MÜ BH 2008/97
MÜ BH 2008/97
2008.04.01.
A veszélyes anyagok jelenléte miatt – a munkavállaló kötelező egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatát elmulasztó – munkáltató ez okból akkor sem élhet rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló olyan egészségi állapotra hivatkozással tagadja meg az átirányítás teljesítését, amely utóbb nem igazolódik [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont, 104. § (2) bekezdés].
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperesnek a munkáltató rendkívüli felmondása jogellenességének jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 2001-ben létesített munkaviszonyt az alperessel kábelkonfekciós munkakörben. Később külföldön fröccsöntő munkakörre vonatkozó képzésben vett részt, és 2001 novemberétől két műszakban fröccsöntőként dolgozott, 2005. március 1-jétől műszakonként egy órában csoportvezetői feladatokat látott el. A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény szerint a felperes mindkét munkakör ellátására alkalmas volt. 2005. április 19-én fröccsöntő munkát végzett a délutáni műszakban, amikor 18 óra körül elfogyott az e munkakörbe tartozó munka, és a termelésirányító a műszak végéig kábelkonfekciós munka végzésére irányította át, a felperes azonban az utasításnak nem tett eleget. Másnap ennek indokaként azt jelölte meg, hogy erre a tevékenységre egészségi okból nem alkalmas, mivel március 16-án is rosszul lett, fulladt, nehezen tudott felállni és ki kellett vinni a szabad levegőre.
Az alperes 2005. április 22-én rendkívüli felmondással munkamegtagadásra hivatkozással megszüntette a felperes munkaviszonyát, utalva arra, hogy a felperes az egészségügyi alkalmatlanságát nem tudta igazolni.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felperes megszegte az Mt. 103. § (1) bekezdés a) és d) pontját, valamint a 104. § (1) bekezdését. Nem hajtotta végre a munkáltató jogszerű utasítását, holott – amint azt a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény és a foglalkozásegészségügyi szakorvosi tanúnyilatkozat is megerősítette – a havi három órás kábelkonfekciós munkavégzés nem minősült egészségkárosítónak. Ezen túlmenően a felperes korábban mindkét munkakör ellátására ,,egészségileg alkalmas'' minősítést kapott, bár a kábelkonfekciós munkakörre vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálata egy évnél régebbi volt. A munkaügyi bíróság a munkáltatói rendkívüli felmondás megalapozottságának megállapításakor azt is értékelte, hogy a felperes csak másnap adott magyarázatot a munkamegtagadásra.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest elmaradt munkabér, a jogellenességhez kapcsolódó öthavi átlagkereset, valamint első-, másodfokú perköltség, illeték és az állam által előlegezett szakértői díj megfizetésére; ezt meghaladóan a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéleti tényállásból eltérő következtetésre jutott, mivel álláspontja szerint annak volt döntő jelentősége, hogy az alperes elmulasztotta a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben az ólommal és vegyületeivel dolgozók számára előírt időben a felperes időszakos munkaalkalmassági vizsgálatának elvégeztetését. A felperes ezért jogszerűen tagadta meg a munkáltatói utasítást, és ennek okát még a munkáltatói intézkedés meghozatala előtt közölte az alperessel.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint – és ennek alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésére (BH 1996/286.) is hivatkozott – a felperesnek a munkamegtagadás okát nyomban közölnie kellett volna, az indok elhallgatása önmagában súlyos kötelezettségszegésnek minősül, mivel a felperes az együttműködési kötelezettségét megszegte, a magatartása sértette a munkahelyi fegyelmet, és alkalmas volt a felettesek tekintélyének rombolására. Az alperes arra is hivatkozott, hogy az orvos szakértő véleménye szerint a rövid idejű munkavégzés nem veszélyeztette volna a felperes egészségét, a munkakörre egyébként alkalmasnak minősült, függetlenül az időszakos orvosi felülvizsgálat elmaradásától.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes által sem vitatott és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint az ólommal és vegyületeivel dolgozó munkavállaló tekintetében évenként szükséges az időszakos munkaalkalmassági vizsgálat elvégeztetése, e nélkül a munkavállaló az adott munkakörben nem foglalkoztatható, abban tevékenységet nem folytathat [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdés c) pont és 3. melléklet, 16. §, 1993. évi XCIII. törvény 49. § (1) bekezdés]; a felperes a rendkívüli felmondás indokát képező tevékenység elvégzésének megtagadásakor ennek a tevékenységnek az elvégzésére nem rendelkezett munkaalkalmassági minősítéssel. Az sem volt vitatott, hogy a felperes egy hónappal korábban, azt követően, hogy a kábelkonfekciós részlegen munkát végzett, a fröccsöntő részlegen rosszul lett. Az utóbb – a perben – elvégzett vizsgálatok ólommérgezésre utaló eltérést nem mutattak ki.
A veszélyes anyagok jelenléte miatt a munkavállaló kötelező egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálatát elmulasztó munkáltató ez okból akkor sem élhet rendkívüli felmondással, ha a munkavállaló olyan egészségi állapotra hivatkozással tagadja meg az átirányítás teljesítését, amely utóbb nem igazolódik.
A felperes az adott időpontban és az adott körülmények között alappal tagadta meg az alperes utasítását, és nem minősíthető a rendkívüli felmondásra okot adó minősített kötelezettségszegésnek, hogy az utasítás végrehajtását az egészségi állapotát veszélyeztetőnek ítélte meg [Mt. 104. § (2) bekezdés, 96. § (1) bekezdés a) pont]. Mindezt nem érinti, hogy a konkrét okot a másnapi meghallgatásakor közölte, mivel – amint ezt a másodfokú bíróság helytállóan kiemelte – az alperesnek az intézkedése megtétele előtt módja volt az összes körülmény mérlegelésére. Egymagában az utasítás megtagadás okának másnapi közlése – az előbbi munkáltatói mulasztás fényében – nem ad alapot rendkívüli felmondásra, a jogerős ítélet ezért nem ütközik a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokba.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.045/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás