2009. évi CXXX. törvény

1. §² Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2010. évi

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti – a belső és külső tételeket együttesen tartalmazó – részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

(3) A takarékos állami gazdálkodásról és költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény által megállapított Áht. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az államháztartás központi alrendszerének konszolidált költségvetési mérlegét e törvény 2/A. számú melléklete tartalmazza.

3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi alrendszer 2010. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

4. § Az 1. számú mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. számú mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

5. § (1) 2011-ben a belső tételek egyenlege: legfeljebb a GDP –18,8 százaléka.

(2) 2012-ben az elsődleges egyenlegcél: a GDP 1,6 százaléka.

(3) A 2012. évben az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak korrigált főösszege a 2011. évi korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a GDP növekedés felével emelkedhet.

(4) A központi alrendszer külső tételeinek részletezését az Országgyűlés a 10. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

6. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle kifizetések jogcím-csoporton

(2) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) bekezdés a)–b) pontjai tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, a c) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. számú mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és 19. Bérpolitikai intézkedések támogatása jogcímekre, amennyiben e jogcímeken rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak, továbbá az országgyűlési képviselők részére a 2010. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(5) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell elszámolni a központi költségvetési szervek esetében azt az összeget, amely a tizenharmadik havi illetmény (munkabér), továbbá a különjuttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok csökkentésével, valamint az illetményekkel összefüggésben számításba vett előirányzat változása miatt keletkezett. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

7. § A 6. § (1) bekezdés szerinti céltartalék szolgál a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére. A céltartalékból igényelhető támogatás teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, feltételeit, a támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét a Kormány állapítja meg.

8. § (1) A 2010. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) hitelfelvételre, értékpapír kibocsátására – kivéve a pénzügyminiszter engedélyével történő kötvénykibocsátást – és kezességvállalásra nem jogosult.

(2) A 2010. évben a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetének terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és a kifizetések ütemezését a pénzügyminiszter az MNV Zrt.-re rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben 25,0 millió forint.

(4) A Vtv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben 25,0 millió forint.

(5) A Vtv. 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2010. évben 25,0 millió forint.

(6) A Vtv. 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben 1000,0 millió forint. Az 1000,0 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értéket el nem érő vagyontárgy esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Vtv. 36. § (3) bekezdése szerint dönt, e döntéseiről az átruházás ingyenessége indokoltságának bemutatásával tájékoztatja a pénzügyminisztert.

(7) A Vtv. 36. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2010. évi összesített bruttó forgalmi értéke 1000,0 millió forint lehet.

9. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból egyedi 1000,0 millió forintot meg nem haladó összeget a pénzügyminiszter, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. A fejezet 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – a pénzügyminiszter megemelheti az átcsoportosítások következtében lecsökkent Fejezeti tartalék kiadási előirányzat összegét. Az így megemelt kiadási előirányzat összege nem haladhatja meg az eredeti előirányzatot.

(2) Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. alcím, 3. Osztalékbevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel 75%-ának mértékéig – a fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcím-csoporton szereplő kiadási előirányzatot túllépheti.

(3) Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – a fejezet alábbi kiadási előirányzatait túllépheti az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

(4) A pénzügyminiszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(5) A pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének megállapodása alapján a fejezet felhalmozási kiadási előirányzatainak terhére ingatlan-beruházási célra pénzeszközt adhat át a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételei között önálló alcímen kell elszámolni. Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan vásárlás jogcím-csoport és 2. cím, 1. alcím, 3. Ingatlan-beruházások jogcím-csoport kiadási előirányzatait túllépheti az ingatlan-beruházási céllal átvett pénzeszközök összegével.

(6) A Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok értékesítésének 2010. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételéből 2800,0 millió forint felhasználható a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben szereplő kiadások fedezetére. Ez az összeg a XVIII. Külügyminisztérium fejezet bevételét képezi. Az ingatlanértékesítés pénzforgalmi teljesítését követően a Külügyminisztérium elszámol az ingatlanértékesítésről az MNV Zrt. felé. Az elszámolást követően az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben felhasznált összegét a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben pénzforgalommal nem járó bevételként és kiadásként külön alcímen el kell számolni.

10. § (1) Állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2010. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni.

(3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. §-ának (3)–(4) bekezdésében meghatározott célok szerinti – a Kormány előzetes egyetértésével történő – felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje.

(5) Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2010. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre felhasználható.

11. § (1) A pénzügyminiszter – a Kormány előzetes jóváhagyásával, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása érdekében – a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetben a Magyar Állam nevében és javára részesedést és egyéb befolyást szerezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részesedés és egyéb befolyás megszerzésére irányuló kifizetést a pénzügyminiszter 2010. december 31-ig teljesíthet, legfeljebb a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 8/A. § (2) bekezdésében meghatározott összeg 2009. december 31-ig fel nem használt részének mértékéig.

(3) A (2) bekezdés szerinti kifizetést a 2010. évben a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet felhalmozási jellegű kiadásai között kell önálló jogcím-csoporton elszámolni. E kiadás összegével a fejezet tervezett kiadása 2010. évben túlléphető.

12. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.

(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

13. § (1) A 2010. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) és a MÁV Start Zrt. az Áht. 100/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes pénzügyi műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatár alatt a pénzügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult.

(2) A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és a 69. § szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya – ide nem értve a 69. § szerint kapott hitelt – csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra, amíg – közvetlen vagy közvetett – többségi állami tulajdonban vannak.

14. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1416,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 5941,7 millió forintot köteles 2010. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2)³ A Nemzeti Hírközlési Hatóság 9357,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára – beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is –, február 20-tól július 20-ig havonta 600,0 millió forintot, valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 838,0 millió forintot, továbbá december 20-ig 1567,1 millió forintot.

(3)⁴ A Magyar Energia Hivatal 1116,5 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4)⁵ A Magyar Szabadalmi Hivatal 319,3 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A földhivatalok 3745,6 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2010. december 20-ig teljesíteni kell.

(7)⁶ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5000,0 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetés javára szeptember 30-ai befizetési időpontra.

15. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-ának (3) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendvédelmi Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 Ft/fő/év.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2010. január 1-jétől 437 300 forint.

(4) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.

(5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(6) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére – a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez nem tartozó szakokon – az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája, a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított.

16. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16.1–16.5., 17. pontjában, az 5. számú melléklet 5., 11–14. és 17–18. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1–16.5. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.

(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.

17. § (1) Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok a központi költségvetés központosított bevételeit képezik.

(2) A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(3) A XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26–27. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(4) A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 2. Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

18. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 8000,0 millió forintot ad át a rendelkezésre állási támogatásban részesülők közcélú foglalkoztatásához, a munkabért terhelő járulékokra.

(3) A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 7208,4 millió forintot ad át, az 1. számú melléklet szerint.

(4) A Munkaerőpiaci Alap likviditási tartalékát a 2010. év végére 18 400,0 millió forinttal kell feltölteni.

19. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (továbbiakban Atv.) 7. §-ában meghatározott – a központi költségvetési támogatás éves mértékére vonatkozó – rendelkezés 2010-ben nem alkalmazható.

(2) Az Atv. 8. §-ának (7) bekezdésében szereplő számítási mód 2010-ben nem alkalmazható.

(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésével kapcsolatos költségek 2010. évi kiadási előirányzata 2219,0 millió forint.

20. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2010. évi

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza.

21. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2010. évi

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza.

22. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1–18. jogcímei előirányzatainak megemelésére.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás céltartalék jogcím előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire történő átcsoportosítására.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím előirányzatának a 18. Összevont szakellátás jogcímre történő átcsoportosítására.

23. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése, valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését

(5) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter, illetve egészségügyi miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.

24. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítsa.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződés szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével megemelje a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,

25. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter engedélyezheti.

26. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 18. Összevont szakellátás jogcímen belül az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti járóbeteg-szakellátási többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozási összege 200,0 millió forint, továbbá 200,0 millió forint a fekvőbeteg-szakellátási többletkapacitás befogadások várható éves teljesítményének finanszírozási összege.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetéül szolgál.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

27. § Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott aktív fekvőbeteg és járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére 2010. január hónapban kifizeti a 2009. novemberi teljesítmények után járó finanszírozás összegét a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 18. Összevont szakellátás jogcím előirányzat terhére.

28. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 27,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 39,2 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.

29. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzata – az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján – tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyeletet megillető felügyeleti díjat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.

30. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezetet irányító szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, melyről a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia.

(2) A 6. § (1) bekezdése és a 7. § szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(3) Az önkormányzati miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között a 7. és 9. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 6. cím) 6. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. és 6. cím, valamint a 11. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 7. és 9. jogcím kivételével – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. címről a 6. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 4. Pénzügyigazgatás korszerűsítése alcím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a X. Miniszterelnökség fejezet, 13. K–600 hírrendszer működtetése cím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím előirányzatát – az érintett regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve – a 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. Központi fejlesztési feladatok jogcím javára átcsoportosítsa.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása jogcím-csoport, és a 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcím-csoport között, valamint e két jogcím-csoportból a 12. cím, 26. alcím, 1. Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoportra átcsoportosítást hajtson végre.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) jogcím-csoport, a 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 11. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figyelembe véve a beruházások megvalósulását.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 14. alcím, 1. Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 2. Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához, 3. Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához jogcím-csoportok előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoportból olyan esetekben, amikor a támogatott nem az eljárási rend szerinti pénzbeli támogatást kívánja igénybe venni, a XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 5. alcím, 2. Útpénztár jogcím-csoport előirányzat javára a beruházások ösztönzése érdekében, állami közúti infrastrukturális létesítmények megépítése céljából legfeljebb a Kormány döntésében foglalt támogatással egyező mértékű forrást átcsoportosítsa.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – átcsoportosítást hajtson végre a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 9. alcím, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím-csoport és az 5. cím, 9. alcím, 2. Kormányfői Protokoll jogcím-csoport előirányzatai között.

(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi juttatások arányosítása céljából a Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken jóváhagyott személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében döntsön a stabilitási tartalék előirányzatának (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 3. alcím) felhasználásáról.⁷

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert a XLI. Központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet 5. Kamat kockázati tartalék cím előirányzat felhasználására.

(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím, 92. alcím Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat terhére a távhőt felhasználó lakóépületeknél és lakásoknál a távhőfogyasztás szabályozhatóvá és mérhetővé tétele céljából fejezetek között átcsoportosítson.

32. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 14 002,6 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3780,7 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) Amennyiben június 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi terv 50,0%-ot meghaladó mértékben teljesül, a pénzügyminiszter a bevételi többlet legfeljebb 20,0%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain túllépést engedélyezhet.

33. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4902,8 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1323,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési költség megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 101,0%-ban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben tárgyév december 28-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) Amennyiben június 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi terv 50,0%-ot meghaladó mértékben teljesül, a pénzügyminiszter a bevételi többlet legfeljebb 20,0%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain túllépést engedélyezhet.

(5) A pénzügyminiszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán túllépést engedélyezhet, amennyiben a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím, 1–10. jogcím-csoport előirányzatának teljesülése november 30-ig eléri az éves előirányzat 89,0%-át. A túllépés mértéke nem haladhatja meg a 89,0%-on felüli bevételi többlet 20,0%-át.

34. § (1) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,5 millió forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 32. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül.

(2) A szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek és a 32. § (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig a 32. § (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege a 32. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai összesen legfeljebb 390,0 millió forinttal túlléphetők a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott teljesítménykövetelmények teljesülése esetén a pénzügyminiszter egyetértésével.

(5) A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést a (4) bekezdés szerinti előirányzatok terhére a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a teljesítménykövetelmények időarányos teljesítése meghaladja a tervezettet.

(6) A tárgyév december 28-ig a (4) bekezdésben meghatározott összegnek legfeljebb az év közben kifizetett előleggel csökkentett részét lehet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezésére bocsátani.

35. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 81,0 millió forinttal túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1–9. jogcím-csoport és 12. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) Amennyiben a tárgyév november 30-áig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok időarányosan teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatot lehet a területi szervek rendelkezésére bocsátani.

36. § A pénzalapok – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

37. § (1) Az Ny. Alapot és az E. Alapot terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő, az alapkezelők által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – jogszabályban meghatározottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

38. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím

(3) Amennyiben az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a Kincstár intézkedik a többlet összegének a központi költségvetés részére történő visszautalásáról, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást csökkenti.

(4) A X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet és a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján – a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen – havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.

39. § A Kincstár az Ny. Alap részére az Ny. Alapba korkedvezmény-biztosítási járulék címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve teljesíti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése szerinti havi – 25%-os mértékű – fizetési kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján. 2010. január hónapban a Kincstár a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó járulékbevétel alapján – a 2009. évinek megfelelő – 50%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal az Ny. Alap részére ugyanebből az előirányzatból.

40. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, – az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó – intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (a továbbiakban: agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió 2010. december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2010. évben kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben szabályozottak szerint – 2010. év vonatkozásában 2010. január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-ig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(5) A részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból – ideértve az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is – az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból – az Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti finanszírozási aránynak megfelelően – levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.

(8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell elszámolni

41. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.

(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – 2010. december 31-ig nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.

42. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott hozzájárulás összegét.

(2) A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH 2010. december 31-ig nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.

43. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és az önkormányzati minisztert, hogy a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – az egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása kivételével – a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdesse ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.⁹

44. § (1) Az Országgyűlés – a 43. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik a 6. számú melléklet 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 11. Vis maior tartalék cím, a 6. számú melléklet 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely az 52. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben a 16. §, illetve az 52. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 16. §, illetve az 52. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(5) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatása – az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított előirányzatként – a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti rendben, a X. Miniszterelnökség fejezet, 14. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a támogatások igénylése során, illetőleg a döntéshozatali eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt.

45. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot a 6. számú melléklet 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból a 6. számú melléklet 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

46. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11–17. pontja és a 4. számú melléklet B) II. b) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. pontja, II. rész 2. pontja, III–IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

47. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2008. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

48. § (1) Az APEH által 2010. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a – csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel – pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az APEH által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.

(3) Az APEH által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

(4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

49. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

50. §¹⁰

51. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, rendelkezésre állási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a közcélú foglalkoztatás támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, valamint a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat, továbbá a közcélú foglalkoztatás támogatása esetében az e feladatot magára vállaló többcélú kistérségi társulás első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az 5. számú melléklet 5., 7., 11–13., 17. és 19. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. pontja, II. rész 2. pontja, III–IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása – figyelemmel a 6. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakra – az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

52. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 190 000 forint/év minden valós – a Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek, illetve tanuló létszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban, fejlesztő felkészítésben és korai fejlesztés gondozásban részt vevők – a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú mellékletének 15. a)–d) pontjai alapján 2010. augusztus 31-éig, a 3. számú melléklet 15. a)–d) pontjaiban 2010. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve a 3. számú melléklet 16.2.2–16.2.3. pontjaiban 2010. évre figyelembe vehető átlaglétszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)–(12) bekezdése szerint kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 190 000 forint/év minden valós – a Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint számított – ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló létszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban, fejlesztő felkészítésben és korai fejlesztés gondozásban részt vevők – a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú mellékletének 15. a)–d) pontjai alapján 2010. augusztus 31-éig, a 3. számú melléklet 15. a)–d) ) pontjaiban 2010. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve a 3. számú melléklet 16.2.2–16.2.3. pontjaiban 2010. évre figyelembe vehető átlaglétszáma alapján.

(4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés mb) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 5. § sb) pontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. b)–h) és 12–14. pontjaiban megállapított normatíva 73,1%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)–d) és h)–i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2010-ben az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami hozzájárulásokra – a 3. számú mellékletben megfogalmazott feltételeken túl – akkor jogosult, ha – a 3. számú melléklet 11. c) pont cb) alpontban a szociális étkeztetés, illetve a 14. b) pontjában foglalt családi gyermekfelügyelet kivételével – a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 30. §-ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett.

(7) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételeinek megállapításával, folyósításával és a felhasználás ellenőrzésével kapcsolatos – az oktatásért felelős miniszter által meghatározott – többletfeladatok ellátására, a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(8) Az (1) bekezdés h)–i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím, 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(9) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.

(10) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan közoktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.

(11) A (10) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a közoktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.

(12) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem állami intézmény fenntartója viseli.

(13) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(14) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért. A köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból külön jogszabályban meghatározottak szerint visszatartandó.

(15) A Közokt. tv. 81. §-ának (8)–(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a 2010. évben és az azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2010-ben nem haladhatja meg – a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó növekedéstől eltekintve – a 2009. évi összegét. Új közoktatási megállapodás megkötésére, valamint meglévő megállapodások módosítására legfeljebb a (2) bekezdés szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével megegyező gyermekenkénti, tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves időtartammal kerülhet sor.

(16) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján az önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat az önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Ttv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 22. Önkéntes tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

53. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2010. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program és a parlagfű mentesítés feladatai. Felhasználása a 2011. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

54. § (1)–(3)¹¹

(4) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2010. évben az új Országgyűlés megalakulásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).

(5) A (4) bekezdésben foglaltak alapján a 2010. évi fel nem használt előirányzat – a Ptv. 9/A. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.

55. § (1) A Kormány a 2010. évben együttesen 120 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Áht. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

56. § Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2010. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 360 000,0 millió forintot.

57. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2010. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2010. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett – euróban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2010. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

(5) A (2) bekezdés alapján vállalt kezesség után a Magyar Állam javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, melynek során a Kormány határozatán alapuló egyedi állami kezességvállalásra vonatkozó, az Áht. 33. § (7) bekezdésében meghatározott díj-megállapítási szabályok alkalmazandók.

58. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2010. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a Magyar Állam készfizető kezessége mellett vállalható export-hitel garanciaügyletek állománya 2010. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a Magyar Állam készfizető kezessége mellett vállalható egyéb export célú garanciaügyletek állománya 2010. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió forint lehet.

(4) A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által a Magyar Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állománya 2010. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

59. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdések szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján – létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) legfeljebb 25 év lejáratú hitel, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2010. december 31-én nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összeg 70%-a.

(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, akkor a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

(10) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatra is vállalhat készfizető kezességet.

60. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdések szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsoldóhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2010. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(8) Az Alapítvány állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat készfizető kezességet.

61. § A Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

62. § (1) Amennyiben az Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – a 63. § szerinti viszontgarancia kivételével – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel e törvény 1. számú mellékletében, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. § (2) bekezdés k) pontja alapján fizetendő díjat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésekben szereplő kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

63. § (1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e §-ban a továbbiakban: MV Zrt.) által – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 10 év lejáratú hitelszerződéseiből eredő kötelezettségek legfeljebb 85%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.

(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2010. december 31-én nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport, a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben szereplő előirányzatok a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendőek, úgy a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdések szerinti kezesség-, illetve garancia érvényesítésből származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.

64. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási – felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a 6–17. címben megjelölt támogatások, és 19. cím Költségvetési Tanács, a X. Miniszterelnökség fejezet, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, és 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a 19. Költségvetési Tanács cím felett a köztársasági elnök által jelölt tag, a X. Miniszterelnökség fejezet, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke, a 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el.

(3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a hivatal vezetője gyakorolja.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet esetében az önkormányzati miniszter, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.

(6) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter gyakorolja.

(7) Az I. Országgyűlés fejezet 6–17. címeiben, a X. Miniszterelnökség fejezet 20. címében, a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium 15. címében, a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 20–21. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.

65. § (1) A teljes, 24 040,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2010. évben a Svájci–Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban: NSRK) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 11. számú mellékletben a 2007–2011. évekre – a Közlekedés Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és a Környezet és energia Operatív Program keretében a 2007–2012. évekre – meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség

(3) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 11. számú mellékletben a 2007–2012. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.

(4) Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettségvállalást úgy lehet tenni, hogy az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendelete hatálya alá tartozó, 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettségvállalás csak akkor tehető, ha ennek feltétele, hogy a 2015. évet követő kiadások Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll.

(5) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 11. számú mellékletben a 2007–2012. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(6) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében a pénzügyminiszter egyetértésével az (1)–(3), illetve (5) bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

66. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2010-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára – bevételi és kiadási oldalon egyaránt – és a központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás – a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

67. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében pótlólagosan szükséges, a vonatkozó fejezeti támogatási előirányzatot meghaladó központi költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa, mely átcsoportosítás – a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci–Magyar Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy amennyiben az európai uniós forrásokból – illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci–Magyar Együttműködési Program által – finanszírozott programokhoz, projektekhez a támogatásokat nyújtó fél a források folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban, közösségi jogszabályokban meghatározott ütemtervtől, vagy az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci–Magyar Együttműködési Program által nyújtott forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az átcsoportosítás – a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci–Magyar Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(3) A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alapján történt, az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci–Magyar Együttműködési Program által nyújtott forrás rendelkezésre állása után – amennyiben szükséges – vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban átcsoportosításra került.

68. § (1) Az európai uniós támogatások azon – a központi költségvetés által korábban megelőlegezett – részét, melyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.

(2) Az európai uniós támogatások azon, a központi költségvetésből – a XIX. Uniós fejlesztések fejezet kivételével – megelőlegezett részét, melyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Terv, az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az EQUAL valamint az Interreg programok 2010-ben elszámolásra kerülő európai uniós bevételeit a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.

(4) Az európai uniós támogatások azon – a központi költségvetés által korábban megelőlegezett – részét, melyet az Európai Területi Együttműködési Programok projektjeinek előfinanszírozása céljából nem a XIX. Uniós fejlesztések fejezet előlegezett meg, az előleget rendelkezésre bocsátó fejezet bevételeként kell elszámolni.

69. § (1) A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a Kincstár a KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről a NIF Zrt.-nek a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére 2010. év vonatkozásában 2010. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizálni kell. A pénzügyminiszter jogosult a finanszírozási terv és a hitel-igénybevétel ütemezését módosítani.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.

70. § (1) A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2010. évben 20 420 forint.

(2) A 2010. januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti 4,1%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

71. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2010. évben 38 650 forint.

72. § (1) A Kjt.

(2) A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az Áht. 91. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés 2010. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10)–(12) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.

73. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2010. évben 356 000 forint.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2010. évben 356 000 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2010. évben 3000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2010. évben 3000 forint.

74. § (1) A Gyv. tv. 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2010. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyv. tv. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2010. évben 135 000 forint/hó.

(3) A Gyv. tv. 20/A. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2010. évben gyermekenként 5800 forint.

(4) A Gyv. tv. 20/B. §-ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2010. évben gyermekenként 8400 forint.

(5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2010. évben 450 forint.

(6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600–44 600 forint, ha a gyermek 2010. évben született.

(7) A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2010. évben esetenként 20 000 forint.

75. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2010. évben 5250 forint/fő/hónap.

(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2010. évben 4000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meghatározott feltételek szerint.

76. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2010. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv., valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján a 2010. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

77. § (1) A Szoctv. 50/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2010. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2010. évben 6000 forint.

78. § (1) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a Duna Televízió Zrt. műsorterjesztési költségeire az I. Országgyűlés fejezet, 10–12. címek e célra elkülönített előirányzatai terhére teljesítendő támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan – áfával növelt összegben – közvetlenül a műsorterjesztést végző szolgáltatónak kell folyósítani. A támogatás összegének meghatározásánál csak az állandó stúdióra és a fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.

(2) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltató január 10-ig köteles tájékoztatni a Kincstárt a műsorterjesztést végző szolgáltatókról, valamint szolgáltatónként a tárgyévre szóló műsorterjesztési kötelezettségeinek várható összegéről. Amennyiben ezen adatokban változás történik, arról a műsorszolgáltatónak a Kincstárt 15 napon belül értesítenie kell.

(4) Amennyiben a Magyar Rádió Zrt., az MTV Zrt. és a Duna Televízió Zrt. műsorterjesztési költségeikben éves szinten, együttesen tényleges megtakarítást érnek el, melyet a Kincstár visszaigazol, az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a megtakarított összeg felhasználására a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti átalakításának, műszaki-technikai fejlesztéseinek támogatására. A megtakarított összeg mértéke meghatározásának és felhasználásának feltételeit a Kormány állapítja meg.

79. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2010. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 127,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

80. § (1) Az Országgyűlés a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím forrásait a program céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács döntési hatáskörébe utalja.

(2) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt külön jogszabály szerint jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

(3) Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,23 Ft/kWh.

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása 0,09 Ft/kWh.

81. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2010. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2010. évet terhelő kiadásait is.

82. § (1) Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2010. év folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

83. § A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetésében jóváhagyott Hadfelszerelés-fejlesztési programokon tervezett 29 110,0 millió forint összegű előirányzat a 32. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatok együttesen legalább 102,0%-os teljesülése esetén, a Kormány – kormányhatározatban közzétett – döntésétől függően használható fel.

84. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2010. évre havi 967 forint.

(2)¹² Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése és 80. §-ának (3) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2010-re esedékes összegének megfizetését átvállalja.

(3) A Kormány – figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra – az esedékes üzemben tartási díjat az APEH – mint a média tv. 82/A. § szerinti megbízott – közreműködésével az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj megfizetésére kötelezettektől beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba. Az általa beszedett díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget számolhat el.

(4) A (2) bekezdés szerinti átvállalás havi összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen) egy tizenketted része. Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.

(5) A Hungária Televízió Közalapítványnak a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 2. alcím) – elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon – a Duna Televízió Zrt. közszolgálati műsorai gyártásához, közvetítési jog vásárlásához, műszaki-technikai fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulás fedezetéül szolgál. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.

(6) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára megfizetni.

85. § (1) Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2010. évben 238,4 milliárd forint. Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a következő évekre vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2010. évi kifizetési keretnek a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló 161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján 2010. év első negyedévére meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.

(2) Az Áht. 100/F. §-ának (2) bekezdése szerinti értékhatár a 2010. évben 100,0 millió forint.

(3) Az Áht. 100/F. §-ának (3) bekezdése szerinti értékhatár a 2010. évben 10,0 millió forint.

86. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2010. évben magyar filmalkotás esetén 271,0 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 509,0 millió forint.

87. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig:

(2) A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig:

88. § Az Országgyűlés elengedi a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásnak (Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés, Balatonalmádi) a Programban meghatározott beruházáshoz kapcsolódó 2010. év folyamán esedékes kölcsöntartozások 50%-át, azaz 73 053 898 forintot. Az elengedett összegek 2010 májusában: Várpalota: 40 276 048 forint, Berhida: 5 738 339 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 3 568 318 forint, Ősi: 5 693 350 forint, Tés: 1 827 494 forint, Balatonalmádi: 10 773 726 forint.

88/A. §¹³ Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007. és 2008. évben keletkezett tartalékát a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók korábbi évekből felhalmozott adósságának rendezésére fordítsa.

89. § E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.

90. § E törvény 2013. december 31-én hatályát veszti.

91. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a 31. § (1) bekezdés szerint létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól rendeletet alkosson.²⁰