2009. évi CLII. törvény
2009. évi CLII. törvény
az egyszerűsített foglalkoztatásról1
1. § (1) E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)
a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,
b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,
c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy
d) alkalmi munkára.
(2) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,
4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
6. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,
7. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
8. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
3. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az 1. melléklet szerinti tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a 12. §-ban foglalt rendelkezéseket – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3) Növénytermesztési idénymunka esetében az 1. mellékletben szereplő munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
(4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
(5) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
(6) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
(7) Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató – kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában – az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról a 2. melléklet szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.
4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)–(7) bekezdését,
b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83–83/A. §-át,
c) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84–84/A. §-át,
d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A–86/E. §-át,
e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105–106/B. §-át,
f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
i) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint
l) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezetét.
(3) Háztartási munka esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,
c) a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)–(8) bekezdését és 76/A–76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető,
d) nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A–85/B. §-a,
e) nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését,
f) nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,
g) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143–143/A. §-a,
h) nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170–170/D. §-a.
(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137–140. §-át,
b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,
c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
(5) Ha e törvény szerint jelenléti ívet kell vezetni, a jelenléti ív szabályszerű kitöltésével a munkáltatónak az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.
5. § (1) Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag
a) mezőgazdasági idénymunka, valamint
b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka
keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi
a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint
b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
6. § Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
7. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre
a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
b) a 2. § 2–4. pontjában meghatározott idénymunka esetén
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8–10. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
b) a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
9. § (1) Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt szabályok, illetve a 8. § (1)–(2) bekezdés alkalmazása helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Az évi tízezer órás munkaidőt meghaladó foglalkoztatásra teljes egészében a 7. § (1) bekezdésében, illetve a 8. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közteherelőleg választásának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, a termőterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével.
(3) A közteherelőleg alapját a munkáltató által meghatározott termőterületre eső, a külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, illetve – ha a munkavállalót megilleti – garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap tizenkét százaléka.
(4) A befizetett közteherelőleg és a 7. § (1) bekezdés, illetve a 8. § (1) bekezdés alapján ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejűleg – amennyiben külön jogszabály szerint igazolja, hogy a munka elvégzésére elháríthatatlan külső ok miatt nem került sor – visszaigényelheti, vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti. Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelő köztartozás levonása után fennmaradó részét a bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjától számított harminc napon belül utalja vissza.
10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Ellátásra való jogosultság
11. § (1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján
a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
(2) A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
(3) A 8. § (3) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
Bejelentési és bevallási szabályok
12. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti
a) a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,
b) a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,
c) ha a munkavállaló a 2. § 8. pontjában meghatározott tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt, amennyiben ezt a tényt a munkáltatónak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendeletének 11., valamint 12. cikke alapján kiadott, illetve az egyezmény alapján kiállított igazolással a munkáltató előtt igazolta,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony 1. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,
e) a munkavégzés helyét.
(2) A bejelentést a munkáltató választása szerint
a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,
b)2 mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet,
c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti telefonon történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő személy azonosítását követően. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és TAJ-számát. A központi ügyfélszolgálat a bejelentésről az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint hangfelvételt készít, amelynek tényéről a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. A központi ügyfélszolgálat a bejelentő által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos időpontját az ügyfélvonalon történő bejelentéssel egyidejűleg számítógépen rögzíti, továbbá az adatfelvétel regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a hangfelvételt az adatok számítógépen való rögzítését követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott feladatai ellátása során az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot megismerheti és kezelheti.
(4) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – az Art. általános szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az Art. 23. §-ától eltérően, az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is.
(5) Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)–(6) bekezdéseinek és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának rendelkezései szerint továbbítja.
(6) Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie.
13. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén – az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével – a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.
14. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a közteher-fizetési kötelezettséget, a 7. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó egyszerűsített foglalkoztatás esetén a járulék- (tagdíj-) és adóelőleg-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
(2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher, a 9. § (3) bekezdése alapján befizetett közteherelőleg, illetve a 9. § (4) bekezdése alapján befizetett közteherkülönbözet összegéből
a) magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b) 21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának,
c) 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és
d) 6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak
utal át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul kell teljesíteni.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a törvény 2010. április 1-jén lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény
a) 24. §-ának (1) és (2), valamint (4)–(7) bekezdése 2010. január 1-jén,
b) 23. §-ának (1) bekezdése 2010. január 2-án,
c)3 12. § (2) bekezdésének b) pontja 2010. július 1-jén
lép hatályba.
(3)4 E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 18/A. §-ának (2) bekezdése,
c) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. törvény),
d) a Tbj. 45. §-ának (3) bekezdéséből az „alkalmi munkavállaló az első alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásától,” szövegrész,
e) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 78. §-a és az azt megelőző alcím, 87. §-ának (15) és (16) bekezdése, valamint 21. számú melléklete,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 32. §-a, valamint az azt megelőző alcím, 39. §-ának (7) bekezdése, 8. számú melléklete,
g) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 123. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint 23. számú melléklete,
h) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 21. §-a és az azt megelőző alcím, valamint 4. számú melléklete, továbbá
i) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 418. §-a.
(4) A (3) bekezdés, valamint e törvény 18–26. §-a 2011. január 1-jén hatályát veszti.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, telefonon a központi ügyfélszolgálathoz bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történő átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit5
b) a mobil rádiótelefonon teljesíthető bejelentéshez használt alkalmazással összefüggő azonosítást az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának technikai feltételeit
c) a növénytermesztési idénymunka céljára létrehozott munkaviszony vonatkozásában a növénytermesztési termékeket, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükségletet, az átalány-közteher választása bejelentésének, befizetésének eljárási szabályait, az elháríthatatlan külső ok igazolásának módját, valamint a jelenléti ív tartalmának, hitelesítésének és vezetésének részletes szabályait6
rendeletben szabályozza.
(6) Felhatalmazást kap
a) az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének az adó-visszatérítés szabályai szerinti megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási7
b) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a ki nem adott alkalmi munkavállalói könyvek megsemmisítésével kapcsolatos eljárási8
szabályokat rendeletében meghatározza.
16. § (1) A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az Alk.tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2) Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató átalány-közteherfizetésre vonatkozó választásának az adóhatóság felé történő bejelentésére irányuló kötelezettség 2010-ben július 12-éig teljesíthető.
17. § (1) Az Alk. törvény alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására e törvény hatálybalépését követően nem alkalmazhatók.
(2) Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni. Az alkalmi munkavállalói könyvek leadásához kapcsolódó, a kiállítót, illetve az állami adóhatóságot terhelő kötelezettségekre alkalmazni kell az Alk. törvény e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 5. § (6)–(9) bekezdését és 7. §-át. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására ezt követően is felhasználhatók.
18. §9 A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § a) pontjában a „valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Alk. tv.) előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény)” szövegrész helyébe a „valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) és a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ” szöveg lép.
19. §10 (1) Az Flt. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Flt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az Flt. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az Flt. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjának 4. alpontja, valamint n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
[álláskereső: az a személy, aki]
20. §11 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének 7. pontjában az „annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak” szövegrész helyébe az „annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetőleg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek” szöveg, a 33. § (1) bekezdés g) pontjában az „alkalmi munkavállalói könyvvel” szövegrész helyébe az „egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében” szöveg, a 37/F. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában az „alkalmi munkavállalói könyvvel” szövegrész helyébe az „egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített munkaviszony keretében” szöveg lép.
21. §12 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
22. §13 A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
23. §14 (1) Az Art. 16. §-ának (6) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:
(2) Az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és az alábbi adatokról]
24. §15 (1) A Tbj.
a) 4. §-a k) pontjának 2. alpontjában a „szerződésben meghatározott díj” szövegrész helyébe a „szerződésben meghatározott díj; az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj” szöveg lép,
b) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „hivatásos nevelőszülői jogviszonyban” szövegrész helyébe a „hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban” szöveg, a „részmunkaidőben történik” szövegrész helyébe a „részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt” szöveg lép.
(2) A Tbj. 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
[Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját:]
(3) A Tbj. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A Tbj. 58. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
(5) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
(6) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 11. §-a (8) bekezdésének utolsó mondatában a „vállalkozói osztalékalap” szövegrész helyébe a „vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés” szöveg lép.
(7) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 11. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
25. §16 E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
26. §17 E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16/A. §-ának (1) bekezdésében az „(ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt)” szövegrész helyébe az „(ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt)” szöveg lép.
1. melléklet a 2009. évi CLII. törvényhez
Munkáltató |
neve, megnevezése: |
|
|
székhelye, |
|
||
Adószáma: |
|
||
Munkavállaló |
neve, születési családi és utóneve(i): |
|
|
születési helye, |
|
||
anyja születési családi és utóneve(i): |
|
||
lakóhelye: |
|
||
TAJ-száma:* |
|
||
adóazonosító jele:* |
|
||
Egyszerűsített munka jellege: |
Természetes személy háztartásában végzett munka: |
Alkalmi munka: |
Idénymunka: |
Munkakör: |
.................................................................................................................. |
||
Munkaviszony kezdete: |
......... év ......... hó ....... nap |
Munkaviszony megszűnésének napja:** |
..... év ........... hó .... nap |
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként):*** ......; .......; .......; .......; .......; |
Rendes munkaidő: .... óra/nap |
||
Személyi alapbér (bruttó): |
.................. Ft/hó vagy |
|
|
Munkavégzési hely: |
|
||
Kelt: |
....................., .............. év .............. hó .......... nap |
||
|
............................. |
............................. |
|
|
|
* Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni. |
|
** Határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével. |
|
*** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni. |
|
2. melléklet a 2009. évi CLII. törvényhez
Munkáltató |
neve, megnevezése: |
|
||||
székhelye, lakóhelye: |
|
|||||
adóazonosító jele: |
|
|||||
Munkavállaló adatai |
Munkaidő* |
Munkakör |
Munkabér** |
Munkavállaló aláírása |
||
a munka- |
a munka- |
|||||
neve, születési családi és utóneve(i): |
|
|
|
|
|
|
születési helye, ideje: |
|
|||||
anyja születési családi és utóneve(i): |
|
|||||
lakóhelye: |
|
|||||
TAJ-száma: |
|
|||||
adóazonosító jele: |
|
|||||
|
|
* A munkavégzés napja, valamint a munkaidő kezdete és vége óra szerint megjelölve, továbbá a ledolgozott órák száma. |
|
** A ledolgozott munkaidőnek megfelelően, Ft/nap. |
|
A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. december 28. A törvényt a 2010: LXXV. törvény 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2010. augusztus 1. napjával. A hatályon kívül helyező törvény 16. § (3)–(6) bekezdése alapján 2010. augusztus 1-jét követően az alkalmi munkavállalói és egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó adóbevallási és -befizetési kötelezettségre egységesen a 2010: LXXV. törvény, a 2010. augusztus 1. napját megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.–július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 2010-ben a 2010. augusztus 1-jéig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát a 2010: LXXV. törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni. Az Eftv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás 2010. augusztus 1-jével megszűnik, azt követően egyszerűsített foglalkoztatásra csak a 2010: LXXV. törvény rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Ettől eltérően a 2010. augusztus 1-jét megelőzően közhasznú szervezet által az Eftv. alapján létesített munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni azzal, hogy a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.–július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Eftv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Eftv. alapján a növénytermesztési idénymunkát végeztető munkáltató az Eftv. rendelkezései szerint megfizetett közteher-előleg figyelembevételével teljesíti a 2010: LXXV. törvény szerinti fizetési kötelezettségét, illetve ha a megfizetett közteher-előleg összege magasabb, mint a 2010. évre fizetendő közteher összege, a különbözetről az Art. túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint rendelkezhet. A 2010: XC. törvény 132. § (4) bekezdése alapján a 2009. évi CLII. törvény alapján háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit 2010. augusztus 14-ig kell alkalmazni. A 2010. augusztus 15-én, illetve azt követő 45 napon belül háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra az általános szabályok szerinti bejelentési, bevallási, illetve befizetési kötelezettségek nem vonatkoznak.
A 12. § (2) bekezdés b) pontja a 15. § (2) bekezdés c) pontja alapján 2010. július 1-jén lépett hatályba. [A b) pont hatálybalépését meghatározó 15. § (2) bekezdés c) pontjáról a 2010: LXXV. törvény 24. §-a akként rendelkezett, hogy az nem lép hatályba, azonban a 15. § (2) bekezdés c) pontja 2010. április 1-jén hatályba lépett.]
[A 15. § (2) bekezdés c) pontjáról a 2010: LXXV. törvény 24. §-a akként rendelkezett, hogy az nem lép hatályba. A c) pont azonban 2010. április 1-jén hatályba lépett.]
A 15. § (3) bekezdését a (4) bekezdés hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
Lásd a 8/2010. (III. 18.) PM rendeletet.
A 18. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 19. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 20. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 21. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 22. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 23. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 24. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 25. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
A 26. §-t a 15. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás