• Tartalom

126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet

126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet

a közigazgatási versenyvizsgáról1

2010.07.01.

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Hatály

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a vizsgázóra, a vizsgáztatóra és a vizsgabiztosra.

(2)2 A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szervre, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központra (a továbbiakban: KSZK), a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére és a felkészítő tanfolyamot szervező, felnőttképzést folytató intézményre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) fogyatékos vizsgázó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy,

b) hátrányos helyzetű vizsgázó: az a vizsgára jelentkezés időpontjában 35. életévét be nem töltött jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,

c)3

d) közigazgatási versenyvizsga szakbizottság (a továbbiakban: szakbizottság): az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) keretében működő, a közigazgatási versenyvizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására létrejött bizottság,

e)4 közigazgatási versenyvizsga-szervező (a továbbiakban: vizsgaszervező): a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,

f) vizsgabiztos: aki az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgán a közigazgatási versenyvizsga rendjére vonatkozó szabályok betartását felügyeli,

g) vizsgázó: a Ktv. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott személy,

h) vizsgáztató: a közigazgatási versenyvizsga tananyagát számon kérő, e rendelet alapján felkért személy.

A versenyvizsga

3. § (1)5

(2)6 A versenyvizsgának írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki az írásbeli vizsga mindkét részvizsgáját sikeresen teljesítette.

(3) A versenyvizsga kétszintű: középszintű és felsőszintű. A felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező vizsgázó a versenyvizsgára történő jelentkezésnél kiválasztja, hogy középszintű vagy felsőszintű versenyvizsgát tesz. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező vizsgázó felsőszintű versenyvizsgát tesz. A vizsgázó a versenyvizsga szintjét a versenyvizsgára történő jelentkezés után nem változtathatja meg.

(4)7

A vizsgakövetelmények

4. §8 (1) A versenyvizsga tárgykörei:

a) alkotmány- és jogi ismeretek,

b) közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismeretek,

c) társadalomismeretek,

d) gazdasági és pénzügyi ismeretek, és

e) emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek.

(2) A versenyvizsga vizsgakövetelményeit – a szakbizottság javaslata alapján – az OKV Elnöksége hagyja jóvá.

(3) A versenyvizsga vizsgakérdései a vizsgakövetelményeken alapulnak, azokat a KSZK-nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslatai alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá.

(4) A versenyvizsga tananyagát a KSZK-nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslata alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A tananyagot legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.

(5) A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot a KSZK honlapján közzé kell tenni.

A vizsgarendszer felügyelete

5. § (1)9 A versenyvizsgarendszer felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E jogkörében eljárva különösen:

a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által biztosított feltételeket, a versenyvizsgáztatás színvonalát,

b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,

c) elbírálja a vizsgázó versenyvizsgáról való kizárásáról hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,

d) vizsgálja a versenyvizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását,

e)10 ellenőrzi a versenyvizsgadíj elszámolását,

f) elbírálja a vizsgabizottság elnökének, illetve tagjának összeférhetetlenségével kapcsolatban hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,

g) elbírálja a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásoló vizsgázói panaszt.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott feladatok ellátásában a KSZK közreműködik a miniszter által meghatározottak szerint.

A KSZK feladatai

6. § (1) A KSZK feladatai különösen:

a) országos felmérést végez a versenyvizsgarendszerrel kapcsolatban,

b) vezeti a versenyvizsgával összefüggő nyilvántartást, rendszerezi és összesíti a versenyvizsgára vonatkozó adatokat,

c) szervezi, koordinálja és lebonyolítja a versenyvizsgarendszerhez kötődő helyszíni monitoring vizsgálatokat,

d) az OKV elnökségének jóváhagyásával módszertani ajánlást ad ki a versenyvizsgák szervezéséhez, a vizsgabizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez,

e) szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére,

f) továbbképzést tart a vizsgáztatók, felkészülést segítő szakértők részére,

g) beszámol a miniszternek, valamint az OKV elnökségnek a tárgyévet követő április 30-ig a versenyvizsgák tapasztalatairól,

h)11 beszámol a miniszternek a vizsgadíjakkal kapcsolatos elszámolásokról.

(2) A KSZK az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott beszámolót a honlapján közzéteszi.

A vizsgaszervező

7. § (1)12 Versenyvizsgát a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szervezhet.

(2) A vizsgabizottság működésével, a versenyvizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. A vizsgaszervező mint adatfeldolgozó közreműködik a KSZK által vezetett versenyvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.

(3) A vizsgaszervező vezetője felelős a versenyvizsga jogszabályokban foglaltak szerinti lebonyolításáért, a vizsgabizottság működésének jogszerűségéért.

Szervezett felkészülés a versenyvizsgára

8. § (1)13 A vizsgaszervező a versenyvizsgára történő felkészülés érdekében felkészítő tanfolyamot szervez, amelyen a vizsgázó szabad mérlegelése alapján, térítési díj ellenében vehet részt.

(2) A versenyvizsgára történő felkészülés érdekében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezet vagy személy is szervezhet felkészítő tanfolyamot.

(3)14 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyamon az OKV elnöksége által elfogadott és a miniszter által hatósági jogkörben engedélyezett képzési program szerint kell oktatni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyam díját a szervező maga állapítja meg, azonban az nem lehet magasabb, mint a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese.

A versenyvizsga díja

9. § (1) A versenyvizsga díja két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díjából. A vizsgadíjat vizsgarészenként (írásbeli, szóbeli) kell megállapítani. A vizsgadíj a köztisztviselői illetményalap 50%-a. Az írásbeli vizsgarész vizsgadíja a köztisztviselői illetményalap 20%-a, a szóbeli vizsgarész a köztisztviselői illetményalap 30%-a.

(2) A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díját legkésőbb a vizsgarész megkezdését megelőző 3. munkanapig fizeti meg.

(3)15 A vizsgadíjat a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A vizsgázó által befizetett versenyvizsga díjat az alábbiak szerint kell megosztani:

a) a vizsgáztató bizottság elnökét és többi tagját a szóbeli vizsgarész díj 20–20%-a,

b) az írásbeli vizsgát javító vizsgáztatót az írásbeli vizsgarész díj 10%-a.

c) a vizsgabiztost az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díj 5–5%-a,

d) a KSZK-t az írásbeli vizsgarész díj 10%-a és a szóbeli vizsgarész díj 5%-a,

e) a vizsgaszervezőt a fennmaradó összeg

illeti meg.

(4)16 A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget a vizsgaszervezőnek a versenyvizsgáztatás működtetésére kell fordítania. A vizsgaszervező a vizsgadíj felhasználásáról – a KSZK által meghatározott rendben – a KSZK felé negyedévente elszámol.

(5) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget a KSZK a versenyvizsga rendszer működtetésére köteles fordítani, amelynek felhasználásáról a KSZK évente beszámolót készít a miniszternek.

(6)17 A (3) bekezdés a)–c) pontjában foglalt összegek kifizetését a vizsgaszervező teljesíti.

(7) A versenyvizsga ismétlése esetén (a továbbiakban: ismétlővizsga) a versenyvizsga díjjal megegyező összegű díjat kell fizetni. Vizsgarész ismétlése esetén vizsgarész díjat kell fizetni. E díj megosztására a (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(8)18 Ha a vizsgázó a versenyvizsga elhalasztását kéri, akkor halasztási díjat kell fizetnie. A halasztási díj összege a köztisztviselői illetményalap 10%-a. A halasztási díj a vizsgaszervezőt illeti meg.

Adatkezelés

10. § (1) A KSZK a Ktv. 10/B. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet és működteti a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét (a továbbiakban: versenyvizsga adatbázis), amelynek segítségével a vizsgaszervező részére rendelkezésre bocsátja a versenyvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges adatokat.

(2) A vizsgázó – azonosítása érdekében – a versenyvizsgára történő jelentkezéskor azonosító kódot kap. A vizsgázó az azonosító kóddal használhatja a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét. Az írásbeli vizsgarész feladatlapjain a vizsgázó azonosító kódját kell feltüntetni. A vizsgázó az azonosító kód használatával is kérhet az írásbeli vizsgarész eredményéről tájékoztatást.

(3) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a KSZK vezetője felelős. A KSZK vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.

(4) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy kérelmére, saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve tájékoztatást kell adni. A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számítva legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy adatainak helyesbítését, kijavítását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá elektronikus formában a KSZK vezetőjétől írásban kérheti. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy saját adataiba betekinthet.

(5) A versenyvizsga adatbázisban nyilvántartott személy adatait a KSZK törli a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartott személy az adatainak a törlését kéri, továbbá, ha

b) a nyilvántartott személy versenyvizsgájának érvényességi ideje lejárt.

(6) A KSZK a versenyvizsga adatbázisban szereplő adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából felhasználhatja.

(7)19 A közigazgatási szerv a hivatali kapuján keresztül hivatalos adatszolgáltatás kérhet a KSZK-tól a köztisztviselői állásra pályázó versenyvizsga bizonyítványáról.

Versenyvizsga időpontok

11. § (1) Versenyvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat, illetve – a vizsgázó jelentkezésére figyelemmel – a vizsgahelyszínt a KSZK koordinálásával a vizsgaszervező határozza meg. A KSZK a vizsgaidőpontról és a vizsgahelyszínről a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgázót. Ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. A KSZK köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgára való jelentkezéstől számított 60 napon belül.

(2) A vizsgaidőpontokat és vizsgahelyszíneket közzé kell tenni a KSZK honlapján.

(3) A vizsgaidőpont és a vizsgahelyszín a vizsgázó kérelmére módosítható. A kérelmet az értesítéstől számított legkésőbb 5 munkanapon belül lehet benyújtani a KSZK-hoz. A KSZK egy alkalommal köteles új vizsgaidőpontot és vizsgahelyszínt megjelölni.

(4) A vizsgaidőpontot és a vizsgahelyszínt a KSZK módosíthatja legkésőbb 15 nappal a már kitűzött vizsgaidőpontot megelőzően. Erről és az új vizsgaidőpontról, illetve vizsgahelyszínről a vizsgázót értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

Jelentkezés a versenyvizsgára

12. § (1)20 A versenyvizsgára a KSZK honlapján történő regisztrációt követően, a KSZK által meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A versenyvizsgára történő jelentkezést a KSZK-hoz kell megküldeni elektronikus úton. A vizsgázónak a jelentkezésben ki kell választania a vizsgahelyszínt, és meg kell jelölnie azt a vizsgarészt, amelyet teljesíteni kíván. Kizárólag szóbeli vizsgarészre csak az jelentkezhet, aki az írásbeli vizsgarészt már teljesítette. A KSZK-hoz beérkezett jelentkezéseket a KSZK továbbítja a vizsgázó által vizsgahelyszínként megjelölt vizsgaszervezőhöz.

(2)21 A vizsgázónak az írásbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgaszervezőnek átadja

a) a végzettségét igazoló oklevél hitelesített vagy egyszerű másolatát,

b) az írásbeli vizsgarész díjának befizetését igazoló szelvény egyszerű másolatát.

(3)22 A vizsgaszervező ezen dokumentumokat rögzíti a versenyvizsga adatbázisban.

(4) A vizsgázónak a versenyvizsgára történő jelentkezésekor nem kell mellékelnie a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat, ha a versenyvizsga letételekor már közszolgálati jogviszonyban áll.

(5) A vizsgázó az írásbeli vizsgarészre történő jelentkezéssel egyidejűleg a szóbeli vizsgarészre is jelentkezhet.

(6) A megkezdett versenyvizsga két év alatt tehető le, ha erre nem kerül sor, akkor a versenyvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Két év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsga érvényét veszti. A versenyvizsga megkezdettnek tekintendő az írásbeli vizsgarészre történő első vizsgaidőpont kijelölésével.

A versenyvizsga menete

13. § (1) Az írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésére külön napon kerül sor. A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie; ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni.

(2)23 Az írásbeli vizsgarész két részvizsgából áll: egy tesztfeladatsorból (a továbbiakban: teszt) és egy esszéből. A teszt megoldására egy óra, az esszé kidolgozására másfél óra áll rendelkezésre. A részvizsga akkor sikeres, ha azon a vizsgázó legalább 60 pontot szerzett.

(3)24 Az esszé kidolgozását a vizsgázó akkor kezdheti meg, ha a tesztet sikeresen teljesítette. A sikertelen esszé külön is megismételhető.

(4) A vizsgázó a versenyvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat.

(5)25 A sikertelen és a már teljesített versenyvizsga, vizsgarész vagy részvizsga korlátlan számban megismételhető. A teljesített versenyvizsga (vizsgarész) megismétlése esetén a jobb vizsgaeredményt kell figyelembe venni.

(6) A versenyvizsga és az ismétlővizsga között legalább 15 munkanapnak kell eltelnie.

14. § (1) A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt, a versenyvizsga helyszínén kell igazolnia személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja, vagy személyazonosságát nem tudja igazolni, továbbá ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott iratai hiányoznak, vagy azokat nem tudja bemutatni, akkor nem vehet részt a vizsgán.

(2) A vizsgázónak a szóbeli vizsgarész megkezdését megelőzően be kell mutatnia a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt a vizsgabiztosnak.

(3) Az írásbeli vizsgarészen a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a kizárás jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetében, vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó versenyvizsgáját felfüggesztheti. A rendzavarás tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgaszervező vezetője – a jegyzőkönyv alapján – írásban dönt a vizsgázó kizárásáról, amely döntést a vizsgázó számára meg kell küldeni. Kizárás esetében a versenyvizsga érvénytelen. A vizsgázó a kizárással szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül panasszal élhet a miniszternél, akinek a döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

15. § (1) A szóbeli vizsgarész letétele – az OKV titkára által kijelölt – háromtagú vizsgabizottság előtt történik.

(2) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az előre összeállított kérdések közül a 4. § (1) bekezdésben meghatározott ismeretkörönként egy-egy kérdésre önállóan és összefüggően válaszol. A vizsgabizottság az ismeretkörökhöz tartozó, további kérdések megválaszolását is kérheti a vizsgázótól.

(3) A szóbeli vizsgán a 14. § (3) bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgabiztos feladatait a vizsgabizottság elnöke látja el.

(4) A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet (2. számú melléklet) kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a vizsgázó személyes adatait (neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye), a versenyvizsga szintjét, időpontját és értékelését. A jegyzőkönyvet a vizsgabiztos vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.

(5) A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos teljesítményt ért el.

(6) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a versenyvizsga szabályzatát. A versenyvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(7) A fogyatékos vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az írásbeli és szóbeli vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, szükség esetén biztosítani kell az írásbeli vizsga szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli vizsga írásbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított versenyvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. A felváltást a versenyvizsgára történő jelentkezéskor kell kérni.

(8)26 A vizsgaszervező saját hatáskörben biztosítja a 9. § (3) bekezdésében meghatározott kifizetésekhez kapcsolódó járulékok megfizetését.

(9)27 A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve mint vizsgaszervező az általa lebonyolított vizsgák tekintetében a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget az elszámolással egyidejűleg, negyedévente utalja át a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

A vizsgabizottság

16. § (1) A vizsgabizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot, továbbá az írásbeli vizsgarészt javító vizsgáztatót és egy póttagot – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. Az írásbeli vizsgarészt javíthatja arra külön felkért vizsgáztató vagy a vizsgabizottság tagja. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A felkérés szólhat az írásbeli vizsgarészen és a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra együttesen vagy külön-külön.

(2) A vizsgaszervező a vizsgabizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát a vizsga időpontját megelőző 10 munkanappal korábban megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot is javasol. A vizsgabizottság tagjának, vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson.

(3) Az írásbeli vizsgát javító vizsgáztató és az – esetlegesen – őt helyettesítő póttag esetében is megfelelően alkalmazni kell a (2) bekezdést.

(4) A vizsgabizottság és a póttag felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával, valamint az elektronikus vizsganyilvántartó-könyv vezetésével kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.

(5) A vizsgáztató felkérhető

a) az írásbeli vizsgarész javítására,

b) a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra,

c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen.

(6) A vizsgabizottság elnöke felel a szóbeli vizsgarész jogszabályban foglaltak szerinti lebonyolításáért és a vizsgabizottság szakszerű működéséért.

(7) A vizsgabizottság tagja, elnöke és a vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont], valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló vizsgázónak a vizsgáztatásában, illetve, ha a vizsgázó felkészítésében felkészítő tanfolyam keretében részt vett, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, a vizsgáztatásban nem vehet részt, helyette a vizsgabizottság póttagja jár el. A vizsgabizottság tagjának kizárására irányuló bejelentést a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt a vizsgaszervezőnél nyomban meg kell tennie. Ha a vizsgaszervező a bejelentést alaposnak találja, a kizárással érintett tag helyett a vizsgabizottság póttagja jár el. Amennyiben a vizsgabizottság elnöke kerül kizárásra, az elnöki tisztet a vizsgaszervező által kijelölt másik tag látja el.

(8) A vizsgaszervezőnek a kizárással kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 napon belül panasszal élhet a miniszternél. A panasz benyújtásától függetlenül a vizsgaszervező döntését végre kell hajtani. A miniszter a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a miniszter a panasznak helyt ad, akkor – a vizsgázó kérelmére – a szóbeli vizsgarész eredményét megsemmisíti. Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészt meg kell ismételni, azonban az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni.

17. §28

A versenyvizsga értékelése, a vizsgabizonyítvány

18. § (1) A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét külön kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész részvizsgáit külön kell értékelni.

(2) A teszt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyi ismeretek vizsgázó által történő elsajátítását méri fel. A tesztre legfeljebb 100 pont adható.

(3) Az esszé a vizsgázó 4. § (1) bekezdésében meghatározott ismeretekkel kapcsolatos rendszerszerű gondolkodásnak, a vizsgázó ezekről alkotott véleményének, továbbá írásbeli fogalmazási és stilisztikai, nyelvhelyességi-helyesírási, valamint számítástechnikai készségének feltárására irányul. Az esszére legfeljebb 100 pont adható.

(4) Az írásbeli vizsgarész eredményéről a vizsgázót tájékoztatni kell. Az írásbeli vizsgarész eredményéről – a vizsgázó kérelmére – a vizsgaszervező jegyzőkönyvmásolatot biztosít.

(5) A szóbeli vizsgarész kérdései a vizsgázó tárgyi tudásának, döntési képességének, kommunikációs- és beszédképességének, valamint problémamegoldó és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgarész legfeljebb 100 ponttal értékelhető. Szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság a vizsgázó vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és döntését a vizsgaeredmények megszületését követően, nyilvánosan hirdeti ki.

(6) A vizsgabizottság a versenyvizsga bizonyítványt csak abban az esetben állítja ki, ha a jelölt a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét is eredményesen teljesítette. Az összesített eredmény alapján a jelöltnek legalább 180 pontot kell elérnie.

(7) A fogyatékos vizsgázó versenyvizsgáját egyedileg kell pontozni, figyelemmel az e §-ban meghatározottakra.

(8) Az eredményes versenyvizsgáról a vizsgázó e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap, amely átvételére a szóbeli vizsgarészt követően az eredményhirdetéskor kerül sor. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsganyilvántartó-könyv (4. számú melléklet) alapján – a vizsgaszervező tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállításának díja a köztisztviselői illetményalap 20%-a. A tanúsítvány tartalma megegyezik a bizonyítványéval. A tanúsítvány kiállításának díja a vizsgaszervezőt illeti meg.

(9) Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

Jogorvoslat

19. § (1) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a teszt és az esszé eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kijavított esszé megtekintésére.

(2) A versenyvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt a versenyvizsgára történő jelentkezéssel összefüggésben a KSZK vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panasz a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásolja, akkor a panaszt a miniszterhez kell benyújtani. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.

A versenyvizsgáról való távolmaradás

20. § (1) Ismétlővizsgát kell tenni, ha a vizsgázó a vizsgáját alapos indok nélkül megszakítja.

(2) Amennyiben a vizsgázó az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgarészen nem jelenik meg, a vizsgabiztos a távolmaradás tényét a vizsgajegyzőkönyvbe rögzíti. A távolmaradás következménye – a (3) bekezdés kivételével –, hogy az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgarész eredménytelen és a vizsgázónak ismétlővizsgát kell tennie.

(3)29 A vizsgázó távolmaradását alapos és igazolt okra hivatkozva a vizsgaszervezőnél kimentheti és egy alkalommal új vizsgaidőpont kitűzését kérheti. A kérelmet a vizsgaszervező vezetője bírálja el. Ha a vizsgaszervező a kérelemnek helyt ad, akkor az új vizsgarészen való részvétel díjmentes.

(4) A vizsgázó indokolt és igazolt okból a vizsgaszervezőnél kérheti a már kitűzött vizsgarész elhalasztását. A kérelemről a vizsgaszervező vezetője dönt, amelyről a vizsgázót írásban értesíti.

21. §30

Díjkedvezmény

22. § (1) A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az aki, a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól. A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe.

(2)31 A vizsgadíjkedvezmény iránti kérelmet a vizsgaszervezőhöz kell benyújtani a vizsgára történő jelentkezéskor.

(3)32 A kedvezmény iránti kérelem elutasításával szemben panasszal lehet élni a miniszternél, aki azt 15 napon belül elbírálja.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 10. § (7) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3)33

1. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Vizsgaszabályzat
1.34 A vizsgázó elektronikus úton küldi meg a versenyvizsgára történő jelentkezését, amelyet a KSZK honlapján lévő jelentkezési lappal tehet meg.
2. Az írásbeli és szóbeli vizsgán a vizsgázónak a versenyvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.
3. A versenyvizsga írásbeli részén a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált teszt-feladatsort és a számítógép által véletlenszerűen generált esszé feladatok közül egy, a vizsgázó által választottat kell megoldania.
4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó a vizsgakövetelmények ismeretanyagából tantárgycsoportonként [4. § (1) bekezdés] egy-egy szóbeli tételt (összesen ötöt) húz, majd a vizsgabizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgakövetelmény-rendszeren belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről. A szóbeli vizsgarész esetében a vizsgázó tárgyi tudása legfeljebb 40 ponttal, a lényeglátási képessége legfeljebb 20 ponttal, a kommunikációs- és beszédképessége legfeljebb 20 ponttal, a problémafelismerő és reagáló képessége legfeljebb 20 ponttal értékelhető.
5.35 Egy írásbeli vizsgacsoportba és legfeljebb 20 főt, egy szóbeli vizsgacsoportba és legfeljebb 12 főt lehet beosztani.
6. A teszt-feladatsor és az esszé megoldása számítógépen történik.
7. A teszt-feladatsor megírását követően az esszé kidolgozásának megkezdéséig legalább 20 perc szünetet kell biztosítani.
8. A teszt-feladatsor megoldására – a vizsgázók tájékoztatására fordított idő nélkül – a vizsgázó számára 60 perc áll rendelkezésre. A teszt-feladatsor eredményéről a vizsgázó a teszt-feladatsor kitöltését követően, helyben tájékoztatást kap.
9.36 Az esszé megoldására – a vizsgázók tájékoztatására fordított idő nélkül – a vizsgázónak 90 perc áll rendelkezésére.
10. A vizsgabizottságnak a szóbeli vizsgán teljes létszámban jelen kell lennie.
11. A vizsgázónak a szóbeli vizsgán a felkészülésre legalább 20 percet kell biztosítani.
12. A szóbeli vizsga során legalább 30 percet kell biztosítani a vizsgázó számára a felelet kifejtésére.
13. A vizsgabiztos feladatainak ellátásához szükséges felkészítéséről a vizsgaszervező gondoskodik. A vizsgabiztos feladatai különösen: az írásbeli vizsgán tájékoztatja a vizsgázót a vizsga menetéről és a vizsgáztatás rendjéről; felel a vizsgarend fenntartásáért; ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát; tájékoztatja a vizsgázót a teszt eredményéről; az esszé feladatokat a vizsgázó rendelkezésére bocsátja, gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek és bizonyítványok kitöltéséről, ellenőrzi az adatok pontosságát és valódiságát; vezeti a vizsganyilvántartó könyvet.
14. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: megvizsgálja, hogy a vizsgaszervező biztosította-e a versenyvizsgához szükséges körülményeket, feltételeket; tájékoztatja a vizsgázót a versenyvizsga menetéről és a vizsgáztatás rendjéről; vezeti a szóbeli vizsgát; átnézi az esszét; felfüggesztheti a vizsgázó szóbeli vizsgáját; megvizsgálja a versenyvizsgával kapcsolatos iratokat, aláírja a versenyvizsga iratait, tájékoztatja a vizsgázót a versenyvizsga eredményéről.
15. Az esszére kidolgozott megoldásokat a KSZK által kiadott útmutató alapján kell javítani és értékelni. Az esszét értékelő vizsgáztató az értékeléskor összegzést készít. Az esszé esetében a tárgyi tudás legfeljebb 40 ponttal, a számítástechnikai ismeretekben való jártasság legfeljebb 20 ponttal, az írásbeli fogalmazási és stilisztikai készség legfeljebb 20 ponttal, a nyelvhelyesség, helyesírás legfeljebb 20 ponttal értékelhető.
16. A vizsgabizottság a versenyvizsgát az alábbiak szerint minősíti: a kiállított bizonyítványon részletezve feltünteti a teszt-feladatsoron elért részeredményt, az esszé részeredményét, valamint a szóbeli vizsga részeredményét, illetve az összesített eredményt pontszám formájában.
17. A bizonyítványokról (3. számú melléklet) a KSZK gondoskodik.
18. Ha a vizsgázó a versenyvizsgáról elkésik, az írásbeli vizsgarész esetében a vizsgabiztos, a szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság elnöke dönt arról, hogy a vizsgázó részt vehet-e a vizsgarészen.
19. A versenyvizsgáról a 2. számú melléklet szerinti vizsgajegyzőkönyvet kell vezetni. A 4. számú melléklet szerinti vizsganyilvántartó könyvet a KSZK által meghatározottak szerint, elektronikusan kell vezetni. A vizsgajegyzőkönyv vezetéséért és a bizonyítvány kiállításáért a vizsgabiztos felelős. A vizsganyilvántartó könyvet – a bizonyítvány adatai alapján – a vizsgaszervező vezetője által kijelölt alkalmazott vezeti. Az adatokat a vizsgaszervezőnek öt munkanapon belül kell felvinnie a KSZK által meghatározott informatikai rendszerbe. A bizonyítvány sorszámának és a vizsganyilvántartó könyv sorszámának meg kell egyeznie.
20. A vizsganyilvántartó könyv és a bizonyítvány közokirat, amely nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.
21. A versenyvizsga anyagai (megírt esszék, adatellenőrző lapok, adminisztrációs lapok, a vizsgajegyzőkönyvek) a versenyvizsgát követő öt év után selejtezhetők.

2. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Jegyzőkönyv
a közigazgatási versenyvizsgáról
1. A vizsgázó neve (születési neve):     
Anyja neve:     
Szül. helye, időpontja:     
Lakóhelye, tartózkodási helye:     
Munkahelye:     
2. A közigazgatási versenyvizsga szintje:     
3. Az írásbeli vizsga időpontja: ........................... év      hó ....................... nap
A teszt feladatsor eredménye:      pontszám
Az esszé eredménye:      pontszám
4. Megjegyzés:     
Dátum: ..............................................
P. H.

...........................................

...................................

vizsgabiztos

vizsgáztató

5. A szóbeli vizsga időpontja: ........................... év      hó ....................... nap
A szóbeli vizsga eredménye:      pontszám
6. Megjegyzés: 
7. A vizsgázó ......................... pontszám eredménnyel letett versenyvizsga alapján ............................... szám alatt bizonyítványt kapott.
Dátum: .........................................
P. H.

...........................................

....................................

vizsgabizottság tagja

vizsgabizottság tagja

................................................
vizsgabizottság elnöke

3. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Bizonyítvány
Szám: ........
(a Magyar Köztársaság címere többszín-nyomással)
BIZONYÍTVÁNY
a közigazgatási versenyvizsgáról
Ezt a bizonyítványt ..................................................................... részére állítottuk ki, aki .............................................. .................... városban (községben) született ..........................-án, anyja neve: ................................................................
Nevezett a ................................................................................................................... mellett működő vizsgabizottság előtt, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján
....................................... szintű
KÖZIGAZGATÁSI VERSENYVIZSGÁT TETT.

 

Elérhető pontszám

Elért pontszám

Írásbeli vizsga teszt–feladatsor vizsgarész eredménye

100

............

Írásbeli vizsga esszé vizsgarész eredménye

100

............

Szóbeli vizsga eredménye

100

............

Összesített eredmény

300

............

A teljesített versenyvizsga annak letételétől számított öt évig érvényes.
Kelt: .................................., ........ év ..................... hó ......... nap
P. H.

...........................................

.......................................

vizsgabizottság tagja

vizsgabizottság tagja

...............................................
vizsgabizottság elnöke

4. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Vizsganyilvántartó könyv

Sor-
szám

A bizonyítvány kiállításának időpontja

A vizsgázó neve, anyja neve, szül. helye, ideje

A bizonyítvány

A vizsga-
bizottság elnöke, tagjai

Megjegyzés

 

 

 

Teszt-feladatsor eredménye pontszám formájában

Esszé eredménye pontszám formájában

Szóbeli vizsga eredménye pontszám formájában

Összesített eredmény pontszám formájában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

A rendeletet a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 1. napjával.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Az 1. § (2) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatalra” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés a) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.

3

A 2. § c) pontját a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont da) alpontja hatályon kívül helyezte.

4

A 2. § e) pontjának a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatal” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.

5

A 3. § (1) bekezdését a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont db) alpontja hatályon kívül helyezte.

6

A 3. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

7

A 3. § (4) bekezdését a 21/2010. (II. 9.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

9

Az 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

Az 5. § (1) bekezdés e) pontja a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 6. § (1) bekezdés h) pontja a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

12

A 7. § (1) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatal” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.

13

A 8. § (1) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

A 8. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

15

A 9. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

16

A 9. § (4) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 9. § (6) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

18

A 9. § (8) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

19

A 10. § (7) bekezdése a 23. § (2) bekezdése alapján 2010. július 1-jén lép hatályba.

20

A 12. § (1) bekezdésében a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése az „és postai úton” szövegrészt hatályon kívül helyezte; a módosítás nem vezethető át. A 12. § (1) bekezdése a 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

21

A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

22

A 12. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

23

A 13. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 13. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 13. § (5) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

26

A 15. § (8) bekezdését a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdése iktatta be.

27

A 15. § (9) bekezdését a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdése iktatta be. A 15. § (9) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatal” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.

28

A 17. §-t és az azt megelőző "A vizsgáztatói névjegyzék" alcímet a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

29

A 20. § (3) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

31

A 22. § (2) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A 22. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 23. § (3) bekezdését a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont de) alpontja hatályon kívül helyezte.

34

A 1. számú melléklet 1. pontja a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3)–(4) bekezdése szerint módosított szöveg.

35

Az 1. számú melléklet 5. pontja a 21/2010. (II. 9.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

36

A 1. számú melléklet 9. pontja a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére