141/2009. (X. 29.) FVM rendelet

1. § (1) E rendelet szabályait az elejtett vagy elhullva talált vad esetében kell alkalmazni.

(2) A tenyésztett vadra vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(3) E rendeletnek a vad azonosító jellel történő megjelölésére vonatkozó rendelkezéseit a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben meghatározott vadfajok esetében valamennyi elejtett egyeden alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a vadat emberi fogyasztásra szánták-e.

(4) E rendelet végrehajtása során az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) A vadászatra jogosultnak, illetve a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének e rendelet előírásain túl az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) vonatkozó előírásait is be kell tartania.

2. § (1) A vadkísérő jegyet, valamint az apróvad gyűjtőigazolást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) bocsátja térítés ellenében a vadászatra jogosult rendelkezésére.

(2) A vadászatra jogosult naprakész nyilvántartást köteles vezetni a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve apróvad gyűjtőigazolások sorszámairól. Ezt a nyilvántartást öt évig meg kell őriznie.

(3) A vadászatra jogosultnak, a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének, továbbá a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek rendelkeznie kell olyan naprakész dokumentációs rendszerrel, amely lehetővé teszi a vadhús nyomon követését – és szükség szerinti visszahívását – azoktól, akiktől a vadat kapják, vagy akiknek azt szállítják, valamint ezen információk bemutatását az MgSzH területi szerve részére.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A vadászatra jogosult a tulajdonában lévő emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) végrehajtására kiadott rendeletek, illetve az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusainak rendelkezései szerint – amennyiben természetvédelmi jogszabály nem tiltja –

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint forgalomba hozott vad tovább nem forgalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontjai szerint forgalomba hozott vad kis mennyisége nem haladhatja meg vadászatra jogosultanként havonta a 3 000 kilogrammot, illetve naptári évente a 10 000 kilogrammot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mennyiségeket kültakaróval együtt, nagyvad esetében lábvégek és – a vaddisznó kivételével – fej nélküli, zsigerelt állapotában mérve kell számítani.

(5) Vadbegyűjtő hely útján vadat forgalomba hozni kizárólag vadfeldolgozó üzem felé lehet.

5. § (1) A vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenységének megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését, a tevékenység megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését követő öt munkanapon belül a vadászterület helye szerinti MgSzH területi szervének nyilvántartásba vétel céljából írásban bejelenti, az alábbi adatok feltüntetésével:

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult

(3) A vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenység során

(4) A vadászatra jogosultnak a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenység végzéséhez rendelkeznie kell a 12. §-ban a vadbegyűjtő helyekre előírt feltételeknek megfelelő létesítménnyel, illetve nyilvántartásokkal.

(5) A hatósági állatorvos által kiállított húsvizsgálati igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet üzemeltető élelmiszer-vállalkozó az árusítás helyén köteles tartani, és a fogyasztót kérésére tájékoztatni azok tartalmáról.

6. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt, elejtett

(2) Valamennyi emberi fogyasztásra szánt, elejtett vadat e rendelet előírásai szerint vizsgálatnak kell alávetni.

(3) Kizárólag hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálat után, a hatósági állatorvos rendelkezése szerint hozható forgalomba

(4) Hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálatnak kell alávetni a 4. § (1) bekezdésének c)–e) pontjai szerint forgalomba hozott vadat, mielőtt azt a végső fogyasztók számára forgalomba hoznák.

(5) Emberi fogyasztásra szánt vaddisznó és más, trichinellózisra fogékony vad – a (6)–(7) bekezdésekben foglalt kivétellel – csak trichinella vizsgálatra akkreditált, vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által trichinella vizsgálatra kijelölt laboratórium negatív eredményének birtokában hozható forgalomba.

(6) Az előzetes trichinella vizsgálat mellőzhető a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén, ez esetben az elejtőt írásban tájékoztatni kell a vizsgálat elmaradásáról és annak veszélyéről, továbbá a legközelebbi vizsgálati lehetőségről.

(7) A 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén az MgSzH területi szervének engedélyével a trichinella vizsgálat mellőzhető. Ez esetben a vizsgálat elmaradásának tényét és az ebből adódó kockázatról szóló tájékoztatást is fel kell tüntetni a fogyaszthatósági döntést igazoló dokumentumon.

(8) Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az MgSzH területi szerve állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is, függetlenül azok forgalomba hozatali módjától.

(9) A 4. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad vizsgálata során a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. és III. fejezetének előírásait is be kell tartani.

7. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles megszemléléssel megvizsgálni és nagyvad esetén gondoskodni annak mielőbbi kizsigereléséről.

(2) Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles az általa észlelt minden elváltozást – a vad elejtését megelőzően megfigyelt rendellenességet is beleértve – jelezni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló felé.

(3) Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat csonkítatlanul, zsigereivel együtt kell bemutatni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló részére. Trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása.

(4) Valamennyi emberi fogyasztásra szánt vadat – a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasznált, vagy az elejtő, mint végső fogyasztó részére átadott vagy eladott apróvad kivételével – vizsgálat céljából az elejtést követő legrövidebb időn belül be kell mutatni képesített vadhúsvizsgálónak.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására, illetve azonosítására irányuló, a vad szemrevételezése útján történő vizsgálatokat végezni. A vizsgálatnak nagyvad esetében ki kell terjednie valamennyi zsigerre is.

(6) A képesített vadhúsvizsgáló haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy a lőtt vadat kifogásmentesnek minősítse.

(7) A vadat csonkítatlanul – a gyomor, illetve a belek kivételével –, zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvos által végzett vizsgálatra bemutatni. Ha az elváltozások a gyomrot, illetve a beleket érintik, azokat is be kell mutatni.

(8) A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló értesítését követően a lehető legrövidebb időn belül a kifogásolt lőtt vadat megvizsgálja és dönt a fogyaszthatóságáról.

8. § (1) Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász, amennyiben a nagyvad elejtése során nem figyelt meg a szokásostól eltérő viselkedést, valamint a zsigerelés során sem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket, kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló rész első oldalát. A vadkísérő jegyről az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részt letépi, és azt rögzíti az állati testen a nagyvad hátsó lábán, a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan. A vadkísérő jegynek az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részének a lőtt nagyvad csánkján történő megőrzése a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig kötelező. A lőtt nagyvad elszállítását csak a vadkísérő jeggyel történt megjelölést követően szabad megkezdeni.

(2) A nagyvad elejtése után a képesített vadhúsvizsgáló a nagyvadat megvizsgálja, és kifogásmentesnek minősíti, amennyiben nem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket annak testén és zsigerein, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász az elejtés során a nagyvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja. A képesített vadhúsvizsgáló kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részének második oldalát.

(3) Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló az apróvadvizsgálat során a szokásostól eltérő jellemzőket nem talált, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő vadász az elejtés előtt az apróvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja sem áll fenn, a lőtt apróvadat kifogásmentesnek minősíti. Ha a lőtt apróvadat a vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c)–e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánja, a képesített vadhúsvizsgáló a vadászatra jogosult részére kitölti az apróvad gyűjtőigazolást, egyéb esetben megállapításait a saját nyilvántartásában rögzíti.

(4) A képesített vadhúsvizsgáló abban az esetben, ha a lőtt nagyvadat a vadászatra jogosult a végső fogyasztónak – ideértve az elejtőt, mint végső fogyasztót is –, kizárólag magánfogyasztásra átadja vagy eladja, a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részét a vadászatra jogosultnak átadja. A vadászatra jogosult az átadott vadkísérő jegyeket az MgSzH azt kibocsátó területi szervének havonta visszaküldi. Az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető rész a lőtt nagyvadat annak feldolgozásáig végigkíséri.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló nyilvántartást vezet az általa megvizsgált nagyvad és apróvad fajáról, a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve az apróvad gyűjtőigazolások sorszámáról, valamint az elvégzett vizsgálatok megállapításairól, amely adatokat öt évig köteles megőrizni.

(6) A képesített vadhúsvizsgáló által megvizsgált és kifogásmentesnek talált, a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad a vadbegyűjtő helyre, illetve vadfeldolgozó üzembe elszállítható. Kifogásolt vad csak abban az esetben szállítható el az elejtés helyétől számított maximum 30 km távolságra található vadbegyűjtő helyre, ha ott a hatósági állatorvos számára a húsvizsgálat körülményei adottak, és a vad elkülönítve, külön légtérben tárolható oly módon, hogy a kifogásmentesnek minősített testek szennyezése kizárható.

9. § (1) A hatósági állatorvos megvizsgálja a vadászatra jogosult vagy az élelmiszer-vállalkozás kérelmére az e rendelet szerint hatósági állatorvosi vizsgálatra kötelezett, vagy a vadászatra jogosult által bemutatott egyéb vad húsát. Amennyiben a lőtt vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találja, a 3. számú melléklet szerinti húsvizsgálati igazolást állítja ki a vadászatra jogosult számára, amellyel a vad fogyasztásra alkalmasnak talált része forgalomba hozható.

(2) A hatósági állatorvos a vadat vagy annak részeit a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1774/2002/EK rendelet) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja alapján 1. kategóriába tartozó anyagnak minősíti, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. Ebben az esetben a hatósági állatorvos a vad, illetve részei további sorsáról, elszállításának és megsemmisítésének módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról az 1774/2002/EK rendelet szabályainak megfelelően dönt.

(3) Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során a vadat vagy annak részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti, és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, a fogyasztásra alkalmatlan lőtt vadnak, illetve részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hoz. A fogyasztásra alkalmatlan lőtt vad, illetve bizonyos részeinek elszállítása és ártalmatlanítása során, amennyiben nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető járványos betegség gyanúja, az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó szabályokat kell betartani.

(4) A hatósági állatorvos az (1) bekezdés szerinti húsvizsgálat során a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részét, illetve apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, és havonta visszaküldi az MgSzH azt kibocsátó területi szervének. A hatósági állatorvos nyilvántartást vezet az általa megvizsgált lőtt vadról, a húsvizsgálat eredményéről, nagyvad esetében a vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt vad fajáról, súlyáról, apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, az apróvad darabszámáról, fajáról.

(5) A vadfeldolgozó üzembe szállított lőtt vad esetében a hatósági vagy jogosult állatorvos a vadfeldolgozó üzemben végzi el a húsvizsgálatot, a vadkísérő jegyet, illetve az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, arról másolatot készít, és az eredeti példányt az MgSzH azt kibocsátó területi szervének visszaküldi. A hatósági vagy jogosult állatorvos nyilvántartást vezet az általa megvizsgált lőtt vadról, a húsvizsgálat eredményéről, nagyvad esetében a vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt vad fajáról, súlyáról, apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, az apróvad darabszámáról, fajáról.

(6) A vadászatra jogosult, amennyiben a lőtt vadat közvetlenül más tagállamban lévő vadfeldolgozó üzemnek értékesíti, a szállítás előtt a vadkísérő jegyekről, az apróvad gyűjtőigazolásokról, valamint a szállítmány minden egyéb kereskedelmi dokumentumáról másolatot készít és azt a lőtt vad rendeltetési helyének megadásával az MgSzH területi szervének a szállítást követő 24 órán belül megküldi. A vadkísérő jegy, illetve az apróvad gyűjtőigazolás eredeti példánya a lőtt vadat a rendeltetési helyig végigkíséri.

10. § (1) A betegség vagy sérülés miatt életképtelen vagy szenvedő, továbbá a külön jogszabály szerint diagnosztikai célból elejteni rendelt vadon élő-, illetve zárttéren tartott vadászható állatot a vadászatra jogosult köteles kilövetni, és annak hulláját a kórok megállapítása céljából hatósági állatorvossal megvizsgáltatni, továbbá vad elhullásáról a hatósági állatorvost értesíteni, és annak rendelkezése szerint laboratóriumi vizsgálatra mintát szállítani.

(2) Az (1) bekezdésben leírt okból történő elejtés állategészségügyi indokoltságáról, valamint a nagyvad elhullásának okáról a vadászatra jogosult kérésére a hatósági állatorvos igazolást állít ki.

(3) Az (1) bekezdés szerint elejtett, vagy elhullva talált vadat az 1774/2002/EK rendelet előírásai szerint meg kell semmisíteni, kivéve, ha a vad elejtését sérülés indokolta, és a hatósági állatorvos az állat húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette.

11. § (1) Vadbegyűjtő helyet üzemeltetni csak az MgSzH kerületi hivatalának engedélyével lehet. A vadbegyűjtő helyekről az MgSzH nyilvántartást vezet, és a következő elemekből álló regisztrációs számmal látja el:

(2) A kiadott regisztrációs szám nem adható ki még egyszer.

(3) A vadbegyűjtő hely üzemeltetésének megszüntetését vagy szüneteltetését annak időpontjától számított 5 munkanapon belül az MgSzH területi szervének az élelmiszer-vállalkozónak írásban be kell jelentenie.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerint engedélyezett vadbegyűjtő hely

(5) Azon vadbegyűjtő hely ismételt engedélyezésére, amelynek engedélye a (4) bekezdés b) pontja miatt került visszavonásra, legkorábban az engedély visszavonását követő harmadik év eltelte után kerülhet sor.

12. § (1) Vadbegyűjtő helyet létesíteni szilárd burkolattal ellátott, csatornázott vagy emésztővel rendelkező, bekerített helyen lehet, ahol ivóvíz minőségű víz áll rendelkezésre.

(2) A vadbegyűjtő helynek rendelkeznie kell a vad megfelelő hűtését lehetővé tevő vadhűtő berendezéssel, nagyvad átvétele esetén annak felfüggesztve történő hűtéséhez és tárolásához szükséges felszereléssel és berendezési tárggyal, és a nagyvad súlyának függesztve történő mérésére szolgáló berendezéssel.

(3) A vadhűtő kapacitásának lehetővé kell tennie, hogy az átvett vad a hűtés és tárolás során sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerül érintkezésbe, amely a lőtt vadat szennyezné, továbbá, hogy az egy időben tárolt összes nagyvad teljes tömegének hőmérséklete 0–7 °C között, illetve az egy időben tárolt összes apróvad teljes tömegének hőmérséklete 0–4 °C között legyen.

(4) A vadbegyűjtő helynek rendelkeznie kell

(5) A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell

(6) A vadbegyűjtő hely üzemeltetője az elejtett vad nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást köteles vezetni

13. § (1) Vadhúsvizsgáló képesítést a vadbegyűjtő hely üzemeltetője, a hivatásos vadász és a sportvadász szerezhet. Képesített vadhúsvizsgálói feladatokat az láthat el, aki részt vett az erre a célra meghirdetett elméleti és gyakorlati képzést nyújtó tanfolyamon, a tananyagból eredményes vizsgát tett, és az MgSzH területi szerve a tevékenység végzését nem korlátozta.

(2) A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye az állami vadászvizsga megléte, a középfokú végzettség vagy minimum tíz év szakmai gyakorlat, vagy a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők külön jogszabályban meghatározott szakképzési követelményeinek teljesítése. Mentesül a tanfolyamon való részvétel és a vizsgakötelezettség alól az a hivatásos vagy sportvadász, aki állatorvosi diplomával rendelkezik.

(3) A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH Központ az Országos Magyar Vadászkamarával (a továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el.

(4) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének szervezését és lebonyolítását az MgSzH területi szerve a vadászkamara területi szervezetével együttműködésben végzi. A vizsgabizottság tagjai: az MgSzH területi szervezetének képviseletében 2 fő és a vadászkamara illetékes területi szervezete képviseletében 1 fő.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló az MgSzH Központ által meghatározott továbbképzéseken köteles részt venni.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerint képesített vadhúsvizsgáló tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti, az MgSzH területi szerve a tevékenység végzését korlátozza. Az ilyen személy csak újabb képzésen való részvétel és sikeres vizsga után végezhet vadhúsvizsgáló tevékenységet.

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet [a továbbiakban: 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet] 1. §-ának a) pontja és 6. §-a, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 43. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E rendelet 3. §-ának 6. pontja 2010. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. §-ának b) pontja és melléklete hatályát veszti.

(3) 2010. február 28-ig a rendelet vadkísérő jegyre vonatkozó előírásainak alkalmazásakor a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. §-ának b) pontját és mellékletét megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

(4) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzat 217. §-ának (1)–(4) bekezdése és 26/a függeléke hatályát veszti.

(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: