118/2009. (VI. 4.) Korm. rendelet
118/2009. (VI. 4.) Korm. rendelet
az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról1
2009.06.05.
A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbi 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbakban: Ktv.) 49/I. §-ának (1) bekezdése, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78/A. §-ának (1) bekezdése, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/C. §-ának (3) bekezdése, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 115/A. §-ának (1) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 119/A. §-ának (1) bekezdése, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Isztv.) 121/A. §-ának (1) bekezdése, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 126/A. §-ának (1) bekezdése, a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerinti, lakáscélú kölcsönszerződések állami készfizető kezességvállalására, valamint a (2) bekezdés szerinti fizetési könnyítések érdekében történő szerződésmódosításokra a (2)–(4) bekezdésben, továbbá a 6/B. és 6/C. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami kezességgel biztosított lakáscélú kölcsönszerződések módosítására – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következő fizetési könnyítések alkalmazása miatt kerülhet sor:
a) fedezetcsere: a fennálló kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlan helyett másik ingatlan zálogtárgyként történő bevonása a kölcsönügyletből adódó követelés fedezeteként,
b) futamidő hosszabbítás: a kölcsön futamideje lejártának az eredeti lejárathoz viszonyított későbbi időpontra történő módosítása,
c) szüneteltetés: a törlesztő-részlet meghatározott ideig történő felfüggesztése az eredeti futamidő meghosszabbításával,
d) törlesztő-részlet csökkentés: az eredeti kölcsönszerződésben foglalt aktuális törlesztő-részlet meghatározott időre történő csökkentése a futamidő hosszabbítása nélkül,
e) törlesztő-részlet halasztás: a törlesztő-részlet felfüggesztése, amely nem jár futamidő-hosszabbítással,
f) türelmi idő hosszabbítás: az eredeti kölcsönszerződésben foglalt türelmi idő maximum 2 évvel történő meghosszabbítása,
g) részletfizetés engedélyezése: lejárt tartozás részletekben történő kiegyenlítésének engedélyezése az aktuális fizetési kötelezettség teljesítése mellett,
h) törlesztőrészlet fixálás: a törlesztő-részlet meghatározott időre történő rögzítése.
(3) A (2) bekezdés b)–h) pontjaiban foglalt fizetési könnyítésre akkor kerülhet sor, ha az eredeti kölcsönszerződések megkötése 2008. szeptember 30-át megelőzően történt.
(4) A (1) bekezdés szerinti lakáscélú, kamattámogatásban részesülő kölcsön-szerződések esetében ügyleti kamatként legfeljebb a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: lakástámogatási rendelet) 2009. június 15-én hatályos 12. § (1) bekezdésének g) pontja alapján számított kamatot, illetve a 13. § (3) bekezdésében meghatározott kamattámogatással csökkentett (2) bekezdés szerinti ügyleti kamatot lehet figyelembe venni. Nem kamattámogatott kölcsön esetén az ügyleti kamat a kölcsönszerződésben foglalt, az adós részére meghatározott kamat.”
2. § Az R. az alábbi 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § (1) A kölcsönt nyújtó hitelintézet a szerződéskötéskor ellenőrzi, hogy a benyújtott dokumentumok alapján – a köztisztviselő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a közalkalmazott, az ügyész, a bíró, az igazságügyi alkalmazott esetében a kezességvállalás alapjául szolgáló – a Ktv. 49/I. § (2), a Hszt. 115/A. § (2), a Hjt. 126/A. § (2), a Kjt. 78/A. § (2), az Üsztv. 50/C. § (4), a Bjt. 119/A. § (2) és az Isztv. 121/A. § (2) bekezdésében foglaltak fennállnak-e, és a jogosultság fennállását igazoló dokumentumokat iratanyagában megőrzi.
(2) A Magyar Állam készfizető kezessége a 6/A. § (1) bekezdése szerinti lakáscélú kölcsönrész első folyósítási napjától a 8/C. § (2) bekezdésében foglalt határidőig áll fenn a kölcsön tőkeösszegére, valamint ügyleti kamatára és kezelési költségére.
(3) A hitelintézet az adóssal kötött – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdése, illetve a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 6. §-a szerinti – közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződésben rögzíti azt az összeget, és annak a teljes kölcsönösszegen belüli arányát, amelyre az állam készfizető kezessége vonatkozik.
(4) Amennyiben az állami kezességvállalás egy hitelcél finanszírozásán belül egyidejűleg több, eltérő kondíciójú hitelrészhez kapcsolódik, akkor a kezességvállalás arányát az egyes hitelrészek tekintetében azonos mértékben, külön-külön kell a szerződés(ek)ben meghatározni és a futamidő alatt fenntartani.
(5) A kölcsöntörlesztés során a (3) és (4) bekezdések szerinti arány megtartásával csökken a kölcsön(ök) állami készfizető kezességgel érintett része.
(6) Az állami készfizető kezességgel érintett kölcsönrész összegének és arányának megállapításánál a hitelintézet a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét csökkenti az olyan kölcsön tőkeösszegével, amelyet a támogatott hitelcél megvalósításához nyújtottak és az állami készfizető kezességgel érintett kölcsönt biztosító jelzálogjogot megelőző ranghelyen bejegyzett jelzálogjog biztosít.”
3. § Az R. az alábbi 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § (1) Fedezetcsereként csak olyan ingatlan fogadható el, amely – a kölcsönszerződésben rögzített állami készfizető kezességvállalás arányát is figyelembe véve – a hitelintézet fedezetértékelési szabályzata alapján fedezetet nyújt a fennálló kölcsönre, kamataira és kezelési költségeire. Fedezetcsere esetén a hitelintézet az új fedezetként elfogadott ingatlanra vonatkozóan az eredeti feltételek szerint állapítja meg a kezesség mértékét, melyet a kölcsönszerződésben köteles rögzíteni.
(2) Az állami készfizető kezesség beváltása esetén a Magyar Államnak az Áht. 33. § (13) bekezdése szerinti követelése a fedezetcsere során új fedezetként felajánlott ingatlanon is kielégíthető.
(3) A hitelintézet a 6/A. § (2) bekezdésének a)–h) pontjai szerinti fizetési könnyítésekre irányuló szerződésmódosításra hivatkozva az eredeti szerződés szerinti kamat, díj, költség, egyéb ellenszolgáltatás mértékét nem emelheti, és az adós részére a kölcsönszerződés módosításával kapcsolatban fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
(4) A 6/A. § (2) bekezdésének a)–h) pontjai szerinti fizetési könnyítés esetén nem növekedhet az állami kezességvállalásnak az eredeti kölcsönszerződésben rögzített teljes kölcsönön belüli aránya.
(5) A futamidő hosszabbítással járó, 6/A. § (2) bekezdés b), c) és h) pontja szerinti fizetési könnyítések alkalmazása esetén állami kamattámogatás a lakástámogatási rendeletnek az eredeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos 12. §-ában és 13. §-ában meghatározottak szerint, az eredeti kölcsönszerződésben rögzített futamidő kezdő napjától számított, legfeljebb első 20 évére vehető igénybe.”
4. § Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 109/2009. (V. 20.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése a „14. §-ának (1) bekezdése” helyett a „13. §-ának (1) bekezdése” szöveggel, a 20. § (8) bekezdése az „1. §-ának (1) bekezdését” helyett a „19. §-ának (1) bekezdését” szöveggel lép hatályba.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1–3. §-a 2009. június 15-én lép hatályba.
1
A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 218. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás