126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet
126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet
a közigazgatási versenyvizsgáról1
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Hatály
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a vizsgázóra, a vizsgáztatóra és a vizsgabiztosra.
(2)2 A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szervre, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központra (a továbbiakban: KSZK), a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére és a felkészítő tanfolyamot szervező, felnőttképzést folytató intézményre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) fogyatékos vizsgázó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy,
b) hátrányos helyzetű vizsgázó: az a vizsgára jelentkezés időpontjában 35. életévét be nem töltött jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,
c)3
d) közigazgatási versenyvizsga szakbizottság (a továbbiakban: szakbizottság): az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) keretében működő, a közigazgatási versenyvizsgával kapcsolatos egyes feladatok ellátására létrejött bizottság,
e)4 közigazgatási versenyvizsga-szervező (a továbbiakban: vizsgaszervező): a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
f) vizsgabiztos: aki az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgán a közigazgatási versenyvizsga rendjére vonatkozó szabályok betartását felügyeli,
g) vizsgázó: a Ktv. 10/C. § (1) bekezdésében meghatározott személy,
h) vizsgáztató: a közigazgatási versenyvizsga tananyagát számon kérő, e rendelet alapján felkért személy.
A versenyvizsga
3. § (1)5
(2)6 A versenyvizsgának írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki az írásbeli vizsga mindkét részvizsgáját sikeresen teljesítette.
(3) A versenyvizsga kétszintű: középszintű és felsőszintű. A felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező vizsgázó a versenyvizsgára történő jelentkezésnél kiválasztja, hogy középszintű vagy felsőszintű versenyvizsgát tesz. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező vizsgázó felsőszintű versenyvizsgát tesz. A vizsgázó a versenyvizsga szintjét a versenyvizsgára történő jelentkezés után nem változtathatja meg.
(4)7
A vizsgakövetelmények
4. §8 (1) A versenyvizsga tárgykörei:
a) alkotmány- és jogi ismeretek,
b) közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismeretek,
c) társadalomismeretek,
d) gazdasági és pénzügyi ismeretek, és
e) emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek.
(2) A versenyvizsga vizsgakövetelményeit – a szakbizottság javaslata alapján – az OKV Elnöksége hagyja jóvá.
(3) A versenyvizsga vizsgakérdései a vizsgakövetelményeken alapulnak, azokat a KSZK-nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslatai alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá.
(4) A versenyvizsga tananyagát a KSZK-nak a szakbizottság bevonásával kialakított javaslata alapján az OKV Elnöksége hagyja jóvá. A tananyagot legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.
(5) A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot a KSZK honlapján közzé kell tenni.
A vizsgarendszer felügyelete
5. § (1)9 A versenyvizsgarendszer felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. E jogkörében eljárva különösen:
a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által biztosított feltételeket, a versenyvizsgáztatás színvonalát,
b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,
c) elbírálja a vizsgázó versenyvizsgáról való kizárásáról hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,
d) vizsgálja a versenyvizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását,
e)10 ellenőrzi a versenyvizsgadíj elszámolását,
f) elbírálja a vizsgabizottság elnökének, illetve tagjának összeférhetetlenségével kapcsolatban hozott vizsgaszervezői döntés ellen benyújtott panaszt,
g) elbírálja a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásoló vizsgázói panaszt.
(2) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott feladatok ellátásában a KSZK közreműködik a miniszter által meghatározottak szerint.
A KSZK feladatai
6. § (1) A KSZK feladatai különösen:
a) országos felmérést végez a versenyvizsgarendszerrel kapcsolatban,
b) vezeti a versenyvizsgával összefüggő nyilvántartást, rendszerezi és összesíti a versenyvizsgára vonatkozó adatokat,
c) szervezi, koordinálja és lebonyolítja a versenyvizsgarendszerhez kötődő helyszíni monitoring vizsgálatokat,
d) az OKV elnökségének jóváhagyásával módszertani ajánlást ad ki a versenyvizsgák szervezéséhez, a vizsgabizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez,
e) szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére,
f) továbbképzést tart a vizsgáztatók, felkészülést segítő szakértők részére,
g) beszámol a miniszternek, valamint az OKV elnökségnek a tárgyévet követő április 30-ig a versenyvizsgák tapasztalatairól,
h)11 beszámol a miniszternek a vizsgadíjakkal kapcsolatos elszámolásokról.
(2) A KSZK az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott beszámolót a honlapján közzéteszi.
A vizsgaszervező
7. § (1)12 Versenyvizsgát a KSZK és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szervezhet.
(2) A vizsgabizottság működésével, a versenyvizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. A vizsgaszervező mint adatfeldolgozó közreműködik a KSZK által vezetett versenyvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.
(3) A vizsgaszervező vezetője felelős a versenyvizsga jogszabályokban foglaltak szerinti lebonyolításáért, a vizsgabizottság működésének jogszerűségéért.
Szervezett felkészülés a versenyvizsgára
8. § (1)13 A vizsgaszervező a versenyvizsgára történő felkészülés érdekében felkészítő tanfolyamot szervez, amelyen a vizsgázó szabad mérlegelése alapján, térítési díj ellenében vehet részt.
(2) A versenyvizsgára történő felkészülés érdekében a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő szervezet vagy személy is szervezhet felkészítő tanfolyamot.
(3)14 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyamon az OKV elnöksége által elfogadott és a miniszter által hatósági jogkörben engedélyezett képzési program szerint kell oktatni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tanfolyam díját a szervező maga állapítja meg, azonban az nem lehet magasabb, mint a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese.
A versenyvizsga díja
9. § (1) A versenyvizsga díja két részből áll, az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díjából. A vizsgadíjat vizsgarészenként (írásbeli, szóbeli) kell megállapítani. A vizsgadíj a köztisztviselői illetményalap 50%-a. Az írásbeli vizsgarész vizsgadíja a köztisztviselői illetményalap 20%-a, a szóbeli vizsgarész a köztisztviselői illetményalap 30%-a.
(2) A vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díját legkésőbb a vizsgarész megkezdését megelőző 3. munkanapig fizeti meg.
(3)15 A vizsgadíjat a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A vizsgázó által befizetett versenyvizsga díjat az alábbiak szerint kell megosztani:
a) a vizsgáztató bizottság elnökét és többi tagját a szóbeli vizsgarész díj 20–20%-a,
b) az írásbeli vizsgát javító vizsgáztatót az írásbeli vizsgarész díj 10%-a.
c) a vizsgabiztost az írásbeli és a szóbeli vizsgarész díj 5–5%-a,
d) a KSZK-t az írásbeli vizsgarész díj 10%-a és a szóbeli vizsgarész díj 5%-a,
e) a vizsgaszervezőt a fennmaradó összeg
illeti meg.
(4)16 A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget a vizsgaszervezőnek a versenyvizsgáztatás működtetésére kell fordítania. A vizsgaszervező a vizsgadíj felhasználásáról – a KSZK által meghatározott rendben – a KSZK felé negyedévente elszámol.
(5) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget a KSZK a versenyvizsga rendszer működtetésére köteles fordítani, amelynek felhasználásáról a KSZK évente beszámolót készít a miniszternek.
(6)17 A (3) bekezdés a)–c) pontjában foglalt összegek kifizetését a vizsgaszervező teljesíti.
(7) A versenyvizsga ismétlése esetén (a továbbiakban: ismétlővizsga) a versenyvizsga díjjal megegyező összegű díjat kell fizetni. Vizsgarész ismétlése esetén vizsgarész díjat kell fizetni. E díj megosztására a (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(8)18 Ha a vizsgázó a versenyvizsga elhalasztását kéri, akkor halasztási díjat kell fizetnie. A halasztási díj összege a köztisztviselői illetményalap 10%-a. A halasztási díj a vizsgaszervezőt illeti meg.
Adatkezelés
10. § (1) A KSZK a Ktv. 10/B. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet és működteti a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét (a továbbiakban: versenyvizsga adatbázis), amelynek segítségével a vizsgaszervező részére rendelkezésre bocsátja a versenyvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges adatokat.
(2) A vizsgázó – azonosítása érdekében – a versenyvizsgára történő jelentkezéskor azonosító kódot kap. A vizsgázó az azonosító kóddal használhatja a versenyvizsga elektronikus információs rendszerét. Az írásbeli vizsgarész feladatlapjain a vizsgázó azonosító kódját kell feltüntetni. A vizsgázó az azonosító kód használatával is kérhet az írásbeli vizsgarész eredményéről tájékoztatást.
(3) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a KSZK vezetője felelős. A KSZK vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.
(4) A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy kérelmére, saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve tájékoztatást kell adni. A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számítva legkésőbb 30 napon belül írásban kell megadni. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy adatainak helyesbítését, kijavítását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján, továbbá elektronikus formában a KSZK vezetőjétől írásban kérheti. A versenyvizsga adatbázisban szereplő személy saját adataiba betekinthet.
(5) A versenyvizsga adatbázisban nyilvántartott személy adatait a KSZK törli a nyilvántartásból, ha
a) a nyilvántartott személy az adatainak a törlését kéri, továbbá, ha
b) a nyilvántartott személy versenyvizsgájának érvényességi ideje lejárt.
(6) A KSZK a versenyvizsga adatbázisban szereplő adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából felhasználhatja.
(7)19 A közigazgatási szerv a hivatali kapuján keresztül hivatalos adatszolgáltatás kérhet a KSZK-tól a köztisztviselői állásra pályázó versenyvizsga bizonyítványáról.
Versenyvizsga időpontok
11. § (1) Versenyvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat, illetve – a vizsgázó jelentkezésére figyelemmel – a vizsgahelyszínt a KSZK koordinálásával a vizsgaszervező határozza meg. A KSZK a vizsgaidőpontról és a vizsgahelyszínről a vizsga időpontját megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatja a vizsgázót. Ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni. A KSZK köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgára való jelentkezéstől számított 60 napon belül.
(2) A vizsgaidőpontokat és vizsgahelyszíneket közzé kell tenni a KSZK honlapján.
(3) A vizsgaidőpont és a vizsgahelyszín a vizsgázó kérelmére módosítható. A kérelmet az értesítéstől számított legkésőbb 5 munkanapon belül lehet benyújtani a KSZK-hoz. A KSZK egy alkalommal köteles új vizsgaidőpontot és vizsgahelyszínt megjelölni.
(4) A vizsgaidőpontot és a vizsgahelyszínt a KSZK módosíthatja legkésőbb 15 nappal a már kitűzött vizsgaidőpontot megelőzően. Erről és az új vizsgaidőpontról, illetve vizsgahelyszínről a vizsgázót értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.
Jelentkezés a versenyvizsgára
12. § (1)20 A versenyvizsgára a KSZK honlapján történő regisztrációt követően, a KSZK által meghatározott jelentkezési lappal kell jelentkezni. A versenyvizsgára történő jelentkezést a KSZK-hoz kell megküldeni elektronikus úton. A vizsgázónak a jelentkezésben ki kell választania a vizsgahelyszínt, és meg kell jelölnie azt a vizsgarészt, amelyet teljesíteni kíván. Kizárólag szóbeli vizsgarészre csak az jelentkezhet, aki az írásbeli vizsgarészt már teljesítette. A KSZK-hoz beérkezett jelentkezéseket a KSZK továbbítja a vizsgázó által vizsgahelyszínként megjelölt vizsgaszervezőhöz.
(2)21 A vizsgázónak az írásbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgaszervezőnek átadja
a) a végzettségét igazoló oklevél hitelesített vagy egyszerű másolatát,
b) az írásbeli vizsgarész díjának befizetését igazoló szelvény egyszerű másolatát.
(3)22 A vizsgaszervező ezen dokumentumokat rögzíti a versenyvizsga adatbázisban.
(4) A vizsgázónak a versenyvizsgára történő jelentkezésekor nem kell mellékelnie a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat, ha a versenyvizsga letételekor már közszolgálati jogviszonyban áll.
(5) A vizsgázó az írásbeli vizsgarészre történő jelentkezéssel egyidejűleg a szóbeli vizsgarészre is jelentkezhet.
(6) A megkezdett versenyvizsga két év alatt tehető le, ha erre nem kerül sor, akkor a versenyvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Két év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsga érvényét veszti. A versenyvizsga megkezdettnek tekintendő az írásbeli vizsgarészre történő első vizsgaidőpont kijelölésével.
A versenyvizsga menete
13. § (1) Az írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésére külön napon kerül sor. A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarésze között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie; ettől a vizsgázó írásbeli kérelmére el lehet térni.
(2)23 Az írásbeli vizsgarész két részvizsgából áll: egy tesztfeladatsorból (a továbbiakban: teszt) és egy esszéből. A teszt megoldására egy óra, az esszé kidolgozására másfél óra áll rendelkezésre. A részvizsga akkor sikeres, ha azon a vizsgázó legalább 60 pontot szerzett.
(3)24 Az esszé kidolgozását a vizsgázó akkor kezdheti meg, ha a tesztet sikeresen teljesítette. A sikertelen esszé külön is megismételhető.
(4) A vizsgázó a versenyvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat.
(5)25 A sikertelen és a már teljesített versenyvizsga, vizsgarész vagy részvizsga korlátlan számban megismételhető. A teljesített versenyvizsga (vizsgarész) megismétlése esetén a jobb vizsgaeredményt kell figyelembe venni.
(6) A versenyvizsga és az ismétlővizsga között legalább 15 munkanapnak kell eltelnie.
14. § (1) A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt, a versenyvizsga helyszínén kell igazolnia személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja, vagy személyazonosságát nem tudja igazolni, továbbá ha a 12. § (2) bekezdésben meghatározott iratai hiányoznak, vagy azokat nem tudja bemutatni, akkor nem vehet részt a vizsgán.
(2) A vizsgázónak a szóbeli vizsgarész megkezdését megelőzően be kell mutatnia a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt a vizsgabiztosnak.
(3) Az írásbeli vizsgarészen a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a kizárás jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetében, vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó versenyvizsgáját felfüggesztheti. A rendzavarás tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vizsgaszervező vezetője – a jegyzőkönyv alapján – írásban dönt a vizsgázó kizárásáról, amely döntést a vizsgázó számára meg kell küldeni. Kizárás esetében a versenyvizsga érvénytelen. A vizsgázó a kizárással szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül panasszal élhet a miniszternél, akinek a döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
15. § (1) A szóbeli vizsgarész letétele – az OKV titkára által kijelölt – háromtagú vizsgabizottság előtt történik.
(2) A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az előre összeállított kérdések közül a 4. § (1) bekezdésben meghatározott ismeretkörönként egy-egy kérdésre önállóan és összefüggően válaszol. A vizsgabizottság az ismeretkörökhöz tartozó, további kérdések megválaszolását is kérheti a vizsgázótól.
(3) A szóbeli vizsgán a 14. § (3) bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a vizsgabiztos feladatait a vizsgabizottság elnöke látja el.
(4) A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet (2. számú melléklet) kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a vizsgázó személyes adatait (neve, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye), a versenyvizsga szintjét, időpontját és értékelését. A jegyzőkönyvet a vizsgabiztos vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.
(5) A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó legalább 60 pontos teljesítményt ért el.
(6) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a versenyvizsga szabályzatát. A versenyvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(7) A fogyatékos vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az írásbeli és szóbeli vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, szükség esetén biztosítani kell az írásbeli vizsga szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli vizsga írásbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított versenyvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. A felváltást a versenyvizsgára történő jelentkezéskor kell kérni.
(8)26 A vizsgaszervező saját hatáskörben biztosítja a 9. § (3) bekezdésében meghatározott kifizetésekhez kapcsolódó járulékok megfizetését.
(9)27 A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve mint vizsgaszervező az általa lebonyolított vizsgák tekintetében a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget az elszámolással egyidejűleg, negyedévente utalja át a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
A vizsgabizottság
16. § (1) A vizsgabizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot, továbbá az írásbeli vizsgarészt javító vizsgáztatót és egy póttagot – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. Az írásbeli vizsgarészt javíthatja arra külön felkért vizsgáztató vagy a vizsgabizottság tagja. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A felkérés szólhat az írásbeli vizsgarészen és a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra együttesen vagy külön-külön.
(2) A vizsgaszervező a vizsgabizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát a vizsga időpontját megelőző 10 munkanappal korábban megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot is javasol. A vizsgabizottság tagjának, vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson.
(3) Az írásbeli vizsgát javító vizsgáztató és az – esetlegesen – őt helyettesítő póttag esetében is megfelelően alkalmazni kell a (2) bekezdést.
(4) A vizsgabizottság és a póttag felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával, valamint az elektronikus vizsganyilvántartó-könyv vezetésével kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.
(5) A vizsgáztató felkérhető
a) az írásbeli vizsgarész javítására,
b) a szóbeli vizsgarészen történő vizsgáztatásra,
c) az a) és b) pontban foglaltakra együttesen.
(6) A vizsgabizottság elnöke felel a szóbeli vizsgarész jogszabályban foglaltak szerinti lebonyolításáért és a vizsgabizottság szakszerű működéséért.
(7) A vizsgabizottság tagja, elnöke és a vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont], valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló vizsgázónak a vizsgáztatásában, illetve, ha a vizsgázó felkészítésében felkészítő tanfolyam keretében részt vett, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, a vizsgáztatásban nem vehet részt, helyette a vizsgabizottság póttagja jár el. A vizsgabizottság tagjának kizárására irányuló bejelentést a vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt a vizsgaszervezőnél nyomban meg kell tennie. Ha a vizsgaszervező a bejelentést alaposnak találja, a kizárással érintett tag helyett a vizsgabizottság póttagja jár el. Amennyiben a vizsgabizottság elnöke kerül kizárásra, az elnöki tisztet a vizsgaszervező által kijelölt másik tag látja el.
(8) A vizsgaszervezőnek a kizárással kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 napon belül panasszal élhet a miniszternél. A panasz benyújtásától függetlenül a vizsgaszervező döntését végre kell hajtani. A miniszter a panaszról 15 napon belül dönt. Ha a miniszter a panasznak helyt ad, akkor – a vizsgázó kérelmére – a szóbeli vizsgarész eredményét megsemmisíti. Ebben az esetben a szóbeli vizsgarészt meg kell ismételni, azonban az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni.
17. §28
A versenyvizsga értékelése, a vizsgabizonyítvány
18. § (1) A versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét külön kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész részvizsgáit külön kell értékelni.
(2) A teszt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyi ismeretek vizsgázó által történő elsajátítását méri fel. A tesztre legfeljebb 100 pont adható.
(3) Az esszé a vizsgázó 4. § (1) bekezdésében meghatározott ismeretekkel kapcsolatos rendszerszerű gondolkodásnak, a vizsgázó ezekről alkotott véleményének, továbbá írásbeli fogalmazási és stilisztikai, nyelvhelyességi-helyesírási, valamint számítástechnikai készségének feltárására irányul. Az esszére legfeljebb 100 pont adható.
(4) Az írásbeli vizsgarész eredményéről a vizsgázót tájékoztatni kell. Az írásbeli vizsgarész eredményéről – a vizsgázó kérelmére – a vizsgaszervező jegyzőkönyvmásolatot biztosít.
(5) A szóbeli vizsgarész kérdései a vizsgázó tárgyi tudásának, döntési képességének, kommunikációs- és beszédképességének, valamint problémamegoldó és reagáló képességének feltárására irányulnak. A szóbeli vizsgarész legfeljebb 100 ponttal értékelhető. Szóbeli vizsgarész esetében a vizsgabizottság a vizsgázó vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és döntését a vizsgaeredmények megszületését követően, nyilvánosan hirdeti ki.
(6) A vizsgabizottság a versenyvizsga bizonyítványt csak abban az esetben állítja ki, ha a jelölt a versenyvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészét is eredményesen teljesítette. Az összesített eredmény alapján a jelöltnek legalább 180 pontot kell elérnie.
(7) A fogyatékos vizsgázó versenyvizsgáját egyedileg kell pontozni, figyelemmel az e §-ban meghatározottakra.
(8) Az eredményes versenyvizsgáról a vizsgázó e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap, amely átvételére a szóbeli vizsgarészt követően az eredményhirdetéskor kerül sor. A bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és tagjai írják alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsganyilvántartó-könyv (4. számú melléklet) alapján – a vizsgaszervező tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállításának díja a köztisztviselői illetményalap 20%-a. A tanúsítvány tartalma megegyezik a bizonyítványéval. A tanúsítvány kiállításának díja a vizsgaszervezőt illeti meg.
(9) Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
Jogorvoslat
19. § (1) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a teszt és az esszé eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kijavított esszé megtekintésére.
(2) A versenyvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt a versenyvizsgára történő jelentkezéssel összefüggésben a KSZK vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a panasz a KSZK mint vizsgaszervező eljárását kifogásolja, akkor a panaszt a miniszterhez kell benyújtani. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.
A versenyvizsgáról való távolmaradás
20. § (1) Ismétlővizsgát kell tenni, ha a vizsgázó a vizsgáját alapos indok nélkül megszakítja.
(2) Amennyiben a vizsgázó az írásbeli, vagy a szóbeli vizsgarészen nem jelenik meg, a vizsgabiztos a távolmaradás tényét a vizsgajegyzőkönyvbe rögzíti. A távolmaradás következménye – a (3) bekezdés kivételével –, hogy az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgarész eredménytelen és a vizsgázónak ismétlővizsgát kell tennie.
(3)29 A vizsgázó távolmaradását alapos és igazolt okra hivatkozva a vizsgaszervezőnél kimentheti és egy alkalommal új vizsgaidőpont kitűzését kérheti. A kérelmet a vizsgaszervező vezetője bírálja el. Ha a vizsgaszervező a kérelemnek helyt ad, akkor az új vizsgarészen való részvétel díjmentes.
(4) A vizsgázó indokolt és igazolt okból a vizsgaszervezőnél kérheti a már kitűzött vizsgarész elhalasztását. A kérelemről a vizsgaszervező vezetője dönt, amelyről a vizsgázót írásban értesíti.
21. §30
Díjkedvezmény
22. § (1) A hátrányos helyzetű vizsgázó, a fogyatékos vizsgázó, valamint az aki, a vizsgára jelentkezés időpontjában gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, mentesül a vizsgadíj 50%-a alól. A vizsgadíjból járó kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe.
(2)31 A vizsgadíjkedvezmény iránti kérelmet a vizsgaszervezőhöz kell benyújtani a vizsgára történő jelentkezéskor.
(3)32 A kedvezmény iránti kérelem elutasításával szemben panasszal lehet élni a miniszternél, aki azt 15 napon belül elbírálja.
Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 10. § (7) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3)33
1. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez
a közigazgatási versenyvizsgáról
........................................... |
................................... |
vizsgabiztos |
vizsgáztató |
........................................... |
.................................... |
vizsgabizottság tagja |
vizsgabizottság tagja |
3. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez
|
Elérhető pontszám |
Elért pontszám |
Írásbeli vizsga teszt–feladatsor vizsgarész eredménye |
100 |
............ |
Írásbeli vizsga esszé vizsgarész eredménye |
100 |
............ |
Szóbeli vizsga eredménye |
100 |
............ |
Összesített eredmény |
300 |
............ |
........................................... |
....................................... |
vizsgabizottság tagja |
vizsgabizottság tagja |
4. számú melléklet a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelethez
Sor- |
A bizonyítvány kiállításának időpontja |
A vizsgázó neve, anyja neve, szül. helye, ideje |
A bizonyítvány |
A vizsga- |
Megjegyzés |
|||||||
|
|
|
Teszt-feladatsor eredménye pontszám formájában |
Esszé eredménye pontszám formájában |
Szóbeli vizsga eredménye pontszám formájában |
Összesített eredmény pontszám formájában |
|
|
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A rendeletet a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 1. napjával.
Az 1. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Az 1. § (2) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatalra” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés a) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.
A 2. § c) pontját a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont da) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § e) pontjának a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatal” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.
A 3. § (1) bekezdését a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont db) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 21/2010. (II. 9.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 4. § a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés e) pontja a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés h) pontja a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatal” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.
A 8. § (1) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (8) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (7) bekezdése a 23. § (2) bekezdése alapján 2010. július 1-jén lép hatályba.
A 12. § (1) bekezdésében a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése az „és postai úton” szövegrészt hatályon kívül helyezte; a módosítás nem vezethető át. A 12. § (1) bekezdése a 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (5) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (8) bekezdését a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (9) bekezdését a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdése iktatta be. A 15. § (9) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrésze helyébe a „közigazgatási hivatal” szövegrész lép a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján. E módosító rendelet 8. § (2) bekezdése alapján 2010. szeptember 1. napján lép hatályba.
A 17. §-t és az azt megelőző "A vizsgáztatói névjegyzék" alcímet a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. §-t megelőző alcímet a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont dc) alpontja, a 21. §-t e módosító rendelet 10. § d) pont dd) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (2) bekezdése a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (3) bekezdését a 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § d) pont de) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 1. számú melléklet 1. pontja a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3)–(4) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 5. pontja a 21/2010. (II. 9.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 1. számú melléklet 9. pontja a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás