
Az elkövetés idején hatályos törvényi tényállás szerint a Btk. 288. §-ába ütköző jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét az követi el, aki gazdasági előny megszerzése érdekében a döntésre jogosult személyt vagy szervet megtéveszti és ezáltal maga vagy más részére jogosulatlanul szerzi meg az állam által biztosított gazdasági előnyt.
Az elbírálás idején hatályos törvény a bűncselekmény két önálló alapesetet fogalmazza meg. A Btk. 288. § (1) bekezdésében írt bűncselekmény elkövetési magatartása akkor valósul meg, ha az elkövető a pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerzi meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
A (2) bekezdés szerint e bűncselekményt követi el az is, aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használ fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetőleg valótlan tartalmú hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Az elkövetés idején hatályos Btk. 288. §-ában írt és az elbíráláskor hatályos Btk. 288. § (1) bekezdése szerinti cselekmény egyaránt a pénzügyi támogatás csalárd módon megszerzésével, az elbíráláskor hatályos Btk. 288. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény pedig nem a támogatás megszerzése, hanem a felhasználása, illetve elszámolása kapcsán alkalmazott jogellenes magatartással valósul meg.
Az elsőfokú bíróság az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt látta alkalmazhatónak, mivel a támogatás összegét a büntetőeljárás során visszafizették, ezáltal a módosított Btk. 288. §-ának (2) bekezdése szerinti új szabályozás egyik feltétele, a visszafizetési kötelezettség nem teljesítése nem valósult meg. Ezért az új Büntető Törvénykönyv szerint a terhelt cselekménye már nem bűncselekmény, így felmentésének volt helye. Ugyanígy járt el e cselekményekhez szükségszerűen kapcsolódó magánokirat-hamisítás vétsége tekintetében is.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a cselekmény az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény szerint egyaránt bűncselekmény. A terheltek az elbíráláskor hatályos Btk. 288. §-ának nem a (2), hanem az (1) bekezdés a) pontjába ütköző bűncselekményt valósították volna meg azzal, hogy a pénzügyi támogatást valótlan tartalmú nyilatkozattal, hamis okiratok felhasználásával szerezték meg.
Ugyanakkor a felülvizsgálattal nem érintett tényállás tekintetében az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény szerint a terheltek bűnössége az új törvényi rendelkezés (2) bekezdésében meghatározott, további 2 rb. jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét valósítaná meg azzal, hogy a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség teljesítésekor az önerő kimutatására hamis számlákat használtak fel. Ez a magatartás viszont az elkövetéskor hatályos törvény szerint nem volt bűncselekmény. Ezért a megyei bíróság a terheltek vonatkozásában az elkövetéskor hatályos törvény rendelkezéseit ítélte kedvezőbbnek és azt alkalmazta egységesen valamennyi cselekmény vonatkozásában.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság álláspontjával értett egyet. Törvényesen járt el a másodfokú bíróság a Btk. 2. §-a alapján, amikor a terheltek esetében az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezéseket alkalmazta.
A másodfokú bíróság által módosított tényállásból kitűnően az I. r. terhelt a pályázat benyújtását követően, de még a támogatási és finanszírozási szerződés megkötését megelőzően jutott arra az elhatározásra, hogy a céltámogatás összegét csak részben fordítja az iskola felújítására. Erről a IV. r. terheltet is tájékoztatta. Annak ellenére, hogy a támogatási és finanszírozási szerződés megkötése előtt már nyilvánvaló volt, hogy a pályázatban szereplő összeget nem áll szándékukban a pályázatban szereplő célra fordítani, és az iskola felújítási munkáival egyidejűleg az óvoda felújítási munkálatai is megkezdődtek, a pályázaton nem változtattak, a támogatási és finanszírozási szerződéseket megkötötték, azzal egy időben hamis számlákat nyújtottak be azt a látszatot keltve, hogy az iskola felújítására már ténylegesen 6 320 000 forintot fordítottak.
A döntést hozó mindezek ismeretében rendelkezett a céltámogatás kiutalásáról. A terheltek magatartásukkal a döntést hozó szervet tehát megtévesztették és ezáltal jogosulatlanul jutottak gazdasági előnyhöz.
A IV. r. terhelt a pályázatra vonatkozó valamennyi lényeges körülménnyel tisztában volt. Az I. r. terhelt döntéseiről a IV. r. terheltet tájékoztatta. IV. r. terhelt tudta, hogy a támogatást nem a pályázatban foglaltak szerint használják fel, tudta azt is, hogy a támogatás megszerzéséhez felhasznált számlákban szereplő műszaki tartalom nem valósult meg, a számlákkal igazolt munkák egyáltalán nem, vagy részben készültek el. Ennek ellenére azokat ellenjegyezte, ezzel szándékosan nyújtott segítséget az I. r. terhelt által elkövetett cselekményhez.
Az elkövetéskor hatályos törvényi szabályozás értelmében a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettéhez nem feltétlenül kapcsolódik az okirat-hamisítás, a gazdasági előny megszerzése bűntette elkövetési magatartásának nem szükségszerű tényállási eleme. Ezért a két cselekmény halmazatban megállapítása nem sért anyagi jogszabályt. A IV. r. terhelt bűnösségének megállapítása és cselekményének jogi minősítése törvényes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be. 427. §-ának a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 241/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás