1269/E/2009. AB határozat
1269/E/2009. AB határozat*
2010.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó egy konkrét reklám kapcsán fordult az Alkotmánybírósághoz. A kifogásolt internetes reklám az indítványozó álláspontja szerint jogsértő tevékenységet valósított meg, mert ellentétes volt a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) számos kötelmi jogi rendelkezésével, valamint a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) a lopás törvényi tényállását tartalmazó 316. §-ával. Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy az Alkotmány 77. § (2) bekezdésébe üköző, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet okoz, hogy a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény nem tiltja a jogbiztonságot, a forgalom biztonságát, a szerzett jogok védelmét, a szerződési szabadságot sértő, illetve a bűncselekményt megvalósító reklámok tilalmát.
Az előkészítő eljárás során az Alkotmánybíróság Főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. Az indítványozó pótlólagos beadványában tartalmilag megismételte az alkotmányossági kifogását, és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényre (a továbbiakban: Grtv.), valamint az Alkotmány 13. § (1) bekezdésére és 77. § (2) bekezdésére hivatkozva kezdeményezte.
2. Az Alkotmány indítványban hivatkozott rendelkezései:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a szabályozza. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának két együttes feltétele van: a jogalkotó jogszabályi felhatalmazáson alapuló, vagy feltétlen jogszabályi rendezést igénylő kérdésben jogalkotói kötelezettségének nem tesz eleget; és a jogalkotói kötelezettség elmulasztásának eredményeként alkotmányellenes helyzet keletkezik. „Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja, hogy a jogalkotói mulasztásnak és az alkotmányellenes helyzetnek együttesen kell fennállnia [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].
2. Jelen ügyben az indítványozó egyrészt az Alkotmány 13. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely kimondja: „A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” Emellett az indítványozó az Alkotmány 77. § (2) bekezdésére hivatkozott, amely így rendelkezik: „Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.”
Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján úgy foglalt állást, hogy az Alkotmány hivatkozott rendelkezései és a Grtv. között nincs olyan alkotmányjogi összefüggés, amely megalapozhatná mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatát. A Grtv. reklámtilalmi rendelkezéseinek az indítványozó által vélelmezett hiányossága nem érinti az Alkotmányban elismert tulajdonhoz való jogot és az Alkotmány mindenkire nézve kötelező voltát. A Ptk.-ban elismert konkrét tulajdonosi jogok sérelméhez vezető reklámok esetén a jogosultak a polgári jog szabályai szerint nyerhetnek jogvédelmet. Bűncselekmény megvalósulása esetén pedig a Grtv. nem akadályozza a Btk. alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653–654.; 32/2000. (X. 20.) AB határozat, ABH 2000, 215, 220.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.].
Következésképpen az Alkotmánybíróság a Grtv.-vel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2010. július 6.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||||||||
alkotmánybíró |
||||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás