1/2009. (II. 6.) ÖM utasítás

az Önkormányzati Minisztérium 2010. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervének végrehajtásáról^*

2009.02.06.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-ának (4) bekezdésében és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-ában foglaltakra figyelemmel, a munkáltató, valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete között az Önkormányzati Minisztérium igazgatásában 2010. december 31-ig terjedő hatállyal létrejött Esélyegyenlőségi Tervben meghatározottak végrehajtása és a hátrányos helyzetű foglalkoztatottakat megillető kedvezmények igénybevételének biztosítása érdekében, az érdekképviseletekkel egyetértésben kiadom az alábbi

utasítást:

1. Ezen utasítás hatálya az Önkormányzati Minisztérium igazgatásának személyi állományára terjed ki.

2. Az ÖM 2010. december 31-ig terjedő időszakra elfogadott Esélyegyenlőségi Tervében (a továbbiakban: ET) meghatározottak megvalósulásának vizsgálata, a kedvezmények körének bővítése céljából munkahelyi esélyegyenlőségi bizottságot kell létrehozni, és javaslatot kell tenni az ügyrendjére.

Felelős: Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője

Határidő: az utasítás hatálybalépését követő egy hónapon belül

3. Az ET-t minden foglalkoztatottal meg kell ismertetni, amelynek megtörténtét a foglalkoztatottak az ET mellékletében meghatározott formátumú űrlapon, aláírásukkal kötelesek igazolni.

Felelős: munkáltatói jogkört gyakorló vezetők

Határidő: 2009. február 28. (a jelenleg foglalkoztatási jogviszonyban állók vonatkozásában),

állományba vétel időpontja (az újonnan foglalkoztatási jogviszonyt létesítők esetében)

4. Ki kell dolgozni a kedvezményekhez való hozzájutás eljárási szabályait.

Felelős: Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője

Határidő: az utasítás hatálybalépését követő 2 héten belül

5. Az ET-t, a kedvezmények igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat, valamint a panasztételi űrlapot az Önkormányzati Minisztérium intranetes honlapján letölthető formátumban meg kell jelentetni.

Felelős: Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Osztály vezetője

Határidő: az utasítás hatálybalépését követően azonnal

6. A kedvezmények igénybevételére jogosító nyilatkozatokat a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetőjéhez kell eljuttatni zárt borítékban.

Felelős: munkáltatói jogkört gyakorló vezetők

Határidő: 2009. február 28. (a jelenleg foglalkoztatási jogviszonyban állók vonatkozásában),

állományba vétel időpontját követően haladéktalanul (az újonnan foglalkoztatási jogviszonyt létesítők esetében)

7. A kedvezmények igénybevételére jogosult foglalkoztatottakról – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megtartásával – nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok csak az ET által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetők.

Felelős: Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője

Határidő: folyamatos

8. A munkaidő-kedvezmények igénybevételének rendje:

a) A foglalkoztatottak az ET-ben meghatározott munkaidő-kedvezményeket 2009. március l-jétől, a közvetlen munkahelyi vezetőikkel egyeztetett időpontban vehetik igénybe.

b) A 40 év feletti, a fogyatékossággal élő és/vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak az egészségügyi és betegségmegelőző célú munkaidő-kedvezményt (egyéni program esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel egyeztetett időpontban) vehetik igénybe (a kedvezmény részletekben is igénybe vehető).

Felelős: Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője

munkáltatói jogkört gyakorló vezetők (a kedvezmény igénybevételének nyilvántartásáért)

9. Önkéntes adatszolgáltatás alapján szociális térképet kell készíteni az ET 2. pontjában érintett foglalkoztatottakról.

Felelős: Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Osztály vezetője

Határidő: 2009. április 30.

10. Ez az utasítás közzétételének napján lép hatályba, és 2010. december 31-én hatályát veszti.

Dr. Gyenesei István s. k.,

önkormányzati miniszter

Az Önkormányzati Minisztérium
Esélyegyenlőségi Terve
a 2010. december 31-ig terjedő időszakra

Jelen Esélyegyenlőségi Terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-ának (4) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-ában meghatározottak alapján jött létre:

– egyrészről az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM) mint munkáltató,

– másrészről, az ÖM Igazgatásában foglalkoztatási jogviszonyban állók (a továbbiakban: foglalkoztatottak) képviseletében eljáró érdek-képviseleti szervek, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, az Országházi Dolgozók Érdek-képviseleti Szövetsége, az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete (a továbbiakban: érdek-képviseleti szervek)

(a továbbiakban együtt: Felek) között, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése céljából minden munkatárs számára, valamint a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok foglalkoztatási pozíciójának figyelemmel kísérése és javítása céljából.

Általános célok, etikai elvek

1. A Felek rögzítik, hogy az Esélyegyenlőségi Terv nem tartalmazza azokat a kedvezményeket, amelyek más jogszabályból, az állami irányítás egyéb jogi eszközéből, illetve érdek-képviseleti szervvel kötött megállapodásból következnek.

2. Az Esélyegyenlőségi Tervet aláíró Felek az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében kötelezettséget vállalnak arra, hogy

a) a nők,

b) a 40 évesnél idősebb,

c) a roma,

d) a fogyatékossággal élő,

e) a két vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő,

f) a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő,

g) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő,

h) vagy idős szüleiket családjukban gondozó

foglalkoztatottak esélyegyenlőségének elősegítése érdekében együttműködnek az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában.

3. Közösen keresik további kedvezmények bevezetésének és alkalmazásának lehetőségét, különösen a díjazás, egyéb juttatások, a munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés terén, figyelembe véve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatosan felmerülő terheket.

4. A munkáltató kötelezettséget vállal a foglalkoztatottak hátrányos megkülönböztetésének megakadályozására, ennek keretében elsődlegesen a megelőzés eszközeit alkalmazza. Ez kiterjed a foglalkoztatási jogviszony keletkezésére, annak tartama alatt az illetmények, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönző eszközök és módszerek meghatározására, az áthelyezésre, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos egyéb kérdésekre és a jogviszony-megszüntetésre. Kiterjed a foglalkoztatottak bárminemű, különösen az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. és 9. §-ában megfogalmazott diszkrimináció eseteire. A Felek rögzítik, hogy ez alól kivételt képeznek a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei.

5. A Felek rögzítik, hogy a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes esetleges egyenlőtlenség megszüntetésére, amely a foglalkoztatottakat érheti foglalkoztatásuk során. Ezért a jelen Esélyegyenlőségi Tervet aláíró Felek olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését.

6. A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a foglalkoztatottak emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A foglalkoztatottak és a saját érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket és -körülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez.

II.

Helyzetfelmérés

(2008. december 10-ei állapot)

7. A munkáltatónál 376 fő áll alkalmazásban, közülük 221 nő (68,1%), 157 fő 40 évnél idősebb korú (46%), ezen belül a nők száma 94 fő. Az eddigi ismeretek szerint 1 fő roma identitású. A 39 betöltött vezetői státust 25 férfi és 14 nő látja el. A fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű dolgozók száma nem ismert. Az adatok szerint a kisgyermekes (10 éven aluli gyermeket nevelő) foglalkoztatottak száma 45 fő. A kisgyermekét egyedül nevelő nők és férfiak száma nem ismert. Gyesen, illetve gyeden levők száma 25 fő.

8. A foglalkoztatottak közül 36 fő határozott időre kinevezett köztisztviselő.

III.

Konkrét programok, intézkedések, új eljárásrendek kialakítása a munkáltató vállalásai
az egyes célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében

Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében
a munkaügyi folyamatok szabályozása terén

9. A munkáltató kezdeményezi a munkahelyi esélyegyenlőségi bizottság megalakítását, amely évente megvizsgálja az Esélyegyenlőségi Terv megvalósulását, javaslatot tesz a kedvezmények körének kibővítésére. A bizottság a munkáltató és az érdekképviseletek által – egyenlő arányban – javasolt tagokból áll fel. A bizottság évente legalább egyszer ülésezik, munkáját a munkáltató által kinevezett esélyegyenlőségi referens segíti.

10. Az esélyegyenlőségi referens a Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Osztály vezetője által megbízott személy.

11. A referens feladata:

a) az Esélyegyenlőségi Terv teljesülésének vizsgálata, melyről 2010. december 1-jéig beszámolót készít, és azt a szolgálati út betartásával felterjeszti a munkáltatóhoz,

b) a következő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Terv előkészítése, annak a munkáltatóval és az érdek-képviseleti szervekkel való egyeztetése. Az egyeztetett javaslat benyújtási határideje: 2010. december 20.

12. A referens – a hátrányos helyzetű foglalkoztatotti csoportok szociális ügyeinek nyomon követése céljából – meghívottként részt vesz a szociális bizottság ülésein.

A foglalkoztatottak számára biztosított kedvezmények kiterjesztése

13. A foglalkoztatottak számára biztosított kedvezmények kiterjesztése céljából a munkáltató az állásra kiírt pályázatok megfogalmazásakor, a foglalkoztatottak kiválasztásánál és a napi munkavégzés során kor, nem, nemzetiség, etnikai hovatartozás, családi és egészségi állapot stb. szempontjából nem tesz különbséget. Ennek érdekében a pályázatok megszövegezése során kikéri az esélyegyenlőségi referens véleményét.

14. A munkáltató a tárca vezetői utánpótlásánál elsősorban a tárca belső forrásaira épít. A foglalkoztatottak kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét.

15. Az éves képzési terv szerint meghirdetett képzések elbírálásánál a 40 év feletti munkavállalók előnyt élveznek az olyan végzettségek megszerzésében, amelyek a fiatalabb generációknál már alapképzettségnek számítanak (ECDL, internet, nyelvtanfolyam stb.). A tanfolyamokon való részvételt a munkáltató felajánlja a gyesen, illetve gyeden levőknek készségeik, tudásuk szinten tartása érdekében a gyermekgondozás ideje alatt.

16. A munkáltató törekszik az azonos végzettséggel, azonos munkakört, azonos színvonalon ellátók bérezési rendszerében előforduló hátrányos eltérítések megszüntetésére (ügykezelő, ügyintéző).

17. A kedvezmények kihasználhatósága érdekében az átlagosnál fokozottabb családi kötelezettségekkel terhelt és/vagy a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban kizárólag olyan, a foglalkoztatottak által önkéntes alapon szolgáltatott adatok szerepelhetnek, amelyek vonatkozásában a foglalkoztatottak kifejezett írásbeli hozzájárulásukat adják a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilvántartásban szereplő különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint és jelen Esélyegyenlőségi Terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

18. A munkáltató az alábbi, önkéntesen tett foglalkoztatotti nyilatkozatok tartalmát kezeli a nyilvántartásban:

a) nyilatkozat 10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató gyermekek számáról,

b) nyilatkozat fogyatékos gyermek neveléséről,

c) nyilatkozat beteg gyermek vagy beteg szülő gondozásáról,

d) nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről.

A családi és munkahelyi kötelezettségek
összehangolása

19. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából a munkáltató havi 4 óra munkaidő-kedvezményt biztosít a kettő vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő foglalkoztatottak számára, a fogyatékos gyermeket nevelők számára, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó foglalkoztatottak részére. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását. A kedvezményezettek köre minden esetben az aktuális létszámot jelenti. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a szervezeti egység esélyegyenlőségi koordinátora tartja nyilván. (A Felek rögzítik, hogy a munkaidő-kedvezmény nem vonható össze.)

20. A munkáltató a munkavállaló szabadságát nem terhelő, fizetett szabadnapot biztosít a rendkívüli és gyermekekkel kapcsolatos családi események (pl. gyermekszületés, gyermek ballagása, baleset, haláleset) esetére.

21. A tárca feladatkörébe tartozó témákban a munkáltató biztosítja a foglalkoztatottak gyermekei számára szakmai gyakorlat, diplomamunka-konzultáció lehetőségét, melyben a Civilkapcsolati és Esélyegyenlőségi Osztály vezetője nyújt segítséget A kedvezményezettek köre a gyermekes foglalkoztatottakra terjed ki.

22. A munkáltató a gyermekes foglalkoztatottak munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását, és amennyiben ezen időszakon túli munkavégzést rendel el, a foglalkoztatottat legalább 24 órával előbb tájékoztatja. A kedvezményezettek köre a gyermekes foglalkoztatottakra terjed ki.

23. A 14 éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatottak rendes évi szabadságának kiadása során a munkáltató, lehetőségeihez mérten, figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szünetek idejét.

24. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő szülő számára a munkáltató – ha a munkakör azt lehetővé teszi – lehetőséget biztosít rugalmas munkaidő igénybevételére.

25. A gyeden és gyesen lévő szülővel a munkáltató a gyermekgondozás ideje alatt is tartja a kapcsolatot, kisgyermekével együtt meghívja a tárca gyermek- illetve családi rendezvényeire (gyermeknap, Télapó-ünnepség stb.) Segíti a gyedről és gyesről visszatérő foglalkoztatottak munkahelyi beilleszkedését, igény esetén részmunkaidős foglalkoztatást vagy – amennyiben azt a munkakör jellege lehetővé teszi – a távmunka lehetőségét biztosítja számukra.

26. A közvetlen munkáltató a munkaszüneti napok körüli munkarend (ügyelet) kialakítása során figyelemmel van arra, hogy ne kiskorú gyermeket nevelő foglalkoztatottat jelöljön ki a munkavégzésre.

A munkakörülmények javítása

27. A munkakörülmények javítására, különös tekintettel a 40 éven felüli, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetének jobbítására a munkáltató az előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a 40 év felettiek pályázatát nem utasítja el kizárólag arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás a korukból következően már nem kifizetődő befektetés.

28. A munkáltató a 40 év feletti dolgozóknak, valamint a 40 év alatti megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő foglalkoztatottak részére havi 4 óra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezményt biztosít. A munkaidő-kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a szervezeti egység esélyegyenlőségi koordinátora tartja nyilván. (A Felek rögzítik, hogy a munkaidő-kedvezmény nem vonható össze.)

29. A munkáltató az ülő, mozgásszegény munkaköröket figyelembe véve rendszeres és juttatásként adott sportolási lehetőséget szervez (torna a székházban, úszás, konditerem stb. az ORFK RSZKK-val kötött megállapodás szerint a IX. kerület, Vágóhíd utca 11–13. szám alatti objektumban).

30. A munkáltató vállalja, hogy a foglalkoztatottak életkorát, megbetegedéseit figyelembe véve, illetve a népegészségügyi adatokkal egyeztetve, hangsúlyozott figyelmet fordít a szív- és érrendszeri, a daganatos és mozgásszervi megbetegedések megelőzésére. Ennek érdekében – a foglalkoztatottak egészségügyi állapotára tekintettel – a munkáltató a Népegészségügyi Programban meghatározott szűréseket és tanácsadásokat szervez, a 33/1998. évi NM rendelet alapján, éves rendszerességgel munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztet el.

31. A munkáltató engedélyezi, hogy a krónikus betegségekben szenvedő, rendszeres kezelés alatt álló foglalkoztatottak a kezelést – amennyiben ez írásbeli szakorvosi ajánlás vagy vélemény alapján indokolt – a munkaidő egy részében is igénybe vehessék. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátását.

32. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében a munkáltató a munkahelyi körülményeket stratégiai tervezéssel, állandó kontrollal, fejlesztéssel jobbá és a minőségbiztosítás alapszabálya szerint ellenőrzöttebbé teszi.

33. A munkáltató az önként jelentkezőket elsősegélynyújtás tanfolyamra iskolázza be, hogy bármilyen vészhelyzet esetén minden szervezeti egységben elérhető közelségben legyen életmentésben, egyéb egészségügyi ellátásban jártas munkatárs.

A nyugdíjaskorba való átmenet megkönnyítése

34. A nyugdíjaskorba való átmenet megkönnyítése érdekében a munkáltató a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály közreműködésével az érintett foglalkoztatottak számára egyénre szabottan tájékoztatást ad a nyugdíjba vonulási lehetőségekkel kapcsolatban.

35. A munkáltató a nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak szakmai képességét és tapasztalatát maximálisan felhasználja a pályakezdő munkavállalók betanítására.

36. A munkáltató a nyugdíj előtt álló foglalkoztatottak munkaidejét azok beleegyezése nélkül nem csökkenti. A kedvezményezettek köre az adott állománycsoportra vonatkozó nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb foglalkoztatottakra terjed ki.

37. A munkáltató a korengedményes nyugdíjazásnak az egyénre és a munkáltatóra gyakorolt hatását annak alkalmazása előtt megvizsgálja.

IV.

Panasztétel biztosítása

38. Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a foglalkoztatott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően a munkahelyi esélyegyenlőségi bizottság tevékenységében részt vevő érdek-képviseleti szervezethez vagy az esélyegyenlőségi referenshez fordulhat. Az érdekképviselet és az esélyegyenlőségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást (a foglalkoztatottak nagyobb csoportját érintő ügyekben valamennyi érdekképviseletet) a beérkezett panaszról és kialakítják saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatosan. A Felek rögzítik, hogy a panasztétel nem korlátozza a foglalkoztatottat abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje.

39. Az érdekképviselet, illetve az esélyegyenlőségi referens a panaszt – ha az ügy jellege lehetővé teszi – anonim módon, mind az érdekképviselet, mind az esélyegyenlőségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal együtt, a panasz megtételétől számított 2 munkanapon belül a tárca Közszolgálati Szabályzatában megjelölt munkáltató elé tárja. A munkáltató az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni.

40. A vizsgálatot a munkáltató által kijelölt szervezeti egység folytatja le, maximum 7 munkanapon belül. A kijelölt szervezeti egység a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltató az eredményről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a panaszost és a munkahelyi esélyegyenlőségi bizottságot. Amennyiben a munkáltató a panasz alapját képező intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a foglalkoztatott sérelmezi, a munkáltató az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva legfeljebb 12 munkanapig.

41. Amennyiben a panasz nem a munkáltató intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a foglalkoztatott által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltató haladéktalanul köteles intézkedni a jelenség megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményéről a foglalkoztatottat tájékoztatni kell.

42. Az érdekképviseletek tájékoztatják az esetekről a Szakszervezetek Érdekegyeztető Fórumát.

Záró rendelkezések

43. Az Esélyegyenlőségi Tervben rögzített kedvezmények körét a munkáltató az érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bővítheti.

44. A foglalkoztatottaknak az Esélyegyenlőségi Terv mellékletét képező űrlapon kell nyilatkozniuk, hogy az Esélyegyenlőségi Tervben foglaltakat megismerték.

45. A Felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató jelen Esélyegyenlőségi Terv aláírását követően haladéktalanul gondoskodik annak az Önkormányzati Minisztérium intranetes honlapján történő megjelentetéséről.

46. A Felek rögzítik, hogy a következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje 2010. december 31.

Jelen, a munkahelyi esélyegyenlőség biztosítása érdekében létrejött Esélyegyenlőségi Tervet a Felek képviselői elolvasták, annak rendelkezéseit közösen értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják.

Aláírások

Dr. Gyenesei István s. k.,

önkormányzati miniszter

Dr. Bárdos Judit s. k.,

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete főtitkára

Dr. Latkóczy Antal s. k.,

Országházi Dolgozók Érdek-képviseleti Szövetsége elnöke

Dr. Gazsik Lajos s. k.,

ISM és a Minisztériumhoz Tartozó Költségvetési Szervek Szakszervezete elnöke

1. melléklet az 1/2009. (II. 6.) ÖM utasításhoz

Nyilatkozat az eltartott gyermekek számáról

……………………………………………………………………………………

Foglalkoztatott neve

……………………………………………………………………………………

Adószáma

……………………………………………………………………………………

Gyermek neve

……………………………………………………………………………………

Születési ideje

……………………………………………………………………………………

Gyermek neve

……………………………………………………………………………………

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem:

igen nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

…………………………………………
foglalkoztatott aláírása

2. melléklet az 1/2009. (II. 6.) ÖM utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról

……………………………………………………………………………………

Munkahely megnevezése

……………………………………………………………………………………

Foglalkoztatott neve

……………………………………………………………………………………

Adószáma

……………………………………………………………………………………

Szülő neve

……………………………………………………………………………………

Születési ideje

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

………………………………………
foglalkoztatott aláírása

3. melléklet az 1/2009. (II. 6.) ÖM utasításhoz

Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről

……………………………………………………………………………………

Munkahely megnevezése

……………………………………………………………………………………

Foglalkoztatott neve

……………………………………………………………………………………

Adószáma

……………………………………………………………………………………

Fogyatékosság mértéke, megnevezése

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

……………………………………
foglalkoztatott aláírása

4. melléklet az 1/2009. (II. 6.) ÖM utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek neveléséről

……………………………………………………………………………………

Munkahely megnevezése

……………………………………………………………………………………

Foglalkoztatott neve

……………………………………………………………………………………

Adószáma

……………………………………………………………………………………

Gyermek neve

……………………………………………………………………………………

Születési ideje

……………………………………………………………………………………

Gyermek neve

……………………………………………………………………………………

Születési ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem:

igen nem

Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Dátum:

……………………………………
foglalkoztatott aláírása

5. melléklet az 1/2009. (II. 6.) ÖM utasításhoz

Esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panasztételi űrlap

Munkáltató neve, címe
Érdek-képviseleti szervezet (ahova a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlőségi referens neve
A panasztétel dátuma
A panasz rövid leírása (az érdekképviselet tölti ki)
Az esélyegyenlőségi referens/bizottság véleménye, javaslata
A véleményezés dátuma

6. melléklet az 1/2009. (II. 6.) ÖM utasításhoz

Szervezet, szervezeti egység neve: …………………………………………………………

Nyilatkozat

Alulírottak nyilatkozunk, és aláírásunkkal igazoljuk, hogy az ÖM Igazgatásának 2010. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó Esélyegyenlőségi Tervét megismertük.

Sorszám	Nyilatkozó neve (nyomtatott betűvel)	Dátum	Nyilatkozattevő aláírása
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.

Megbízott ügyintéző neve, elérhetősége:

………………………………………………………………………………………

Dátum, aláírása:

………………………………………………………………………………………

_____________________________________

szervezeti egység

A 4 órás munkaidő-kedvezmény igénybevétele a jogosultak által

Sorszám	Név	Január	Február	Március	Április	Május	Június	Július	Augusztus	Szeptember	Október	November	December
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.

Megbízott ügyintéző neve, elérhetősége:

………………………………………………………………………………………

Dátum, aláírása:

………………………………………………………………………………………

Az utasítás a 10. pont alapján hatályát vesztette 2010. december 31. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek