2009. évi CXLI. törvény
2009. évi CXLI. törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról1
2010.01.01.
1. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;”
(2) A Hszt. 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti.”
2. § A Hszt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.”
3. § A Hszt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját
a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti,
b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.”
4. § A Hszt. „Egyesülési jog” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
5. § A Hszt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is –, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.”
6. § A Hszt. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:]
„c) a szolgálati és munkakörülményekre – ennek keretében az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására – vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidőben, illetve indokolt esetben szolgálatteljesítési időben ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni. Az ellenőrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, illetve nem akadályozhatja.”
7. § A Hszt. 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a fegyveres szerv más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente – utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.”
8. § A Hszt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való – a fegyveres szerv által kezdeményezett – beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlansága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.”
9. § A Hszt. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre nem alkalmazható a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományába tartozó zászlós és tiszthelyettes esetében. A 2. számú mellékletben meghatározott kiemelt munkáltatói jogkört – a miniszternek biztosított jogkörök kivételével – zászlós, tiszthelyettes esetében a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, mint állományilletékes parancsnok és – e törvény rendelkezései szerint – az önkormányzat képviselő-testülete, a Főváros esetén a közgyűlés gyakorolja.”
10. § A Hszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony – a kinevezési okmányban felsorolt – változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.
(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,
b) a felsőoktatási intézménynél,
c) a tudományos intézménynél,
d) a közigazgatási szervnél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,
f) az egészségügyi intézménynél,
g) a szövetséges fegyveres erőknél,
h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,
i) az ügyészségnél,
j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint
l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként
(a továbbiakban együtt: más szerv).”
11. § A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, – a 43/A. §-ban foglalt kivétellel – az érintett miniszterek és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni.”
12. § A Hszt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A hivatásos állomány tagja – a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve – az ügyészséghez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43–44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
13. § A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik]
„i) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;”
14. § A Hszt. „Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés” alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél – felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában – beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.
(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.”
15. § (1) A Hszt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos állomány tagját
a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után,
b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján
a miniszter vezényli.”
(2) A Hszt. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.”
16. § A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.”
17. § A Hszt. VII. Fejezete „A szolgálati viszony megszűnése” cím alatt a következő alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki:
„Szolgálati nyugállományba helyezés
52/A. § (1) A szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérésekor, a szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett hivatásos állományú személy erre irányuló nyilatkozata, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján, szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnik meg.
(2) A szolgálati nyugállományba helyezésre irányuló nyilatkozat, illetve döntés a felső korhatár betöltését követően is előterjeszthető, illetve meghozható. A nyilatkozatot, illetve a döntést a szolgálati nyugállományba helyezés időpontját megelőzően legalább 60 nappal kell előterjeszteni, illetve meghozni.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésére irányuló nyilatkozatot nem terjeszt elő, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva szűnik meg.”
18. § A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”
19. § A Hszt. a „Felmentés” alcím alatt az 58. §-t követően a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult.”
20. § A Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése;”
[miatt.]
21. § A Hszt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett – rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve onnan átvehető.”
22. § A Hszt. a következő 60/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között
60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető.
(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.”
23. § A Hszt. az „Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén” alcím alatt a következő
61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § (1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szűnik meg, a hivatásos állomány tagját – amennyiben a 182. §-ban foglaltak szerint szolgálati nyugdíjra jogosult – szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezéskor a 182. §-ban foglaltak szerint kell rendelkezni a szolgálati nyugdíj folyósításáról.”
24. § (1) A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)–d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére – amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető – hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.”
(2) A Hszt. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja – az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”
25. § (1) A Hszt. 68. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagja köteles]
„d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében előírt orvosi utasításokat betartani;”
(2) A Hszt. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra változik:
[A hivatásos állomány tagja köteles]
„f) a külön jogszabályban foglalt esetben kötelező védőoltásnak magát – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – alávetni;”
(3) A Hszt. 68. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.”
26. § A Hszt. 70. § (1) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi e)–f) pont jelölése g)–h) pontra változik:
[Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:]
„e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;
f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;”
27. § A Hszt. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
28. § A Hszt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést – a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével – írásba kell foglalni.”
29. § A Hszt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze előír, és amelyet a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus szakmailag indokoltnak tart.”
30. § A Hszt. az „Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság” cím alatt a következő 75/A. §-sal egészül ki:
„75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,
b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve
b) az alkalmasság minősítését tartalmazó
adat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, illetve az orvosi bizottság kezelheti.
(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig – továbbítható.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.”
31. § A Hszt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány
a) nő tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni
éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.”
32. § A Hszt. a következő alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:
„Készenlét
88/A. § A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető – szolgálati helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.”
33. § (1) A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:]
„g) 26–30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap;
h) 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 10 munkanap.”
(2) A Hszt. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati időt betölti.”
34. § A Hszt. 91. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.”
35. § A Hszt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állományilletékes parancsnok – gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető javaslatára – tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 naptári nap szabadidőt engedélyezhet.”
36. § A Hszt. 93. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – távolléti díj jár.
(6) A polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.
(7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.
(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.”
37. § (1) A Hszt. 94. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:]
„b) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;”
(2) A Hszt. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.”
38. § (1) A Hszt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető jogosult.”
(2) A Hszt. 97. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére – a 93. § (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel – távolléti díjat kell folyósítani.”
39. § A Hszt. 111. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel.”
40. § A Hszt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.”
41. § A Hszt. 114. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket állapíthat meg.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
42. § A Hszt. 115/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)–b) és f)–g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszűnés kivételével –, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.”
43. § A Hszt. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.”
44. § A Hszt. a következő 116/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Választható juttatások
116/A. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internet használatra jogosult. A miniszter – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő, illetve a nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.
(4) A természetbeni juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a miniszter utasításban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő fegyveres szervet terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatározott okból szűnik meg.
(6) A miniszter – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – utasításban szabályozza a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját.
(7) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra vonatkozóan rendeletben szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat fenntartó önkormányzatok a 273. § szerint további választható juttatásokat is meghatározhatnak, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatják.”
45. § A Hszt. a következő 116/B. §-sal egészül ki:
„116/B. § (1) A hivatásos állomány tagja részére a 114. § alapján biztosítható visszatérítendő támogatás, valamint a 116/A. § alapján választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybevevő, illetve juttatásban részesülő tagjára és a támogatásra, illetve a juttatásra vonatkozó adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybevevő, illetve választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, illetve a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett (levont) összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke, illetve értékének időarányos része.”
46. § A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha
a) a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve
b) a hivatásos állomány tagjával szemben – megrovás és járművezetéstől eltiltás kivételével – a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szűnt meg.”
47. § A Hszt. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”
48. § A Hszt. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre fel kell függeszteni.”
49. § A Hszt. 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait – az iratok között elkülönítve – zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.”
50. § A Hszt. 144. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.”
51. § (1) A Hszt. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.”
(2) A Hszt. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő – a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve – a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.”
52. § A Hszt. 182. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)–(11) bekezdés számozása (6)–(12) bekezdésre változik:
„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el, részére – a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás, munkakör ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.”
53. § A Hszt. 194. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja által a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van.”
54. § A Hszt. 205. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása értelemszerűen változik:
„205. § (1) A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.”
55. § (1) A Hszt. 245/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél – feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik – másik vezetői vagy képzettségének, végzettségének megfelelő beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.”
(2) A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában, illetve a felajánlott munkakör ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett – a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.”
56. § A Hszt. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„248. § (1) A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre
a) az általa vezetett minisztériumba,
b) a rendvédelmi oktatási intézményekbe
szolgálatteljesítésre berendelheti.
(2) A rendészetért felelős miniszter a rendőrség hivatásos állományú tagját – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre az RSZVSZ-hez szolgálatteljesítésre berendelheti.
(3) A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.
(4) A berendeltre a 43–44. §-ok szabályait a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;
c) a munkáltatói jogkört
ca) a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a rendőrség állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cb) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cc) a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a fegyveres szervet irányító miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője gyakorolja,
cd) az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a rendészetért felelős miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ vezetője gyakorolja;
d) a berendelés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani, ha ilyen beosztás nem biztosítható, de egy éven belül várható, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető;
e) az RSZVSZ-hez berendelt hivatásos állományú tag a berendelésének megszűnésétől számított két évig nem helyezhető olyan szervhez, szervezeti egységhez, amelyre az RSZVSZ-nél végzett ellenőrzési tevékenysége kiterjedt;
f) ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagját a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”
57. § A Hszt. a következő 260. §-sal egészül ki:
„260. § (1) A rendőrség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatásos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni.”
58. § A Hszt. a következő alcímmel és 264/C–264/L. §-sal egészül ki:
„A rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonya
264/C. § (1) A rendőrségnél e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott beosztások betöltésére határozott idejű szolgálati viszony létesíthető.
(2) A rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonyára (a továbbiakban: határozott idejű szolgálati viszony) az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket és az I–IV., XII. és XIII. fejezetben, az 53. § h) pontjában, az 54. §-ban, a 65. §-ban, a 66. §-ban, a 68. § (1) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában, továbbá (2)–(4) bekezdésében, a 69. §-ban, a 70. §-ban, a 118. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában, a 204. § (4) bekezdésében, valamint a XV–XVIII. fejezetben megállapított rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
264/D. § (1) Határozott idejű szolgálati viszony a 60. életévét be nem töltött, legalább két éve szolgálati nyugállományba tartozó, magyar állampolgárságú, a nemzetbiztonsági feltételeknek megfelelő, legfeljebb alezredes rendfokozatú, a beosztáshoz meghatározott képzettséggel rendelkező rendőrrel, illetve nyugállományú határőrrel létesíthető. A határozott idejű szolgálati viszony létesítésének egészségi alkalmassági feltételeit, a betölthető beosztásokat megállapító, e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(2) Határozott idejű szolgálati viszony kettő, vagy három évre létesíthető, amely – legfeljebb a rendőr 62. életévének betöltéséig – két alkalommal, esetenként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
264/E. § A határozott idejű szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján, különleges állományba vétellel jön létre. A különleges állományba vételi döntésben meg kell állapítani a szolgálatteljesítés helyét és a betöltendő beosztást.
264/F. § (1) A határozott idejű szolgálati viszony – meghosszabbítás hiányában – a határozott idő elteltével megszűnik.
(2) A határozott idejű szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt is megszűnik:
a) közös megegyezéssel,
b) egyoldalú nyilatkozattal,
c) szolgálati viszonyt érintő büntetés vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával.
(3) A fegyveres szerv, illetve a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a szolgálati viszonyt a másik félhez intézett, a jogviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozattal, tizenöt napos határidővel megszüntetheti.
264/G. § (1) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr havonta legfeljebb a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő illetményre jogosult. Az illetményt havonta kell folyósítani.
(2) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr tulajdonában lévő anyagi eszközök szolgálati célú felhasználásáért a miniszter – a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazása szempontjából jövedelemnek nem minősülő – költségtérítést állapíthat meg.
(3) A szolgálat kiemelkedő teljesítéséért a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr – a kitüntető cím kivételével – a 118. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában meghatározott jutalomban részesíthető.
(4) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr – ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemes – a 204. § (4) bekezdése alapján egy alkalommal, a soron következő rendfokozatba előléptethető.
264/H. § (1) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr az állományba vételi döntésben meghatározott beosztáson kívül más beosztásba nem helyezhető, illetve más feladat ellátásával nem bízható meg, továbbá más feladat ellátása céljából nem vezényelhető.
(2) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a nyugállományba helyezésekor viselt rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelölés nélkül használja.
264/I. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a feladatait kötött szolgálati időbeosztás nélkül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott rendben látja el, azonban ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, haladéktalanul köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni.
264/J. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr évi 15 munkanap szabadságra jogosult.
264/K. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a társadalombiztosítási és adójogszabályok alkalmazása szempontjából nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatottnak minősül.
264/L. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése tekintetében a megyei rendőrfőkapitány, egyéb tekintetben pedig a helyi rendőri szerv vezetője a munkáltatói jogot gyakorló szolgálati elöljáró.”
59. § (1) A Hszt. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 3 év tűzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minősül tűzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése.”
(2) A Hszt. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A készenléti jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idő – a heti 48 óra figyelembevételével – eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.”
60. § A Hszt. a következő 276/A. §-sal egészül ki:
„276/A. § A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelően a 2004. május 1-jét követően részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott időn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálatteljesítési időt az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdése szerint kell megállapítani.”
61. § A Hszt. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a – 342. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérően – a miniszter utasításban állapítja meg:
a) személyügyi igazgatás rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol – a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl – más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok alkalmazásával történik;
e) a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a
72/A. §-ban meghatározottaktól eltérően a főigazgató utasításban állapítja meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
c) a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;
d) a részben vagy egészben készenléti jellegű beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét;
e) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait;
f) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.”
62. § A Hszt. 306. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.”
63. § A Hszt. XXII. Fejezete „A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára vonatkozó szabályok” cím alatt a követező 306/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Megtérítési kötelezettség
306/B. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetés-végrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya a próbaidő alatt szűnt meg.”
64. § (1) A Hszt. 308. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § alkalmazásában]
„b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivéve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,”
(2) A Hszt. 308. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § alkalmazásában]
„d) helyi szerv: a vám- és pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek.”
65. § A Hszt. 314. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történő vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.”
66. § A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.”
67. § A Hszt. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„319. § A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.”
68. § A Hszt. 320. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül az alsó fokú szerveknél, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatot, járőrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.”
69. § A Hszt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A parancsnoki, illetve vezetői beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
a) osztályvezetői illetményre jogosult vezető 12 munkanap,
b) főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult vezető 13 munkanap,
c) főosztályvezetői illetményre jogosult vezető 14 munkanap,
d) országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes 15 munkanap.
”
70. § A Hszt. a következő alcímmel és 321/A. §-sal egészül ki:
„Illetménykiegészítés
321/A. § A vám- és pénzügyőrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességű középirányító szervvel azonosnak tekintendő a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenőrzési központ.”
71. § A Hszt. 324. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.”
72. § A Hszt. a következő 326/A. §-sal egészül ki:
„326/A. § A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között folytatott tanulmányok idejét is, ha a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító képzésben részesült, és ezt a tanulmányi időt a szolgálati viszonyban töltött időbe – 2009. március 6-ig hivatalból, illetve 2009. március 6-ig benyújtott kérelme alapján 2009. augusztus 31-ig – beszámították.”
73. § A Hszt. 329. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítőknek, továbbá a vám- és pénzügyőrség fegyveres bűnelkövetők elfogását, és a helyszín fegyveres biztosítását főtevékenységként végző szervezeti elem tagjainak,
b) 1,5-szeresen a helikopterek hajózó állományának, a tűzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományából a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c) 1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a fogva tartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatot ellátó állománynak.”
74. § (1) A Hszt 342. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
„c) a vezetői alapmunkaköröket, az abban elérhető rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;
d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását – azonos megnevezésű szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével – a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait;”.
(2) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
„i) a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítő részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;
j) a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét.”
(3) A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a vám- és pénzügyőrség irányításáért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendőrség különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők be, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;
2. a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;
3. az illetmény, illetményjellegű juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;
4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;
5. a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
6. a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
7. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az őr-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat, illetve a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját;
8. a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
9. az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;
10. a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;
11. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és – visszatérítési kötelezettség esetén – az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetőleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;
12. a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;
13. a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét, valamint a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;
14. a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;
15. a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;
16. a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét, az eljáró szerv kijelölését;
17. a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;
18. a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;
19. az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat;
20. a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrrel betölthető szolgálati beosztások körét, a beosztás betöltésének fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, valamint – a szolgálati feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételek biztosítása keretében – a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr tulajdonában levő eszközök szolgálati célú felhasználásáért járó (nem adóköteles) költségtérítést;
21. azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.”
(4) A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az érintett miniszterek a (2) bekezdés 9. és 10. pontjában foglaltakat együttes rendelet kiadásával is szabályozhatják.”
(5) A Hszt. 342. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra vonatkozóan rendeletben szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, valamint kifizetésének rendjét és módját.”
75. § A Hszt. 2. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.
76. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba, a 18. § rendelkezései a folyamatban lévő felmentésekre nem alkalmazhatók.
(2) E törvény 7. §-ával megállapított Hszt. 32. § (2) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3) A Hszt. 52. §-ának a hivatásos szolgálat felső korhatárára vonatkozó rendelkezését az e törvény hatálybalépését megelőzően közölt felmentésekre nem kell alkalmazni.
(4) A hivatásos állomány Hszt. 64. §-a alapján 2009. december 31-ig visszavett tagjának szolgálati viszonya törvény erejénél fogva megszűnik, ha szolgálati nyugdíja folyósításának szüneteltetését e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül nem kezdeményezi a nyugdíjfolyósító szervnél.
(5) A szolgálati viszonyban álló, de már nem részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő tűzoltók e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül nyújthatják be a Hszt. 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelmüket. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók jogosultságát a munkáltató hivatalból vizsgálja.
(6) A Hszt. 1. § (2) bekezdésében „a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre” szövegrész helyébe „a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrre és a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre” szöveg, 2. § p) pontjában „a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona” szövegrész helyébe „a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona” szöveg, 44. § (1) bekezdés j) pontjában a „248. § d)” szövegrész helyébe a „248. § (4) bekezdés d)” szöveg, 53. §-át megelőző „A szolgálati viszony megszűnésének esetei” alcím helyébe „A szolgálati viszony megszűnésének egyéb esetei” alcím, 61. § (3) bekezdésében „a 60. § szerinti” szövegrész helyébe „a 60. § és a 60/A. § szerinti” szöveg, 62. § (1) bekezdésében „az 53. § b), e)–f)” szövegrész helyébe „az 53. § b), f)–g)” szöveg, 103. § (2) bekezdés a) pontjában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál” szövegrész helyébe „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (a továbbiakban: RSZVSZ)” szöveg, 103. § (3) bekezdés a) pontjában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál” szövegrész helyébe „az RSZVSZ-nél” szöveg, a 107. § (1) bekezdésében a „munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „munkáltatói intézkedés végrehajtásáig” szöveg, a 111. § (1) bekezdésében a „kiküldetése” szövegrész helyébe a „belföldi szolgálati kiküldetése” szöveg, a „kiküldetésben” szövegrész helyébe a „belföldi szolgálati kiküldetésben” szöveg, 113. § (1) bekezdés b) pontjának „váratlanul” szövegrésze helyébe az „indokoltan” szöveg, 254. § (2) bekezdés a) pontjának tizenkettedik gondolatjeles bekezdésében „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ)” szövegrész helyébe „az RSZVSZ” szöveg, 7. számú mellékletének VII. alpontjában a „fizetés nélküli szabadság,” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság,” szöveg lép.
(7) Hatályát veszti a Hszt. 55. § (4) bekezdése, az 57. § (6) bekezdése, az 59/A. § (3) bekezdése, a 97. § (7) bekezdése, a 114. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint (2) bekezdése, a 116. § (5) bekezdése, a 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó előleget” szövegrész, a 245/P. § (4) bekezdésének „2008. január 1-jétől” és „illetve vezetői kinevezést csak az kaphat” szövegrésze, a 248/A. § (1) bekezdés „2007. május 31-ig” szövegrésze, valamint „és a Határőrség” szövegrésze, a 306. § ötödik gondolatjeles bekezdése, a 320. § (2) bekezdése, a 323. §, a 324. § (1) bekezdésének az „, illetőleg a felsőfokú” szövegrésze, a 324. § (2) bekezdése, a 341/A. §, valamint a 342. § (3) bekezdése.
77. § (1) Ez a törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.
(2) A Hszt. 325. § (2) bekezdése 2010. április 30-án hatályát veszti.
Melléklet a 2009. évi CXLI. törvényhez
Táblázat
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
A hatáskör területe |
A munkáltatói intézkedés tartalma |
A munkáltatói jogkör gyakorlója |
|
|---|---|---|---|
miniszter |
országos parancsnok |
||
Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések |
Hivatásos állományba vétel |
|
|
|
– tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
|
X |
|
Szolgálati viszony megszüntetése |
|
|
|
– tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
|
X |
|
Szolgálati viszony szüneteltetése |
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében |
|
X |
|
Hivatásos állományba visszavétel |
|
|
|
– tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében |
|
X |
Rendfokozatot érintő döntések |
Első tiszti kinevezés |
X |
|
|
Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés |
|
|
|
– tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
– ezredesi előléptetés |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése |
X |
X |
Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések |
Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása |
X |
|
|
Beosztásba történő kinevezés |
|
|
|
– országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz |
X |
|
|
– tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás |
X |
|
|
– ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás |
X |
X |
|
– tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése |
|
X |
Fegyelmi hatáskörök |
Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása |
|
|
|
– tábornokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
X |
X |
|
Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása |
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
Vezényléssel kapcsolatos intézkedések |
– tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése |
X |
|
|
– tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylése |
X |
|
|
vezénylés más szervhez |
X |
X |
|
Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés |
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
– főtiszt, tiszt esetében |
X |
X |
|
– zászlós, tiszthelyettes esetében |
|
X |
Egyéb döntések |
Egyenruha-viselési jog megvonása |
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
Illetménynélküli szabadság engedélyezése |
|
|
|
– tábornok esetében |
X |
|
|
Elhunytak minősítése |
|
|
|
– hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás |
X |
|
|
– a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás |
|
X |
|
Elismerések adományozása |
|
|
|
– kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz |
X |
|
|
– miniszteri elismerések odaítélése |
X |
|
|
Összeférhetetlenség feloldása |
X |
|
|
Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés |
X |
|
”
1
A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. december 17. A törvény a 77. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. december 31. napján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás