15/2009. (X. 9.) KvVM utasítás
15/2009. (X. 9.) KvVM utasítás
az Országos Meteorológiai Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról1
2010.03.29.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § Az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezetét és működésének rendjét meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzatot az utasítás mellékleteként kiadom.
2. § Ez az utasítás a kiadmányozás napján lép hatályba.
Budapest, 2009. október 1.
Szabó Imre s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 15/2009. (X. 9.) KvVM utasításhoz
AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által irányított központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó, közintézeti altípusú közszolgáltató központi költségvetési szerv.
(2) Az OMSZ létrehozásáról rendelkező okirat, illetve jogszabály:
a) jogelőd állami intézetet létrehozó: I. Ferencz József osztrák császár és magyar király által kiadott létesítő okirat, megjelent a Budapesti Közlöny 1870. május 3-ai számában.
b) az Országos Meteorológiai Szolgálatot létrehozó: 1/1970. (VI. 11.) OMFB számú rendelet.
(3) Módosító alapító okiratok száma és kelte:
JKH-228/1/2008.; 2009. január 13.
JKH-86/8/2009.;2009. június 15.
(4) Az OMSZ nyilvántartási száma: 039068
(5) Az OMSZ alaptevékenysége:
a) Nemzetközi kötelezettségekkel összhangban üzemelteti, fenntartja és fejleszti, a földfelszíni, magas légköri, távérzékelési meteorológiai mérő, észlelő, távközlési és adatfeldolgozó rendszert.
b) Mérések és észlelések alapján adatokat gyűjt és dolgoz fel, valamint nemzetközi megállapodásai alapján mért és észlelt adatokat nemzetközi szervezeteknek átad, azoktól átvesz, cserél [a továbbiakban együtt: meteorológiai alapadat].
c) Tárolja és archiválja a meteorológiai alapadatokat.
d) A meteorológiai alapadatokból, valamint a nemzetközi megállapodások alapján átvett adatokból, számításokból és elemzésekből további számításokat, elemzéseket és meteorológiai előrejelzéseket készít, illetve ezeket nemzetközi megállapodások alapján nemzetközi szervezeteknek átadja, azoktól átveszi, cseréli.
e) Évente jelentést készít a miniszter részére a meteorológiai folyamatokról, így különösen a szélsőséges időjárási helyzetekről, a főbb éghajlati tényezőkről.
f) Meteorológiai alapadatokat ad át, meteorológiai alapadatok alapján végzett számításokat, elemzéseket, meteorológiai előrejelzéseket nyújt a lakosság és az intézkedésre feljogosított szervek részére, így különösen
– az élet-, egészség- és vagyonvédelmi,
– a katasztrófavédelmi,
– a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, a vízkárelhárítást érintő
intézkedések meghozatalához a szélsőséges meteorológiai jelenség, folyamat okozta veszélyhelyzet, környezeti katasztrófa, illetve az ipari, nukleáris baleset megelőzése, elhárítása, bekövetkezésük esetén azok megszüntetése, felszámolása érdekében.
g) Rendszeres tájékoztatást nyújt az interneten keresztül a legfontosabb meteorológiai alapadatokról és azok alapján készített rövid, közép- és hosszú távú meteorológiai előrejelzésekről.
h) A Kormány által kijelölt első fokú szakhatóságként jár jogszabályban meghatározott repülőterek létesítésének, fejlesztésének engedélyezése iránti hatósági eljárásokban.
i) Feladatainak magas színvonalú ellátása érdekében kutató-fejlesztő tevékenységet folytat.
j) Repülésmeteorológiai szolgáltatást végez, továbbá együttműködik a Magyar Honvédséggel a meteorológiai alapadatok, valamint a meteorológiai alapadatok alapján készített számítások, elemzések, meteorológiai előrejelzések kölcsönös rendelkezésre bocsátása, a kölcsönös tájékoztatás, és az f) pont szerinti események megelőzésének és felszámolásának érdekében.
k) az irányító miniszter intézkedése alapján, külön megállapodásban rögzített finanszírozási feltételek mellett látja el
– a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központtal az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat minőségirányítási (mérőeszközök kalibrálása, összehasonlító vizsgálatok, körmérések), adatközponti, és mérőkészüléktípus-alkalmassági felülvizsgálati, a nemzetközi levegőminőségi adatszolgáltatás előkészítését, valamint a légszennyező anyagok emisszióleltárának összeállítását és vezetését, valamint
– a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően az üvegházhatású gázok leltárával és a vonatkozó nemzeti jelentésekkel kapcsolatos feladatokat.
l) Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
Alaptevékenység szakfeladatszáma és megnevezése:
Alaptevékenysége(ek) 2009. december 31-ig érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
75113-1 Országos hatáskörű szervek igazgatási tevékenysége
Alaptevékenység(ek) 2010. január 1-jétől érvényes államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
749020 Meteorológiai szolgáltatás
(6) Kiegészítő és vállalkozási tevékenység:
Az OMSZ jogosult az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésben az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából kiegészítő tevékenység végzésére.
A kiegészítő tevékenység szakfeladatszáma és megnevezése:
749020 Meteorológiai szolgáltatás
Alapfeladatainak ellátását nem veszélyeztetve kérelem alapján és ellenérték fejében alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett szolgáltató tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) azzal a feltétellel végezhet, ha a vállalkozási tevékenységből származó kiadások együttes összege nem haladja meg a ténylegesen teljesített összkiadások 10 %-át, melynek során
– az egyéni kérésnek megfelelően adatokat gyűjt, elemzéseket, számításokat készít, illetve
– a meteorológiai tevékenységgel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat nyújt.
A vállalkozási tevékenység szakfeladatszáma és megnevezése:
749050 Máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
(7) A (4) bekezdésben megjelölt feladatok forrása a költségvetési előirányzat, az előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01711600
(8) Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:
Az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (4. számú melléklet), mely a szakhatósági kijelölésről rendelkezik.
(9) Az OMSZ telephelyei:
OMSZ Központ, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.
Marczell György Főobszervatórium, 1181 Budapest, Gilice tér 39.
Siófoki Vihar-előrejelző Obszervatórium, 8600 Siófok, Vitorlás u. 17.
Regionális központok:
Észak-magyarországi Regionális Központ, 3524 Miskolc, Pattantyús Ábrahám u. 4.
Észak-alföldi Regionális Központ, 4030 Debrecen, repülőtér, Mikepércsi út.
Dél-alföldi Regionális Központ, 6700 Szeged, Bajai út 11.
Dél-dunántúli Regionális Központ, 7666 Pogány, repülőtér.
A regionális központok feladata: folyamatos meteorológiai megfigyelés, információszolgáltatás helyben és a régióban.
Meteorológiai főállomások:
Békéscsabai Meteorológiai Főállomás, 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.
Egri Meteorológiai Főállomás, 3300 Eger, Leányka út 6-8.
Győr-péri Meteorológiai Főállomás, 9099 Pér, repülőtér.
Kékestetői Meteorológiai Főállomás, 3221 Kékestető, Mátrai Állami Gyógyintézet.
Paksi Meteorológiai Főállomás, 7031 Paks, PA Zrt. déli bejáró.
Sármelléki Meteorológiai Főállomás, 8391 Sármellék, repülőtér.
Szentgotthárd-farkasfai Meteorológiai Főállomás, 9971 Szentgotthárd-Farkasfa külterület.
Szombathelyi Meteorológiai Főállomás, 9700 Szombathely, Komáromi u. 34.
A meteorológiai főállomások feladata: folyamatos meteorológiai megfigyelés.
Meteorológiai állomások:
Győri Meteorológiai Állomás, 9020 Győr, Pesti út 14.
Nagykanizsai Meteorológiai Állomás, 8800 Nagykanizsa, Camping u.
Soproni Meteorológiai Állomás, 9400 Sopron, Kuruc krt. 6.
A meteorológiai állomások feladata: a vagyonkezelésében lévő ingatlanon automata megfigyelés.
Radarállomások:
Napkori radarállomás, 4552 Napkor, Váradi kert.
Pogányvári radarállomás.
A radarállomások feladata: vagyonkezelésében lévő ingatlanon távvezérelt, automatizált radarmérés.
Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK), 1113 Budapest, Aga u. 4.
Feladata: légszennyezettség-mérő eszközök kalibrálása, engedélyeztetése, adatgyűjtés és -továbbítás.
K-pusztai mérőállomás.
Feladata: háttér-levegőszennyezettség mérése.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA
2. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az OMSZ valamennyi szervezeti egységére.
AZ OMSZ VEZETŐINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az elnök
3. § (1) AZ OMSZ élén elnök áll, aki
a) biztosítja a Szolgálat jogszerű működési rendjét, felelős a Szolgálat szakmai működéséért és gazdálkodásáért, a meteorológiai adatbázis folyamatos karbantartásáért, védelméért és biztonságos megőrzéséért, továbbá
b) a törvényben, illetve a Szolgálat jogállásáról, valamint általános feladat- és hatásköréről szóló külön jogszabályban előírtak szerint jár el a nemzetközi tárcaegyezmények kötése, az érintett nemzetközi szervezetekben való képviselet terén, illetve gondoskodik a nemzetközi szervezetek Szolgálatot érintő határozatainak végrehajtásáról.
c) közreműködik az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer tevékenységében.
(2) Az elnök személyes hatáskörben jár el
a) a Szolgálat általános irányítását és bármely irányú tevékenységének egészét,
b) a Szolgálat nemzetközi kapcsolattartását érintő átfogó jelentőségű ügyekben.
(3) Az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartoznak az OMSZ egészének működésére kiható, valamint az elnöki tevékenységet segítő feladatok, azaz:
a) a humánerőforrás tervezése;
b) jogi tevékenység;
c) belső ellenőrzési feladatok;
d) a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszer működtetése, fejlesztése, ellenőrzési nyomvonal kialakítása, kockázatelemzés készítése;
e) a nemzetközi és belföldi kapcsolatok szervezésének, adminisztrációjának ellátása, a szakmai végrehajtás segítése, ellenőrzése;
f) kommunikációs és ügyfél/partnergondozással kapcsolatos programok szervezése, koordinálása;
g) az üvegházhatású gázok leltárának összeállítása és a kapcsolódó nemzeti jelentések elkészítése;
h) a levegőkörnyezet-elemzés és -kutatás;
i) a munkavédelem és tűzvédelem;
j) az informatikai biztonság ellenőrzési feladatai;
k) a minőségügyi tevékenység.
(4) Az elnök felügyeli
a) az előrejelzési és éghajlati,
b) a gazdálkodási,
c) a távközlési és az informatikai,
d) a földfelszíni megfigyelési és távérzékelési
feladatokat.
(5) Az elnök gyakorolja mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, illetve egyéb jogszabály a hivatali szervezet vezetőjének a hatáskörébe utal.
(6) Az elnök hatáskörét, vagy hatáskörének egy részét – az utólagos beszámolási kötelezettség fenntartása mellett – átruházhatja, kivéve azokat a hatásköröket, amelyekben az intézkedési jogosultságot jogszabály vagy a felügyeletet ellátó miniszter (a továbbiakban a miniszter) utasítása kizárólagosan a személyes hatáskörébe utal.
(7) Az elnök az ügydöntői és intézkedési jogkört, az OMSZ-t érintő bármely ügyben, az ügy bármely szakaszában magához vonhatja; bármely szervezeti egység vezetőjét vagy munkatársát – az SZMSZ-ben meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti az általa megjelölt feladat elvégzésére, továbbá – a jogszabályok keretei között – az ügy intézésének módjára is utasítást adhat.
Az elnökhelyettesek és a helyettesítés rendje
4. § (1) Az elnökhelyettesek helyettesítési jogköre:
a) a szakmai elnökhelyettes az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén szakmai kérdésekben teljes jogkörrel helyettesíti;
b) a gazdasági elnökhelyettes a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében helyettesíti az elnököt.
(2) Az elnökhelyettesek az elnöki hatáskörben történő döntéseikről a visszatérő elnököt írásban tájékoztatják.
(3) A szakmai és a gazdasági elnökhelyettes egyidejűleg főosztályvezetőként ellátja az alárendelt főosztály felügyeletét.
A szakmai elnökhelyettes
5. § (1) Az Előrejelzési és Éghajlati Főosztályt felügyeli és irányítja, amelyhez tartozó fő szakmai feladatok:
a) időjárás-előrejelzések készítése és szolgáltatása;
b) repülésmeteorológiai előrejelzések és időjárás-veszélyjelzések készítése és szolgáltatása;
c) éghajlati adatok kezelése, éghajlati feldolgozások és az ahhoz tartozó kutató-fejlesztő tevékenység;
d) numerikus modellfejlesztés és éghajlat-dinamika.
(2) A szakmai elnökhelyettest távollétében a főosztályt érintő ügyekben az általa írásban megbízott osztályvezető helyettesíti.
A gazdasági elnökhelyettes
6. § (1) A Gazdasági Főosztályt felügyeli és irányítja, amelyhez tartozó fő szakmai feladatok:
a) a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli, illetmény-számfejtési, munkaügyi feladatok;
b) éves költségvetési terv, éves, féléves költségvetési beszámoló készítése;
c) az OMSZ-re vonatkozó adók, járulékok nyilvántartásának vezetése, bevallása;
d) beruházási és felújítási feladatok koordinálása, esetenkénti bonyolítása;
e) adatszolgáltatás nyújtása az illetékes állami és közigazgatási szerveknek.
(2) A gazdasági elnökhelyettest távollétében a főosztályt érintő ügyekben az írásban megbízott osztályvezető helyettesíti.
A főosztályvezető
7. § (1) A főosztályvezető irányítja, szervezi és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály tevékenységét; intézkedik a főosztály feladatkörébe tartozó, valamint a személyes hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) Felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatásért, a főosztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők megtartásáért.
(3) Megilleti az intézkedés joga a felügyelete alatt álló főosztály feladatkörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik az elnök, illetve az elnökhelyettesek hatáskörébe.
(4) Intézkedést köteles kezdeményezni az irányítását ellátó vezetőnél a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén.
(5) Felelős az általa irányított szervezeti egységek munkatársai munkaköri leírásának elkészítéséért.
(6) A főosztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa írásban megbízott osztályvezető helyettesíti.
Az osztályvezető
8. § (1) Az osztályvezető vezeti a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak, illetőleg a főosztályvezető, vagy felettes vezetőjének utasítása szerint osztályának munkáját.
(2) Intézkedik az osztály ügykörébe tartozó feladatok folyamatos végrehajtása érdekében, munkakapcsolatot tart az osztály ügykörének megfelelő tevékenységet végző szervekkel.
(3) Felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért.
(4) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a főosztályvezető (illetve felettes vezetője) által írásban megbízott másik osztályvezető, vagy az osztályvezető által kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
AZ OMSZ NEM VEZETŐ BEOSZTÁSÚ MUNKATÁRSAINAK FELADATKÖRE
Az ügyintéző
9. § (1) Az osztályvezető az ügyeket általában az ügydöntő köztisztviselőre (a továbbiakban: ügyintéző) megállapított munkaköri leírásnak megfelelően adja ki (szignálja), de irányítási területén ettől eltérhet.
a) az ügyintéző ellátja a munkaköri leírásában szereplő, valamint azokat a munkakörével összefüggő feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízta.
b) feladatait a jogszabályokban és a szakmai követelményeknek megfelelően, határidőben kell teljesítenie.
c) jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni munkavégzését akadályozó körülmény esetén vezetőjénél.
(2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a munkaköri leírásában megjelölt, ennek hiányában a közvetlen felettese által kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.
Az ügykezelő
10. § Az ügykezelő, a munkaköri leírásában megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és megtartásával végzi.
A munkajogviszonyban foglalkoztatott munkatársak
11. § A munkajogviszonyban foglalkoztatott munkatársakra a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók, különös tekintettel a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekre.
MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA
12. § A munkáltatói jogok gyakorlására a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a Munka Törvénykönyvéről szóló – többször módosított – 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt.), az OMSZ közszolgálati szabályzata , illetve külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
AZ ÜGYINTÉZÉS FŐBB SZABÁLYAI
Tájékoztatási felelősség
13. § (1) Az OMSZ bármely vezetője köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához szükséges tényekről, elvekről és döntésekről.
(2) A munkatársak haladéktalanul kötelesek tájékoztatni vezetőjüket, amennyiben munkájuk során szakmai vagy közéleti szempontból érzékeny ügyben érkezik hozzájuk megkeresés, illetve ilyen ügyben intézkedést kell tenniük.
(3) A közvélemény hírközlő eszközök és szervek útján történő tájékoztatását az elnök irányítja.
(4) A szakmai kérdésekben való nyilatkozattétel, illetőleg sajtószereplés rendjét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vonatkozó utasítása, valamint az OMSZ Kommunikációs Szabályzata határozza meg.
(5) A nyilatkozó felelős nyilatkozata tartalmáért és színvonaláért.
Felelősség az ügyintézés színvonaláért és az ügyintézési határidők megtartásáért
14. § (1) A megbízott vezető vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, minőségbiztosítási előírások, a belső szabályzatokban előírt általános előírások megtartásával, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve, az előírt határidőben a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) Az ügyintézés színvonaláért és a határidők megtartásáért az ügy elintézésével megbízott személy jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik.
(3) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.
A kiadmányozás rendje
15. § (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként, az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat tervezetének kiadásáról (kiadmányozás), vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről.
(2) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai, vagy célszerűségi szempontoknak megfelelő kidolgozásáért, valamint a határidőben való előterjesztéséért az ügyintéző a felelős.
(3) Az ügy megfelelő elintézéséért az a vezető felelős, aki a tervezetet felülvizsgálja, és azt kiadmányozza, vagy aláírásával látja el, és kiadmányozásra az arra jogosulthoz terjeszti elő.
(4) Az ügyirat elküldését végző ügyintéző vagy ügykezelő felelős azért, hogy csak kiadmányozott ügyirat kerüljön elküldésre.
(5) Kiadmányozásra jogosultak:
a) Az elnök kiadmányozza az elnöki utasítást.
b) Az elnök, illetve távolléte vagy akadályoztatása esetén, a helyettesítés rendjének megfelelő feltételek szerint, a szakmai elnökhelyettes kiadmányozza
ba) a felettes szervekhez eljuttatandó előterjesztést (jelentést),
bb) az Országgyűlés és bizottságai, a Kormány és bizottságai, a miniszterelnök, a pártok, a társadalmi szervezetek (egyesületek), valamint az érdek-képviseleti szervek részére készített (vezetői jogköréből adódó) okiratot.
c) Az elnökhelyettesek és a főosztályvezetők kiadmányozzák a vezetésük alatt álló főosztály ügykörébe tartozó valamennyi, továbbá az elnök által hatáskörükbe utalt ügyben keletkezett iratokat.
d) Az osztályvezető kiadmányozza a felügyeletet gyakorló vezető által hatáskörébe utalt ügyben keletkezett iratokat.
AZ OMSZ KÉPVISELETE
16. § (1) Az OMSZ vagy egyéb állami szerv és társadalmi szervezet rendezvényein az OMSZ-t az elnök képviseli, e hatáskörét azonban átruházhatja.
(2) A képviselő felhatalmazása körében, illetve a beosztásából eredő hatáskörében nyilváníthat véleményt.
(3) A rendezvényen kialakult álláspontról, valamint a Szolgálat képviseletében nyilvánított állásfoglalásról az illetékes vezetőt tájékoztatni kell.
(4) Az OMSZ képviseletéhez a más szerv által létesített bizottságban, az elnök utólagos hozzájárulása szükséges.
AZ OMSZ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, AZ EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEK LÉTSZÁMKERETE
ÉS FELADATAI
ÉS FELADATAI
17. § (1) Az OMSZ tevékenységét a következő szervezeti tagozódásban látja el:
a) Elnökség és az elnök alá rendelt osztályok
b) Megfigyelési Főosztály
c) Távközlési és Informatikai Főosztály
d) Előrejelzési és Éghajlati Főosztály
e) Gazdasági Főosztály
(2) Az OMSZ engedélyezett összlétszáma 224 fő, ebből az egyes szervezeti egységek engedélyezett létszáma
a) Elnökség és az elnök alá rendelt osztályok: 32 fő
b) Megfigyelési Főosztály: 71 fő
c) Távközlési és Informatikai Főosztály: 31 fő
d) Előrejelzési és Éghajlati Főosztály: 74 fő
e) Gazdasági Főosztály: 16 fő
AZ ELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Az elnökség
18. § (1) Az elnökség segíti az elnököt
a) a FEUVE-rendszer, ellenőrzési nyomvonal és kockázatkezelés kialakításában, működtetésében, fejlesztésében;
b) a napi operatív tevékenysége ellátásában.
(2) Közvetlenül az elnök alá rendelt belső ellenőr útján ellátja a belső ellenőrzési feladatokat.
Ellátja továbbá
a) az adatvédelmi, titokvédelmi és jogi feladatokat;
b) a minőségirányítási rendszer felügyeletét, a folyamatos működtetéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a belső auditori rendszer irányítását;
c) a munkavédelmi és a tűzvédelmi, továbbá
d) a humánerőforrás-tervezési feladatokat.
19. § (1) Az elnök alá közvetlenül alárendelt osztályok:
a) Üvegházhatás-nyilvántartási Osztály,
b) Nemzetközi Kapcsolatok Osztály,
c) Levegőkörnyezet-elemző Osztály,
d) Ügyfélkapcsolati és Kommunikációs Osztály.
(2) Az elnökhöz közvetlenül tartozó szakmai egységek feladatköre:
a) az üvegházhatású gázok leltárának összeállítása és a kapcsolódó nemzeti jelentések elkészítése;
b) levegőkörnyezet-elemzés és -kutatás, ezen belül
ba) a Szolgálat levegőkémiai adatbázisának archiválása és karbantartása;
bb) a hazai és nemzetközi (WMO és ENSZ EGB EMEP) elvárásokkal összhangban a hazai háttérszennyezettség-mérő hálózat és az analitikai laboratórium üzemeltetése;
bc) a hazai és nemzetközi adatközpontoknak közvetlen adatszolgáltatás végzése;
bd) különböző tér- és időskálákon légköri terjedési és diszperziós modellezési feladatok végzése;
be) a fenti tevékenységekhez kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenység ellátása;
c) a kommunikációs, marketing- és PR-feladatok ellátása;
d) a szakmai tervek, összehangolása és értékelése, stratégiai tervek készítése;
e) a K+F tevékenység jelentések, kimutatások készítése;
f) teljes intézményi szintű pályázatos koordináció;
g) a nemzetközi ügyek koordinálása;
h) a szakmai könyv- és folyóirattár működtetése;
i) a pályázatos és szerződéses irattár, valamint az általános és titkos irattár működtetése.
A Gazdasági Főosztály feladatköre
20. § A Gazdasági Főosztály:
a) elkészíti az éves költségvetési tervet, az éves, valamint féléves költségvetési beszámolót, negyedéves mérleget, továbbá az előírt adatszolgáltatásokat;
b) működteti és bonyolítja a pénzügyi tevékenységet, a hatályos jogszabályok alapján a számviteli rendszert;
c) végzi:
ca) az előirányzat-felhasználással és előirányzat-módosítással kapcsolatos feladatokat;
cb) a pályázatok pénzügyi koordinálását; nyilvántartását;
cc) a OMSZ-re vonatkozó adók , járulékok nyilvántartásának vezetését, bevallását;
cd) az OMSZ állami és üzleti tevékenységének közgazdasági elemzését;
ce) az OMSZ vagyongazdálkodási feladatait;
d) ellátja az illetmény-számfejtési, közszolgálati- munkaügyi feladatokat;
e) működteti a központi iktatást;
f) koordinálja és esetenként végzi a felújítási és beruházási feladatokat;
g) működteti és üzemelteti a központi épületet;
h) kapcsolatot tart az illetékes közigazgatási szervekkel.
A Távközlési és Informatikai Főosztály feladatköre
21. § A Távközlési és Informatikai Főosztály:
a) biztosítja a Szolgálat működéséhez szükséges informatikai és távközlési rendszer mindenkori üzemképességét és biztonságát, a szakmai részlegek munkájához szükséges adatok és információk rendelkezésre állását, az OMSZ-produktumok és megfigyelési adatok célba juttatását, közzétételét;
b) gondoskodik a meteorológiai adatbázis fejlesztéséről, azaz a meteorológiai adatok, produktumok fogadásáról, biztonságos tárolásáról, ellenőrzéséről, valamint az adatok, információk hozzáféréséről;
c) fejleszti a hazai és nemzetközi előírások, valamint a felhasználói igények figyelembevételével fejleszti a távközlési és informatikai komplexum hardver-, szoftverrendszerét;
d) üzemelteti és a hatályos informatikai stratégiának megfelelően, fejleszti az OMSZ IT-biztonsági rendszerét;
e) bonyolítja a fenntartással és fejlesztéssel összefüggő beszerzéseket, gondoskodik a működés során felmerülő hibák javításáról.
A Megfigyelési Főosztály feladatköre
22. § A Megfigyelési Főosztály:
a) hagyományos eszközökkel földfelszíni méréseket végez (elsősorban az éghajlati megfigyelő hálózat és a csapadékmérő hálózat állomásain);
b) automatizált földfelszíni meteorológiai megfigyeléseket és méréseket folytat;
c) légkörfizikai megfigyeléseket és méréseket végez;
d) repülésmeteorológiai megfigyeléseket végez, és adatszolgáltatást nyújt;
e) üzemelteti az OMSZ Műszerkalibráló Laboratóriumát, elvégzi a mérőeszközök előírás szerinti karbantartását, kalibrálását;
f) szervezi az észlelők által végzett tevékenységeket, ellátja őket segédanyagokkal, ellenőrzi tevékenységüket, valamint szakmai továbbképzésükről gondoskodik;
g) ellátja a megfigyelő hálózat fejlesztésével és átalakításával kapcsolatos teendőket;
h) fenntartja a regionális információszolgáltató központokat;
i) ellátja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányításának operatív feladatait, az OLM minőségellenőrzését (mérőeszközök kalibrálása, összehasonlító vizsgálatok, körmérések);
j) végzi az OLM adatainak gyűjtését, végleges érvényesítését, feldolgozását és értékelését, valamint a hazai és nemzetközi adatszolgáltatást;
k) végzi a levegőtisztaság-védelmi mérőkészülékek típusalkalmassági felülvizsgálatát jogszabályi követelmények szerint;
l) rádióelektronikai eszközökkel méréseket, megfigyeléseket végez (rádiószondázó berendezés, meteorológiai radar, villámdetektáló rendszer, windprofiler, SODAR);
m) üzemelteti az MSG-, NOAA- és METOP-műholdvevőket, értékeli és elemzi a vett adatokat;
n) a távérzékelési feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési tevékenységet lát el.
Az Előrejelzési és Éghajlati Főosztály feladatköre
23. § Az Előrejelzési és Éghajlati Főosztály feladata
a) a különböző távra szóló időjárási előrejelzések készítése;
b) a polgári repülés számára repülésmeteorológiai előrejelzések és veszélyjelzések biztosítása;
c) a vihar-előrejelzés ellátása,
d) a siófoki meteorológiai főállomás feladatainak ellátása;
e) hidrológiai célú előrejelzések és veszélyjelzések készítése;
f) speciális előrejelzések és veszélyjelzések kiadása ipari balesetek, természeti katasztrófák esetén;
g) nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos előrejelzések készítése;
h) az operatív előrejelző gyakorlatban használt megjelenítő és interpretációs rendszerek kidolgozása és fenntartása;
i) az ultrarövid-távú (nowcasting-típusú) előrejelzések korlátos tartományú modellezési hátterének megteremtése;
j) a rövid távú (1–2 nap) nagy felbontású korlátos tartományú numerikus előrejelző modellek fenntartása, fejlesztése és alkalmazása;
k) a középtávú (2–10 nap) előrejelzési modellproduktumok feldolgozása;
l) a havi és évszakos előrejelzések megalapozása;
m) regionális klímamodellek fejlesztése;
n) az alkalmazott modellek és a kiadott előrejelzések objektív és szubjektív verifikációja;
o) a rendelkezésre álló modellek speciális dinamikai és statisztikai alapú utófeldolgozása;
p) éghajlati elemzések, feldolgozások, adatszolgáltatások biztosítása;
q) az adatarchívum fenntartása, az éghajlati adatok ellenőrzése, az éghajlati adatok rögzítése;
r) szakhatósági állásfoglalások, vélemények, engedélyek kiadása;
s) az éghajlat regionális előrejelzésével kapcsolatos módszertani háttér biztosítása;
t) statisztikai és dinamikai vizsgálatok végzése a globális éghajlatváltozás hazai sajátosságainak pontosítása érdekében;
u) műholdas adatok (METEOSAT, NOAA) elemzése, értékelése, fejlesztési és kapcsolattartási feladatok végzése;
v) szerződések keretében az OMSZ állami feladatain felül jelentkező alaptevékenységébe tartozó előrejelzési és éghajlati szolgáltató tevékenység végzése.
Az OMSZ tanácsadói és koordinációs értekezletei
A vezetői értekezlet
24. § (1) A vezetői értekezlet az OMSZ munkaértekezlete; az OMSZ feladatkörébe tartozó jelentősebb, időszerű feladatok és intézkedések megtárgyalására, a koordinált és egységes álláspont kialakítására, a vezetők sokoldalú és kölcsönös tájékoztatására, valamint a szervezeti egységek tevékenységének folyamatos összehangolására szolgáló munkaszerv.
(2) Tagjai az OMSZ vezetői, a jogtanácsos, a belső ellenőr, a személyügyi és titkársági referens, a minőségügyi vezető, a munkavédelmi és tűzvédelmi vezető, valamint a Szolgálatnál működő szakszervezetek vezetői. Az elnök az értekezletre más személyeket is meghívhat.
(3) Üléseit szükség szerint, rendszerint havonta tartja.
(4) A működtetésével kapcsolatos titkári teendőket a jogtanácsos látja el.
A Tudományos Tanács
25. § (1) Az elnök tevékenységét tudományos kérdésekben a Tudományos Tanács (TUTA) segíti:
a) igény szerint véleményezi a meteorológiát érintő tudományos kérdéseket;
b) értékeli a Szolgálat és munkatársainak tudományos tevékenységét;
c) szorgalmazza és elősegíti tudományos fokozat megszerzését;
d) koordinálja a hatáskörébe tartozó tudományos célú hazai és nemzetközi rendezvényeken való részvételt.
(2) Elnökét és tagjait az OMSZ elnöke nevezi ki, illetve menti fel. Ülésére külső szakértők is meghívhatók.
(3) Üléseit szükség szerint tartja.
Az Érdekegyeztető Fórum
26. § (1) Az OMSZ-nél a munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére az OMSZ Érdekegyeztető Fóruma szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben az elnök és az OMSZ-nél működő szakszervezetek választott tisztségviselői vesznek részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) Az elnök köteles kikérni a szakszervezet véleményét a köztisztviselők és munkajogviszonyban állók munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozási tárgykörökben kiadásra kerülő szabályzatokról.
(3) A szakszervezet tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;
b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról;
c) a belső megállapodások megtartásáról.
(4) A szakszervezet javaslatot tehet:
a) a köztisztviselőket és munkajogviszonyban állókat érintő intézkedésekre;
b) a köztisztviselőket és munkajogviszonyban állókat érintő belső szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a köztisztviselőket és munkajogviszonyban állókat érintő belső szabályozási tárgykörökre.
Az OMSZ belső ellenőrzése
27. § (1) Az OMSZ belső ellenőrzésének rendjét a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Belső Ellenőrzési Kézikönyvének kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 2.) OMSZ utasítás határozza meg.
(2) A belső ellenőrzési feladatokat az elnök által közvetlenül irányított belső ellenőr látja el.
1. számú függelék
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. alapján
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. alapján
valamennyi főosztályvezető (ötévenként),
valamennyi osztályvezető (ötévenként),
munkaköri leírás alapján a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosító munkakörök (kétévenként),
munkaköri leírás alapján közbeszerzési eljárásban közreműködő munkaköre (évenként),
munkaköri leírás alapján pályázatiprojekt-vezetői feladatot betöltő munkaköre (kétévenként ).
Vagyonnyilatkozatot kell tenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka-, vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, illetve megszűnését követő 30 napon belül.
Amennyiben a kötelezettségre egyidejűleg több szempontból is sor kell hogy kerüljön, a szigorúbb szabályozás az irányadó.
2. számú függelék
Szabálytalanságkezelési Szabályzat
I. Bevezetés
1. A szabálytalanságok fogalma
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.
A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében az egyes műveletekben fordulhat elő.
Alapesetei lehetnek:
– a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),
– a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).2
A szabálytalanság lehet továbbá
– egyedi,
– rendszeresen ismétlődő.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy:
– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok megtartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,
– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket a szabálytalanság képviselt.
A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
– hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés),
– keretet biztosítson ahhoz, hogy az előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen,
– a szabálytalansággal érintett területeken szerzett tapasztalatok beépítésre kerüljenek a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (a továbbiakban: FEUVE) rendszerbe.
A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire, vagy szabálytalansági felelősre, illetve egyes esetekben akár szabálytalansági felelős csoportra ruházhat át. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos hatásköröket a költségvetési szerv vezetője az SZMSZ mellékletében jelzett utasításban leírtak szerint ruházhatja át.
2. A szabálytalanságok megelőzése
Szabálytalanság elkövetéséhez alapvetően szervezeti (nem megfelelő eljárások, kontrollok) és személyi (felkészültség, tapasztalat hiánya, alacsony elismertség) tényezők vezethetnek. A FEUVE-nek folyamatosan vizsgálnia kell a szabálytalanságok feltételrendszerének alakulását, valamint a megelőzés érdekében a szabálytalanság kivizsgálásakor is ki kell térni a feltételrendszer elemzésére.
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége.
Az Áht. szerint a költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.
Az Áht.-ben meghatározott kötelezettség a költségvetési szerv vezetőjének feladata, amely a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szervek munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
A szabályzatokat az elnöki utasítások tartalmazzák.
Amennyiben van szabálytalansági felelős, ő a tudomására jutott információk alapján javaslatot dolgoz ki a költségvetési szerv vezetője részére a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében.
II. A szabálytalanságkezelési eljárás
Az eljárásrend kialakításakor alapvető követelmény az, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt szakmai és gazdálkodási szabálytalanságok megelőzéséért, feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, a felelősségre vonásért, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért.
1. A szabálytalanságok észlelése
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkatárs és a vezető részéről egyaránt. Ezen kívül az észlelés származhat mind a belső, mind a külső ellenőrzéstől, valamint egyéb külső személytől is.
A szabálytalanság gyanújának szervezeten belüli észlelése esetén a szabálytalanság gyanúját alátámasztó adatok, bizonylatok, információk csatolása a tájékoztatás kötelező eleme.
Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős szervezeti egységet. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni.
– A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot
A) Amennyiben van szabálytalansági felelős, őt kell értesíteni először. A szabálytalansági felelős megküldi a tájékoztatást a szervezeti egység vezetőjének a kapcsolódó dokumentumokkal, és csatolja az ügyre vonatkozó véleményét, javaslatot téve annak kivizsgálására vagy a vizsgálat mellőzésére.
B)
a) Amennyiben nincs szabálytalansági felelős, a szabálytalanságot észlelő munkatárs köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a költségvetési szerv vezetőjét kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)
b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét.
c) Valamennyi felettes és a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén közvetlenül a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni.
A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy:
– mi a szabálytalanság pontos tartalma;
– milyen normától való eltérésről van szó;
– elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot;
– a szabálytalanság mely területet érinti;
– van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta stb.);
– a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel;
– korrigálható-e a szabálytalanság;
– pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések;
– amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.
Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontrolltevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága; emberi mulasztás; rendszerhiba; előírások be nem tartása stb.
– A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot
A költségvetési szerv vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat-, hatáskör- és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
– A költségvetési szerv belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője az általa éves bontásban vezetett nyilvántartás segítségével követi nyomon.
Egy szabálytalanság belső ellenőrzés által történő feltárásakor külön kell vizsgálni az alábbiakat:
– miért nem tárta fel a FEUVE-rendszer a szabálytalanságot és az azt lehetővé tevő tényezőket;
– amennyiben a FEUVE-rendszer feltárta a szabálytalanságot vagy az azt lehetővé tevő tényezőket, az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez, illetve a káros következmények csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;
– ha a szükséges intézkedéseket megtette a vezető, miért nem érte el a kívánt hatást;
– volt-e korábban olyan vizsgálat, amelynek fel kellett volna tárnia a szabálytalanságot.
– Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni.
– Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot
Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél, társszervezet vagy ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, a szervezeti egység vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.
2. A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása
A költségvetési szerv vezetője dönt a szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról, valamint szükség esetén a szakértői csoport tagjairól.
A költségvetési szerv vezetője illetékesség vagy hatáskör hiányában dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezet részére történő átadásáról.
A költségvetési szerv vezetője a vizsgálatban való részvételre munkatársakat kérhet fel. A döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében bizottság hozható létre a szervezet folyamatait jól ismerő vezetőkből vagy szakértőkből. Indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A szakértő írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bizottság munkájában való részvétele nem ütközik összeférhetetlenségi akadályba.
A jogkövetkezményekről való döntés nem kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a szervezeti egység vezetőjének, a többi esetben az intézmény vezetőjének kötelezettsége.
A szabálytalansági felelős a döntések meghozatalában nem vehet részt.
A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartamát a belső szabályzatban rögzíteni kell. Amennyiben a rendelkezésre álló határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot folytatónak ezt a tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az intézmény vezetője felé.
A vizsgálat eredménye lehet:
– annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság, valamint a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság stb.),
– szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés,
– további vizsgálat elrendelése – erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
A vizsgálatot folytatók intézkedési javaslatot dolgoznak ki a költségvetési szerv vezetője számára a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében.
3. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása
A költségvetési szerv vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Az intézkedések végrehajtására határidőt kell szabni.
Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
Kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a minősítésre vonatkozó végső döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a belső szabályozástól függően az egyes területi egységeknél munkáltatói joggal felruházott vezetők hatáskörébe tartozik.
Az 1. számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.
Intézményen belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az érintett szervezeti egység vezetője valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt korlátlan mértékben csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség.
Az intézmény vezetőjének mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények:
– kártérítési eljárás,
– fegyelmi eljárás,
– szabálysértési eljárás,
– pénzbeli juttatások további felfüggesztése – ha a belső szabályozók másként nem rendelkeznek.
A mérlegelési jogkör a belső szabályzatban az érintett területi egység vezetőjére, pénzbeli juttatás felfüggesztése esetén a szervezeti egység vezetőjére átruházható.
4. A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján beazonosítja a további „szabálytalanság-lehetőségeket” (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást;
– értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát.
Az intézkedést elrendelő vezető, illetve a szabálytalansági felelős is köteles nyomon követni a végrehajtást.
Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében. A szabálytalanság korrigálása esetén nincs további teendő. A szabálytalanság fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni.
5. A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
– gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről;
– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII., valamint a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet VIII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.
A nyilvántartás a tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés alapjául is szolgáló információkat tartalmazza:
– a szabálytalanság típusát (büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó),
– a szabálytalanság rövid leírását,
– a kapcsolódó lezárult eljárás eredményét,
– az érintettek számát, beosztását,
– az esetleges kár mértékét,
– a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását.
6. Jelentési kötelezettségek
A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie (a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet [(Ber.) 29. §].
A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról [Ber. 31. § (3) bekezdés, bb) pont].
A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján is intézkedési tervet kell készítenie az ellenőrzött szervnek és tájékoztatnia kell a költségvetési szerv vezetőjét.
A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője évente beszámolót készít.
III. A költségvetési szerv szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrendjének kialakítása
A jelen eljárásrend kiadmányozása mellett a költségvetési szerv vezetője dönthet úgy is, hogy:
– szakértői csoport értékelje a költségvetési szerv működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 53. § (2) bekezdésében leírt fegyelmi tanáccsal kapcsolatos előírásokkal azonos módon szabályozza,
– szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére, jelentésére, nyilvántartására és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket.
A szabálytalanságkezelés szervezeti struktúrában való elhelyezése szempontjából fontos, hogy olyan szintre kell telepíteni a munkakört, hogy a szervezet legfelső vezetőjén kívül más ne befolyásolhassa az általa vizsgált és kezelt ügyekről alkotott objektív bizonyítékokon alapuló véleményét. A szervezet méretére és anyagi forrásaira tekintettel kell eldönteni, hogy milyen formában működjön a szabálytalanságkezelési feladatok ellátása.
A szervezet vezetője köteles biztosítani a szakértői csoport, illetve a szabálytalansági felelős munkavégzéséhez szükséges feltételeket.
Szabálytalansági felelős csak főállású, határozatlan idejű jogviszony keretében láthatja el feladatát, de nem szükséges, hogy kizárólag szabálytalanságok kezelésével foglalkozzon. Belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy nem jelölhető ki szabálytalansági felelősnek.
Az általános, a költségvetési szerv egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői kötelesek a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, a nyilvántartás és jelentés folyamatait is szabályozni.
A szabálytalanságok megelőzésében hatékony segítséget nyújtanak a különféle minőségbiztosítási rendszerek.
A 2. számú melléklet néhány példát ad a szabálytalanságok fajtáira.
1. számú melléklet a 2. számú függelékhez
Egyes eljárások
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
2. számú melléklet a 2. számú függelékhez
Néhány példa a szabálytalanságfajtákra
(nem taxatív, példajellegű felsorolás)
Szabálytalanság fajtája |
Példa a szabálytalanságfajtára |
|---|---|
Szabályozottságbeli |
– az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása; |
Lebonyolítással kapcsolatos |
– a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása; |
Pénzügyi |
– pénztárban jelentkező pénztárhiány, |
Számviteli |
– a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása; |
Irányítási-vezetési |
– az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük; |
Informatikai |
– az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása; |
Dokumentációs, nyilvántartásbeli |
– nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció; |
Adminisztratív jellegű |
– számszaki hibák; |
Közbeszerzéssel kapcsolatos |
– a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése; |
Ellenőrzéssel összefüggő |
– a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása; |
Monitoringgal összefüggő |
– kötelező monitoringtevékenységek elhanyagolása; |
Összeférhetetlenséggel kapcsolatos |
– az összeférhetetlenségi szabályok megsértése; |
Titoktartással kapcsolatos |
– az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése; |
Tájékoztatással kapcsolatos |
– szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása; |
3. számú függelék3
A kockázatkezelésről a 16/2008. (VII. 10.) OMSZ utasítás rendelkezik.
A Szolgálat nevében feladatainak ellátása során fizetési, vagy más teljesítési kötelezettség vállalását (a továbbiakban: kötelezettségvállalást), az utalványozásra, valamint a szerződéskötésekre vonatkozó előírásokat, a kötelezettségvállalás, utalványozás, valamint a szerződéskötés rendjéről szóló mindenkori OMSZ utasítás szabályozza.
Szakmai cím adományozása
– Az elnök a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 30/A. § felhatalmazása alapján az abban foglalt feltételek mellett, szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat.
– Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a Szolgálat felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának (egészre kerekített) 20%-át.
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök
Az OMSZ nem állapít meg képzettségi pótlékot, ezért arra jogosító munkaköröket sem határoz meg.
Az OMSz szervezeti felépítése
1
Az utasítást a 12/2011. (VII. 8.) VM utasítás 2. pontja hatályon kívül helyezte 2011. július 8. napjával.
2
Tekintettel arra, hogy a szándékosság kérdése az adott eljárások lefolytatása során, a megfelelő szankciók kiszabásakor kerül értékelésre, jelen útmutató nem foglalkozik ezzel a megkülönböztetéssel, a szabálytalanságokat ezen a téren azonos alapon kezeli.
3
A 3. számú függelék a 7/2010. (IV. 9.) KvVM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás