10/2009. (IV. 30.) SZMM utasítás

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹

2009.04.15.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) szervezeti felépítéséről és működési rendjéről – a központi közigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint 74. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az alábbi utasítást adom ki:

1. § Az NFH Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom, és azt jelen utasítás mellékleteként kiadom, egyben elrendelem a közvetlen érdekelteknek történő megküldését.

2. § A Szervezeti és Működési Szabályzatot közzé kell tenni az NFH honlapján.

3. § Ez az utasítás 2009. április 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 30/2007. (Sz K 12.) SZMM utasítás.

Budapest, 2009. április 10.

Szűcs Erika s. k.,
szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Szervezeti és Működési Szabályzata

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) Szervezete

1.1. Az NFH jogállása

Az NFH-t, mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a regionális közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek (beleértve azok területi osztályait is) jogutódját a Kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) rendeletével hozta létre.

Az NFH jogelődjét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: FVF) az Országgyűlés az 1991. évi XX. törvény 71. §-ával hozta létre. Az alapítás dátuma 1991. július 23.

Az FVF 2000. június 28-án kelt, az NFH jogutódlását rögzítő, 2007. szeptember 1-jével módosított, V-3/110-3/2000. nyilvántartási számú, majd az ezt módosító 3442-33/2008-SZMM számú 2008. január 1-jétől hatályos, a pénzügyminiszter egyetértő nyilatkozatával ellátott alapító okiratnak módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a 2009. március 31-én megjelent 3. számú Szociális és Munkaügyi Közlöny tartalmazza.

Az NFH önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, jogi személy, amely a Kormány által – a fogyasztóvédelemért felelős – kijelölt miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter (továbbiakban: miniszter) irányítása alatt áll.

Az NFH központi szervből, területi szervekből, valamint azok kirendeltségeiből áll. Az NFH területi szervei az igazgatók által vezetett regionális felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőségek). A felügyelőségek szervezeti egységei – a regionális felügyelőségek székhelyen kívüli – a megyeszékhelyeken működő kirendeltségek.

Neve: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Rövid név: NFH

Angol neve: Hungarian Authority for Comsumer Protection

Rövid angol név: HACP

Az NFH székhelye: H–1088 Budapest, József krt. 6.

Postacíme: 1428 Budapest, Pf. 20

A felügyelőségek megnevezését, címét és illetékességi területét a 2. számú melléklet tartalmazza.

– Az NFH jelzőszámai:

– számlavezető bank: Magyar Államkincstár

– számlaszám: MÁK 10032000-01494879-00000000

– adószám: 15307389-2-42

– statisztikai számjel: 15307389-8413-312-01

– szektor: 1051

– törzsszám: 307 387

– szakág: 841318

– fejezet: XXVI.

– cím: 1

– államháztartási egyedi azonosító szám: 038896

Az állami feladatként ellátott alaptevékenység forrásai a költségvetési támogatás és a működési bevételek.

Az NFH többletteljesítmény-mutatóinak kialakításáért a főigazgató felelős, melyet célfeladatként az NFH szervezetére vonatkoztatva ad ki.

A feladatmutatók teljesítését minden szervezeti egység vezetője köteles figyelemmel kísérni, és a főigazgató által megszabott határidőre a teljesítésről beszámolni.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előírásokat és feltételeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számlarendjét és számviteli politikáját tartalmazó főigazgatói utasítások szabályozzák.

Az NFH a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) költségvetési fejezetében önálló címként felvett, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely saját előirányzatai, bevételei és a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogosultsággal rendelkezik.

Az NFH élén a főigazgató áll, aki egyszemélyi felelős vezetőként önállóan gyakorolja a hatóság tevékenységével összefüggő feladat- és hatásköröket.

Az NFH-t gazdasági ügyekben a gazdasági főosztályvezető képviseli. Ezen jogköröket esetenként írásban átruházhatják megfelelő végzettségű és szakképzettségű vezetők, illetve köztisztviselők részére.

1.2. Az NFH működését meghatározó alapvető jogszabályok:

A jogszabályok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

1.3. Az NFH feladatai:

a) fogyasztóvédelmi hatóságként – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ellenőrzi mindazon tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását, amelyek a fogyasztókat érintik, vagy érinthetik, hatósági eljárása keretében a külön jogszabályokban meghatározottak szerint bírságot szabhat ki,

b) közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában,

c) figyelemmel kíséri és elemzi a fogyasztóvédelmi politika érvényesülését,

d) együttműködési megállapodás alapján együttműködik a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel,

e) irányítja és ellátja a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piacfelügyeleti tevékenységeket, e körben ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát, vizsgálatokat végez, intézkedéseket tesz és működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert (a továbbiakban: KPIR),

f) a Magyar Köztársaság részéről részt vesz a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, az Európai Termékbiztonsági Hálózatban,

g) működteti a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszert (RAPEX), melynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén (a Magyar Köztársaság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságon keresztül kapcsolódik a rendszerhez),

h) összekötő hivatalként végzi a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködéséről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletek végrehajtásának a Magyar Köztársaságban történő összehangolását,

i) a fogyasztók vagyoni érdekének védelme céljából irányítja, koordinálja és ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintő ügyekben,

j) ellátja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényből adódó feladatokat,

k) ellenőrzi az áruk és szolgáltatások minőségére, a megfelelőség igazolására vonatkozó előírások megtartását, követelményeinek teljesítését, eljár a fogyasztók kifogásaival és panaszaival kapcsolatos szabálytalan ügyintézés tekintetében,

l) ellenőrzi a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését,

m) szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához,

n) a fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg,

o) termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, végeztet és közzéteszi azok eredményét,

p) módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében,

r) támogatja a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák működését,

s) közreműködik az állam iskolai és az iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásában,

t) ellenőrzi a gazdasági reklámtevékenységre és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések megtartását,

u) vizsgáló laboratóriumaiban – hatósági, köztestületi felkérésre és megbízás alapján – vizsgálatot végez, illetve szakértői véleményt készít,

v) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket egyéb külön jogszabályok a hatáskörébe utalnak,

z) ellátja a békéltető testületekkel kapcsolatos, fogyasztóvédelmi törvényben nevesített feladatokat.

Az NFH a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően látja el.

1.4. Az NFH szervezeti tagozódása, az irányítás és a helyettesítések általános rendje

1.4.1. Az NFH központi szerve

Az NFH központi szervét a főigazgató képviseli, aki jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.

A főigazgatót távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általános főigazgató-helyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

A főigazgató, illetve az általános főigazgató-helyettes együttes távolléte és akadályoztatása esetén szakmai ügyekben az érintett szakmai szervezeti egység vezetője, gazdasági ügyekben az NFH gazdasági főosztályvezetője a főigazgató szakmai helyettese.

Az NFH központi szerve a szervezeti ábra szerinti szervezeti egységekre tagozódik, melyek a főigazgató, az általános főigazgató-helyettes, a főigazgató-helyettes, valamint főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és az osztályvezetők közvetlen irányítása alá tartoznak (szervezeti ábra: 4. számú melléklet).

A főigazgató közvetlenül irányítja és ellenőrzi a két főigazgató-helyettes, a főigazgatóság, a belső ellenőrzés, az Igazgatási Főosztály, a Gazdasági Főosztály, a Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, valamint Koordinációs Főosztály tevékenységét.

A főigazgató az általános főigazgató-helyettesen keresztül irányítja és ellenőrzi a Hatósági és Jogi Főosztály, a Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály, az Élelmiszer- és Vegyipari Laboratórium, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységét.

A főosztályvezetőket távollétük, illetve akadályoztatásuk esetén a főosztályvezető-helyettesek, illetve a munkaköri leírásban meghatározott köztisztviselők helyettesítik.

Az osztályvezetőket távollétük, illetve akadályoztatásuk esetén a munkaköri leírásban meghatározott köztisztviselők helyettesítik.

Az ügyintézőt, az ügykezelőt, és a fizikai állományú alkalmazottat távolléte esetén a munkaköri leírásban kijelölt munkatársa helyettesíti.

1.4.2. Az NFH területi szervei

Az NFH területi szerveit az igazgató képviseli, aki jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.

Az igazgatót a régióban vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő helyettesíti, melyet a munkaköri leírásban kell rögzíteni.

A Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi Regionális Felügyelőség szervezete 4 szervezeti egységből áll: két kirendeltségből, egy régióközponti szervezetből, valamint egy Hatósági és Jogi Osztályból. A régióközpontban titkárság segíti a vezetők munkáját, melyet az igazgató irányít.

A kirendeltségek, a központi szervezet, valamint a Hatósági és Jogi Osztály irányítása az igazgató feladata.

A kirendeltségeket a kirendeltségvezetők, a régióközponti szervezetet a központi szervezetvezető vezeti.

A Közép-magyarországi Regionális Felügyelőség 5 szervezeti egységből áll: Igazgatói Titkárság, Hatósági és Jogi Osztály, Fogyasztóvédelmi Osztály, Piacfelügyeleti Osztály, Fogyasztó-kapcsolati Osztály.

Az igazgató közvetlenül irányítja a Hatósági és Jogi Osztály, valamint az igazgatóhelyettes útján az Igazgatói Titkárság, a szakmai osztályok és a Fogyasztó-kapcsolati Osztály tevékenységét.

E régióban az igazgatót az igazgatóhelyettes, együttes távollétük esetén az igazgató által kijelölt vezető helyettesíti.

Valamennyi régióban a szervezeti egységek vezetőit az általuk kijelölt köztisztviselő helyettesíti, melyet a munkaköri leírásban kell rögzíteni.

Az ügyintézőt távolléte esetén a munkaköri leírásban kijelölt munkatársa helyettesíti.

Az ügyviteli dolgozót és a fizikai állományú alkalmazottat a munkaköri leírásban kijelölt munkatársa helyettesíti.

Valamennyi regionális felügyelőség a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekkel, a gazdasági kamarákkal és lehetőség szerint az önkormányzatokkal együttműködve fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtet.

A regionális felügyelőségek szervezeti felépítését az 5. számú melléklet tartalmazza.

A munkáltatói jogköröket a 6. számú melléklet tartalmazza.

1.5. A munkavégzés általános szabályai

A munkavégzés általános szabályait, a köztisztviselők feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a munkavállalók feladatait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint ezek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, főigazgatói, a régiók tekintetében igazgatói utasítások, illetve szabályzatok tartalmazzák.

Az NFH vezetői és az általuk irányított köztisztviselők, ügykezelők és fizikai állományú alkalmazottak közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (feljegyzés), kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag a kijelölt munkatársnak rögzíteni kell. A köztisztviselők, munkavállalók – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzíthetik.

A köztisztviselők, ügykezelők és fizikai állományú alkalmazottak a vezetőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a szolgálati út betartásával tartanak kapcsolatot. A szolgálati út be nem tartásának indokáról a köztisztviselők, ügykezelők és fizikai állományú alkalmazottak közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek. A beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás ennek megfelelően történik.

Az adott szervezeti egység feladataival összefüggő jogszabályokat, főigazgatói utasításokat, valamint a vezetők rendelkezéseit szervezeti egységenként nyilván kell tartani. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők munkaköri kötelezettsége a közvetlen irányításuk alá tartozó, hozzájuk beosztott munkatársakkal a munkavégzéshez szükséges rendelkezések megismertetése és az abban foglaltak betartatása.

A köztisztviselők, ügykezelők és fizikai állományú alkalmazottak az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján intézik az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével.

A vezetői kinevezésű/megbízású köztisztviselők döntéseiket – általános szabályként – az adott ügyben illetékes köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg. A vezetők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt, munkavállalót vagy ezek felettesét – szükség szerint – tájékoztatni kötelesek, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

2. Az NFH főigazgatójának, valamint munkatársainak feladat- és hatásköre

2.1. Főigazgató

2.1.1. Munkáltatói jogkörében

a) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az NFH központi szervének köztisztviselői és munkavállalói, továbbá a felügyelőségek igazgatói felett. Az igazgatók kinevezését, felmentését a miniszter előzetesen véleményezi. A regionális felügyelőségek vezető köztisztviselőinek kinevezéséhez a főigazgató előzetes egyetértése szükséges.

b) A gazdasági főosztályvezetőt az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint – besorolásától függetlenül, határozatlan időre, a főigazgató javaslatára, a miniszter bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza megbízását. Az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

c) A főigazgató jogot gyakorol továbbá a regionális felügyelőségek humán erőforrás szakmai összetételére vonatkozó kérdésekben, bérkereten belüli gazdálkodás tekintetében.

d) Ellátja az NFH központi szerve vezetőinek, a felügyelőségek igazgatóinak és a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó munkatársainak minősítését és teljesítményértékelését.

e) Dönt a címzetes vezető-tanácsos, címzetes főtanácsos, címzetes vezető-főtanácsos, címzetes főmunkatárs adományozásáról.

f) Szakmai főtanácsadó, szakmai tanácsadó címet adományoz, a kétféle cím együttesen nem haladhatja meg az NFH felsőfokú végzettségű köztisztviselői létszámának 10%-át.

g) Megállapítja az NFH központi szerve munkatársainak illetményét a Ktv. keretei között és szétosztja a jutalmazási keretet az NFH központi szerve szervezeti egységei tekintetében.

h) A területi szervek, a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával dönt a jutalmazásokról, valamint a bértartalékok felhasználásáról.

2.1.2. Igazgatási jogkörében

Az NFH-t a főigazgató vezeti, aki felelős az NFH – jogszabályban meghatározott – feladatainak szakszerű ellátásáért. Az NFH központi szervét a főigazgató közvetlenül vezeti.

a) Előkészíti az NFH SZMSZ-ét és annak módosításait.

b) Az SZMM fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egységén keresztül felterjeszti miniszteri jóváhagyásra: az NFH SZMSZ-ét, az NFH éves ellenőrzési és vizsgálati programját, költségvetésének tervezetét, valamint költségvetési beszámolóját, utóbbi kettőt előzetesen az SZMM Gazdasági Főosztályának megküldi.

c) Az NFH tevékenységéről éves jelentés keretében beszámol a szociális és munkaügyi miniszternek.

d) Kétoldalú együttműködési megállapodásokat köt a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó illetékes hatóságokkal.

e) Irányítja a szervezet tevékenységét, külön szabályzatokat, utasításokat ad ki.

f) Felelős az NFH számlarendjét és számviteli politikáját tartalmazó utasítások kialakításáért.

g) Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését az SZMM iránymutatása szerint.

h) Véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására.

i) A jogszabályban nevesített, II. fokon az NFH központi szerve hatáskörébe tartozó fellebbezésekkel kapcsolatos kiadmányozási jogkörének gyakorlásával a Hatósági és Jogi Főosztály vezetőjét bízza meg azzal, hogy esetenként, egyedi ügyekben, az elbírálás jogát döntése szerint visszavonhatja.

j) Elbírálja a jogerős szabálysértési határozatok ellen benyújtott méltányossági kérelmeket.

k) Az NFH munkatársai és a felügyelőségek vezetői részére a hatósági ügyeket kivéve a szakmai irányítás eszközeként, jogértelmezési tartalommal nem bíró iránymutatásokat és körleveleket ad ki.

l) Koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait.

m) A felügyelőségek szakmai irányítása keretében ellenőrzi az ágazati szakmai követelmények érvényesülését. Utasíthatja a felügyelőség vezetőjét annak hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a hatósági jogkörébe tartozó ügyeket. Összehangolja a felügyelőségek vizsgálatait, valamint felügyeli a miniszter által jóváhagyott ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott regionális és országos vizsgálatokat, ellenőrzéseket.

n) Gondoskodik a fogyasztóvédelmi hatósági tevékenység egységes joggyakorlatának, jogalkalmazásának kialakításáról.

o) Felelős a feladatmutatók kialakításáért.

p) Saját bevételek tekintetében javaslatot tesz a költségvetésbe beállítandó keretszámokról.

r) Határoz a köztisztviselők ellenőrzésre jogosító és ellenőrzésre nem jogosító igazolványainak kiadásának és visszavonásának a jogszabályok előírásainak megfelelő rendjéről, feltételeiről.

s) Az államtitokról és szolgálati titokról szóló, módosított 1995. évi LXV. törvényben meghatározott feltételnek megfelelően minősíti az iratokat és megállapítja a minősítési jelölések fokozatait.

t) Dönt az NFH működési, felhalmozási kiadásainak megtervezése kapcsán a rendelkezésre álló keretek elosztásáról a hatályos jogszabályok és rendelkezések figyelembevételével.

u) Javaslatot tesz az NFH ellenőrzési és vizsgálati programjának tematikájára.

v) Gondoskodik a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartatásáról.

z) Kialakítja a stratégiát az NFH minőségirányítási rendszeréhez.

2.1.3. A főigazgató szakmai irányítása kiterjed:

a) az NFH és a felügyelőségek ellenőrzési és vizsgálati programja összeállítására és szakszerű végrehajtását biztosító együttműködésre,

b) a területi szervek részére az egységes jogalkalmazást elősegítő segédanyagok készítésére,

c) törvényességi (ügyészi és saját) vizsgálatok, valamint fogyasztóvédelmi határozatok bírósági felülvizsgálata nyomán hozott döntések általánosítható megállapításait tartalmazó tájékoztatás közreadására,

d) rendszeresen megtartott igazgatói értekezleteken napirendre tűzött szakmai kérdésekkel kapcsolatban hozott állásfoglalásokra,

e) az országos témavizsgálatok, ellenőrzések megkezdését előkészítő megbeszélésekre, a vizsgálat, ellenőrzés egységes lebonyolítása érdekében munkalapokat és jogszabályokat is tartalmazó szakmai útmutató kiadására a felügyelőségek részére,

f) a 12. EKTB fogyasztóvédelem szakértői csoport megkeresése esetén a feladatot elvégző személy kijelölésére.

2.2. Általános főigazgató-helyettes

Az általános főigazgató-helyettes közvetlenül irányítja a Hatósági és Jogi Főosztály, a Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály, az Élelmiszer- és Vegyipari Laboratórium és a Mechanikai és Villamos Laboratórium munkáját.

Az általános főigazgató-helyettes segíti a főigazgatót az NFH általános működéséhez kapcsolódó, valamint szakmai feladatai ellátásában. Ennek keretében:

a) Állást foglal az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkaterületét érintő kérdésekben, az általuk ellátandó feladatok végrehajtásához szakmai és módszertani útmutatást ad.

b) Szakmai szempontból véleményezi a beruházási tervet.

c) Közreműködik az NFH minőségirányítási rendszere stratégiájának kialakításában.

d) Javaslatot tesz az NFH és a felügyelőségek ellenőrzési és vizsgálati programjának tematikájára.

e) Előkészíti a teljesítményértékelést és a minősítést a közvetlenül irányított vezetők tekintetében.

f) Ellát minden olyan feladatot, melynek elvégzésére az NFH főigazgatója megbízást ad.

g) A főigazgató távolléte, illetve akadályozása esetén ellátja a főigazgató helyettesítését.

h) Az általános főigazgató-helyettes szakmai helyettesítését távolléte, illetve akadályoztatása esetén az érintett szakmai szervezeti egység vezetője látja el.

i) A főigazgató megbízása alapján ellátja az NFH képviseletét.

2.3. Főigazgató-helyettes

2.3.1. Általános stratégiai feladatkörében

a) A Stratégiai Tanácsadó Testület döntése alapján előkészíti az NFH rövid és középtávú stratégiáját és felterjeszti a Stratégiai Tanácsadó Testület elé.

b) Figyelemmel kíséri és elemzi a fogyasztóvédelmi politika érvényesülését.

c) A Stratégiai Tanácsadó Testület döntésének megfelelően elemzéseket és javaslatokat készít az NFH középtávú fogyasztóvédelmi stratégiájának kialakítására.

d) A stratégia megvalósítására tett javaslatait beterjeszti a Stratégia Tanácsadó Testület elé.

e) Előkészíti a Stratégiai Tanácsadó Testület üléseit.

2.3.2. Nemzetközi stratégiai feladatkörében:

a) Kidolgozza az NFH éves nemzetközi kapcsolati politikáját és beterjeszti jóváhagyásra a Stratégiai Tanácsadó Testület részére.

b) Koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait, ide nem értve az Európai Unió intézményeit.

c) Közreműködik az NFH nemzetközi szakmai értekezleteinek, konferenciáinak szervezésében.

d) Kapcsolatot épít és tart fenn a nemzetközi fogyasztóvédelmi szervekkel és szervezetekkel, a Stratégiai Tanácsadó Testület ajánlásai alapján.

e) Figyelemmel kíséri az NFH-t érintő nemzetközi pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatok előkészítésében.

f) Koordinálja a szakmai fordítások elkészítését, közreműködik a nemzetközi szakmai anyagok, kiadványok feldolgozásában.

2.3.3. Oktatási stratégiai feladatkörében:

a) Kialakítja az NFH fogyasztóvédelmi stratégiájához alkalmazkodó belső továbbképzési stratégáját, megszervezi a továbbképzés rendszerét.

b) Az NFH funkcióit, valamint szervezeti és működési sajátosságait figyelembe véve javaslatot tesz a Stratégiai Tanácsadó Testület részére az NFH humánpolitikai fejlesztése érdekében a főbb képzési célcsoportok, képzési célok és képzési tartalom meghatározására.

2.3.4. A főigazgató megbízása alapján ellátja az NFH képviseletét.

2.4. Regionális igazgatók

Az igazgatót a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója bízza meg, illetve menti fel, felette a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az igazgató felmentését, illetve kinevezését a miniszter előzetesen véleményezi.

Az igazgató főosztályvezető besorolású köztisztviselő, megbízása 6 évi határozott időre szól.

Az igazgató a felügyelőség egyszemélyi felelős vezetője, a fogyasztóvédelmi politikáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányításával gyakorolja a jogszabályban megállapított hatáskörét, hatósági jogkörét.

Ennek keretében:

a) Figyelembe véve a főigazgató által fenntartott jogokat, gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség, illetve kirendeltségeinek köztisztviselői és munkavállalói felett. A vezető beosztású köztisztviselők kinevezéséhez, felmentéséhez a főigazgató előzetesen egyetértése szükséges.

b) A vezetők bevonásával javaslatot tesz a főigazgatónak a munkatársak illetményére, a jutalmazásokra.

c) Gondoskodik a régióban dolgozó köztisztviselők teljesítményértékelésének elkészítéséről.

d) Javaslatot tesz az NFH ellenőrzési és vizsgálati programjának tematikájára.

e) A régió tevékenységéről éves/féléves jelentés keretében beszámol az NFH főigazgatójának.

f) Gondoskodik az ellenőrzési és vizsgálati program pontos és szakszerű lebonyolításáról, különös tekintettel az egységes jogalkalmazásra és a jogkövetkezmények alkalmazási elveinek betartására.

g) Irányítja a szervezet tevékenységét, jogkörében utasításokat adhat ki. Meghatározza az SZMSZ keretein belül a szervezeti egységek közti feladatmegosztást és kijelöli az egyes vizsgálatok koordinálásáért felelős kirendeltségvezetőt, vagy központiszervezet-vezetőt.

h) Figyelemmel kíséri a többletteljesítmény-mutatók teljesítését és a főigazgatói utasításai szerint jelentést készít.

i) Gondoskodik a tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartatásáról.

j) Az NFH-val történt előzetes egyeztetés alapján szervezi a nemzetközi és határ menti kapcsolatokat.

2.5. Belső ellenőrzés

A belső ellenőrzés a főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt, a tevékenységét meghatározó vonatkozó jogszabályok és a főigazgató által jóváhagyott ún. belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi munkáját.

A belső ellenőrzés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység, melynek részletes szabályait a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.

2.6. Gazdasági főosztályvezető

A gazdasági főosztályvezető az NFH gazdasági vezetője. A főigazgató, illetve az általános főigazgató-helyettese együttes távolléte és akadályoztatása esetén az NFH működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese. Feladatait a főigazgató közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett látja el.

a) Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a szervezet gazdálkodását.

b) A központi szervezeti egységek és a felügyelőségek gazdasági munkájához iránymutatást ad, gazdasági intézkedéseket hoz és ellenőrzi azokat.

c) Felelős a Gazdasági Főosztály feladatainak jogszabályszerű ellátásáért.

d) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti az NFH főigazgatója és az egyes dolgozók felelősségét.

e) Közreműködik az NFH minőségbiztosítási rendszere stratégiájának kialakításában.

f) Figyelemmel kíséri a feladatmutatók teljesítését, és a főigazgatói utasításban meghatározottak szerint jelentést készít.

2.7. Főosztályvezető

A jogszabályok és az SZMSZ előírásai szerint a főigazgató, illetve az általános főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt, egyszemélyi felelősként vezeti a főosztály munkáját. A főigazgató a főosztályvezetőt osztály vezetésével is megbízhatja.

a) Állást foglal a főosztály munkaterületét érintő kérdésekben, a főosztály által ellátandó feladatok végrehajtásához irányelveket és módszertani útmutatást ad.

b) Megállapítja a főosztály működési rendjét, munkatervét és a feladatok elosztási rendjét, gondoskodik a munkavégzés szervezeti és személyi feltételeiről.

c) Átruházott hatáskörben előkészíti a főosztályra beosztott munkatársak minősítését és teljesítményértékelését.

d) Javaslatot tesz a főosztály részére biztosított bér- és jutalmazási keret felosztására és kitüntetések adományozására.

e) Szervezi a főosztály feladatainak végrehajtását, szakmai és illetékességi körében kialakítja kapcsolatrendszerét.

f) Véleményezi, illetve elkészíti az előterjesztéseknek és jogszabálytervezeteknek a főosztály feladatkörét érintő részét.

g) Javaslatot tesz a főosztály munkatervére, figyelemmel kíséri és biztosítja annak megvalósulását.

h) Javaslatot tesz az NFH és a felügyelőségek ellenőrzési és vizsgálati programjának tematikájára.

i) Közreműködik az NFH minőségirányítási rendszere stratégiájának kialakításában.

j) Az általa irányított szervezeti egység vonatkozásában felel a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetéséért. A FEUVE- rendszer leírását a 8. sz. melléklet tartalmazza.

k) Figyelemmel kíséri a feladatmutatók teljesítését, és a főigazgatói utasításban meghatározottak szerint jelentést készít.

l) Ellát minden olyan munkaköréhez kapcsolódó feladatot, melynek elvégzésével az NFH főigazgatója, illetve a közvetlen irányításával megbízott általános főigazgató-helyettes megbízza.

2.8. Főosztályvezető-helyettes

Távollétében a főosztályvezetőt teljes joggal és hatáskörrel helyettesíti. A főigazgató a főosztályvezető-helyettest osztály vezetésével is megbízhatja.

2.9. Kirendeltségvezetők és központiszervezet-vezetők

A kirendeltségvezetőt és a központiszervezet-vezetőt – a főigazgató előzetes egyetértésével – a regionális igazgató bízza meg, megbízását a regionális igazgató vonja vissza. Felette a munkáltatói jogokat a regionális igazgató gyakorolja.

a) A munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően vezeti a kirendeltséget, illetve a központi szervezetet.

b) Meghatározza a felügyelők és az ügykezelők részletes feladatait, gondoskodik a hivatali fegyelem megtartásáról.

c) A szervezeti egységéhez tartozó jogi ügyintéző(k)re szignálja a beérkező, helyszíni ellenőrzést nem igénylő panaszokat.

d) Gondoskodik az EVP-ben és a regionális munkatervben meghatározott feladatok magas színvonalú, költséghatékony és eredményközpontú végrehajtásáról.

e) A vizsgálat végrehajtásáról adatokkal és tényekkel alátámasztott megállapításokat a regionális igazgató által meghatározott határidőn belül köteles írásba foglalni.

f) Elrendeli és ellenőrzi az ellenőzésekkel/vizsgálatokkal összefüggő intézkedések megtételét.

g) Gondoskodik a fogyasztói bejelentések, kérelmek gyors és szakszerű intézéséről.

h) Gondoskodik a törvényes és színvonalas munkáról, valamint a regionális igazgató utasításainak végrehajtásáról.

i) Javaslatot tesz a kirendeltség, illetve a központi szervezet működését érintő személyzeti és munkaügyi döntések meghozatalára. A regionális igazgató által meghatározott körben átruházott kiadmányozási joggal rendelkezik.

j) Elkészíti a kirendeltség, központi szervezet dolgozóinak teljesítménykövetelményét, valamint értékelését.

k) Figyelemmel kíséri a Fogyasztó-kapcsolati Iroda munkáját, és segíti annak szakszerű működését.

l) Eljár mindazon munkaköréhez kapcsolódó ügyekben, amellyel a regionális igazgató megbízza.

m) A fogyasztóvédelem társadalmasításának elősegítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart a társellenőrző szervekkel, civil fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egyesületekkel és oktatási intézményekkel.

Átruházott hatáskörben – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi felelősségre vonás kivételével – a következő munkáltatói jogokat gyakorolják:

a) A szabadságolási ütemterv keretei között engedélyezik a szabadságok igénybevételét, véleményezik a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelmeket.

b) A munkavégzésről, a munka- és pihenőidőről, a jutalmazásról szóló szabályzat rendelkezéseinek megtartásával túlmunkát rendelhetnek el a felügyelőség regionális igazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett.

c) Engedélyezik a régión belüli és kívüli kiküldetéseket és igazolják azok teljesítését.

d) Javaslatot tesznek a kirendeltség és a régió központi szervezeti egysége dolgozóit érintő humánpolitikai és munkajogi intézkedésekre, az irányításuk alatt álló köztisztviselők, ügykezelők és munkavállalók kitüntetésére, jutalmazására, valamint a köztisztviselők esetében fegyelmi felelősségre vonásra.

e) Véleményezik a dolgozói kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket.

f) Gondoskodnak a köztisztviselők, ügykezelők és munkavállalók arányos foglalkoztatásáról, ellenőrzik a munkavégzést.

g) Engedélyezik a köztisztviselők, ügykezelők és munkavállalók munkaidőben történő eltávozását.

h) Véleményt nyilvánítanak mindazokban a kérdésekben, amelyekben a munkáltatói jogok a régió igazgatóját illetik meg.

2.10. Osztályvezető

a) A jogszabályok, a főigazgatótól, valamint az általános főigazgató-helyettestől, főosztályvezetőtől, főosztályvezető-helyettestől, a regionális felügyelőségek tekintetében a regionális igazgatótól kapott utasítások, továbbá az SZMSZ figyelembevételével vezeti és ellenőrzi szervezeti egysége munkáját, valamint ügyintézői munkát is végez.

b) Az általános főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó osztály vezetője közvetlenül a főigazgató-helyettestől kaphat utasításokat.

c) Megállapítja az osztály működési rendjét, elkészíti annak munkatervét és a feladatok elosztási rendjét, gondoskodik a munkavégzés szervezeti és személyi feltételeiről.

d) Javaslatot tesz az NFH ellenőrzési és vizsgálati programjának tematikájára.

e) Közreműködik az NFH minőségirányítási rendszere stratégiájának kialakításában.

f) Szervezi az osztály feladatainak végrehajtását és kialakítja szakmai kapcsolatrendszerét.

g) Javaslatot tesz a hozzá beosztott munkatársak minősítésére, illetményére és jutalmazására.

h) Az általa irányított szervezeti egység vonatkozásában felel a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetéséért.

i) Ellát minden olyan munkaköréhez kapcsolódó feladatot, mellyel a felettese megbízza.

j) Elkészíti szervezeti egysége dolgozóinak teljesítménykövetelményét, valamint értékelését.

2.11. Ügyintéző

Az ügyintéző (a Ktv. 2. számú mellékletének I. és II. osztályába besorolt köztisztviselő) a szakmai felettesei által feladatkörébe utalt ügyek ellátásáért önálló felelősséget visel.

Az ügyintéző az osztály feladatát képező ügykörben felelős különösen:

a) az ügyeknek a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló folyamatos ellátásáért;

b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért;

c) a szükséges belső és külső együttműködés (koordináció) eredményes megvalósításáért;

d) az általa alkalmazott vagy javasolt szakmai megoldásoknak a hatályos jogszabályokkal való összhangjának biztosításáért;

e) döntési alternatívák kimunkálásáért;

f) a szakmai felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért.

Közreműködik az NFH minőségirányítási rendszere stratégiájának kialakításában.

2.12. Ügykezelők és a fizikai állományú alkalmazottak

Az ügykezelők és a fizikai állományú alkalmazottak feladata, hogy munkájukkal megfelelően járuljanak hozzá az NFH-ra háruló feladatok eredményes megvalósításához; törekedjenek szakmai feletteseik által meghatározott feladataik minél ésszerűbb, gyakorlati elvégzésére és kezdeményezően segítsék az ügyintézés hatékonyságát, illetve a működés feltételeinek megteremtését.

Az ügykezelők és a fizikai állományú alkalmazottak munkakörét a főosztály, illetve osztály munkarendjében kell meghatározni, különös tekintettel az ügyiratkezeléssel összefüggésben ellátandó feladatokra.

3. A szervezeti egységek együttműködése

Az NFH központi szervének szervezeti egységei önálló feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges önálló hatáskörrel rendelkező egymás mellé rendelt szervezeti egységek, amelyek tevékenységüket egymással szoros együttműködésben végzik.

Szakmai irányítás tekintetében az NFH központi szervének szakmai főosztályai, osztályai szoros kapcsolatot tartanak fenn, folyamatos információcserét folytatnak a regionális felügyelőségek szakmai osztályaival és a kirendeltségekkel.

A humánpolitika területén az Igazgatási Főosztály látja el a regionális felügyelőségek érdemi feladatait, a végrehajtásba a munkáltatói jogok gyakorlója a felügyelőség humánpolitikai teendőkkel megbízott ügyintézőjét vonja be, azonban a szükséges egyeztetést minden esetben el kell végezni.

A regionális felügyelőségek zavartalan működésének, a funkcionális feladatok ellátásának érdekében a regionális felügyelőségek titkársága szoros kapcsolatot tart az Igazgatási Főosztállyal.

Gazdasági ügyekben a regionális felügyelőségek igazgatói és a gazdasági ügyintézők a Gazdasági Főosztály iránymutatását követve végzik feladatukat.

A Hatósági és Jogi Főosztály az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében szakmai segítséget nyújt a regionális felügyelőségek hatósági és jogi munkájához.

A szervezeti egységek feladatkörükben eljárva megtett általános érvényű szakmai intézkedéseikről az érintett felügyelőségeket a Koordinációs Főosztály közreműködésével tájékoztatják.

Ha valamely intézkedés – a központi szervezet tekintetében – más szervezeti egység hatáskörét érinti, vagy más szervezeti egység tevékenységére jelentős hatással van, az intézkedést – előzetesen – egyeztetni kell az adott ügyben érintett szervezeti egységgel.

Amennyiben a felügyelőségek felé a szakmai osztályok részéről az ellenőrzési és vizsgálati programban nem rögzített további feladatmeghatározás, illetve adatszolgáltatást tartalmazó megkeresés kiadása válik szükségessé, azt a kifelé történő információáramlás követhetősége érdekében a Koordinációs Főosztály közreműködésével kell intézni.

Szakmai kérdésekkel a felügyelőségek az adott szervezeti egységhez közvetlenül fordulnak.

Azon közösen intézendő ügyek tekintetében, amelyek meghatározott szervezeti egységek feladatkörébe tartoznak, de több szervezeti egységnél is feladatként jelentkeznek, a kijelölt felelős szervezeti egység gondoskodik az elvi szempontok kialakításáról, a szükséges vélemények beszerzéséről, összesítéséről, a végrehajtás szervezéséről, az NFH képviseletéről a külső szerveknél.

A kijelölt felelős mindig a legelsőként szignált szervezeti egység vezetője, vele kell egyeztetnie a véleménykialakításba bevont többi vezetőnek. A véglegesen elkészített válaszlevél-tervezetet a kijelölt felelős készíti el.

4. A kiadmányozás rendje

A kiadmányozás az arra jogosult szakmai vezetőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezése. Ez utóbbi tartalmazza különösen:

a) a tervezetek jóváhagyásának,

b) az érdemi döntés meghozatalának,

c) az írásbeli intézkedésnek és

d) az irattárba helyezésnek a jogát.

A főigazgató kiadmányozza azokat az ügyiratokat, amelyek címzettje az Országgyűlés tagja, bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, országos hatáskörű szerv vezetője, regionális szerv vezetője, megyei közgyűlés elnöke, továbbá azokat a szakmai anyagokat, amelyek a szervezet tevékenységét reprezentálják. Az NFH főigazgatója bármely ügy kiadmányozását magához vonhatja, melyet az ügyiraton erre utaló jelzéssel lát el.

A kiadmányozási jog ezen túlmenően az NFH központi szerve tekintetében a főigazgató-helyetteseket, a főosztályvezetőket, osztályvezetőket a hatáskörükbe, valamint az átruházott hatáskörükbe tartozó ügyek vonatkozásában illeti meg. A főigazgató-helyettesek azon ügyek kiadmányozását, melyet az ügyiraton erre utaló jelzéssel látnak el, magukhoz vonhatják. A főosztályvezetők egyes ügyfajták vonatkozásában írásbeli felhatalmazásukkal a kiadmányozás jogát távollétük hiánya esetére is a főosztályvezető-helyettesekre ruházhatják át.

A területi szervek tekintetében a kiadmányozási jog jogosultja a hatáskör címzettjeként a regionális igazgató, aki e jogkörét átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét. Az igazgató kiadmányozási jogot adhat az osztályvezetőknek, kirendeltségvezetőknek, központiszervezet-vezetőknek és köztisztviselőknek, melyet ügyrendjükben rögzítenek és a munkaköri leírásokban szerepeltetik. Eljárást igénylő ügyekben a Hatósági és Jogi Osztály vezetőjének szakmai kontrollja mellett kiadmányozási jogot kap a kirendeltségvezető és a központiszervezet-vezető.

A kiadmányozási joggal rendelkezők aláírásuk mellett az NFH hivatalos, sorszámozott körbélyegzőjét, valamint elektronikus aláírás esetén kizárólag személyi használatra átadott elektronikus aláíró kártyájukat használják.

Az NFH hivatalos körbélyegzője a központi szervnél: középen a Magyar Köztársaság címere, felirata: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Az NFH hivatalos körbélyegzője a területi szerveknél (regionális felügyelőség és kirendeltségei): középen a Magyar Köztársaság címere, felirata: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ………… Regionális Felügyelősége és a regionális felügyelőség székhelye.

Távollét vagy akadályoztatás esetén a kiadmányozás az SZMSZ-ben, valamint a köztisztviselő munkaköri leírásában nevesített helyettesítési rend szerint történik.

Az NFH egész szervezetére vonatkozóan valamennyi pénzügyi kihatású kötelezettség a gazdasági főosztályvezető ellenjegyzésével vállalható.

5. A sajtótájékoztatás szabályai

Az NFH hivatalos állásfoglalásának közzétételére kizárólag a főigazgató jogosult.

A sajtótájékoztatási tevékenységet a főigazgató közvetlen irányítása alatt működő Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya koordinálja. A sajtószervek részéről történő közvetlen megkeresésről a központi szerv és a felügyelőségek munkatársai a Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának vezetőjét a nyilatkozatok esetleges ütközését elkerülendő, a nyilatkozattételt megelőzően tájékoztatják.

6. Az irányítás egyéb eszközei

6.1. Az NFH munkaértekezletei:

Az NFH éves munkaértekezlete: a hivatal valamennyi munkavállalója részvételével az éves munka értékelésére, a főbb elvek, módszerek meghatározására kerül sor. A munkaértekezletet a főigazgató hívja össze.

Vezetői értekezlet: az értekezleten a főigazgató által meghívottak vesznek részt. A vezetői értekezlet célja az NFH munkája során jelentkező operatív intézkedéseket igénylő kérdések megtárgyalása, továbbá a meghívottak beszámoltatása a folyamatban lévő munkákról. Az értekezletet a főigazgató hívja össze, legalább havonta egy alkalommal.

A hivatal tevékenységében kiemelten fontos információáramlás elősegítése érdekében a vezetői értekezleten részt vevő vezetők az értekezletet követően tájékoztatják munkatársaikat a szervezeti egységüket érintő kérdésekről.

Az NFH főosztályainak, osztályainak munkaértekezlete: félévente legalább egy alkalommal, a főigazgató és a felügyeletet ellátó vezető részvételével. Az értekezletet a főosztályvezetők – a főigazgatóval előzetesen egyeztetett időpontban – hívják össze az irányításuk alá tartozó munkatársak részvételével.

NFH-koordinációs értekezlet: az érintett szervezeti egységek vezetőinek, munkatársainak, a közös feladatok végrehajtásának összehangolására. Összehívásáról szükség szerint a kezdeményező szervezeti egység vezetője gondoskodik.

Ellenőrzések, vizsgálatok szakmai konzultációs értekezlete: az értekezletre egy-egy országos, regionális ellenőrzést, vizsgálatot megelőzően kerül sor, melyen részt vesz valamennyi, a vizsgálatot szakmai és eljárási szempontból irányító munkatárs és minden résztvevő felügyelőség témafelelőse, valamint az igazgató által kijelölt munkatársa. Az értekezlet összehívásáról és lebonyolításáról külön főigazgatói utasítás rendelkezik.

Felügyelőségi igazgatók értekezlete: részt vesznek a felügyelőségek igazgatói, az NFH főigazgatója, főigazgató-helyettesei, főosztályvezetői, valamint a főigazgató által meghívottak. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az adott időszakra vonatkozó munkáról, egyeztetik a további feladatokat. Az értekezletet a főigazgató hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal.

A regionális igazgatók és kirendeltségvezetők, központiszervezet-vezetők munkaértekezlete: részt vesznek a felügyelőségek igazgatói, kirendeltségvezetői, az NFH főigazgatója, főigazgató-helyettesei, főosztályvezetői, valamint a főigazgató által meghívottak. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az adott időszakra vonatkozó munkáról, egyeztetik a további feladatokat. Az értekezletet a főigazgató hívja össze.

Regionális szintű vezetői értekezlet: a regionális igazgató közvetlen irányítása alatt álló vezetők szükség szerint, de legalább havonta egyszer értékelő és feladatmeghatározó munkamegbeszélést tartanak. Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti.

A felügyelőségek osztályainak/kirendeltségeinek/központi szervezetének munkaértekezlete: az értekezleten részt vesznek a felügyelőség szakmai osztályainak/kirendeltségeinek központiszervezet-vezetői és valamennyi munkatársa. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az adott időszakra vonatkozó munkáról, egyeztetik a szakmai feladatokat. Az értekezlet összehívásáról a szakmai osztály vezetője/kirendeltségvezető/központiszervezet-vezető vagy a regionális igazgató rendelkezik.

Regionális szintű éves munkaértekezlet: az igazgató szükség szerint, de legalább évente egyszer a munka értékelése és a feladatok meghatározása céljából regionális munkaértekezletet hív össze, melyen a régió minden munkatársa részt vesz.

Az értekezletek szervezőinek minden esetben gondoskodniuk kell az emlékeztető elkészítéséről és nyilvántartásáról.

6.2. Az irányítás egyéb formái:

Főigazgatói utasítás: a főigazgató belső tevékenységet szabályozó utasítást adhat ki. Az utasítás a szervezet általános működési rendjével, nem szakmai jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vezetői rendelkezés, mely minden dolgozóra kötelező előírást tartalmaz. Az előkészítés a kijelölt témafelelős feladata, a tervezetet a Hatósági és Jogi Főosztály véleményezi. Kiadására a főigazgató jogosult, melynek gyakorlati intézése, nyilvántartása az Igazgatási Főosztály feladata.

Igazgatói utasítás: az igazgatónak a regionális felügyelőség belső tevékenységét szabályozó utasítása, mely nem lehet ellentétes tartalmú az NFH SZMSZ-ével és a hatályos főigazgatói utasításokkal. Az adott régió területén minden dolgozóra nézve kötelező. Az utasítást kijelölt témafelelős készíti elő, a Hatósági és Jogi Osztály véleményezi, a kiadást követően pedig nyilvántartja.

Ellenőrzési és vizsgálati program (EVP): az NFH szakmai tevékenységét a fogyasztóvédelemért felelős szociális és munkaügyi miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján végzi. Az EVP-t az NFH szakmai főosztályai, osztályai és a regionális felügyelőségek javaslatai alapján a Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály készíti elő, a vezetői döntést követően a főigazgató az SZMM fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egységének véleményezését követően a miniszter elé terjeszti jóváhagyásra. Az EVP végrehajtásáról főigazgatói utasítás rendelkezik.

Iránymutatás: szakmai jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos egységes eljárás biztosítása érdekében szükséges elvi irányítási eszköz. Kiadására a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a főosztályvezetők szakmai területüket érintően jogosultak.

Körlevél: az NFH főigazgatója intézkedéseket, valamint a figyelemfelhívó, tájékoztatást, információt tartalmazó közléseit körlevél formájában adja ki:

– a regionális felügyelőségek (külső körlevél),

– az NFH szervezeti egységei részére (belső körlevél).

A központi szerv főigazgató-helyettesei, igazgatók, főosztályvezetők a saját feladatkörükbe tartozóan adhatnak ki iktatószámmal ellátott körlevelet. Amennyiben a körlevél a szervezet általános irányítására vonatkozó, illetve a szakmai irányítás jogkörébe tartozó utasítást, feladatmeghatározást, számonkérést, adatszolgáltatást tartalmaz, akkor ezt a főigazgatónak, vagy a főigazgató-helyettesnek szignálnia kell és előzetesen nyilvántartásba vétel céljából a Koordinációs Főosztálynak is meg kell küldeni.

Az NFH területi szervei tekintetében az igazgatók az adott régióra vonatkozó hatállyal adhatnak ki iktatószámmal ellátott körlevelet.

7. Az ügykörök átadása

Szervezeti és/vagy személyi változás, valamint hoszszabb távollét esetén az ügyek átadás-átvételének rendjét a Közszolgálati Szabályzat állapítja meg.

Az iratkezeléssel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályokról külön főigazgatói utasítás rendelkezik.

A vezető személyében beálló változás esetén a távozó vezető jegyzőkönyvvel adja át a vezetése alatt álló szervezet vagy szervezeti egység vezetését utódjának, illetve a helyettesítésével megbízott köztisztviselőnek. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a legfontosabb feladatokat, körülményeket, tényeket, a kiemelkedő fontosságú konkrét ügyek állását, valamint a függőben lévő ügyekben átadott ügyiratokat, dokumentumokat. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, ebből egy példány az új vezetőé, egy példány a távozó vezetőé, egy példányt az irattárban kell elhelyezni.

Az NFH-tól távozó ügyintéző köteles a nála lévő ügyeket befejezni, lezárni. Ha az valamilyen ok miatt nem lehetséges, a függőben maradt ügyeket jegyzőkönyvvel át kell adni a közvetlen felettesének, illetve az általa kijelölt ügyintézőnek.

II. FEJEZET

KÜLÖNÖS RÉSZ

AZ NFH szervezeti egységeinek feladatköre

1. A főigazgató közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek:

Stratégiai Tanácsadó testület

1.1. Főigazgatóság – titkárság

1.2. Belső ellenőrzés

1.3. Igazgatási Főosztály

1.4. Gazdasági Főosztály

1.5. Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya

1.6. Koordinációs Főosztály

1.7. Az NFH területi szervei (felügyelőségek) és azok kirendeltségei

2. Az általános főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.1. Hatósági és Jogi Főosztály

2.2. Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály

2.3. Élelmiszer- és Vegyipari Laboratórium

2.4. Mechanikai és Villamos Laboratórium

AZ NFH szervezeti egységeinek feladatköre

1. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

Stratégiai Tanácsadó Testület

A főigazgató közvetlen irányítása alatt álló, tanácsadó, döntés-előkészítő testület. Állandó és nem állandó tagok alkotják. Állandó tagja az általános főigazgató-helyettes és a főigazgató-helyettes. A nem állandó tagok összetételét (regionális igazgatók, főosztályvezetők, osztályvezetők, köztisztviselők) és számát az aktuális döntés előkészítésének témája szabja meg.

Feladatai közé tartozik:

a) az NFH középtávú fogyasztóvédelmi stratégiájának kialakítása,

b) a nemzetközi kapcsolati politikájának kialakítása,

c) a szakmai továbbképzés stratégiájának kialakítása.

Üléseit szükség szerint, a főigazgató utasítására a főigazgató-helyettes hívja össze.

1.1. Főigazgatóság – titkárság

A főigazgató közvetlen irányításával ellátja mindazon feladatokat, amely a főigazgató és a főigazgató-helyettesek vezetői munkáját segítik (adminisztráció, levelezés, egyeztetés, határidő-nyilvántartás stb.).

1.2. Belső ellenőrzés

A belső ellenőrzés a főigazgató közvetlen felügyelete alatt áll, feladata:

a) A hosszú távú stratégiai terv, ezzel összhangban a 3 éves időtartamra készítendő középtávú, valamint a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv elkészítése.

b) Az éves ellenőrzési tervet minden tárgyévet megelőző év november 15-ig, az éves ellenőrzési jelentést pedig a tárgyévet követő év március 15-ig megküldi a felügyeletet ellátó SZMM belső ellenőrzési egysége vezetőjének.

c) Ellenőrzéseit a jóváhagyott éves munkatervben meghatározott tematikák szerint kell végeznie. Szükség esetén a munkatervben nem szereplő célvizsgálatokat is végez. Elemzi és figyelemmel kíséri a működés szabályozottságát, a gazdálkodás rendjét, szabályszerűségét, a bizonylati rend és okmányfegyelem betartatását.

1.3. Igazgatási Főosztály

A főigazgató közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egység, melyet a főosztályvezető irányít. A főosztály három osztályra tagozódik, melyet főosztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető vezet. A főosztályvezetőt távolléte esetében a főosztályvezető-helyettes helyettesíti.

1.3.1. Igazgatási Osztály

a) Az osztály kezdeményezi az egyes szakterületek bevonásával a belső szabályzatok és főigazgatói utasítások előkészítését, és közreműködik azok kiadásában.

b) A belső szabályzatok szakmai tartalmáért az adott szakterület vezetője a felelős.

c) Gondoskodik a hivatali ügymenet működésének folyamatosságáról, figyelemmel kíséri annak betartását. Segíti a döntési alternatívák előkészítését, koordinálja a vezetői intézkedések végrehajtását.

d) Az osztály az iktatórendszeren keresztül kapcsolódik a KPIR-hez. Vezetője az adatbázis használatával döntéseket elősegítő közvetlen és származtatott információkhoz jut.

e) Közreműködik a felügyelőségeket és az NFH több szervezeti egységét együttesen érintő, a főigazgató hatáskörébe utalt általános igazgatási felügyelet irányításában.

f) Szervezi és koordinálja az NFH egészét érintő, illetve külső megjelenítését szolgáló rendezvények, kiállítások, konferenciák megrendezését és lebonyolítását – kivéve az egy-egy részterületre irányuló szakágazati rendezvényeket.

g) Nyilvántartja az NFH és a társhatóságok, egyéb intézmények, szervezetek közötti együttműködési megállapodásokat.

h) Megszervezi és irányítja az iratkezelési feladatokat (iktatás, irattár, határidő-követés, nyilvántartások), különös tekintettel a minősített iratok kezelésére. Ellátja a központi postabontással, érkeztetéssel, irattározással, fénymásolással kapcsolatos feladatokat.

i) Ellátja az NFH-nál működő iktató- és dokumentumkezelő rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, képzést, tájékoztatást tart a rendszerrel kapcsolatban. Kezeli a hibabejelentő rendszert és folyamatos kapcsolatot tart a rendszer fejlesztőjével.

j) Elkészíti, majd a Magyar Országos Levéltár és a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet részére engedélyeztetés céljából megküldi az NFH Iratkezelési Szabályzatát. Jóváhagyás után gondoskodik annak főigazgatói utasítás formájában történő közzétételéről.

k) Közreműködik az NFH munkatársai részére szervezett szakmai továbbképzésekben és oktatásokban.

l) Miniszteri jóváhagyásra előkészíti az NFH Szervezeti és Működési Szabályzatát.

m) Figyelemmel kíséri az ahhoz kapcsolódó és egyéb szabályzatainak elkészítését, módosítását, gondoskodik azok kiadásáról.

n) Nyilvántartást vezet a főigazgatói utasításokról, szabályzatokról.

o) Főigazgatói aláírásra előkészíti az NFH jelentéseit és beszámolóit.

p) Szervezi az igazgatói, a vezetői, valamint a főigazgató utasítása szerinti egyéb értekezleteket.

r) Ellátja a nyomdai megrendelésekkel kapcsolatos feladatokat.

1.3.2. Humánpolitikai Osztály

a) A jogszabályok és a főigazgató által meghatározott szempontok alapján végzi az NFH központi szervének és a felügyelőségek – humánpolitikai feladatokkal megbízott munkatársainak bevonásával – humánpolitikai munkáját.

b) Szoros munkakapcsolatot tart a felügyelőségek vezetőivel és humánpolitikai feladatokat ellátó munkatársaival.

c) Bonyolítja a köztisztviselői pályázatok közzétételét és részt vesz a hatáskörébe tartozó pályázatok elbírálásában.

d) Végzi a közszolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó feladatokat (általános, érdemi tevékenység, adminisztráció, statisztika, nyilvántartás, ellenőrzés).

e) Ellátja a közszolgálati alapnyilvántartással kapcsolatos feladatokat.

f) Statisztikai adatközlést teljesít az illetékes szervezetek részére.

g) Szervezi, lebonyolítja a fegyelmi eljárásokhoz kapcsolódó feladatokat.

h) Szervezi az újonnan belépő munkatársak munkavégzéséhez szükséges alapvető, az NFH-n működő informatikai rendszerek ismeretének elsajátítását.

i) A központi szervezet köztisztviselőit érintően szervezi, a régiók tekintetében pedig segítséget nyújt a köztisztviselői alap-, illetve szakvizsga lebonyolításában.

j) Működteti a teljesítményértékelő rendszert.

k) Ellátja a köztisztviselők minősítésével és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat.

l) Ellátja a kitüntetések, elismerések előkészítését, a kapcsolódó szervezési feladatokat.

m) Feladata a központi bérszámfejtéshez történő adatszolgáltatás, szabadságmegállapítás, a régiók tekintetében a nyilvántartás, és a feladatokhoz kapcsolódó programok kezelése.

n) Ellátja a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatokat.

o) Ellátja a munkáltatói lakásépítési és -vásárlási kölcsönnel kapcsolatos szervezési feladatokat.

p) Ellátja a tanulmányi szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

r) Ellátja a munkatársak nyugdíjazásával kapcsolatos feladatokat.

1.3.3. Informatikai Osztály

a) Az NFH központi szerve tekintetében biztosítja, míg a felügyelőségek tekintetében pedig segítséget nyújt az informatikai rendszerek biztonságos és folyamatos működéséhez. Külön ügyel az informatikai biztonságra, az adatvédelemre és az adatrögzítés feltételeinek meglétére.

b) Biztosítja az informatikai biztonságra vonatkozó új szabályzatok előkészítését, a hatályos szabályzatok érvényesülését és betartását.

c) Rendszeresen ellenőrzi az informatikai rendszer előírásszerű használatát.

d) Ellátja az informatikai katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

e) Elvégzi az NFH központi szerve kompetenciájába tartozó hardver- és szoftverhibák elhárítását, javaslatot tesz a felügyelőségek üzemszerű, folyamatos és biztonságos működését elősegítő hálózat létrehozására, működtetésére.

f) Ismerteti és oktatja a számítógépes alkalmazásokat a rendszer használói számára.

g) Működteti az informatikai rendszerrel, informatikai feladatokkal kapcsolatos hibabejelentő rendszert.

h) Kapcsolatot tart az NFH-nál működő informatikai rendszerek fejlesztőivel.

i) Javaslatot tesz az informatikai fejlesztésekre.

j) Ellátja az informatikai feladatokat tartalmazó projektek vezetését.

k) Biztosítja a KPIR társhatósági moduljának, valamint az NFH-nál működő, a közigazgatásban előírt informatikai rendszerek működését.

l) Kapcsolatot tart az NFH szervezeti egységeivel a KPIR- és RAPEX-rendszerek működtetése érdekében, illetőleg más külföldi rendszerekből érkező adatok fogadása, feldolgozása és továbbítása érdekében.

1.4. Gazdasági Főosztály

A főigazgató közvetlen felügyelete alatt álló, a főosztályvezető irányításával működő funkcionális szervezeti egység. A főosztályvezető távolléte esetén teljes körű általános helyettese a főosztályvezető-helyettes.

1.4.1. Költségvetés és beszámoló tárgykörben

a) Elkészíti a felügyeleti szerv által meghatározott keretszámok figyelembevételével az NFH költségvetési javaslatát.

b) A szerkezeti változások, szintre hozások, többletfeladatokhoz szükséges többlet-előirányzat és a saját bevételek megtervezésével megállapítja az eredeti előirányzatot.

c) A felügyeleti szerv által jóváhagyott kiemelt előirányzatok alapján elkészíti az elemi költségvetést.

d) Intézkedik a költségvetési előirányzatok módosításáról.

e) Gondoskodik az NFH előirányzat-maradványának szabályszerű felhasználásáról.

f) Előirányzat-felhasználási tervet készít.

g) Negyedévente elkészíti az NFH időközi mérlegjelentését, a gazdálkodásról féléves és éves beszámolót, illetve szöveges indokolást készít a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal.

h) Nyilvántartást vezet a kiszabott és befolyt bírságbevételekről.

i) Ellátja az NFH költségvetési tervezésével, a költségvetés végrehajtásával, zárszámadásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja az NFH működéséhez a személyi és tárgyi feltételeket.

j) Elkészíti és aktualizálja az NFH gazdálkodási ügyrendjét, számviteli politikáját és egyéb gazdasági-számviteli szabályzatait.

k) Gondoskodik a gazdálkodáshoz kapcsolódó maradványelszámolás összeállításáról.

1.4.2. Könyvvezetés, vagyongazdálkodás tárgykörben

a) Az NFH költségvetését terhelő kötelezettségvállalásait a főigazgató aláírása előtt a főosztályvezető ellenjegyzi.

b) A főosztály a kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről naprakész nyilvántartást vezet.

c) Rögzíti az eredeti előirányzatokat, valamint az előirányzat-módosításokat.

d) Ellátja az NFH könyvvezetését.

e) Az előírt formában és tartalommal analitikus nyilvántartásokat vezet, gondoskodik az analitikus nyilvántartások és könyvelés közti egyezőségről.

f) Egyeztetést végez a kincstári nyilvántartással, és a szükséges módosításokat benyújtja a Kincstár részére.

g) Gondoskodik az NFH vagyonának rendeltetésszerű használatáról és hasznosításáról.

h) Az NFH tulajdonában levő eszközökről és az üzemeltetésre átadott eszközökről naprakész nyilvántartást vezet.

i) Az éves beszámoló alátámasztását szolgáló leltározást előkészíti, az NFH központi szerve tekintetében lebonyolítja, a felügyelőségek tekintetében pedig irányítja és ellenőrzi, majd az NFH-ra vonatkozó teljes leltárt kiértékeli.

j) Gondoskodik a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer használatáról.

k) Az NFH tárgyi évi tervezett közbeszerzéseiről, beruházásairól, beszerzéseiről az önálló szervezeti egységek igényeinek és javaslatainak figyelembevételével beszerzési és közbeszerzési tervet készít, melyet a főigazgató hagy jóvá.

l) A Közbeszerzési Szabályzatban foglaltak szerint felel a közbeszerzési törvény maradéktalan betartásáért.

m) Gondoskodik az NFH kötelezettségeinek határidőben történő teljesítéséről, illetve a követelések behajtásáról.

1.4.3. Ellátja a napi gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, melynek keretében:

1.4.3.1. az NFH egész szervezete tekintetében:

a) Ellátja a szolgáltatásnyújtással, készlet-, tárgyieszköz-értékesítéssel kapcsolatos számlázást, a bevételekről és kinnlévőségekről analitikus nyilvántartást vezet, intézkedik a kinnlévőségek behajtásáról.

b) Elvégzi a bejövő számlák ellenőrzését, nyilvántartásba vételét, igazoltatását és a pénzügyi teljesítést.

c) Bonyolítja a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatszolgáltatást.

d) Ellátja a személyi állomány Magyar Államkincstár által előírt nem rendszeres juttatásaival kapcsolatos bérszámfejtési feladatokat.

e) Bonyolítja a bérgazdálkodási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási, nyugdíjpénztári, személyi jövedelemadó, munkaadói és munkavállalói járulék ügyleteket, az adókról, járulékokról a bevallásokat elkészíti, az átutalásokról határidőben gondoskodik.

f) Végzi a köztisztviselők MÁV-kedvezmények ellátásával kapcsolatos feladatokat.

g) Szervezi és intézi a lakásépítési és -vásárlási kölcsönnel, munkabérelőlegekkel és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos feladatokat.

h) Koordinálja a működéshez szükséges anyag- és egyéb készletek beszerzését, a felügyelőségek részére koordinálja a beszerzések terítését, bizonyos esetekben raktározási feladatokat lát el.

i) Gazdálkodással kapcsolatban információt, adatokat szolgáltat az érvényben lévő jogszabályok, belső szabályzatok előírásai szerint, illetve a vezetés részére egyedi igények alapján.

j) Ellátja a működtetéssel, beruházásokkal, fenntartással kapcsolatos kötelezettségvállalások ellenjegyzését, nyilvántartását és pénzügyi teljesítését.

k) A gazdálkodási adatok tekintetében ellátja a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben meghatározott feladatokat.

l) Teljesíti az adatszolgáltatási, statisztikai jelentési kötelezettségeket.

1.4.3.2. Az NFH központi szerve tekintetében:

a) Forintban és valutanemenként pénztárat vezet.

b) Vezeti az NFH központi szerve munkatársainak szabadság-nyilvántartását, valamint BKV-bérleteivel kapcsolatos feladatokat.

1.4.3.3. A regionális felügyelőségek tekintetében:

a) Irányítja és ellenőrzi az ügyrendben szabályozott készpénzelszámolásokat, a keretek felhasználását.

b) A régióközpontokban vezetett pénztári elszámolásokat utalványozza, ellenjegyzi.

c) A beszerzési igényeket összegyűjti a beszerzéseket teljeskörűen lebonyolítja, kivétel a napi munkához elengedhetetlen helyi beszerzések, illetve a külön szabályozott kincstári kártyás beszerzések.

d) Feladata a Kincstári kártya szabályszerű használatának ellenőrzése, elszámolása.

1.4.4. Az épületüzemeltetéshez kapcsolódó feladatok tekintetében:

a) A felügyelőségek tekintetében gondoskodik az üzemeltetési szerződések szabályszerű megkötéséről, azok nyilvántartásáról, szakmai igazolással ellátott számlák kiegyenlítéséről, valamint a gépjárművek szabályszerű üzemeltetésének ellenőrzéséről.

b) A folyamatos üzemeltetés körében felmerülő beruházási és karbantartási igényeket összegyűjti, jóváhagyása esetén lebonyolítja.

1.4.4.1. Az NFH központi szerve tekintetében

a) Gondoskodik a gépjárművek üzemeltetéséről és a szabályszerű használat ellenőrzéséről.

b) Biztosítja a működéshez szükséges anyag- és egyéb készletek beszerzését.

c) Ellátja a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

d) Meghibásodás esetén, illetve veszélyhelyzet elhárítása érdekében karbantartó munkát végez/végeztet, a szabályszerű hibamentes működést ellenőrzi.

e) Gondoskodik a rendészeti feladatok szerződésnek megfelelő ellátásának ellenőrzéséről.

f) Gondoskodik a helyiségek takaríttatásáról.

g) Eleget tesz a nyomtatók/sokszorosítók karbantartási szerződésében vállalt bejelentési kötelezettségnek (példányszám, hibabejelentés).

h) Részt vesz a rendezvények előkészítésében.

i) Postai ügyeket, postaátvételt és pénzszállítást, szükség szerinti kézbesítést végez.

1.5. Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya

A főigazgató közvetlen felügyelete alatt és irányításával, a főosztályvezető vezetésével működik.

a) Kapcsolatot tart fenn a fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetekkel és más civil szervezetekkel, szervezi a döntés-előkészítő, illetőleg konzultációs jellegű találkozókat, együttműködik a szakmai és kommunikációs tevékenység összehangolása érdekében a civil szervezetekkel.

b) A főosztály kapcsolatot tart a felügyelőségekkel, társhatóságokkal, a békéltető testületeket működtető kamarákkal és nyilvántartja a kamara által megküldött békéltető testületi tagok listáját.

c) A társadalmi szervek, egyesületek, kamarák részére megkeresés esetén tájékoztatást, felvilágosítást ad a hozzájuk érkező panaszokkal kapcsolatos lehetséges intézkedések megtételéhez.

d) Feladata az NFH külső megjelenítésével, a sajtóval kapcsolatos kommunikáció, sajtótájékoztatók szervezése, a sajtóinformációkkal való ellátásáról gondoskodás, valamint háttérbeszélgetések kezdeményezése a sajtó képviselői részére.

e) Szerkeszti, irányítja és fejleszti az NFH honlapját.

f) Gondoskodik az NFH honlapjának folyamatos frissítéséről, az aktuális információk, összefoglaló jelentések elektronikus úton való közzétételéről.

g) Figyelemmel kíséri az NFH, valamint a felügyelőségek tevékenységével, valamint a fogyasztóvédelmi kérdésekkel összefüggő sajtómegjelenéseket.

h) A belső információáramlás megfelelő biztosítása végett működteti és folyamatosan frissíti az NFH intranetoldalait.

i) A rendelkezésére álló internetes és előfizetéses adatokból napi sajtófigyelő tevékenységet végez, az ebből készült adatbázist tevékenységének elemzésére felhasználja.

j) Előkészíti a nyilatkozattétel rendjét és az ezzel kapcsolatos szabályokat rögzítő utasításokat.

k) Rendszeres konzultációkat tart az igazgatókkal, szakmai főosztályok, osztályok vezetőivel a sajtónyilatkozatok szakmai tartalmáról.

l) A Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály által továbbított riasztásokat fogadja, gondoskodik azok nyilvános közzétételéről.

m) Az NFH és a felügyelőségek nyilatkozatai egységességének biztosítása érdekében belső tájékoztató anyagokat készít.

n) Kezdeményezi kommunikációs tréningek szervezését az NFH vezetői, valamint a sajtónak gyakran nyilatkozó munkatársai részére.

o) Szervezi és koordinálja az NFH egészét érintő, illetve külső megjelenítését szolgáló rendezvények, kiállítások, konferenciák megrendezését és lebonyolítását.

p) Javaslatot tesz az NFH tájékoztató kiadványainak tartalmára és terjesztésére.

r) Együttműködik a minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek, érdekképviseletek sajtófőosztályaival, kommunikációs igazgatóságaival, valamint az Országgyűlés Hivatalával.

1.6. Koordinációs Főosztály

A főigazgató közvetlen felügyelete alatt működő, két osztályra tagozódó szervezeti egység, melyet a főosztályvezető irányít. Az osztályokat a főosztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető vezetik. A főosztályvezetőt távolléte esetében a főosztályvezető-helyettes helyettesíti.

1.6.1. Koordinációs Osztály

a) Az Osztály feladata az országos, illetve regionális ellenőrzések és vizsgálatok, valamint az esetenként elrendelt egyéb ellenőrzések előkészítése, koordinálása, a felügyelőségek és az NFH központi szervének szervezeti egységei jelentéseinek összefogása, az EVP végrehajtatása.

b) Közreműködik az NFH központi szervének munkatársai és a felügyelőségek részére történő, jogértelmezést nem tartalmazó iránymutatások, állásfoglalások előkészítésében, gondoskodik azok nyilvántartásáról, hozzáférhetőségéről.

c) Figyelemmel kíséri és koordinálja a vezetői intézkedések végrehajtását.

d) Felügyeli a helyi kezdeményezésű vizsgálatokat.

e) Koordinálja a szakmai tevékenységhez kapcsolódó jogszabálytervezetek véleményezését, különös tekintettel a felügyelőségek bevonására.

f) Szervezi az NFH munkaértekezleteit, beleértve az ellenőrzéseket és vizsgálatokat előkészítő és konzultációs értekezleteit.

g) A hatékony vizsgálati, ellenőrzési tevékenység elősegítése érdekében koordinálja a hivatal szakmai szervezeti egységei és a felügyelőségek közötti kapcsolattartást.

h) Gondoskodik a központi szerv ügyiratainak, szakmai anyagainak a regionális igazgatók, illetve kirendeltségvezetők részére való eljuttatásáról.

i) Javaslatot tesz a regionális felügyelőségek szakmai munkájával kapcsolatos visszacsatolási rendszer intézményesítésére.

j) Részt vesz a Stratégiai Tanács munkájában.

k) Közreműködik a képzési, oktatási tevékenységre vonatkozó javaslat összeállításában, a regionális felügyelőségekre vonatkozóan.

1.6.2. Monitoring Osztály

a) A főosztályvezető felügyelete alatt, osztályvezető irányításával működő szervezeti egység.

b) Kiemelt feladata a regionális felügyelőségek munkájának monitoring jellegű, folyamatos helyszíni ellenőrzése, jelentések készítése.

c) Munkáját éves ellenőrzési terv alapján végzi.

d) Ellenőrzése kiterjed a felügyelőségek szakmai tevékenységeire, – amennyiben szükséges, az ellenőrzésben a szakmai szervezeti egységek bevonásával – a jogi, szakmai iránymutatások kivitelezésére, a központi, főigazgatói utasítások megtartására, az ellenőrzéssel összefüggő gazdálkodás racionális keretek között történő végrehajtására.

e) Együttműködik a központi főosztályokkal és a regionális felügyelőségekkel az ügyrend és egységes iratminták kialakításában és karbantartásában, ellenőrzi azok következetes használatát.

f) A regionális felügyelőségek bevonásával kidolgozza a régió teljesítményértékelésére alkalmas szempontrendszert, amelyet a főigazgató számára, jóváhagyás végett benyújt.

g) Az elfogadott szempontrendszert ismerteti a regionális felügyelőségekkel.

h) Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a regionális felügyelőségek munkáját évente két alkalommal a főigazgató számára összességében értékeli.

1.7. Az NFH területi szervei (felügyelőségek)

A regionális felügyelőségek a főigazgató közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek, melyek részletes feladatait ügyrendjük tartalmazza. Az ügyrendek főigazgatói utasítás formájában kerülnek kiadásra.

Az ügyrend tartalmazza az irányításra és a szervezet vezetésére vonatkozó olyan szabályokat, melyeket az SZMSZ nem részletez.

1.7.1. Regionális Felügyelőségek Titkársága

Az igazgató közvetlen irányításával ellátja mindazon feladatokat, amely az igazgató és a kinevezett vezetők munkáját segítik (adminisztráció, levelezés, egyeztetés, határidő-nyilvántartás stb.). A titkárság ügyintézői végzik a régió tekintetében a központi szerv irányításával a gazdasági és humánpolitikai feladatokat.

1.7.2. Hatósági és Jogi Osztály

Eljár a regionális igazgató hatáskörébe tartozó elsőfokú hatósági ügyekben.

Ennek keretében:

a) A felügyelőség illetékességi területén végzett hatósági ellenőrzések megállapításairól felvett jegyzőkönyv, illetve a hatásköri vagy illetékességi okból áttett anyagok figyelembevételével előkészíti:

– a fogyasztóvédelmi eljárás,

– Fttv. szerinti eljárás,

– a piacfelügyeleti eljárás,

– a reklámfelügyeleti eljárás

keretében hozandó döntéseket, intézkedéseket.

b) A felügyelőség közigazgatási hatósági jogkörben hozott I. fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet felterjeszti a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójához.

c) A Felügyelőség szabálysértési jogkörben hozott döntései elleni panaszt, kifogást felterjeszti az elbírálásra jogosult szervhez.

d) Biztosítja a szabálysértési jogkörben hozott döntések törvényességét.

e) Feldolgozza és elemzi az osztály feladatköréhez kapcsolódó hatósági tevékenység tapasztalatait, elkészíti az erre vonatkozó időszakos és éves statisztikai jelentéseket, elkészíti az osztály feladatkörébe tartozó beszámolókat.

f) Elvégzi a hatósági tevékenységgel kapcsolatos szakmai anyagok, jogszabálytervezetek véleményezését.

g) Figyelemmel kíséri a felügyelőség feladatköréhez tartozó jogszabályok változását, erről haladéktalanul tájékoztatja a felügyelőség szervezeti egységeit.

h) Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében szükség szerint értekezletet tart a szervezeti egységek dolgozói részére. Gondoskodik az értekezlet napirendjeinek, állásfoglalásainak előkészítéséről, figyelembe véve a szervezeti egységek vezetőinek véleményét, javaslatát.

i) Gondoskodik a munkaértekezleten megszületett döntések igazgatói utasítás formájában történő kiadásáról, s ezekről nyilvántartást vezet.

j) Az egységes jogértelmezés kialakítása érdekében – az igazgatóval, a regionális felügyelőségek társosztályával, illetve a NFH Hatósági és Jogi Főosztályával egyeztetve – szakmai anyagokat, iránymutatásokat, körleveleket készít. Együttműködik más államigazgatási szervekkel, az illetékes bírósággal, ügyészségekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal.

k) Az illetékes adóhatóságnál végrehajtási eljárást kezdeményez.

l) A felügyelőség szervezeti egységeinél rendszeresen figyelemmel kíséri a kérelmek, közérdekű bejelentések intézésének jogszerűségét.

m) Megteszi a szükséges intézkedést a határozatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban.

n) Rögzíti a szükséges adatokat a bírságmodulba.

o) Elkészíti a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat.

1.7.3. Kirendeltség és központi szervezet

a) Elvégzi a felügyelőség munkatervében meghatározott ellenőrzéseket.

b) A regionális igazgató kijelölése, illetve az NFH szakmai főosztálya iránymutatása alapján elkészíti a részleges és összefoglaló rendkívüli, vizsgálati és időszakos jelentéseket, eleget tesz az NFH által előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek.

c) Intézi a helyszíni vizsgálatot igénylő fogyasztói bejelentéseket, kérelmeket, s az ezzel összefüggő intézkedéseket előkészíti a Hatósági és Jogi Osztály részére.

d) Szakmai támogatást nyújt a Fogyasztó-kapcsolati Iroda munkájához.

e) Az előírt módon kezeli az NFH-nál rendszeresített informatikai rendszereket.

f) A regionális igazgató által meghatározott témavizsgálatok esetében koordinálja és megszervezi a régió területén az ellenőrzéseket, felelős az ellenőrzések összehangolásáért.

g) Az ellenőrzés végrehajtásáról, megállapításairól – adatokkal és tényekkel alátámasztott – vizsgálati és statisztikai jelentést készít az NFH szakmai főosztálya részére.

h) A regionális igazgató kijelölése alapján közreműködik a feladatköréhez kapcsolódóan a Regionális Államigazgatási Kollégium napirendjének, állásfoglalásainak előkészítésében, ennek megfelelően közreműködik a társhatóságokkal közös ellenőrzések egyeztetésében, az ellenőrzési tapasztalatok értékelésében.

1.7.4. A Közép-magyarországi Regionális Felügyelőség területén a hat régiótól eltérően az alábbi szervezeti egységek működnek:

1.7.4.1. Piacfelügyeleti Osztály

A regionális igazgató irányítása és az igazgatóhelyettes felügyelete alatt, az osztály vezetőjének vezetésével működő szervezeti egység.

Tevékenysége a nem élelmiszertermékekre terjed ki.

Feladatköre:

a) Ellátja az áruk biztonságosságával és a fogyasztók vagyoni érdekeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat.

b) Országos, regionális és egyedi célvizsgálatot végez az alábbi területeken:

– termékbiztonság ellenőrzése;

– a termékek tanúsított vagy jogszabályi előírások szerinti minőségének ellenőrzése;

– az általános működési feltételek teljesítésének ellenőrzése;

– a termékek jelölése, dokumentációi, kellékei és okmányai jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzése.

c) Részt vesz a Fogyasztóvédelmi Osztállyal közösen az NFH által az országos programon felül elrendelt rendkívüli ellenőrzéseken.

d) Szakmai kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal, a kijelölt tanúsító és vizsgáló intézetekkel, szakmai szervezetekkel.

e) Laboratóriumi vizsgálat céljára az ellenőrzés során mintát vesz.

f) Előkészíti az ellenőrzés során tapasztalt jogsértések miatt megteendő intézkedéshez szükséges dokumentumokat a Hatósági és Jogi Osztály részére. Amennyiben a fogyasztók, az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, vizsgáló, tanúsító szervezetek jelzése alapján válik szükségessé intézkedés, akkor a szükséges kivizsgálást követően megállapításaival együtt továbbítja azt intézkedésre a Hatósági és Jogi Osztálynak. Amennyiben a Piacfelügyeleti Osztályt a vizsgáló, tanúsító szervezetek közvetlenül keresik meg, akkor azt a központi szervezet Piacfelügyeleti Osztályával előzetesen egyeztetni szükséges.

g) A KPIR- és RAPEX-rendszerekből származó veszélyes termékeket keresi.

h) Gondoskodik a KPIR naprakész információellátásáról.

i) Felhasználja a KPIR-ben lévő információkat kockázatelemzéshez, és az ellenőrzések eredményeit az ellenőrzési program megtervezéséhez adott javaslatra.

j) Közreműködik a vámáruk piacfelügyeletével kapcsolatos tevékenységben.

k) Az NFH főigazgatójának engedélye alapján hatósági tevékenységéhez szakértőt kér fel.

l) Elvégzi a hazai és a külföldi társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodásokban meghatározott feladatokat.

1.7.4.2. Fogyasztóvédelmi Osztály

A regionális igazgató irányítása és az igazgatóhelyettes felügyelete alatt, az osztály vezetőjének vezetésével működik.

Feladatköre:

a) Az alábbi feladatcsoportok vonatkozásában ellenőrzi a fogyasztóvédelmi előírások megtartását:

– közüzemi szolgáltatások (távhő, közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, gáz-, villamos energia, temetkezés, kéményseprés, helyi szemétszállítás);

– távollévők között kötött szerződések és az azok alapján nyújtott szolgáltatások;

– gazdasági reklámtevékenység;

– elektronikus kereskedelem;

– elektronikus hírközlési szolgáltatások;

– egyéb szolgáltatások (taxi stb.);

– ellátja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényből adódó feladatokat.

b) Országos, regionális és egyedi célvizsgálatot végez, jelentéseket készít.

c) Részt vesz, a Piacfelügyeleti Osztállyal közösen a NFH által az országos programon felül elrendelt rendkívüli ellenőrzéseken.

d) Szakmai kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal, szakmai szervezetekkel, kijelölt tanúsító és vizsgáló intézetekkel.

e) Szakmai továbbképzéseken részt vesz.

f) Részt vesz a hazai és a külföldi társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodásokban meghatározott feladatokban.

1.7.4.3. Fogyasztó-kapcsolati Osztály

A regionális igazgató irányítása és az igazgatóhelyettes felügyelete alatt, az osztályvezető vezetésével működik.

Feladatköre:

a) Működteti a Fogyasztó-kapcsolati Irodát.

b) A hatáskörébe tartozó fogyasztói bejelentéseket kivizsgálja, megválaszolja.

c) A bejelentések kivizsgálása során feltárt hiányosságok, jogsértések esetén intézkedési javaslatot készít a Hatósági és Jogi Osztály felé.

d) A hatáskörébe, illetékességébe nem tartozó bejelentéseket továbbítja a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező hatósághoz, és erről a bejelentőt értesíti.

e) A felügyelőség vagy más közigazgatási szerv hatáskörébe sem tartozó beadványok esetén előkészíti a határozatok, végzések tervezetét és továbbítja a Hatósági és Jogi Osztály felé.

f) Kapcsolatot tart fenn a társadalmi fogyasztóvédelmi egyesületekkel, társhatóságokkal, önkormányzatokkal, békéltető testületekkel.

g) Intézkedik a békéltető testületi határozatok nyilvánosságra hozataláról.

h) Javaslatot tesz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi szervezete felé közérdekű kereset indítására.

i) Tájékoztató kiadványokat készít a fogyasztók részére.

j) Éves és féléves összefoglaló jelentést készít a fogyasztói bejelentések alakulásáról, a fogyasztói érdeksérelmek főbb területeiről.

2. Az általános főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2.1. Hatósági és Jogi Főosztály

Az általános főigazgató-helyettes közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egység, melyet a főosztályvezető irányít. A főosztályvezetőt távolléte esetében a főosztályvezető-helyettes helyettesíti. Szervezeti egységei a Hatósági Osztály, a Jogi Osztály, továbbá az UCP Osztály.

A főosztályvezető ellátja a főigazgató jogszabályban nevesített II. fokon hatáskörébe tartozó fellebbezésekkel kapcsolatos kiadmányozási jogkörének gyakorlását azzal, hogy a főigazgató esetenként, egyedi ügyekben, az elbírálás jogát döntése szerint visszavonhatja.

2.1.1. A Hatósági Osztály feladatai

a) Valamennyi, az NFH hatáskörébe utalt közigazgatási ügytípust érintően előkészíti a felügyelőségek által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálását.

b) Eljár a jogszabály által az NFH hatáskörébe utalt, egyéb hatósági jogkört érintő ügyekben, illetőleg ellátja az ezekkel kapcsolatos feladatokat.

c) Ellátja a másodfokú hatósági eljárások során hozott közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata tárgyában indult peres eljárásoknál az NFH, illetve főigazgatója képviseletét.

d) Nyilvántartást vezet, szükség esetén adatszolgáltatást biztosít a folyamatban levő és a jogerősen lezárult közigazgatási perekről.

e) A szabálysértési hatóságtól (felügyelőség) tájékoztatásokat, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér.

f) Törvényességi ellenőrzést tart, melynek eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésekre.

g) Amennyiben az érdemi határozat törvényessége aggályos, ezt az illetékes ügyészségnek jelzi.

h) Kiadmányozásra előkészíti a jogerős szabálysértési határozatok végrehajtását érintő méltányossági kérelmek elbírálásának tervezeteit.

i) Az NFH hatásköri jegyzékét nyilvántartja és aktualizálja.

2.1.2. A Jogi Osztály feladatai

a) Valamennyi, az NFH hatáskörébe utalt közigazgatási ügytípust érintően előkészíti a felügyelőségek által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálását.

b) Eljár a jogszabály által az NFH hatáskörébe utalt, egyéb hatósági jogkört érintő ügyekben, illetőleg ellátja az ezekkel kapcsolatos feladatokat.

d) A jogerősen lezárt ügyek tapasztalatai alapján értékeli a közigazgatási pereket, szükség esetén megteszi a hatósági jogalkalmazást érintő, az ítéletekkel összefüggő, szakmai irányítást igénylő intézkedéseket.

e) Közreműködik a felügyelőségek tevékenységét érintő felügyeleti ellenőrzéseknél.

f) Az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében az NFH szakmai irányítása keretében készített tájékoztató anyagok elkészítésében közreműködik.

2.1.3. Az UCP Osztály feladatai

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényből adódó feladatok teljesítése céljából ellátja a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság együttműködésének végrehajtásához kapcsolódó teendőket, különös tekintettel a hatóságok által kötött Együttműködési Megállapodásra tekintettel.

Ezek szerint:

a) Gondoskodik az értesítési adatlapok továbbításáról.

b) Részt vesz az állandó munkacsoport ülésein, képviseli az NFH álláspontját.

c) Továbbítja az NFH vonatkozó döntéseit és a kapcsolódó bírósági döntéseket.

d) Szakmai támogatást nyújt az NFH Központ, továbbá a regionális felügyelőségek részére.

e) Szükség szerint szakmai irányítással összefüggő körleveleket készít.

f) Az Fttv. értelmezésével, alkalmazásával összefüggő tájékoztatókat készít, az illetékes szervezeti egység(ek) bevonásával.

g) Az Fttv. hatékony végrehajtását elősegítő oktatásokat, szakmai továbbképzéseket tart.

h) Véleményezi a vizsgálati útmutatókat, összefoglaló jelentéseket, azok témakört érintő részeiben.

i) Véleményezi a jogszabálytervezeteket, szükség esetén jogszabály-módosításokat kezdeményez.

j) Képviseletet lát el a Fővárosi Ítélőtábla előtt, amennyiben a hatásköri vita bíróság előtti eldöntése szükséges.

k) Folyamatosan figyelemmel kíséri az Fttv. alapján eljáró hatóságok jogalkalmazási gyakorlatát, ideértve a kapcsolódó bírósági döntéseket is, amelyek tapasztalatairól értesíti az érintett szervezeti egységeket, illetőleg a felügyelőségeket.

2.2. Piacfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Főosztály

A főigazgató-helyettes közvetlen felügyelete alatt működő, két osztályra tagozódó szervezeti egység, melyet a főosztályvezető irányít. Az osztályokat a főosztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető vezetik. A főosztályvezetőt távolléte esetében a főosztályvezető-helyettes helyettesíti.

A főosztály szakmailag irányítja a területi felügyelőségek piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi célú ellenőrzéseit, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzését a szolgáltatások és termékek vonatkozásában, összegzi az ellenőrzések tapasztalatait. Összeállítja az éves ellenőrzési és vizsgálati programot.

2.2.1. Piacfelügyeleti Osztály

a) Előkészíti az országos és regionális piacfelügyeleti ellenőrzéseket:

– elkészíti az ellenőrzési és vizsgálati útmutatót,

– felkészítő értekezletet tart, melynek célja az ellenőrzés/vizsgálat részletes elméleti és gyakorlati szakmai ismertetése, a jelentések rendjének meghatározása.

b) Intézkedést kezdeményez a területi felügyelőségeknél, az intézkedésre jogosult társhatóságoknál, amennyiben veszélyes vagy megtévesztő áru forgalmazásáról, vagy szolgáltatás nyújtásáról szerez tudomást.

c) Irányítja a vámáruk ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet.

d) Szervezi és irányítja a társhatóságokkal közös piacfelügyeleti ellenőrzéseket.

e) Szakmai iránymutatást ad a régiók panasz-ügyintézési tevékenységével kapcsolatban.

f) Folyamatos szakmai konzultációt biztosít a területi felügyelőségeknek.

g) Szakmai ismeretei alapján javaslatot tesz és összeállítja a piacfelügyelet ellenőrzési és vizsgálati programját, valamint javaslatot tesz a soron kívüli ellenőrzésekre.

h) Elemzi a régiókban készített jelentéseket és összeállítja az NFH ellenőrzési összefoglalóját.

i) Havi ellenőrzési kimutatást és elemzést végez a regionális felügyelőségek adataiból (saját hatáskörű régiós vizsgálatok is), és az NFH munkáját reprezentáló jelentést készít.

j) A jogszabály alapján végzett monitoringvizsgálat laboratóriumi eredményeit értékeli, jelentést készít.

k) Figyelemmel kíséri a területi felügyelőségeknél a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem megfelelő termékek értékelését, kockázatelemzését.

l) Szakmailag koordinálja a mintavételt.

m) Irányítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzését a termékek vonatkozásában.

n) Szükség esetén szakmai segítséget nyújt a területi felügyelőségeknek a kifogásolt termékek értékelésében.

o) Elméleti és gyakorlati oktatásokat tart a felügyelők számára a termékkörökre vonatkozó műszaki előírásokról, azok változásairól, a kockázatbecslés módszeréről.

p) Figyelemmel kíséri a veszélyes termékekkel kapcsolatos intézkedéseket, és megjelenteti a közleményeket.

r) A Koordinációs Főosztállyal együtt szakmai auditot lát el a területi felügyelőségeknél a helyszíni ellenőrzés, a dokumentációk, valamint a határozat szakmai megállapításainál.

s) Kezeli a RAPEX- és a KPIR-rendszert, A RAPEX-rendszerből, valamint az egyéb forrásból származó szakmai információkat megküldi a régióknak, és az együttműködő főosztálynak (pl. laboratóriumok, Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya).

t) Részt vesz a közösségi és a hazai szakmai munkabizottságokban, és a tapasztalatokról tájékoztatja a stratégiai kabinetet, a régiókat és az NFH szakmai részlegeit, figyelemmel kíséri az EU aktuális információit, szakmai állásfoglalásait, eseményeit, és tájékoztatja azokról a stratégiai kabinetet, a régiókat és az NFH szakmai részlegeit, szakmai kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal, szakmai szervezetekkel.

u) Termék-összehasonlító vizsgálatokat, termékismertetőket és fogyasztói tájékoztató anyagokat készít, minőségi kifogással kapcsolatos vizsgálatokat végez a szakmai kapacitás függvényében, hatósági megkeresésre szakértői tevékenységet végez.

v) Részt vesz a területét érintő jogszabálytervezetek és -módosítások véleményezésében.

2.2.2. Fogyasztóvédelmi Osztály

a) Irányítja a regionális felügyelőségek szakmai munkáját a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét biztosító követelmények érvényre juttatásában.

A szakmai irányítás kiterjed:

– Irányítja a szolgáltatások ellenőrzését (közüzemi szolgáltatások, utazási és utazást közvetítő szerződések és azok alapján nyújtott szolgáltatások, idegenforgalmi szolgáltatások, távollévők között kötött szerződések és az azok alapján nyújtott szolgáltatások, gazdasági reklámtevékenységek, elektronikus hírközlési szolgáltatások, egyéb szolgáltatások).

– Irányítja az általános működési feltételek ellenőrzését.

– Irányítja a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit.

– Irányítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellenőrzését a szolgáltatások és termékek vonatkozásában.

– Irányítja a szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek folyamatos vizsgálatát, szükség esetén közérdekű keresetet indít.

b) A 2006/2004/EK rendelet vonatkozásában ellátja az összekötő hivatal feladatait, illetőleg végzi annak a hatáskörébe tartozó feladatokat.

c) Végrehajtja az ICPEN feladatait.

d) Előkészíti az országos és regionális fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket:

– elkészíti az ellenőrzési útmutatót,

– felkészítő értekezletet tart, melynek célja az ellenőrzés részletes elméleti és gyakorlati szakmai ismertetése, a jelentések rendjének meghatározása.

e) Intézkedést kezdeményez a területi felügyelőségeknél, amennyiben megtévesztő áru forgalmazásáról vagy szolgáltatásnyújtásáról szerez tudomást.

f) Szervezi és irányítja a társhatóságokkal közös fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket.

g) Szakmai iránymutatást ad a régiók panasz-ügyintézési tevékenységéhez, információt gyűjt az egyedi fogyasztói panaszokról közérdekű kereset indítása céljából, folyamatos szakmai konzultációt biztosít a területi felügyelőségeknek.

h) Szakmai ismeretei alapján javaslatot tesz és összeállítja a fogyasztóvédelmi ellenőrzési és vizsgálati programot, valamint javaslatot tesz a soron kívüli ellenőrzésekre.

i) Elemzi a régiókban készített jelentéseket és összeállítja az NFH ellenőrzési összefoglaló jelentését.

j) Havi ellenőrzési kimutatást, elemzést végez a regionális felügyelőségek adataiból (EVP- és saját hatáskörű regionális vizsgálatok), és az NFH munkáját reprezentáló jelentést készít.

k) Szükség esetén szakmai segítséget nyújt a területi felügyelőségeknek a kifogásolt termékek/szolgáltatások értékelésében.

l) Elméleti és gyakorlati oktatásokat tart a felügyelők számára a szolgáltatásokra és a termékekre vonatkozó előírásokról, azok változásairól.

m) A Koordinációs Főosztállyal együtt szakmai auditot lát el a területi felügyelőségeknél a helyszíni ellenőrzés, a dokumentációk, valamint a határozat szakmai megállapításainál.

n) A RAPEX- és egyéb rendszerekből, valamint más forrásból származó szakmai információkat megküldi a régióknak, és az együttműködő főosztályoknak, (pl. laboratóriumok, Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya).

o) Részt vesz a közösségi és a hazai szakmai munkabizottságokban, és a tapasztalatokról tájékoztatja a Stratégiai Kabinetet, a régiókat és az NFH szakmai részlegeit.

p) Figyelemmel kíséri az EU aktuális információit, szakmai állásfoglalásait, eseményeit, és tájékoztatja azokról a Stratégiai Kabinetet, a régiókat és az NFH szakmai szervezeti egységeit.

r) Szakmai kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal, szakmai szervezetekkel.

s) Termék- és szolgáltatás-összehasonlító vizsgálatokat, termékismertetőket és fogyasztói tájékoztató anyagokat készít, hatósági megkeresésre szakértői tevékenységet végez.

t) Részt vesz a területét érintő jogszabálytervezetek és -módosítások véleményezésében.

u) Szoros kapcsolatot és szakmai egyeztetést tart fenn a Hatósági és Jogi Főosztály UCP osztályával.

2.3. Élelmiszer- és Vegyipari Laboratórium

Az általános főigazgató-helyettes felügyelete alatt, a főosztályvezető (laboratóriumvezető) irányításával működik. A laboratórium részletes tevékenységét, vizsgálatait és munkájának szabályozását a Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza.

a) A laboratórium elvégzi a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzésekhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat az illetékes központi szervezeti egységekkel és a régiókkal történő előzetes egyeztetés szerint.

Feladata:

– élelmiszer-ipari, dohányipari, vendéglátó-ipari, kozmetikai, háztartás-vegyipari termékek, bútorok és háztartási eszközök, textilipari termékek, festékek és lakkok, játékok, gyermekápolási cikkek, fóliák és bőrrel érintkező anyagok és egyéb termékek vizsgálata.

b) A vizsgálati eredményekről vizsgálati jegyzőkönyvet bocsát ki, szükség esetén a vizsgálati eredményeket véleményezi.

c) Termék-összehasonlító vizsgálatokat végez.

d) Minőségi kifogással kapcsolatos vizsgálatokat végez a szakmai kapacitás függvényében.

e) Szabad kapacitásának függvényében külső megbízásra vizsgálatokat végez és szakértői véleményt ad.

f) Az adatbázisban nyilvántartandó adatokat a KPIR-rendszerbe juttatja.

g) Elvégzi a dohányipari termékek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

h) Jogszabályi kijelölés alapján monitoringrendszerben vizsgálja az egyes festékipari termékek illékony komponenseinek meghatározását.

i) Fenntartja és fejleszti a minőségirányítási rendszerét.

j) A tevékenységi köréhez tartozó témákban szakmai anyagot készít a szakmai rendezvényekre, kiállításokra, konferenciákra, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából.

k) Külső felkérésre, vezetői jóváhagyás alapján szakmai anyagot készít.

l) Részt vesz az NFH jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosításokat véleményező tevékenységében, szükség esetén jogszabály-módosítást kezdeményez.

m) Szakmai kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal, a kijelölt tanúsító és vizsgáló intézetekkel, szakmai szervezetekkel.

n) Közreműködik a felügyelőségek munkatársainak szakmai továbbképzésében.

o) Hatósági megkeresésre szakértői tevékenységet végez.

p) Elvégzi a hazai és a külföldi társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodásokban meghatározott feladatokat.

r) Kijelölés alapján részt vesz az EU szakmai munkacsoportjainak ülésein és elvégzi az ott kapott feladatokat.

s) Ellátja az EU Bizottságtól érkező, tagállamra háruló feladatokat, felső vezetői jóváhagyást követően közös projektekben vesz részt és felkérésre véleményezi a küldött szabványokat, jogszabály-tervezeteket, és egyéb szakmai anyagokat.

t) Részt vesz az iskolai és az iskolán kívüli oktatásokban.

2.4. Mechanikai és Villamos Laboratórium

Az általános főigazgató-helyettes felügyelete alatt, az osztályvezető (laboratóriumvezető) vezetésével működik. A laboratórium részletes tevékenységét, vizsgálatait és munkájának szabályozását a Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza.

Feladata:

– háztartási villamos készülékek, kéziszerszámok, lámpatestek, szerelvények, játékok, gyermekápolási cikkek, háztartási eszközök, építőipari és egyéb termékek vizsgálata.

b) A vizsgálati eredményekről vizsgálati jegyzőkönyvet bocsát ki, szükség esetén a vizsgálati eredményeket véleményezi.

c) Termék-összehasonlító vizsgálatokat végez.

d) Minőségi kifogással kapcsolatos vizsgálatokat végez a szakmai kapacitás függvényében.

e) Szabad kapacitásának függvényében külső megbízásra vizsgálatokat végez és szakértői véleményt ad.

f) Az adatbázisban nyilvántartandó adatokat a KPIR-rendszerbe juttatja.

g) Fenntartja és fejleszti a minőségirányítási rendszerét.

h) A tevékenységi köréhez tartozó témákban szakmai anyagot készít a szakmai rendezvényekre, kiállításokra, konferenciákra, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából.

i) Külső felkérésre, vezetői jóváhagyás alapján szakmai anyagot készít.

j) Részt vesz az NFH jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosításokat véleményező tevékenységében, szükség esetén jogszabály-módosítást kezdeményez.

k) Szakmai kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal, a kijelölt tanúsító és vizsgáló intézetekkel, szakmai szervezetekkel.

l) Közreműködik a felügyelőségek munkatársainak szakmai továbbképzésében.

m) Hatósági megkeresésre szakértői tevékenységet végez.

n) Elvégzi a hazai és a külföldi társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodásokban meghatározott feladatokat.

o) Kijelölés alapján részt vesz az EU szakmai munkacsoportjainak ülésein és elvégzi az ott kapott feladatokat.

p) Ellátja az EU Bizottságtól érkező, tagállamra háruló feladatokat, felsővezetői jóváhagyást követően közös projektekben vesz részt és felkérésre véleményezi a küldött szabványokat, jogszabálytervezeteket, és egyéb szakmai anyagokat.

r) Részt vesz az iskolai és az iskolán kívüli oktatásokban.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Mellékletek

1. Alapító okirat

2. Az NFH területi szerveinek név- és címjegyzéke

3. Az NFH működését meghatározó alapvető jogszabályok jegyzéke

4. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti felépítése

5. Regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek szervezeti felépítése, a Közép-magyarországi Regionális Felügyelőség szervezeti felépítése

6. Munkáltatói jogkörök

7. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

8. Az NFH ellenőrzési nyomvonaláról szóló 15/2007. sz. főigazgatói utasítás

A mellékletek az SZMSZ elválaszthatatlan részét képezik.

Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 30/2007. (Sz. K. 12.) SZMM utasítás, a 24/2007. sz. főigazgatói utasítás, valamint az NFH területi szerveire, mint a regionális közigazgatási hivatalok szakigazgatási szervei jogutódjaira vonatkozó korábbi SZMSZ-ek és ügyrendek hatályukat vesztik.

2. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

Regionális Felügyelőség neve, címe	Illetékességi terület (megye)	Kirendeltség	Cím
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége	Budapest Pest megye	–	1052 Budapest, Városház u. 7.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége 9022 Győr, Árpád u. 32.	Győr-Moson-Sopron Vas Zala	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	9700 Szombathely, Hollán E. u. 1.
	Győr-Moson-Sopron Vas Zala	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-dunántúli Regionális Felügyelősége 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12–14.	Fejér Komárom-Esztergom Veszprém	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-dunántúli Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	2800 Tatabánya, Fő tér 4.
	Fejér Komárom-Esztergom Veszprém	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-dunántúli Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	8200 Veszprém, Megyeház tér 1.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelősége 7400 Kaposvár, Fő u. 57.	Somogy Baranya Tolna	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 14–16.
	Somogy Baranya Tolna	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelősége 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.	Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	3525 Miskolc, Városház tér 1.
	Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-alföldi Regionális Felügyelősége 4024 Debrecen, Szent Anna u. 36.	Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-alföldi Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	5000 Szolnok, Kossuth L. út 2.
	Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-alföldi Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17.	Csongrád Bács-Kiskun Békés	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
	Csongrád Bács-Kiskun Békés	Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelőség Kirendeltsége	5600 Békéscsaba, József A. u. 2–4.

3. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ
ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK

Törvények:

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról

1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

Kormányrendeletek:

213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről

79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollévők között kötött szerződésekről

18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről

25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a légi személyszállítás szabályairól

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről

140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról

142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségeiről

94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

155/2003. (X. I.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről

173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról

181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről

209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól

270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről

25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére termékek szerves oldószertartalmának szabályozásáról

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

336/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről

213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről

281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet az utazási szerződésről

55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról és piacokról

Miniszteri rendeletek:

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség étékeléséről

1/1998. (I. 12.) IKIM rendelet a háztartási hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamos energia hatékonyságának jelöléséről

8/1998. (II. 4.) IKIM rendelet az egyes veszélyes anyagok csomagolásának gyermekek számára biztonságos zárással és tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelképpel történő ellátásáról

20/1998. (IV. 17) IKIM rendelet a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvíz-kazánok hatásfok-követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról

24/1998. (IV. 29.) IKIM–NM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról

45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizető vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről

51/1999. (IX. 10.) GM rendelet a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról

75/1999. (XII. 21.) GM rendelet a kristályüveg termékek címkézéséről

77/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási mosógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

78/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

52/2000. (XII. 27.) GM rendelet a termékek aeroszol csomagolásának műszaki követelményeiről

40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről

108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

4/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

5/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási villamos hűtőszekrényekre, fagyasztószekrényekre és ezek kombinációira vonatkozó energiahatásfok-követelményekről és megfelelőségük tanúsításáról

6/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási kombinált mosó-szárító gépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

7/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási mosogatógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

9/2002. (X. 17.) ESZCSM a cumik és cuclik egészségügyi követelményeiről, valamint a forgalmazás feltételeiről

12/2002. (III. 14.) GM–KöViM–KöM együttes rendelet az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak közzétételéről

3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről

78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról

87/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási villamos sütők energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási légkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról

94/2003. (XII. 18) GKM rendelet a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól

19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM rendelet az élelmiszerek jelöléséről

27/2004. (IV. 24.) ESZCSM rendelet a testtömeg-csökkentés céljára szolgáló csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről

35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről

36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről

37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet az étrendkiegészítőkről

65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről

102/2005. (X. 31.) FVM rendelet a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről

7/2007. (I. 22.) GKM rendelet a mutatványos berendezések biztonságosságáról

28/2007. (III. 7.) GKM rendelet az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről

67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről

13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM rendelet az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről

15/2008. (VIII. 19.) NFGM rendelet a mágneses játékok által jelentett veszélyekről szóló figyelmeztető felirat e játékokon való feltüntetéséről

24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről

3/2009. (II. 25.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetési tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról

4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól

4. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

5/1. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Regionális Felügyelőség

5/2. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Közép-magyarországi Regionális Felügyelőség

6. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

MUNKÁLTATÓI JOGKÖRÖK

Munkavállaló	Jogkör
Munkavállaló	Kinevezés, felmentés	Bér és jutalom megállapítása	Fegyelmi és anyagi felelősségre vonás	Egyéb
Főigazgató-helyettesek	főigazgató	főigazgató	főigazgató	főigazgató
Regionális felügyelőségek igazgatói	szociális és munkaügyi miniszter előzetes véleményezésével a főigazgató	főigazgató	főigazgató	főigazgató, gazdasági ügyekben az NFH gazdasági főosztályvezetője
Gazdasági főosztályvezető	szociális és munkaügyi miniszter a főigazgató javaslatára	főigazgató	főigazgató	főigazgató
Központi szerv főosztály-vezetői	főigazgató	főigazgató	főigazgató	főigazgató
Kirendeltségek vezetői, a régió központi szervezete vezetője	főigazgató véleményének kikérését követően a regionális igazgató	főigazgató regionális igazgató javaslatára	regionális igazgató	regionális igazgató
Központi szerv osztályvezetői	főigazgató	főigazgató	főigazgató	főigazgató
Regionális felügyelőségek osztályvezetői	főigazgató véleményének kikérését követően a regionális igazgató	főigazgató regionális igazgató javaslatára	regionális igazgató	regionális igazgató
Belső ellenőr	főigazgató	főigazgató	főigazgató	főigazgató
Központi szerv ügyintézői, ügykezelői	főigazgató	főigazgató vezetők javaslatára	főigazgató	főigazgató
Régióközpontok ügyintézői, ügykezelői	regionális igazgató	főigazgató regionális igazgató javaslatára	regionális igazgató	regionális igazgató
Kirendeltségek ügyintézői, ügykezelői	regionális igazgató	főigazgató kirendeltségek vezetői javaslatára	regionális igazgató	kirendeltségek vezetői

Az NFH-nál foglalkoztatott, az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók feletti munkáltatói jogkörök

Központi szerv fizikai alkalmazottai	főigazgató	főosztályvezetők, osztályvezetők	főigazgató	főosztályvezetők, osztályvezetők
Regionális szervek fizikai alkalmazottai	regionális igazgató	regionális igazgató	regionális igazgató	regionális igazgató

7. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasításhoz

VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK

Munkakörök	Vagyonnyilatkozat-tétel gyakorisága
Főigazgató	Az SZMM Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott gyakorisággal
Főigazgató-helyettesek	kétévente
Gazdasági vezető	kétévente
Regionális igazgatók	kétévente
Központi szerv főosztály-vezetői	kétévente
Központi szerv főosztályvezető helyettesei	kétévente
Kirendeltségvezetők, régióközponti szervezetek vezetője	kétévente
Központi szerv osztályvezetői	kétévente
Regionális felügyelőségek osztályvezetői	kétévente
Belső ellenőr	kétévente
Központi szerv Hatósági és Jogi Főosztályának másodfokú döntések meghozatalában közreműködő köztisztviselői	kétévente
Regionális felügyelőségek felügyelői munkakört ellátó köztisztviselői	kétévente
Közbeszerzési eljárásban közreműködő, illetve a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő	kétévente

8. számú melléklet a 10/2009. (IV. 30.) SZMM utasíatáshoz

15/2007. számú
főigazgaztói utasítás
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál működtetett FEUVE-rendszerről

(A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)

FEUVE-rendszer

Jogszabályi háttere:

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.)

145/A. § (1) szerint: A költségvetési szerv vezetője a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE-rendszerét.

(2) A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

(3) A FEUVE-rendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat.

(4) A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

(5) A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely e rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.

Ellenőrzési nyomvonal

145/B. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv e rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

Kockázatkezelés

145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.

(2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

(3) A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

(4) A FEUVE-rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.)

121. § (1) szerint: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.

(3) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy

a) a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;

b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan;

d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek;

e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

A FEUVE-rendszer fogalma:

Egy olyan, a költségvetési szervek belső szabályozottságát megerősítő rendszerről van szó, amely az ellenőrzési pontok kiépítésével, az egyes tevékenységeket folyamatba foglalva, a folyamatokat elkülönítve és a kapcsolódási pontokat meghatározva alkot egységet. A FEUVE kiépítéséért, működtetéséért, karbantartásáért a vezető felel összességében, de a rendszeren belül minden szereplőnek van saját feladata, hatásköre, felelőssége.

A vezetői elszámoltathatóság erősítésének igénye szintén az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamattal párhuzamosan erősödött az államháztartás gazdálkodási rendszerében.

A vezetés speciális folyamat. A vezetési folyamatnak meghatározott törvényszerűségei és általános elvei vannak.

Ahhoz, hogy a szervezet a tervekben kitűzött célokat elérhesse, a rendelkezésre álló eszközöket, munkaerőt és cselekvéseket, tevékenységeket a vezetőnek össze kell hangolnia. A szervezés a vezetési folyamat része, vezetési funkció.

A szervezés és vezetés kapcsolata:

– a vezetés tűzi ki a szervezési célokat;

– a vezetés dönt a szervezési határozatokban, a vezetés biztosítja a végrehajtást és ellenőrzést;

– a szervezés biztosítja a vezetők számára a döntéshez szükséges információt;

– a szervezés adja a javaslatot a döntéshez;

– a szervezés alakítja ki a végrehajtás rendjét és kereteit, készíti el a szabályzatokat.

A szervezés a vezetési tevékenységen belül folyamatosan jelen van, minden esetben része a vezetésnek.

A vezetési folyamat (funkció) különböző munkaformákon keresztül valósul meg:

– tervezés;

– szervezés;

– közvetlen irányítás;

– koordinálás;

– ellenőrzés.

A mindennapi munkában a funkciók egyidejűleg vannak jelen.

Az ellenőrzés a vezetési folyamat fontos része, a vezetés kötelessége a szervezet tevékenységének rendszeres ellenőrzése.

Az ellenőrzés a terv és tény állapot összehasonlítása, az eltérés megállapítása, az összehasonlítás eredményének értékelése.

Célja:

– a hibák feltárása, visszacsatolás a beavatkozás érdekében;

– a tevékenység értékelésének, elemzésének megalapozása;

– a hatékony működés elősegítése;

– a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetése.

A FEUVE-rendszer alkotórészei :

I. Az ellenőrzési nyomvonal

II. Kockázatelemzési Szabályzat

III. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

I. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

Az ellenőrzési nyomvonal fogalma és jelentősége a költségvetési szerv működésében az ellenőrzési nyomvonal fogalma nem más, mint:

„a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása”.

Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:

– a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét;

– kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor;

– valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak;

– megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.

Azoknál a költségvetési szerveknél, ahol kiépített minőségbiztosítási rendszer működik, ott a rendszerdokumentációt ki kell egészíteni az egyes folyamatokon belüli ellenőrzési pontokkal.

A felelősségi szintek terén:

– az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok;

– az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős;

– megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén:

– a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától;

– az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a költségvetési szerv teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.

A szervezeti működés terén:

– a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat;

– a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését; az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása a működési zavarokhoz vezethet.

Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni.

Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a szerv tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben részt vevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a költségvetési szerv teljes tevékenységére vonatkozik, a költségvetési szerv szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik a szervezeten belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése a folyamatok és folyamatgazdák azonosítása.

Az adott költségvetési szerv működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat megfelelő módon, oszthatóságuk alapján részfolyamatokká kell bontani.

A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését.

A működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése szintén a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelezettsége.

Az Ámr. 10. § (5) bekezdése alapján:

„A szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító

a) feltétel- és követelményrendszerét,

b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá

c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.”

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott tevékenységcsoportok meghatározása

Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál, modelljének felépítésénél alapkövetelmény olyan tevékenységcsoportok kialakítása, melyek több elemi tevékenységet összefoglalóan képesek leírni.

Figyelembe kell venni az intézményrendszer többszintű működését, az egyes szintek feladat- és funkcióbeli sajátosságait, a szintek hierarchiájában végbemenő pénz-, illetve dokumentumáramlást, valamint az egyes szintek egymásra hatása esetén a két (vagy több) fél közötti elszámolás módját.

A tevékenységcsoportok kialakításánál ésszerű lehet az alábbi tagolás kialakítása (ahol indokolt):

– általános gazdasági tevékenységcsoport = minden olyan tevékenység, amely egy költségvetési szerv gazdasági kereteit teremti meg;

– az adott költségvetési szervre vonatkozó napi operatív tevékenységek;

– a költségvetési szerven keresztüláramló pénzügyi transzferek elkülönítése.

Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása

Tevékenységcsoportok és a nyomvonal alapjául szolgáló dokumentumok

Fejezeti kezelésű előirányzatok

– pályázati úton továbbadott pénzeszközök (ajánlható az EU-alapoknál alkalmazott ellenőrzési nyomvonal kialakításával kapcsolatos módszertani leírások, szabályok alkalmazása);

– nem pályázati úton továbbadott pénzeszközök (a fejezeteknek egyedileg a már meglévő fejezeti kezelésű előirányzatok eljárási rendjét tartalmazó szabályzatban foglaltakat érdemes az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál figyelembe venni);

– azoknál a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, ahol a fejezet operatív gazdálkodási feladatot lát el (pl. központi beruházások) az egyes gazdasági eseményekre az intézményekre érvényes szabályok szerint valósítható meg az ellenőrzési nyomvonal.

A szervezeti egységek nyomvonalait, kockázati szint és szabálytalansági tényező jelölésével jelen főigazgatói utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.

II. KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A módosult államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer működtetése érdekében a Pénzügyminisztérium módszertani útmutatókat tesz közzé, ezzel támogatva a költségvetési szerveknél az új típusú, folyamatba épített ellenőrzési rendszer működtetését és továbbfejlesztését.

A kockázat nem más, mint:

„a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”

Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata

Bármely szervezet – akár a közszférában, akár a versenyszférában – működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. A szervezet a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül.

A szervezet, a költségvetési szerv vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a szervezet célkitűzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a szervezet.

A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:

– véletlenszerű események;

– hiányos ismeret vagy információ;

– ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.

A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:

1. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása.

2. A kockázatok értékelése.

3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára).

4. A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása.

5. A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról.

6. A válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.

Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása

A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a szervezet fő célkitűzéseinek tükrében. A két leggyakrabban alkalmazott megközelítés a kockázatvizsgálat, illetve a kockázati önértékelés.

Az első esetben egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre (akár szervezeten belüli, akár szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérje a szervezet összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat. A „munkacsoport” alapvető munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csapat kialakítja a szervezet kockázati térképét.

A másik esetben – a kockázati önértékelés során – a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez lényegében két módon történhet: kérdőívek segítségével vagy tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során.

A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a szervezet célkitűzéseinek alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű, célokkal (pl. versenyképesség növelése), lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig (pl. bérelszámolás, tárgyieszköz-beszerzés stb.).

A kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, azonosítani. A kockázat felmérési-kezelési rendszer kiépítésének első célszerű lépése az adott szervezet stratégiai célkitűzéseit megismerni, és azokat vizsgálni.

A kockázatok csoportosítása

KÜLSŐ KOCKÁZATOK
Infrastrukturális	Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést.
Gazdasági	Kamatlábváltozások, árfolyamváltozások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre.
Jogi és szabályozási	A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.
Környezetvédelmi	A környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek.
Politikai	Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót.
Piaci	Versenyhelyzet kialakulása vagy szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre.
Elemi csapások	Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A katasztrófavédelmi terv elégtelennek bizonyulhat.
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK
Költségvetési	A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.
Csalás vagy lopás	Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.
Biztosítási	Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.
Tőkeberuházási	Nem megfelelő beruházási döntések meghozatala.
Felelősségvállalási	A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK
Működés-stratégiai	Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül.
Működési	Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.
Információs	A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.
Hírnév	A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét.
Kockázatátviteli	Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.
Technológiai	A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének/lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését.
Projekt	A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre.
Újítási	Elmulasztott újítási lehetőségek. Új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül.
EMBERIERŐFORRÁS-KOCKÁZATOK
Személyzeti	A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.
Egészség és biztonsági	Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

A kockázatok értékelése:

Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, lásd pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére, mint pl. a hírnév, csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre.

Szükséges a kockázati kategóriák besorolási kereteit is kialakítani (pl. magas/közepes/alacsony).

Az elfogadható kockázati szint meghatározása:

A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az adott szervezet által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni. A kockázati „étvágy” a kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, ami felett a szervezet mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. A kockázattűrő képesség meghatározása meglehetősen szubjektív, azonban a megfelelő kockázati stratégia kialakításának elengedhetetlen feltétele.

Kockázati reakciók

A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet:

– kockázat átadása (biztosítás révén);

– kockázat elviselése (válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt);

– kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése);

– kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható).

A kockázatokra adható válaszok, a kockázat-nyilvántartás

A szervezet létrehozhat egy intézményi kockázat-nyilvántartást. Ez a nyilvántartás a kockázatok részleteit tartalmazza.

A nyilvántartás tartalmazza minden kockázatra kiterjedően:

– annak fontosságát;

– a kockázat kezelésére javasolt intézkedést;

– a felelős munkatárs nevét;

– azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek;

– illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz a szervezet az adott konkrét területen.

Beépítés és felülvizsgálat

Egy adott szervezet, költségvetési szerv céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek, illetve személyek céljai szorosan kapcsolódnak a szervezet legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik.

Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat; ezért meg kell győződni arról, hogy a szervezet kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem.

A kockázatkezelési folyamat bevezetésének lépései:

A vezető feljegyzést küld a vezetőség és a szervezet minden tagjának, a folyamatot megindítja.

A kockázat kezelésére vonatkozó dokumentum szétküldése.

Csapatmunka a kockázatkezelés különböző szintjein.

A képzési-oktatási keret egy részének átirányítása kifejezetten kockázati képzésre.

A főbb szervezeti célkitűzések és a jelentősebb kockázatok széles körű ismertetése.

A jelentős kockázatok kezelésére kialakított világos stratégia szervezeten belüli kommunikációjának megszervezése.

Kockázati jelentési rendszer

Egy külön kockázati jelentési rendszer kialakítása és bevezetése helyett járható út a korai figyelmeztető mechanizmusok kialakítása és alkalmazása a meglévő vezetői információs rendszereken belül.

Egy nehézkes adatbázis könnyen eltérítheti a felhasználó figyelmét a legfontosabb pontokról, nevezetesen arról, hogy a szervezet minden tagjának a szervezeti célkitűzésekre kell a figyelmét összpontosítani, valamint a saját feladataival kapcsolatos kockázatok kezelését kell szorgalmazni.

A kockázatkezelés mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét.

Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezetek, hatóságok igényeit szolgálja.

A kockázatfelmérés

Kockázatfelmérés és az éves munkaterv

A szervezeti egység vezetője évről évre köteles meghatározni és aktualizálni az egység előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket. Ezeket a célokat, célkitűzéseket az éves tervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani. A végrehajtás ellenőrzéséről az előző év munkájának értékelésekor kell számot adni.

Cél

A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek.

Módszer

A kockázatok felmérésének számos módszere létezik, de sikere döntő mértékben attól függ, hogy milyen információk állnak rendelkezésre.

Az információgyűjtés technikái:

– interjúk;

– kérdőívek (on-line, interaktív kérdőívek);

– összegző megbeszélések (összegző megbeszélések a szavazási technika alkalmazásával).

A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően, az egyes kockázatokat – azok valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatása alapján – térképen kell ábrázolni:

9E04431_0

szervezetre gyakorolt hatás	magas
	alacsony	alacsony	magas
		bekövetkezés valószínűsége

Az egyes osztályok (egységek) által elkészített ábrák összegzésével határozható meg a szervezet kockázati térképe.

III. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.

A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.

A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat.

Alapesetei lehetnek:

1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.);

2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy:

– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet;

– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető;

– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

– hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés);

– keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó pontok nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.

A szabálytalanságok megelőzése

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége.

Az Áht. 97. §-a szerint:

„1. A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

2. A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.”

Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szervek munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE-rendszerben

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

– Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét.

– Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)

– A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

– Amennyiben a költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot, illetve a szervezeti egységek vezetői jelzik azt részére, akkor a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hoznia a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

– Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

– A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:

– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

– nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

Jelentési kötelezettségek

A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. [Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §]

A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. [Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés b), ba), bb) pontok]

Egyes eljárások

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Jogszabályi háttér

– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

– az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

– a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;

– a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

– a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;

– az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

– 2004. évi CXL. törvény a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A fogyasztóvédelmi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályokat részletesen az NFH közös szerverén található Hatásköri Jegyzék tartalmazza.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Mellékletek:

1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti ábrája

2. Szervezeti egységek nyomvonalai, kockázati szintjei és szabálytalansági tényezői

3. Hatásköri jegyzék (az NFH közös szerverén található)

Jelen főigazgatói utasítás az aláírás napján lép hatályba. Egyidejűleg a 14/2005. számú főigazgatói utasítás hatályát veszti.

Az utasítást a 8/2010. (XII. 10.) NGM utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte 2010. december 10. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek