874/F/2008. AB határozat
874/F/2008. AB határozat*
2011.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése, és az eljáró szerv megjelölése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat területén felmerült, a felszín alatti vizek kárelhárítási feladatainak ellátására hatáskörrel rendelkező szervként Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlését jelöli ki.
I n d o k o l á s
I.
Indítványozó – a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat polgármestere – negatív hatásköri összeütközés feloldása érdekében fordult az Alkotmánybírósághoz. Beadványában előadta, hogy a kerület területén a felszín alatti vizek elvezetése nem megoldott, emiatt geológiai mozgások indultak be a területen, ami számos épület létét veszélyezteti hosszabb távon. Az önkormányzat először a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) alapján megkereste a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, mivel a törvény értelmében a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés állami feladat. A minisztérium állásfoglalása szerint a probléma megoldása a Fővárosi Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozik.
A Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese ugyanakkor arról tájékoztatta a budavári önkormányzatot, hogy itt helyi vízrendezési feladatról van szó, ami a vonatkozó szabályozás alapján a kerületi önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozik. Álláspontját a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény (a továbbiakban. Ötv.) 63/A. § d) pontjára alapította, mely szerint a fővárosi önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozik többek között az egy kerületet meghaladó vízrendezési és csapadék-vízelvezetési feladatokról való gondoskodás.
Indítványozó véleménye szerint a fővárosi önkormányzat által hivatkozott szabályozás – a feladat-és hatáskörök felsorolása – nem taxatív jellegű, az Ötv.-ben meghatározott feladatok részletezése, valamint a további feladatok az ágazati és egyéb törvényekben találhatók meg, mindig meghatározva azt, hogy a hatáskör gazdája a fővárosi önkormányzat vagy a kerületi önkormányzat. A Vgt. 4. § (3) bekezdése szerint pedig a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz-és belvízelvezetés a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg.
Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a pedig kimondja, hogy ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.
Az Abtv.-nek ez a rendelkezése a hatásköri vita tárgyát képező ügy jellegére tekintet nélkül hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot arra, hogy az eljáró szerv kijelölésével megszüntesse az állami szervek között, az állami szervek és önkormányzatok, valamint az önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközést.
„Ötv. 63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti várakozás (parkolás) biztosításáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
(2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat-és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat-és hatáskört megállapító törvény – az (1) bekezdésnek megfelelően – meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.”
Ötv.63/A. § d) pont: „[A fővárosi önkormányzat feladat-és hatásköre különösen:]
d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny-és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában, gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár-és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről,”
Vgt. 2. § (1) „[ Az állami feladatok:]
k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés,”
„16. § (3) A vízügyi igazgatási szervezet feladata – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi létesítmények kivételével – a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, a vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban: védművek) építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi létesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”
4. § (1) „[ A települési önkormányzat feladata:]
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz-és belvízelvezetés.”
4. § (3) „Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok – a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével – a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak.”
III.
Ezt követően az Alkotmánybíróság a főváros és a fővárosi kerületek közti feladat-és hatásköri szabályok struktúráját és rendező elveit vizsgálta.
Az Ötv. 63. §-a a fővárost, mint speciális kétszintű önkormányzatot szabályozza. Ennek értelmében a főváros területén két típusú települési önkormányzat működik, melyek az Ötv. 4. §-a alapján egyenlők és mellérendeltségi kapcsolatban vannak, az Ötv. 6. §-a alapján azonban feladat-és hatásköreik egymástól eltérőek. A kétszintű önkormányzat ugyanazon települési szinthez kötődik, ahol a főváros az egész, benne a kerületek a részek. Ezt a kettősséget és ellentmondást oldja fel úgy a törvény, hogy kimondja, a fővárosi kerületek a települési önkormányzatokat megillető feladat-és hatásköröket önállóan, de törvényi keretek között – azaz a többi települési önkormányzathoz képest szűkítve – gyakorolják. Az önkormányzati alapjogok egyenlősége mellett tehát a törvény az eltérő kötelezettségek lehetőségét rögzíti, ami a főváros és kerületek vonatkozásában egyes feladat és hatáskörök fővárosi szintre történő telepítésének enged utat.
Igaz ugyan, hogy a feladat- és hatáskör-telepítés egyik rendezőelve, hogy a közfeladatokat általában az állampolgárokhoz közelebb álló szerveknek kell megvalósítaniuk, amelyek a főváros esetében nyilvánvaló módon a kerületek, ugyanakkor szintén létező és széles körben alkalmazott telepítési elv az, ami szerint a földrajzi értelemben vett közelség mellett legalább ennyire fontos a lakosság megfelelő színvonalú és hatékonyságú közszolgáltatásokkal való költséghatékony ellátása. Ennek a szempontnak az érvényre juttatása a főváros esetében szintén egyes, – egyébként települési önkormányzati – feladat- és hatáskörök fővárosi önkormányzatra történő telepítését alapozzák meg.
Az Ötv. 63. § (1) bekezdése taxatív felsorolással pontos listáját adja a kerületi önkormányzatok által ellátandó kötelező feladatoknak (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, parkolás biztosítása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése). Ezeknek a feladatoknak az ellátásáról tehát a kerületeknek mindenképpen gondoskodniuk kell, illetve ezekhez képest, ezeken felül fakultatív jelleggel további feladatok ellátását is vállalhatják.
Az Ötv. 63. § (2) bekezdése és 63/A. §-a nem kimerítő jelleggel és igénnyel szabályozza a fővárosi önkormányzat feladat-és hatásköreit. A szabályozás több rétegű, olyan egymásra épülő, egymást kiegészítő normákat tartalmaz, amelyek csak komplexitásukban vizsgálva adhatnak választ arra a kérdésre, hogy egy adott feladat-és hatáskör a fővárosi önkormányzathoz tartozik-e.
Ennek alapján a fővárosi önkormányzat látja el elsősorban azokat a feladatokat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, másodsorban azokat, amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, harmadsorban az Ötv. 63/A. §-ának a)–s) pontjaiban szereplő egyes feladat- és hatásköröket. Ez utóbbi lista nem teljeskörű, ezt jelzi a felsorolás elején alkalmazott „különösen” kitétel is. Végül az Ötv. 63/A. §-ának harmadik mondata alapján külön törvények, ún. szaktörvények is megállapíthatnak feladat és hatásköröket valamennyi önkormányzat, így a fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat számára is. Ennek a megoldásnak kifejezetten a fővárosra vonatkozó szabálya az Ötv.-ben, hogy amennyiben ilyen szaktörvényi rendelkezés születik, úgy abban meg kell határozni azt is, hogy az adott feladat-és hatáskör gyakorlója a fővárosban a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat. Az Ötv. tehát önmaga tág teret enged a szaktörvényekben történő feladat- és hatáskör szabályozásnak, ennek egyetlen korlátja, hogy a kerületi kötelezően ellátandó feladat- és hatáskörök Ötv.-ben pontosan meghatározott listáját tiszteletben kell tartani.
Kétségkívül ilyen ágazati törvény a Vgt. is. A törvény értelmében a települési önkormányzat feladata egyebek mellett a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az ár- és belvízelvezetés. A Vgt. 4. § (3) bekezdése – figyelemmel arra, hogy a fővárosban települési önkormányzatnak minősül a kerületi és a fővárosi önkormányzat is -, eleget téve az Ötv. erre vonatkozó előírásának egyértelműen meghatározta, hogy ezek a feladatok a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő – testületének hatáskörébe tartoznak. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Ötv. 62. § (3) bekezdése értelmében a főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés.
Megállapítható tehát, hogy az Ötv. nem szabályozta, de nem is szabályozhatta teljes körűen, a teljesség igényével a fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköreit, és – tekintettel a szóba jöhető életviszonyok sokszínű és szerteágazó voltára – az alapvető rendelkezéseken túl ezek pontos és részletes, mindenre kiterjedő meghatározását rábízta az ágazati törvényekre.
Miután jelen esetben a vitatott hatásköri kérdést a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése egyértelműen szabályozza akként, hogy a szóban forgó feladat- és hatáskör címzettjeként a fővárosi önkormányzat közgyűlését jelöli meg, az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
Budapest, 2011. december 28.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Bragyova András s. k., |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Dr. Stumpf István s. k., |
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||||
|
|
||||||||||
|
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||||||||
|
alkotmánybíró |
||||||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás