12/2009. (IV. 30.) IRM rendelet

1. §² A rendelet hatálya kiterjed a Rendőrségre, valamint a Rendőrtiszti Főiskolára és a rendészeti szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: oktatási intézmények), továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: szolgálatok) tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjaira, az igényjogosultakra, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Az igényjogosult – a rendszeresítésre tervezett termékeknek, illetve cikkeknek csapatpróba keretében történő próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet.

(2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, illetve egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett.

4. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását az igényjogosultak szolgálati elöljárója rendszeresen ellenőrzi, azok folyamatos utánpótlását az igényjogosult és az anyagi szakszolgálat végzi.

(2)⁴ Ruházati szemlét évente legalább két alkalommal, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően és a harmadik negyedévben kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruházati szemle megtartására az állományilletékes parancsnok intézkedik.

(3) A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati, gyakorló, valamint a speciális szolgálati öltözet, illetve munka- és védőruházat, a formaruházat hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségére, egységes, az évszaknak megfelelő viseletére.

(4) A ruházati szemléről jegyzőkönyv készül, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét.

(5) Az állományilletékes parancsnok és az oktatási intézmények vezetői intézkednek a ruházati szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére.

(6) Az önálló szerveknél végrehajtott ruházati szemlékről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről szóló jelentést az országos rendőrfőkapitány és az oktatási intézmények vezetői minden év január 15-ig felterjesztik a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.

5. § A szolgálati elöljáró felelős a szolgálatban lévő, valamint a közös rendezvényen részt vevő, egyenruha-viselésre jogosultak egységes és kulturált öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére (viselési alkalom), továbbá a viselési időszakra tekintettel kell meghatározni.

6. § A szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.

7. § Az egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek, vagy ezek utánzatának polgári személy, valamint nem e rendelet hatálya alá tartozó szervezet vagy oktatási intézmény általi felhasználását az országos rendőrfőkapitány, a Rendőrtiszti Főiskola formaruházata tekintetében a főiskola rektora engedélyezheti.

8. § Az önálló szervek az igényjogosultak részére az egyenruházati termékeket és a felszerelési cikkeket saját költségvetésük terhére szerzik be.

9. § (1) Nem kötelező az egységes, nyári és téli szolgálati egyenruházatot beszerezni:

(2) Ha a berendelt hivatásos állomány tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, a 3. mellékletben meghatározottak szerint kell rendelkezni az egyenruházatról. Ez esetben az ellátás biztosítása a berendelő szerv költségvetése terhére történik.

10. § Az egyenruházati alapellátási normákat, illetve a berendelt állomány tagjai részére előírt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását, valamint a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói részére kialakított alapellátási, formaruházati normát az 1–4. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A ruházati szakszolgálat biztosítja a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek folyamatos működéséhez szükséges ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, továbbá a ruházati ellátással összefüggő szolgáltatásokat.

(2) A ruházati szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását részletes ruházati cikkjegyzék tartalmazza.

12. § (1) Az önálló szervek, valamint a hivatásos állomány ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel történő ellátását az országos rendőrfőkapitány által az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt szervezeti egység (a továbbiakban: Beszerző Szerv) végzi.

(2) A Beszerző Szerv feladatai:

13. § Az igényjogosult:

14. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását a ruházati szakszolgálat cikkjegyzéke részletezi.

(2) A cikkjegyzék tartalmazza a termékek és cikkek értékelési kategóriáját, illetve magában foglalja a nyilvántartáshoz szükséges jelöléseket.

(3) A ruházati anyagokat a számvitelről szóló törvény vonatkozó szabályai szerint kell értékelni.

15. § A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni, illetve átvenni.

16. § (1)⁶ Az igényjogosultat a szolgálati beosztáshoz és feladatainak végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapellátási egyenruházati ellátmányban, ezt követően évente ruházati utánpótlási ellátmányban részesül.

(2)⁷ Az alapellátási egyenruházati ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását, a ruházati utánpótlási ellátmány pedig az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlását, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékeinek és felszerelési cikkeinek megvásárlását szolgálja.

(3)⁸ A vegyes ruhás normába sorolt állomány a ruházati utánpótlási ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat. Alapellátási norma szerint, gyakorló egyenruházattal ellátott polgári ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási kötelezettségének teljesítése után – a ruházati utánpótlási ellátmány – fennmaradó forintösszeget polgári ruházati termékek vásárlására fordíthatja.

(4)⁹ Az igényjogosult az alapellátási egyenruházati ellátmányból és a ruházati utánpótlási ellátmányból az (5) bekezdés szerinti egyenruházati boltok és méretes szabóságok útján szerzi be az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról, illetve az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhető alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról.

(5) A ruházati szakszolgálat az igényjogosultak egyenruházati termékeinek és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosítása és forgalmazása érdekében saját üzemeltetésű egyenruházati boltot hoz létre, vagy szerződést köt – termékeinek és cikkeinek forgalmazására, illetve méretes készítésére – az egyenruházati boltokat és a méretes ruhákat, valamint lábbeliket készítő egységeket üzemeltető szervekkel, cégekkel.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró folyamatosan ellenőrzi a beosztott ruházatát, és mindazon termékeket és cikkeket pótoltatja, amelyek az alapellátási normában előírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges.

(7)¹⁰ Az alapellátásban részesültek a besorolásukra az 1–4. mellékletekben előírt alapellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, illetve a beszerzésére kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány összegével kötelesek elszámolni.

16/A. §¹¹ (1) A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását igazoló számlával az igényjogosultnak tárgyév október 31-ig kell elszámolnia.

(2) Amennyiben az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és december 1. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül el kell számolnia.

(3) Amennyiben az igényjogosult részére történő kifizetés dátuma december hónapra esik, tájékoztatni kell az igényjogosultat a tárgyévben történő elszámolási kötelezettségéről.

(4) Az adott naptári évre szóló számlát annak a szervezeti egységnek a nevére és címére kell kiállíttatni, amelyik az ellátmányt folyósította.

(5) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében elszámolható 6. mellékletben meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített egyenruházati termék és polgári ruházati termék.

(6) A számlát elszámolás céljából a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység pénzügyi szolgálatához kell benyújtani.

(7) Ha az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem, vagy csak részben számol el, a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység a számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30 napon belül értesíti az illetményt folyósító szervet az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendő adó és járulék következő havi illetményből történő levonásáról.

17. § (1)¹² Az igényjogosultak részére az alapellátási egyenruházati ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítását az igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdálkodó szerv anyagi szakszolgálata végzi. Az önálló szervek csak a saját állományukba tartozó vagy az ellátás tekintetében hatáskörükbe tartozó igényjogosultak részére adhatnak ruházati ellátást, illetve alapellátási egyenruházati és ruházati utánpótlási ellátmányt. A tábornoki állomány tagjának ruházati ellátását a szolgálati hely szerinti szerv végzi.

(2) Az új felszerelők alapellátási egyenruházati ellátmányának összegét a Beszerző Szerv által kiadott árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. Az alapellátási egyenruházati ellátmány az igényjogosult részére – az országos rendőrfőkapitány rendelkezése alapján – készpénzben, természetben, illetve ruházati utalványfüzetben biztosítható.

(3) Az igényjogosult az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket készpénzfizetés ellenében, valamint az erre a célra rendszeresített ruházati utalványfüzet felhasználásával szerezheti be.

(4) Az egyenruházati boltok biztosítják az ellátási körzetükhöz nem tartozó hivatásos állomány utánpótlási jellegű igényeinek ellátását is. A vásárlási jogosultság ellenőrzése érdekében a szolgálati igazolványt fel kell mutatni.

(5) Azok a nyugdíjasok, akik az igazolványukba való bejegyzés szerint egyenruha viselésére jogosultak, a nyugállományba vonulásukat közvetlenül megelőző szolgálati beosztásuknak megfelelő ruházati normában szereplő egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az egyenruházati boltban vásárolhatják meg. A jogosultságot igazoló igazolványt a vásárláskor – a jogosultság ellenőrzése érdekében – fel kell mutatni.

(6) Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket (természetbeni ellátás) vagy ruházati utalványt kell biztosítani az országos rendőrfőkapitány által kiadott utasításban meghatározottak szerint. A méretes ruházatok, illetve lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre.

(7) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, illetve a méretre igazítás költségét az alapellátásban és az alapellátás-kiegészítésben részesülőknek az önálló szerv részére kiállított számla ellenében ki kell fizetni. Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére – megfelelő méret esetén – a szerv raktári készletében lévő I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. A felszerelési cikkek – az osztályozási értékkülönbözet egyidejű jóváírásával – a gazdálkodó szerv használt készletéből is kiadható. Az így jóváírt összeget az adott naptári év december 31-ig ki kell fizetni.

(8)¹³ A 48. §-ban meghatározott egységes társasági egyenruházat megvásárlása a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történhet. Ahol az állományilletékes parancsnok a társasági egyenruházatot – alegység szinten – kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségét az illetékes anyagi szakszolgálat átvállalhatja.

(9)¹⁴ Amennyiben az illetékes anyagi szakszolgálat nem vállalja át a (8) bekezdésben meghatározott viselet költségét, abban az esetben a hivatásos állomány tagjának a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a ruházati utánpótlási ellátmánya terhére kell beszereznie az egységes társasági egyenruházatot az állományilletékes parancsnok intézkedése alapján.

(10) Az igényjogosultnak egyenruha vásárlása céljából a szolgálati helyéről az egyenruházati boltba és vissza történő utazása évente két alkalommal szolgálati útnak minősül. Ha áthelyezés esetén az igényjogosult állomáshelye megváltozik, és az igényjogosult által megrendelt méretes ruházati termék elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor az átalakítást annak az egységnek kell befejezni, amelyik az átalakítást megkezdte. Az áthelyezett igényjogosult részére lehetővé kell tenni, hogy az új állomáshelyéről a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvétele érdekében elutazhasson, amely út szolgálati útnak minősül.

18. § (1) Az alapellátás egyszeri járandóság, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek.

(2) Az alapellátási norma az új felszerelők első ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, illetve mennyiségét határozza meg. A normában előírt termékek és cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelező. Az alapellátási egyenruházati és hallgatói formaruházati normákat, valamint azon termékek és cikkek felsorolását, amellyel a berendelt állomány tagjainak kell rendelkezni – amennyiben azt a fogadó szerv vezetője előírja – az 1–4. melléklet tartalmazza. A próbaidő alatt csökkentett alapellátási egyenruházati norma is alkalmazható.

(3) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történő besorolásról mindig az érvényes állománytábla alapján kell határozni. Eltérő beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normába történő besorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati normába történő besorolásról, átsorolásról, átminősítésről az állományilletékes parancsnok állományparancsban intézkedik.

(4) Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az állományilletékes parancsnok külön engedélye alapján lehet.

(5) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontja:

(6) Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

(7)¹⁵ Az alapellátási egyenruházati normában szereplő ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vagy azok árát, illetve a ruházati utalványt, valamint a ruházati utánpótlási ellátmányt az igényjogosultság keletkezésének időpontjában kell biztosítani. Ettől eltérni csak – az alapellátási norma előírásainak megfelelően – a próbaidőre felvett személyek esetében lehet.

(8) Teljes alapellátásra igényjogosult:

(9)¹⁶ A teljes alapellátásban részesülők esetében – amennyiben más fegyveres szervnél ruházati utánpótlási ellátmányban részesültek – a tárgyévre folyósított ruházati utánpótlási ellátmánynak az év hátralévő hónapjaira eső hányadát túlellátásként kell kezelni, és azt a következő naptári évben járó ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni.

(10)¹⁷ Ha az új felszerelők az alapellátásra kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt forintösszeg felhasználásáról az anyagi szakszolgálat felé – az erre kijelölt időn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával – nem számolnak el, abban az esetben az el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell számukra előjegyezni, és azt az esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni (csökkentett ruházati utánpótlási ellátmány).

19. § (1) Alapellátás-kiegészítésre igényjogosult:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapellátás-kiegészítésre vonatkozó igényjogosultság nem terjed ki az 1. melléklet első részének I. fejezetében meghatározott

(3) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál figyelembe kell venni:

(4) Az igényjogosultak az átszerelési költség terhére szerzik be a hiányzó ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vagy gondoskodnak az egyenruházat átszereléséről.

(5)¹⁸ Az áthelyezett igényjogosult részére a ruházati utánpótlási ellátmányt – az átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével – a fogadó szerv csak az áthelyezés időpontjától biztosítja, kivéve a Rendőrségen belüli áthelyezéskor.

(6) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál a ruházati termékek és felszerelési cikkek tekintetében az egyenruházati bolt érvényben lévő árjegyzékében az I. osztályú szériagyártású termékekre és cikkekre meghatározott árakat, míg a munkadíjak tekintetében a területileg illetékes – önálló egységgel szerződéses viszonyban lévő – egyenruházatot készítő egység árait kell alapul venni. Ettől eltérni csak a 17. § (7) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lehet.

(7)¹⁹ Az alapellátás-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére jogosultak.

(8) Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes szolgálati egyenruházattal vagy más továbbhasználatra alkalmas egyenruházati termékekkel és felszerelési cikkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja.

20. § (1) A Magyar Honvédséghez, a büntetés-végrehajtás szervezetéhez, a Vám- és Pénzügyőrséghez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltósághoz és a polgári védelemhez (a továbbiakban együtt e rendelet alkalmazásában: társ fegyveres szervek), valamint az önálló szervek között áthelyezett vagy átminősített, továbbá az önálló szerveknél a hivatásos állomány megszűnésével egyidejűleg köztisztviselőként vagy közalkalmazottként alkalmazásban maradó személyek végleges tulajdonába kell adni térítésmentesen – a rohamsisak és a speciális szolgálati egyenruházat kivételével – mindazokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, amelyek az új alapellátási normában nem szerepelnek, illetve az új szervnél eltérő alapszínük vagy fazonjuk miatt nem viselhetőek. A rohamsisakot és a speciális szolgálati egyenruházatot az útbaindító, illetve az előző önálló szerv bevonja, és azt az új felszerelők ellátására felhasználja.

(2) A köztisztviselőként vagy közalkalmazottként továbbfoglalkoztatottak a tárgyévben kifizetett hivatásos állományú utánpótlási ruhapénzből csak a hivatásos állományban töltött hónap végéig esedékes összegre igényjogosultak, részükre az új munkajogi jogviszonyukra vonatkozó jogszabályokban meghatározott ruházati juttatások az irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak esetén a tulajdonban meghagyott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket két évig meg kell őrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés, átminősítés, illetve leszerelést követő ismételt állományba vétel esetén – amennyiben az állományparancs másképp nem rendelkezik – a tulajdonban meghagyott ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelően másik nem adható ki. Erről az érintetteket írásban kell tájékozatni.

(4) Az alapellátás-kiegészítés keretében vegyes és polgári ruhás normatípusba átsoroltak részére az alapellátási normában szereplő polgári ruhapénzt nem lehet kifizetni.

(5) Soron kívüli előléptetéskor egy pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lapot kell kiadni, és a költségvetés terhére elszámolni.

(6) Rendfokozatban történő visszavetéskor átszerelési költség nem fizethető.

(7) Ugyanazon igényjogosultnak szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor, illetve leszerelését követő ismételt állományba vételekor az igényjogosult újbóli ellátásához – a ruházati elszámolási könyv egyidejű felterjesztésével – a ruházati szakszolgálat állásfoglalását kell kérni. Az állományilletékes parancsnok a ruházati szakszolgálat állásfoglalásának figyelembevételével dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról.

21. § (1)²⁰ A teljes alapellátás terhelési időpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Ezt követően a 13. hónap első napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31-ig járó időarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. Évente június 30-ig a ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról értesíteni kell az igényjogosultat, és ki kell fizetni a ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizethető részét. Az ellátmány természetbeni részét évente december 31-ig kell kiadni.

(2)²¹ A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházatnak és felszerelési cikkeknek a megvásárlására szolgál. A tábornoki állomány tagjai részére a ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az az önálló szerv fizeti ki, ahol állományban van.

(3)²² A fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat finanszírozását a Hszt.-ben foglaltaknak megfelelően a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell megoldani.

(4)²³ Amennyiben a tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány forintösszegének a Hszt.-ben meghatározott százalékát az újonnan rendszeresített termékek és cikkek beszerzési ára eléri vagy meghaladja, úgy az adott évben a ruházati utánpótlási ellátmány Hszt.-ben meghatározott összegét vissza lehet tartani ezen egyenruházat részbeni ellentételezésére. A különbözetet a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni. A túlellátásként előjegyzett összeget – a ruházati utánpótlási ellátmányt terhelő teljes kiegyenlítésig – minden évben az adott éves ruházati utánpótlási ellátmány külön jogszabályban meghatározott százalékával lehet csökkenteni.

(5)²⁴ A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell.

(6)²⁵ Nem kell a szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani, ha a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítása átmeneti jelleggel szünetelt. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes ruházati utánpótlási ellátmányhányadot, az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjával szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni a 23. §-ban meghatározottak figyelembevételével.

(7)²⁶

(8)²⁷ A ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását – az önálló szerv vezetőjének intézkedése alapján – folyamatosan ellenőrizni kell.

22. § Az igényjogosult előléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az igényjogosultat terheli, amit az igényjogosult szolgálati helye szerinti illetékes ruházati szakszolgálat – az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával – átvállalhat, kivéve, ha az igényjogosult előléptetésére a rendfokozatban történő visszavetését követően került sor.

23. § (1)²⁸ Illetmény nélküli szabadságon lévő személy, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülők – a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve – ruházati utánpótlási ellátmányt a távollétük egész időtartamára nem kaphatnak. A távollét időtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe. A részükre előre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni, és a következő évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni.

(2)²⁹ A szolgálati beosztásukból felfüggesztettek, továbbá az előzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítéltek részére – függetlenül annak időtartamától – esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt vissza kell tartani.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban jogerősen olyan döntést hoztak, amely alapján az igényjogosult szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban érintett igényjogosult szolgálati jogviszonya a fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően egyéb okból szűnik meg, az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindításának első naptári hónapjának utolsó napjától visszamenőleges hatállyal kell elszámolnia a 25. §-ban meghatározottak szerint.

(4)³⁰ Ha az igényjogosult a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését követően továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenőlegesen ki kell adni, vagy ki kell fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált ruházati utánpótlási ellátmányt.

(5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére:

(6) Az igényjogosult a Hszt. 43. §-a alapján más szervhez történő vezénylése esetén az ellátást a Rendőrség és a vezénylés helye szerinti szerv megállapodása alapján kell folyósítani.

24. § (1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kárra a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni.

(2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelősség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az illetékes szakszolgálat előlegezi meg.

(3) Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igényt külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni.

(4) Ha a kárért harmadik személy felelős, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik.

(5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslő vagy szakértő igénybe vehető.

25. § (1) A (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell elszámolni a ruházati illetmény tekintetében azzal az igényjogosulttal, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ában meghatározottak miatt szűnt meg.

(2)³¹ Azzal szemben, akinek a szolgálati viszonya a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével szűnt meg, az alapellátásként kiadott ruházati termékek és felszerelési cikkek, illetve a ruházati utánpótlási ellátmány elszámolása tekintetében a két fél között történt megegyezésben rögzítettek szerint kell eljárni. Amennyiben – a ruházati termékekre és felszerelési cikkekre, valamint az egyenruházati ellátmányra vonatkozóan – a két fél között nem jött létre megegyezés, abban az esetben a hivatásos állomány tagját e rendelet általános rendelkezései szerint kell elszámoltatni.

(3) Attól, akinek a szolgálati viszonya a próbaidő alatt szűnt meg, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ingek, téli alsók és zoknik kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni.

(4) Attól, akinek a szolgálati viszonya az utolsó alapellátást, valamint az utolsó alapellátás-kiegészítést követő két éven belül nem nyugdíjazás vagy elhalálozás következtében szűnt meg; továbbá attól, akinek – szolgálati időre való tekintet nélkül –, beleértve a 2 évnél régebben szolgálókat is, lemondás [Hszt. 55. §], a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás [Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja], a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával [Hszt. 53. § f) pontja], büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával [Hszt. 53. § g) pontja], a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [Hszt. 59. § (1) bekezdés b) pontja], az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [Hszt. 59. § (1) bekezdés d) pontja] miatt szűnt meg a szolgálati viszonyuk, az alapellátásként kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ingek, téli alsók és zoknik kivételével – be kell vonni.

(5) Annak az igényjogosultnak, akinek a szolgálati viszonya a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, és a leadásra kötelezett ruházati termékek és felszerelési cikkek értéke az eredeti érték 50%-át nem éri el, továbbá, ha bizományosi árusításra egyenruházati boltban lehetőség van, azokat bevonni nem szabad, helyettük a leadásra kötelezett ruházati termékek és felszerelési cikkek forintértékének 50%-át kell visszafizetni. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben térítési díj megállapításakor a tárgyévi egységárakat kell alkalmazni. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a Rendőrség hivatásos állományú tagjaitól a speciális szolgálati egyenruházatokat be kell vonni, és azokat az állomány további ellátására kell felhasználni. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben az egy éven belüli leszerelőknek vissza kell fizetniük az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek vásárlására kifizetett összegből az esetleg még meg nem vásárolt termékekre és cikkekre eső teljes összeget.

(6)³² A leszerelők a leszerelés évében kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért az ezen felüli részt kötelesek visszatéríteni.

(7)³³ Az az igényjogosult, akinek az utolsó alapellátást követő kétévi szolgálat után nem a Hszt. 53. § f)–g) pontjában meghatározott okból, továbbá a Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint nem nyugdíjazás folytán szűnt meg a szolgálati viszonya, a szolgálati viszony megszűnésének évében kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a szolgálati jogviszonya megszűnése hónapjának utolsó napjáig esedékes összegre jogosult. Szolgálati időre való tekintet nélkül a szolgálati jogviszonya megszűnése hónapjának utolsó napjáig esedékes összegre jogosult az az igényjogosult, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja, a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg.

(8) A (3) és (4) bekezdés kivételével az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor a rohamsisakot és a speciális ruházati terméket köteles leadni, míg a birtokában lévő többi ruházati terméket és felszerelési cikket térítésmentesen megtarthatja, azok készpénzbeli visszaváltását nem igényelheti.

(9)³⁴ A Hszt. 185. §-ában meghatározott rokkantsági vagy a Hszt. 186. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott baleseti rokkantsági nyugállományba helyezettek, valamint akinek a szolgálati jogviszonya a Hszt. 56. § (1) bekezdés b) pontja alapján átszervezés miatt szűnt meg, továbbá a Hszt. 182. § szerint nyugállományba helyezettek a birtokukban lévő ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a rohamsisak és speciális ruházati termékek kivételével – térítésmentesen megtarthatják. A rohamsisakot és a speciális ruházati termékeket be kell vonni. Ezen igényjogosultak az utolsó szolgálati évre jóváírt ruházati utánpótlási ellátmány időarányos részére jogosultak.

(10)³⁵ Az elhunyt hivatásos személyek ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – a rohamsisak és speciális ruházati termékek kivételével – a szolgálati időre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben még nem került kifizetésre – az örökös részére ki kell fizetni, az azt terhelő adó megfizetése a ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet terheli. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, visszatéríttetni nem kell.

26. § (1)³⁶ A ruházati alapellátásról és a ruházati utánpótlási ellátmányról egyénenkénti ruházati elszámolási könyvet kell készíteni, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponton kívül a ruházati elszámolási könyvet le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor, továbbá olyan, a rendvédelmi szervek közötti áthelyezés esetén, amely a ruhaellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár.

(3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást pedig terhelésként kell a következő évre átvinni.

(4) Az elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a 25. § előírásai szerint kell végrehajtani.

(5)³⁷ Az igényjogosult más szervhez történő áthelyezésekor vagy a Rendőrtiszti Főiskolára vezénylésekor a ruházati elszámolási könyvet – bizonylataival együtt – az új szerv gazdálkodó szervéhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányról és a tulajdonában hagyott ruházati termékek köréről a másik rendvédelmi szervnek elszámolást kell küldeni.

(6) A tábornokká kinevezettek ruházati elszámolási könyvét a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat vezeti, valamint végzi a ruházattal kapcsolatos elszámolást.

27. § (1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat, valamint védőruházat, védőeszköz és védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés), továbbá – szükség esetén – ruházati egységfelszerelés illeti meg.

(2) Az igényjogosultat nagyfokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó munkakörökben munkaruházat illeti meg.

(3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, illetve közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés illeti meg.

(4) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítő vagy annak ellátását szolgáló – a fogyasztási egységekre meghatározott – ruházati egységfelszerelés biztosítható.

28. § Az országos rendőrfőkapitány adja ki

29. § (1) Az igényjogosultak ellátása a 28. § szerint kiadott alapellátási és utánpótlási normán alapul.

(2) A norma meghatározza, illetve tartalmazza:

30. § (1) Az ellátási normákat és készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. Az e rendelet hatálya alá tartozó szerveknél kizárólag olyan egyéni védőfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal vagy EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

(2) Az igényjogosultak részére kiadásra kerülő munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor mérlegelni kell a ruházat viselésének rendszerességét, átlagos időtartamát.

(3) A munkaruha-ellátást – több munkakör ellátása esetén – arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor azonban mérlegelni kell a többi munkakör ellátásával járó szennyeződés, kopás mértékét is.

(4) Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész időtartamára – függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidőtől – a munka végzése során előforduló minden ártalomra biztosítani kell.

(5) Ha az igényjogosult egészségének, illetve testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, a ruházati szakszolgálat illetékes szerve a normában meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani.

31. § Az önálló szervek ellátási szükségleteik fedezetét a hatályos normák és a tervezési előírások alapján, az éves költségvetés keretében tervezik és biztosítják.

32. § (1) A tervezett viselési (használati) időt teljes munka- (szolgálati) idő, illetve – a ruházati egységfelszerelések körében – a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

(2) Az egyéni védőfelszerelések viselési és a ruházati egységfelszerelések használati idejének számítási (tervezési) alapjául a 28. § szerint kiadott norma szolgál.

33. § (1) Az igényjogosultak akkor válnak a 27. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha szerződés, kinevezés, áthelyezés, vezénylés vagy berendelés folytán juttatásra jogosító munkakörbe lépnek.

(2) Az igényjogosultak ellátását a szolgálati helyük szerint illetékes ruházati szakszolgálat a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása vagy pénzbeni kifizetése útján teljesíti.

(3) Az áthelyezettek speciális védőfelszerelésének átadás-átvételéről az átadó, illetve az átvevő szerv az áthelyezés előtt megállapodhat.

(4) Az egyéni védőfelszerelések az igényjogosultak részére kizárólag természetben biztosíthatók. Természetben biztosítható termékek és cikkek helyett pénzbeni megváltás nem adható. Az egyéni védőfelszereléssel történő ellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű termékekből és cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védőfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs. Az egyéni védőfelszerelések javítási, mosatási, tisztítási költségei az önálló szervet terhelik.

(5) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártóművi bizonylat szavatossági időt határoz meg. A védőképességet az illetékes vezető (parancsnok) vagy megbízottja rendszeresen ellenőrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be.

(6) A 28. § szerint kiadott norma alapján biztosított lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét.

(7) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idő lejártáig az önálló szerv, ezt követően a használó tulajdonát képezi.

34. § (1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam (amennyiben a munkaruházatot nem használják), és a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésének ideje, valamint a betegállományban, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idő.

(2) A felsorolt esetekben a viselési időt a távollét időtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást egész hónapokban kell számolni.

35. § (1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot – a megrongálódott ruházat bevonása mellett – pótolni kell.

(2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani.

(3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén – függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be – jegyzőkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

(4) Ha a kárért harmadik személy felelős, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik.

36. § (1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel –

(2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával, és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan. Érvényes ár alatt a hatályos elszámoló árat kell érteni.

(3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatják.

(4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, kimondva az önálló szerv kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közeli hozzátartozó nincs, akkor be kell vonni.

37. § A használatra (természetben vagy készpénzben) kiadott munkaruházatot munkaruha-nyilvántartó lapon, a természetben kiadott egyéni védőfelszerelést felszerelési lapon kell – mennyiségben és értékben – nyilvántartani.

38. § (1) A Rendőrtiszti Főiskola (a továbbiakban: főiskola) rendőr, határrendészeti és katasztrófavédelmi szakos hallgatói (a továbbiakban: hallgató) részére az alapellátási és formaruházati normát a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A főiskolai öltözet viselési idejéről (kihordási idejéről), valamint a ruházatokra vonatkozó egyéb szabályok megalkotásáról – a miniszter előzetes egyetértésével – a főiskola rektora intézkedik.

(3) A hallgatók formaruházati ellátását a főiskola anyagi szolgálata végzi.

(4) A hallgatók főiskolai évfolyamjelzést és karjelvényt viselnek, amelyet a főiskola térítésmentesen biztosít.

(5) A főiskolai formaruházati cikkek karbantartását a hallgatók saját maguk végzik.

(6) A főiskolára hallgatónak vezényelt hivatásos állomány tagját az alapellátási egyenruházati normák között átsorolni nem kell. Ha a főiskolára vezényelt hivatásos állomány tagja sötétkék bevetési egyenruházattal nem rendelkezik, abban az esetben a küldő szerv a részére az 1. melléklet első rész II. fejezetében meghatározott alapellátási ruházati norma alapján a megjegyzés rész 4. pontjának b) alpontja szerinti bevetési egyenruházatot biztosít. A ruházati elszámolási könyvét – okmányaival együtt – a küldő szerv a vezényléssel egyidejűleg, de legkésőbb az iskolakezdést követő 8 napon belül a főiskola részére megküldi.

(7) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a főiskolai képzés ideje alatt történő megszűnése esetén, a ruházati elszámolást tekintve e rendelet előírásait kell alkalmazni.

39. § (1) A rendészeti szakközépiskolák tanulóinak ruházati ellátására vonatkozó szabályokat, valamint az ellátással összefüggő egyes feladatokat külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az egyéb iskolákba, tanfolyamokra, illetve a Magyar Honvédség tanintézeteibe, valamint a külföldi tanintézetekbe vezényelt igényjogosultak ruházati ellátása szabályainak meghatározására az országos rendőrfőkapitány intézkedik.

40. § (1) A Rendőrség költségvetési szervei a gazdálkodási évben kifejtett ruházati szaktevékenységükről a minisztérium intézkedésére beszámolót és adatszolgáltatást kötelesek készíteni.

(2) A beszámoló általános követelményként tartalmazza:

41. § Az általános követelmények mellett a beszámoló az állomány ruházati ellátottságára, különösen a mennyiségi ellátottságra, az ellátottság folyamatosságára, a minőségi színvonalra, az elért fejlődésre vagy visszaesésre, a méretválaszték megfelelőségére; továbbá az öltözködés színvonalára, a ruházati termékek és felszerelési cikkek korszerűségére, különösen az öltözködés kulturáltságára, a kulturáltság elért szintjére, a rendszeresített vagy megengedett ruházati termékek és felszerelési cikkek követelményeknek megfelelő alkalmasságára, és a viselési tapasztalatokra vonatkozó információkat, jellemzőket tartalmazza.

42. § (1) Egyenruha viselésére jogosultak az 1. §-ban meghatározott szervek hivatásos állományú tagjai, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésétől nem tiltották el őket.

(2) Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója szolgálati érdekből polgári ruha viselését rendeli el.

(3) A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát visel. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás demonstrálása és az egyöntetű megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti.

(4) A polgári ruhás normatípusba sorolt igényjogosult ruházatának mindig az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia. Az az igényjogosult, aki szolgálati feladatát titkos információgyűjtés keretében végzi, kizárólag polgári eredetű és jellegű ruházati terméket viselhet. A titkos információgyűjtő szolgálatot ellátó személy nem viselhet – átalakított formában sem – olyan egyenruházati eredetű ruházati terméket és felszerelési cikket, amelyből szervezeti hovatartozására lehet következtetni.

(5) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését az utazást engedélyező parancsnok hagyja jóvá.

(6) Az igényjogosult nem viselhet egyenruhát, ha

43. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyére polgári ruhában mehet, illetve onnan polgári ruhában távozhat.

(2) A hivatásos szolgálattal össze nem függő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhető.

(3) A közterületen és a hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek, illetve a rendvédelmi szerv jellegének, tekintélyének megfelelő tiszta és kulturált ruházat viselhető.

(4) Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével – a szolgálati követelmények figyelembevételével – hajtható végre.

44. § (1) A rendszeresített egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a viselési alkalomhoz és a viselési időszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőséget kell biztosítaniuk. A viselési alkalom és viselési időszak szerint az egyenruházat

aa) dísz-,

ab) társasági,

ac) szolgálati vagy köznapi, illetve

ad) gyakorló, továbbá

ba) nyári,

bb) téli, és

bc) átmeneti

öltözet.

(2) A viselési időszakok:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időszakokra előírt rendszeresített egyenruházatot irányadónak kell tekinteni. Az aktuális viselési időszakban bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyok vagy szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén a ruházat meghatározása a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik.

45. § (1) Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességét az állományilletékes parancsnok biztosítja.

(2) Az egységes öltözködés elrendelésére jogosult:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vezető az ott meghatározott hatáskörét szervezetszerű helyettesére átruházhatja. A közös szolgálati feladat teljesítésekor az egységes öltözködésről az a vezető jogosult határozni, akinek utasításadási jogköre valamennyi vezetőre kiterjed.

46. § (1) A szolgálati elöljáró felelős beosztottai öltözködéséért. Ellenőrzi, hogy ruházatuk megfelel-e az adott szolgálati követelményeknek és a szervezeti egység jellegének. A szolgálati elöljáró megköveteli, hogy a ruházat mindig jó állapotú, tiszta és kulturált legyen.

(2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselési változatairól szóló szabályozás megalkotásáról az országos rendőrfőkapitánynak, továbbá a berendelt állomány tekintetében – ott, ahol az egyenruházat viselését a fogadó szerv vezetője előírta – a fogadó szerv vezetőjének, e rendelet kiadását követő 90 napon belül kell intézkednie.

47. § (1) A szolgálati váll-lapon – kivéve a teljes egészében hímzett kivitelnél – és a társasági parolin hatágú csillagot kell elhelyezni a következők szerint:

(2) A testületi jelvényt – kivéve a teljes egészében hímzett kivitelnél – a rendfokozati jelzések középvonalán, azok felső szélétől a váll-lap esetében 12 mm-re, a paroli esetében 20 mm-re kell elhelyezni.

(3) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon a bal oldalon lévő zsebtakaró felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető.

48. § A Rendőrség hivatásos állományú tagjai – megengedett öltözetként – egységes, sötétkék színű társasági egyenruházatot (5. melléklet) viselhetnek. A Köztársasági Őrezred állománya részére a társasági sapka és a társasági női kalap, illetve a társasági zubbony és a társasági kosztümkabát palackzöld színű, a társasági pantalló és a társasági szoknya fekete színű.

49. § (1) Az igényjogosult a 44. § (1) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott társasági, illetve szolgálati vagy köznapi öltözetén névkitűzőt visel.

(2)³⁸ A névkitűző a viselőjének teljes nevét tartalmazó „BODONI ANTIQUA” betűtípusú, nagy nyomtatott betűvel írott, 80x14 mm méretű, lekerekített sarkú, ezüstszínű fémlap. A betűk fekete színűek.

(3) A névkitűzőt az egyenruházat jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen – a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvény alatt – vagy az ennek megfelelő helyen kell elhelyezni.

(4) A névkitűző ballonkabáton, felöltőn, fésűsköpenyen, posztóköpenyen, valamint a szolgálati bőrdzsekin és a szolgálati télikabáton nem viselhető.

(5) A névkitűzővel történő első ellátás az igényjogosult részére térítésmentes, az ezzel kapcsolatos költségek az illetékes szerveket terhelik.

(6) A vegyes ruhás normába sorolt (amennyiben nem egyenruhában teljesít szolgálatot), illetve a polgári ruhás normába sorolt igényjogosult a névkitűzőt az állományilletékes parancsnok intézkedésének megfelelően viseli szolgálati helyén.

50. § (1) A szolgálati azonosító jelvényt a szolgálati, gyakorló, bevetési, speciális ruházaton és a láthatósági mellényen kell viselni.

(2)³⁹ A szolgálati azonosító jelvényt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1–3. mellékletben meghatározott egyenruházati felsőruházatok mellzsebén a zsebfedő alatt, a rögzítő gombjára gombolva, annak hiányában képzeletbeli helyére tűzve kell viselni. A szolgálati azonosító jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltűzni, hogy az a zseb függőleges középvonalával egybeessen.

(3)⁴⁰ A testvédő készlet használatakor a szolgálati azonosító jelvényt a bevetési téli dzseki és a bevetési zubbony bal karjának tasakjában kell hordani.

50/A. §⁴¹ (1) A hímzett azonosító a szolgálati azonosító jelvény számát tartalmazó ruházati felszerelés, amely a bevetési öltözetet viselő állomány részére, valamint a szolgálati azonosító jelvény láthatóságát nem biztosító felszerelés viselése esetén biztosítja az egyenruhát viselő rendőr azonosíthatóságát. A hímzett azonosító leírását a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A hímzett azonosító száma megegyezik a hivatásos állomány tagja szolgálati azonosító jelvényének számával.

(3) A hímzett azonosítót

51. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek egyenruha-viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési állományparancs intézkedik. A nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül.

(2) Az egyenruhát az öltözködési előírások figyelembevételével kell viselni.

(3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától utólag eltiltható, amennyiben a bíróság jogerősen lefokozta, illetve a közügyektől eltiltotta. Az eltiltásról a nyugállományba helyezésről rendelkező elöljáró jogosult dönteni.

(4) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett külföldi tartózkodása folyamán az egyenruházati terméket és felszerelési cikket a nyugállományba helyezésről rendelkező elöljáró előzetes jóváhagyásával viselheti.

51/A. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tábornoki rendfokozatú hivatásos állományú tagjainak egyenruha viselésére e rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

51/B. § (1) A tábornok szolgálati ruházata, hivatalos öltözete egyenruha és polgári ruházat, normabesorolása vegyes ruhás alapellátási norma.

(2) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett tábornok a nyugállományba helyezési állományparancsban foglaltak szerint viselhet egyenruhát.

(3) A nyugállományú tábornok polgári foglalkozás vagy más keresőtevékenység folytatása közben, valamint – a hivatalos kiküldetés kivételével – külföldi tartózkodása alatt egyenruhát nem viselhet.

(4) A nyugállományba helyezett tábornok egyenruháján nem viselheti a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvényt.

51/C. § A tábornok alapellátási egyenruházati normáját e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

51/D. § (1) Az egyenruha viselése szerint társasági öltözet, amely a tábornok alkalmi ruházata.

(2) A társasági öltözetet a tábornok szolgálati hovatartozására tekintet nélkül csak e rendelet előírásai szerint viselheti.

(3) A tábornok a társasági öltözetet a miniszter külön elrendelése alapján meghatározott alkalommal köteles viselni.

(4) A társasági öltözet viselése – külön elrendelés nélkül – kötelező a tábornoki rendfokozatba történő kinevezéskor és előléptetéskor.

(5) A más szervnél való, valamint külföldön történő szolgálatteljesítés esetén figyelembe kell venni az adott szervnél előírt, illetve a fogadó országban szokásos egyenruha viselési szabályokat.

51/E. § A tábornok a társasági zubbonyon hímzett karjelvényként a szolgálatok jelképét viselheti.

52. § (1) Ez a rendelet a 2009. május 1. napján lép hatályba.

(2)⁴³

(3) A megszűnt Határőrségnek a Rendőrség hivatásos állományába került tagja a 2. mellékletben meghatározott alapellátási normákban szereplő ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a zöld színű, hímzett váll-lap, a zöld színű, tépőzáras rendfokozati jelzés, a határőrségi karjelvények, a nyakkendőtű és a barett sapka kivételével – megengedett öltözetként viselheti. A megszűnt Határőrségnek a Rendőrség hivatásos állományába kerülő tagja utánpótlásként csak a rendőrségi alapellátási normában szereplő ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vásárolhatja meg, a Rendőrség és a megszűnt Határőrség ruházatának vegyes viselése engedélyezett.

(4)⁴⁴

(5)–(8)⁴⁵

(9)⁴⁶

53. §⁴⁷ E rendeletnek – a Rendőrség, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelet, valamint a Rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról szóló 32/2009. (VIII. 19.) IRM rendelet módosításáról szóló 32/2010. (V. 12.) IRM rendelettel megállapított – a 2. § e) pont ee) alpontja, 50/A. §-a és 7. melléklete alapján a hímzett azonosítót a vegyes ruhás vagy polgári ruhás normába sorolt állomány tagja 2011. december 31-éig szerzi be.