1131/2009. (VIII. 3.) Korm. határozat
a Polgári Törvénykönyvről szóló új törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény előkészítéséről, valamint a további jogalkotási feladatokról1
2009.08.03.
1. A Kormány elrendeli az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény előkészítésének folytatását és a további jogalkotási feladatok elvégzését a 2–4. pont szerinti ütemezésben és felelősi rendben.
2. Az 1. pont szerinti feladat teljesítése érdekében a következő törvénymódosítások, továbbá új törvények megalkotására irányuló törvényjavaslatok, illetve törvénycsomagok tervezeteit kell elkészíteni és a Kormány elé terjeszteni a mellékletben szereplő szabályozási elvek:
2.1. az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény (Ptké.)
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter az érintett miniszterek bevonásával
Határidő: 2009. szeptember 9.
2.2. szociális és munkaügyi törvénycsomag
Felelős: a szociális és munkaügyi miniszter
a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 9.
2.3. egészségügyi törvénycsomag
Felelős: az egészségügyi miniszter
az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 30.
2.4. pénzügyi törvénycsomag
Felelős: a pénzügyminiszter
az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 30.
2.5. oktatási és kulturális törvénycsomag
Felelős: az oktatási és kulturális miniszter
az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 9.
2.6. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
Felelős: a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 9.
2.7. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 9.
2.8. a gondnokoltak és a támogatott személyek, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 20.
2.9. a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyéb, nem a cégbíróság által nyilvántartott szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 20.
2.10. a hagyatéki eljárásról szóló törvény
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 9.
2.11. a csoportos perlésről szóló törvényi szabályozás
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2010. III. negyedév
3. Az új Ptk.-hoz kapcsolódó jogalkotási tevékenység koordinációjáért felelős igazságügyi és rendészeti miniszter az egyes javaslatok közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében a Ptké. tervezetét tartalmazó kormány-előterjesztésben mutassa be a 2.2–2.10. pont alatti törvénymódosítások koncepcionális súlyú döntést igénylő kérdéseit is.
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2009. szeptember 9.
4. Elő kell készíteni a kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű jogszabályoknak az új Ptk.-val összefüggésben szükséges módosítását.
Felelős: a kormányrendelet-tervezetek Kormány elé terjesztéséért, valamint a miniszteri rendeletek kiadásáért a feladatkörrel rendelkező miniszterek
Határidő: – a szükséges módosításokra irányuló részletes áttekintés előkészítésére 2009. október 31.
– a jogszabálytervezetek előkészítésére 2009. november 30.
5. A költséghatékonyság és az ügyfelek korszerű, elektronikus úton történő tájékoztatása követelményét figyelembe véve javaslatot kell tenni
– a gondnokoltak, a támogatók és támogatott személyek, valamint az előzetes jognyilatkozatok,
– a társadalmi szervezetek, alapítványok és egyéb, nem a cégbíróság által nyilvántartott szervezetek
közhiteles nyilvántartása vezetése módjára, jogi-szervezeti feltételeire.
Felelős: az igazságügyi és rendészeti miniszter az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a Magyar Közjegyzői Kamara bevonásával
Határidő: 2009. szeptember 9.
6. a) Fel kell mérni az új Ptk. alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket – különös tekintettel a gondnokság alá helyezéssel összefüggő új szabályokra – és a szükséges forrásokat a 2010. évre szóló költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni.
Felelős: az érintett miniszterek
Határidő: a 2010. évi költségvetés tervezésével egyidejűleg
b) A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot az a) pontban szereplő feladat végrehajtásának elősegítésére.
c) A 2010. évi költségvetési tervezés során biztosítani kell, hogy az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő feladatok ellátása ne járjon a fejezeti költségvetési előirányzat túllépésével.
Felelős: az érintett miniszterek
Határidő: a 2010. évi költségvetés tervezésével egyidejűleg
7. a) Gondoskodni kell az új Ptk. és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazására való felkészülésről, a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, valamint a szabályozás kommunikációjáról az új rendelkezések széles körű megismertetése érdekében.
Felelős: az érintett miniszterek
Határidő: folyamatos
b) A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot az a) pontban szereplő feladat végrehajtásának elősegítésére.
8. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba; egyidejűleg az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos feladatokról szóló 1049/2008. (VII. 18.) Korm. határozat 1–3. pontja hatályát veszti azzal, hogy a 3. pont szerint létrejött tárcaközi bizottság tovább működik a határozat szerinti feladatok végrehajtásának elősegítésére.
Melléklet az 1131/2009. (VIII. 3.) Korm. határozathoz
Az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény, valamint az új Ptk.-hoz kapcsolódó külön törvények előkészítésével összefüggésben irányadó szabályozási elvek
1.1. Az új Ptk. hatálybalépésének időpontja – az 1.2–1.3. pontban foglalt kivételekkel – 2010. május 1. napjában kerüljön meghatározásra.
1.2. Egyes, a gazdasági forgalomban tömegesen előforduló szerződéstípusok vonatkozásában – ha az a kódexben bevezetésre kerülő újításokra figyelemmel, a fogyasztók és a szolgáltatást nyújtók felkészülése érdekében szükséges – a hatálybalépés időpontját 2011. január 1. napjában indokolt megállapítani. Hosszabb felkészülési idő szükséges különösen a következő szerződéstípusoknál:
1.3. A hivatásos gondnok által ellátható gondnoki feladatokkal összefüggésben az új Ptk. 2:33. § (6) bekezdésében foglalt követelményt előíró rendelkezés (egy hivatásos gondnok legfeljebb húsz gondnokság alatt álló személy vonatkozásában járhat el) hatálybalépésére 2015. január 1. napjával kerüljön sor azzal, hogy 2012. január 1. napját követően egy hivatásos gondnok a jelenlegi maximum harminc gondnokolt személy helyett legfeljebb huszonöt nagykorú korlátozottan cselekvőképes személy tekintetében járhasson el.
2. Az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény (Ptké.), valamint az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvények, törvénycsomagok hatálybalépésének időpontja igazodjon az új Ptk. hatálybalépésének az 1. pontban meghatározott rendjéhez.
3.1. Az új Ptk. rendelkezéseit – a 3.2–3.3. pontban foglalt kivételekkel – a kódex hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokban lehet alkalmazni.
3.2. Az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra – törvény erre irányuló kifejezett rendelkezése esetén – akkor lehet alkalmazni, ha az adott rendelkezés a hatálya alá tartozó valamennyi személy számára jogbővítő hatású.
3.3. Az új Ptk. hatálybalépését megelőzően létrejött tartós jogviszonyokra – főszabályként – a jogviszonyok létrejöttekor hatályos törvény (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: hatályos Ptk.) rendelkezései az irányadóak. A Ptké. azonban elírhatja, hogy ha a felek az új Ptk. hatálybalépése előtt megkötött tartós jogviszonyt alapító szerződésüket utóbb módosítják, kötelesek a szerződéses kikötések és az új Ptk. eltérést nem engedő rendelkezései közötti összhangot biztosítani. Meg kell vizsgálni, hogy az új Ptk. egyes (így pl. a fogyasztók védelmét szolgáló vagy az általános szerződési feltételekkel összefüggő) rendelkezései a tartós jogviszonyokban meghatározott időpontot követően kerüljenek-e kötelező alkalmazásra.
3.4. Ha az új Ptk. valamely jogintézményt megszüntet, ez a körülmény nem érinti a kódex hatálybalépése előtt hatályos Ptk. alapján kikötött vagy más okból alkalmazni rendelt szabályok figyelembevételét.
4. Az új Ptk.-nak a kizáró gondnokság jogintézménye megszüntetésével és a korlátozó gondnokság szabályainak érdemi megújításával kapcsolatos rendelkezéseinek bevezetése során mindenekelőtt a következőkre kell figyelemmel lenni: a) Az új Ptk. 2010. május 1-jei hatálybalépését követően induló gondnokság alá helyezési eljárásokban már az új törvény előírásait kell alkalmazni. b) Az új Ptk.-t kell alkalmazni a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is, amennyiben az új törvényi rendelkezések a gondnokság alá helyezendő személy számára kedvezőbbek. (Folyamatban van az az eljárás, amelyben az új Ptk. hatálybalépésének időpontjában a bíróság határozata még nem emelkedett jogerőre.) c) Az új Ptk. hatálybalépésekor jogerősen lezárult eljárásokban hozott határozatok felülvizsgálatát és a határozatoknak az új kódex rendelkezéseihez való igazítását (a kizáró és az általános érvényű korlátozó gondnokság helyett az ügycsoportokhoz kötött korlátozó gondnokság teljes körűvé tételét) a hatályos törvény szerinti öt éves kötelező felülvizsgálat keretében kell elvégezni. Amennyiben a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés véglegesen, felülvizsgálati kötelezettség nélkül történt, ott az új Ptk. szabályaihoz való igazítást az új Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül el kell végezni. d) A cselekvőképességet kizáró gondnokság az új Ptk. hatálybalépésével szűnjön meg, és az új Ptk. hatálybalépését megelőzően cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyekre az új Ptk. hatálybalépésének időpontjától a c) pont szerinti felülvizsgálat jogerős lezárultáig az általános érvényű korlátozó gondnokság alatt álló gondnokoltakra irányadó szabályokat legyen kötelező alkalmazni.
5. A hatályos Ptk. egyes fogalmaira (pl. gazdálkodó szervezet) való jogszabályi hivatkozásokat ki kell váltani. A jogbiztonság érdekében a hivatkozásokat tételesen és nem „mozaikszerű” utalással, hanem a törvényszöveg szakaszát (bekezdését) módosítva kell átalakítani. A jogrendszer koherenciájának javítása érdekében az új Ptk. Hetedik Könyvében szereplő fogalmakra való hivatkozást indokolt beépíteni mindazokba a törvényekbe, amelyek használatában az adott fogalom nem igényel sajátos, az új Ptk.-tól eltérő értelmezést. Az új Ptk.-ban is megjelenő fogalom vagy annak helyébe lépő fogalom (pl. a gazdálkodó szervezet helyébe a vállalkozás fogalom lép) esetén mindenekelőtt azt kell tehát megvizsgálni, hogy az új tartalom megfelelő-e az adott törvény szabályozásában, vagy helyette saját definíciót kell adni.
6. A fogalmi hivatkozásokon túlmenően valamennyi, a hatályos Ptk.-ra, annak egy adott szabályára, paragrafusára vagy jogintézményére történő törvényi utalás esetében – csakúgy mint a hatályos Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr., a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) és ez utóbbi törvény a hatálybalépésére és végrehajtására kiadott 1952. évi 23. tvr. (Csjté.) esetében – a hivatkozást módosítani kell. Amennyiben egy jogszabály pontos megjelölés nélkül utal a Polgári Törvénykönyvre – ha a hivatkozás tartalmilag továbbra is helyes és az a jogalkotó szándékában áll –, úgy jogszabály-módosításra nincs szükség. Az 1959. évi IV. törvényszámra történő hivatkozás esetében azonban módosítás szükséges úgy, hogy az utalásból a pontos megjelölés elhagyásra kerüljön. A Ptk. egyes paragrafusaira történő hivatkozás esetében ezek módosítása szükséges, és – amennyiben lehetséges – a hivatkozást a jövőben egy adott jogintézményt, szabályt megfogalmazva, paragrafusszám nélkül kell megtenni. Paragrafusszám feltüntetésére csak ott kerüljön sor, ahol a hivatkozás másképpen nem oldható meg.
7. Az új Ptk. végrehajtásához szükséges Ptké.-beli rendelkezéseket könyvenként, arra a paragrafusra utalva kell megállapítani, melynek végrehajtását szolgálják.
8. Az új Ptk. számos esetben, például a részletes szabályok vagy további rendelkezések megállapítása érdekében, külön jogszabályra utal. Azokban a tárgykörökben, ahol az ilyen jogszabály kiadására vonatkozó felhatalmazás nem származtatható az adott tárgykör szempontjából releváns törvényből, hanem a tárgykör kifejezetten a Ptk.-hoz kötődik, a Ptké.-ben felhatalmazást kell adni a jogszabály kiadására.
