• Tartalom

10/2009. (IV. 17.) NFGM utasítás

10/2009. (IV. 17.) NFGM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról1

2009.04.18.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sztv. vhr.) rendelkezéseire figyelemmel a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról kiadom az alábbi utasítást.
I.
AZ UTASÍTÁS HATÁLYA
Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére, gazdálkodására és beszámolására.
II.
AZ ELŐIRÁNYZATOK TERVEZÉSÉNEK FELADATAI
1. Az NFGM Igazgatás bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése, a célok és támogatások összhangjának megteremtése a Költségvetési és Kontrolling Főosztály feladata, amelynek keretében:
a) a költségvetési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban elkészíti az NFGM Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát,
b) a költségvetési törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést és az elemi költségvetést, amely magában foglalja
– a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozását és javaslattételt a szakmai főosztályokkal egyeztetve,
– az előirányzat-felhasználási terv kidolgozását,
– a személyi juttatások kidolgozását – az engedélyezett létszámkeret alapján – a Humánigazgatási Főosztály bevonásával,
– a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó szöveges indokolás elkészítését, a vonatkozó számításokat,
– a költségvetési alapokmány elkészítését.
2. A költségvetési alapokmányt, valamint az elemi költségvetést irányítási hatáskörben a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által elkészített és ellenőrzött dokumentációk alapján, a Tulajdonosi és Intézményfelügyeleti Bizottság javaslata alapján – a miniszter által átadott jogkörben – a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár hagyja jóvá.
III.
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK FELOSZTÁSA, MÓDOSÍTÁSA
1. Az NFGM – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – költségvetési törvényben megállapított előirányzatainak részletes, felhasználási célok szerinti felosztását a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján – a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár egyetértésével – a miniszter hagyja jóvá.
2. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének kezdeményezésére
– az NFGM jóváhagyott előirányzatain belül az eredetileg felosztásra nem került tartalék, vagy a megtakarított kiadási előirányzatnak az év közbeni felhasználásából eredő átcsoportosításokat,
– az elemi költségvetésben jóváhagyott összegekhez képest, a törvényi kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást az Áht. 24. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerint, valamint
– a jóváhagyott előirányzatokon felüli – a tényleges többletnek megfelelő összegű – az Áht. 93. §-ának (2) bekezdésében, valamint az Ámr. 48. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történő – előirányzat-módosításokat
saját előirányzat-módosítási hatáskörében a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár hagyja jóvá.
3. Az NFGM Igazgatás előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával, valamint előző évben vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő kiadásainak a teljesítését és előirányzat-módosítását – az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát és jóváhagyását megelőzően – a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányítási, felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, annak általános helyettese, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban kijelölt személy hagyja jóvá.
4. Az NFGM Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzatmaradvány-felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, annak általános helyettese, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban kijelölt személy engedélyezi.
5. Az NFGM Igazgatás költségvetését érintő Magyar Államkincstár felé bejelentett előirányzat-módosításokról – hatáskörönkénti bontásban – az analitikus nyilvántartás vezetését a Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztálya végzi.
IV.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS
1. Kötelezettségvállalás
(1) Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely a minisztérium feladatainak ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.
Kötelezettségvállalási dokumentumnak minősülnek különösen az alábbiak:
a) köztisztviselői kinevezési okmány, munkaszerződés,
b) megbízási szerződés,
c) egyéb szerződés (megállapodás),
d) visszaigazolt megrendelés,
e) ideiglenes külföldi utazási engedély,
f) belföldi kiküldetés elrendelése,
g) pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,
h) kormányhatározat alapján átcsoportosított és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belül tett intézkedés dokumentuma,
i) egyéb [az Ámr. 66. § (10) bekezdésében foglaltak],
j) előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) – amennyiben nem kerülnek visszavonásra.
(2) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörét megállapító 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben és a költségvetési alapokmányban foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a 2. pont szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet. [Ámr. 134. § (1) bekezdés]
(3) Gazdasági eseményenként a bruttó – általános forgalmi adót tartalmazó – 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetén írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges [Ámr. 134. § (3) bekezdés]. Az 50 000 forintot el nem érő kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla alapján kell nyilvántartásba venni, a IV. fejezet 1.(16) pont szerint.
(4) Az NFGM-ben kötelezettségvállalásra jogosult:
a) átfogó jogkörrel
– a miniszter értékhatár nélkül,
b) ügyrendileg hozzátartozóan
– az államtitkár, a kabinetfőnök, az irányítást gyakorló szakállamtitkár 40 millió forint értékhatárig,
– a főosztályvezető, a főosztályvezetői juttatásra jogosult vezető 25 millió forint értékhatárig.
(5) Amennyiben a kötelezettségvállalás összege eléri vagy meghaladja a nettó 8 millió forintot, a kötelezettségvállaláshoz a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár egyetértése szükséges.
(6) Az értékhatár kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, s nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben az adott szervezeti egység, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott előirányzatot.
(7) Az NFGM Igazgatás terhére kötendő szerződésnek, az Igazgatás terhére történő megrendelésnek tartalmaznia kell:
a) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, amelyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – oly módon kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,
b) a kifizetendő összeget,
c) az összeg kifizetésének időpontját,
d) kötelezettségvállalás azonosítóját.
(8) A kötelezettségvállaló felel a Kbt.-ben, a kapcsolódó jogszabályokban, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.
(9) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról a költségvetési ellenjegyző köteles gondoskodni.
(10) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát (előkészítés, véleményezés, aláírás, szakmai teljesítés igazolás, szerződés nyilvántartás stb.) továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványok részletes szabályait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasítás tartalmazza.
(11) A kötelezettségvállalási adatlapot véleményező, aláíró, ellenjegyző személyek nevét nyomtatott betűvel is ki kell írni.
(12) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható.
(13) Éven túli fizetési kötelezettség vállalható egyrészt a tárgyévi előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik, másrészt a következő évek előirányzata terhére az Áht. 12/A.–12/B. §-ában foglaltak szerint. [Ámr. 134. § (4) bekezdés]
(14) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére – ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél – újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható. [Ámr. 134. § (6) bekezdés]
(15) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát – szerződések esetében a szerződés NFGM-et illető eredeti példányát a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően – nyilvántartásba vételre a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére meg kell küldeni.
(16) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztályát vezető főosztályvezető-helyettes integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját.
(17) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással, amelyért felelős személyek név szerint, valamint a dokumentálásának módja a Költségvetési és Kontrolling Főosztály Pénzügyi és Gazdálkodási Osztályát vezető főosztályvezető-helyettes által kerülnek kijelölésre; az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírásai tartalmazzák.
2. Ellenjegyzés
(1) A kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzését a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi.
(2) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének általános helyettese, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által – az Ámr. 134. §-ának (8) bekezdésére, 138. §-ának (1) és (3) bekezdéseire figyelemmel – írásban kijelölt személy jogosult. Írásbeli ellenjegyzés nélkül – a IV. fejezet 1. (3) pontjában foglalt kivétellel – az NFGM Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető.
(3) Az éves költségvetési előirányzatok III. fejezet 1. pontjában foglalt jogcímenkénti, illetve felhasználási célok szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás.
(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet,
b) előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. [Ámr. 134. § (9) bekezdés]
(5) Az ellenjegyző a (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükség esetén – a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár külön engedélyével – szakértőt vehet igénybe. [Ámr. 134. § (10) bekezdés]
(6) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalások bejelentéséről – a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül az Ámr. 14. számú mellékletében meghatározott formában –, ha annak egyedi összege eléri a bruttó, általános forgalmi adót is tartalmazó, 10 millió forintot. A kötelezettségvállalás változásait az Ámr. 15. számú, valamint a 15/a. számú mellékletében meghatározott formában kell bejelenteni, legkésőbb a kifizetést megelőző 10. napig [Ámr. 162. § (1)–(3) bekezdés]. A kötelezettségvállalások Magyar Államkincstárhoz történő bejelentésével kapcsolatos feladatokat, a feladatok teljesítésének határidejét a kijelölt felelősök munkaköri leírásai tartalmazzák.
(7) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (4) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint a gazdálkodásért felelős szakállamtitkárt. [Ámr. 134. § (11) bekezdés]
3. Fejezeti kezelésű előirányzatok évközi átcsoportosítása az NFGM Igazgatáshoz
Az éves költségvetés végrehajtása során a minisztériumi fejezet egyes fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló, mindenkor hatályos, belső szabályozásban kijelölt, egyes fejezeti kezelésű előirányzatok átcsoportosításra kerülnek az NFGM Igazgatás költségvetésébe, pénzügyi bonyolítás céljából.
Az átcsoportosított előirányzatok felhasználása során a jelen utasításban foglaltak szerint kell eljárni.
4. Eltérés az általános előírástól
(1) A kötelezettségvállalás és ellenjegyzés eljárási rendje, az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan esetben, ahol külön utasítás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Az előzőekre figyelemmel különös eljárási szabályokat tartalmaz:
– az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló,
– a minisztérium reprezentációs kiadásaira, valamint a protokollhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásaira vonatkozó,
– a fordítási feladatok ellátásáról szóló,
– a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló,
– az NFGM által finanszírozott tanulmányok tervezésével, nyilvántartásával és hasznosításával kapcsolatos eljárásrendről szóló
utasítás.
(2) A belföldi kiküldetést – az utazás módját is figyelembe véve – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető vagy helyettese mint kiküldő rendeli el. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is.
(3) Az NFGM létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Humánigazgatási Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja.
(4) Az egyes szervezeti egységeknél, az NFGM éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását, megbízási szerződés, valamint a többletfeladatok díjazásaként adható céljuttatásokról szóló megállapodások megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a Humánigazgatási Főosztály előterjesztése alapján – az irányítást gyakorló szakállamtitkár egyetértésével – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály ellenjegyzését követően a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár engedélyezi, céljuttatások esetén a miniszter hagyja jóvá. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a Humánigazgatási Főosztály vezetője írja alá.
(5) A miniszter, valamint az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységeknél a vezető közvetlen kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály ellenjegyzését követően – engedélyezhető a személyi juttatás terhére szerződés megkötése. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a megbízási szerződés egy másolati példányát megküldi a Humánigazgatási Főosztály részére.
(6) A szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének rendjét az a szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének rendjéről szóló NFGM utasítás tartalmazza. A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. [Ámr. 51. § (8) bekezdés]
(7) Költségráfordítást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Humánigazgatási Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges.
V.
TELJESÍTÉS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS
1. Teljesítésigazolás
A teljesítésigazolás folyamatát, továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló utasítás tartalmazza.
2. Érvényesítés, ellenjegyzés (ellenőrzés), utalványozás
A teljesítés igazolását követően, a pénzügyi teljesítés előtt, a kifizetendő számlát érvényesíteni, ellenjegyezni (ellenőrizni), utalványozni kell.
(1) Érvényesítés [Ámr. 135. §]
1. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a szerződés szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a benyújtott számla alakilag az előírt követelményeknek megfelel-e.
2. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot és a kötelezettségvállalás azonosítóját.
3. Az érvényesítés átutalás esetében a Forrás SQL integrált rendszer által előállított ún. kiadási utalványrendeleten, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik.
4. Az NFGM Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban meghatalmazott pénzügyi-számviteli képesítésű személyek jogosultak.
(2) Ellenjegyzés (ellenőrzés) [Ámr. 137. §]
1. Az utalvány ellenjegyzője köteles ellenőrizni az (1) bekezdés szerinti érvényesítés szabályszerűségét, meg kell győződnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e.
2. Az utalvány ellenjegyzését (ellenőrzését) végző, ha hiányosságot tapasztal, köteles az okmányokat visszaadni az érvényesítőnek.
3. Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője jelöli ki.
(3) Utalványozás [Ámr. 136. §]
1. Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése (ellenőrzése) után kerülhet sor.
2. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, átutalással postai utalvány alapján – befolyó bevétel beszedését.
3. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a Forrás SQL integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.
4. Utalványozásra a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár által meghatalmazott személyek jogosultak.
(4) Összeférhetetlenség
1. Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
2. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.
3. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult, valamint a szakmai teljesítést igazoló személlyel.
4. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja] vagy a maga javára látná el. [Ámr. 138. § (3) bekezdés]
VI.
SZÁMVITELI FELADATOK
1. Nyilvántartás, számbavétel, adatszolgáltatás
(1) A számvitel feladata az utalványozott és pénzforgalmilag teljesített gazdasági események bizonylatainak jogszabályokban, belső szabályozásban előírt gazdálkodási, illetve számviteli rend szerinti nyilvántartása.
(2) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – a számviteli törvényben, illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá az NFGM számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint – ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.
(3) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint, a számvitelen rendezetten – bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban – az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók.
(4) Az NFGM Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket a Költségvetési és Kontrolling Főosztály készíti el.
(5) Az NFGM éves költségvetési beszámolóját a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, a további adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője írja alá. [Ámr. 146–149/A. §]
2. Hatáskörök
(1) A számviteli politikát [Sztv. 14. §], ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet [Sztv. 161. §] a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár hagyja jóvá.
(2) A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kisösszegű (az értékhatár 2009. december 31-ig 100 000 forint) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [Sztv. vhr. 34. § (10) bekezdés] a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője engedélyezi.
(3) Az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetőjének javaslatára a gazdálkodásért felelős szakállamtitkár engedélyezi.
(4) A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.
(5) Az NFGM eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza. [Ámr. 57. § (14) bekezdés]
VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A jelen utasításban foglaltak tekintetében az Ámr. 145/B. §-a szerinti, a munkafolyamatba épített ellenőrzés eljárási rendjét szabályozó ellenőrzési nyomvonalról külön szabályozás rendelkezik.
2. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ámr., az Sztv. vhr. és egyéb jogszabályok, továbbá az NFGM Szervezeti és Működési Szabályzata és egyéb vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni.
3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba egyidejűleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 19/2008. (HÉ 46.) NFGM utasítás hatályát veszti.
Budapest, 2009. április 14.
Bajnai Gordon s. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
1

Az utasítást a 10/2010. (III. 26.) NFGM utasítás VII. fejezet 3. pontja hatályon kívül helyezte 2010. március 27. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére