Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

127/D/2009. AB határozat

127/D/2009. AB határozat*

2011.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 11.Kpk.45.818/2008/7. számú végzésével szemben előterjesztett, a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 83/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 11.Kpk.45.818/2008/7. számú végzésével szemben előterjesztett, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény indítványban megjelölt rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.


I n d o k o l á s

I.

1. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 83/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgyr.) 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása érdekében. Indítványában a Kgyr. 1. § (2) bekezdését azért támadja, mert az a havibérletek érvényességi idejére vonatkozó szabályokat oly módon állapítja meg, hogy az ellentétes a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt határidő számítási szabályokkal. A Pp. vonatkozó szakasza ugyanis azt mondja, hogy a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdőnapnak.
Ezzel szemben a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BKV Zrt.) havibérleteinek érvényességére vonatkozó szabályok szerint azok az adott hónap adott napjától a következő hónapnak a kezdőnapot megelőző napjáig használhatók, illetve a hónap 1-jei kezdőnap esetén a hónap utolsó napjáig érvényesek.
Az indítványozó szerint a Kgyr. szabálya a fenti okból magasabb szintű jogszabályba ütközik, és emiatt sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, illetve egyúttal a 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamisággal is ellentétes.

2. Az indítványozó támadja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdését, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek (a továbbiakban: Tpvt.) 1. § (1) bekezdését, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 2. §-át arra hivatkozva, hogy azok értelmezése alkotmányellenes.
Az indítványozó ugyanis a Kgyr. vonatkozó szabályával a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) fordult és kérte, hogy állapítsa meg a Kgyr. szabályainak a fogyasztók megtévesztésére alkalmas voltát, illetve a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. A GVH B-1067/2008/005 számú végzésében megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn. Indokolásában kifejtette, hogy a közösségi közlekedés a maximált hatósági árak kategóriájába tartozik. A viteldíjak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítását – így a havibérlet érvényessége idejének kitételét – nem a bejelentett BKV Zrt., hanem az Ötv. 16. § (1) bekezdése és Ártv. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján Budapest Főváros Közgyűlése gyakorolja. A GVH tehát megállapította, hogy tekintettel arra, hogy a panaszolt határidő számítási mód, illetve a „havibérlet” elnevezés nem egy gazdasági versenyben résztvevő vállalkozás piaci magatartása, hanem hatósági döntés következménye, a jelen esetben így a BKV Zrt. a jegyek érvényességi idejét és elnevezését nem saját maga állapítja meg, hanem csak alkalmazza, a bejelentett magatartással kapcsolatban a Tpvt. sem személyi, sem a tárgyi hatálya nem áll fenn.
Az indítványozó a GVH végzése ellen a Fővárosi Bíróságon jogorvoslattal élt, aki azt 11.Kpk.45.818/2008/7. számú végzésével elutasította. A Fővárosi Bíróság indokolásában egyetértett a GVH végzésében felhozott érvekkel, megállapítva, hogy a „havibérlet” elnevezés nem egy gazdasági versenyben résztvevő vállalkozás piaci magatartása, hanem hatósági döntés következménye, vagyis az nem tartozik a Tpvt. hatálya alá.
Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és Kgyr. 1. § (2) bekezdése alkotmányellenessége mellett kérte annak megállapítását is, hogy az Ötv. 16. § (1) bekezdése, a Tpvt., valamint az Ártv. értelmezése alkotmányellenes.


II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„44/A. §. (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”

2. A Kgyr.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos, támadott rendelkezése:
„1. § (2) A különböző havi bérletek tetszőleges kezdőnappal válthatóak, érvénytartamuk egy hónap. Az adott hónap adott napjától a következő hónapnak a kezdőnapot megelőző napjáig használható, a hónap 1-jei kezdőnap esetén a hónap utolsó napjáig érvényes. (Például a hónap 10-étől váltott bérlet a következő hónap 9-éig érvényes).
Használatuk igazolványhoz kötött: a teljesárú bérletek csak általános bérletigazolványban, a tanuló bérletek csak érvényes diákigazolvánnyal, a nyugdíjas, és a mozgáskorlátozott értékszelvények csak érvényes nyugdíjas bérletigazolványban használhatók. A teljesárú budapesti egyesített havi bérletek a Volánbusz Zrt. által kiadott Volán BKSZ dolgozói bérletigazolványokkal is használhatók.”

3. A 74/2009. (X.10.) Főv. Kgy. rendeletnek az indítvány elbírálásakor hatályos, érintett rendelkezése:
„1. § (4) A különböző havi bérletek (budapesti, környéki, HÉV) tetszőleges kezdőnappal válthatóak, érvénytartamuk egy hónap. Az adott hónap adott napjától (kezdőnaptól) a következő hónapnak a kezdőnappal megegyező napot megelőző napjáig használható, a hónap 1-jei kezdőnap esetén a hónap utolsó napjáig érvényes. (Például a hónap 10-étől váltott bérlet a következő hónap 9-éig érvényes, a február 1-jétől váltott február 28-áig, a március 1-jétől váltott március 31-éig érvényes és így tovább). Használatuk igazolványhoz kötött: a teljes árú bérletek csak érvényes általános bérletigazolványban, a tanuló- bérletek csak érvényes diákigazolvánnyal, a nyugdíjas, és a mozgáskorlátozottaknak szóló bérletek csak érvényes nyugdíjas bérletigazolványban, a kisgyerekeseknek szóló bérletek csak érvényes kisgyerekes bérletigazolványban használhatók. A teljes árú budapesti havi bérletek a Volánbusz Zrt. által kiadott Volán-BKSZ bérletigazolványokkal is használhatók.”

4. A Tpvt. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével – (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá – a II–III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével – a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.”

5. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”

6. Az Ártv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve – állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.”
„7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.
(2) A termék hatósági árát az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kell megállapítani, ha az árat a miniszter állapítja meg, vagy az árat az állami költségvetés támogatja.”


III.

Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozó által benyújtott alkotmányjogi panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek.

1.1. Az Abtv. vonatkozó rendelkezései értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszát, melyet a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 11.Kpk.45.818/2008/7. számú, 2008. november 2. napján kelt végzése ellen terjesztett elő, 2008. november 27. napján vett kézhez. Ezt követően az Alkotmánybíróságnak címzett küldeményét 2009. január 26. napján adta postára. Az Alkotmánybíróság 64/2002. (XII. 3.) AB határozata szerint az alkotmányjogi panaszra nyitvaálló határidőn belül postára adott indítványt időben érkezettnek kell tekinteni. [64/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 348, 351.] Az alkotmányjogi panaszt tehát a jogorvoslati jog kimerítése után, a 60 napos határidőn belül nyújtották be, így ebben a tekintetben a törvényi feltételeknek megfelel.
1.2. Az indítványozó alkotmányjogi panasz keretében kérte a Tpvt. 1. § (1) bekezdésének, az Ötv. 16. §-ának, illetve az Ártv. 2. §-ának megsemmisítését. Érdemben az indítványozó alkotmányjogi panasza mégsem e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására irányult, s az indítványozó nem fejtette ki, hogy az alkotmányellenesség megállapítását milyen alkotmányos indokokkal támasztja alá. Az indítványozó csupán idézte az érintett rendelkezésben foglaltakat, s azt állította, hogy a téves értelmezés sérti a jogbiztonságot.
Az indítványozó álláspontja szerint mind a GVH, mind a Fővárosi Bíróság alkotmányellenesen értelmezte a Tpvt., az Ötv. és az Ártv. említett rendelkezéseit. A Tpvt. hatályát rögzítő rendelkezés azon kitétele, mely a „törvény eltérő rendelkezései”-re utal, az indítványozó szerint azt jelenti, hogy a GVH a nem piaci magatartásokat is vizsgálhatja. Ezzel szemben a GVH éppen erre alapozva nem bírálta el az indítványozó által kezdeményezett ügyet. Hasonlóan, az Ártv. valamely, az indítványozó által nem azonosított szabálya az indítványozó szerint nem értelmezhető úgy, mint amely a Tpvt. szabályai alól „felmentést” ad, hanem éppen annak megtartását írja elő. Végül, az indítványozó álláspontja szerint az Ötv. sem ad „felmentést” a Tpvt. alól, mivel annak 16. §-a éppen azt mondja ki, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére alkothat rendeletet.
A szóban forgó jogszabályi rendelkezések tehát az indítványozó szerint alkotmányellenes értelmet nyertek a Fővárosi Bíróság végzésében. Ezért nem magukat a jogszabályi rendelkezéseket, hanem azok értelmezését tartotta alkotmányellenesnek.
„Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. §-a, illetőleg az Abtv. határozza meg. Törvényi rendelkezések absztrakt értelmezésére, illetőleg a bírói ítéletben foglalt jogértelmezés alkotmányosságának felülvizsgálatára sem az Alkotmány, sem az Abtv. nem hatalmazza fel az Alkotmánybíróságot. Így e kérelmek érdemi elbírálására az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel.” [78/D/1993. AB végzés, ABH 1994, 904.; 1313/D/1993. AB végzés, ABH 1994, 935; 35/2005. (IX. 29.) AB határozat, ABH 2005, 379, 388.; 68/D/2007. AB végzés, ABH 2007, 2778, 2779-2780.]
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a tekintetben az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül – visszautasította.

2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában tulajdonképpen a Kgyr. 1. § (2) bekezdésének alkotmányellenességének megállapítását kezdeményezte.

2.1. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálata során észlelte, hogy a Kgyr.-t az indítvány benyújtását követően hatályon kívül helyezték. Az indítvány elbírálásakor a BKV Zrt. hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való meghatározásáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 74/2009. (X. 10.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgyr2.) van hatályban. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét kivételesen, az Abtv. 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.; 335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.]. Mivel az indítvány az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtásakor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytatta le a vizsgálatot.

2.2. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel ezért azt vizsgálta, hogy a Kgyr. vonatkozó szabálya ellentétes-e a Pp. 103. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt határidő számítási szabállyal.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási jogkörét az Alkotmány és az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. A Kgyr. felhatalmazó rendelkezései között található az Ötv. 16. § (1) bekezdése, mely szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A Kgyr. emellett hivatkozik az Ártv. 7. §-ában foglalt felhatalmazásra is, mely alapján a helyi önkormányzat megalkotja a legalacsonyabb és a legmagasabb hatósági árat.
A Kgyr. 1. § (2) bekezdése szerint a havibérletek tetszőleges kezdőnappal válthatók, érvénytartamuk egy hónap. A havibérletek az adott hónap adott napjától a következő hónapnak a kezdőnapot megelőző napjáig használható, a hónap 1-jei kezdőnap esetén a hónap utolsó napjáig érvényesek. Példaként hozza a jogszabály, hogy ha a hónap 10. napján vételezzük a havibérletet, akkor az a következő hónap 9. napjáig érvényes.
A Kgyr. a felhatalmazó rendelkezéseit figyelembe véve nem állapítható meg az abban foglalt szabályoknak a Pp. rendelkezéseivel való összhangjának kötelezettsége. A Kgyr.-t megalkotó Fővárosi Közgyűlés tehát a havi bérletek érvényességi tartamára vonatkozó szabályokat a Pp. határidő számítási szabályaitól függetlenül alkothatta meg.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy a Pp. célja alapvetően a polgári útra tartozó jogviták pártatlan eldöntése, a polgári ügyek körében felmerült jogviták eljárási alapelveinek és konkrét eljárási cselekményeire vonatkozó szabályainak meghatározása. A Pp.-ben alkalmazott határidő számítási szabályok igazodnak a Pp. által szabályozott eljárási cselekmények jellegéhez, így azok kialakításakor a határidők elmulasztásához vagy betartásához fűződő jogkövetkezmények rendelkeznek meghatározó jelentőséggel.
A BKV Zrt. havi bérletének érvénytartama viszont a szolgáltatásnyújtás logikáját követi azzal, hogy a megszabott időtartam alatt jogosít a BKV Zrt. járműveinek használatára. A havibérlet ennek megfelelően a vásárlás napjától éppen egy hónapig érvényes azáltal, hogy nem kezd meg egy másik hónapot, hanem a kezdőnapot megelőző napon 24.00 óráig érvényes. Ha ez nem így lenne, akkor valójában az adott hónapban található naptári napoknál egy naptári nappal tovább vehetnék igénybe a szolgáltatást. Ugyanezt a logikát követik a hetijegyek és kéthetes bérletek érvényességi idejére vonatkozó szabályok, mivel azok is a feltüntetett nap 0 órájától az azt követő hatodik (vagy tizenharmadik) nap 24 órájáig érvényesek.
Ezek alapján nem állapítható meg, hogy a Kgyr. 1. § (2) bekezdése ellentétes a Pp. rendelkezéseivel, valamint az sem, hogy ez a jogbiztonság elvét sértené. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével és 2. § (1) bekezdésével összefüggésben elutasította.

Budapest, 2011. július 5.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

 

 

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bihari Mihály s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Bragyova András s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

 

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

 

alkotmánybíró

alkotmánybíró

 

Dr. Stumpf István s. k.,

előadó alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére