145/2009. (XI. 6.) FVM rendelet

a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a vidéki települések megújítására és fejlesztésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről¹

2013.12.17.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A támogatás célja

1. § A támogatás célja a cukorgyárak bezárásával érintett településeken a lakosság elvándorlásának mérséklése érdekében a településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, a helyi piacok létrehozásával és fejlesztésével a mezőgazdasági termelés értékesítési csatornáinak bővítése.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. nonprofit szervezet:

a) társadalmi szervezet – a biztosító egyesület, a politikai párt, a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet kivételével –,

b) alapítvány,

c) közalapítvány,

d) nonprofit gazdasági társaság,

e) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,

amelyet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vettek, továbbá az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület,

2.²

3. kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: a 3. melléklet szerinti fejlesztés,

4. ügyfél: a 4. melléklet szerinti településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, olyan önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett – a 4. melléklet szerinti – település a tagja, továbbá a nonprofit szervezet vagy az egyházi jogi személy,

5. építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül –, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre; az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma),

6. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, rendszeres munkavégzés vagy tárolás céljából,

7. teljes akadálymentesítés: ha az építmény mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható,

8. részleges akadálymentesítés: ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható volna, vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, az építményben lévő szolgáltatások azonban így is hozzáférhetőek mindenki számára,

9. önkormányzati bérlakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakásként bejegyzett, önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület,

10. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízi létesítmény,

11. használati térelem: kilátó, pad, asztal, hulladékgyűjtő és -tároló, esőbeálló, kültéri kemence, egyéb kültéri bútorok, kerítés, tanösvény, túraútvonal és tematikus útvonal berendezési, felszerelési tárgyai, térvilágító elemek,

12. telek zöldfelülete: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 92. pontjában ekként meghatározott fogalom,

13. kastély: az ingatlan-nyilvántartásban kastély megnevezéssel nyilvántartott ingatlan,

14. vár: az ingatlan-nyilvántartásban vár megnevezéssel nyilvántartott ingatlan,

15. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete által meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérség, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet melléklete által meghatározott település,

16. beruházás befejezése: a beruházással megvalósított létesítmény üzembe helyezésének időpontja,

17. helyi védelem alatt álló építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése alapján önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építészeti örökség,

18. országos védelem alatt álló építmény: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. és 10. pontja szerinti kulturális örökség,

19. önkormányzati társulás: a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás,

20. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerint létrejött társulás.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a Nemzeti Diverzifikációs Program társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet (a továbbiakban: NDP Vhr.) 3. §-a szerint kell értelmezni.

A támogatott célterületek, a támogatás jellege

3. § (1) E rendelet alapján a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott diverzifikációs intézkedések megvalósítására támogatás vehető igénybe az alábbi célterületeken:

a) helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületekkel kapcsolatos fejlesztés:

aa) települési szilárd burkolatú útvonalak mentén fekvő épületek külső és belső felújítása,

ab) település központját alkotó vagy közvetlenül övező épületek külső és belső felújítása,

ac) helyi turisztikai látványossághoz vagy a település megjelenésében szereppel bíró épülethez közvetlenül vezető útvonalak mentén fekvő épületek külső és belső felújítása;

b) a település környezetét és megjelenését javító fejlesztés:

ba) kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés,

bb) az utak mentén elhelyezkedő járdák kivételével a védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak fejlesztése,

bc) az a) pontban meghatározott útvonalak mentén zöldfelületek, látvány- és használati térelemek kialakítása, meglévők fejlesztése;

c) alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása érdekében új piacok létrehozása, a meglévő piacok fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése céljából a piac területén:

ca) fedett és fedetlen elárusítóhelyek kialakítása, a meglévők fejlesztése,

cb) egyéb üzlethelyiségek kialakítása, a meglévők fejlesztése,

cc) egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek kialakítása, a meglévők fejlesztése,

cd) raktárak kialakítása, a meglévők fejlesztése,

ce) szociális és hatósági helyiségek kialakítása, a meglévők fejlesztése,

cf) szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvízelvezetés, energia- és vízellátás, parkoló, út kialakítása, a meglévők fejlesztése,

cg) szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítása, a meglévők fejlesztése,

ch) a mérlegelést, illetve a ki- és berakodást segítő eszközök, gépek, berendezések beszerzése;

d) kültéri, közcélú feladatokat ellátó játszóterek kialakítása, a meglévők korszerűsítése a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelően.

(2) A célterületek közül együttesen több is szerepelhet egy támogatási kérelemben.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célterület vonatkozásában nem támogatható

a) önálló települési alapinfrastruktúra-fejlesztés, így különösen gázhálózat, elektromos hálózat, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezető rendszer, tűzi-víz vezetékek, tűzi-víz tárolók, utak, járdák, vasutak, átereszek, vízi létesítmények, a hulladékgyűjtés kivételével hulladékkezelő, egyedi szennyvízelhelyezés, hírközlési, informatikai hálózat fejlesztése,

b) az önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezően ellátandó feladatok – a köztemető fenntartása kivételével – ellátását szolgáló épület fejlesztése,

c) kastély fejlesztése,

d) vár és várrom bemutathatóvá tétele, rekonstrukciója,

e) az önkormányzati bérlakás felújítása, korszerűsítése.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célterület vonatkozásában nem támogatható

a) kastélyok, várak kertjeinek, parkjainak fejlesztése,

b) gyűjteményes növénykertek és történeti kertek rendbetétele,

c) hordalékok takarítása (mederkotrás, -tisztítás, iszaptalanítás),

d) csatorna megtisztítása, rendbetétele, infrastrukturális fejlesztése,

e) önálló települési alapinfrastruktúra-fejlesztés, így különösen gázhálózat, elektromos hálózat, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezető rendszer, tűzivíz-vezetékek, tűzivíz-tárolók, utak, járdák, vasutak, átereszek, vízi létesítmények, a hulladékgyűjtés kivételével hulladékkezelő, egyedi szennyvízelhelyezés, hírközlési, informatikai hálózat fejlesztése,

f) tavak rekonstrukciója.

(5) Az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező épülethez kapcsolódó fejlesztésre nem vehető igénybe támogatás.

(6) Nem igényelhető támogatás élő állat vásárlására.

(7) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célterület vonatkozásában nem támogatható a kastélyok, várak kertjeiben, parkjaiban és az óvodák, iskolák udvarán megvalósítandó fejlesztés.

A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) Támogatás igénybevételére azon ügyfél jogosult, amely megfelel az NDP Vhr. 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Ha a fejlesztéssel érintett épület, építmény nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a támogatás igénybevételének feltétele a beruházást megvalósító ügyfél és az ingatlan tulajdonosa között a beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást megvalósítani, és az ingatlanon az ingatlan tulajdonosa az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt az egységes arculatot meghatározó elemeken változtatásokat nem végez.

(3) A 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott célterület alapján megvalósuló fejlesztés vonatkozásában az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgya a fenntarthatóságának biztosítása érdekében és az üzemeltetési kötelezettség fenntartása mellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) előzetes hozzájárulása esetén bérbe adható.

(4) Kizárólag a 4. melléklet szerinti településen megvalósuló fejlesztésre nyújtható támogatás.

(5) Ha az ügyfél nonprofit szervezet vagy egyházi jogi személy, legkésőbb a hiánypótlás benyújtásakor a művelet megvalósulási helye szerinti településen székhellyel vagy telephellyel kell rendelkeznie. Ha a művelet több települést is érint, az ügyfélnek valamennyi településen székhellyel vagy telephellyel kell rendelkeznie.

A támogatás mértéke, az elszámolható kiadások

5. § (1) Ha az ügyfél által megvalósítandó fejlesztés a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá esik, akkor a támogatás mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(2) Ha a támogatás mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, akkor a támogatás ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Ha a támogatás nem minősül mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak, akkor a támogatás ügyfelenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.

(5) Ha a beruházás a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányul, a támogatás mértéke a (4) bekezdéstől eltérően az összes elszámolható kiadás 85%-a.

(6) Ha az ingatlan tulajdonosa természetes személy, a (4) és (5) bekezdéstől eltérően az ingatlant érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 70%-a és csak a külső felújítás költségei számolhatók el. Az ügyfélen kívül – a magyar állam kivételével – az egyéb jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanon végrehajtott fejlesztés nem támogatható.

(7) A jóváhagyott elszámolható kiadások összege nem haladhatja meg

a) az építési normagyűjteményben beazonosítható tételekre az építési normagyűjtemény szerinti referenciaárat,

b) ha az a) pont szerint a referenciaár nem állapítható meg, akkor az NDP Vhr. 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján benyújtott és kiválasztott ajánlat értékét.

(8) E rendelet alapján elszámolható kiadásnak minősül

a) a 2. mellékletben meghatározott kiadás,

b) az NDP Vhr. 22. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti egyéb elszámolható kiadások tekintetében, ha a támogatási határozatban célterületenként eltérő támogatási intenzitások kerülnek megállapításra, akkor az egyéb elszámolható kiadásokra egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figyelembe venni.

A támogatási kérelem benyújtása

6. § A támogatási kérelemhez mellékelni kell – az NDP Vhr.-ben meghatározottakon túl –

a) az értékelési szempontokhoz az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempontokat alátámasztó igazolásokat, dokumentumokat,

b) ha az ügyfél települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, illetve többcélú kistérségi társulás, az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy az érintett társulási tanácsnak a fejlesztés megvalósításáról szóló határozat kivonatát,

c) ha az ügyfél nonprofit szervezet, a bejegyzést igazoló okirat hiteles másolatát,

d)³ bevett egyház és annak nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személye esetén a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolást;

e) az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti működtetési és fenntarthatósági tervet,

f) a 4. § (2) bekezdése szerinti, teljes bizonyító erejű okiratba foglalt megállapodást,

g) ha a támogatás mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló nyilatkozatot.

A támogatásra vonatkozó speciális jogkövetkezmények

7. § A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célterület esetében, ha az ügyfél nem teljesíti a működési és fenntartási tervben vállalt nyitvatartási kötelezettségét, a nem teljesített napok után naponként 10 000 forint visszafizetésére kötelezett.

Záró rendelkezés

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

9. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Tanács 320/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról,

b) a Bizottság 968/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

c) a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról.

1. melléklet a 145/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

Értékelési szempontok

Ha a kérelem több célterületre irányul a különböző célterületekre kapott pontszámokat arányosítani kell.

A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célterület
Értékelési szempont megnevezése	Értékelés módja	Maximális pontszám
Szakmai szempontok
Legalább 3 egymással kapcsolatban álló, külön helyrajzi számmal rendelkező épületek felújítására irányul a fejlesztés: – Igen – Nem	tervező által készített helyszínrajz vagy a működtetési és fenntarthatósági terv alapján	5 0
A fejlesztés a helyi vagy országos védelem alatt álló és látogatható épületek közvetlen környezetében (150 méter) álló épületek felújítására irányul: – Igen – Nem	tervező által készített helyszínrajz vagy a működtetési és fenntarthatósági terv alapján	5 0
Oktatási, kulturális és szociális létesítmények közvetlen közelében (150 méteres körzetén belül) valósul meg a fejlesztés: – Igen – Nem	tervező által készített helyszínrajz vagy a működtetési és fenntarthatósági terv alapján	5 0
A kérelemben foglalt fejlesztésnek helyt adó (több megvalósítási hely esetén valamennyi) település lakosságszáma: – 2500 fő feletti – 1001–2500 fő közötti – 1000 fő alatti	a támogatási kérelem benyújtásának évében január 1-jén hatályos KSH adatok alapján (a települési lakosság szám több település összefogásával megvalósuló fejlesztés esetén összeadódik)	0 2 5
A beruházás akadálymentesítésére is sor kerül: – A támogatási kérelemben szereplő összes támogatható tevékenység keretében megvalósuló fejlesztés teljes akadálymentesítésére sor kerül. – Nem az összes beruházás tekintetében kerül sor teljes akadálymentesítésre vagy nem teljes akadálymentesítés történik – Nem történik részleges vagy teljes akadálymentesítés.	tervdokumentáció alapján	5 3 0
Összesen		25

A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célterület
Értékelési szempont megnevezése	Értékelés módja	Maximális pontszám
Szakmai szempontok
A telek zöldfelületének növelése, ha a növekmény az eredeti terület – több mint 50%-a, – 40,01%–50%-a, – 30,01%–40%-a, – 20,01%–30%-a, – 10,01%–20%-a, – legfeljebb 10%-a, – nem történik zöldfelület-növekedés	Tervezői műszaki leírás és tervdokumentáció alapján	6 5 4 3 2 1 0
A ügyfél használati vagy látványtérelem elhelyezését tervezi – 5 vagy több mint 5 különböző típusú térelem elhelyezése – 3 vagy több mint 3 különböző típusú térelem elhelyezése – 3-nál kevesebb különböző típusú térelem elhelyezése – Nem helyez el térelemet	tervdokumentáció vagy tervezői műszaki leírás alapján	5 3 1 0
A beruházás a helyi vagy országos védelem alatt álló és látogatható épületek közvetlen környezetének felújítására irányul: Igen Nem	tervező által készített helyszínrajz vagy működtetési és fenntarthatósági terv alapján	5 3
Oktatási, kulturális és szociális létesítmények közvetlen közelében (150 méteres körzetén belül) valósul meg a fejlesztés: Igen Nem	tervező által készített helyszínrajz vagy működtetési és fenntarthatósági terv alapján	5 0
A kérelemben foglalt fejlesztésnek helyt adó (több megvalósítási hely esetén valamennyi) település lakosságszáma: – 2500 fő feletti – 1001–2500 fő – 1000 fő alatti	a támogatási kérelem benyújtásának évében január 1-jén hatályos KSH adatok alapján (a települési lakosságszám több település összefogásával megvalósuló fejlesztés esetén összeadódik)	0 2 4
Összesen		25
A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célterület
Értékelési szempont megnevezése	Értékelés módja	Maximális pontszám
Szakmai szempontok
A beruházás megvalósulási helye: – A beruházás leromlott állapotban lévő épületben, területen vagy használaton kívüli épületben, területen valósul meg. – A beruházás részben leromlott állapotban lévő épületben, területen vagy használaton kívüli épületben, területen valósul meg. – A beruházás egyéb területen valósul meg.	fotódokumentáció és tervezői műszaki leírás alapján	4 2 0
A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célterület
Értékelési szempont megnevezése	Értékelés módja	Maximális pontszám
A beruházás bemutatása: – közművesített, fedetlen elárusítóhelyek kialakítására irányul – közművesített, fedett elárusító helyek kialakítására irányul – üzlethelyiség kialakítására irányul	fotódokumentáció és tervezői műszaki leírás alapján	(maximum 7 pont adható) 4 2 1
A helyi piac működése: – folyamatosan, a hét minden napján nyitva tart, – hetente 4–6 napon nyitva tart, – hetente legfeljebb 3 napon nyitva tart	nyilatkozat alapján	3 2 0
Partnerség: – a beruházás több település szakmai és pénzügyi összefogásával valósul meg – a beruházás több település szakmai vagy pénzügyi összefogásával valósul meg – a beruházás összefogás nélkül valósul meg	a támogatási kérelem alapján, együttműködési megállapodás	3 2 0
A kérelemben foglalt fejlesztésnek helyt adó (több megvalósítási hely esetén valamennyi) település lakosságszáma: – 2500 fő feletti – 1001–2500 fő – 1000 fő alatti	a támogatási kérelem benyújtásának évében január 1-jén hatályos KSH adatok alapján (a települési lakosságszám több település összefogásával megvalósuló fejlesztés esetén összeadódik)	4 3 1
A beruházás akadálymentesítésére is sor kerül: – a támogatási kérelemben szereplő összes támogatható tevékenység keretében megvalósuló fejlesztés teljes akadálymentesítésére sor kerül – nem az összes beruházás tekintetében kerül sor teljes akadálymentesítésre vagy részleges akadálymentesítés történik – nem történik részleges vagy teljes akadálymentesítés	tervdokumentáció alapján	4 2 0
Összesen		25

A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti célterület
Értékelési szempont megnevezése	Értékelés módja	Maximális pontszám
Szakmai szempontok
Játszóteret érintő fejlesztés jellege: – új kialakítása történik – a meglévő szabványosítása és bővítése (új használati térelem elhelyezése) történik – a meglévő szabványosítása vagy már meglévő szabványosított bővítése történik	a fejlesztés előtti állapotot bemutató fotódokumentáció és a fejlesztés utáni állapotot bemutató tervdokumentáció alapján [a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003 (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelően, a helyszínrajzba illesztett játszótér-elrendezési terv és műszaki leírás]	8 3 0
Telepítésre kerül olyan játszótéri eszköz, mely speciális kialakítású, azaz fogyatékkal élő gyermekek által is igénybe vehető: – Igen – Nem	a játszótéri eszközök leírásának tartalma vagy a gyártó nyilatkozata alapján	8 0
Részleges vagy teljes akadálymentesítés által megközelíthetővé válik a játszótér vagy a játszótéri eszköz: – Igen – Nem	tervdokumentáció, tervezői műszaki leírás alapján	7 0
A kérelemben foglalt fejlesztésnek helyt adó (több megvalósítási hely esetén valamennyi) település lakosságszáma: – 2500 fő feletti – 1001–2500 fő – 1000 fő vagy az alatti	a támogatási kérelem benyújtásának évében január 1-jén hatályos KSH adatok alapján (a települési lakosságszám több település összefogásával megvalósuló fejlesztés esetén összeadódik)	2 1 0
Összesen		25
Horizontális szempontok
A megvalósítás helye, több megvalósítási hely esetén valamennyi megvalósítási hely	hátrányos helyzetű területen van	2
A támogatás révén tervezett új tevékenység vagy fejlesztés figyelembe veszi az energiahatékonyság követelményeit, a megújuló erőforrások használatát vagy a környezetbarát és környezetkímélő technológiák alkalmazásainak szempontjait: – Igen – Nem	nyilatkozat és tervdokumentáció, minőségi tanúsítvány, környezetvédelmi tanúsítvány vagy műszaki leírás alapján	7 0
A fejlesztés hozzájárul a fejlesztés által érintett – helyben élő, dolgozó – emberek környezetének, életminőségének javításához: – Igen – Nem	tervezői műszaki leírás vagy működtetési és fenntarthatósági terv alapján	8 0
Összesen		15
Pénzügyi terv
Az ügyfél értékelése	Bázis évre vonatkozóan
	Felhalmozási kiadások aránya meghaladja az 5%-ot a 9%-ot a 13%-ot	1 2 4
	Saját bevételek aránya meghaladja az 5%-ot, a 9%-ot a 13%-ot	1 2 4
	Pénzügyi stabilitás (működési bevételek fedezik-e a működési kiadásokat)	4
	Beruházás befejezését követő első évre vonatkozóan
	Felhalmozási kiadások aránya meghaladja a 10%-ot a 15%-ot	2 4
	Saját bevételek aránya meghaladja a 10%-ot a 15%-ot	2 4
	Pénzügyi stabilitás (működési bevételek fedezik-e a működési kiadásokat)	4
Üzemeltetési vizsgálat	Ha a személyi jellegű kifizetések a bázis évhez képest a benyújtást követő negyedik évre 5% felett nőnek, akkor 5 százalékpontonkénti növekedésre 1 pont adható, de maximum 6 pont	6
Pénzügyi terv összesen		30
Működtetési és fenntarthatósági terv	Fejlesztés összefoglaló	3
	Helyzetelemzés	8
	Fejlesztés bemutatása	27
	Fejlesztés várható hatásai	12
	Pénzügyi fenntarthatóság	8
	Kockázatelemzés	12
	Kommunikációs terv	5
	Társadalmi felelősségvállalás	5
Működtetési és fenntarthatósági terv összesen		80
Mindösszesen		150

2. melléklet a 145/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

Elszámolható kiadások

1. A helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületek külső felújítása esetén:

1.1. épület külső felújításához kapcsolódó, alapterület-növekedéssel és homlokzaton történő változással nem járó építési munkák,

1.2. épület belső felújításához kapcsolódó építési munkák,

1.3. az 1.1. pontban foglalt fejlesztéssel érintett épülethez kapcsolódó, önállóan nem támogatható kiadások:

1.3.1. külső nyílászáróinak cseréje, beépítése,

1.3.2. épület szigetelése.

2. A település környezetét és megjelenését javító fejlesztése esetén:

2.1. használati térelemek beszerzése, a meglévők fejlesztése,

2.2. látványtérelemek beszerzése, a meglévők fejlesztése,

2.3. információs és üdvözlő táblák beszerzése, a meglévők fejlesztése,

2.4. sétaút és térburkolat kialakítása, fejlesztése,

2.5. meglévő és új parkok beépített öntözőrendszerének kiépítése, fejlesztése,

2.6. fás szárú, lágyszárú növények beszerzése és telepítése, parkosítás,

2.7. tereprendezéshez és a 2.1–2.5 pontban meghatározott elemek beépítéséhez kapcsolódó építési munkák,

2.8. az alábbi építmények építése: esőbeálló, pergola, fedetlen színpad, hulladéktároló, kerti sütő-főző hely, autóbuszváró,

2.9. a 3. melléklet szerinti kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések.

3. Új piacok létrehozása, a meglévő piacok fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése esetén:

3.1. építmények építése, felújítása, átalakítása és korszerűsítése, az ehhez kapcsolódó épületgépészet,

3.2. mérlegelést, illetve ki- és berakodást segítő eszközök, gépek berendezések,

3.3. a 3. melléklet szerinti kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések.

4. Kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése esetén:

4.1. játszótéri eszközök és a játszótérhez kapcsolódó használati térelemek (homokozó kialakítása, játszótéri eszközök, asztal, pad, ivókút, esőbeálló, hulladékgyűjtő) beszerzése, meglévők korszerűsítése,

4.2. kerítés, térburkolat beszerzése,

4.3. információs tábla beszerzése,

4.4. fás szárú, lágyszárú növények beszerzése és telepítése, parkosítás,

4.5. tereprendezéshez és a 4.1–4.3 pontban meghatározott elemek beépítéséhez kapcsolódó építési munkák,

4.6. a 3. melléklet szerinti kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések.

3. melléklet a 145/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

A kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések

I. A 3. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti célterület esetében telekhatáron belüli vagy a fejlesztéssel érintett telekkel szervesen összefüggő, a fejlesztés céljához kapcsolódó infrastrukturális beruházások

1. ivó- és ipari vízellátás saját kúttal vagy hálózatra csatlakozással, továbbá a hozzá kapcsolódó elosztó, valamint egyéb berendezések kiépítése,

2. elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése,

3. szelektív hulladékgyűjtők és -tárolók kiépítése,

4. belső út, sétány, parkoló és tárolóhelyek kiépítése,

5. eső- és szennyvízelvezetés saját derítővel vagy hálózatra csatlakozással, eső- és szennyvízgyűjtők kiépítése,

6. vezetékes telefon- vagy internetcsatlakozási pont kiépítése.

II. A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti célterület esetében telekhatáron belüli vagy a fejlesztéssel érintett telekkel szervesen összefüggő, a fejlesztés céljához kapcsolódó infrastrukturális beruházások

1. ivó- és ipari vízellátás saját kúttal vagy hálózatra csatlakozással, továbbá a hozzá kapcsolódó elosztó, valamint egyéb berendezések kiépítése,

2. eső- és szennyvízelvezetés saját derítővel vagy hálózatra csatlakozással, eső- és szennyvízgyűjtők kiépítése,

3. földgáz, távhővezeték, geotermál energiavezeték bevezetése, továbbá a hozzá kapcsolódó elosztó, valamint egyéb berendezések kiépítése,

4. elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése,

5. szelektív hulladékgyűjtők és -tárolók kiépítése,

6. vezetékes telefon- vagy internetcsatlakozási pont kiépítése,

7. belső út, parkoló kiépítése.

III. Valamennyi célterület esetében telekhatáron belüli vagy a fejlesztéssel érintett telekkel szervesen összefüggő, a fejlesztés céljához kapcsolódó infrastrukturális beruházás

1. a vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése,

2. fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek és berendezések kiépítése (melegvíz, fűtés és elektromos áram előállítása és felhasználása céljából).

4. melléklet a 145/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

A) A kabai cukorgyár bezárásával érintett települések

Ártánd

Balmazújváros

Báránd

Békéscsaba

Békéssámson

Berettyóújfalu

Bihardancsháza

Biharnagybajom

Bihartorda

Csorvás

Debrecen

Derecske

Dombegyház

Ebes

Esztár

Földes

Füzesgyarmat

Gerendás

Gyula

Hajdúszoboszló

Hajdúszovát

Hencida

Kaba

Karcag

Kétsoprony

Kevermes

Konyár

Mezőkovácsháza

Mikepércs

Nádudvar

Nagyhegyes

Nagyrábé

Orosháza

Pocsaj

Pusztaföldvár

Püspökladány

Sáp

Sáránd

Sárrétudvari

Szarvas

Szeghalom

Telekgerendás

Tépe

Tetétlen

Tiszaörs

Tiszaszentimre

Tótkomlós

Vésztő

B) A petőházi cukorgyár bezárásával érintett települések

Abda

Ács

Acsád

Adony

Agyagosszergény

Ásványráró

Bábolna

Babót

Bágyogszovát

Bakonygyirót

Bakonypéterd

Balatonfenyves

Beled

Besnyő

Bezenye

Bicsérd

Boda

Bogyoszló

Bóly

Botykapeterd

Bő

Bőny

Börcs

Bősárkány

Buzsák

Bük

Büssü

Celldömölk

Chernelházadamonya

Csém

Csepreg

Csorna

Dalmand

Darnózseli

Dénesfa

Dombóvár

Dunakiliti

Dunaszeg

Dunaújváros

Edve

Enese

Enying

Ete

Farád

Fertőd

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Fonó

Gölle

Gyóró

Győr

Győrújbarát

Győrzámoly

Hédervár

Hetes

Horvátzsidány

Iklanberény

Iregszemcse

Iván

Iváncsa

Jánossomorja

Kapospula

Kaposvár

Kapuvár

Karád

Kercseliget

Kimle

Kocs

Komárom

Kóny

Kópháza

Koroncó

Kőszeg

Kőszegszerdahely

Kunsziget

Lajoskomárom

Lápafő

Lázi

Lébény

Lipót

Magyarkeresztúr

Máriakálnok

Martonvásár

Mátyásdomb

Mesterháza

Mezőfalva

Mezőlak

Mezőörs

Mihályi

Mocsa

Mosonmagyaróvár

Mosonszentmiklós

Nagygeresd

Nagyigmánd

Nagylózs

Nagyszentjános

Nemesbőd

Nemesgörzsöny

Osli

Ostffyasszonyfa

Öttevény

Paks

Páli

Pápa

Pér

Pereszteg

Petőháza

Pincehely

Pinnye

Polgárdi

Porpác

Pusztaszabolcs

Püski

Rábacsanak

Rábakecöl

Rábapordány

Rábaszentandrás

Rajka

Ráksi

Ravazd

Regöly

Répcelak

Rétalap

Románd

Röjtökmuzsaj

Rum

Sarród

Sárvár

Sikátor

Somodor

Somogyaszaló

Somogyjád

Somogyszil

Sopron

Sopronhorpács

Sopronkövesd

Sopronnémeti

Sorkifalud

Söpte

Szakcs

Szákszend

Szany

Szárföld

Szentgáloskér

Szigetvár

Szil

Szilsárkány

Szombathely

Táp

Táplánszentkereszt

Tárkány

Taszár

Tata

Tevel

Tokorcs

Tömörd

Újkér

Und

Vadosfa

Vág

Várbalog

Vásárosfalu

Vasegerszeg

Vasszécsény

Vasszilvágy

Vép

Veszkény

Veszprémvarsány

Zók

Zsebeháza

Zsira

C) A szerencsi cukorgyár bezárásával érintett települések

Abaújszántó

Alsódobsza

Apc

Bekecs

Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud

Csobaj

Dombrád

Egerlövő

Encs

Erdőbénye

Felsődobsza

Felsővadász

Füzesabony

Gesztely

Golop

Hajdúböszörmény

Hajdúdorog

Hajdúnánás

Halmaj

Hatvan

Heréd

Hernádcéce

Hernádkak

Heves

Hort

Jászágó

Jászapáti

Jászárokszállás

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Kunmadaras

Legyesbénye

Mád

Megyaszó

Mezőkeresztes

Mezőzombor

Miskolc

Monok

Nagycserkesz

Nagyhalász

Nagykökényes

Nyíregyháza

Poroszló

Prügy

Rátka

Sajóhidvég

Sárospatak

Sóstófalva

Szegi

Szegilong

Szerencs

Szikszó

Taktabáj

Taktaharkány

Taktakenéz

Taktaszada

Tállya

Tarcal

Timár

Tiszadada

Tiszakarád

Tiszaladány

Tiszalök

Tiszalúc

Tiszatardos

Tiszavasvári

Tokaj

Újcsanálos

D) A szolnoki cukorgyár bezárásával érintett települések

Abony

Apaj

Apátfalva

Bácsalmás

Bácsbokod

Békésszentandrás

Bugyi

Cegléd

Csanádpalota

Csárdaszállás

Csongrád

Dabas

Derekegyház

Deszk

Dömsöd

Dunavecse

Elek

Fábiánsebestyén

Fegyvernek

Felsőszentiván

Gádoros

Hódmezővásárhely

Hunya

Jánoshalma

Jászberény

Jászboldogháza

Jászfelsőszentgyörgy

Kamut

Kenderes

Kétegyháza

Kiskunfélegyháza

Kiskunlacháza

Kisújszállás

Kondoros

Köröstarcsa

Kunhegyes

Kunszentmárton

Makó

Mátételke

Mezőberény

Mezőtúr

Mindszent

Murony

Nagybaracska

Nagykőrös

Nagyszénás

Örményes

Pitvaros

Pusztamonostor

Ráckeve

Röszke

Solt

Szabadszállás

Szalkszentmárton

Szeged

Székkutas

Szentes

Szigetbecse

Szolnok

Tápiógyörgye

Tápiószentmárton

Tiszaföldvár

Tiszafüred

Tiszavárkony

Tószeg

Törökszentmiklós

Törtel

Újszász

Újszilvás

A rendeletet a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 125. § 35. pontja hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 127. §-át.

A 2. § (1) bekezdés 2. pontját a 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet 12. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

A 6. § d) pontja a 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek