13/2009. (IX. 16.) KvVM utasítás

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számviteli politikájának jóváhagyásáról, valamint a pénzkezelési szabályzat és a felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezésről és a leltárkészítésről és leltározásról szóló szabályzat közzétételéről¹

2009.11.20.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24. ) Korm. rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet alapján, a számviteli politikával kapcsolatos vezetői feladatokra teljesítésére, továbbá a pénzkezelési szabályzat, valamint az elhasznált vagyontárgyaknak selejtezése szabályzatának elkészítésére vonatkozó felhatalmazások alapján, a következő utasítást adom ki:

1. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) az utasítás 1. számú melléklete szerinti számviteli politikáját jóváhagyom.

(2) A számviteli politika keretében a Minisztérium

a) pénzkezelési szabályzatát az utasítás 2. számú melléklete,

b) felesleges vagyontárgyai hasznosításának, selejtezésének szabályzatát az utasítás 3. számú melléklete,

c) leltárkészítési és leltározási szabályzatát az utasítás 4. számú melléklete

szerint állapítom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a kiadmányozás napján lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számviteli politikájának jóváhagyásáról, valamint a pénzkezelési szabályzat és a felesleges vagyontárgyak selejtezésről szóló szabályzat közzétételéről szóló 25/2006. KvVM utasítás és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számviteli politikájának jóváhagyásáról, valamint a pénzkezelési szabályzat és a felesleges vagyontárgyak selejtezésről szóló szabályzat közzétételéről szóló 25/2006. KvVM. utasítás módosításáról szóló 21/2007. KvVM utasítás hatályát veszti.

1. számú melléklet a 13/2009. (IX. 16.) KvVM utasításhoz

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
SZÁMVITELI POLITIKÁJA

Jelen számviteli politika a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) szervezeti egységeire, valamint az éves költségvetési törvényben a XVI. fejezet 1. cím (KvVM Igazgatás) eredeti előirányzataira és azok évközi módosításaira terjed ki.

A számviteli politika célja, hogy rögzítse az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint ezen rendelet 2. §-ában előírt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény államháztartás szervezeteinél alkalmazandó előírásai, egységes szerkezetbe foglalt szövege alapján a végrehajtásra vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják az intézmény sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését.

A MINISZTÉRIUM BEMUTATÁSA

1. Fejezet száma: XVI.

Fejezet megnevezése: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

2/a. Azonosító adatai:

Törzskönyvi nyilvántartási szám 308362

Megnevezése: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Székhelye: 1011 Budapest, Fő u. 44–50.

Államháztartási szakfeladatrendi besorolása:

2009. december 31-ig 751120 A kormányzati szervek igazgatása

2010. január 1-jétől 841215 Környezetvédelem és természetvédelem központi igazgatása és szabályozása

841216 Vízügy központi igazgatás és szabályozása

Államháztartási azonosító: 039046

Alapító okirat száma, kelte: VIII/1377/2/2009., 2009. június 26.

2/b. Szervezeti felépítése:

A Minisztérium szervezete az államtitkár és a szakállamtitkárok, valamint a kabinetfőnök munkáját közvetlenül segítő és általuk felügyelt szervezeti egységekre, valamint a munka szervezését és az együttműködést szolgáló szervezetekre tagozódik.

A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

A) Miniszteri kabinet, amelynek vezetője, a kabinetfőnök által közvetlenül irányított szervezeti egységek:

a) Miniszteri titkárság

b) Kommunikációs, humánpolitikai és parlamenti főosztály

ba) Sajtó osztály

bb) Társadalmi kapcsolatok és környezeti nevelés osztály

bc) Humánpolitikai osztály

bd) Parlamenti osztály

c) Költségvetési főosztály

ca) Fejezeti költségvetési osztály

cb) Pénzügyi és számviteli osztály

cc) Vagyongazdálkodási és vagyonkezelési osztály

B) Ellenőrzési főosztály

a) Belső ellenőrzési osztály

b) Fejezeti ellenőrzési osztály

Az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

a) Államtitkári titkárság

b) Államigazgatás-koordinációs főosztály

ba) Szervezetrendszer irányítási osztály

bb) Felügyeleti osztály

A koordinációs és jogi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

a) Koordinációs és jogi szakállamtitkári titkárság

b) Közigazgatási és jogi főosztály

ba) Jogszabály-előkészítő osztály

bb) Közigazgatási, koordinációs és hatósági osztály

bc) Szervezési és ügykezelési osztály

bd) Biodiverzitás osztály

c) Informatikai főosztály

ca) Ágazati informatikai koordinációs osztály

cb) Környezetvédelmi informatikai osztály

A környezetmegőrzési szakállamtitkár irányításával működő szervezeti egységek:

a) Környezetmegőrzési szakállamtitkári titkárság

b) Környezetmegőrzési főosztály

ba) Integrált szennyezésmegelőzési osztály

bb) Környezet-egészségügyi, -biztonsági és hatásvizsgálati osztály

c) Hulladékgazdálkodási főosztály

ca) Gazdasági szabályozási osztály

cb) Hulladékkezelési osztály

c) Környezetfejlesztési főosztály

ca) Levegő, zaj és közlekedési osztály

cb) Fejlesztéskoordinációs és környezettechnológiai osztály

A természetvédelmi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

a) Természetvédelmi szakállamtitkári titkárság

b) Természetmegőrzési főosztály

ba) Ökológiai osztály

bb) Natura 2000 osztály

bc) Birtokügyi osztály

bd) Természetvédelmi monitoring osztály

c) Nemzeti parki és tájvédelmi főosztály

ca) Agrárharmonizációs és vagyonkezelési osztály

cb) Tájvédelmi és ökoturisztikai osztály

cc) Természetvédelmi őrszolgálati és erdészeti osztály

cd) Barlang- és földtani osztály

A vízügyi szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

a) Vízügyi szakállamtitkári titkárság

b) Víz-kárelhárítási főosztály

ba) Árvízvédelmi, folyó és tószabályozási osztály

bb) Vízrendezési és térségi vízpótlási osztály

c) Vízgyűjtő-gazdálkodási főosztály

ca) Vízgyűjtő-gazdálkodási osztály

cb) Felszíni vizek védelmének osztálya

cc) Felszín alatti vizek védelmének osztálya

cd) Talajvédelmi és környezeti kármentesítési osztály

d) Vízgazdálkodási főosztály

da) Vízellátási osztály

db) Szennyvízelvezetési és -tisztítási osztály

dc) Vízügyi koordinációs osztály

A környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

a) Környezet- és klímapolitikai szakállamtitkári titkárság

b) Stratégiai főosztály

ba) Környezetpolitikai osztály

bb) EU koordinációs osztály

c) Nemzetközi kapcsolatok és klímapolitikai főosztály

ca) Nemzetközi kapcsolatok osztály

cb) Klímapolitikai osztály

2/c. Szervezeti kapcsolódásai:

Nincs.

2/d. Tevékenységi köre:

Szakmai feladatokat meghatározó jogszabályok különösen:

– 165/2006.(VII. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről,

– 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,

– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,

– 1995. évi XCIII. tv. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról,

– 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,

– 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek,

– 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről,

– 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól,

– 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről,

Alapító okirat szerinti alaptevékenység:

a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára,

b) előkészíti a törvények és kormányrendeletek tervezeteit,

c) előkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait,

d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki,

e) kezdeményezi és elkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat,

f) jóváhagyja a szomszédos államokkal kötött vízgazdálkodási egyezmények rendelkezéseiből eredő kérdések megtárgyalására létrehozott bizottságok, illetve a kormánymeghatalmazottak üléseiről készült jegyzőkönyveket, valamint a bizottságok és kormánymeghatalmazottak határozatait,

g) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben,

h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről,

i) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában,

j) közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében,

k) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.

A környezetvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen

a) a környezet védelmének általános szabályairól,

b) a hulladékgazdálkodásról,

c) a környezet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről,

d) az integrált szennyezés és az országhatárokon átterjedő szennyezések megelőzéséről,

e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméről,

f) a vízminőségi kárelhárításról,

g) a termőföldnek nem minősülő földterületek talajvédelmi követelményeiről,

h) a levegő és a klíma védelméről,

i) a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemről,

j) a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek, továbbá technológiák alkalmazásáról

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A környezetvédelemért való felelőssége körében

a) elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére;

b) javaslatot tesz – a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az üvegházhatású gázok ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeinek értékesítésére;

c) közreműködik az ásványvagyonnal való gazdálkodás és védelem felügyeletében, valamint az ezzel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve – felhatalmazás alapján – megalkotásában.

d) együttműködik az Országos Atomenergiai Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel a környezet radioaktív szennyezése elleni védelemmel, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve – felhatalmazás alapján – megalkotásában.

A természetvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen

a) a természeti értékek és természeti területek védelméről,

b) a tájvédelemről,

c) a Natura 2000 területekről,

d) a vadon élő szervezetek védelméről,

e) a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A természetvédelemért való felelőssége körében együttműködik a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok és ezek génkészletei) védelmével, a növényvédő szerekkel, a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve – felhatalmazás alapján – megalkotásában.

A vízgazdálkodásért való felelőssége körében előkészíti különösen

a) a vízgazdálkodás, valamint a vízügyi igazgatás általános szabályairól,

b) az ár- és belvízvédekezésről, beleértve az árvízi biztonság növelését is,

c) a víziközmű szolgáltatásról (ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -kezelés),

d) a vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos feladatokról,

e) a vízgazdálkodási társulatokról,

f) sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályokról,

g) a víz mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki.

A a vízgazdálkodásért való felelőssége körében a külön jogszabályban meghatározott termékekre, szolgáltatásokra hatósági árat állapít meg.

A környezetvédelemért, természetvédelemért és vízgazdálkodásért való felelőssége körében irányítja

a) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget,

b) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát,

c) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságot,

d) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket,

e) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat,

f) a nemzeti park igazgatóságokat.

A környezetvédelemért való felelőssége körében felügyeli az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

A környezetvédelemért, természetvédelemért való felelőssége körében felel a környezet és természet állapotáért, e körben

a) elemzi és értékeli a környezet, a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet és természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait; javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását;

b) összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja az ezekkel kapcsolatos labortevékenységet;

c) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását.

Belső szabályzatban meghatározott kisegítő, kiegészítő tevékenység:

Nincs.

Felügyeleti szerv által meghatározott vállalkozási tevékenység:

Nincs.

Részvétel gazdasági társaságban:

Nincs.

2/f. Szakfeladatonkénti szakfeladatmutató:

2009. december 31-ig

751120 Kormányzati szervek igazgatási tevékenysége

2010 január 1-jétől

841215 Környezetvédelem és természetvédelem központi igazgatása és szabályozása

841216 Vízügy központi igazgatása és szabályozása

2/g. Feladat-, teljesítmény-, kapacitás-, eredményesség- és hatékonysági mutató:

751120 szakfeladat tekintetében:

feladatmutató: nincs

teljesítménymutató: nincs

A MINISZTÉRIUM ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓALANYISÁGA

A Minisztérium adóazonosító száma: 15308366-2-41

Tekintettel arra, hogy a Minisztérium kizárólag adókörön kívüli, valamint tárgyi adómentes tevékenységet (SZJ 75.11.20) végez, ezért általános forgalmi adót nem igényel vissza.

Fentiek alapján a beruházások, felújítások bekerülési értékének minden esetben része az előzetesen felszámított általános forgalmi adó.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

A Magyar Köztársaság költségvetésének XVI. Fejezet 1. cím tartalmazza a Minisztérium – mint központi költségvetési szerv – államigazgatási, kormányzati, feladatainak ellátásához kapcsolódó kiadási és bevételi előirányzatokat.

A Minisztérium figyelembe véve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §, 3. § és 4. §-ában előírtak szerint alkalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseit.

A Minisztérium, tekintettel könyvvezetési kötelezettségére az államigazgatási, kormányzati tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről, a kettős könyvvitel keretében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével zár le.

A Minisztérium a 33. „Előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral”, valamint a 31. „Pénztárak, csekkek, betétkönyvek” főkönyvi számlacsoportokban bonyolítja le az intézmény bevételeinek, kiadásainak teljesítésével kapcsolatos gazdasági eseményeket.

A főkönyvi könyvelési feladatok közül a pénzforgalmi, illetve pénzforgalom nélküli bevételek, kiadások a bankszámlákhoz, pénztárakhoz kapcsolódónak kerülnek könyvelésre.

A pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli bevételek, kiadások mellett a negyedéves vagyonváltozás (készlet, követelés, szállítók, kis értékű – dologi kiadásként egy összegben elszámolható – tárgyi eszköz) könyvelése gazdasági eseményenként külön-külön kerül könyvelésre.

A Minisztérium úgy a bevételek, mint a kiadások vonatkozásában elsődlegesen közgazdasági osztályozás szerint könyveli le a gazdasági eseményeket. A funkcionális könyvelés a közgazdasági osztályozást követően történik.

A nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében – forintban (HUF) – vezeti.

Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak el kell készítenie KvVM Igazgatás cím alatt:

A kincstári költségvetést, mely az előirányzat-gazdálkodás szempontjából tartalmazza a Magyar Államkincstár által nyilvántartott, kiemelt előirányzatokat,

Az elemi költségvetést, mely tartalmazza a Minisztérium bevételeit és kiadásait részletes jogcímenként és tevékenységenként, a foglalkoztatottak létszámát és összetételét, külön-külön és összevontan,

A Minisztérium, mint költségvetés alapján gazdálkodó szerv, a költségvetési év első félévéről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a költségvetési évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót készít.

A Minisztérium beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.

A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban az előirányzat-maradványt tartalmazza.

Az éves költségvetési beszámoló részei:

– könyvviteli mérleg (a mérlegben kimutatott eszközök és források értékét leltárral kell alátámasztani),

– pénzforgalmi jelentés,

– előirányzat-maradvány kimutatás,

– eredmény-kimutatás,

– kiegészítő melléklet.

A könyvviteli mérlegben a Minisztérium tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, a Minisztérium működését, szolgáló eszközöket – a bérbevett eszközök kivételével –, valamint az eszközök forrását kell kimutatni.

A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.

A Minisztérium az éves és féléves beszámolót az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet mellékleteiben meghatározott (a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány – tájékoztató és űrlapgarnitúra – szerinti) formában és tartalommal készíti el. A rendelet mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza az előírásoknak megfelelő aláírásokat is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi nyomtatvány alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

Az intézmény bankszámlái – a költségvetési gazdálkodással összefüggésben – a Magyar Államkincstár által vezetett:

– előirányzat-felhasználási keret számla,

– központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla,

– feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla,

– VOC célelszámolási számla,

– VIP bankkártya-fedezeti számla,

– Európai Uniós programok célelszámolási forintszámla,

– Európai Uniós programok célelszámolási forintszámla – ITMR kialakítása,

– Kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel (EURO),

– Kiotói egységek értékesítéséből, a Mitsubishi Corporation (UK) Plc származó bevétel (EURO),

– KvVM Igazgatás Világbank (USD).

A lakásépítés és vásárlás munkáltatói kölcsön folyósításának és törlesztésének lebonyolítására a Minisztérium az OTP Bank Rt.-nél vezet lakásépítési alap számlát.

A lakásépítési alap számlán lévő pénzkészlet az idegen pénzeszközök között kerül kimutatásra.

Lakásépítési alap számlán forrást a költségvetésből átutalt összegből lehet képezni. A kiutalt támogatás megtérülése képezheti újra kihelyezhető kölcsönök forrását. A számla megszűnését követően a számla összegét az előirányzat felhasználási keret számlára kell utalni.

A megbízható és valós kép biztosítása érdekében a Minisztérium számviteli politikáját az alábbiak szerint határozom meg:

A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE

A beszámoló elkészítésénél, a számviteli munka végzésénél a Minisztérium a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek szerint jár el, ezen alapelveket érvényesíti. A Minisztérium esetében a számviteli alapelvek a költségvetési szervnek megfelelően, a számviteli törvényben foglaltakat betartva speciálisan kerülnek alkalmazásra.

A TÖRVÉNYBEN LEÍRTAKKAL, AZONOS TARTALOMMAL ÉRVÉNYESÜL:

– a valódiság elve a Minisztérium beszámolójában a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben a bizonylatok alapján rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük esetében a Tv. és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet értékelési eljárásai kerülnek alkalmazásra,

– a világosság elvének érvényesülését a beszámoló és a beszámoló mellékleteinek tiszta, világos elkészítése biztosítja. A könyvvezetési feladatok áttekinthetőségét a főkönyvi könyveléshez áttekinthetően kapcsolódó analitikus nyilvántartások biztosítják. A Minisztérium a könyvvezetést és a beszámolót a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletnek megfelelően rendezett formában készíti el,

– a folytonosság elvének biztosítása érdekében a tárgyévi nyitó adatai a Minisztérium nyilvántartásaiban és beszámolóiban megegyeznek az előző év megfelelő záró adataival. Az egyezőséget az értékelés azonossága is biztosítja. Vonatkozik ez a vagyonértékelésre, az előirányzat-maradvány számbavételére is,

– az egyedi értékelés elve alapján az eszközök és a kötelezettségek egyedileg kerülnek értékelésre, úgy a könyvvezetés során, mint az éves beszámoló elkészítésekor. Ennek megfelelően a nyilvántartásuk is egyedileg történik. Egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos súlyozott beszerzési áron történő értékelés is,

– a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvet a Minisztérium úgy érvényesíti, hogy a beszámolóban és annak mellékleteiben, elsődleges szempont a tartalmi követelményeknek való maradéktalan megfelelés függetlenül a formai megjelenéstől, a kötelező információ tartalommal kapcsolatos igények betartása mellett.

A SAJÁTOS KÖNYVVEZETÉS ÉS A BESZÁMOLÓ INFORMÁCIÓ TARTALMA MIATT AZ ALÁBBI ALAPELVEK A TÖRVÉNYBEN RÖGZÍTETTEK ELLENÉRE CSAK KORLÁTOZOTTAN ÉRVÉNYESÜLNEK:

– a teljesség elve a Minisztérium esetében úgy érvényesül, hogy a tárgyévben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg, figyelembe véve, hogy a költségvetés naptári évre készül,

– a lényegesség elve úgy érvényesül, hogy a számviteli politikában a Minisztérium meghatározza az elszámolás és az értékelés szempontjából mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős összegnek, nem jelentős összegnek

= a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében,

= a kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,

= az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,

= az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,

= az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,

= a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,

= a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében,

= a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál.

– a költség-haszon összevetésének elve alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatos kiadások egybevetésénél a Minisztérium nem veszi figyelembe azon információk előállításának kiadásait, amelynek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek írják elő.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁTOSSÁGÁBÓL ADÓDÓAN AZ ALÁBBI ALAPELVEK A TÖRVÉNYBEN RÖGZÍTETTEKEN TÚLMENŐEN TOVÁBBI KIEGÉSZÍTÉSEKET TARTALMAZNAK:

– a vállalkozás folytatásának elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél a Minisztérium figyelembe veszi a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtása úgy jelenik meg, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez,

– a következetesség elvének megvalósítása érdekében a Minisztérium az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel,

– az összemérés elvének alkalmazásához a Minisztérium mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben teljesített kiadásokat veszi figyelembe. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket számolja el a könyvvitelben,

– az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat,

– a Minisztérium a követeléseket és kötelezettségeket, illetve bevételeket és kiadásokat egymással szemben nem számol el, kivéve a függő, átfutó, kiegyenlítő tételeknél, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a nettó jellegű rendezés. A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazza.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁTOSSÁGÁBÓL ADÓDÓAN NEM ÉRVÉNYESÜL:

– a Minisztérium, lévén költségvetési szerv, az időbeli elhatárolás elvét könyvvezetési sajátosságaiból adódóan nem alkalmazza.

A KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában:

– a költségvetési irányelvek meghatározását,

– a költségvetési javaslat kidolgozását,

– a költségvetési törvényjavaslatot,

– a kincstári költségvetés elkészítését,

– az elemi költségvetés elkészítését.

A Minisztérium kincstári költségvetést és elemi költségvetést készít.

A költségvetési szervezet a felügyeleti szervvel történt egyeztetés alapján állítja össze az elemi költségvetését. A felügyeleti szerv egyeztetése alapján alakulnak ki a kiadási előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok, feladatellátáshoz szükséges létszám, a saját bevétel és a költségvetési támogatás nagyságrendje.

A költségvetés tervezési metodikája: a tervezés során az ellátandó feladatok kiadási szükséglete és az előző év kiadásainak korrekciója alapján kell a bevételeket és a kiadásokat meghatározni. Ennek részletezéséről a mindenkori tervezési útmutató rendelkezik.

A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÉVKÖZI MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK,
A LÉTSZÁMKERET MÓDOSÍTÁSA

A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÉVKÖZI MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat az Áht. és az Ámr. határozza meg az alábbiak szerint.

A költségvetési szerv vezetője saját előirányzat-módosítási hatáskörben – a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti

– előirányzat maradványából,

– a vállalkozási tartalékából és

– a bevételi többletéből.

A költségvetési szervek maradványát az Áht. 100. §-a az alábbiak szerint szabályozza:

– a Minisztérium előirányzat-maradványát a miniszter hagyja jóvá,

– a Minisztérium előirányzatai és előirányzat-maradvány elszámolása során az elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok – következő évre áthúzódó kötelezettséggel, illetve pályázati források megbízó felé való elszámolással nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött – maradványa a központi költségvetést illeti,

– az előirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében, ha az évközi gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása, illetve az előző években vállaltak alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek növekedése azt indokolja, a Kormány jogosult az előző években keletkezett előirányzat-maradványok átcsoportosítására, illetve dönteni a maradványelszámolás évében még nem teljesült kötelezettségvállalással terhelt maradványok elvonásáról vagy a felhasználás engedélyezéséről, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a befizetési kötelezettséggel, illetve kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására,

– a Minisztérium felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, a maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányító szervi korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett pedig saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesítheti az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásait.

Az előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó Ámr. 51. § (4) bekezdése a következők szerint intézkedik:

– A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetésekor, illetve a kötelezettségvállalás bejelentése előtt előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

Az előirányzat-maradvány felhasználásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az előirányzat-maradvány személyi juttatásokból származó része – a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően – a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. Az előirányzat-maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár [Ámr. 67. § (1) bekezdése].

Az előirányzat-maradvány Minisztériumot meg nem illető összegét a köztartozások kivételével a fejezet maradvány-elszámolási számlájára kell a Minisztériumnak teljesítenie [Ámr. 66. § (7) bekezdése].

Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő [Ámr. 66. § (10) bekezdése]

– az a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra,

– a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg,

– az európai uniós forrásokból a Minisztérium, mint kedvezményezettek részére lebonyolításra átadott előleg összege,

– a deviza és a valuta készlet értékelése során megállapított árfolyamnyereség összege.

A Minisztériumnál képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele – az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok előirányzatainak és a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok kivételével – csak a Fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet [Ámr. 67. § (3) bekezdése].

A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.

A többletbevételből történő (9. számlaosztályt érintő) saját hatáskörű előirányzat-módosításhoz a miniszter jóváhagyása szükséges.

A Minisztérium bevételét képezi az átvett pénzeszköz. Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli [Ámr. 57. § (4) bekezdése].

Az átvett pénzeszköz, a támogatásértékű bevétel, átvett pénzmaradvány, előirányzat maradvány bevételének (46–47. számlacsoportban elszámolt bevételek) előirányzata a kijelölt kötelezettségvállaló által megadott, vagy a felhasználásnak megfelelő kiadási jogcímeken kerül előirányzatosításra. A pályázott, illetve meghatározott feladatra átvett pénzeszköz, támogatásértékű bevétel esetén a kötelezettségvállaló az adott, illetékes szervezeti egység vezetője. Az ilyen jellegű előirányzat módosításához a miniszter jóváhagyása nem szükséges.

Az államháztartáson belülről, illetve államháztartáson kívülről továbbadási (lebonyolítási) céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv előirányzatát nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, átadáskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolnia [Ámr. 57. § (5) bekezdése].

A továbbadási (lebonyolítási) célra juttatott pénzeszközöket olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azt a költségvetési szerv az évzárást megelőzően továbbítani tudja a kedvezményezett részére. Amennyiben e feltétel mégsem teljesül, akkor az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként kell elszámolni [Ámr. 57. § (6) bekezdése].

A költségvetési szerv által a

– az igazgatási szolgáltatási díj,

– a felügyeleti jellegű tevékenység díja,

– a bírságból származó bevétel,

jogcímen beszedett, de a központi költségvetést, vagy más költségvetési szervet illető bevételt a bevételt beszedő költségvetési szerv átfutó bevételként és kiadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv a bevétel jellegének megfelelő jogcímen számolja el [Ámr. 57. § (7) bekezdése].

A bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletéből a személyi juttatások előirányzata [Ámr. 57. § (3) bekezdés a)–h) pontja] emelhető a közvetlen közreműködők, valamint a Minisztérium szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából:

– az igazgatási szolgáltatási díj,

– a felügyeleti jellegű tevékenység díja,

– a bírságból származó bevétel,

– az áru- és készletértékesítés ellenértéke,

– a szolgáltatások ellenértéke,

– bérleti és lízingdíj,

– az intézményi ellátási díjak,

– az alkalmazottak térítése.

Csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra [Ámr. 57. § (2) bekezdés d)–f) pontja]

– az áru- és készletértékesítés ellenértéke,

– a szolgáltatások ellenértéke,

– bérleti és lízingdíj.

A költségvetési szerv vezetője kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben – az irányító szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – az elemi költségvetésben jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre [Áht. 98. § (1) bekezdése]:

– a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,

– a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

– a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

– a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára,

mely átcsoportosítás nem irányulhat [Áht. 98. § (2) bekezdése].

– a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt,

– a Minisztérium alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenérben történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg esetén az előirányzat terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik,

a felújítás előirányzatának csökkentésére, kivéve a felújítási feladat más előirányzat terhére történő megvalósításának esetét.

A központi költségvetési szervek saját hatáskörben történő módosítással kapcsolatban a szabályozás még az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető [Áht. 98. § (3) bekezdése],

– a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő módosítások kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha a szerv éves fizetési kötelezettségének – ideértve a korábban keletkezett, illetve a tárgyévre átütemezett köztartozásokat is – eleget tud tenni, és erről – az előirányzat-módosítás benyújtásával egyidejűleg – a Kincstárnak nyilatkozik [Ámr. 51. § (7) bekezdése],

– a szerv a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni, vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni [Ámr. 51. § (8) bekezdése],

– a személyi juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból – figyelemmel az alábbiakban foglaltakra – az Ámr. 58. § (5) bekezdésében említett mértéken felül összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat további 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom [Ámr. 59. § (2) bekezdése]. Ide vonatkozó rendelkezés még, hogy:

= a nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni az Áht. 93/A. §-ában foglalt keresetkiegészítést, amelynek számítási alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata. E juttatások között kell továbbá megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke – amennyiben a Kormány másként nem rendelkezik – a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a lehet [Ámr. 58. § (5) bekezdése].

Ezen korlátozáson túlmenően a költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatai között a feladatvállalással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre [Ámr. 59. § (3) bekezdése].

A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól – jogszabályi kivételek figyelembevételével – a költségvetési szerv előirányzat-módosítás nélkül is eltérhet [Ámr. 45. § (4) bekezdése].

A LÉTSZÁMKERET MÓDOSÍTÁSA

Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeret év közben az irányító szerv által módosítható

– a feladatváltozással összefüggésben,

– növelő jelleggel a költségvetési szerv évközi többletbevételeiből az irányító szerv által engedélyezett előirányzat terhére, határozott időre történő foglalkoztatás mellett [Ámr. 58. § (10) bekezdése].

A SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

A MEGBÍZHATÓ ÉS VALÓS ÖSSZKÉP KIALAKÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ LÉNYEGES INFORMÁCIÓK TEKINTETÉBEN

Lényeges szempontok

– a Minisztérium a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet,

– a Minisztérium úgy a bevételek, mint a kiadások vonatkozásában elsődlegesen közgazdasági osztályozás szerint könyveli le a gazdasági eseményeket. A funkcionális könyvelés a közgazdasági osztályozást követően történik,

– az adatok rögzítése a FORRÁS SQL integrált ügyviteli rendszer analitikus és főkönyvi alrendszereiben történik,

– a Minisztéirum dolgozóinak, illetve külsős munkatársainak illetmény-, TB számfejtésével kapcsolatos feladatok ellátása a Központosított Illetményszámfejtő Rendszer (KIR) program használatával történik,

– a költségvetési évről, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. Az eszközök és források értéke valós adatok alapján kerülnek meghatározásra, és a pénzforgalmi adatok valós gazdasági események alapján kerülnek a beszámolóba,

– a könyvviteli mérlegben értékben nem szereplő, mennyiségben nyilvántartott használt és használatban lévő készletek, a kis értékű tárgyi eszközök és szellemi termékek leltározását a leltározási és leltárkészítési szabályzatban kell meghatározni,

– a már nem használható (elhasználódott, elavult) eszközök selejtezéséről évenként gondoskodni kell. A selejtezés engedélyezési és végrehajtási módját, valamint az átmenetileg vagy véglegesen feleslegessé vált eszközök hasznosítását külön szabályzat szabályozza,

– a főkönyvi könyvelésben a „dolgozóknak adott kölcsönök állománya“ főkönyvi számla III. negyedév végi egyenlege megegyezik a december 31-i állapottal, ha a mérlegkészítés időpontjáig (február 15.) nem érkezik meg az OTP-től a név szerinti törlesztő részleteket tartalmazó lista. Ekkor az OTP Bank Rt által megküldött IV. negyedévi adóslistában kimutatott december 31-i állapot szerinti kölcsönállomány közötti különbözetet az egyéb követelések között kell nyilvántartani,

– a Minisztérium a befejezetlen felújításokat, beruházásokat a könyvviteli mérlegben a beruházások, felújítások soron tartja nyilván,

– a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelését a Minisztérium nem alkalmazza, értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem kerül elszámolásra,

– az esetleges alapítás-átszervezés keretében bevezetett minőségbiztosítási rendszer kiadásait immateriális jószágként kell elszámolni.

Nem lényeges szempontok

Nem tekinthető lényeges információnak az az adat, amelynek nincs hatása a Minisztérium megítélésében.

Jelentős összegű hiba

Ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint.

A pénzforgalmi adatok kerekítésénél, ha az eltérés meghaladja az 5 ezer Ft-ot.

Nem jelentős összegű hiba

Ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.

A pénzforgalmi adatok kerekítésénél, ha az eltérés az 5 ezer Ft-on belül van.

Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba

Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen megváltoztatja, és emiatt a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó – adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10%-kal változik (nő vagy csökken).

A KIS ÉRTÉKŰ TÁRGYI ESZKÖZÖK, VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK ÉS SZELLEMI TERMÉKEK MINŐSÍTÉSÉNÉL

Lényeges szempont

Lényeges szempont, hogy a kis értékű tárgyi eszközök, a kis értékű vagyoni értékű jogok és a kis értékű szellemi termékek egyedileg különböztethetőek legyenek, továbbá lényeges, hogy melyik nyilvántartási rendszerben (éven belül elhasználódónak, vagy éven túl elhasználódónak minősített) biztosított jobban a tulajdon védelme a nyilvántartás zártabb rendszere mellett.

Nem lényeges szempont

Nem lényeges szempont a kis értékű tárgyi eszköz, a kis értékű vagyoni értékű jog és a kis értékű szellemi termék bekerülési értéke (100 000 Ft alatt). Amennyiben ezek egyedileg más eszköztől, vagyoni értékű jogtól, szellemi terméktől jelentősen megkülönböztethetők, a tulajdon védelme biztosított, az értékhatárra tekintet nélkül, az elhasználódás figyelembe vételével minősítjük egy éven belül amortizálható tárgyi eszköznek, illetve immateriális jószágnak.

Jelentős összeg

Jelentős összeg, ha az eszköz egyedi beszerzési értéke eléri a 100 000 Ft-ot.

Nem jelentős összeg

Nem jelentős összeg, ha az eszköz egyedi beszerzési értéke nem éri el a 100 000 Ft-ot.

AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ÖSSZEGÉNEK ALAP- ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖZÖTTI MEGOSZTÁSÁNÁL

Lényeges szempont

Az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál a Minisztérium lényegesnek tekinti, hogy azon immateriális javak, tárgyi eszközök esetében, amelyek mindkét tevékenységet szolgálják, az értékcsökkenés megosztása az eszközök használatának időtartama alatt a használat időbeli mértékének megfelelően történjen. Ennek pontos megállapítása érdekében az eszközök használatáról részletes nyilvántartást vezet.

Nem lényeges szempont

Nem tekinthető lényeges szempontnak, ha a két tevékenység közötti értékcsökkenés megosztása időtartammal pontosan nem mérhető, de a korábbi évek tapasztalatai alapján az elszámolt értékcsökkenést arányosítással osztják fel.

Jelentős összeg

Az értékcsökkenés összegének felosztásánál jelentős összegnek számít a Minisztérium tekintetében, ha a valós használattól eltérően az egyik tevékenységre a valós adattól 10%-kal nagyobb értékcsökkenést számol el. Ezzel a vállalkozási tevékenység befizetési kötelezettségének nagyságát is megállapíthatja, úgy az adózott eredményre, mint a központi költségvetési befizetési kötelezettségre is.

Nem jelentős összeg

Nem tekinthető jelentős összegnek, ha az előbbi arány nem éri el a 10%-át.

AZ ALAP- ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGET TERHELŐ ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ MEGOSZTÁSÁNÁL

Lényeges szempont

Az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított áfa megosztásánál lényeges a Minisztérium szempontnak tekinti azt, hogy úgy az alap-, mint a vállalkozási tevékenység bevételei, kiadásai a tevékenységre felhasznált pénzeszközt a valóságnak megfelelően mutassa be, ezzel az alaptevékenységnél a költségvetési tartalék, vállalkozási tevékenységnél a vállalkozási tartalék összege valós kiadások alapján kerüljön megállapításra.

Nem lényeges szempont

Nem tekinthető lényegesnek az előzetesen felszámított áfa arányosítással történő levonása esetén a megállapított arány nagysága, azért mert az arányosításnál az előző évi ténylegesen befolyt bevételeket veszi figyelembe a költségvetési szerv.

Jelentős összeg

Jelentős összegnek tekinthető, ha a megosztásnál a valós adattól való eltérés meghaladja a 10 000 Ft-ot.

Nem jelentős összeg

Nem tekinthető jelentős összegnek, ha az eltérés nem éri el a 10 000 Ft-ot.

AZ ÁLTALÁNOS KIADÁSOK MEGOSZTÁSI MÓDSZERE

A Minisztérium kiadásai a 7. „Tevékenységek kiadási előirányzata és előirányzat teljesítése” számlaosztályban kerülnek rögzítésre, a funkcionális osztályozás szerint a funkcionális kiadások elszámolására a 6. „Közvetett (általános) kiadások” számlaosztályt nem használja, mivel az Igazgatás kizárólag a 751120 számú szakfeladaton működik.

A kiadások elkülönített kimutatása a „pénzforrás” elnevezésű kódon történik, annak érdekében, hogy kimutatható legyen az, hogy a költségvetési előirányzatok fölött mely szervezeti egység vállal kötelezettséget.

Az analitikus kódok az előirányzatok és teljesítésük feladatonkénti gyűjtésére szolgálnak.

AZ ÁLTALÁNOS KIADÁSOK MEGOSZTÁSI MÓDSZERE AZ ALAP- ÉS VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG TEKINTETÉBEN

Lényeges szempont

Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál, a kiválasztás alapján történő felosztásnál lényeges szempontnak, hogy a karbantartó műhely, egy-egy kisegítő részleg, szakmai egység, szakágazat, épületfenntartás, központi irányítás belső költséghelyre elszámolt kiadások esetében a felosztás alapjaként a tevékenységre jellemző olyan naturális mutató kerüljön megállapításra, amely legjobban kifejezi az ellátott feladatot, annak ráfordítását.

Nem lényeges szempont

Nem tekinthető lényegesnek, ha a felosztás módszerének kialakítására megfelelő naturális mutatót nem tud a Minisztérium kialakítani, ezért a felosztás alapját az igénybevételnek megfelelően arányszámmal fejezi ki.

Jelentős összeg

Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztása eredményeképpen felosztott általános kiadás a valós adattól történő eltérése akkor tekinthető nagy összegűnek, ha annak aránya egy-egy szakfeladatra felosztott kiadás 10%-át meghaladja.

Nem jelentős összeg

Nem jelentős összegűnek tekintendő, ha egy-egy szakfeladatra tényleges felosztott kiadás és egy optimális módszer alapján megállapítható kiadás közötti különbözet nem éri el a 10%-át.

A Minisztérium vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A RAKTÁRI KÉSZLETEK LELTÁROZÁSA SORÁN AZ ELTÉRÉSEK KOMPENZÁLÁSÁNÁL
ÉS A KÁLÓ ELSZÁMOLÁSÁNÁL

Lényeges szempontok:

– az eltérések kompenzálása és a káló meghatározása esetében a készletértéket és az anyagféleségek mennyiségét és összetételét kell figyelembe venni,

– a káló elszámolásánál lényeges, hogy a készletféleség a körülmények hatására mennyiségileg változhat.

Nem lényeges szempontok:

– hogy a kompenzálandó anyagok mindegyike vásárolt készlet, vagy azonos termékcsoportba tartozik,

– a készletféleség szempontjából nem lényeges, hogy a készlet folyadék, vagy élelmiszer, mert ez nem feltétlenül eredményez mennyiségcsökkenést, romlást.

Jelentős összeg:

A raktári készletek leltározása során a kompenzálásnál, káló elszámolásnál jelentős összegnek kell minősíteni egy-egy készletcsoporton belül, ha annak aránya a készletcsoport értékének 1%-át meghaladja.

Nem jelentős összeg:

Nem kell jelentős összegnek tekinteni, ha a kompenzálás, káló elszámolás együttes összege nem haladja meg a készletcsoport értékének 1%-át.

A TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS MEGÁLLAPÍTÁSA TEKINTETÉBEN

Lényeges szempont

Lényeges szempontnak kell tekinteni, hogy az eszköz a mérlegben a valós értéken kerüljön bemutatásra. Amennyiben ezen érték a valós értéket tartósan és jelentősen meghaladja, úgy terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.

Nem lényeges szempont

Nem tekinthető lényeges szempontnak, hogy a valós érték bemutatásánál, hogy az eszköz valós értékének csökkenése milyen okra (fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás kivételével) vezethető vissza.

Jelentős összeg

Jelentős összegnek minősül, ha az egyedi eszköz piaci értéke és a könyv szerinti értéke között fennálló veszteség jellegű különbözet meghaladja a tárgyévben elszámolt tervszerinti értékcsökkenést, vagy 100 000 Ft-ot meghaladó mértékű.

Nem jelentős összeg

Nem jelentős összeg, ha a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, vagy a 100 000 Ft-ot nem haladja meg.

AZ ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ELSZÁMOLT ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA TEKINTETÉBEN

Lényeges szempont

Lényeges szempontnak kell tekinteni azt a tényező, hogy

– a kölcsönök, előlegek, követelések visszafizetése, elszámolása bizonytalanná vált,

– a vásárolt-, saját készletek nyilvántartási értéke, használhatósága csökkent,

– a tulajdonviszonyt jelentő-, hitelviszonyt megtestesítő-, forgatási célú értékpapírok a Minisztérium nyilvántartott (elszámolt halmozott értékvesztéssel csökkentett) értéken nem értékesíthetőek.

A Minisztérium a mérlegében saját készletet, hitelviszonyt megtestesítő-, illetve forgatási célú értékpapírt nem mutat ki.

Nem lényeges szempont

Nem tekinthető lényeges szempontnak, ha a fent felsorolt eszközök értéke, megítélése változik, de nem állandó jelleggel.

Jelentős összeg

Az értékvesztés elszámolásánál jelentős összegnek tekinthető, ha az eszközök értéke, hasznosítása, használhatósága meghaladja a nyilvántartási érték 20%-át.

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, valuta-, devizakészlet esetén a 20%-ot, vagy ha a 20% több mint 100 000 Ft, akkor a 100 000 Ft-ot meghaladja.

A megkülönböztetés azért indokolt, mivel a költségvetési szerveknél a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyvszerinti értékei alapján számított 20% várhatóan meghaladja a 100 000 Ft-ot, így az év végi értékelés ezeknél a tételeknél nem kerülhető el.

Nem jelentős összeg

Nem jelentős összegű, ha ennek mértéke nem haladja meg a jelentős összeget.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA

A költségvetési szerv a 33. Előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral számlacsoporton belül kimutatott előirányzat-felhasználási keretszámlákon, célelszámolási forintszámlákon, valamint különféle elkülönített számlákon bonyolítja le az intézmény bevételeinek, kiadásainak teljesítésével kapcsolatos gazdasági eseményeket.

A főkönyvi könyvelési feladatok közül a pénzforgalmi, illetve pénzforgalom nélküli bevételek, kiadások a bankszámlákhoz kapcsolódóan külön kerülnek könyvelésre.

A pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli bevételek, kiadások mellett a negyedéves vagyonváltozás (készlet, követelés, szállítók, kis értékű – éven belül amortizálódó – tárgyi eszköz) könyvelése gazdasági eseményenként külön-külön kerül könyvelésre.

A MÉRLEGTÉTELEK TARTALMA

A Minisztérium könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a többszörösen módosított 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének alapján készíti.

ESZKÖZÖK

A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a Minisztérium rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, a Minisztérium működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbevett eszközök kivételével.

Azon európai uniós támogatásból megvalósuló projekteknél – amelyek kedvezményezettje nem a Minisztérium – a projekt elszámolásai a befejezetlen beruházások között kerülnek elszámolásra a kedvezményezettnek történő átadásáig. A projekt keretében beszerzett eszközök a kedvezményezettnél kerülnek aktiválásra.

Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, a követelés fejében átvett eszközöket, továbbá a bérbevett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét.

A könyvviteli mérlegben a Minisztériumnak valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép-és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.

Befektetett eszközök

A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni.

Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amely a Minisztérium tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.

Immateriális javak

Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.

Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe.

Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó – összeget.

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a költségvetési szerv állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

Az 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értéke beszerzéskor dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kis értékű szellemi terméket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni.

Az 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értéke beszerzéskor az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A költségvetési év végéig használatba nem vett kis értékű szellemi termékkel – amelyet aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni – fentiek miatt a Minisztérium nem rendelkezik.

A Minisztérium mérlegében az immateriális javak között nem mutat ki

– kísérleti fejlesztés aktivált értékét,

– alapítás-átszervezés aktivált értékét,

– találmányt, szabadalmat, ipari mintát,

– know-howt, gyártási eljárást és védjegyet.

A Minisztérium az immateriális javak között a piaci áron történő értékelést nem alkalmazza, ezért a mérlegében értékhelyesbítést nem mutat ki.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket

– földterület, telek, telkesítés,

– erdő, ültetvény,

– épület, építmény,

– gép, berendezés és felszerelés,

– jármű,

– ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,

– tenyészállatokat,

kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a Minisztérium tevékenységét, továbbá

– az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket,

– a beruházásokat, valamint

– a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a szervezet maga állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

A gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a Minisztérium tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a tevékenységet.

Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi- és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbevett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)–(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.

A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként a tárgyi eszközök – kivéve a beruházásokat és a beruházásra, felújításra adott előlegeket – könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke (bekerülési értéknek a leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke) között különbözet mutatható ki.

Állami készletek, tartalékok között kell kimutatni az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMGA Garancia Részlege által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.

Az 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke dologi kiadásként egy összegben kerül elszámolásra. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.

A Minisztérium mérlegében a tárgyi eszközök között nem mutat ki

– erdőt, ültetvényt, telkesítést,

– veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületet-, telket,

– bányaművelésre igénybe vett földterületet,

– tenyészállatot,

– vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket,

– állami készleteket és tartalékokat.

A Minisztérium a tárgyi eszközök között a piaci áron történő értékelést nem alkalmazza, ezért a mérlegében értékhelyesbítést nem mutat ki.

Befektetett pénzügyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, valamint – az éven túli – adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig.

Az egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosít a Minisztériumnak.

Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket azzal, hogy a Minisztérium egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a tulajdonosi jogokat gyakorolja.

Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.

Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.

Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatni a Minisztériumnak azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más szervezetre bízta.

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.

A Minisztérium egyéb tartósan adott kölcsönként mutatja ki a munkavállalóinak éven túli lejárattal folyósított lakásépítési és -vásárlási kölcsönöket.

A Minisztérium mérlegében a tárgyi eszközök között nem mutat ki

– hosszú lejáratú bankbetétet,

– üzletrészeket,

– egyéb hosszú lejáratú követelést,

– tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

A Minisztérium a befektetett pénzügyi eszközök között a piaci áron történő értékelést nem alkalmazza, ezért a mérlegében értékhelyesbítést nem mutat ki.

Forgóeszközök

A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, a Minisztérium nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni.

A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron lévő) készleteket, a tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé – értékesítési céllal – átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.

Készletek

A készletek a Minisztérium tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

– amelyek a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változatlan,

– amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),

– amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok).

A készletek között kell kimutatni továbbá

– a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a Minisztérium tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják,

– a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,

– azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül – mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja – átsoroltak.

A Minisztérium mérlegében a készletek között nem mutat ki

– befejezetlen termelést,

– félkész termékeket,

– késztermékeket,

– munkaruhát, egyenruhát, védőruhát, valamint

– növendék-, hízó- és egyéb állatot.

Követelések

Követelések között kell kimutatni

– azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket, amelyek a Minisztérium már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők),

– az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek a Minisztérium alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és a Minisztérium által előírt, még be nem folyt összegek,

– a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket,

– az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a

= a váltóköveteléseket,

= a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket,

= a költségvetéssel szembeni követeléseket,

= a követelés fejében átvett más követeléseket,

= a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket,

= a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

= az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

= a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket,

= a támogatási programelőlegeket,

= a szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,

= a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,

= a különféle egyéb követeléseket.

A Minisztérium a könyvviteli mérlegben váltókövetelést nem mutathat ki.

A Minisztérium mérlegében a követelések között nem mutat ki

támogatási programelőleget, illetve

– az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

– a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket,

– garancia- és kezességvállalásból származó követelést.

Behajthatatlan követelés az a követelés,

– amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

– amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

– a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek.

Kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht. 108. §-ának (4) bekezdése szerint meghatározott követelés értékhatára, melynek összege a 2008. évi CII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján 100 ezer forint.

Értékpapírok

A könyvviteli mérlegben az értékpapírok között az értékesítési céllal vásárolt tulajdonviszonyt, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell kimutatni, a lejárattól függetlenül.

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.

A Minisztérium mérlegében a forgóeszközök között nem mutat ki forgatási célú tulajdonviszonyt, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.

Pénzügyi elszámolások

A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban levő készpénzállományt, az OTP Bank Rt.-nél vezetett lakásépítési számlán lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.

A pénzeszközök körébe tartozik a kincstári egységes számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.

A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a Minisztérium eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint kiegyenlítő kiadásokat.

A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely a Minisztérium alaptevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem a Minisztérium terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.

A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely a Minisztérium alaptevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.

A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely a Minisztérium költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztárak, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.

A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlák kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.

FORRÁSOK

A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.

Saját tőke

Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyont, a Minisztérium tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.

A saját tőke részeként kell kimutatni a piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

A saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.

Értékelési tartalékként kell kimutatni a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.

Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az államháztartás szervezete eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévő tartós források állományát.

A könyvviteli mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan – e rendelet szerinti – értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

A saját tőke növekedhet:

– a folyó évi költségvetés, előirányzat-maradvány terhére teljesített, befektetett eszközök állományát növelő – ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti érték növekedést is – kiadásokból,

– központi beruházásból,

– az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,

– a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából,

– a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt,

– a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt,

– az elszámolt értékvesztés visszaírásából,

– az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt,

– a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegével, illetve annak növekedése miatt,

– az ajándékként, az adományként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a követelés fejében átvett eszközök nyilvántartásba vételéből.

A tőke növekedéseként kell kimutatni az előzőekben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a Minisztérium által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).

A saját tőke csökkenhet:

– a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása,

– a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása,

– a befektetett eszközök és készletek értékesítése,

– a Minisztérium másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,

– a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának csökkenéséből, valamint értékvesztéséből,

– a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt,

– az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés miatt,

– a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegének csökkenése miatt,

– a készletek, követelések értékvesztése miatt,

– a leltárhiány, a kötelezettség fejében átadott eszközök kivezetése miatt.

Tartalék képezhető a jóváhagyott előirányzat-maradványból és a vállalkozási tevékenység eredményéből.

A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete.

Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes költségvetési évben befolyt bevételének, pénzforgalom nélküli bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak – ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is – különbözetét.

A Minisztérium vállalkozási tevékenységet nem folytat, ezért vállalkozási tartalékot a mérlegében nem mutat ki.

A saját tőkén belül

– értékelési tartalék,

– a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozásával kapcsolatos növekedése, illetve csökkenése

a Minisztériumnál nem kerül kimutatásra, mert

– a piaci áron történő értékelést nem alkalmazza,

– a forgóeszközök között értékpapírokat nem mutat ki.

Kötelezettségek

Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a Minisztérium által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, a fejlesztési célú kötvénykibocsátás, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

– a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettségeket,

– az állami vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,

– az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket.

A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.

A Minisztérium mérlegében a hosszú lejáratú kötelezettségek között nem mutat ki

– beruházási,

– fejlesztési,

– működési célú

hitelt, kölcsönt.

Rövid lejáratú kötelezettségek

A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

– Az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt,

– az ideiglenesen átvett pénzeszközt,

– az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettséget (szállító),

– az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:

= a váltótartozás miatti kötelezettségeket,

= a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,

= a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket,

= a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,

= a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket,

= a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,

= a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,

= a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,

= a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,

= a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,

= a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

= a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

= az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,

= a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,

= a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,

= az egyéb különféle kötelezettségeket.

A hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.

A Minisztérium mérlegében a hosszú lejáratú kötelezettségek között nem mutat ki beruházási, fejlesztési, működési célú hitelt, kölcsönt, ezért az ilyen kötelezettségek mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseit a rövid lejáratú kötelezettségek között nem számol el.

A Minisztérium a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.

A Minisztérium mérlegében a rövid lejáratú kötelezettségek között nem mutat ki

kötvénykibocsátásból származó tartozásokat,

– támogatási program előlege miatti, garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,

– egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt.

Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolás

Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a Minisztérium eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.

Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely a Minisztérium alaptevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.

A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely a Minisztérium alaptevékenységének ellátáshoz közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítási jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.

A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely a Minisztérium költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztárak, előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.

A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlán kerültek jóváírásra.

A PÉNZFORGALMI JELENTÉS, AZ ELŐIRÁNYZAT-MARADVÁNY KIMUTATÁS

A Minisztérium pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást készít.

A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentés a Minisztérium bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.

Az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül a következő tájékoztató adatokkal:

– a munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,

– a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt személyi jövedelemadó összege,

– a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjbiztosítási járulék összege,

– a munkáltató által levont és a magánnyugdíj-pénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét,

– a társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetőhely által folyósított

= táppénz,

= családi pótlék,

= egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,

– a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,

– az életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg, valamint a biztosítási kártérítés bevételeként elszámolt összeg,

– a munkáltató által levont munkavállalói járulék,

– a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,

– a bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,

– a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,

– a dologi kiadásokból az általáno forgalmi adó mindenkori kulcsai szerinti adóalap összege,

– a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor – egyéb folyó kiadások között – elszámolt árfolyamvesztesége, illetve – az intézményi működési bevételek között – elszámolt árfolyamnyeresége,

– a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg,

a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérlegfordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke,

– az államháztartáson belüli térítésmentes eszközátadások/átvételek elszámolt értéke,

– az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,

– a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,

– a tárgyévben a támogatási program előlegeként teljesített kiadás összege, illetve az előző év(ek)ben teljesített támogatási program előlegekből tárgyévben visszautalt bevétel összege,

– a finanszírozási célú bevételek és kiadások bruttó összege.

A pénzforgalmi kimutatás – a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában – tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.

Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.

Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely kizárólag költségvetési tartalékból származik a Minisztérium esetében.

Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.

Az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.

A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, előirányzat-felhasználási keretszámlákon lévő követelés) a Minisztérium valamennyi pénzeszközének – a törvényben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő – állományát tartalmazó összeg.

Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.

A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel

Az előirányzat-maradványból a Minisztériumot meg nem illető tételeket az Ámr. 66. §. (6) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:

– a végleges feladatelmaradás miatti összeg;

– meghatározott célra – kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokra – rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek;

– amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből nem használt fel a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt;

– a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van;

– a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;

– az az összeg, amelyet a központi költségvetési szervnek támogatási szerződés, megállapodás alapján folyósítottak – kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokat –, de arra a szerződés, megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül nem vállalt kötelezettséget.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A kiegészítő melléklet elkészítésének célja, hogy a Minisztérium alaptevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indoklásból áll.

Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:

– A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése,

– az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása,

– a költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai,

– a feladatmutatók állományának alakulása (a Minisztérium szakfeladatához feladatmutató nem kapcsolható, ezért ezen űrlapot nem tölti ki),

a követelések és a kötelezettségek állományának alakulása,

– a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása,

– az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása (a Minisztérium a piaci értékelést nem alkalmazza, ezért értékhelyesbítést a mérlegében nem mutat ki),

– a kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az európai uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása,

– teljesítménykimutatás.

A szöveges indoklásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket.

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni:

– az egyenként 1 millió Ft értéket meghaladó lopás, tűz, elemi csapás okozta eszközkárt,

– az összevontan 5 millió Ft összeget meghaladó behajthatatlanná vált követelést,

– az értékelési eljárások megváltoztatását.

Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat – függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem – a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.

Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok {az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, Sapard), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Tervek, A Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, A TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belső politikák jogcímen nyújtott támogatás}, a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.

A Minisztériumnak a szöveges indoklásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok által feladatellátási megállapodás alapján ellátott feladatokra teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.

A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét – a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett –, amelyben a Minisztérium

– 100%-os,

– 75%-on felüli,

– 50%-on felüli, illetve

– 25%-on felüli

részesedéssel rendelkezik.

Amennyiben a Minisztérium a számviteli politikáját módosítja, a változásokat és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.

A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását a Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.

A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása kimutatás tagolását a Korm. rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

A mellékletben kell bemutatni az immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értékének, értékcsökkenésének változását, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékvesztésének változását.

– bruttó érték állománynövekedések: beszerzés, létesítés, felújítás, saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke, térítés nélküli átvétel, az ugyanazon felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek közötti átvétel, egyéb növekedések,

– bruttó érték állománycsökkenések: értékesítés, selejtezés, megsemmisülés, térítésmentes átadás, az ugyanazon felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek közötti átadás, nem aktivált beruházás (felújítás), levonható általános forgalmi adó, beruházásra adott előleg, egyéb csökkenés,

– értékcsökkenés: a leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés, a terven felüli értékcsökkenés növekedése, csökkenése, valamint az ugyanazon felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek közötti átadás-átvétel miatti értékcsökkenés növekedése, csökkenése.

A Minisztérium mérlegében az értékpapírok között nem mutat ki

– hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve

– tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírt

(ebből következően, ezen eszközök után értékvesztést sem számol el).

A befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékveszésének alakulása kimutatás tagolását a Korm. rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök és tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása kimutatás tagolásár a Korm. rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a Korm. rendelet 18. számú melléklete tartalmazza.

A kötelezettségvállalások állományának alakulását a Korm. rendelet 24. számú melléklete szerint kell bemutatni.

A teljesítménykimutatást a 26. számú melléklet tartalmazza, amely az Minisztérium adott évi működési és felhalmozási teljesítményét elkülönítve mutatja be eredményszemléletben, a legfontosabb költségvetési bevételi és kiadási jogcímek és az azokat korrigáló pénzforgalmi, illetve pénzforgalom nélküli tételek szerinti tagolásban.

A Minisztériumnak a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatnia.

A TÁRGYI ESZKÖZÖK, IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSKORI BESOROLÁSA ÉS ÁTMINŐSÍTÉSE,
A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA, ÜZEMBEHELYEZÉSE,
DOKUMENTÁLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA, A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK ÁLLOMÁNYBA VÉTELE

AZ IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK, BESZERZÉSKORI BESOROLÁSA ÉS ÁTMINŐSÍTÉSE

A vagyoni értékű jogok között kerül kimutatásra – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – a közcélú távbeszélő szolgáltatás létesítéséért fizetett egyszeri belépési díj. A mobiltelefonok kártyadíját a Minisztérium a készülékre aktiválja.

A vagyoni értékű jogok esetében az állományba-vétel a használatbavételt, illetve az üzembe helyezést jelenti.

Az eszközök készletté vagy tárgyi eszközzé történő minősítését a vásárlással egyidejűleg, az eszközöknek a könyvviteli nyilvántartásba történő számbavétele előtt el kell végezni.

A Minisztérium a 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti ún. kis értékű tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési költségét folyó kiadásként egy összegben nem minden esetben számolja el. (Az 100 ezer Ft-os értékhatárba, a bekerülési értékbe beszámítandó általános forgalmi adót is figyelembe kell venni.)

Rendező elv, hogy az azonos típusú eszközöket egy helyen tartja nyilván.

Így a

– tartósan használatos műszaki cikkeket

= számítás- és ügyvitel-technikai eszközök közé sorolt eszközök: számítógépek, nyomtatók, monitorok, szkennerek, szünetmentes tápegységek, számítástechnikai mérőműszerek, szerverek, notebookok, projektorok, írógépek stb.;

= egyéb gépek, berendezések és felszerelések közé sorolt eszközök: tévékészülékek, HIFI berendezések, rádiók, VIDEO-kamerák, fényképezőgépek, VIDEO-lejátszók, DVD-lejátszók, fénymásoló gépek, iratmegsemmisítő gépek, mikrohullámú sütők, hűtőszekrények, mosogatógépek, diktafonok, írásvetítők, faxok, telefonalközpontok, vezetékes és mobil telefonkészülékek, irodatechnikai gépek (pl.: kötő, fűző, spirálozó stb.),

– az immaterális javakat (szellemi termékek és vagyoni értékű jogok),

– a bútorokat (egyéb gépek, berendezések és felszerelések közé sorolva),

– a járműveket (a járművek esetében az eredeti bekerülési értékben szereplő és későbbi időpontban beszerzésre kerülő rádiók, cd-lejátszók, magnók és mobiltelefonokhoz kapcsolódó beépített berendezések a használatbavétel időpontjában aktiválásra kerülnek az adott járműre)

– a központi beruházási forrásból beszerzett eszközöket

100 E Ft egyedi beszerzési érték alatt is a tárgyi eszközök között mutatja ki.

A felsoroltakon túl minden eszközféleségnél figyelembe veszi az 100 ezer forintos értékhatárt, és azokat dologi kiadásként számolja el.

Komplett számítógép-konfiguráció beszerzésekor – a felhasználás körülményeit figyelembe véve – el kell dönteni, hogy azt kompletten, vagy részegységenként kerül állományba vételre.

A számítógéphez kapcsolódó szoftverek cseréje beruházásnak, a számítógép alapgép belső részegységeinek cseréje felújításnak minősül.

A több tárgyi eszközhöz is használható (cserélhető) tartozék önállóan, egyedileg minősítendők tárgyi eszköznek, vagy forgóeszköznek.

Ha a tárgyi eszközt nem tartósan használják, akkor a készletek közé kell átsorolni. Ha a készletnek besorolt eszköz tartósan szolgálja a tevékenységet, akkor tárgyi eszközzé kell átminősíteni. A beszerzéskor besorolt eszközök átminősítésére a Gazdálkodási Szabályzat alapján meghatározott kötelezettségvállaló jogosult.

A megvásárolt befektetéseket, értékpapírokat rendeltetésüknek megfelelően befektetett pénzügyi eszközként, illetve forgóeszközként kell besorolni.

A Minisztérium üzemeltetését, ellátást 2007. január 1. napjától a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság látja el. Az üzemeltetéssel összefüggő vagyon nagyobb részének átadása 2007. év folyamán megtörtént.

A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA, ÜZEMBE HELYEZÉS, DOKUMENTÁLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA, A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK ÁLLOMÁNYBA VÉTELE

A bekerülési érték meghatározása

Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő szállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

A bekerülési (beszerzési) érték

– az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat,

– az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült:

= szállítási és rakodási,

= alapozási, szerelési, üzembehelyezési,

= közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait,

– ezen tevékenységeknek saját kivitelezésben történt elvégzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét,

– a bizományi díjat,

– a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót),

– a vámterheket

foglalja magában.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – a fentiekben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

– illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

– előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

– a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

– egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

– a vásárolt vételi opció díja.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi

– az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

= felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja,

= szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

= szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

= felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat,

– a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj, továbbá

– a beruházáshoz, a vagyon értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, valamint

– a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

A bekerülési érték részét képezi a tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója.

A tárgyi eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.

A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját kivitelezésben történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét is).

A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdő-felújítási munka ellenértékét, illetve saját kivitelezésben végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

– az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

– az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

– az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).

Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek

– a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,

– a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá

– a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).

Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.

Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket – az eszközértékelés alapjául szolgáló – közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba-vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege, a használati értéket növelő bérmunkadíj, ingatlan esetében a korábbi bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott, de még le nem írt összeg.

A Minisztérium tárgyi adómentes tevékenysége (SZJ 75.11.20) következtében a beruházások, felújítások bekerülési értékének minden esetben része az előzetesen felszámított általános forgalmi adó.

Ingatlan, telek

Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén – amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, az építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor –

– az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá

– a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait

– a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, azépítmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.

Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

Gépek, berendezések

A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg – a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.

Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő – devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozóknak az egymástól történő beszerzése sem.

Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának a nyilvántartási árfolyamán átszámított forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.

Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.

Ha az importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruvak, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértékét a Szt. 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.

Az ISPA keretből beszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök esetében az eszközök ellenértékének kiegyenlítése valutában, devizában történik a Fejlesztési Igazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlájáról. Amennyiben az eszközök beszerzésének végső kedvezményezettje a Minisztérium, az eszközöket egyéb növekedésként állományba kell venni. Az állományba-vétel forintértéke a számla szerinti valuta, deviza, illetve a kifizetés napján a Magyar Államkincstár bankszámla kivonatán feltüntetett – adott valuta, deviza – vételi- és eladási árfolyam átlagának a szorzata.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár).

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.

Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege.

Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege.

A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.

A térítésmentesen átvett eszközöket az átadó által közölt nyilvántartási értéken, legfeljebb azok piaci, forgalmi értékén kell a nyilvántartásba felvenni. Az átadó nyilvántartási értékének a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell tekinteni. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos felügyeleti szerv alá tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt – az átadó könyveiben szereplő – bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig – az átadónál időarányosan – elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.

A térítésmentesen (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé – értékesítési céllal – átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.

Ha a költségvetési szerv folytat vállalkozói tevékenységet, akkor a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban bekerülési értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.

Valuta-, devizakészlet, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, a külföldi pénzértékre szóló minden követelés, illetve kötelezettség év végi értékelésből adódó árfolyamveszteségének, illetve árfolyamnyereségének meghatározása

Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben, devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek – a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon – forintra átszámított összegében kell a könyvviteli mérlegben kimutatni, mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették.

A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó a Magyar Államkincstár által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

A fentiekben meghatározott árfolyam használatától el kell térni, ha a Magyar Államkincstár által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közétett tájékoztató adatai alapján), a Magyar Államkincstár által jegyzett devizára átszámított értéket kell a Magyar Államkincstár által jegyzett deviza devizavételi- és deviza-eladási árfolyamának átlagán forintra átszámítani.

A külföldi pénzértékre szóló áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó devizában teljesítendő kötelezettséget, valamint kötelezettségvállalást az elismert, számlázott devizaösszegnek a bekerülés napjára vonatkozó, a Magyar Államkincstár által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán forintra átszámított összegében kell nyilvántartásba venni.

A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezésekor a kötelezettség nyilvántartásba-vételi értékét, valamint a kötelezettségvállalás értékét a tényleges kifizetésnek megfelelően korrigálni kell.

A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérleg-fordulónapjára vonatkozó a Magyar Államkincstár által meghirdetett devizavételi- és deviza-eladási árfolyam átlagán átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása jelentős összegű.

A Minisztérium jelentős összegűnek minősíti az eltérést, ha a könyvszerinti értékhez viszonyítva a mérleg-fordulónapi árfolyamon átszámított forintérték (a könyvszerinti értékhez viszonyítva) a 20%-ot, vagy ha a 20% több mint 100 000 Ft, akkor a 100 000 Ft-ot meghaladja.

A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek a mérleg-fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű:

– a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételei között kell elszámolni, az így keletkezett előirányzat-maradványt elkülönítetten kell a 424. főkönyvi számlán belül kimutatni, ez a maradvány kizárólag árfolyam-különbözetre vehető igénybe,

– a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedéseként kell elszámolni.

AZ ÜZEMBE HELYEZÉS, DOKUMENTÁLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA, A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
ÁLLOMÁNYBA VÉTELE

Az immateriális javak, tárgyi eszközök és állománynövekedése más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől vásárolt, beszerzett vagy egyéb módon származó (térítés nélkül átvett, követelés fejében átvett, fellelt) vagy saját előállítás következtében történhet.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök állománynövekedése történhet:

– más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől vásárolt, beszerzett vagy egyéb módon megszerzett (pl. térítés nélkül átvett, követelés fejében átvett, fellelt),

– saját előállítás következtében történő eszköz bővülés eredményeképp.

Az állományba vételi bizonylat kiállítása a tárgyi eszköz nyilvántartó feladata.

Az állománynövekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni. Az értékcsökkenés elszámolása csak az üzembe helyezés időpontjától kezdődhet.

Az üzembe helyezett eszköz bekerülési értékének meghatározása:

– a bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben,

– amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni,

– az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket módosítani kell.

Az üzembe helyezés dokumentuma a gazdálkodási szabályzat függelékét képező teljesítésigazolás beszerzésről, amelyen meg kell adnia a teljesítést igazolónak az üzembe helyezés időpontját.

A TERV SZERINTI, TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSA, A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA ÉS VISSZAÍRÁSA

A TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSA

Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) kell elszámolni. Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévente a Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni.

Az értékcsökkenést a bekerülési érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

Vagyoni értékű jogok 16%

Szellemi termékek 33%

Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%

Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%

Gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 14,5%

Számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 33%

Járművek 20%

A járművek esetében az eredeti bekerülési értékben szereplő és későbbi időpontban beszerzésre kerülő rádiók, cd-lejátszók, magnók és mobiltelefonokhoz kapcsolódó beépített berendezések értékcsökkenési leírási kulcsa megegyezik a járművek értékcsökkenési leírási kulcsával, mivel ezen eszközök a használatbavétel időpontjában aktiválásra kerülnek az adott járműre.

Amennyiben az eszköz a költségvetési szerv gazdálkodását a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel történő leírási időszaktól várhatóan tovább szolgálja, úgy a tervezett használati idő figyelembevételével alacsonyabb mértékben is megállapítható az alkalmazott terv szerinti leírási kulcs.

A Minisztérium a tervezett használati időt a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel történő leírás időszakában állapítja meg mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök esetében, kivéve:

– azon immateriális javaknál, ahol a szerződés más időtartamot jelöl meg, mint a leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni.

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.

Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

A Minisztérium mérlegében nem mutat ki

– bányaművelésre, veszélyes anyag tárolására igénybe vett földterületet,

– telket, erdőt, valamint

– állami készletet,

– tartalékot ki.

A tárgyi eszköz analitikus nyilvántartásból a negyedévi értékcsökkenést a tárgynegyedévet követő hónap 15-ig, év végén a következő év február 15-ig kell a főkönyvi könyvelés részére feladni.

A TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSA

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása abban az esetben válik szükségessé, ha:

– az immateriális javak, tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházást, a beruházásra adott előleget) könyv szerinti (nettó) értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke,

– az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

– a vagyoni értékű jogok csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthetők,

– a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

A Minisztérium mérlegében nem mutat ki kísérleti fejlesztést, ezért a kísérleti fejlesztés révén megvalósuló

– tevékenység korlátozása,

– megszüntetése, illetve

– eredménytelensége

kapcsán terven felüli értékcsökkenést nem számol el.

Az alapítás-átszervezés aktivált állományi értékére nem terjed ki a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának lehetősége.

A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.

Mivel a Minisztérium a számviteli politikájában úgy döntött, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 249/2000. Korm. rendelet 30. §. (10) előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, ezért mindaddig, amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolását (ha az immateriális jószág és a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke) az eszközök év végi értékelése során nem alkalmazza.

Amennyiben az ilyen eszköz rendeltetésének megfelelően

– nem használható,

– használhatatlan,

– megsemmisült vagy

– hiányzik,

úgy azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök a beruházások állományából – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni.

ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA, ANNAK VISSZAÍRÁSA

Amennyiben a Minisztérium egyes eszközeinél a piaci érték tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, úgy a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni.

Értékvesztés számolandó el:

– beruházásokra és egyéb címen adott előlegnél, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál (függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek), tartósan adott kölcsönöknél,

– egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeknél, vásárolt készleteknél,

– saját előállítású készleteknél,

– rövid lejáratú támogatási kölcsönöknél, követeléseknél,

– forgatási céllal vásárolt értékpapíroknál,

– munkabérelőlegnél, utólagos elszámolásra adott előlegnél.

Beruházásra adott és egyéb előlegnél abban az esetben számolandó el értékvesztés, ha annak teljesítése (elszámolása) egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg.

Tulajdoni részesedést jelentő értékpapírnál, tőzsdei forgalomban megjelenő részesedések esetében az árfolyam csökkenése alapján, tőzsdei forgalomban nem lévő részesedések esetében akkor számolandó el értékvesztés, ha a részesedést kibocsátó vállalkozás saját tőkéje a jegyzett tőkéhez viszonyítva csökken.

Tartósan adott kölcsönöknél, egyéb hosszúlejáratú követeléseknél a kölcsön, a követelés visszafizetése az adós fizetési készsége eredményeképpen bizonytalanná válik.

Vásárolt készleteknél a beszerzési érték alacsonyabb, mint a raktáron lévő készlet nyilvántartás szerinti értéke, saját előállítású készlet esetében az újraelőállítás költsége kisebb, mint a raktáron lévő készlet értéke, illetve ha a raktáron lévő készlet a szabványi előírásoknak nem felel meg, eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, megrongálódott, értékesítése kétségessé vált, feleslegessé vált.

Rövid lejáratú támogatási kölcsön esetében a kölcsön visszafizetése időben nem történt meg, a visszafizetés bizonytalanná vált.

Követelések (adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni, egyéb) esetében a követelés megfizetésének határideje lejárt, a követelés bizonytalanná vált.

A követeléseket az értékelési szabályzatban meghatározottak szerint kell egyedileg, követeléstípusonként értékelni.

Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzített egyeztetés szükséges, ha a követelések illetve kötelezettségek állománya jelentős összegű. A Minisztérium jelentős összegűnek tekinti a követelés értékvesztését (adós, vevő, kölcsön, előleg), ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20%-át, illetve a 100 000 Ft-ot.

Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként általában a saját tőkével szemben le kell írni, kivéve a munkabérelőleg és az elszámolásra adott előleg értékvesztését, amit végleges kiadásként kell elszámolni.

Beruházásra adott és egyéb előlegnél, tartósan adott kölcsönnél, egyéb hosszúlejáratú követelésnél, rövidlejáratú támogatási kölcsönnél, követelésnél az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az előírt teljesítés időpontjától félévet meghaladóan nem rendeződött, nem került elszámolásra az előleg, a kölcsön, a követelés.

Tulajdoni részesedést jelentő-, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha a befektetett pénzügyi eszközök árfolyama egy évet meghaladóan a vásárláskori árfolyam alatt marad.

Forgatási céllal vásárolt értékpapír esetében az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az értékpapír árfolyama egy évet meghaladóan folyamatosan csökken, továbbá abban az esetben is, ha a költségvetési szerv az értékpapírt éven belül vásárolta.

Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál úgy a befektetett, mint a forgóeszközök tekintetében, továbbá a készleteknél jelentős összegnek tekinthető, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet a 20%-ot vagy a 100 000 Ft-ot meghaladja.

Amennyiben a beruházásra és egyéb címen adott előlegnél, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál, tartósan adott kölcsönnél, egyéb hosszúlejáratú követelésnél, vásárolt-, saját előállítású készletnél, rövid lejáratú támogatási kölcsönnél, követeléseknél forgatási céllal vásárolt értékpapírnál az értékvesztés feltételei csak részben, vagy egyáltalán nem állnak fenn, úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni.

A Minisztérium mérlegében a befektetett pénzügyi eszközök között tartós és a forgóeszközök között forgatási célú

– tulajdoni részesedést jelentő

– hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírokat nem mutat ki.

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEKNÉL
AZ ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA

Amennyiben a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél a piaci érték tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyvszerinti érték, úgy a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolása szükséges, ha a tőzsdei forgalomban nem lévő részesedések esetében a részesedést kibocsátó vállalkozás saját tőkéje – tartósan és jelentős értékben – a jegyzett tőkéhez viszonyítva csökken.

Függetlenül attól, hogy a befektetett pénzügyi eszközök, vagy a forgóeszközök között szerepel, értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti (veszteségjellegű) különbözet összegében, ha ez a különbözet tartós és jelentős összegű.

A könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete illetve a saját tőke és jegyzett tőke aránya jelentős, ha összege eléri a könyv szerinti érték 15%-át, vagy a saját tőke és jegyzett tőke aránya 85% alá csökken, tartós, ha a beszámoló készítés időpontját megelőző két évben a különbözet egyre nőtt vagy nem csökkent. Tőzsdén jegyzett társaságok esetében pedig akkor, ha a tőzsdei árfolyam a beszámoló készítés időpontját megelőzően legalább egy éven keresztül megszakítás nélkül csökkent.

Az értékvesztés meghatározásához az alábbi információkat kell ismerni és az értékvesztés elszámolásánál figyelembe venni:

– milyen a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, tendenciája (tőzsdén jegyzettek esetében),

– milyen a befektetés osztalékkal (felhalmozott) csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyama, és annak tartós tendenciája,

– a gazdasági társaság megszűnése esetén a várhatóan megtérülő összeg nagysága,

– milyen a gazdasági társaság saját tőke és a jegyzett tőke aránya, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke aránya (tőzsdén nem jegyzett gazdasági társaságok esetén).

Amennyiben a befektetés az előzőekben leírtak figyelembevételével meghatározott, mérlegkészítéskor piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést értékvesztés visszaírással csökkenteni kell. A visszaírással az adott befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti bekerülési (beszerzési) értékét.

A Minisztérium a tőzsdei forgalomban nem lévő részesedésekkel rendelkezik, ezért az értékvesztést akkor számolja el a saját tőke és a jegyzett tőke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartós és jelentős összegű. A saját tőke és jegyzett tőke összegét a társaságok mérlegében szereplő érték alapján hasonlítja össze az év végi értékelés keretében, legkésőbb a tárgy évet követő év február 15-ig.

Amennyiben a saját tőke és a jegyzett tőke közötti veszteségjellegű különbözet csökkenése mutatható ki, akkor a különbözet csökkenésével a korábban elszámolt értékvesztést értékvesztés visszaírással csökkenteni kell.

Amennyiben a befektetés értékvesztésének elszámolását követő években a saját tőke és a jegyzett tőke közötti veszteségjellegű különbözet nem jelentős összegűvé csökken, és tartósan jelentkezik, akkor az elszámolt értékvesztést értékvesztés visszaírással ki kell vezetni.

A nem jelentős összegűvé csökkenés első évében – az óvatosság elvét szem előtt tartva – az értékvesztést ki kell mutatni. A következő évben – amennyiben nem jelentős összegű az értékvesztés továbbra is – a tartósság miatt az értékvesztés összege visszaírással kivezethető.

A visszaírással az adott befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti bekerülési (beszerzési) értékét.

A Minisztérium éves költségvetési beszámolója a tárgyévre vonatkozóan – a társaságok beszámolói elfogadásának időbeni eltolódása miatt – nem tartalmazza a társaságokban történt befektetések tárgyévi értékvesztését. A Minisztérium tárgyévi költségvetési beszámolójában a tárgyévet megelőző évi társasági beszámolók alapján történik meg az értékvesztés bemutatása.

AZ ADÓS, A VEVŐ ÁLTAL EL NEM ISMERT KÖVETELÉS RENDEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

Követelésként kell bemutatni a mérlegben azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és számlázott) – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket, amelyek a Minisztérium már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők).

A Minisztérium mérlegében a vevő, adós által elismert követelést szabad kimutatni.

Az elismertetést oly módon kell végrehajtani, hogy a – legkésőbb a tárgyévet követő év január hónapjában – kiküldött fizetési felszólításokon jelezni kell, hogy – amennyiben a vevő, adós a fizetési felszólításban szereplő követelések ellen a megadott határidőn belül kifogást nem emel – úgy annak összegét a Minisztérium elfogadottnak tekinti, így azt a mérlegében követelésként kimutatja.

Amennyiben a vevő, az adós a közölt adatok ellen kifogást emel, és nem fogadja el, akkor a kifogásolt követelés összegét el nem ismert követelésként kell kezelni. Az el nem ismert követelésekről – a kifogásolással együtt, bizonylatokkal alátámasztva – a Pénzügyi és számviteli osztály (továbbiakban: PSZO) vezetője feljegyzést készít a Költségvetési főosztály vezetője részére.

Az el nem ismert követelések állományát a kabinetfőnök jóváhagyása után – a zárlati tételek elszámolása során – a követelések állományából ki kell vezetni a tőkeváltozással szemben, és azt a 0. számlaosztályban kell nyilvántartásba venni.

Az el nem ismert követelésekről az érintett főosztályt értesíteni kell a vitás kérdések rendezése érdekében.

EGYEZTETÉSEK, FELADÁSOK KÉSZÍTÉSE, IDŐPONTOKKAL KAPCSOLATOSAN JELENTKEZŐ FELADATOK SZABÁLYOZÁSA

EGYEZTETÉSEK, FELADÁSOK KÉSZÍTÉSE

A zárlati feladatok végrehajtása előtt kell az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi könyveléssel egyeztetni.

Az egyeztetéseket

– havonta,

– negyedéveként,

– féléves és éves szinten kell végrehajtani

a Számlarend II. fejezetének A. KÖNYVVITELI EGYEZTETÉSEK pontja alapján.

Negyedévenként a következő analitikus feladásokat kell elkészíteni és a főkönyvi könyvelés részére feladni:

– a befektetett eszközökkel kapcsolatos állományváltozások,

– az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása,

– a készletekkel kapcsolatos állományváltozások,

– a raktáron lévő új kis értékű tárgyi eszközökkel kapcsolatos állományváltozások,

– a vevői követelésekkel, egyéb követelésekkel, szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos állományváltozások,

– a dolgozóknak adott kölcsönök állományának változása név szerinti bontásban,

– OTP bankszámla forgalma negyedévre jogcímenként összesítve,

– a valuták árfolyam-különbözetének feladása,

– az adott negyedévben elszámolt külföldi kiküldetésekről készült költségfeladás,

– a maradvány felhasználás.

(A havi, féléves és éves zárlati feladatokat a Számlarend II. fejezetének B. ZÁRLATI FELADATOK pontja tartalmazza.)

A Kormányrendelet 47. § (1) bekezdése szerinti összesítő feladás tételes, vagy jogcímekre, vagy mozgásnemekre, vagy bizonylatfajtákra összesítve kell elkészíteni úgy, hogy a tőkeváltozás (412-es) főkönyvi számla megfelelő alszámláján a könyvelést el lehessen végezni.

Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni.

IDŐPONTOKKAL KAPCSOLATOSAN JELENTKEZŐ FELADATOK, A FELELŐSSÉG SZABÁLYOZÁSA

ELŐZŐ ÉVI SZÁMVITELI ADATOK JAVÍTÁSA

Az előző évi számviteli adatokat következő év február 15-ig érkeztetett bizonylatok alapján még korrigálni kell. Eddig az időpontig minden olyan értékvesztést, értékcsökkenést, elszámolt értékvesztés visszaírását el kell számolni tőkeváltozásként, mely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti.

A főkönyvi könyvelésben adatot rögzíteni következő év február 20-ig lehetséges.

A BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE, A BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉÉRT VALÓ FELELŐSSÉG

A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-ig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium féléves/éves költségvetési beszámolóját a szerv vezetője a miniszter, és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy írja alá.

EGYÉB BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő 40 napon belül, a negyedik negyedévre vonatkozóan az időközi mérlegjelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a felügyeleti szervhez benyújtani. Az időközi mérlegjelentés elkészítéséről a PSZO vezetője gondoskodik.

Kincstári adatszolgáltatást kell végezni minden hó 25-i tartozásállományról. Ennek elkészítése – a pénzügyi analitikus alrendszerből – a PSZO vezetője gondoskodik.

SZÁMVITELI TEVÉKENYSÉG VÁLLALKOZÓVAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA

A Minisztérium 2008. április 1.–2011. június 30. közötti időtartamra a Kertai és Társai Üzleti Tanácsadó Kft-vel megkötött vállalkozási szerződés alapján a vállalkozóval látatja el az alábbi számviteli feladatokat:

– évnyitás,

– eredeti előirányzat főkönyvi könyvelése,

– az előirányzat módosítások kontírozása és főkönyvi könyvelése,

– egyéb vegyes bizonylatok rögzítése, főkönyvi könyvelése,

– bér-feladás kontírozása és főkönyvi könyvelése,

– a főkönyv és az analitikák egyeztetése, bank/pénztár egyenlegének egyeztetése a főkönyvi nyilvántartással, a kiszűrt hibák javítása,

– átfutó, függyő, kiegyenlítő bevétel/kiadás főkönyvi számlái egyenlegének rendezése,

– havi zárás/főkönyvi kivonat készítése,

– raktárakba történő vásárlás illetve felhasználás kontírozása és főkönyvi könyvelése feladás alapján,

– előirányzat-maradvány felhasználásának kontírozása és főkönyvi könyvelése feladás alapján,

– valuta-pénztár árfolyam-különbözetének kontírozása és főkönyvi könyvelése feladás alapján,

– külföldi kiküldetésekkel összefüggő kiadások kontírozása és főkönyvi könyvelése feladás alapján,

– vevő folyószámla alapján a vevő állomány változásának kontírozása és főkönyvi könyvelése,

– szállító folyószámla alapján a szállító állomány változásának kontírozása és főkönyvi könyvelése,

– egyéb kötelezettségek/követelések állomány változásának kontírozása és főkönyvi könyvelése,

– lakásvásárlási kölcsönállomány/lakásépítési alap számla egyenleg változásának kontírozása és főkönyvi könyvelése feladás alapján,

– értékcsökkenés kontírozása és főkönyvi könyvelése,

– értékesített tárgyi eszközök többletbevételeinek illetve veszteségeinek főkönyvi könyvelése,

– negyedéves mérlegjelentés elkészítése,

– féléves beszámoló elkészítése,

– éves beszámoló mérleg tételei értékelésének, leltározásának elvégzése (immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, illetve a raktári készlet kivételével), kontírozása, főkönyvi könyvelése,

– éves beszámoló elkészítése,

– évzárás,

– ad-hoc adatszolgáltatás a Minisztérium egyedi igényei szerint.

2. számú melléklet a 13/2009. (IX. 16.) KvVM utasításhoz

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. fejezet

A szabályzat hatálya

1. § A Pénzkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Igazgatásra (a továbbiakban: Minisztérium), mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervre terjed ki.

II. fejezet

Általános rendelkezések

2. § (1) A Minisztérium pénzforgalmának lebonyolítása a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) közreműködésével, a kincstári egységes számlán keresztül történik, a államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 99. §-a, és a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet előírásai szerint.

(2) A kincstári körön belül az egyes szervezetek kifizetéseit a Kincstár átvezetéssel, a kincstári körön kívül a kiadásokat és bevételeket pénzforgalmilag teljesíti.

(3) Az államháztartás szervezetei által bonyolított pénzforgalom:

a) készpénzforgalom;

b) bankszámlaforgalom;

c) elektronikus fizetési eszköz

igénybevételével történik

III. fejezet

A készpénzforgalom szabályai

A házipénztár

3. § A házipénztár a Minisztérium működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására kijelölt önálló helyiség, amelyben a készpénz elhelyezéséhez és őrzéséhez kellő biztonságot nyújtó, biztonsági zárral ellátott pénztári berendezés van.

A házipénztár kezelése

4. § (1) A házipénztári pénzkezelést a Pénzügyi és számviteli osztály (továbbiakban: PSZO) ezzel megbízott dolgozója végzi, aki emellett kiegészítő feladatokkal is megbízható. A házipénztári pénzkezelő részletes feladatkörét a Szabályzat 13. §-ának (5) bekezdése tartalmazza.

(2) A pénztár

hétfőtől csütörtökig 9–14.30 óráig,

pénteken 9–13 óráig

tart nyitva, az ebédidő minden nap 12–12.30. A nyitva tartás idejét a pénztár ajtajára ki kell függeszteni.

(3) A pénztáros a nyitvatartási időn kívüli munkaidőben kapcsolódó nyilvántartásokat és egyéb elszámolásokat köteles naprakészen vezetni. További feladatokkal a Költségvetési főosztály (a továbbiakban: KF) vezetője bízhatja meg.

(4) A pénztáros, amennyiben munkahelyét ideiglenesen, rövid időre elhagyja, köteles a pénzt és egyéb értékeket a biztonsági zárral ellátott pénztári berendezésben elzárni.

(5) Abban a helyiségben, ahol a tényleges kifizetés történik, ki kell függeszteni:

a) a pénztáros (és helyettese) nevét;

b) a pénztárellenőr nevét;

c) az utalványozók, az ellenjegyzők nevét és aláírás jegyzékét.

(6) A pénztárellenőri feladatokkal megbízott dolgozó ezt a tevékenységét más munkaköre mellett látja el. Feladatainak részletes leírását a Szabályzat 14. §-ának (4)–(6) bekezdései tartalmazzák

A házipénztári pénzmegőrzés és a pénztári kulcsok kezelése

5. § (1) A Minisztérium házi pénztári pénzösszegét kétzáras páncélszekrényben kell őrizni. A kulcsot a pénztáros és a pénztárellenőr kezeli.

(2) A pénztárt a pénztáros zárja be, majd a kulcsot kulcskazettában a portára leadja. A portás a kulcsot illetéktelen személynek nem adhatja ki.

(3) Ha a pénztárkulcs elveszett vagy eltörött, a pénztáros köteles azt azonnal a KF vezetőjének bejelenteni a további intézkedések megtétele érdekében.

(4) A páncélszekrény másodkulcsát a PSZO vezetőjénél kell letétbe helyezni, amelyet a KF páncélszekrényében kell elzárva tartani.

A pénztárkulcs nyilvántartása

6. § A pénztár átadásánál a kulcs átvételét és visszaadását a nyilvántartásban aláírással kell igazolni.

A házipénztár pénzellátásának forrásai

7. § A házipénztár készpénz kifizetéseinek céljára a Kincstár előírásainak megfelelően az ott vezetett előirányzat-felhasználási keretszámláról – a Minisztérium gazdálkodási rendjének betartása mellett – felvett készpénz, valamint a különböző jogcímenként készpénzbevételként befizetett összegek használhatók fel.

A pénztárkeret megállapítása

8. § A házipénztárban a napi pénztárzárlatot követően tartható legmagasabb összegű készpénz értékhatára 900.000 forintban kerül meghatározásra. Ettől eltérni csak a miniszter külön írásbeli engedélyével lehetséges. A napi pénztárzárlat után tartható készpénzértéket meghaladó összeget a pénztáros még a zárlat előtt köteles a pénzintézetnél vezetett számlára visszafizetni.

A házipénztár pénzellátása

9. § (1) A pénztárosnak gondoskodnia kell arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez megfelelő mennyiségű és címletű bankjegy és érme álljon rendelkezésre. Ennek érdekében

a) az előző napi záró készpénz figyelembevételével, a kiadások teljesítésére felhasználható be- és visszafizetések kombinálásával, meg kell becsülnie a felveendő készpénz összegét;

b) az előírásoknak megfelelően ki kell állítania a készpénz felvételéhez szükséges készpénzcsekket;

c) intézkednie kell a készpénz felvételéről oly módon, hogy az a kifizetések esedékességekor rendelkezésre álljon.

(2) Pénztáros a készpénzforgalom várható nagyságát köteles egyeztetni a PSZO vezetőjével, és a készpénz felvételéhez engedélyt kell kérnie tőle.

A pénzszállítás szabályai

10. § A PSZO-tól, illetve a Kincstártól átvett készpénz szállításáért a készpénz szállításával megbízott cég a felelős.

A készpénz kezelése a házi pénztárban

11. § (1) A házipénztárban a házipénztár által bevételezett készpénzen kívül egyéb összegek és értékek kizárólag a PSZO vezetőjének engedélyével tarthatók. Az egyéb összegek, értékek különösen a következők lehetnek:

a) valuták;

b) VIP-kártyák;

c) étkezési utalványok;

d) beiskolázási utalványok;

e) minibuszjegyek;

f) kultúrautalványok;

g) üdülési csekkek;

h) ajándékutalványok;

i) internetutalványok

j) BKV- és BKSZ-bérletek;

k) értékpapírok.

(2) A házipénztárhoz nem tartozó összegeket, értékeket a pénzkészlettől elkülönítetten kell kezelni.

Házipénztári pénzmegőrzés és tárolás

12. § (1) A házipénztárban csak a saját pénzellátás céljára a kincstári számláról felvett, továbbá a napi készpénzbevételként bevételezett pénzösszeget lehet tartani.

(2) Házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem lehet felhasználni, azt naponta készpénzben be kell fizetni a kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlára. A befizetés abban az esetben sem teljesíthető készpénzkímélő módon – a befizetési és a készpénzfelvételi bizonylatok egyidejű benyújtásával –, ha a befizetett összegnek megfelelő összegű készpénzfelvételre a befizetéssel egy időben kerül sor. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 Ft-ot.

Készpénz kezelésével kapcsolatos feladatkörök

A pénztáros feladatköre

13. § (1) A pénztárost és helyettesét KF vezetője jelöli ki.

(2) Helyettesítés esetén az átadás előtt pénztárzárlatot kell készíteni.

(3) A pénztáros köteles felelősségvállalási nyilatkozatot tenni.

(4) A pénztáros a házipénztárt önállóan, teljes anyagi felelősség mellett kezeli. Ezt a tényt a munkakör megkezdésekor írásban köteles tudomásul venni.

(5) A pénztáros feladatai különösen:

a) a házipénztár kezelése;

b) pénzmegőrzés és pénztári kulcsok kezelése;

c) a pénztárban tartott készpénz szabályszerű kezelése;

d) a készpénz igénylése, a szükséges nyomtatványok kitöltése,

e) a házipénztár pénzellátása, a készpénz szükséglet felmérése,

f) a pénztár előírás szerinti zárása;

g) a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartása;

h) a szükséges adatszolgáltatás elkészítése;

i) a szigorú számadású nyomtatványok kezelése (őrzése és nyilvántartása);

j) értékcikkek szabályszerű kezelése;

k) a szükséges tájékoztató anyagok elérhetőségének biztosítása a munkavállalók részére;

l) a főosztályon használt bélyegzők nyilvántartása.

(6) A pénztáros kiegészítő tevékenysége nem lehet a munkakörével kapcsolatos utalványozási, könyvelési és ellenőrzési feladat.

(7) Két vagy több személy ugyanazt a pénztárt közösen még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti.

(8) A pénztáros feladata a pénztári bevételi és kiadási bizonylatok kiállítása előtt az alapbizonylatok alaki felülvizsgálata. Ennek során köteles meggyőződni arról, hogy az alapbizonylatokon a szükséges feljegyzések, aláírások szerepelnek-e.

(9) A pénztáros feladata a pénztárkeretre vonatkozó előírások maradéktalan betartása.

(10) Helyettesítés esetén a pénztár helyettes feladatköre megegyezik a pénztáros feladatkörével.

A pénztáros-helyettes feladatköre

14. § (1) A pénztáros helyettese a házipénztár kezelését akkor veszi át, amikor a pénztáros valamely oknál fogva munkakörét nem tudja ellátni. A pénztáros-helyettes megbízásának feltételei azonosak a pénztároséval.

(2) A pénztáros-helyettes köteles felelősségvállalási nyilatkozatot tenni.

(3) A helyettesítés időszakában feladata és felelőssége megegyezik a pénztárosra előírtakkal.

(4) A pénztár pénztáros-helyettesnek történő átadásnál jelen kell lennie:

a) az átadónak (pénztárosnak, vagy akadályoztatása esetén a közvetlen vezetőjének);

b) az átvevő pénztáros helyettesnek;

c) a pénztárellenőrnek.

(5) A pénztár átadás-átvétele előtt a nyilvántartásokat szabályszerűen le kell zárni, pénztárzárlatot kell készíteni.

(6) A pénzen kívül a kulcsokat, értékeket, bizonylatokat, nyilvántartásokat is át kell adni a helyettesnek, aki köteles meggyőződni az elszámolások helyességéről, az átvett értékek meglétéről.

(7) A pénztárosi munkakör átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az átadásnál jelenlévők kötelesek aláírni.

Pénztárellenőr feladatköre

15. § (1) A pénztárellenőr feladatait a KF vezetője által megbízott személy látja el.

(2) A pénztárellenőr köteles felelősségvállalási nyilatkozatot tenni.

(3) A pénztárellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése.

(4) A pénztárellenőr a bizonylatokat alaki szempontból az alábbi szempontok szerint köteles megvizsgálni:

a) a pénztári be- és kifizetések bizonylatolására a megfelelő nyomtatványt használták-e;

b) a bevételi és a kiadási bizonylaton a 25. § (4) bekezdésében, illetve a 26. § (7) bekezdésében meghatározott adatokat kitöltötték-e;

c) szerepelnek-e a bizonylaton a szükséges aláírások;

d) a bizonylatot előírásszerűen állították-e ki, nincsenek-e rajta törlések és szabálytalan javítások.

(5) A pénztárellenőr a bizonylatok tartalmi ellenőrzése során vizsgálni köteles a Minisztérium gazdálkodási rendje és az általános előírások érvényesülését. Így a következőket:

a) a kiállítás az előírások szerint történt;

b) a bizonylathoz valamennyi mellékletet csatolták-e;

c) a bizonylatok tartalmazzák-e a szolgáltatás, szállítás, munka, stb. teljesítésének igazolását;

d) a pénztárbizonylat és az alapbizonylat adatai megegyeznek-e;

e) szabályszerű-e a bizonylat utalványozása (ellenjegyzése).

(6) A pénztárellenőr feladata a pénztárzárás után a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének utólagos ellenőrzése. Ennek során ellenőrizni kell azt is, hogy a pénztárjelentésre felvezetett tételekre vonatkozóan megvannak-e a pénztári bizonylatok és alapbizonylatok. A pénztárjelentést és a készpénzállomány meglétét az ellenőrnek naponta ellenőriznie kell. A pénztárellenőr írásban és haladéktalanul jelenteni köteles a PSZO vezetőjének, ha az előírt kezelési szabályoktól eltérő eljárást, szabálytalanságot vagy visszaélést tapasztal.

Az utalványozók feladatköre

16. § (1) A pénzügyi kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és teljesítésigazolás folyamatát, eljárási rendjét, a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza.

(2) A Gazdálkodási Szabályzat szerint utalványozás: a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy pénzügyi elszámolásának elrendelése.

(3) Az utalványozónak arról kell meggyőződnie, hogy:

a) a bizonylatot az illetékes szerv vagy személy állította-e ki;

b) a bizonylat tartalmazza-e a szükséges adatokat;

c) a bizonylat kiállítása szükséges és jogos-e;

d) a bizonylat számszakilag helyes-e;

e) csatolva vannak-e a szükséges mellékletek;

f) a bizonylaton szereplő összeg készpénzbeni vagy bármilyen kifizetését jogszabály nem tiltja-e;

g) a munka elvégzését igazolták-e.

(4) Az utalványozó a pénztárbizonylat megfelelő rovatában, kézjegyének elhelyezésével utalványoz.

Házipénztári bizonylat-nyomtatványok

A házipénztári bizonylat-nyomtatványok fajtái

17. § (1) A házipénztár bizonylat-nyomtatványok a következők:

a) bevételi pénztárbizonylat;

b) kiadási pénztárbizonylat;

c) pénztárjelentés;

d) készpénzcsekk.

(2) A pénztárforgalom rögzítése a FORRÁS SQL integrált ügyviteli rendszer „Pénzügy” moduljának, „Péntár” alrendszerében történik.

Bevételi pénztárbizonylat

18. § (1) A házipénztári befizetések csak bizonylat alapján számolhatók el. A házipénztári befizetések céljára a 18. § (2) bekezdése szerinti rögzítő rendszer „Bevételezés” menüpontját kell használni. A “Bevételi pénztárbizonylat” három példányban készül:

a) az első példány a könyvelési példány, a pénztárjelentés melléklete, az alapokmányokkal együtt;

b) a második példány a befizető nyugtája;

c) a harmadik példány a tőpéldány, amely lefűzendő.

(2) A nyomtatványok szigorú számadásúak, melyet a program biztosít.

(3) Technikai zavar (pl. áramszünet) esetén a nem halasztható befizetések bizonylatolására szigorú számadású kézi bizonylat-nyomtatványok is használhatók. Ezeket a FORRÁS SQL rendszerbe – a technikai zavar megszűnését követően haladéktalanul – utólagosan kell rögzíteni.

Kiadási pénztárbizonylat

19. § (1) A házipénztári kifizetések is bizonylat alapján számolhatók el. A házipénztári kifizetések céljára a 18. § (2) bekezdése szerinti rögzítő rendszer „Kiadási” menüpontját kell használni.

(2) A „Kiadási pénztárbizonylat” három példányban készül:

a) az első példány a könyvelési példány, a pénztárjelentés melléklete, az alapokmányokkal együtt;

b) a második példány a pénzfelvevő példánya;

c) a harmadik példány a tőpéldány, amely lefűzendő.

(3) A nyomtatványok szigorú számadásúak, melyet a program biztosít.

(4) Technikai zavar (pl. áramszünet) esetén, a nem halasztható kifizetések bizonylatolására, szigorú számadású kézi bizonylat-nyomtatványok is használhatók. Ezeket a FORRÁS SQL rendszerbe – a technikai zavar megszűnését követően haladéktalanul – utólagosan kell rögzíteni.

Pénztárjelentés

20. § (1) Pénztári be- és kifizetések elsődleges idősoros feljegyzésére, a záró készlet megállapítására „Napi pénztárjelentés”-t kell készíteni.

(2) A pénztárjelentés három példányban készül:

a) az első két példány a mellékletekkel együtt a könyvelés példánya;

b) a harmadik példány a tőpéldány, amely lefűzendő.

(3) A nyomtatványok szigorú számadásúak, melyet a program biztosít.

Készpénzcsekk

21. § (1) A készpénzcsekk a házipénztár pénzellátása céljából a pénzintézet által vezetett számláról történő összegek felvételére szolgál, amelyet a Kincstár bocsát a pénztár rendelkezésére.

(2) A készpénzcsekket egy példányban és mindennemű javítás nélkül kell kiállítani, a pénzintézet által meghatározott szabályok szerint.

(3) Az elrontott, bepiszkolódott vagy elszakadt csekkűrlapot nem szabad forgalomba hozni. Az ilyen űrlapot két vastag vonással keresztben át kell húzni, és „Rontott” szóval át kell írni, amely jelzést az űrlap tőszelvényén is fel kell tüntetni.

A bizonylat-nyomtatványok felhasználás előtti kezelése

22. § A házipénztári bizonylat-nyomtatvány tömbök szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok, ezért annak őrzését és nyilvántartását biztosítani kell.

A bizonylat-nyomtatványok kiadása felhasználásra

23. § A bizonylattömbök pénztárból történő kiadásuktól kezdve szigorú számadású nyomtatványok, és így ennek megfelelően kell azokat kezelni és nyilvántartani.

A pénztárbizonylatok kiállításának szabályszerűsége

24. § (1) A pénztárbizonylatot számítógéppel kell kiállítani. A rontott pénztárbizonylatok helyett új bizonylatot kell kiállítani. A rontott bizonylat „Rontott” megjegyzéssel történő kezelését a FORRÁS SQL program, a szigorú számadású bizonylatok kezelési követelményeinek megfelelően végzi.

(2) Technikai zavar (pl. áramszünet) esetén, a nem halasztható kifizetések bizonylatolására, szigorú számadású kézi bizonylat-nyomtatványok is használhatók. Ezeket a FORRÁS SQL rendszerbe – a technikai zavar megszűnését követően haladéktalanul – utólagosan rögzíteni kell. A rontott bizonylatok a pénztárjelentésen a program által automatikusan feltüntetésre kerülnek.

(3) A pénztárbizonylat sztornózása esetén a program az eredeti kiállított bizonylat adataival mindenben megegyező szigorú számadású pénztárbizonylatot állít ki, melyen az eredeti bizonylaton szereplő összeget ellenkező előjellel tünteti fel. A sztornírozott bizonylatok a pénztárjelentésen a forgalomban megjelennek, azonban ezek minden példányát a pénztárbizonylatok tőpéldányai közé le kell fűzni.

A készpénzkészlet változásaival kapcsolatos szabályok

Kerekítés szabályai

25. § (1) A 10/2007. (X: 1.) MNB rendelet alapján 2008. március 1. napjával az 1 és 2 forintos címletű érmék a forgalomból bevonásra kerültek.

(2) Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés a forintban, készpénzzel történő fizetések esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy a kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszeget meghatározni és a pénzfizetésre irányuló kötelezettséget teljesíteni.

(3) A nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződő fizetendő végösszeg és a (2) bekezdés alapján meghatározott készpénzben fizetendő összeg különbsége kerekítési különbözetnek minősül.

(4) A kerekítéssel teljesített pénzfizetésre irányuló kötelezettséget pénzügyileg rendezettnek kell tekinteni.

(5) A kerekítés szabálya a következő:

a) az 1, 2 forintra végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;

b) a 3, 4 forintra végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;

c) a 6, 7 forintra végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;

d) a 8, 9 forintra végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

(6) A bevételnél, illetve kiadásnál a kerekítés összegét az adott bevételi-, illetve kiadási bizonylaton a kerekítésnek megfelelő előjellel kell szerepeltetni. (Felfelé történő kerekítésnél „+”, lefelé történő kerekítésnél „–”.)

Pénztári bevételezés

26. § (1) A pénztári bevételezést a pénztáros végzi.

(2) A bevételi pénztárbizonylatot a megfelelő alapbizonylat alapján kell kiállítani.

(3) Készpénzt csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet átvenni. Bevételezés előtt meg kell vizsgálni, hogy a bizonylat alaki szempontból az előírásoknak megfelel-e. Készpénz befizetés esetén a bevételi pénztárbizonylatot a befizetőnek tintával (golyóstollal), teljes nevét kiírva kell aláírnia. Nem személyes befizetés esetén, a bizonylaton hivatkozni kell a vonatkozó okiratra (például postautalványra), illetve a bevételezést elrendelő iratra stb.

(4) A bevételi bizonylatnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a bélyegzőlenyomat (kézi bizonylat esetén);

b) a bizonylat kiállításának kelte;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a befizető neve;

e) a befizetett összeg számmal és betűvel;

f) a befizetés rendeltetése;

g) pénzintézettől történő felvétel esetén a készpénzcsekk szelvényszáma;

h) a pénztáros aláírása;

i) a kiállító aláírása;

j) a befizető aláírása;

k) a pénztárellenőr aláírása;

l) a mellékletek száma;

m) az utalványozó aláírása.

(5) A bevételi bizonylatokat – mellékletekkel együtt – a pénztárjelentés első példányához csatolva a könyvelésnek kell továbbítani.

(6) A postai kézbesítés útján érkező készpénzösszegek bevételi pénztárbizonylatához minden esetben csatolni kell a postai értesítőszelvényt.

(7) Kizárólag valódi és forgalomképes bankjegyek (érmék) fogadhatók el a befizetőktől, továbbá kifizetést is csak ilyen bankjegyek (érmék) felhasználásával lehet teljesíteni.

(8) Nem fogadható el sérült (rongálódott, csonkolt, egyes részeiben hiányos stb.) bankjegy. Nem fogadható el olyan érme sem, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem forgalomban, természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl. szándékos rongálás miatt) vesztett súlyából vagy sérült meg.

(9) Hamis, vagy hamisítványnak tetsző bankjegy vagy érme fizetőeszközként nem fogadható el. Az ilyen bankjegyet vagy érmét vissza kell tartani. A hamis, vagy hamisítványnak tetsző bankjegy tulajdonosától, a szerzés időpontjára, helyére, az átadó személyre vonatkozóan nyilatkozatot kell kérni, és azt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A befizető adatait a jegyzőkönyvben aláírásával hitelesítve rögzíteni kell. Az aláírás esetleges megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A hamis pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a hamis pénzzel együtt át kell adni az illetékes hatóságnak.

(10) Az 50 000 forintot meghaladó bevételt a kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlára be kell fizetni.

Pénztári kifizetés

27. § (1) A pénztári kifizetéseket a pénztáros végzi.

(2) A készpénzben teljesíthető kiadások jogcímei:

a) belföldi, külföldi vendéglátás kiadásai;

b) személyi reprezentációs kiadások;

c) készletbeszerzés, vásárlás kiadásai;

d) postaköltség;

e) vízumdíj;

f) bérletvásárlás;

g) munkába-járással kapcsolatos kiadások;

h) belföldi, külföldi kiküldetések kiadásai;

i) monitor előtti munkavégzés miatt szemüveg árának megtérítése a munkavállaló részére;

j) ajándéktárgyak beszerzése;

k) protokolláris ajándékok beszerzése;

l) indokolt esetben egyéb költségek.

(3) A készpénzben teljesíthető kiadások értékhatár nélkül teljesíthetőek.

(4) A kiadási pénztárbizonylatot a megfelelő alapbizonylat alapján kell kiállítani.

(5) Kifizetéseket csak szabályszerűen kiállított, utalványozott és ellenjegyzett alapbizonylat alapján lehet teljesíteni.

(6) A kifizetés előtt meg kell vizsgálni, hogy a bizonylat alaki szempontból az előírásoknak megfelel-e.

(7) A készpénz kifizetése előtt meg kell állapítani, hogy a pénz átvételére jelentkező személy jogosult-e annak felvételére. A pénz átvevőjének a személyazonosságát személyi igazolvánnyal kell igazolnia. Amennyiben a pénz felvételére jogosult személyesen nem tud megjelenni a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított és két tanúval aláíratott meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazáson fel kell tüntetni az aláírásokon túl, mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott, mind a tanuk lakcímét és személyi igazolványuk számát. Az eseti meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz csatolni kell.

(8) A pénz átvételét az átvevőnek (nem személyes megjelenés esetén a meghatalmazottnak) a kifizetési bizonylaton – teljes nevének feltüntetésével – aláírásával kell elismernie. A bizonylaton – ha az átvevő nem a Minisztérium dolgozója – az átvevő személyi igazolványának számát is fel kell tüntetni.

(9) A kiadási bizonylatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a bélyegző lenyomat (kézi bizonylat esetén);

b) a bizonylat kiállításának kelte;

c) a bizonylat sorszáma;

d) azt, hogy kinek a részére történjen a kifizetés;

e) a fizetendő összeget számmal és betűvel;

f) a kifizetés jogcíme;

g) a pénztáros aláírása;

h) a kiállító aláírása;

i) az átvevő aláírása;

j) a pénztárellenőr aláírása;

k) a mellékletek száma;

l) az utalványozó aláírása.

(10) Az alapbizonylatokat, a kiadási és bevételi pénztárbizonylat mellől eltávolítani nem szabad. Ha erre valamilyen okból mégis szükség lenne, a pénztárbizonylat hátlapján fel kell tüntetni az eltávolítás okát.

A kiadási pénztárbizonylatok érvénytelenítése

28. § Ismételt felhasználásuk megakadályozása céljából az „Érvénytelen” bélyegző lenyomatát a kiadási pénztárbizonylat mellékletein el kell helyezni. A kiadási bizonylatokat – mellékleteikkel együtt – a pénztárjelentés első példányához csatolva a könyvelésre kell továbbítani.

A pénztár zárása

29. § (1) A pénztár zárását a pénztáros végzi.

(2) A be- és kifizetések rögzítése, az összegzés, az egyenleg és a pénzállomány egybevetése naponta történik.

(3) A be- és kifizetések összesítésére és a pénzelszámolás ellenőrzésére a hárompéldányos pénztárjelentés szolgál. A pénztárbizonylatok és a pénztárjelentés vonatkozó szövegeinek és összegeinek meg kell egyezniük egymással. A szigorú számadású pénztárjelentést a FORRÁS SQL rendszer automatikusan előállítja a napi zárás folyamán.

(4) A pénztárjelentés naponta történő lezárása során a bevételek és kiadások összesítését követően, a nyitó pénzkészlet, továbbá a bevételek-kiadások egyenlege adja a záró pénzállományt. Ennek meg kell egyeznie a pénztárban levő készpénzzel. Az esetleges eltérések okát azonnal tisztázni kell. Amennyiben ez a zárlat napján nem vezet eredményre, az esetről a pénztárosnak és a pénztárellenőrnek a PSZO vezetőjét haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(5) A pénztár hiányát a pénztárosnak meg kell térítenie. Az esetleges bűncselekményre utaló jelek esetén a szükséges intézkedéseket a KF vezetője teszi meg.

Pénzfelvétel elszámolásra

Elszámolási pénzfelvétel szabályai és jogcíme

30. §² (1) Az elszámolásra felvett összegek – a külföldi kiküldetésre felvett összegek kivételével – a „Készpénzfelvétel elszámolásra” (3. számú függelék) nyomtatvány kitöltésével igényelhetőek.

(2) Az igénylés folyamata:

1. A 3 példányban készített nyomtatvány 1 eredeti és 2 másolati példányból áll, melyen fel kell tüntetni a szervezeti egység nevét és iktatószámát.

2. A „Készpénzfelvétel elszámolásra” nyomtatvány 3 példányának felhasználása az alábbiak szerint történik:

a) az első, eredeti példány a kiadási pénztárbizonylat mellett a PSZO elszámolásában marad,

b) a második, másolati példány a felvett előleg elszámolásakor, a rögzített adatokkal kerül a PSZO elszámolás mellé,

c) a harmadik másolati példány az elszámolási bizonylattal a kezdeményező szervezeti egység birtokában marad irattározásra.

3. Az előleg felvételét engedélyező szervezeti egység vezetőjeként a „Készpénzfelvétel elszámolásra” nyomtatványon kizárólag főosztályvezető, távollétében hivatalos megbízással rendelkező helyettese, illetve annál magasabb szintű vezető, a miniszteri titkárság esetén a miniszteri titkárság vezetője írhat alá.

4. Az aláírók aláírásmintáját a pénztárba le kell adni, és előlegkiadás előtt azt a pénztárosnak ellenőriznie kell.

5. A „Készpénzfelvétel elszámolásra” nyomtatványon az előlegfelvétel célját indokolni kell.

(3) Készpénzt elszámolásra kiadni csak az alábbi jogcímeken lehet:

a) belföldi, külföldi vendéglátás;

b) állami vezetők személyi reprezentációja;

c) készletbeszerzés, vásárlás;

d) postaköltség;

e) vízumdíj;

f) belföldi, külföldi kiküldetés;

g) indokolt esetben egyéb költségekre.

(4) Személyi reprezentációs beszerzésre állami vezető részére történő személyi reprezentációs kiadások fedezeteként vehető fel elszámolásra előleg.

(5) A készpénz (3) bekezdés szerinti jogcímen történő felvételének engedélyezésére – a külföldi kiküldetésre felvett összegek kivételével –

a) 50 000 Ft összegig a PSZO vezetője,

b) 50 001–100 000 Ft közötti összeg esetén a KF vezetője, illetve

c) 100 000 Ft összeg felett a kabinetfőnök

jogosult.

(6) Amennyiben a készpénzelőleg nem kerül felhasználásra, – a külföldi kiküldetésre felvett összegek kivételével – a pénztárban történő elszámoláshoz a PSZO részére a szervezeti egység vezetője által aláírt feljegyzést kell csatolni annak indoklásaként, hogy a felvett összeg miért nem került felhasználásra.

(7) Külföldi kiküldetésre elszámolásra felvett összegek esetén, az előleg legkorábban az indulást megelőző 3. munkanapon vehető fel a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán (továbbiakban: NKO) által kiállított bizonylat alapján. Amennyiben közvetlenül a kiutazás előtt a munkavállaló szabadságon tartózkodik, úgy legkorábban az utolsó munkában töltött napon vehető fel az előleg.

Elszámolási kötelezettséggel felvett pénzösszegek nyilvántartása

31. § (1) Az elszámolásra kiadott összegekről – hitelesített könyvben – nyilvántartást kell vezetni, melynek az alábbi rovatokat kell tartalmaznia:

a) sorszám,

b) a kiadási bizonylat száma;

c) a felvevő neve;

d) a felvétel jogcíme;

e) az elszámolásra kiadott összeg;

f) az elszámolás határideje;

g) az elszámolás napja;

h) a bevételi pénztárbizonylat száma;

i) a felhasznált összeg;

j) a visszafizetett összeg;

k) megjegyzés.

(2) A külföldi kiküldetésekkel kapcsolatban felvett előlegek analitikus nyilvántartása a FORRÁS SQL integrált ügyviteli rendszer „Külföldi kiküldetések” moduljában történik.

Az elszámolásra felvett összegek elszámolásának határideje

32. § (1) Bármilyen jogcímen elszámolásra felvett összegekről a felvételtől számított 8 naptári napon belül kell elszámolni. Szabadságolás esetén – a 8 napos elszámolási határidőn belül – az utolsó munkával végzett napon kell elszámolni. Az elszámolás időpontja a bevételi pénztárbizonylat kiállításának napja.

(2) Külföldi kiküldetések esetén a hazaérkezést követő 8 naptári napon belül kell elszámolni az elszámolásra felvett összegekkel. Az elszámolás időpontja a „Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” megnevezésű nyomtatvány illetve az elszámolás alapjául szolgáló bizonylatok Nemzetközi kapcsolatok osztálya részére történő leadás napja.

(3) Az év végi zárlati munkálatok előírásaihoz igazodóan viszont, valamennyi, forintban, elszámolásra felvett összeggel legkésőbb az év utolsó munkanapján kell elszámolni.

Az elszámolási kötelezettséggel felvett pénzek elszámolásának szabályai

33. § (1) Az elszámolásra kiadott pénzzel – amennyiben a cél megvalósult, még a megjelölt határidő előtt – el kell számolni.

(2) Ha a kitűzött határidő előtt mód van részleges elszámolásra (például a beszerzésre adott összeg esetében a beszerzésnek egy része megtörtént anélkül, hogy a többi része lehetővé vált volna), azt a dolgozó köteles megtenni. A fennmaradó összeg elszámolásának határideje ilyen esetben változatlan marad.

(3) Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget azonnal vissza kell fizetni.

A házipénztár készpénzelszámolásának szabályai

Ellenőrzés

34. § (1) A pénztárjelentés és a készpénzállomány meglétét a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint kell ellenőrizni.

(2) A bevételi és kiadási bizonylatokat számba kell venni, azok felhasználását ellenőrizni szükséges.

(3) Ellenőrizni kell a pénztárjelentésbe való bevezetéseket, az előző maradvány áthozatalának helyességét, és a pénztárjelentésen végzett műveletek helyességéről is meg kell bizonyosodni.

(4) A készpénzállományt meg kell számlálni, majd egyeztetni kell a pénztárjelentéssel, egyezőség esetén a pénztárjelentést alá kell írni. Ha az egyezőség nem áll fenn, akkor az alábbiak szerint kell intézkedni:

a) az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltéréseket még a megállapítás napján fel kell deríteni, illetve ha ez nem vezetne eredményre, az eltérést rendezni kell;

b) az eltérés rendezéséről a pénztárellenőr által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni, a hiányt – a pénztáros befizetési kötelezettségeként – elő kell írni.

Pénztárzárlat helyettesítéskor

35. § (1) Ha a pénztárost bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy a pénztáros beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell készíteni.

(2) A pénztárzárlat után a helyettesítendő, illetve a távozó személy által kezelt pénzt, értéket, továbbá a bizonylatokat és nyilvántartásokat a helyettesnek, illetve az utódnak át kell adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről köteles meggyőződni.

(3) A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál az átvevőnek, az átadónak és a pénztárellenőrnek jelen kell lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt nem tud megjelenni, helyette közvetlen felettesének kell jelen lennie.

(4) A pénztárzárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet és a pénztári nyilvántartásokat az átadónak, az átvevőnek és a pénztári ellenőrnek kell aláírnia.

Értékpapírok nyilvántartása, kezelése

36. § Az értékpapírokat megnevezésükkel, sorozat- és sorszámukkal névértékben és vásárlási értéken kell nyilvántartani.

Szigorú számadású nyomtatványok, értékcikkek

Szigorú számadású nyomtatványok, értékcikkek jegyzéke

37. § A pénzkezeléssel kapcsolatos nyomtatványokat, értékcikkeket szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni, melyek az alábbiak:

a) készpénzfizetési számlatömb;

b) készpénz csekk;

c) pénztár kiadási bizonylat;

d) pénztár bevételi bizonylat;

e) pénztárjelentés;

f) étkezési utalványok;

g) beiskolázási utalványok;

h) üdülési csekkek;

i) kultúrautalványok;

j) internetutalványok;

k) ajándékutalványok;

l) előlegfelvételi tömbök;

m) belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás;

n) PIN boríték átvételi nyilatkozat és a kártya igénybevételének nyilvántartása;

o) minibusz-jegyek;

p) BKV- és BKSZ-bérletek.

Szigorú számadású nyomtatványok felhasználásának nyilvántartása

38. § (1) A szigorú számadású nyomtatványokról nyilvántartást kell vezetni, fajtánként (amennyiben van B. SZ. ny. szám szerint) melyből megállapítható:

a) a mindenkori készlet a kezdő és befejező gyári sorszámmal, tömbönként;

b) beszerzés ideje;

c) felhasználó szerv (szervezeti egység, személy);

d) felhasználásra átvevő aláírása;

e) felhasznált mennyiség sorszámmal feltüntetve;

f) a felhasználás időpontja (kezdő, befejező);

g) a bevételezés dokumentumának hivatkozási sorszáma;

h) a nyilvántartásba vétel dátuma.

(2) A felhasználást szoros sorszám szerint kell végezni.

(3) Az étkezési utalványok, beiskolázási utalványok, minibusz-jegyek, kultúra utalványok; üdülési csekkek; ajándék utalványok; internet utalványok; valamint a BKV- és BKSZ-bérletek értékcikként kezelendők, melyekről önálló, szigorú számadású nyilvántartást kell vezetni.

(4) A rontott szigorú számadású bizonylatokat áthúzással és „Rontott” jelzéssel kell ellátni, és a tömbben meg kell őrizni.

(5) A tömbök megőrzési ideje: 10 év.

Készpénzcsekkek kezelése

39. § (1) A készpénzcsekkeket szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni.

(2) A fel nem használt készpénzcsekkeket a banknak vissza kell szolgáltatni a KF vezetőjének döntése alapján.

Letéti számla kezelése

40. § A letéti számlával a Minisztérium nem rendelkezik.

Valutapénztár kezelése, működtetése

41. § A Minisztérium az alábbi valutákra vezet(het) pénztárakat:

a) ausztrál dollár;

b) kanadai dollár;

c) svájci frank;

d) cseh korona;

e) dán korona;

f) euro;

g) angol font;

h) japán jen;

i) norvég korona;

j) lengyel zloty;

k) svéd korona;

l) USA dollár.

Gazdasági folyamat összegzése

42. § (1) A Minisztérium a valutát a Kincstártól igényli meg, melynek ellenértékével – az adott napi árfolyamon, forintban – az előirányzat-felhasználási keretszámlát terheli meg.

(2) A megrendelést a Kincstár által rendelkezésre bocsátott nyomtatványok kitöltésével kell megadni, s annak átvételét, szállítását, bevételezését, őrzését stb. jelen szabályzatban foglaltak szerint kell végezni.

(3) A pénztár az összeget átveszi, majd kiadja a külföldre utazó munkavállaló részére.

(4) A külföldi kiküldetés letelte után a „Külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” nyomtatvány (B. SZ. ny. 7300 – 261) felhasználásával történik meg az elszámolás.

(5) Az elszámolásra valutában felvett előlegek analitikus nyilvántartása, a FORRÁS SQL integrált ügyviteli rendszer „külföldi kiküldetések” moduljában történik.

(6) A külföldi úttal kapcsolatos összetartozó okmányokat, bizonylatokat (útindító, engedély) az NKO, illetve a külföldi kiküldetési utasításokat (alapbizonylattal együtt) a PSZO-on irattárózzák. A kiküldetési utasítás másolatát érvényesítés után meg kell küldeni az NKO-nak a tényleges költségfelhasználás NIR-be történő visszavezetése céljából. A tényleges pénzügyi rendezés dátuma a FORRÁS SQL integrált ügyviteli rendszer „Külföldi kiküldetések” moduljában kerül felvezetésre.

(7) A valutapénztárba történő befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot, a kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani.

(8) A valutapénztár állományát és annak változásait valutában és forintban – az év elején meghatározott nyilvántartási árfolyamon (elszámoló áron) átszámított értéken – kell kimutatni. Az előirányzat-felhasználási keretszámláról felvett és visszafizetett valutát a Kincstár az adott napi eladási, illetve vételi árfolyamon terheli, illetve írja jóvá. A tényleges napi árfolyam és a nyilvántartási ár különbözete a 319. árfolyam különbözet főkönyvi számlára a banki pénzforgalommal egy időben kerül könyvelésre.

(9) A deviza számlák nyilvántartási árfolyama a következő:

A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán (bekerülési érték) kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.

(10) A devizában az előirányzat-felhasználási keretszámláról teljesülő kötelezettségek árfolyama a következő:

A forintért vásárolt valutát és devizát a fizetett összegben kell felvenni, és a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

(11) A valutára, devizára szóló eszközök és kötelezettségek értékelését a Minisztérium „Értékelési szabályzata” tartalmazza.

(12) Az alkalmazott elszámoló árak 2009. évben:

1 AUD 138 Ft (ausztrál dollár)

1 CAD 160 Ft (kanadai dollár)

1 CHF 176 Ft (svájci frank)

1 CZK 10 Ft (cseh korona)

1 DKK 36 Ft (dán korona)

1 EUR 266 Ft (euro)

1 GBP 282 Ft (angol font)

100 JPY 209 Ft (japán jen)

1 NOK 28 Ft (norvég korona)

1 PLN 65 Ft (lengyel zloty)

1 SEK 25 Ft (svéd korona)

1 USD 194 Ft (USA dollár)

(13) A valutapénztár kezelésére a forintpénztár szabályai az irányadóak, azzal a különbséggel, hogy a valutát valutanemenként elkülönítetten kell tartani, és az analitikát, pénztárat, bizonylatait is valutanemenként elkülönítetten kell vezetni.

A valutapénztár keret megállapítása

43. § (1) A valutapénztárban a napi pénztárzárlatot követően tartható legmagasabb összegű valuta készpénz értékhatára 5 000 000 forintban kerül meghatározásra. Ettől eltérni csak a miniszter külön engedélyével lehetséges.

(2) A napi pénztárzárlat után tartható készpénzértéket meghaladó összeget a pénztáros még a zárlat előtt köteles a pénzintézetnél vezetett számlára visszafizetni.

IV. fejezet

Bankszámlaforgalom szabályai

44. § (1) A Minisztérium pénzforgalmának lebonyolítása a Kincstár közreműködésével, a kincstári egységes számlán keresztül, az előirányzat-felhasználási keretszámlákon történik.

(2) A kincstári körön belül átvezetéssel, a kincstári körön kívül a kiadásokat és bevételeket pénzforgalmilag az alábbi – Kincstári körön belüli – számlákon teljesíti:

Előirányzat felhasználási számla 10032000-01468216-00000000

VOC célelszámolási számla 30000003

Beruházási előirányzat-felhasználási számla 00030007

Feladatfinanszírozási számla 00050005

VIP kártyafedezeti számla 00070003

Európai Uniós programok célelszámolási forintszámla 30005008

Európai Uniós programok célelszámolási forintszámla – ITMR kialakítása 30005101

Kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel (EURO) 10004885-10008016-05011139

Kiotói egységek értékesítéséből, a Mitsubishi Corporation (UK) Plc származó bevétel (EURO) 00611136

KvVM Igazgatás Világbank (USD) 10004012-10013010-03011133

(3) Európai Uniós programok célelszámolási forintszámla a „Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus” megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatból érkező összegek elszámolására és kezelésére szolgál.

(4) A KvVM Igazgatás Világbank számla a feladatfinanszírozás keretében a világbanki támogatással összefüggő pénzforgalom elszámolására szolgál. A számlán jelentkező árfolyam-különbözetet a Minisztérium idegen pénzeszközként tartja nyilván.

(5) A Minisztérium Kincstári körön kívül 1, az OTP Banknál vezetett számlával rendelkezik

Lakásépítési alap számla 11701004-20050162-00000000

A számlán lévő pénzeszközt a Minisztérium idegen pénzeszközként tartja nyilván.

A számla javára, illetve terhére számolja el a Minisztérium az OTP Banknál vezetett számla javára kezdeményezett átutalásokat, a dolgozók részére folyósított kölcsönökből a Minisztériumot terhelő kezelési költségeket, a dolgozók kölcsöntörlesztését, kamat- és biztosítási díj fizetését, a dolgozót terhelő kezelési költségeket, az esetleges késedelmi kamatot, valamint a számla egyenlege után járó – Minisztériumot megillető – kamatbevételeket.

(6) A számlák feletti rendelkezési joggal a Szabályzat részét képező – a PSZO-on őrzött – függelékben megadott bejelentett személyek jogosultak összegre vonatkozó korlát, valamint aláírási sorrend meghatározása nélkül. A bejelentett bélyegzőlenyomat a PSZO-n használt bélyegző(k) lenyomata lehet. A Kincstár illetve az OTP Bank felé történő bejelentés az arra rendszeresített nyomtatványon történik. A pénzintézetek által visszaigazolt aláírási címpéldányt a PSZO őrzi. A jogosultak személyében bekövetkező változások átvezetéséért, a számlák feletti rendelkezők kijelöléséért a KF vezetője felelős.

(7) Az átutalási megbízásokat – kizárólag utalványozott és ellenjegyzett alapbizonylatok alapján – a PSZO állítja ki a FORRÁS SQL integrált ügyviteli rendszer „pénzügy” moduljában, vagy az átutalások elektronikusan a GIRO Zrt. által rendelkezésre bocsátott program használatával. A pénzügyileg teljesült átutalási megbízásokról a kincstári kivonat ad visszaigazolást.

(8) A banki anyag összeállításakor a banki teljesítésre beadott bizonylatokat, azok előírás szerinti teljesítését a kincstári kivonathoz minden alkalommal és tételesen be kell azonosítani.

(9) Amennyiben az adott időszakra feladott átutalási igény nem teljesül (kincstári kivonat ezt nem igazolja vissza, alaki, tartalmi, vagy fedezeti hiány miatt stb.), akkor a Kincstárral/OTP Bankkal egyeztetni kell.

(10) A Kincstár részéről a hó végén megadott kincstári tranzakciós kódok egyenlegének a hó végi zárással a főkönyvi kivonaton egyezőséget kell mutatni.

(11) Az alkalmazott fizetési módokat tételesen, havonta, a feladásoknak megfelelően egyeztetni, ellenőrizni kell. Ez vonatkozik a kitöltött nyomtatványok szakszerűségére, azok aláírásának helyességére, jogszerűségére.

Banki pénzforgalom ügyvitele

Számlaforgalom

45. § (1) A Minisztérium pénzeszközeinek forgalma Kincstárnál illetve az OTP Banknál vezetett számlákon bonyolódik.

(2) A PSZO a Kincstár által küldött számlakivonat terhelési és jóváírási értesítései alapján banknapló közbeiktatásával könyveli a forgalmi tételeket a főkönyvi számlán. Kivételt képez az OTP-nél vezetett Lakásépítési támogatás számla. A számla forgalmáról az OTP értesítése alapján a PSZO tételes analitikát vezet, melynek összesített forgalma negyedévenként, jogcímenként vegyes feladással kerül a főkönyvben rögzítésre. E számla forgalmának feladása pénzforgalom nélküli rendező tételként kerül a főkönyvi nyilvántartásban rögzítésre.

Számlák, helyettesítő kimutatások

46. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).

(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

(3) Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

(4) A bizonylatolást úgy kell végrehajtani, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzatmaradvány-kimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő mellékletek pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

(5) A számlákkal, helyettesítő kimutatásokkal kapcsolatos teendőket részletesen, a „Bizonylati Rend” szabályozza. Az árak, díjak megállapítása tekintetében az „Önköltség-számítási szabályzat” szerint kell eljárni.

Csoportos fizetési megbízás

47. § A pénz és elszámolás-forgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló többször módosított 9/2001. (MK147.) MNB rendelkezés értelmében a fizetési módoknál alkalmazhatók a csoportos fizetési megbízások (továbbiakban CSFM). A Kincstár a CSFM ok köréből a csoportos átutalási megbízásokat, a csoportos összevont rendszerű postai kifizetéseket fogadja el.

A csoportos átutalás fogalma, jellemzői, a KTK használat általános előírásai

48. § (1) A kötelezett számlatulajdonos az azonos jogcímen kötegelve benyújtott a (továbbiakban: csoportos átutalási megbízás) átadásával megbízza a számlavezető hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi számlája terhére és a jogosultak bankszámlái javára meghatározott összeget utaljon át (számoljon el). A benyújtás minden esetben elektronikus módon, vonali úton történik, a forgalmazás-közvetítő tevékenységet ellátó GIRO Zrt. közreműködésével (a továbbiakban: GIRO) közvetlenül a GIRO-ba. Floppyn történő benyújtás kizárólag technikai hiba (modem, vagy telefonvonal) esetén lehetséges, a területileg illetékes Kincstári Állampénztári Irodánál (a továbbiakban: ÁPI), illetve budapesti számlatulajdonos esetén a Kincstár Alkalmazás Üzemeltetési Önálló Osztályán (a továbbiakban: AÜÖO, 1138 Budapest Váci út 71.), előzetes faxon történő értesítéssel.

(2) A csoportos átutalás főbb jellemzői:

a) egy csoportos átutalási megbízás több bank több bankszámlájára történő azonos jogcímű átutalásokra vonatkozik;

b) a megbízás összes tételének teljesítése egyszerre történik, részteljesítés nem lehetséges;

c) az értéknap megadására 10 naptári napos időtartamot biztosít a rendszer, a megbízás benyújtásakor a jogosultak általi hozzáférés napja előre ismert, a fizetési rendszer által meghatározott;

d) a csoportos átutalási megbízás elektronikus adatcsere formátuma szabványosított, ami lehetővé teszi a teljes folyamat automatizálását;

e) a számlatulajdonos a csoportos átutalási megbízás befogadásáról, elektronikus aláírás vizsgálatáról és szintaktikai ellenőrzéséről visszajelzést kap a GIRO-tól Csoportos Ellenőrző Jelentés szabványos üzenet formájában;

f) a számlatulajdonos a – csoportos átutalási megbízás Kincstár Központ általi – fedezetvizsgálat eredményéről a GIRO-tól Fedezetvizsgálati szabványos üzenet formájában kap visszajelzést, fedezethiány esetén biztosított a „halasztásos fedezetkérés” lehetősége, melynek keretében az adott csoport teljesítésének ismételt kísérletét a fedezetlenséget követő 2 terhelési napra lehet az AÜÖO-nál írásban (faxon) kérni, fedezetkérés tárgynapra 11 óráig lehetséges, a teljesítés a Kincstár AÜÖO engedélyéhez kötött;

g) a számlatulajdonos számára a csoportos átutalás teljesülésének nyomon követését megkönnyíti, hogy a megbízásról üzenetszintű napi és összesített (teljesítési határidő végén – terhelési nap+6. nap –, amikor már nem érkezhet több visszautasítás) visszaigazolásokat kap – Beszámoló jelentés szabványos üzenet formájában a visszautasított és nem visszautasított tételek felsorolásával – a GIRO-tól;

h) csoportos átutalásra vonatkozó reklamációk esetén a tételek visszakeresése egyszerű, mivel minden tétel az eredeti küldő üzenetre is utaló egyedi azonosítóval rendelkezik;

i) a terheléssel azonos napon számlakivonat készül, melyet a Kincstár a következő banki napon bocsát a számlatulajdonos rendelkezésére a közleményrovatban a 'CSFM….' feltüntetésével.

(3) A rendszer által használt fogalmak:

a) Átutaló: a csoportos átutalást kezdeményező, a terhelendő bankszámla tulajdonosa;

b) Jogosult: a kedvezményezett, a jóváírandó bankszámla tulajdonosa;

c) Átutaló bankja: vezeti a terhelendő bankszámlát;

d) Jogosult bankja: a jogosult jóváírandó bankszámláját vezető bank;

e) Elszámolóház: a fizetési rendszer elszámoló központja, az országos bankközi elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszer üzemeltetője, a GIRO;

f) Értéknap: a terhelés napja, bankközi átutalási megbízásnál legkorábban a beadás napját követő első banki nap (az AÜÖO engedélyével lehet tárgynapi is). Bankon belüli átutalási megbízásnál az értéknap legkorábban a beadás napja lehet, természetesen a beadási időkorláton belül;

g) Elszámolási nap: a terhelés napját követő banki nap, melyen a jóváírás a jogosult bankjához megérkezik.

Kincstári Tranzakciós Kód (KTK)

49. § (1) A csoportos átutalási megbízások általános jellemzőinek egyike az azonos jogcímet viselő átutalások egy üzenetben való szerepeltetése. Az átutalások maximum 3 KTK-t érinthetnek, kivéve a postai kifizetéseknél, ahol maximum 2 KTK adható meg. Ennél több KTK feltüntetésére azonban nincs lehetőség. Ilyen esetben a teljes kifizetést egy KTK megadásával kell kezdeményezni, és a teljesítést követően kell a rendezést elvégezni kiegészítő szelvény utólagos beadásával.

(2) Ha a csoportos átutalási megbízás egy, vagy egynél több KTK -t érint, úgy a CSFM üzenetben szereplő egyedi átutalásokhoz tartozó KTK -k összegeit összesíteni kell és az összegeket a szoftver kérésére meg kell adni. A KTK szerint felösszesített összegek végösszegének meg kell egyeznie a CSFM üzenet végösszegével. Ebben az esetben kiegészítő szelvényt nem kell alkalmazni.

(3) Ha a csoportos átutalási megbízás háromnál több KTK -ra vonatkozik, úgy a CSFM üzenet végösszege csak egy KTK -t tartalmazhat. Ebben az esetben az egy kiemelt előirányzatra elszámolt teljesítést kiegészítő szelvény utólagos beadásával kell rendezni.

(4) Az alkalmazható KTK-ról a kincstári ÁPI ad tájékoztatást.

(5) A jogosult bankjától visszautasított tétel összege a kezdeményező – kincstári számlatulajdonos – számláján ‘000' -s KTK -val kerül jóváírásra.

(6) KTK megadására nem kötelezett számlatulajdonos '410' -es KTK -t kell alkalmazzon program-technikai okból, mely a számlavezetésnél nem lesz figyelembe véve.

(7) Belsőköri megbízás tételeiben terhelési és jóváírási KTK, valamint a jóváírási

(8) AHTT megadására van lehetőség a közlemény mező terhére.

(9) A számlatulajdonos az előállított csoportos átutalási megbízásokat szabványos üzenetek formájában elektronikus úton közvetlenül a GIRO-nak tudja továbbítani. A számlatulajdonos által értéknappal (terhelés napja) beadott megbízásokat a GIRO az értéknapig bezárólag tárolja, a bankon belüli megbízásokat azonnal a Kincstár Központba továbbítja.

(10) A Kincstár Központ értéknapon fedezetet vizsgál (likviditást és ha kell előirányzatot), az eredményről üzenetet küld vissza a GIRO-nak, melynek eredményét szabványüzenet formájában biztosítja a számlatulajdonos részére (Fedezeti jelentés). Fedezet megléte esetén a számlát megterheli és számlakivonatot ad a számlatulajdonos részére az egyösszegű terhelésről. A Kincstár Központ a terhelés napján délelőtt 11-ig a számlatulajdonos írásbeli kérésére a fizetési megbízást érvénytelenítheti.

(11) A Minisztérium a csoportos átutalások rendszerét az illetmények, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, illetmény-előlegek, levonások, adók és járulékok, továbbá az elektronikus átutalások kiegyenlítésének lebonyolítására használja a GIRO rendszer igénybe vételén keresztül.

Megállapodáson alapuló azonnali-, és határidős beszedési megbízás

50. § A 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet 3 § (1) bekezdés hatálya alá tartozó számlatulajdonosoknál a Magyar Államkincstár lehetőséget biztosít a megállapodáson alapuló azonnali-, és határidős beszedési megbízás alkalmazására. A Minisztérium az azonnali és határidős beszedési megbízások lehetőségét nem veszi igénybe.

Illetmények fizetése

51. § (1) Az államháztartási szervezet alkalmazottait megillető illetmények kifizetését a dolgozó által választott hitelintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, ennek hiányában postai úton történő átutalással kell teljesíteni.

(2) Bérkifizetésre pénztárból nem kerülhet sor. Kivételt képeznek az eseti kifizetések (pl. megbízási díj).

Követelések kezelése

Vevői követelések

52. § (1) követelések nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Minisztérium számviteli politikája szabályozza.

(2) A továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásokat a teljesítésigazolt szállítói számla PSZO-ra történő beérkezését követő 15 napon belül kell továbbszámlázni.

Lejárt követelések

53. § Lejárt követelésként kell kezelni azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket, amelyek a Minisztérium már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők), azonban a kiegyenlítést a szerződésben, számlán megjelölt időpontig a vevő nem teljesítette. A feladatok koordinálásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért a KF vezetője a felelős.

Fizetési felszólítás

54. § (1) A vevőt – lejárt követelések esetében – a lejáratot követő 30 nap elteltével fizetési felszólításban értesíteni kell, amelyet tértivevényes küldeményként kell a vevő részére továbbítani. Amennyiben a fizetési felszólítás ellenére a befizetés 30 napon belül nem történik meg, úgy a fizetési felszólítást (tértivevényes küldeményként továbbítva) újra meg kell ismételni. A második felszólítás után, amennyiben a küldeményeket a címzett nem vette át, a fizetési felszólítást továbbítottnak kell tekinteni. Amennyiben a második felszólítást követő 30 nap elteltével sem történik meg a lejárt követelés rendezése, úgy a követelést alátámasztó dokumentumokat a Közigazgatási és jogi főosztály részére kell átadni további ügyintézésre.

(2) A feladatok koordinálásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért a PSZO vezetője a felelős.

El nem ismert követelés

55. § (1) Amennyiben a vevő, az adós a közölt adatok ellen kifogást emel, és nem fogadja el, akkor a kifogásolt követelés összegét el nem ismert követelésként kell kezelni. Az el nem ismert követelésekről – a kifogásolással együtt, bizonylatokkal alátámasztva – a KF vezetőjének feljegyzést kell készíteni a kabinetfőnök részére.

(2) Az el nem ismert követelésekről az érintett főosztályt értesíteni kell a vitás kérdések rendezése érdekében.

Késedelmi kamat

56. § A lejárt, illetve az el nem ismert követelések esetében a lejáratot követő 30 nap után, a fizetési felszólítást követően késedelmi kamat követelése alkalmazható. Az alkalmazott késedelmi kamat mértéke, a jogszabályban meghatározott, a jegybanki alapkamat mértékének kétszerese. A feladatok koordinálásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért a KF vezetője a felelős.

Munkavállalókkal szembeni követelések

Elszámolásra felvett előlegek

57. § (1) Bármilyen jogcímen elszámolásra felvett összegekről a felvételtől számított 8 naptári napon belül kell elszámolni. Szabadságolás esetén – a 8 napos elszámolási határidőn belül – az utolsó munkával végzett napon kell elszámolni. Az elszámolás időpontja a bevételi pénztárbizonylat kiállításának napja.

(3) Az év végi zárlati munkálatok előírásaihoz igazodóan viszont, valamennyi elszámolásra felvett összeggel legkésőbb az év utolsó munkanapján kell elszámolni.

Munkavállalókkal szembeni egyéb követelések

58. § (1) A munkavállalókkal szembeni egyéb követelések, a

a) lakásépítési, lakásvásárlási kamatmentes munkáltatói kölcsön;

b) illetményelőleg

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a PSZO végzi, a kapcsolódó intézkedések végrehajtását a külön utasítással közzétett egységes közszolgálati szabályzat írja elő.

(3) A munkavállalók esetleges kártérítési kötelezettségeivel kapcsolatban a Ktv. rendelkezései az irányadók.

V. fejezet

Elektronikus fizetőeszközök

59. § (1) A Minisztérium által alkalmazott elektronikus fizetőeszközök:

a) kincstári kártyák.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti elektronikus fizetőeszközök használatának szabályait a kincstári kártyák kezeléséről és használatáról szóló szabályzat tartalmazza.

VI. fejezet

Elektronikus aláírás használata

60. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló többször módosított 2001. évi XXXV. törvény előírásainak megfelelően a Minisztérium a törvénynek megfelelően elfogad minden minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adatot, dokumentumot, amely a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényességének tekintetében megfelel a dokumentumok kezelésével kapcsolatos (adott dokumentummal kapcsolatban támasztott törvényi, jogszabályi) előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti törvény értelmében:

Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adat-együttes.

Minősített elektronikus aláírás: olyan – fokozott biztonságú – elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

Minősített hitelesítés-szolgáltató: az e törvény szabályai szerint nyilvántartásba vett, minősített tanúsítványt a nyilvánosság számára kibocsátó hitelesítés-szolgáltató.

(3) A Minisztérium által elfogadott minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adatok, dokumentumok kezelésének tekintetében a hagyományos dokumentumok kezelésével megegyezően, a Minisztérium bizonylati rendjében meghatározott módon kell eljárni.

(4) A Minisztérium minősített elektronikus aláírással ellátott adatot, dokumentumot a Kincstár és a GIRO felé bocsát ki, egyedi megállapodás alapján, a munkabér átutalások és az elektronikus átutalások lebonyolítására. A számlaforgalom lebonyolításához a GIRO által előállított, az alkalmazáshoz szükséges telepítő csomagot és a jelszóval ellátott megszemélyesítő eszközöket alkalmazza.

VII. fejezet

Fedezetigazolás és bankgarancia igénybevétele

Fedezetigazolás kérése

61. § (1) A Kincstár a fedezetigazolást a fedezetbiztosítási számlára elkülönített pénzügyi fedezetről ad ki. Kivételt képez a feladatfinanszírozás esetén szükséges fedezetigazolások kiadása, tekintettel arra, hogy a Kincstár ebben az esetben a feladatfinanszírozási okmányok, valamint a feladatfinanszírozási rendszer adatbázisa alapján ad ki fedezetigazolást.

(2) A Minisztérium fedezetbiztosítási számlával nem rendelkezik.

Bankgarancia igénybevétele

62. § (1) A Minisztérium bankgarancia kedvezményezettje lehet. A garancia igénybevétele esetén a lehívó levelet a Kincstárnál bejelentett módon kell aláírni. A Kincstár a lehívó levélen igazolja az aláírások hitelességét, és továbbítja azt a fizetésre kötelezett hitelintézethez.

(2) A bankgaranciákat követelésként kell a főkönyvi nyilvántartásban rögzíteni.

(3) A bankgaranciáról szóló okirato(ka)t a pénztárban kell őrizni, amely(ek)ről a pénztárosnak nyilvántartást kell vezetnie.

VIII. fejezet

Az előirányzat-felhasználási tervvel kapcsolatos eljárási szabályok és adatszolgáltatások

63. § (1) A Kincstár a Minisztérium kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keretet nyit. Amennyiben a Minisztériumnak az állammal vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben tartozása van, akkor a Kincstár az időarányos előirányzat-felhasználási keret megnyitását megelőzően, a tartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át – a köztartozás zárolt fedezeti számlán történő elkülönítéssel – zárolja.

(2) A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlán keresztül a Minisztérium előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(3) A személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségeket (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterheket, és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak befizetési kötelezettségeit a Kincstár a Minisztérium előirányzat-felhasználási keret számlájának megterhelésével teljesíti. A megterhelés alapja a tárgyévben aktuális havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallás „A” részének űrlapjaiból a Kincstár által biztosított leválogató programmal előállított és elektronikus úton megküldött adatszolgáltatás.

(4) A Minisztérium a Kincstár által engedélyezett, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előirányzat-keret eltérést kérhet (előrehozás) a Fejezetnek történő bejelentéssel. Az előrehozás engedélyezéséről/elutasításáról a Kincstár dönt.

Az előrehozás az alábbi esetekben kérhető:

a) rendkívüli finanszírozási feladatok miatt;

b) bevételek nem ütemes teljesülése miatt;

c) évközi előirányzat-módosításokból adódó, az időarányostól eltérő finanszírozási igény esetén.

(5) Az előrehozás Fejezetnek történő bejelentéséről a KF vezetője jogosult dönteni.

1/a. számú függelék a Pénzkezelési Szabályzathoz

NYILATKOZAT

Alulírott, ……………………………………………..… pénztáros tudomásul veszem, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium házipénztárában kezelt valamennyi pénzeszköz és egyéb érték kezeléséért teljes anyagi felelősség terhel.

Budapest, 20…………………...

…………………………………

pénztáros

1/b. számú függelék a Pénzkezelési Szabályzathoz

NYILATKOZAT

Alulírott, ………………………………………………… pénztáros helyettes tudomásul veszem, hogy a – pénztáros helyettesítése esetén – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium házipénztárában kezelt valamennyi pénzeszköz és egyéb érték kezeléséért teljes anyagi felelősség terhel.

Budapest, 20……………………...

…………………………………

pénztároshelyettes

1/c. számú függelék a Pénzkezelési Szabályzathoz

NYILATKOZAT

Alulírott, ………………………………………………… pénztárellenőr tudomásul veszem, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium házipénztárában kezelt valamennyi pénzeszköz és egyéb érték ellenőrzéséért teljes anyagi felelősség terhel.

Budapest, 20………………………..

…………………………………

pénztárellenőr

2. számú függelék a Pénzkezelési Szabályzathoz

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 200.... év .......................... hónap ......-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium házipénztárában.

Tárgy: Házipénztár átadás-átvétele.

Jelen vannak:

…………………………………………… pénztárellenőr

…………………………………………… pénztárt átadó

…………………………………………… pénztárt átvevő

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pénztárában a pénztárosi teendőket

200.... év .......................... hónap ...... napjától/től

200.... év .......................... hónap ...... napjáig látja el.

Emiatt a jelen pénztár átadás során az alábbi értékek, bizonylatok kerülnek átadásra illetve átvételre:

a) Használatban lévő

Kiadási pénztárbizonylat: …………–……….... (sorszámtól-ig)

Bevételi pénztárbizonylat: …………–………… (sorszámtól-ig)

Készpénz-felvételi utalvány: …………–………… (sorszámtól-ig)

b) Használatba nem vett

Kiadási pénztárbizonylat: …………-………… (sorszámtól-ig)

Bevételi pénztárbizonylat: …………-………… (sorszámtól-ig)

Készpénz-felvételi utalvány: …………-………… (sorszámtól-ig)

c) Páncélszekrény, lemezszekrény, vaskazetta, pénztárhelyiség kulcsa:

..................(db) (lásd kulcsnyilvántartásban)

d) Étkezési utalvány készlet:

Meleg étkezési utalvány:

…….. db tömb 12 000 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. tömb sorszámtól ……………………. tömb sorszámig.

….... db utalvány 500 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

….... db utalvány 200 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

Hideg étkezési utalvány:

…….. db tömb 6000 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. tömb sorszámtól ……………………. tömb sorszámig.

….... db utalvány 500 Ft/db,összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól …………………….sorszámig.

….... db utalvány 200 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

e) Kulturális utalvány:

….... db utalvány 500 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól …………………….sorszámig.

….... db utalvány 300 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

….... db utalvány 250 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

….... db utalvány 200 Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

f) Ajándékutalvány:

….... db tömb ….......…. Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. tömb sorszámtól ……………………. tömb sorszámig.

g) Internetutalvány:

….... db utalvány ….......…. Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

h) Üdülési csekk:

…………………………………………….. név, …………………. értékben,

…………………………………………….. név, …………………. értékben.

i) Beiskolázási utalvány:

….... db tömb….......…. Ft/db, összesen …………….. Ft értékben,

……………………. tömb sorszámtól ……………………. tömb sorszámig.

j) BKV egyesített havi/éves bérlet:

…… db ……………….Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

k) Minibuszjegy-készlet:

…… db ……………….Ft értékben,

……………………. sorszámtól ……………………. sorszámig.

l) VIP-kártyák:

…………………………………………….. név, …………………. számú,

m) Készpénz:

……………… Ft, azaz ……………………………………………………… 00/100 forint, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	20 000	..................
................	10 000	..................
................	5 000	..................
................	2 000	..................
................	1 000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
Összesen:		..................

n) Készpénz:

…………………… EURO, azaz ……………………………………………………… 00/100 EURO, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	500	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

o) Készpénz:

…………………… JPY, azaz ……………………………………………………… 00/100 JPY, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	10 000	..................
................	5 000	..................
................	2 000	..................
................	1 000	..................
Összesen:		..................

p) Készpénz:

…………………… USD, azaz ……………………………………………………… 00/100 USD, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

q) Készpénz:

…………………… CHF, azaz ……………………………………………………… 00/100 CHF, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	1000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
Összesen:		..................

r) Készpénz:

…………………… DKK, azaz ……………………………………………………… 00/100 DKK, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	1000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
Összesen:		..................

s) Készpénz:

…………………… SEK, azaz ……………………………………………………… 00/100 SEK, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	1000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
Összesen:		..................

t) Készpénz:

…………………… CAD, azaz ……………………………………………………… 00/100 CAD, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	1000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

u) Készpénz:

…………………… CZK, azaz ……………………………………………………… 00/100 CZK, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	1000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
Összesen:		..................

v) Készpénz:

…………………… GBP, azaz ……………………………………………………… 00/100 GBP, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

w) Készpénz:

…………………… AUD, azaz ……………………………………………………… 00/100 AUD, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	20 000	..................
................	10 000	..................
................	5 000	..................
................	2 000	..................
................	1 000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

x) Készpénz:

…………………… NOK, azaz ……………………………………………………… 00/100 NOK, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	20 000	..................
................	10 000	..................
................	5 000	..................
................	2 000	..................
................	1 000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

y) Készpénz:

…………………… PLN, azaz ……………………………………………………… 00/100 PLN, melyek összege a következő címletekben került átadásra:

DB	Címlet	Értéke
................	20 000	..................
................	10 000	..................
................	5 000	..................
................	2 000	..................
................	1 000	..................
................	500	..................
................	200	..................
................	100	..................
................	50	..................
................	20	..................
................	10	..................
................	5	..................
................	2	..................
................	1	..................
Összesen:		..................

k.m.f.

………………………………	………………………………
átadó	átvevő

………………………………

pénztárellenőr

3. számú függelék a Pénzkezelési Szabályzathoz³

Készpénzfelvétel elszámolásra

Kérem, ………………………………………………………………………… részére ……………………………… Ft, azaz ………………………………………… forintot az alábbi jogcímen utólagos elszámolási kötelezettséggel kiadni.

Elszámolási előleg célja: (a megfelelő aláhúzandó)

– belföldi, külföldi vendéglátás

– állami vezetők személyi reprezentációja

– készletbeszerzés, vásárlás

– belföldi kiküldetésre

– postaköltség

– vízumdíj

– Indokolt esetben egyéb költségekre:

Az elszámolás határideje az előleg felvételétől számított 30 naptári nap!

A harminc napon túli elszámoláskor, kamatkedvezménnyel növelt kamat az illetményből levonásra kerül.

Tudomásul vettem:

………………………………………………

(a felvételre jogosult aláírása)

Az előleg felvételét engedélyezem:

………………………………………………

(a felelős szervezeti egység vezetőjének neve

nyomtatott betűvel kiírva és aláírása)

______________________________________________________________________________________________________

Pénzügyi és számviteli osztály

………………………………………………………… nevén

előleg

van – nincs

………………………………………

pénztárkezelő

Felvétel ideje: 20…… év …………… hó … nap Kiadási pénztárbizonylat száma: ………………

Elszámolás határideje: 20…… év …………… hó … nap

Nyilvántartás száma: …………………………/ 20……

Budapest, 20…… év …………… hó..…. nap

………………………………………

pénzügyi ellenjegyző

Bevételi bizonylatszám: ………………………………

Tényleges elszámolás ideje: 20…… év …………… hó …. nap

_________________

A Pénzkezelési Szabályzat 30. §-ának megfelelően a nyomtatványt 3 példányban (1 eredeti, 2 másolatai példány) kell kitölteni!

4/a. számú függelék a Pénzkezelési szabályzathoz

ESETI MEGHATALMAZÁS

Alulírott (név, meghatalmazó) meghatalmazom

1. (meghatalmazott)

Aláírás:

Név: -t

Lakcím:

Személyi igazolvány száma:

hogy minden, a KvVM házi pénztárában forintban és valutában intézendő befizetéseimmel és kifizetéseimmel kapcsolatban nevemben teljes jogkörrel eljárjon, részemre minden járandóságot, készpénzt felvegyen.

1. (meghatalmazó)

Aláírás:

Lakcím:

Személyi igazolvány száma:

Kelt, Budapest, 2009. hó napján

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név: Név:

Lakcím: Lakcím:

Személyi igazolvány száma: Személyi igazolvány szám:

Aláírás: Aláírás:

4/b. számú függelék a Pénzkezelési szabályzathoz

ÁLLANDÓ MEGHATALMAZÁS

Alulírott (név, meghatalmazó),

a (hivatal, főosztály megnevezése) munkatársa meghatalmazom

1. (meghatalmazott)

Aláírás:

Név: -t

Lakcím:

Személyi igazolvány száma:

2. és (meghatalmazott)

Aláírás:

Név: -t

Lakcím:

Személyi igazolvány száma:

1. (meghatalmazó)

Aláírás:

Lakcím:

Személyi igazolvány száma:

Kelt, Budapest, 2009. hó napján

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név: Név:

Lakcím: Lakcím:

Személyi igazolvány száma: Személyi igazolvány szám:

Aláírás: Aláírás:

5. számú függelék a Pénzkezelési szabályzathoz

Aláírási jegyzék

Munkakör, jogkör	Név	Aláírás	Szignó
I. Pénztáros:
II. Pénztáros helyettes:
III. Érvényesítő.
III. Érvényesítő.
IV. Pénztárellenőr:
IV. Pénztárellenőr:
V. Utalványozó:


VI. Ellenjegyző: kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzőjeként



VII. Ellenjegyző: Kizárólag utalványozás ellenjegyzőjeként
VII. Ellenjegyző: Kizárólag utalványozás ellenjegyzőjeként

3. számú melléklet a 13/2009. (IX. 16.) KvVM utasításhoz

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

I. fejezet

A szabályzat hatálya

1. § (1) A Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének elszámolási szabályaira.

(2) A Szabályzat hatálya nem terjed ki az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyak, valamint az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) és műemlékileg védett vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére, továbbá az ügyiratok, valamint a pénzügyi- és számviteli bizonylatok selejtezésére.

II. fejezet

Általános rendelkezések

2. § (1) Vagyontárgynak minősül minden olyan immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint a Minisztérium mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül.

(2) Felesleges vagyontárgy minden olyan immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet, amely:

a) a Minisztérium tevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges;

b) a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg;

c) a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé vált;

d) a normalizált készlet mennyiségét lényegesen meghaladja;

e) rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmas;

f) szavatossági ideje lejárt,

és a miniszter annak minősíti.

(3) A felesleges vagyontárgyak az alábbiak szerint csoportosíthatók:

a) immateriális javak (szoftver, szellemi termék, bérleti jog, stb.);

b) tárgyi eszközök;

c) anyagok, kis értékű tárgyi eszközök, kis értékű immateriális javak, készletek;

d) saját előállítású készletek (pl. kiadványok).

(4) Használhatatlan

a) az a nagy- és kis értékű tárgyi eszköz, amely az üzemszerű használat miatti kopás, nem rendeltetésszerű használat, emberi közreműködés vagy elemi csapás eredményeként megrongálódik (megsemmisül) úgy, hogy annak javítással történő helyrehozatala lehetetlen vagy gazdaságtalan;

b) azok a nagy- és kis értékű immateriális javak (pl.: szoftverek, szellemi termékek stb.), amelyek erkölcsileg elavultak, a Minisztérium számára használhatatlanná váltak;

c) az a befejezetlen beruházás, amely rendeltetésszerűen nem került használatba vételre;

d) az a készlet, amely emberi közreműködés, elemi csapás vagy a vagyontárgy belső természete (porlás, romlás) miatt véglegesen felhasználhatatlanná válik, egyéb ok (pl.: elavultság, szakmai – műszaki előírásoknak való nem megfelelés) miatt a gazdaságos működést nem szolgálják.

(5) Hasznosítás az az eljárás, amelynek során a felesleges vagy kiselejtezett vagyontárgy egészében vagy részben (hulladék) újra használatba kerül.

(6) A hasznosítás lehetséges módjai:

a) értékesítés külső szervezetnek, vagy magánszemélynek;

b) más célra történő belső újrafelhasználás, átsorolás útján;

c) térítésmentes átadás.

(7) Selejtezés az az eljárás, amelynek során a feleslegessé vált és a működés során nem hasznosítható, illetve a használhatatlanná vált vagyontárgyakat, illetve azok értékét a Minisztérium vagyonából kivonják.

(8) Megsemmisítés a végképp használhatatlanná vált vagy étékesíthetetlen vagyontárgyak fizikai elpusztítása, szeméttelepre szállítása.

3. § (1) Évente legalább egyszer el kell végezni a vagyontárgyak minősítését annak megállapítása céljából, hogy mely eszközök váltak

a) feleslegessé;

b) értékesíthetetlenné.

(2) A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárását, hasznosítását, illetve selejtezését a fordulónapi leltározás megkezdése előtt kell végrehajtani.

(3) Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás teszi kötelezővé (pl.: lejárt gyógyszer, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer, stb.).

(4) A felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályszerű végrehajtásáért a kabinetfőnök felelős.

Selejtezési Bizottság

4. § (1) A Selejtezési Bizottság (továbbiakban: SB) elnökének és tagjainak kinevezése a kabinetfőnök határkörébe tartozik. Az SB-nek legalább 3 főből kell állnia.

(2) Az SB elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig, vagy az adott selejtezési eljárás befejezéséig tart.

5. §

(1) A selejtezési eljárásba bevont vagyontárgyakat meg kell jelölni, elkülönítetten kell raktározni, és nyilván kell tartani.

(2) A felesleges vagyontárgyak esetén meg kell kísérelni azok hasznosítását. Amennyiben hasznosításuk nem sikerül, akkor selejtezhetőek.

III. fejezet

Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása

Feleslegessé vált vagyontárgy hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése

6. § (1) A használatban lévő vagyontárgyak esetén a vagyontárgyakat használó szervezeti egység vezetője kötelessége írásban jelenteni a feleslegessé váltakat. Ezek átvételéről, (bizonylatolásáról) elszállításáról és elkülönített raktári kezeléséről a Költségvetési főosztály (a továbbiakban: KF) köteles gondoskodni.

(2) A raktárban lévő vagyontárgyaknál a raktári kezeléssel megbízott dolgozó kötelessége évente, de legalább a leltározást megelőzően felmérni a kezelésében lévő felesleges és selejtes vagyontárgyakat.

(3) A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszköz hasznosítását, selejtezését

a) az Ágazati informatikai koordinációs osztály vezetője;

b) a Vagyongazdálkodási és vagyonkezelési osztály vezetője;

c) a személyi használatra kiadott eszköz esetében az eszközt használó dolgozó;

d) a meghatározott időnként nem mozgó készlet esetében az analitikus nyilvántartás vezetője;

e) a raktáros

kezdeményezheti.

A kezdeményezés módja

7. § (1) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak kötelesek a feleslegessé vált eszközt jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább 10 nappal a kabinetfőnök részére megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a sorszámot;

b) a nyilvántartási számot (leltári szám);

c) a vagyontárgy megnevezését;

d) a mennyiségi egységet;

e) a mennyiséget;

f) a feleslegessé válás okát;

g) a használatból való kivonás időpontját;

h) javaslatot a hasznosítás módjára;

i) a jegyzék készítésének időpontját;

j) az összeállításért felelős személy aláírását.

(3) A feleslegessé válás okánál az alábbiakban meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni (a selejtezési jegyzőkönyvben alkalmazott kódszámok):

a) Selejtessé válás okainak kódszámai:

Elhasználódott 01

Üzemeltetése gazdaságtalan 02

Elavult 03

Gondatlan kezelés 04

Egyéb 05

b) Hasznosítás módjának kódszámai:

Haszonanyagonként készletre vétel I.

Haszonanyagként értékesítés II.

Hulladék anyagként készletre vétel III.

Hulladék anyagként értékesítés IV.

Megsemmisítés V.

Felesleges készlet értékesítése VI.

(4) A hasznosítás módjánál „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni.

(5) Az adott vagyontárggyal való gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezető

a) ha szükséges, a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében írásos szakértői véleményeket szereztet be, és a nullára leírt eszközöknél értékesítéshez forgalmi értéket;

b) gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről;

c) értékesítés esetén megállapítja az eladási árat (analitikus könyvelésben vezetett átlagár);

d) javaslatot tesz a hasznosítás módjára.

(6) A használhatatlanság okát műszaki, valamint számítástechnikai eszközök esetén szakszerviz által kiállított szakvéleménnyel kell alátámasztani a tárgyi eszköz nyilvántartási értékétől függetlenül. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a tárgyi eszköz beazonosítását szolgáló leltári vagy gyári számot.

(7) A kabinetfőnök az összeállított jegyzéket az SB részére megküldi.

A felülvizsgálat

8. § (1) A megküldött jegyzéket az SB felülvizsgálja, melynek során megállapítja, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak.

(2) A feleslegesnek minősített vagyontárgyakra vonatkozó adatokat az egyedi, illetve mennyiségi nyilvántartásban szereplő adatokkal egyeztetni kell és meg kell vizsgálni a kérdéses vagyontárgy Minisztériumon belüli hasznosításának lehetőségét.

(3) Amennyiben az SB azt állapítja meg, hogy a feleslegesnek minősített jegyzéken szereplő vagyontárgyak valamelyikét az eddigi felhasználó helyétől eltérő, más területen hasznosítani lehet, és erre igény van, úgy átadás-átvételi elismervénnyel a vagyontárgy átadható.

(4) A takarékos felhasználás érvényre juttatása érdekében el kell érni, hogy selejtezésre csak a már ténylegesen használhatatlan eszközök kerüljenek. A nem hasznosítható, felesleges vagyontárgyak további kezelésére, az érdekelt szervezeti egységekkel egyetértésben az SB döntési javaslatot állít össze.

(5) A döntési javaslatnak ki kell térnie a felesleges vagyontárgyak hasznosítási módjára, pl:

a) értékesítés piaci-, vagy leértékelt áron, illetve nyilvántartási értéken;

b) térítés nélküli átadás más gazdálkodó szervezetnek;

c) leértékelés és készleten tartás;

d) selejtezés.

(6) A selejtezési, hasznosítási javaslatról a miniszter dönt.

IV. fejezet

A felesleges vagyontárgyak hasznosítása

Értékesítés

Általános szabályok

9. § (1) A felesleges vagyontárgyak leggazdaságosabb hasznosítási módja az értékesítés.

(2) Az értékesítés során a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

(3) Az értékesítésről számlát kell kiállítani, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglalt formai és tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie.

(4) A megvásárolt vagyontárgyakat kizárólag a befizetést igazoló bizonylat bemutatása után lehet a vevő részére kiszolgáltatni.

(5) Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásból a számlarendben foglalt előírások alapján ki kell vezetni.

Az eladási ár megállapítása

10. § (1) A felesleges vagyontárgy eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. Célszerű három árajánlat megkérése, amennyiben az nem jár jelentős költséggel.

(2) Árajánlat, illetve értékelhető árajánlat hiányában a nettó nyilvántartási ár és a használhatósági fok ismeretében kell értékesítésre alkalmas árat képezni.

(3) Amennyiben az értékesítés az előzőekben ismertetett áron nem lehetséges, úgy az alacsonyabb áron történő értékesítéshez a miniszter engedélye szükséges.

(4) Lehetőség van arra is, hogy minimum ár legyen kikötve, ezt az árat azonban a hulladékárnál magasabban kell meghatározni.

(5) Az értékesítéssel kapcsolatos fizetés módját, határidejét, a teljesítés időpontját a kabinetfőnök határozza meg.

A hasznosítás módja

11. § A felesleges vagyontárgyak hasznosítása történhet

a) térítés ellenében, gazdálkodó szervek részére;

b) térítés ellenében, magánszemélyek részére;

c) térítésmentes átadással.

Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő értékesítés

12. § (1) A hasznosítás tényét közzé kell tenni helyi vagy országos lapban megjelentett hirdetményben, illetve más módon.

(2) A hirdetmény elkészítéséért a KF vezetője a felelős.

(3) A közzététel módjáról és elrendeléséről a kabinetfőnök dönt.

Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére

13. § (1) A magánszemélyek részére történő értékesítés előtt a vagyontárgyakat meg kell hirdetni, a hirdetményt e-mail útján kell közzétenni a magánszemélyek részére.

(2) A hirdetménynek tartalmazni kell:

a) az értékesítésre szánt termék megnevezését, mennyiségét, főbb azonosító adatait;

b) a termék elhasználódási szintjére utaló jellemzőket;

c) az eladási árát (ÁFA-tartalmát), a fizetési feltételeket;

d) az értékesítés helyét;

e) az értékesítés időpontját.

(3) A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére csak a hirdetést követő 3 nap után értékesíthetők.

(4) A beérkezett árajánlatokból kiindulva, az azonos eszközre több jelentkező esetén nyilvánosan meghirdetett licitálási eljárással is lehet dönteni az értékesítésről. A licitálási eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni a SB tagjainak, amelynek tartalmaznia kell a legkedvezőbb árajánlatot és egyéb vásárlási feltételeket. A jegyzőkönyv alapján az értékesítésről a miniszter dönt.

(5) A Minisztérium dolgozója a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélynek minősül.

(6) A dolgozók az azonos ár- és egyéb vásárlási feltételek esetén a gazdálkodó szervezetekkel szemben előnyben részesülhetnek.

Térítés nélküli átadás

14. § (1) Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.

(2) A vagyontárgyak térítés nélküli átadását a miniszter engedélyezni.

(3) A „Gazdálkodó szervezetek közötti átadás-átvételi bizonylat”-ot a vagyontárgyak nyilvántartásáért felelős dolgozó két példányban készíti el, amelyből egy példány az átadóé (e példány alapján kell a vagyontárgyak nyilvántartásán a szükséges változtatásokat átvezetni), egy példány az átvevőé.

(4) Térítés nélküli átadásnál tekintettel kell lenni az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény előírásaira.

Leértékelés és készleten tartás

15. § (1) Az Szt. előírja, hogy azokat a befektetett eszközöket, készleteket, amelyek az eredeti rendeltetésüknek nem felelnek meg, az értékelési elvek betartásával a mérlegbe csak csökkentett értéken szabad felvenni. Rendkívüli értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása attól az időponttól kezdődően kötelező, amikor a csökkentértékűség bekövetkezett.

(2) A befektetett eszközök leértékelésére vonatkozó javaslatokat a kezelésükre hivatott szervezeti egység vezetője jogosult előterjeszteni. A leértékelési javaslatot (rendkívüli értékcsökkenés/értékvesztés elszámolását) minden esetben dokumentált indoklással kell alátámasztani.

(3) A döntési javaslat összeállításakor leértékelés esetén az alábbiakat kell feltüntetni:

a) a leértékelendő befektetett eszköz/készlet megnevezését, azonosító adatait;

b) a leértékelés szükségességének indoklását, az arra vonatkozó dokumentáció csatolásával;

c) nyilvántartási egységárat;

d) az árjavaslatot;

e) a leértékelési veszteség összegét, amely a nyilvántartási ár és a javasolt leértékelési ár különbözete, a leértékelés teljes mennyiségére vonatkozóan.

(4) A döntési javaslat miniszter által történő jóváhagyása után a rendkívüli értékcsökkenés/értékvesztés elszámolásáról az SB jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az elszámolás keltét;

b) a javaslattevő megnevezését;

c) az SB tagjainak felsorolását;

d) a leértékelésre kerülő befektetett eszköz/készlet;

1. megnevezését, azonosító adatait;

2. mennyiségi egységét és mennyiségét;

3. nyilvántartási egységárát;

e) a leértékelésben érintett eszközök/készletek összértékét.

(5) A jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással, 4 példányban kell elkészíteni.

(6) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni:

a) könyvelésnek 2 példányban

b) vagyongazdálkodási részleg vezetőjének 1 példányban

c) SB-nál marad 1 példányban

(7) A könyvelésnél maradó példányhoz kell csatolni a leértékelés egyéb okiratait, bizonylatait.

(8) A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt irattárba kell helyezni.

V. fejezet

Selejtezés, megsemmisítés

Selejtezési eljárás lefolytatása

16. § (1) Az év közben selejtté vált eszközt, illetve készletet az év-végi leltározás előtt kell selejtezni, értékesíteni, a nyilvántartásból kivezetni.

(2) Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. Ennek betartásáért a kabinetfőnök a felelős.

(3) Az SB a felesleges vagyontárgyak selejtezését a miniszter által jóváhagyott döntési javaslat alapján köteles elvégezni.

A selejtezési eljárást megelőző feladatok

17. § (1) Az SB a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal.

(2) A selejtezésre szánt vagyontárgyak jegyzékét az SB-nak felül kell vizsgálnia.

(3) A felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy

a) a hasznosítási eljárás során szabályosan jártak-e el;

b) a rendelkezésre bocsátott okmányok bizonyító erejűek-e;

c) a selejtezés jelen szabályzatban előírt feltételei fennállnak-e.

(4) Vissza kell utasítani a selejtezést abban az esetben, ha a hasznosítási eljárás során nem szabályosan jártak el, vagy lehetőség mutatkozik az értékesítésre.

(5) Állagromlás esetén vizsgálni kell, hogy annak oka nem vezethető-e vissza hanyagságra vagy mulasztásra. Ennek megállapítása esetén az SB elnökének javaslatára a szervezet vezetőjének kártérítési eljárást kell kezdeményeznie.

Tárgyi eszközök selejtezésének dokumentálása

18. § A tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni:

a) Sz. ny. 11-90 Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve;

b) Sz. ny. 11-91 Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke;

c) Sz. ny. 11-92 Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladékanyagok jegyzéke;

d) Sz. ny. 11-97 Megsemmisítési jegyzőkönyv.

Készletek selejtezésének dokumentálása

19. § A készletek selejtezéséhez a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni:

a) B.Sz.ny. 11-93 Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve;

b) B.Sz.ny. 11-94 Selejtezett készletek jegyzéke;

c) B.Sz.ny. 11-95 Készletek selejtezéséből visszanyert hulladékanyagok jegyzéke;

d) B.Sz.ny. 11-96 Leértékelt készletek jegyzéke;

e) B.Sz.ny. 11-97 Megsemmisítési jegyzőkönyv.

Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése

20. § (1) A vagyontárgyak selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt vagyontárgyat az SB selejtnek minősíti, azt indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmazni:

a) a selejtezés keltét;

b) az SB tagjainak felsorolását;

c) a selejtezett vagyontárgyak

1. megnevezését;

2. technikai adatait;

3. mennyiségi egységét és mennyiségét;

4. a nyilvántartási árat (bruttó és nettó érték feltüntetésével), egységárat;

5. a selejtezés nyilvántartási értékét ;

6. a hulladék-bevételezés értékét és a vonatkozó bizonylat adatait;

7. a selejtezett vagyontárgy további kezelésére vonatkozó előírásokat és rendelkezéseket;

d) az eljárás során készült dokumentáció felsorolását;

e) a selejtezés kezdeményezőjét.

(4) A selejtezés során az SB javaslatot tesz:

a) a selejtezett készletet hulladék, vagy haszonáron lehet-e értékesíteni;

b) a hulladék, vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket – szükség szerint – esetleg egészségvédelmi előírások miatt meg kell semmisíteni;

c) a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás stb.) történjen.

(5) Az SB által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) megítélésére csak a miniszter engedélye alapján kerülhet sor.

(6) A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással, 4 példányban kell elkészíteni, amelyet az SB tagjainak aláírásukkal hitelesíteniük kell.

(7) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni:

a) könyvelésnek 2 példányban

b) vagyongazdálkodási részleg vezetőjének 1 példányban

c) az SB-nál marad 1 példányban

(8) A könyvelésnél maradó példányhoz csatolni kell a selejtezés egyéb okiratait, bizonylatait.

(9) A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt irattárba kell helyezni.

A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

21. § (1) A selejtezés lezárását követően a könyvelés az SB által megküldött jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 3 napon belül köteles átvezetni, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző 3 munkanapon belül.

(2) A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásba történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

Megsemmisítési eljárás

22. § (1) A selejtezett vagyontárgyakat meg kell semmisíteni vagy használhatatlanná kell tenni. Ilyen lehet például, ha a selejtezett vagyontárgy még hulladékként sem hasznosítható; raktározása tárolási hely hiányában nem lehetséges; a megsemmisítést jogszabály nem tiltja stb.

(2) Az informatikai adathordozók/szoftverek megsemmisítését/törlését az ágazati informatikai koordinációs osztály munkatársai végzik.

(3) A megsemmisítés végrehajtásánál az SB tagjainak jelen kell lenniük.

(4) A megsemmisítés végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

a) a selejtezett vagyontárgy selejtezési jegyzőkönyvben szereplő sorszáma;

b) a megsemmisítés módját;

c) az eljárásban résztvevők aláírását.

(5) A megsemmisítési jegyzőkönyvet 4 példányban kell elkészíteni.

(6) A jegyzőkönyvet meg kell küldeni:

a) könyvelésnek 2 példányban

b) vagyongazdálkodási részleg vezetőjének 1 példányban

c) az SB-nál marad 1 példányban

(7) A könyvelésnél maradó példányhoz csatolni kell a megsemmisítés egyéb okiratait, bizonylatait.

(8) A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt irattárba kell helyezni.

A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

23. § (1) A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a kabinetfőnök a felelős.

(2) Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal jelenteni a miniszternek.

4. számú melléklet a 13/2009. (IX. 16.) KvVM utasításhoz

A LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

1. § A leltárkészítési és leltározási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) leltárkészítési és leltározási tevékenységére.

I. fejezet

Általános rendelkezések

2. § (1) A költségvetési évről, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani.

(2) A leltár a Minisztérium eszközeiről mennyiségben és értékben, forrásairól értékben – a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva és a tényleges állapotnak megfelelően – tételesen és ellenőrizhető módon készített kimutatás. Leltárnak kell minősíteni – a leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött (a főkönyvi könyveléssel egyező) – analitikus nyilvántartásokból készült kivonatokat is.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon a Minisztérium eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(4) A leltározásnak a Minisztérium helyes eszköz- és forrásállománya megállapításán keresztül a mérleg valódiságát és a tulajdon védelmét kell biztosítania.

(5) A leltározás folyamán a Minisztérium kezelésében lévő eszközök, valamint azok forrásaik (aktívák és passzívák) számbavételét kell végrehajtani és a valóságban meglévő állományukat (mennyiségüket) kell megállapítani.

(6) A tárgyi eszközök leltározását mennyiségi felvétellel, az immateriális javak, a befektetett pénzügyi eszközök, pénzeszközök, követelések és a kötelezettségek, saját tőke és tartalékok, valamint az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások leltározását pedig egyeztetéssel kell végrehajtani. A leltárfelvétel adatait egyeztetni kell a könyvelés adataival, az esetleges eltérések okait meg kell állapítani, a leltárhiányokat és/vagy leltártöbbleteket pedig ki kell mutatni.

(7) Az év végi forrásokhoz folyamatos nyilvántartás hiányában olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a Minisztériumnak a mérleg fordulónapján meglévő forrásait.

(8) A leltárkészleteket – a leltárfelvétel befejezése után és az előírt rendelkezéseknek megfelelően – értékelni kell. A leltár adatait – az értékelés folyamán – egyeztetni kell a könyvelés adataival.

A leltár típusai

3. § (1) A Minisztérium valamennyi eszközét és forrását tartalmazó leltárt – függetlenül attól, hogy azokat a leltár időpontjában hol tárolják – teljes leltárnak, a Minisztérium egy-egy leltárkörzetében lévő, vagy a Minisztérium egyes eszközeinek és forrásainak egy-egy részéről (pl.: anyagokról) készített leltárt pedig részletleltárnak kell minősíteni.

(2) Az évközi- és évzáró leltár a mérlegek valódiságát bizonyító olyan okmány, amely a megjelölt fordulónap – részleges, vagy teljes – eszköz- és forrásállományát tartalmazza.

(3) Az idegen leltár a Minisztérium területén lévő (használatra stb. célra átvett) idegen eszközökről készített – érték nélküli – kimutatás. Az idegen leltárt a bérbeadó/tulajdonos részére – egyeztetés céljából – meg kell küldeni.

(4) Amennyiben a Minisztérium – a számviteli alapelveknek megfelelően – naprakész, a főkönyvi könyveléssel értékben egyező mennyiségi nyilvántartást folyamatosan vezet, akkor a leltár ezen analitikus nyilvántartása alapján is elkészíthető. Az analitikus nyilvántartás azonban önmagában nem tekinthető leltárnak. Amennyiben a mennyiségi nyilvántartást nem folyamatosan vezetik, akkor a leltározást végre kell hajtani.

A leltárfelvétel tárgya

4. § A leltárfelvétel tárgya kiterjed a befektetett eszközökre, a forgóeszközökre, az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokra, a saját tőkére, a tartalékokra, a kötelezettségekre és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokra.

A befektetett eszközök

5. § (1) Minden olyan eszköz, amely egy éven túl szolgálja a Minisztérium tevékenységét, működését – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint – befektetett eszköznek minősül. A Minisztérium működését tartósan szolgáló befektetett eszközök a következők:

a) az immateriális javak,

b) a tárgyi eszközök,

c) a befektetett pénzügyi eszközök.

(2) A Minisztérium feladatkörébe tartozik annak eldöntése – a rendeltetés és a várható használat figyelembevételével –, hogy mely eszközöket sorolja be a befektetett, illetve a forgóeszközök közé.

A forgóeszközök

6. § A forgóeszközök közé azon eszközöket kell besorolni, amelyek a Minisztérium tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják, a tevékenység során egy évnél rövidebb idő alatt elhasználódnak, illetve egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt. A forgóeszközök a következők lehetnek:

a) a készletek,

b) a követelések,

c) az értékpapírok,

d) a pénzeszközök.

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

7. § (1) A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a Minisztérium eseti feladatával összefüggő átfutó, valamint kiegyenlítő kiadásokat.

(2) A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámla kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.

Saját tőke

8. § Saját tőkeként kell kimutatni a Minisztérium által kezelt vagyon, valamint a Minisztérium tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.

Tartalékok

9. § (1) Tartalék képezhető a jóváhagyott előirányzat-maradványból.

(2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete.

Kötelezettségek

10. § A kötelezettségek közé szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő – pénzben teljesítendő – elismert fizetések tartoznak.

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

11. § (1) Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a Minisztérium eseti feladatával összefüggő átfutó, valamint a kiegyenlítő bevételeket.

(2) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlán kerültek jóváírásra.

A leltározás végrehajtási módjai

12. § A leltározást – a szabályzati előírásoknak (az előírt leltározási módnak) megfelelően – mennyiségi felvétellel és/vagy egyeztetéssel kell végrehajtani.

A közvetlen mennyiségi felvétel

13. § (1) A közvetlen mennyiségi felvétel csak a nyilvántartásoktól függetlenül hajtható végre, az adategyeztetés az analitikus nyilvántartással pedig csak utólagosan történhet. Kivételt képez, ha a leltározás a vonalkódos leltármodul használatával, vonalkód leolvasóval történik, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a nyilvántartásból betöltött adatok alapján történik meg a vagyontárgyon lévő vonalkód leolvasásakor a vagyontárgy beazonosítása.

(2) Az analitikus nyilvántartásokat a leltározás adataival össze kell hasonlítani, az esetleges hibákat javítani kell. A leltározás megtörténtét az analitikus nyilvántartásokon fel kell jegyezni.

(3) A leltározási utasítás írja elő, hogy az anyagok és az eszközök leltározásának – megbízhatóságra való tekintettel – melyik formáját kell alkalmazni.

(4) Az anyagok és az eszközök egyeztetését a mennyiségi felvétel alkalmával, a nyilvántartásokkal való összehasonlítással kell végrehajtani.

(5) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, az új és használatban levő készleteket, kis értékű tárgyi eszközöket, valamint a nullára leírt eszközöket mennyiségi felvétellel kell leltározni.

Egyeztetéssel való leltározás

14. § (1) Az egyeztetés – mint leltárfelvételi mód – a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal, vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (bankkivonatok stb.) való összehasonlítása.

(2) Egyeztetéssel kell leltározni a mennyiségi felvétellel nem leltározható alábbi eszközöket és forrásokat:

a) az állandó személyi használatra kiadott készletek (szerszámok, munkaruhák stb.),

b) a kölcsönadott eszközök,

c) az úton lévő áruk,

d) a kölcsönök,

e) a pénzeszközök,

f) a beruházások,

g) az üzemeltetésre, kezelésre átadott, illetve idegen helyen tárolt eszközök,

h) a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések,

i) az immateriális javak,

j) a követelések és kötelezettségek,

k) a saját tőke és a tartalékok,

l) az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások.

Folyamatos leltározás

15. § (1) Folyamatos leltározás esetén a leltározást meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani.

(2) Folyamatos leltározás a tárgyi eszközök körébe tartozó műszaki berendezésekre és gépekre, valamint a raktári készletekre alkalmazható.

Fordulónapi leltározás

16. § (1) Fordulónapi leltározás esetén a leltározást előre meghatározott naptári nappal (fordulónap) kell elvégezni. A leltározás ez esetben már a fordulónap előtt megkezdődik és általában az után is folytatódik.

(2) A fordulónapig és a fordulónap után bekövetkezett változásokat figyelembe kell venni. A fordulónap előtt felvett készletek mennyiségéhez a növekedéseket hozzá kell adni, a csökkenéseket pedig le kell vonni. A fordulónap utáni leltározásnál a fordulónaptól bekövetkezett változásokat ellenkező előjellel kell figyelembe venni.

II. fejezet

A leltározás szervezése és előkészítése

17. § (1) A könyvek év végi zárásához a Szt. szerint olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a Minisztériumnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

(2) A leltározás főfelelőse a kabinetfőnök, aki e feladatkörében eljárva irányítja a leltározási tevékenységek előírásszerű végrehajtását és gondoskodik:

a) a leltározási ütemterv esetenkénti kiadásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről,

b) a leltározás személyi- és dologi feltételeiről: a leltárfelelős és a leltári ellenőrök kijelöléséről,

c) a leltározás előkészítéséről.

(3) A leltárfelelős, aki a kabinetfőnök által megbízott személy, szakmailag szervezi, irányítja és ellenőrzi a leltározást. E feladatkörében

a) gondoskodik a Szabályzatban és a leltározási ütemtervben meghatározott feladatok végrehajtásának előkészítéséről,

b) szakmailag irányítja a leltározás gyakorlati végrehajtását és az azt követő leltár-értékelést,

c) ellenőrzi a feladatok teljesítését.

A leltározási ütemterv

18. § (1) A leltározási ütemtervet – mint az éves leltározás programját – minden évben el kell készíteni, és a leltározók részére ki kell adni (1. számú melléklet). Az ütemtervet a kabinetfőnök hagyja jóvá.

(2) Az ütemtervhez mellékelni kell a leltározók és a leltári ellenőrök részére kiadott tervezett megbízóleveleket, továbbá az előírt bizonylatokat.

(3) Az ütemtervben elő kell írni a leltározási körzeteket/egységeket, a leltározandó eszközöket és forrásokat, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltározás fordulónapját, a leltárfelvétel módját, valamint a leltározók és a leltári ellenőrök névszerinti megnevezését.

A leltározási bizonylat

19. § (1) Bizonylatnak minősül minden olyan okmány (dokumentum, feljegyzés, kimutatás stb.), vagy bármely technikai módon készített adathordozó, amely valamely eszköz-, készlet (stb.) állományának megállapítását szolgálja; mennyiségi és minőségi adatait hitelt érdemlően igazolja.

(2) A leltározási bizonylatokat szigorú számadású bizonylatként kell kezelni.

(3) A leltározási bizonylatokon, mint általános alaki és tartalmi kellékeket, minden esetben fel kell tüntetni:

a) a bizonylat megnevezését és sorszámát,

b) a leltározók és a leltárellenőrök aláírását,

c) a bizonylat kiállításának időpontját,

d) a leltározott tételek megnevezését és az azonosításhoz szükséges adatokat (cikkszám, gyári szám, rendszám stb.).

(4) A leltározási bizonylatok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

A leltározás előkészítése

20. § (1) A leltározás előkészítése keretében gondoskodni kell mindazon előfeltételek megteremtéséről és feladatok ellátásáról, amelyek a leltározás szabályszerű és zavartalan (időben és pontos) végrehajtását elősegítik. A leltározás előkészítése – a megbízott leltárfelelős irányítása mellett – a tárgyban érintett szervezeti egységi vezetők és munkatársak (raktáros stb.) feladata.

(2) A leltározás előkészítése kapcsán a leltározási bizonylatokat (leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív, készletek leltárfelvételi íve, leltárfelvételi ív és összesítő, leltárhiány-többlet jegyzőkönyv stb.) elő kell készíteni és a leltározási utasításhoz mellékelni kell.

(3) A leltározás előkészítése kapcsán – az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl – el kell végezni a felesleges vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és/vagy selejtezését is.

(4) Minden leltározási körzetben gondoskodni kell a leltározás előkészítéséről, így:

a) a tárgyi eszközök, készletek elhatárolásáról,

b) a kéziraktárak rendbetételéről,

c) az idegen helyen tárolt – javításba, vagy kölcsönbe adott – eszközök számbavételéről,

d) az irodák és egyéb munkahelyek (számítóközpont) szobaleltárának elkészítéséről,

e) az anyag- és eszközmozgások – lehetőség szerinti – korlátozásáról, vagy időleges tilalmáról,

f) a leltározásban résztvevők oktatásáról: a végrehajtáshoz szükséges tudnivalók ismertetéséről.

(5) Amennyiben a leltározás során az anyag- és eszközmozgás elkerülhetetlen, úgy a már leltározott körzetek/szervezeti egységek/raktárak anyag- és eszköz mozgásairól bizonylatot kell kiállítani.

(6) A bizonylatnak tartalmaznia kell:

a) anyag/eszköz megnevezését,

b) azonosító adatait (leltári számát/cikkszámát),

c) a leltározás során felvett helyét,

d) az anyag/eszköz mozgatás miatti új helyét,

e) az átadó/átvevő aláírását.

(7) A leltáríveken az anyag, illetve eszközök mozgását át kell vezetni.

(8) A leltározás előkészítését – a leltárfelelős szervezése és irányítása mellett – a Szabályzat, a leltározási utasítás és a leltározási ütemterv előírásai szerint kell végrehajtani.

(9) A leltározás megkezdése előtt leltárértekezletet kell tartani, melyről 13. számú mellékletben meghatározott jegyzőkönyvet kell felvenni.

III. fejezet

A leltárral szemben támasztott tartalmi és alaki követelmények

21. § (1) A könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez a leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a Minisztériumnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

(2) A leltárnak biztosítani kell, hogy az eszközök állománya fajta, méret, minőség, mennyiség és érték szerint a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva megállapítható legyen.

(3) A leltárnak biztosítania kell továbbá:

a) a teljeskörűséget,

b) a valós állapot bemutatását,

c) az áttekinthetőséget.

(4) A teljeskörűség azt jelenti, hogy a leltárnak a Minisztérium valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell.

(5) A leltár valódiságát úgy kell biztosítani, hogy a leltározás, egyeztetés során a ténylegesen fellelt mennyiségi és értékadatokat kell kimutatni.

(6) Az áttekinthetőség érdekében be kell tartani, hogy a leltárral kapcsolatban készült okmányokon javítást csak szabályszerűen, a hibás bejegyzés áthúzásával és fölé írással szabad eszközölni, és a javítást végző személynek a „javította” jelzéssel és kézjegyével kell a javítást igazolni. A javítást minden esetben úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adat, feljegyzés is olvasható, utólag ellenőrizhető legyen.

(7) A leltárkészítés során a hitelesség biztosítása érdekében gondoskodni kell a következők betartásáról:

a) a bizonylatok (leltárfelvételi jegyek, ívek stb.), továbbá az egyéb dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) egyértelmű és hiánytalan kitöltéséről,

b) a szükséges záradékok és aláírások a dokumentációkon rajta legyenek.

IV. fejezet

A leltározás végrehajtása

22. § (1) A leltározás – az I. fejezetben levő meghatározásnak megfelelően – a zárlati munkák egyik legfontosabb része. A leltár alapján kell ellenőrizni az elszámolások helyességét és a Minisztérium nyilvántartásaiban szereplő eszközök tényleges meglétét.

(2) A leltározás módját, a felvétel gyakoriságát és időpontját – táblázatos formában – a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A leltározás folyamán (a leltárfelvétel idején) a következő tevékenységeket kell ellátni:

a) az eszközök és források azonosítási adatait (leltári számát, típusát, minőségét stb.), mennyiségét és mennyiségi egységét a leltári bizonylatokon – a számbavétellel egyidejűleg – rögzíteni kell,

b) a leltári bizonylatok aláírása,

c) a leltározott eszközök megjelölése,

d) a leltári bizonylatok – a leltárösszesítő elkészítéséhez – csoportosítása,

e) a leltárösszesítő elkészítése,

f) a leltározás és a fordulónap közötti eszközmozgás megállapítása és felvezetése,

g) az eszközök és források értékének megállapítása,

h) a leltár értékadatainak könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése,

i) a leltári eltérések megállapítása és rendezése,

j) a leltári jegyzőkönyv felvétele és aláírása,

k) a leltári bizonylatokkal való elszámolás.

(4) A leltározás a leltári jegyzőkönyv felvételével és aláírásával, a leltári bizonylatoknak a bizonylatfelelősnél való elszámolásával fejeződik be.

(5) A Minisztérium teljes leltárának összesítése és forintértékének kiszámítása készülhet kézi és gépi feldolgozással egyaránt.

Immateriális javak leltározása

23. § (1) Az immateriális javak – a befektetett eszközök csoportjához tartozóan – a Minisztérium tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Értékük szerződés, számla, vagy önköltség-számítás alapján határozható meg.

(2) Az immateriális javak között kell kimutatni az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogokat (például: licencek), a szellemi termékeket (ide tartoznak a Minisztérium tulajdonát képező, a működési tevékenység során hasznosított szoftver-termékek, valamint az egyéb szellemi alkotások, például: találmány, jogvédelembe tartozó javak stb.), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.

(3) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke is (idetartoznak a működési tevékenység indításával, az átszervezéssel, valamint a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek).

(4) A leltár készítésekor az immateriális javakat – a számviteli alapelveknek megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásból – a mérleg fordulónapja szerinti értéken kell a leltárba felvenni.

A tárgyi eszközök leltározása

24. § (1) A tárgyi eszközök – a befektetett eszközök csoportjához tartozóan – a Minisztérium tevékenységét szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) – kivéve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat – eszközök, amelyek a Minisztérium működését – rendszeres használat mellett – tartósan, legalább egy éven túl szolgálják.

(2) Azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munka-, egyen- és védőruha), amelyek a Minisztérium tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják, használatba vételükig nem a tárgyi eszközök, hanem a forgóeszközök között készletként kell kimutatni.

(3) A tárgyi eszközök között kell kimutatni

a) vagyoni értékű jogok, amelyek ingatlanhoz kapcsolódnak, de nem tulajdonból származnak (pl.: bérleti jog),

b) ingatlanokat: a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek (építés, építmény, telek stb.),

c) gépek, berendezések és felszerelések, járművek: egyéb gépek, berendezések és felszerelések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, járművek, bútorok stb.

(4) A leltár készítésekor a tárgyi eszközöket nettó értéken kell a leltárba felvenni.

(5) A térítés nélküli (ajándékképpen kapott-, vagy többletként fellelt) tárgyi eszközöket – a leltározás során – mennyiségben és értékben kell nyilvántartani.

(6) A tárgyi eszközök – a számviteli alapelveknek megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásokból – mérleg fordulónapján meglévő értékükön vehetők fel a leltárba. Ilyen nyilvántartás mellett – a tárgyi eszközöknél – nincs leltározási kötelezettség.

(7) A leltározás mennyiségi felvételt, illetve a nyilvántartásokkal való egyeztetést jelent.

(8) Az épületek leltározását a helyszínen kell végrehajtani.

(9) A leltározási íven – az ún. általános adatokon (leltározási körzet neve, felvétel napja, leltározó neve) kívül – az alábbi adatokat kell szerepeltetni/felvenni:

a) leltári szám,

b) helyrajzi szám,

c) telekkönyvi betétszám,

d) műszaki jellemzők (paraméterek),

e) épület nagysága (m³),

f) beépített hasznos terület (m²),

g) az építmény (tartozékokkal) bruttó értéke és leírási kulcsa,

h) az építmény műszaki állapota,

i) az adatfelvételi lap aláírói (felvételért felelős leltározó, épületet használók vezetője és a leltári ellenőr).

(10) A műszaki berendezések, gépek, járművek és egyéb berendezések, felszerelések leltározásánál – a (9) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbi adatokat kell felvenni:

a) a leltározott tárgy megnevezését és azonosítási számát,

b) a tartozékok tételszámát,

c) a gép, vagy berendezés műszaki jellemzőit,

d) járműveknél a forgalmi rendszámot.

Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett, illetve idegen helyen tárolt eszközök leltározása

25. § (1) A Minisztérium birtokában/használatában lévő, de kezelésébe (tulajdonába) nem adott tárgyi eszközöket a negyedik negyedév folyamán – a két fél megállapodása szerinti időpontban – kell leltározni.

(2) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, illetve az idegen helyen tárolt eszközök leltározása az analitikus nyilvántartás alapján elkészített leltárfelvételi ív megküldésével történik, melynek aláírásával a kezelő, illetve a tároló igazolja az eszközök meglétét.

A beruházások leltározása

26. § (1) A beruházások leltározása kiterjed a beruházások tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – a beruházási egységenként vezetett analitikus nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

(3) A beruházások leltározása/egyeztetése során ellenőrizni kell azt is, hogy a folyamatosan beszerzett tartozékok hiánytalanul megvannak-e.

(4) A leltározási ív adattartalma értelemszerűen megegyezik a 24. § (9)–(10) bekezdésében előírtakkal.

A készletek leltározása

27. § (1) A készletek között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek a működési tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják.

(2) Az eszközöknek készletek közé, valamint a munkatárgyaknak az anyagok közé sorolása a Költségvetési főosztály feladatkörébe tartozik.

(3) A készletek közé tartoznak a vásárolt anyagok és áruk. Az anyagok lehetnek: nyers- és alapanyagok, segédanyagok, üzem- és fűtőanyagok, fenntartási anyagok, építési- és egyéb anyagok.

(4) A készletekről olyan leltárt kell készíteni, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a Minisztérium készleteit mennyiségben és értékben.

(5) A leltárban az anyagokat és az árukat készletféleségenként – mennyiségben és értékben – kell csoportosítani.

(6) A leltározást minden évben – december 31-ével (mérleg fordulónapja) – kell elvégezni.

(7) A leltározást az alábbiakban megjelölt készletféleségekre kell kiterjeszteni:

a) a Minisztérium saját készletére:

– raktári nyilvántartás,

– Ágazati informatikai koordinációs osztály nyilvántartása alapján,

b) a Minisztérium úton lévő, vásárolt készleteire (a számla alapján),

c) a más intézménynél lévő minisztériumi készletekre.

(8) Folyamatos mennyiségi nyilvántartás (analitika) vezetése esetén a készletek leltározása nem kötelező, naprakész nyilvántartás vezetése esetén a leltár ezen nyilvántartás alapján is elkészíthető.

A raktári készletek leltározása

28. § (1) A Minisztérium központi és egyéb raktárában lévő készleteket általában azonos módszerrel célszerű leltározni.

(2) A raktári készletek mennyiségét évente legalább egyszer – a II. félévben – mennyiségi felvétellel és a nyilvántartástól függetlenül kell leltározni.

(3) A raktári készletek leltározásának előkészítését a mennyiségi nyilvántartások helyességének és egyezőségének vizsgálatával kell kezdeni, a leltározáskor észlelt eltérések okát meg kell állapítani és a helyesbítést el kell végezni.

(4) A leltározáskor – a leltározási nyomtatványon – fel kell jegyezni:

a) a felvételi körzet nevét és számát,

b) a leltárfelvétel időpontját,

c) a készletek megnevezését, azonossági számát, minőségét és méretét,

d) a leltározáskor talált mennyiségi adatokat,

e) az egységár rovatban – utólag – az egységárat kell szerepeltetni a törvény előírása szerinti értéken,

f) a tényleges készletérték rovatba – az egyeztetéskor – a mennyiség és az egységár szorzata kerül,

g) a hiányok, többletek mennyisége és értéke rovatba a tényleges és a könyvszerinti készletek különbözetét kell beírni,

h) a hiányból normán belüli mennyiség és érték rovatokba kell bejegyezni egyeztetéskor azt a mennyiséget és értéket, amely az elismert tárolási és kezelési veszteség címen az adott készlet után figyelembe vehető.

(5) A leltárfelvételi ívet – a leltározás befejezése után – a leltározók és a raktár vezetője aláírásukkal látják el, majd a Minisztérium leltárfelelősének átadják. Kisebb mennyiségű és több helyen tárolt készletek leltározásához leltárfelvételi jegy is használható.

Úton lévő árukészletek leltározása

29. § (1) Úton lévő készletnek kell tekinteni – a szállítási feltételek szerint – a szállító által az év utolsó napjáig kiszállított, de a vevő által még át nem vett, vagy a vevőhöz be nem érkezett árukat.

(2) Az úton lévő vásárolt készleteket – az év utolsó napjával – a számla, vagy egyéb bizonylatilag rendelkezésre álló adatok alapján kell leltározni és a megfelelő készletféleségeknél, a leltárban elkülönítetten kell kimutatni.

(3) Úton lévő, értékesített készletnek kell tekinteni azokat az árukat, amelyeknél a szállítási szerződés szerinti teljesítés helye a vevő telephelye, a kiszállítás a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a készleteket azonban a vevő december 31-ig nem vette át.

Idegenek tulajdonát képező készletek leltározása

30. § A Minisztérium birtokában/használatában lévő, de kezelésébe (tulajdonába) nem adott készleteket a negyedik negyedév folyamán – a két fél megállapodása szerinti időpontban – kell leltározni.

Anyagok leltározása a munkahelyen

31. § (1) Anyagot a munkahelyen – leltározás időszakában – nem célszerű tárolni. A leltár-előkészítés időszakában a munkahelyen lévő anyagokat az anyagraktárba célszerű visszavinni.

(2) Ha a munkahelyen – a munka jellegéből eredően – mégis szükséges anyagot tárolni, a leltár időpontjában ott található anyagokat a készletek leltározásának elvei szerint kell felvenni.

Vásárolt készletek leltározása a munkahelyen

32. § (1) A munkahelyek által átvett – dolgozóknál lévő (szerszámkönyvre kiadott) – eszközöket a központi raktár bizonylattal adja ki. A használatra kiadást mennyiségi nyilvántartásba kell venni.

(2) A leltározás előkészítése folyamán meg kell vizsgálni a munkahelyi mennyiségi nyilvántartás helyességét.

(3) A nyilvántartás helyességének ellenőrzését a központi és egyéb raktár bizonylataiból összeállított készletkimutatások alapján kell végrehajtani.

Felesleges készletek leltározása

33. § (1) A készletek feleslegessé válásának általános feltételeit és ismérveit a kabinetfőnök határozza meg. A felesleges, de teljes értékű készletek leltárban való elkülönítését a leltározási utasításban kell szabályozni.

(2) A felesleges eszközök és készletek feltárását, hasznosítását, illetve selejtezését a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályairól kiadott Szabályzat előírásai alapján kell elvégezni.

Kölcsönök leltározása

34. § (1) A kölcsönök leltározása kiterjed a kölcsönök tényleges (nyilvántartott) névszerinti állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – az analitikus nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

(3) A kölcsönök éven belül megtérülő összegét a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni.

Gazdasági társaságban lévő részesedések leltározása

35. § (1) A részesedések leltározása kiterjed a részesedések tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – az analitikus nyilvántartással való összehasonlítással, melyet a pénzügyi és számviteli osztály vezet – kell végrehajtani.

Követelések leltározása

36. § (1) A követelések leltározása kiterjed a követelések tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – az analitikus nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

Pénzeszközök leltározása

37. § (1) A pénzeszközök leltározása kiterjed a pénzeszközök tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente a főkönyvi könyvelés és az év utolsó bankszámla kivonatai adatainak egyeztetésével kell végrehajtani.

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások leltározása

38. § (1) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások leltározása kiterjed az egyéb aktív pénzügyi elszámolások tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – a főkönyvi nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

Saját tőke leltározása

39. § (1) A saját tőke leltározása kiterjed a saját tőke tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – a főkönyvi nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

Tartalékok leltározása

40. § (1) A tartalékok leltározása kiterjed a tartalékok tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – a főkönyvi nyilvántartással (kötelezettségvállalás-nyilvántartással) való összehasonlítással – kell végrehajtani.

Kötelezettségek leltározása

41. § (1) A kötelezettségek leltározása kiterjed a kötelezettségek tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – az analitikus nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások leltározása

42. § (1) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások leltározása kiterjed az egyéb aktív pénzügyi elszámolások tényleges (nyilvántartott) állományára.

(2) A leltározást évente egyeztetéssel – a főkönyvi nyilvántartással való összehasonlítással – kell végrehajtani.

V. fejezet

A leltár elkészítése

43. § (1) A leltár – összhangban az I. fejezetben foglaltakkal – a Minisztérium eszközeiről és forrásairól készített olyan kimutatás, amely a valóságban meglévő eszközök és források mennyiségét és értékét – meghatározott napra (fordulónapra) vonatkoztatva – tartalmazza.

(2) A leltár befejezéséről a 14. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni.

Leltározás befejezésének és a leltár elkészítésének ellenőrzése

44. § A leltározás felelőse és a leltárellenőr(ök) ellenőrzi(k) a leltározás befejezését. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy

a) a leltárfelvételezést minden körzetben rendben végrehajtották-e,

b) a felvételezést szakszerűen – a Szabályzat előírásai szerint – végezték-e,

c) a leltárfelvételi bizonylatok leadása hiánytalanul megtörtént-e.

A leltár tartalma

45. § (1) A leltárnak – a 44. §-ban foglatakkal összhangban – az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfajta megjelölését,

b) a leltározási hely (körzet) megnevezését,

c) a leltározás megkezdésének- és befejezésének időpontját, a leltár fordulónapját,

d) a bizonylatok sorszámát,

e) a leltározott eszközök és források leltári- és főkönyvi számát, megnevezését és felsorolását mérleg tagolásban, valamint a ténylegesen talált mennyiséget, egységárat és az összértéket,

f) a leltárkülönbözetek (hiányok/többletek) kimutatását és azok elszámolását,

g) a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását.

(2) A leltárt (a leltárösszesítést) a leltározáskor kitöltött bizonylatok (leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív, szoba-leltár stb.) és a szabályzati előírások figyelembevételével kell elkészíteni – a leltárfelelős irányításával – a leltározóknak.

(3) A leltárösszesítő íveken készülő leltár alapbizonylatai az ellenőrzött leltárfelvételi jegyek és ívek. A bizonylatokat – az összesítésre való felvezetés előtt – a főkönyvi számlák száma szerint kell rendezni.

(4) Egy-egy összesítő nyomtatványra az azonos főkönyvi számlához tartozó tételeket – emelkedő cikkszám sorrendben – kell felvenni.

Értékelés

46. § (1) A leltárkészleteket – a leltárfelvétel befejezése után és az előírt rendelkezéseknek megfelelően – értékelni kell. Az értékelés az aktív és passzív vagyonrészek, valamint a forrás forintértékének meghatározása a mérlegkészítés időpontjában.

(2) Amennyiben a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél az elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök piaci értéken is felvehetők.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél az értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.

(4) Amennyiben a Minisztérium él a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel, illetve kötelező a visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak – többek között – tartalmaznia kell:

a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;

b) az egyedi eszköznek a Korm. rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket);

c) az a)–b) pontok szerinti érték különbözetét.

(5) A Minisztérium a piaci értéken történő értékelést nem alkalmazhat, ezért ilyen címen terven felüli értékcsökkenést, annak visszaírását, értékvesztést, annak visszaírását és értékhelyesbítést nem számolhat el.

(6) Az értékelés szabályait az eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza.

A leltár és a könyvvitel adatainak egyeztetése

47. § (1) A leltár és az értékelés elkészítését követően a leltárfelelősnek gondoskodnia kell – a leltárfelvétel időpontjától számított 30 napon belül – a leltár és a könyvelés adatainak tételes egyeztetéséről. A Szt.-ben előírt valódiság elvének megvalósítása a mérleg az éves beszámolóban szereplő tételeknek a főkönyvi könyvelés adataival történő alátámasztása. A mérlegben kimutatott eszközök és források tényleges meglétét dokumentálja.

(2) Amennyiben az egyeztetés folyamán eltérés kerül megállapításra, akkor az eltérések okát meg kell állapítani. Az eljárás lebonyolítását a 49. § tartalmazza.

(3) A végleges eltérésekről (hiányokról és többletekről) – az egyeztetéstől számított 30 napon belül – jegyzőkönyvet kell felvenni, legkésőbb a tárgy évet követő év február 15-ig. A jegyzőkönyvben foglalt eltérések főkönyvi nyilvántartásban történő átvezetését a szervezet vezetője engedélyezi. A jegyzőkönyvben foglaltakat legkésőbb február 20-ig a főkönyvi nyilvántartáson át kell vezetni.

VI. fejezet

A leltározás ellenőrzése

48. § (1) A leltározás – a helyes eszköz- és forrásállományok megállapításával – a mérleg valódiságát biztosítja, a könyvelés és a nyilvántartások ellenőrzésével a bizonylati fegyelmet elősegíti és a Minisztérium tulajdonát is védi.

(2) A leltározás ellenőrzésével csak megfelelő szakismerettel és gyakorlattal rendelkező szakembereket szabad megbízni.

(3) A leltárellenőrök megbízását – a leltározás és a leltár ellenőrzéséért felelős minőségben – a kabinetfőnök adja ki.

(4) Az ellenőrzésnek a leltározási munkafolyamat alábbiakban kiemelt/megjelölt tevékenységeire kell kiterjednie:

a) a leltározásra vonatkozó intézeti előírások végrehajtása,

b) a leltározás előkészítése és szervezése,

c) a felvétel helyessége, szakszerűsége és pontossága,

d) az eszközmozgási tilalom érvényesülése,

e) a felvételi bizonylatok leltárba való felvezetése és annak teljessége,

f) a leltár-összeállítás és annak pontossága,

g) a leltárkészletek értékelése,

h) a leltárkülönbözetek megállapítása és rendezése.

(5) Az ellenőrzést és az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzött bizonylatokon – aláírással és időpont megjelöléssel – fel kell tüntetni.

(6) A leltárellenőröknek – a Minisztérium leltárfelelőse és a kabinetfőnök részére – írásbeli jelentést/feljegyzést is kell készíteniük abban az esetben, ha a leltározás folyamán olyan eljárásokat és/vagy mulasztásokat állapítanak meg, amelyek a Szabályzat előírásaitól eltérnek és veszélyeztetik a tulajdon védelmét.

VII. fejezet

Egyéb rendelkezések

49. § (1) A leltári hiányok és többletek – mint a leltározás folyamán megállapított különbözetek – okát kivizsgálás útján (a leltárfelvétel időpontjától számított 60 napon belül) rendezni kell.

(2) A leltárkülönbözet a leltározás folyamán megállapított és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiségek különbözete.

(3) Leltári hiányt és többletet csak abban az esetben szabad kompenzálni, ha a többlet, illetve a hiány azonos cikkcsoportba tartozó, megközelítően azonos értékű, azonos minőségű és rendeltetésű, összetéveszthető, felcserélhető és általában ugyanazon raktárban lévő készleteknél jelentkezik. A kompenzálás szabályait a kabinetfőnök határozza meg.

(4) Normalizált hiány olyan elkerülhetetlen természetes mennyiségi csökkenés, ami a készletek belső tulajdonságai folytán áll elő, kezeléssel és tárolással járó veszteség (hiány, káló). Ennek normáit (becsléssel, számítással) ugyancsak a kabinetfőnök állapítja meg. E készleteknél leltározáskor észlelt hiányt csak a norma mértékéig szabad elfogadni.

(5) Gondatlan, vagy szakszerűtlen kezelés, vagy visszaélés miatt keletkezett hiányt még abban az esetben sem lehet a kálónorma alapján leírni, ha a hiány a norma szerinti mérték alatt van.

(6) Normán felüli hiány a raktárban tárolt készletekben keletkezett – a természetes mennyiségi csökkenést, azaz a káló mértékét meghaladó – olyan hiány, amelynek okát megállapítani nem lehet. E hiány miatt a munkavállalót felelősség terheli.

(7) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, a vétkességet azonban a munkaadónak kell bizonyítani.

(8) A leltáreltérések miatt szükségessé vált felelősség érvényesítésének módjára a kabinetfőnök a miniszternek – a leltárfelvételtől számított 70 napon belül – javaslatot tesz. A leltárhiány rendezéséről (térítésről, illetve a jogi igény érvényesítéséről) a miniszter dönt.

(9) A leltár dokumentumainak felülvizsgálatát a függetlenített belső ellenőrzés végzi.

1. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

Tárgy: Leltározás

Szíves tájékoztatás és intézkedés céljából közlöm, hogy a 20…. évben esedékes leltározásokat – az érvényben lévő jogszabályi rendelkezések és a szabályzat alapján – a csatolt Ütemterv szerint kell lebonyolítani.

A leltározás előkészítésének, végrehajtásának megszervezését és irányítását a minisztérium leltárfelelőse, a kabinetfőnök – a vezetők és a szervezeti egységek szabályzatban is előírt tevékeny támogatásával és közreműködésével – végzi.

A leltározás körét és körzetét, módját és időpontját, valamint a körzetfelelős, a leltározók és a leltárellenőrök nevét a csatolt Ütemterv tartalmazza.

A körzetfelelősöknek – az irányításuk alá tartozó területeken – gondoskodniuk kell az alábbiakban felsorolt feltételekről:

– a helyiségekbe és zárt szekrényekbe való bejutás, azonosító számokhoz való hozzáférés lehetősége,

– eszközmozgások leltárfelvétel idején való szüneteltetése,

– személyi megőrzésre kiadott eszközök leltározáskori rendelkezésre állása,

– a selejtezések leltározást megelőző lebonyolítása,

– az anyag- és eszközigénylések leltározást megelőző lebonyolítása,

amelyek a leltározás szabályszerű és zavartalan végrehajtását biztosítják.

Kérem, hogy a leltározás előkészítésénél és lebonyolításánál – a társadalmi tulajdon védelme, a mérlegvalódiság és teljesség érvényesülése érdekében – a szabályzat és az Ütemterv előírásait alkalmazni, a végrehajtás szabályszerűségét pedig ellenőrizni szíveskedjék.

Budapest, 20…………………..

Melléklet: Ütemterv

LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV

Leltározás helye	Leltározás köre (eszközök és források)	Leltározás módja	Leltározás időpontja	Körzetfelelős	Leltározó	Leltárellenőr

Budapest, 20………….............

leltárfelelős

2. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

LELTÁROZÁSI BIZONYLATOK

– Házilag készített „Szobaleltár” és összesítő (szervezeti egységenként).

– Személyi kartonok.

– B.Sz.ny. 14-10/0. r. sz. lap leltárfelvételi jegy ingatlanok felvételére. (4. számú függelék)

– B.Sz.ny. 14-12/a r. sz. leltárfelvételi jegy és jegyzőkönyv közúti gépjárművek leltározásához. (5. számú függelék)

– B.Sz.ny. 14-15/a r. sz. tárgyi leltárfelvételi ív és összesítő (lap) gépekhez, berendezésekhez. (6. számú függelék)

– B.Sz.ny. 14-16/a r. sz. Kimutatás a tárgyi eszközök hiányáról, vagy többletéről (lap). (7. számú függelék)

– B.Sz.ny. 14-20 r. sz. Készletek leltárfelvételi íve (lap). (8. számú függelék)

– BSz.ny. 14-21 r. sz. leltárfelvételi ív és összesítő készletek felvételére. (9. számú függelék)

– Leltározási utasítás. (10. számú függelék)

– Megbízólevél. (11. számú függelék)

– Nyilatkozat. (12. számú fügelék)

– Jegyzőkönyv (a leltározás megkezdése előtt). (13. számú függelék)

– Jegyzőkönyv (a leltározás befejezéséről). (14. számú függelék)

– Jelentés (a leltárellenőr által végzett ellenőrzésekről). (15. számú függelék)

– A leltározási bizonylatok – számítógépes nyilvántartási rendből eredően – gépi úton is készülhetnek.

– A számítógépes nyilvántartás körébe tartozó anyagokról és eszközökről leltárfelvételi jegyet nem kell kiállítani. A tárgybani gépi listák alapján kell az egyeztetést elvégezni. A leltárfelvételi ív- és összesítő is készíthető számítógéppel.

– Szobaleltárra kell felvezetni a leltárfelvételi jegyek alapján egyeztetett – egy-egy helyiségben lévő – eszközöket és berendezési tárgyakat.

– A leltározási bizonylatok vezetéséről, esetleges javításáról, kezeléséről és aláírásáról a leltározási munkaértekezleten a leltáros ad tájékoztatást.

– A bizonylatokkal kapcsolatos kérdésekkel a leltárfelelőst kell megkeresni.

– A bizonylatok száma, fajtája és használata – jogszabályi és/vagy leltározási rendből eredően – módosulhat.

3. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

KIMUTATÁS

a leltározás módjáról, a felvétel gyakoriságáról és időpontjáról

Eszközök-források megnevezése	A leltározás módja gyakorisága időpontja
Immateriális javak Ingatlanok Gépek, berendezések Bútorok Járművek Bérbe adott tárgyi eszközök Beruházások Kis értékű tárgyi eszközök Munkahelyre kiadott tárgyi eszközök Dolgozóknak kiadott tárgyi eszközök Követelések, kötelezettségek Befektetett pénzügyi eszközök Házipénztár, bankszámlák Aktív és passzív elszámolások Saját tőke, tartalékok Raktári készletek (anyag és protokoll)	egyeztetés évenként folyamatos egyeztetés évenként folyamatos mennyiségi f. évenként folyamatos mennyiségi f. évenként folyamatos mennyiségi f. évenként folyamatos egyeztetés évenként fordulónapos (XII. 31.) egyeztetés évenként fordulónapos (XII. 31.) mennyiségi f. évenként folyamatos mennyiségi f. évenként folyamatos egyeztetés évenként folyamatos egyeztetés évenként fordulónap (XII. 31.) egyeztetés évenként fordulónap (XII. 31.) egyeztetés évenként fordulónap (XII. 31.) egyeztetés évenként fordulónap (XII.31.) egyeztetés évenként fordulónap (XII. 31.) mennyiségi f. évenként fordulónap (XII. 31.)

Eszközök-források megnevezése

A leltározás módja gyakorisága időpontja

Immateriális javak

Ingatlanok

Gépek, berendezések

Bútorok

Járművek

Bérbe adott tárgyi eszközök

Beruházások

Kis értékű tárgyi eszközök

Munkahelyre kiadott tárgyi eszközök

Dolgozóknak kiadott tárgyi eszközök

Követelések, kötelezettségek

Befektetett pénzügyi eszközök

Házipénztár, bankszámlák

Aktív és passzív elszámolások

Saját tőke, tartalékok

Raktári készletek (anyag és protokoll)

egyeztetés évenként folyamatos

mennyiségi f. évenként folyamatos

egyeztetés évenként fordulónapos (XII. 31.)

mennyiségi f. évenként folyamatos

egyeztetés évenként folyamatos

egyeztetés évenként fordulónap (XII. 31.)

egyeztetés évenként fordulónap (XII.31.)

egyeztetés évenként fordulónap (XII. 31.)

mennyiségi f. évenként fordulónap (XII. 31.)

4. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

……………………………
gazdálkodó szervezet
……………………………
szervezeti egység

Leltárfelvétei jegy
ingatlanok (épületek, építmények, telkek)
felvételére
A leltár fordulónapja: 20… év ……… hó … nap
A leltárfelvétel időpontja: 20… év ……… hó … nap

Oldalszám: …………
Leltározási
körzet száma: …………
Leltározási
csoport száma …………

Az épület (ingatlan)	Telek nagysága m, m²	Beépített hasznos
leltári	helyrajzi	telekkönyvi	megnevezése (utca, házszám)
száma	m²	lég m³

Az épület (ingatlan)

Telek
nagysága
m, m2

Beépített hasznos

leltári

helyrajzi

telekkönyvi

megnevezése
(utca, házszám)

száma

m2

lég m3

Az épülettartozékok nyilvántartással történő egyeztetése, eltérések kimutatása

Az ingatlan területén lévő építmények felsorolása

A felvételért felelősök aláírása:		Ellenőrizte:

5. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

………………………………

gazdálkodó szervezet

………………………………

szervezeti egység

Leltárfelvételi jegy és jegyzőkönyv közúti gépjárművek leltározásához

A leltárfelvételi időpontja: 20… év ………… hó …… nap

A ……………………… rendszámú …………………………………… típusú gépkocsi és tartozékainak leltározását végrehajtottuk.

A gépkocsivezetők törzsszáma és neve: □□□□□□ ………………………………………………

□□□□□□ ………………………………………………

A tényleges leltározás alapján az alábbiakat állapítjuk meg:

A gumiabroncsok db száma ……………, ebből pót (tartalék) db …………… típusa, ……………………

gyártási vagy nyilvántartási száma: mérete:

…………………… …………………… …………………… …………………… ……………………

Üzemanyagtartályok darabszáma: ……………………, űrtartalma: …………………………

Tartozékok hiány-többlet kimutatása

Megnevezés (műszaki vagy egyéb azonosító adatok)	Leltározott mennyiség	Hiány	Többlet	Megjegyzés
Megnevezés (műszaki vagy egyéb azonosító adatok)	Leltározott mennyiség	mennyiség		Megjegyzés

Kijelentjük, hogy a felvett leltárjegyzőkönyv a valósággal megegyezik.

A felvételért felelősök aláírása: …………………………… Ellenőrizte: ……………………………………

……………………………

…………………………, 20… év ……………… hó … nap

Elismerem, hogy a hiányzó felszerelési eszközök értékéért az Mt. 58. §, illetve az Mt. V. 80. § alapján kártérítési felelősséggel tartozom, és hozzájárulok ahhoz, hogy azt a vállalat munkabéremből levonja. Egyben tudomásul veszem, hogy a személyi használatra átvett szerszámféleségekért teljes anyagi felelősséggel tartozom.

…………………………, 20… év ……………… hó … nap

Gépkocsivezető(k): …………………………………………………

…………………………………………………

6. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

……………………………
gazdálkodó szervezet
……………………………
szervezeti egység

TÁRGYI ESZKÖZ LELTÁRFELVÉTELI ÍV ÖSSZESÍTŐ
gépekhez, berendezésekhez
A leltár fordulónapja: 20… év ……… hó … nap
A leltárfelvétel időpontja: 20… év ……… hó … nap

Sorszám: …………
Oldalszám: …………
Leltározási körzet
száma: …………
Leltározási csoport
száma …………

Sor- szám	A leltározott tárgyi eszköz			Tényleges	Könyv szerinti	Bruttó érték	Leltárkülönbözet		Megjegyzés
Sor- szám	nyilván- tartási száma	megnevezése és leírása (típus, rajszáma, mérete teljesítménye)	gyártási száma	mennyiség db		Bruttó érték	többet db	hiány db	Megjegyzés
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10

7. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

……………………………
gazdálkodó szervezet
……………………………
szervezeti egység

KIMUTATÁS A TÁRGYI ESZKÖZÖK HIÁNYÁRÓL VAGY TÖBBLETÉRŐL

…………… Oldalszám

Sor- szám	A tárgyi eszköz							Megjegyzés
Sor- szám	nyilvántartási száma	megnevezése	üzembe helyezésének időpontja	bruttó értéke	elszámolt érték csökkenése	állami támogatás*	nettó értéke	Megjegyzés
1	2	3	4	5	6	7	8	9

* A költségvetési szerveknek nem kell kitölteni.

Összeállította: …………………………………… Ellenőrizte: ……………………………………………

8. számú függelék a Leltárkészítési és leltározási szabályzathoz

……………………………
gazdálkodó szervezet
……………………………
szervezeti egység

KÉSZLETEK LELTÁRFELVÉTELI ÍVE
A leltár fordulónapja: 20… év ……… hó … nap
A leltárfelvétel időpontja: 20… év ……… hó … nap

Sorszám: …………
Oldalszám: …………
Leltározási körzet száma: …………
Leltározási csoport száma …………

Az utasítást a 9/2012. (V. 22.) VM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2012. május 23. napjával.

A 30. § a 19/2009. (XII. 4.) KvVM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

A 3. számú függelék a 19/2009. (XII. 4.) KvVM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek