PÜ BH 2009/113
PÜ BH 2009/113
2009.04.01.
A végrehajtást kérőnek a jogutódlás megállapítása iránti kérelme, valamint a jogutódlás kérdésében meghozott végzés végrehajtási cselekmény, amely megszakítja a végrehajtási jog elévülését (Vht. 57. §).
Az elsőfokú bíróság az alperes jogelődjének kérelmére 1999. január 7. napján végrehajtási lapot bocsátott ki a felperes ellen, a végrehajtás azonban 1999. szeptember 21. napjától kezdődően szünetelt, mert a végrehajtást kérő nem előlegezte annak költségeit. Az alperes 2002. október 31-én (engedményezésre alapítottan) jogutódlásának megállapítását kérte, s miután az elsőfokú bíróság e tárgyban hozott végzése 2003. augusztus 13-án jogerőre emelkedett, 2006. december 21-én a végrehajtási eljárás folytatását igényelte.
A felperes keresetében – a végrehajtási jog elévülésére hivatkozással – az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte, míg az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek és megszüntette a felperes ellen a fentiek szerint indult végrehajtást; a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, és elutasította a keresetet.
A jogerős ítélet indokolása szerint a Vht. 57. § (4) bekezdése értelmében a végrehajtást kérőnek a jogutódlás megállapítására irányuló kérelme valamint a jogutódlást megállapító végzés olyan végrehajtási cselekmények, amelyek megszakították a végrehajtási jog elévülését. Ezek a cselekmények a végrehajtás sikeres befejeződésének érdekében történtek, az alperes (a végrehajtást kérő jogutódaként) pedig mindaddig nem is kérhette a végrehajtási eljárás folytatását, amíg a jogutódlás ténye a bíróság végzésével jogerősen megállapításra nem került. Mivel mindezek miatt az egyes végrehajtási cselekmények között nem telt le az elévülési idő, az elévülés nem következett be.
A jogerős ítélet ellen – hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a jogutódlás megállapítása iránti kérelem nem végrehajtási cselekmény, ezért nem szakította meg az elévülést.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság helyesen alkalmazta és értelmezte a – jogerős ítélet indokolásában idézett – Vht. 57. § (4) bekezdését. A rendelkezés nem határozza meg a végrehajtási cselekmény fogalmát, és nem nevesíti az elévülést megszakító végrehajtási cselekményeket; megfogalmazása szerint a végrehajtási jog elévülését ,,bármely'' végrehajtási cselekmény megszakítja. Ezáltal a jogalkalmazóra hárul annak vizsgálata és eldöntése, hogy az adott körülmények között a végrehajtási eljárás eseménye (ideértve az eljárás résztvevőinek tevékenységét) végrehajtási cselekmény-e, azaz alkalmas-e az eljárás előbbre vitelére, a végrehajtási eljárásban kivált-e, és ha igen, milyen joghatást. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Vht. nem szabja feltételül azt sem, hogy az elévülést megakasztó végrehajtási cselekményről az ellenfél (az adós) értesüljön; ebből következően a végrehajtási cselekménynek minősülő események a végrehajtási ügyben eljáró bírósághoz történt bejelentésük időpontjában szakítják meg a végrehajtási jog elévülését, mégpedig függetlenül attól, hogy az eseményről az ellenfél értesült-e.
A jogutódlás megállapítása iránti kérelem (valamint az ennek kapcsán, a jogutódlás kérdésében meghozott végzés is) a végrehajtási eljárásra, annak menetére és sikerességére kiható lényeges esemény, így – ahogyan arra a másodfokú bíróság helytállóan rámutatott – végrehajtási cselekmény, amely megszakítja a végrehajtási jog elévülését.
Mindezek szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. I. 21.089/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás