2009. évi CXXII. törvény

1. § E törvény alkalmazásában

2. § (1)⁴ A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján a másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók esetében az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott adatokat teszi közzé.

(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő – az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatáránál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (3) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

(6) A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörnek minősül különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési jogkört tartalmaz.

(7) Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság – mint munkáltató – vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban közzétett adatoknak a (9) bekezdésben meghatározott időtartamon belüli folyamatos hozzáférhetőségéről a jogutód vezetője gondoskodik.

(8) A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

(9) A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt megalapozó jogviszony létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjáig kell teljesíteni.

(11) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a szerződés létrejöttét, illetve a (3) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség alá eső adatokban történő változás bekövetkezését követő 60 napon belül kell teljesíteni.

3. §⁵ (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak abban az esetben kerül sor, ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, az igazgatóság jogait – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Gt. 247. §-a szerint vezérigazgató gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően legalább három, legfeljebb öt természetes személy tagból áll, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét természetes személy tagból áll.

4. §⁶ (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága – ha törvény eltérően nem rendelkezik – három természetes személy tagból áll, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság esetében legalább három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.

(3)⁷ A (2) bekezdésnek a felügyelő bizottság létszámkorlátjára vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében, amely az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény alapján megszüntetett alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával jött létre.

5. § (1)⁸

(2)⁹

(3)¹⁰ A köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény és más jogszabályok keretei között köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.¹¹

(4)¹² A (3) bekezdésben meghatározott szabályzat rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.

6. §¹³ (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja – az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül – más javadalmazásra nem jogosult.

(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének vagy más tagjának, továbbá felügyelőbizottsága elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.

(4) Egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.

7. §¹⁴ (1)¹⁵ A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény eltiltás jogkövetkezményét az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel vagy ilyen szervezet közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló szervezettel szemben.

(2)¹⁶

8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 3–4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. §-a, valamint 8. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/N. § (2) és (5) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (2)–(4) és (6) bekezdése.

(4)¹⁷

(5)¹⁸ A 3. § (3) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 5. § (1)–(2) bekezdését, 6. § (1)–(3) bekezdését, valamint 7. §-át nem kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra, amelyekben együttesen nem a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására, illetve visszahívására.

(6) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, a 2. § (7) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség hatálya alá eső szerződésekkel kapcsolatos adatait első alkalommal 2010. március 1-jéig kell közzétenni.

(7) E törvény 5–7. §-át a Magyar Nemzeti Bankra, annak felügyelőbizottsági tagjaira, illetve a Magyar Nemzeti Bankkal munkaviszonyban álló személyekre nem kell alkalmazni.

9. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a társasági szerződését (alapszabályát, alapító okiratát), illetve működését az e törvény hatálybalépését követő első taggyűlés/közgyűlés napjáig, de legkésőbb 2010. január 31-ig köteles összhangba hozni a 3–4. §, az 5. § (3) bekezdés és a 6. § rendelkezéseivel.

(2) E törvény 5. § (1) bekezdését, valamint 7. § (1)–(3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében módosított munkaszerződésekre kell alkalmazni.

(3)¹⁹ E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépésekor²⁰ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.