2009. évi CXI. törvény
2009. évi CXI. törvény
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról1
2010.01.01.
1. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) a gumiabroncs (II. Fejezet);
b) a csomagolás (III. Fejezet);
c) az egyéb kőolajtermék (V. Fejezet);
d) az akkumulátor (VI. Fejezet);
e) a reklámhordozó papír (VIII. Fejezet);
f) az elektromos és elektronikai berendezés (IX. Fejezet).
(3) Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(4) A termékdíjat
a) a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy
c) bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)–c) pontok együtt: kötelezett]
fizeti meg.
(5) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás
keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése (alaktalanítása), elfogyasztása;
d) minden más, az a)–c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(6) Csomagolás esetén továbbá saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.
(7) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak.”
2. § A Kt. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon átvállalható.
(2) Számla alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget
a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint
b) belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó
vállalhatja át a kötelezettől.
(3) Szerződés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget – a (4) bekezdésre figyelemmel – a kötelezettől
a) a termékdíjköteles terméket külföldre értékesítő első belföldi vevő,
b) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
c) a bérgyártó,
d) a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés, vagy
e) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet
átvállalhatja.
(4) A (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti szerződéses átvállalótól a termékdíjfizetési kötelezettséget a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja.
(5) A termékdíjfizetési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti szerződéses átvállalására termékdíjköteles termékenként legfeljebb egyszer kerülhet sor.
(6) A termékdíjfizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(7) Ha a (3) bekezdés szerinti szerződéses átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.”
3. § (1) A Kt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell értelemszerűen alkalmazni.”
(2) A Kt. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(7) A vámhatóság az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) és – az 5/F. § kivételével – a Globális Szervezet Azonosító Szám (a továbbiakban: GLN szám) alapján az ügyfelet nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.”
(3) A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel, az 5/F. § szerinti kivétellel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg, és a termékdíj-fizetési kötelezettségről és az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségéről a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente bevallást nyújt be. A kötelezett a bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti.”
(4) A Kt. 3. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A termékdíjfizetési kötelezettség alól a hasznosítást koordináló szervezet átvállalása miatt teljes mértékben mentes kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett díjfizetési kötelezettségéről és a hasznosítási kötelezettségéről a hasznosítást koordináló szervezet tesz bevallást.”
(5) A Kt. 3. §-ának (15)–(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A kötelezett a termékdíjat – a 4. § (4) bekezdésében és az 5/F. §-ban foglalt kivétellel – a bevallás benyújtására meghatározott határidőig a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra forintban fizeti be.
(16) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.”
4. § A Kt. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(2) A termékdíjfizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) A 2/A. § (3) bekezdésének a)–d) pontja szerinti szerződéses átvállaló termékdíjfizetési kötelezettsége az általa kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(4) Ha kötelezett a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, a tárgyévtől fennálló termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(5) A (4) bekezdés esetén a kötelezett köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.
(6) Ha a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően ismét az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, erről a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, továbbá az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.”
5. § A Kt. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A kötelezettet az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b) a bevallási kötelezettség teljesítése;
c) az igazolások kérése;
d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e) a mentességi eljárás;
f) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
g) a koordináló szervezettel történő kapcsolattartás;
h) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
i) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;
j) a termékdíj befizetése
során.
(3) A (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a kötelezettségek teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.
(4) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.”
6. § (1) A Kt. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A termékdíjfizetési kötelezettség alól – az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír kivételével – mentesség szerezhető, ha a kötelezett vagy a hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon – hasznosítja, vagy a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek hasznosításra történő átadás-átvételének tényét igazolja, és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti.”
(2) A Kt. 5/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 3. § (10) bekezdése szerinti bevallás esetén a hasznosítást koordináló szervezetnek az adatok átadásának évében kell teljesítenie a hasznosítási kötelezettséget.”
7. § A Kt. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/C. § (1) Nem keletkezik a kötelezettnek termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése esetén. A befizetett termékdíj igazolt külföldre történő értékesítés esetén visszaigényelhető.
(2) Az a belföldi vevő, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan külföldre értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.
(3) A kenőolaj termékdíját nem kell megfizetni a kötelezettnek, ha a termékdíjköteles terméket közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.
(4) A külföldről nem kereskedelmi jellegű, belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség.
(5) A Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék után termékdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik.
(6) A több hónapot érintő visszaigényléseket nem lehet összevonni, azokat havi bontásban lehet visszaigényelni.”
8. § A Kt. 5/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/E. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett a kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel e törvény 3. számú melléklete alapján meghatározott százalékát levonhatja, ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti felső hasznosítási arány teljesítését igazolja. A felső hasznosítási arány teljesítése koordináló szervezet adataival is igazolható.
(2) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel 100%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosítás tényét vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.
(3) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett levonhatja azon újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.”
9. § A Kt. a következő alcímmel és 5/F. §-sal egészül ki:
„Termékdíj-átalány
5/F. § (1) A (2) és (3) bekezdésben foglalt éves árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) termékdíj-átalányt fizet.
(2) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi kétezer forint.
(3) A tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi hétezer forint.
(4) A tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi ötezer forint.
(5) A termékdíj-átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra.”
10. § (1) A Kt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jármű gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Gkt.).”
(2) A Kt. 9. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs)
„b) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, az eladó GLN számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal,”
11. § A Kt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege.
(2) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,
b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,
c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.
(3) A kötelezett csomagolás esetén – a kereskedelmi csomagolás kivételével – a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.
(4) A kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.
(5) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.”
12. § A Kt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § E törvény alkalmazásában
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása;
2. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával –, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység;
3. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket, valamint a vámszabad-raktárakat is;
4. bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
5. csomagolás:
a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
b) az a) pontban meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,
d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;
6. elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, továbbá ezen berendezések, eszközök alkotórészei;
7. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését is;
8. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
9. hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban – a Hgt. 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása;
10. hasznosítást koordináló szervezet: a Hgt. 11. §-ában meghatározott szervezet;
11. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a gépi meghajtású kerekes szék;
12. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital,
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táska;
13. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló külön törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
14. kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett: legfeljebb évi
a) műanyag vagy fém esetén 200 kg,
b) papír vagy fa esetén 500 kg, vagy
c) üveg esetén 800 kg
csomagolást a felhasználó számára forgalomba hozó kötelezett;
15. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelő, az adómegállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a levonható, illetve visszaigényelhető termékdíj különbözete;
16. külföld: az Európai Közösség Magyar Köztársaságon kívüli állama és a harmadik ország;
17. lakossági szelektív hulladékgyűjtés: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet közszolgáltató végez;
18. műanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska-csomagolás;
19. nem kereskedelmi jellegű termék: olyan termékdíjköteles termék, amelynek sem a jellege, sem a mennyisége nem utal kereskedelmi célra, illetve amelynek behozatala alkalmi jellegű, és a termék birtokosa, annak közeli hozzátartozója személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgál;
20. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtóról szóló külön törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;
21. rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására szolgál;
22. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport;
23. termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal: a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés alapján, a termelői szerveződés által végzett forgalomba hozatal;
24. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;
25. visszagyűjtés: használt vagy hulladékká vált termék – veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti – termelőtől, kereskedőtől, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettől történő begyűjtése vagy szállítása előkezelésre vagy hasznosításra.”
13. § A Kt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a termékdíjköteles termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról és vámtarifaszámainak közzétételéről, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának, valamint a szolgáltatás-megrendelés teljesítésének ellenőrzéséről, a bejelentési és bevallási kötelezettségről, a nyilvántartási követelményekről, valamint az ezek alapjául szolgáló adatok ellenőrzéséről, a termékdíj felhasználásáról szóló szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség mértékét és a mentesség megadásának feltételeit, valamint a levonás szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termékdíj átvállalásának, továbbá a termékdíj visszaigénylésének feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a különböző hatóságok adatszolgáltatásának módjáról, a visszaigényléshez szükséges igazolásokról szóló szabályokat – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.”
14. § (1) A Kt. 2. számú mellékletének helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(2) A Kt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.
(3) A Kt. 6. számú mellékletének helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.
Átmeneti és záró rendelkezések
15. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A Kt. 3. §-ának (3) bekezdésében „Az (1)–(2) bekezdés esetében az e törvényben, a vámjogszabályokban,” szövegrész helyébe „Az e törvényben,” szöveg, az 5. §-ában „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe „az 1980/2000/EK rendeletben vagy a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló külön jogszabályban”, a 18. §-át megelőző az „Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja” alcím helyébe az „Akkumulátor környezetvédelmi termékdíja” szöveg, a 18. §-ának (1) bekezdése „akkumulátorok” szövegrésze helyébe az „akkumulátor” szöveg, a 19. §-ának (1) bekezdése „akkumulátorok” szövegrésze helyébe az „akkumulátor” szöveg lép.
(3) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése, 4/C. § (5) bekezdésének c) pontja, az „Általános szabályok” alcíme és 4/E. §-a, 5/A. §-ának (2) bekezdésében az „importálására,” szövegrész, 5/D. §-a, 6. § (4) bekezdésének „és a Minisztérium” szövegrésze, 9. § (2) bekezdésének a) pontja, az „A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok” alcíme és 12/A. §-a, az „A hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja” alcíme és 14–15. §-a és 18. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvénynek a Kt. 3. § (11) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba.
(5) Ez a törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.
16. § A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:
a) az Európai Parlament és a Tanács – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.
1. számú melléklet a 2009. évi CXI. törvényhez
A csomagolás termékdíjtételei
A csomagolás termékdíjtételei
1. A csomagolás anyaga szerinti termékdíjtételek
A csomagolás anyaga |
Termékdíjtétel |
Műanyag |
36 |
Társított |
44 |
Alumínium |
16 |
Fém (kivéve alumínium) |
13 |
Papír, fa, természetes alapú textil |
16 |
Üveg |
6 |
Egyéb |
44 |
2. A kereskedelmi csomagolás termékdíjtételei
Kereskedelmi csomagolás |
Termékdíjtétel |
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska] |
350 |
Műanyag (bevásárló-reklám) táska |
1900 |
Üveg |
30 |
Társított csomagolás |
|
Rétegzett italcsomagolás |
450 |
Egyéb |
700 |
Fém |
1150 |
Egyéb anyagok |
2200 |
2. számú melléklet a 2009. évi CXI. törvényhez
A kereskedelmi csomagolás után levonható termékdíjtétel mértéke
A kereskedelmi csomagolás után levonható termékdíjtétel mértéke
|
2010 |
2011 |
2012 |
Levonás mértéke |
70% |
65% |
62% |
3. számú melléklet a 2009. évi CXI. törvényhez
Az akkumulátorok termékdíjtételei
Az akkumulátorok termékdíjtételei
Termékdíjköteles termék |
2010. január 1-jétől termékdíjtétel |
Elektrolittal feltöltött akkumulátor |
112 |
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor |
156 |
1
A törvényt az Országgyűlés a 2009. november 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. november 13. A törvény a 15. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás