2009. évi CXIV. törvény

a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosításáról¹

2009.11.14.

1. § (1) A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

„2. áthidaló kölcsön: a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által a lakáscélú kölcsönszerződésben meghatározott törlesztési kötelezettség teljesítéséhez a természetes személy részére folyósított kölcsön,”

(2) A Tv. 1. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

„6. késedelmes tartozás: a természetes személy által

a) a lakáscélú kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződésben,

b) az életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén az életbiztosítási szerződésben, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén lakás-előtakarékossági szerződésben

vállalt, lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségből eredő tartozás, ha a késedelembe esés időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét meghaladó tartozás folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.”

2. § A Tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A természetes személynek és a háztartásának a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

„a) a természetes személynek 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg a munkaviszonya vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya,”

3. § (1) A Tv. 3/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a természetes személy a 3. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és valószínűsíti, hogy ez az állapot átmenetileg áll fenn, akkor kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését a pénzügyi intézménynél.”

(2) A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetes személyre és a háztartására a 3. §-ban foglaltakat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:]

„b) a 3. § (1) bekezdésének ea) alpontjától eltérően a természetes személy vállalja a 2. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig lakáscélú kölcsön esetén havonta legalább húszezer forint összegű törlesztés megfizetését, vagy életbiztosítási szerződéssel, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a szerződés szerinti biztosítási díj, megtakarítási összeg megfizetését,”

(3) A Tv. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a természetes személy a (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően nem tudja a háztartás a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlet időpontjára vonatkozó jövedelmi adatait a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani, akkor a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletének évében a háztartás tagjainak adóbevallásában szereplő nettó jövedelem egy havi átlagát kell a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani, vagy ezen információ hiányában a pénzügyi intézménynél a lakáscélú kölcsönszerződés megkötésekor rendelkezésre álló jövedelmi adatokat kell a hitelszerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek alapul vennie.”

4. § A Tv. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/B. § E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a természetes személy mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is azzal, hogy ahol e törvény

a) lakáscélú kölcsönt említ, ott pénzügyi lízinget,

b) törlesztő részletet említ, ott lízingdíjat,

c) adóst említ, ott lízingbevevőt,

d) adóstársat említ, ott társszerződőt,

e) áthidaló kölcsönt említ, azon a kölcsön nyújtására jogosult lízingbeadó, valamint a kölcsön nyújtására engedéllyel nem rendelkező lízingbeadóval megállapodást kötött más pénzügyi intézmény által a pénzügyi lízingszerződésben megállapított lízingdíj teljesítéséhez nyújtott hitelt

kell érteni.”

5. § (1) A Tv.

a) 1. §-a 9. pontjában a „Hpt.-ben” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdése f) pontjának fb) alpontjában a „60 hónap” szövegrész helyébe a „kilencvenhat hónap” szöveg,

c) 2. §-a (4) bekezdésében a „június 30.” szövegrész helyébe a „december 31.” szöveg,

d) 3. § (1) bekezdése g) pontjában és 3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „kitettség” szövegrész helyébe a „tartozás” szöveg,

e) 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és 3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „tételnek” szövegrész helyébe a „tartozásnak” szöveg,

f) 3/A. §-a (2) bekezdésének c), e) és f) pontjában „az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés” szövegrész helyébe „a hitelszerződés” szöveg,

g) 3/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „40%” szövegrész helyébe a „60%” szöveg,

h) 3/A. §-a (2) bekezdése d) pontjának da) alpontjában a „tízmillió” szövegrész helyébe a „tizenötmillió” szöveg

lép.

(2) A Tv. Melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.

6. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–5. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.²

(3) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(4) E törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.

Melléklet a 2009. évi CXIV. törvényhez

Nyilatkozat

1. A természetes személy azonosító adatai:
Családi és utónév:
Születési családi és utónév:
Anyja születési családi és utóneve:
Születési hely:
Születési idő (év, hó, nap):
Adóazonosító jel:
Lakcíme: ⬜⬜⬜⬜ irányítószám település
közterület neve, jellege .............................. házszám
................................. épület lépcsőház ..................................... emelet .................. ajtó
2. A háztartás tagjainak azonosító adatai és nyilatkozata:
A táblázatban fel kell tüntetni minden olyan személyt, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan.
Születési családi és utónév	Anyja születési családi és utóneve	Születési hely	Születési idő	Aláírás





A táblázat rá vonatkozó sorát – a beírt adatok valódiságának és annak igazolására, hogy a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlanon kívül nem rendelkezik más lakóingatlannal – minden személynek aláírásával kell ellátnia; cselekvőképtelen személy esetén a törvényes képviselő aláírása, korlátozottan cselekvőképes személy esetén a törvényes képviselő aláírása is szükséges.
3. A nyilatkozat aláírásával a nyilatkozattevő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.

A törvényt az Országgyűlés a 2009. november 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. november 13. A törvény a 6. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. december 31. napjával.

Lásd a 4/2009. (XII. 3.) PM határozatot.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek