• Tartalom

1152/2009. (IX. 10.) Korm. határozat

1152/2009. (IX. 10.) Korm. határozat

a magyar küldöttség részvételéről az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakán

2009.09.10.

A Kormány

1. jóváhagyja – a melléklet szerint – az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit;

2. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetőjének és tagjainak megbízásáról előterjesztést tegyen a Magyar Köztársaság elnökének.

Melléklet az 1152/2009. (IX. 10.) Korm. határozathoz

Irányelvek az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tevékenységéhez

Az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakán a magyar küldöttség a kormányprogram kül- és biztonságpolitikai céljaival és feladataival, az Európai Unió közgyűlési prioritásaival összhangban, a magyar nemzeti érdekeket és a közös euro-atlanti értékeket egyidejűleg érvényesítve tevékenykedjen.

A küldöttség az Egyesült Nemzetek Szervezete reformjával kapcsolatban

1. használja fel az ENSZ Közgyűlésének fórumait a Kormány álláspontjának ismertetésére a nemzetközi közösség előtt álló globális kihívások megoldásával kapcsolatos magyar elképzelésekről. Fejtse ki, hogy a Magyar Köztársaság a hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend megerősítésében érdekelt, és ehhez az Európai Unió tagállamaként aktívan hozzá kíván járulni;

2. hangsúlyozza, hogy a Magyar Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetét tekinti a nemzetközi kapcsolatok azon alapvető és meghatározó keretének, amely megfelelő eszközt jelent a nemzetközi közösség kezében a globalizáció összetett és ellentmondásos jelenségeinek kezelésére, továbbá a hagyományos, valamint a XXI. század újszerű biztonságpolitikai, humanitárius, emberi jogi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásainak megoldására;

3. tevékenységével – az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretei között – hatékonyan járuljon hozzá a 2005. évi szeptemberi Csúcstalálkozó, az ENSZ megújítását és reformját célzó döntéseinek végrehajtásához. Aktívan működjön közre az ENSZ reformfolyamat keretében a Csúcstalálkozót követően létrehozott új ENSZ szervek, a Békeépítő Bizottság és, – immár annak teljes jogú tagjaként – az Emberi Jogi Tanács tevékenységének megerősítéséhez;

4. kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a 2009 februárjában megkezdődött kormányközi tárgyalások folyamatát, annak eredményeit. Fejtse ki partnereink számára, hogy a Magyar Köztársaság szerint a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, és a tervezett reform során tekintettel kell lenni a hatékonyság követelményére is. Magyarország egyetért azzal, hogy a Biztonsági Tanács taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, az ENSZ költségvetéséhez, valamint a katonai békefenntartó missziókhoz történő hozzájárulásokat;

5. erősítse meg továbbá, hogy a világszervezet menedzsmentjének reformja, a Közgyűlés revitalizációja és az ENSZ környezetvédelmi rendszerének reformja egyaránt olyan fontos kérdések, melyek tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a reformfolyamat előreviteléhez. Mindezek a reformok egyben hozzájárulhatnak az ENSZ költségvetésének stabilabbá és kiszámíthatóbbá tételéhez, az ENSZ rendes költségvetésének racionális keretek között tartásához, mely Magyarország számára is prioritást képez;

6. erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ fejlesztési rendszere reformjának továbbvitelét. Az ENSZ rendszer belső koherenciájának javítása a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a környezetvédelem terén a világszervezet megújításának elengedhetetlen feltételei. Ezekkel a reformokkal lehetségessé válik majd, hogy az ENSZ hatékonyan lássa el fejlesztési feladatait;

7. kísérje figyelemmel a 2005. évi Csúcstalálkozón, illetve az ennek nyomán megindult reformfolyamat keretében felvetett, és jelenleg is formálódó olyan új elgondolások alakulását és támogatottságát, mint a védelmi felelősség elve, és az emberi biztonság kategóriája. A védelmi felelősség elvével kapcsolatban fejtse ki, hogy Magyarország támogatja az ENSZ főtitkár törekvését a védelmi felelősség elvének gyakorlati megvalósítására, és – bár az elv mindhárom pillérének egyforma jelentőséget tulajdonít – a megelőzést kiemelten fontosnak tartja, és úgy látja, hogy a megelőzés a népirtás elleni fellépés intézményesítése útján mozdítható elő.

A küldöttség a béke és biztonság témakörében

8. az Európai Unió Tömegpusztító Fegyverek Non-proliferációjával kapcsolatos Stratégiájával összhangban aktívan vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fegyverzet-ellenőrzési és non-proliferációs rendszerek erősítését célzó tevékenységében, aktívan járuljon hozzá az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) hatálybalépésének elősegítése érdekében tett lépésekhez, valamint az Atomsorompó Egyezmény felülvizsgálati folyamatának mielőbbi sikeres lezárásához;

9. a terrorizmus elleni harc keretében járuljon hozzá a terrorizmus elleni normatív szabályozás megerősítéséhez, így különösen az ENSZ terrorizmus ellenes globális stratégiája alkalmazásának előmozdításához, valamint a nemzetközi terrorizmus tárgyában létrehozandó átfogó egyezmény tárgyalásának mielőbbi lezárásához;

10. helyezze érvelése középpontjába a nemzetközi válságok megelőzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció alkalmazásának szükségességét, illetve a válságrendezés terén a gyors, időben történő nemzetközi reagálást és jelenlétet szorgalmazó magyar diplomáciai törekvéseket, és ezzel összefüggésben támogassa a főtitkárnak az ENSZ Titkárság illetékes részlegei megerősítésére irányuló elképzeléseit;

11. uniós partnereinkkel együttműködve szorgalmazza a konfliktus utáni válságkezelés és fejlesztés összefüggéseinek további vizsgálatát, a Békeépítési Bizottság ez irányú tevékenységének megerősítését, a biztonsági szektor reformját, valamint az Európai Unió és az ENSZ konfliktus utáni tevékenységének összehangolását;

12. vegyen részt az Európai Unión belül az ENSZ békefenntartó tevékenysége felülvizsgálatával, annak hatékonyabbá tételével kapcsolatban megindult közös gondolkodásban, ideértve az ENSZ Titkárság békefenntartással foglalkozó részlegei megerősítésének, a békefenntartó missziók összetett mandátumának korszerűbb kialakításával, valamint a missziók pénzügyi, logisztikai és személyi feltételeinek tervezésével kapcsolatos kérdéseket is;

13. működjön szorosan együtt EU partnereinkkel és a NATO többi tagállamával; nemzeti érdekeink középpontban tartásával támogassa a két szervezet közös törekvéseinek megvalósítását;

14. az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai egyeztető mechanizmusában való részvétele során – nemzeti érdekeinkkel összhangban – járuljon hozzá a kibővített Európai Unió kohéziójának további erősödéséhez, valamint a transzatlanti szolidaritás, illetve a NATO és az Európai Unió közötti stratégiai partnerség fejlesztéséhez;

15. folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, illegális kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, az emberkereskedelem – elleni fellépés ügyében jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi normák elfogadásában, és a már elfogadott nemzetközi egyezmények végrehajtásának elősegítésében.

A jogállamiság területén

16. támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) univerzálissá tételére irányuló törekvéseket, valamint az ICTY és az ICTR tevékenységének sikeres befejezését;

17. uniós partnereivel együtt támogassa a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten történő megvalósítására irányuló törekvéseket, és ennek keretében a Titkárság Jogállamiság Önálló Osztálya működését.

A küldöttség az emberi jogok területén

18. európai és transzatlanti partnereinkkel szorosan együttműködve segítse elő az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének erősítését. Ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusai megerősítését, és az emberi jogok integrálását az ENSZ rendszer valamennyi elemének tevékenységébe;

19. támogassa az Emberi Jogi Tanács működésének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, így a különleges mechanizmusok, ideértve az országspecifikus és tematikus mandátumok megerősítését is;

20. európai uniós partnereinkkel együtt kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben. Ezzel összefüggésben mutasson rá a korai előrejelzés, a megelőző védelem és a helyszíni nemzetközi ellenőrzés különleges fontosságára;

21. hangsúlyozza a humanitárius segítségnyújtás fontosságát, különös tekintettel a katasztrófahelyzetek esetén a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársaik helyszínre jutásának, és tevékenységük zavartalanságának biztosítására. Kísérje figyelemmel a humanitárius segítségnyújtás, valamint a jó humanitárius donor kategóriájának formálódását, tartalmának és terjedelmének alakulását;

22. segítse elő a nemzetközi humanitárius jog normáinak maradéktalan tiszteletben tartását.

A fenntartható fejlődés kérdéskörében

23. az Európai Unió tagországaival együtt támogassa egy, a 2012 utáni időszakra szóló globális klímamegállapodás létrejöttét 2009 végéig. Hangsúlyozza a klímaváltozás és a fejlesztés, valamint a béke és biztonság kérdéseinek szoros összefüggését, és azt, hogy a klímaváltozást nem lehet kizárólag környezeti kérdésként kezelni;

24. kapcsolódjon be azon párbeszédbe, mely olyan új, széles körű nemzetközi figyelemre számot tartó kérdések tekintetében bontakozott ki, mint például az élelmiszer-biztonság, az élelmiszerárak emelkedése, az energiabiztonság és az üzemanyagárak emelkedése, valamint ezek összefüggései a fejlesztéssel és a szegénységcsökkentéssel.

A fejlesztés és a szegénységcsökkentés témakörében

25. támogassa a Millenniumi Fejlesztési Célok határidőig történő megvalósításának előmozdítását, különös tekintettel az Afrikai kontinensre;

26. használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait és a kapcsolódó rendezvényeket Magyarország nemzetközi fejlesztési politikájának bemutatására, különös tekintettel annak fő irányaira, komparatív előnyeire, illetve az eddig elért eredményekre;

27. aktívan vegyen részt az ENSZ fórumain a gazdasági és pénzügyi válság szegénységcsökkentésre és fejlesztésre gyakorolt hatásainak feltárásában, az esetleges negatív hatások kezelésére és kiküszöbölésére irányuló megoldási javaslatok kidolgozásában;

28. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés meglevő intézményeit és mechanizmusait megfelelőnek tartjuk az új kihívások kezeléséhez, azonban érdekeltek vagyunk hatékonyságuk és koordinált működésük további javításában, illetve esetleges reformjukban. Magyarország a válság egyik kiváltó okát a globális pénzpiac és a szabályozó rendszerek gyengeségeiben látja, meggyőződése, hogy javításuk nagymértékben hozzájárulhat hasonló válságok elkerüléséhez. Ebben nagy jelentőséget tulajdonítunk az ENSZ és szakosított szervei koordináló tevékenységének.

A Magyar Köztársaság jelöléseivel kapcsolatban

29. használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ szervekbe benyújtott jelölései, így különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó helyére a 2012–2013-as időszakra, és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsába (ECOSOC) a 2011–2013-as időszakra szóló jelöléseink támogatottságának növelésére, valamint egyes ENSZ szervezetek, intézmények vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására;

30. használja fel a közgyűlési fórumokat kétoldalú kapcsolataink erősítésére az ENSZ tagállamaival.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére