115/2009. (XI. 20.) AB határozat
115/2009. (XI. 20.) AB határozat1
2009.11.20.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2004. (V. 25.) rendelete mellékletének utolsó, a méhtartásra vonatkozó pontja alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2004. (V. 25.) rendelete 11. § (1) bekezdése és (3) bekezdés első mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az indítványozó Vésztő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2004. (V. 25.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 11. § (1) bekezdését és (3) bekezdés első mondatát támadta. Álláspontja szerint az Ör. hivatkozott rendelkezései ellentétesek az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, mivel magasabb szintű jogszabályokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak. Az Ör. 11. § (1) bekezdése a városközpont pontosan körbehatárolt területén kizárólag meghatározott állatok tartását teszi lehetővé, amelyek között a méh nem szerepel, így tartása a városközpontban tilos. Az indítványozó álláspontja szerint ez sérti a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet (a továbbiakban: MÉMr.) 1–2. §-ait. Az Ör. 11. § (3) bekezdése a – városközponton kívül eső – belterületen lehetővé teszi a méhek tartását, azonban csak az Ör. mellékletében megjelölt védőtávolságok betartásával. Az indítványozó ezt az utaló rendelkezést azért tartja alkotmányellenesnek, mert az Ör. mellékletében megjelölt védőtávolságok nagyobbak, mint a MÉMr. által meghatározott védtáv, ezáltal ellehetetlenítik a méhészeti tevékenységet és sértik a magasabb szintű MÉMr.-t. Mindezek alapján kéri a megjelölt rendelkezések megsemmisítését. Utóbb érkezett beadványában az ellene folytatott eljárásokról ad tájékoztatást, újabb kérelemmel nem él.
Az Alkotmánybíróság a szoros összefüggésre való tekintettel [41/1991. (VII. 3.) AB határozat, ABH 1991, 193, 194.], valamint figyelemmel arra, hogy az indítványozó tartalmában az Ör. mellékletében megjelölt védőtávolságok alkotmányellenességét állította, de csak az utaló szabályt, az Ör. 11. § (3) bekezdését támadta, az alkotmányossági vizsgálatot kiterjesztette az utalt szabályra: az Ör. mellékletének méhtartásra vonatkozó rendelkezéseire is.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A MÉMr. vizsgálatba bevont rendelkezései:
„1. § A méhészkedést – a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.
2. § (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.
(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.”
3. Az Ör. vizsgált rendelkezései:
„11. § (1) A városközpontban (a Kossuth u. 29–33-tól a 63-ig, valamint a 34-től a 78-ig terjedő szakasza, a Vörösmarty utcának az 1-től a 17-ig terjedő szakasza, a Toldi utca és a Báthory utca által határolt belterületi rész, ideértve a Wesselényi utca 2–8-ig és 1–7-ig terjedő szakaszát) a haszonállatok közül kizárólag baromfi, sertés, házinyúl, házőrzés céljából vagy kedvtelésből tartott eb, macska és egyéb apró állat (pl. díszmadár) tartható.
(...)
(3) A város egyéb belterületén létesített állattartó épületekben kizárólag e rendelet mellékletében megjelölt mennyiségű állat tartható az ott megjelölt védőtávolságokon belül. A város belterületén – a baromfi, eb, macska és méh kivételével – haszonállat a szabadban, istállón kívül nem tartható. A mellékletben megjelölt védőtávolságokat az állattartás céljára létesített melléképületek létesítése során is be kell tartani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságok abban az esetben érvényesíthetők, ha az állattartás körülményei a védőtávolságok betartása esetén kielégítik a külön jogszabályokban meghatározott követelményeket is.”
„Melléklet a 19/2004. (V. 25.) számú rendelethez
Állattartásra szolgáló épületek elhelyezésének, valamint az állattartásnak a védőtávolságai
Az épület (állatfaj) megnevezése |
Védőtávolság méterben |
|
|
|
Lakóépülettől |
Ásott kúttól |
Fúrt kúttól |
... |
|
|
|
Méh |
|
|
|
10 kaptárig |
15 |
– |
– |
11–20 kaptárig |
50 |
– |
– |
21 kaptártól |
200 |
– |
– |
”
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az Ör. 11. § (3) bekezdésének első mondatát azért kérte megsemmisíteni az indítványozó, mert az utaló szabályban hivatkozott Ör. melléklete nagyobb védőtávolságokat határoz meg, mint amelyeket a MÉMr. szabályoz. Az Ör. melléklete szerint méhek esetén a lakóépülettől méterben mért védőtávolság 10 kaptárig 15 méter, 11–20 kaptárig 50 méter, 21 kaptártól 200 méter.
„Amint ez az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat – a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságoknak megfelelően állapít meg.” [6/1995. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 448–449.]
A 12/1997. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: ABh.) az Alkotmánybíróság kifejezetten a méhtartással foglalkozott, s elutasította azt az indítványt, amely részletesen előírta, hogy egyes (lakó)épületektől milyen távolságra, hány méhcsalád tartható. „Az Ör. vizsgált rendelkezései az R. sérelme nélkül korlátozzák – az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt védőtávolságokon belül – a méhtartást. Az R. ugyanis a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza és nem rendelkezik az 5. § idézett más előírásaiban foglalt korlátozásokról sem. A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a méhtartást érintő szabályozást, valamint az 5. § (8) bekezdés első mondata és (9) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.” (ABH 1997, 448, 451.) E határozatban a vizsgált védőtávolságok azonban jóval alacsonyabbak voltak a jelenleg vizsgált védőtávolságoknál. Az ABh.-ban alkotmányosnak talált védőtávolság legfeljebb 20 méhcsalád esetén 15 méter, legfeljebb 50 méhcsalád esetén pedig 25 méter volt. Az Ör. melléklete szerint azonban 20 kaptár felett legalább 200 méter távolságot kell biztosítani a szomszédos lakóépülettől.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az Ör. oly módon korlátozta a méhtartást, amely ellentétes a MÉMr.-tel. A MÉMr. szabadon engedélyezi a méhtartást, korlátozást csak annyiban enged, hogy a szomszédos ingatlantól (nem lakóépülettől) legalább négy méter távolságot, a közúttól pedig a vízelvezető ároktól számított 10 méter távolságot meg kell tartani. A MÉMr. 2. § (3) bekezdése még abban az esetben is engedélyezi a méhtartást, ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, ilyen esetben a méheknek a szomszédos ingatlanhoz képest ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani. Vagyis a négy méternél kisebb védőtávolság hiánya esetén is két lehetőség van a jogszerű méhtartásra: vagy a szomszédos ingatlannal ellentétes irányba reptetik ki a méheket, vagy a szomszédos ingatlan felé, utóbbi esetben azonban legalább két méter magas tömör kerítést vagy sövényt kell biztosítani a szomszédos ingatlan védelmére.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság – eltérve az ABh.-ban foglalt álláspontjától – úgy ítélte meg, hogy a MÉMr.-ben foglalt védőtávolságok nem írhatóak felül önkormányzati rendelettel, tekintettel az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére, amely tiltja, hogy az önkormányzat magasabb szintű jogszabállyal ellentétes saját jogszabályt alkosson. Az Alkotmánybíróság az Ör. mellékletének vizsgált rendelkezéseit ezért az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (1) bekezdése alapján a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette. Elutasította viszont az Alkotmánybíróság az Ör. 11. § (3) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt, mivel az utaló szabály önmagában nem függött össze az alkotmányellenesség fentebb írt okaival.
2. Az indítványozó azért támadta az Ör. 11. § (1) bekezdését, mert a belterület pontosan körbehatárolt területén, a városközpontban megtiltja a méhek tartását azáltal, hogy kizárólag meghatározott állatok tartását teszi lehetővé, amelyek között a méh nem szerepel.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: „A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja: „A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 6. §-a szerint: „(1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. (2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet.”
Az Ör. vizsgált 11. § (1) bekezdése tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az nem Vésztő város belterületének egészén tiltja a méhészeti tevékenységet, hanem csak a városközpont szigorúan körülhatárolt területén nem lehetséges méhészkedni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozást alkothat, e körben szabályozása korlátját az képezi, hogy „nem tilthat kategorikusan olyan magatartást, illetve tevékenységet, amelyet a magasabb szintű jogszabály kifejezetten lehetővé tesz.” [6/1995. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 449.] Az Ör. támadott 11. § (1) bekezdése nem tiltja a város teljes belterületén való méhészkedést, hanem csak annak szűken lehatárolt városközponti részén nem teszi lehetővé e tevékenységet (s korlátozza más állatok tartását is). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a MÉMr. 1. §-a tiltja a háztömbök területén a méhészet létesítését, azt pedig az önkormányzat a helyi sajátosságoknak megfelelően tudja megállapítani, hogy melyek azok a területek, amelyeken emiatt tilos a méhészkedés. Mivel az indítványozó által állított korlátozás nem a belterület egészére vonatkozik, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét az Abtv. 41. § alapján rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 790/B/2004.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás