2009. évi XVI. törvény
egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről1
2014.06.06.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét a törvény melléklete tartalmazza.
4. §2 Az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak az e törvény hatálybalépése napjától kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.
5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 4. §-a a Megállapodás 75. cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.
(3) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)3 E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter és a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
Melléklet a 2009. évi XVI. törvényhez
Átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás egyrészről Elefántcsontpart,
másrészről az Európai Közösség és tagállamai között
II. Cím: Fejlesztési célú partnerségek
III. Cím: Az árukra vonatkozó kereskedelmi rendszer
1. Fejezet: Vámok és nem tarifális intézkedések
2. Fejezet: Kereskedelmi védelmi eszközök
3. Fejezet: Vámeljárás és a kereskedelem könnyítése
4. Fejezet: A kereskedelem technikai akadályai, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések
IV. Cím: Szolgáltatások, beruházások és a kereskedelemmel kapcsolatos szabályok
V. Cím: Jogviták elkerülése és rendezése
1. Fejezet: Cél és alkalmazási kör
2. Fejezet: Konzultáció és közvetítés
3. Fejezet: Eljárások és vitarendezés
4. Fejezet: Általános rendelkezések
VI. Cím: Általános kivételek
VII. Cím: Intézményi, általános és záró rendelkezések
Az Elefántcsontparti Köztársaság,
a Németországi Szövetségi Köztársaság,
a Luxemburgi Nagyhercegség,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
Tekintettel az egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált AKCS–EU partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a cotonou-i megállapodás);
Tekintettel arra, hogy a cotonou-i megállapodás keretében nyújtott átmeneti kedvezményes kereskedelmi elbánás 2007. december 31-én lejár;
Tekintettel a negatív hatásra, amit a cotonou-i megállapodásban előírt átmeneti kereskedelmi preferenciák lejárta gyakorolna a Felek közötti kereskedelemre, amennyiben 2008. január 1-jétől nem lenne érvényben ennek helyébe lépő, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összeegyeztethető megállapodás;
Felismerve tehát, hogy a Felek gazdasági és kereskedelmi érdekeinek védelmére átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást kell kötni;
Figyelembe véve, hogy a Felek meg kívánják erősíteni gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat és a partnerségen és az együttműködésen alapuló fenntartható kapcsolatokat kívánnak létrehozni;
Figyelembe véve, hogy a Feleket kötik a nemzetközi kereskedelmet irányító elvek és szabályok, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (az 1994. évi GATT), illetve a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményhez (WTO-t létrehozó egyezmény) csatolt más többoldalú megállapodások rendelkezéseiből eredő jogok és kötelezettségek, valamint az a kötelezettség, hogy ezeket átlátható módon és megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni;
Újólag megerősítve elkötelezettségüket a cotonou-i megállapodás lényeges elemeit alkotó emberi jogok, demokratikus alapelvek és jogállamiság tiszteletben tartása iránt, valamint a jó kormányzás iránt, amely a cotonou-i megállapodás alapvető elemét alkotja;
Figyelembe véve, hogy elő kell mozdítani és fel kell gyorsítani a nyugat-afrikai államok gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődését a béke és biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás, valamint egy stabil és demokratikus politikai környezet kialakításának elősegítése céljából;
Figyelembe véve a Felek által a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célkitűzéseknek és az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljainak tulajdonított jelentőséget;
Újólag megerősítve arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy együttműködjenek a cotonou-i megállapodásnak többek között a szegénység felszámolására, a fenntartható fejlődésre és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országok csoportja tagjainak a világgazdaságba való fokozatos integrációjára irányuló célkitűzései elérésében;
Azzal az óhajjal, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, befektetéseket vonzzanak és javítsák a Felek területén élők életkörülményeit, miközben előmozdítják a fenntartható fejlődést;
Figyelembe véve a meglévő hagyományos kapcsolatok, nevezetesen az Európai Közösség, tagállamai és a nyugat-afrikai államok közötti szoros történelmi, politikai és gazdasági kötelékek jelentőségét;
Felismerve, hogy a nyugat-afrikai államok, valamint az Európai Közösség eltérő gazdasági és társadalmi fejlődési szinten állnak;
Meggyőződve arról, hogy e Megállapodás a gazdasági irányítás, a kereskedelem és a befektetések területén fennálló kapcsolataikhoz új, kedvezőbb környezetet teremt, valamint új növekedési és fejlődési távlatokat nyit;
Felismerve a fejlesztési együttműködés e Megállapodás végrehajtása tekintetében betöltött fontosságát;
Várva a Nyugat-Afrika és az Európai Unió közötti átfogó partnerségi megállapodás aláírására, amelynek a nyugat-afrikai régió fejlődését és fenntartható és harmonikus integrációját kell biztosítani;
Újólag megerősítve arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy támogassák a nyugat-afrikai regionális integrációs folyamatot és különösen, hogy előmozdítsák a regionális gazdasági integrációt, amely a világgazdaságba való integrációja elősegítésének alapvető fontosságú eszköze és segítséget nyújt számára ahhoz, hogy szembenézzen a globalizáció kihívásaival, valamint hogy megvalósítsa az elérni kívánt gazdasági növekedést és társadalmi fejlődést;
A következőkben állapodtak meg:
Ez a Megállapodás egy gazdasági partnerségi megállapodás kezdeti keretét hozza létre.
A Megállapodás célkitűzései a következők:
a) lehetővé tenni Elefántcsontpart mint Szerződő Fél számára, hogy részesüljön az EK mint Szerződő Fél által a gazdasági partnerségi megállapodás tárgyalásai keretében felajánlott jobb piaci hozzáférés előnyeiből és ezzel egyidejűleg elkerülni, hogy zavar álljon be az Elefántcsontpart és az Európai Közösség közötti kereskedelemben a cotonou-i megállapodás átmeneti kereskedelmi rendjének 2007. december 31-i lejártával, a teljes körű gazdasági partnerségi megállapodás megkötése előtt;
b) a tárgyalási alapok megteremtése egy olyan gazdasági partnerségi megállapodás létrehozásához, amely hozzájárul a szegénység leküzdéséhez, előmozdítja a regionális integrációt, a gazdasági együttműködést és a jó kormányzást Nyugat-Afrikában, továbbá bővíti Nyugat-Afrika kereskedelempolitikai és kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásait;
c) Nyugat-Afrika világgazdaságba való harmonikus és fokozatos integrálásának előmozdítása politikai választásaival és fejlesztési prioritásaival összhangban;
d) a Felek meglévő kapcsolatainak megerősítése a szolidaritás és a kölcsönös érdekeltség elve alapján;
e) az 1994. évi GATT XXIV. cikkével összeegyeztethető megállapodás létrehozása.
FEJLESZTÉSI CÉLÚ PARTNERSÉGEK
Fejlesztési együttműködés e Megállapodás keretében
A Felek vállalják, hogy együttműködnek e Megállapodás végrehajtása érdekében, valamint, hogy hozzájárulnak Elefántcsontpart segítéséhez a gazdasági partnerségi megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában. Ez az együttműködés pénzügyi és nem pénzügyi formában valósul meg.
Fejlesztésfinanszírozási együttműködés e Megállapodás keretében
1. A cotonou-i megállapodás gazdasági és regionális együttműködésre és integrációra vonatkozó rendelkezéseit e Megállapodás előnyeinek maximalizálása érdekében végre kell hajtani.
2. Az Európai Közösség az Elefántcsontpart mint Szerződő Fél és az e Megállapodás végrehajtását támogató Európai Közösség4 közötti fejlesztési együttműködést a cotonou-i megállapodás által előírt megfelelő szabályok és eljárások keretében finanszírozza, nevezetesen az Európai Fejlesztési Alap (EFA) programozási eljárásai, valamint az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott megfelelő eszközök keretében. Ebben az összefüggésben az egyik prioritás e Megállapodás végrehajtásának támogatása.
3. Az Európai Közösség tagállamai együttesen vállalnak kötelezettséget arra, hogy saját fejlesztési politikáikkal és eszközeikkel a regionális gazdasági együttműködés és az e Megállapodás végrehajtása szempontjából kedvező fejlesztési intézkedéseket támogatnak nemzeti és regionális szinten egyaránt, a támogatás hatékonyságának és kiegészítő jellegének elvével összhangban.
4. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék azoknak az egyéb donoroknak a közreműködését, akik készek támogatni Elefántcsontpart mint Szerződő Fél az e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseit.
5. A Felek felismerik a regionális finanszírozási mechanizmusok hasznosságát – ilyen a régió által a régió számára a regionális és nemzeti szintű finanszírozás irányítására és e Megállapodás kísérő intézkedéseinek hatékony végrehajtására létrehozott, a gazdasági partnerségi megállapodás regionális alapja. Az Európai Közösség vállalja, hogy e támogatásokat – a régió saját finanszírozási mechanizmusai, akár e Megállapodás Szerződő Felei által választott mechanizmusok segítségével – irányítja, tiszteletben tartva a cotonou-i megállapodásban előírt szabályokat és eljárásokat, valamint a Párizsi Nyilatkozat támogatáshatékonysági elveivel összhangban annak érdekében, hogy egyszerűsített, hatékony és gyors végrehajtást biztosítson.
6. E cikk (1)–(5) bekezdése rendelkezéseinek végrehajtása során a Felek vállalják, hogy az 5., 6., 7. és 8. cikkben meghatározott területeken pénzügyi és nem pénzügyi szempontból együttműködnek.
A Felek úgy ítélik meg, hogy az üzleti környezet a gazdasági fejlődés elengedhetetlen tényezője és következésképp e Megállapodás rendelkezéseinek célja, hogy hozzájáruljanak ehhez a közös célkitűzéshez. Elefántcsontpart mint a Kereskedelmi Jog Afrikai Harmonizációjának Szervezete (Organisation pour l’Harmonisation en Afrique du Droit des Affaires, OHADA) Szerződés aláírója, újólag megerősíti e Szerződés rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalását.
A Felek a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően vállalják, hogy folyamatosan dolgoznak az üzleti környezet javításán.
A szabályok végrehajtásához nyújtott támogatás
A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos szabályok végrehajtása, amelyek együttműködési területeit e Megállapodás különböző vonatkozó fejezetei részletezik, e Megállapodás célkitűzései elérésének kulcsfontosságú eleme. Az e területen folytatott együttműködés megvalósítása a 4. cikkben foglalt szabályoknak megfelelően történik.
A termelési ágazatok megerősítése és korszerűsítése
E Megállapodás végrehajtása keretében a Felek kinyilvánítják arra irányuló szándékukat, hogy előmozdítsák Elefántcsontpart e Megállapodás által érintett termelési ágazatai versenyképességének korszerűsítését.
A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködési eszközökkel és a 4. cikkben meghatározottaknak megfelelően együttműködnek és támogatják a következőket:
– a magánszektor felkészítése az e Megállapodás teremtette új gazdasági lehetőségek kihasználására;
– korszerűsítési stratégiák meghatározása és végrehajtása;
– a magánszféra környezetének és az üzleti környezetnek az 5–6. cikkben előírt javítása;
– a magánszféra és a Felek közötti partnerség előmozdítása.
Költségvetési kiigazítással kapcsolatos együttműködés
1. A Felek felismerik azokat a kihívásokat, amelyeket az e Megállapodásban előírt vámok eltörlése vagy lényeges csökkentése jelenthet Elefántcsontpart számára és megállapodnak abban, hogy párbeszédet és együttműködést kezdeményeznek ezen a területen.
2. A Felek által ebben a Megállapodásban jóváhagyott felszámolási menetrendre tekintettel a Felek megállapodnak abban, hogy elmélyítik a párbeszédet azokról a meghozandó költségvetési kiigazítási intézkedésekről, amelyek biztosítják Elefántcsontpart költségvetési egyensúlyának hosszú távú fenntartását.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikk rendelkezései keretében együttműködnek, elsősorban a támogatási intézkedések megkönnyítésével az alábbi területeken:
a) jelentős arányú hozzájárulás a nettó költségvetési hatás közömbösítéséhez, teljes mértékben kiegészítve a fiskális reformokat;
b) az e területen folytatott párbeszéddel párhuzamosan az adóügyi reform támogatása.
Nemzetközi fórumokon való együttműködés
A Felek együttműködésre törekednek a nemzetközi színtéren valamennyi olyan esetben, ahol az e partnerséget érintő témákkal foglalkoznak.
AZ ÁRUKRA VONATKOZÓ KERESKEDELMI RENDSZER
VÁMOK ÉS NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK
1. Vám az áruk behozatalára vagy kivitelére, illetve behozataluk vagy kivitelük alkalmával kivetett, a WTO szabályai által előírt mindenfajta illeték vagy adó.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható a terület elhagyásakor fizetendő belső illetékekre vagy azzal megegyező hatású díjakra.
2. Az egyes termékek esetében az egymást követő vámcsökkentések alapját képező alapvám az egyes Felek vámtarifa-megszüntetési ütemtervében szereplő vám.
A Felek újólag megerősítik az 1994. évi GATT VIII. cikkének rendelkezéseire vonatkozó kötelezettségvállalásukat.
Az Elefántcsontpartról származó termékekre kivetett vámok
Az Elefántcsontpart mint Szerződő Fél területéről származó termékeknek az EK mint Szerződő Fél területére történő behozatala – az 1. mellékletben feltüntetett termékek kivételével és az ott meghatározott feltételek mellett – vámmentes.
Az EK-ból mint Szerződő Féltől származó termékekre kivetett vámok
Az EK-ból mint Szerződő Féltől származó, Elefántcsontpartra importált termékekre kivetett vámokat a 2. mellékletben szereplő vámtarifa-megszüntetési ütemtervnek megfelelően csökkentik vagy megszüntetik.
1. E cím értelmében a ,,származó” azokra az árukra vonatkozik, amelyek eleget tesznek a Felek területén 2008. január 1-jén hatályos származási szabályoknak.
2. A Felek legkésőbb 2008. július 31-ig a származási szabályokra irányadó közös kölcsönös rendszert hoznak létre, amely a cotonou-i megállapodásból eredő származási szabályokon alapul és azok egyszerűsítését írja elő, figyelembe véve Elefántcsontpart mint Szerződő Fél fejlesztési célkitűzéseit. Az új rendszert a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság beépíti ezen Megállapodásba. A Felek közötti megállapodás hiányában az érvényben lévő rendszer lesz az Elefántcsontpart szempontjából legkedvezőbb rendszer az EK mint Szerződő Fél által hatályos és a cotonou-i megállapodásból eredő javított szabályok között.
3. Legkésőbb e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított három éven belül a Felek felülvizsgálják a származási szabályokra irányadó rendelkezéseket azzal a céllal, hogy az Elefántcsontpartra vonatkozó fejlesztési célkitűzések tekintetében egyszerűsítsék a származás meghatározásához használt fogalmakat és módszereket a Nyugat-Afrikára vonatkozó fejlesztési célkitűzésekkel összhangban. E felülvizsgálat keretében a Felek figyelembe veszik a technológiai fejlődést, a termelési folyamatokat és minden egyéb tényezőt, beleértve a származási szabályokra vonatkozó, folyamatban lévő reformokat, amelyek szükségessé tehetik a megtárgyalt kölcsönös rendszer módosításait. Minden módosításról, illetve helyettesítésről a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határoz.
1. A Felek közötti kereskedelemre nem vezetnek be semmilyen új vámot, a Felek közötti kereskedelemben jelenleg alkalmazott vámokat pedig a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától nem emelik.
2. Az (1) bekezdés ellenére a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) közös külső vámtarifája bevezetésének véglegesítése keretében Elefántcsontpart 2011. december 31-ig felülvizsgálhatja az Európai Közösségből származó árukra alkalmazandó alapvámjait, amennyiben e vámok általános hatása nem jelentősebb a 2. mellékletben említett vámokból eredő hatásnál. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság következésképpen módosítja a (2) bekezdést.
Kiviteli illetékek, adók és egyéb díjak
1. A Felek közötti kereskedelemben e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően új kiviteli vám vagy azonos hatású illeték bevezetésére nem kerül sor, a már alkalmazott vámokat sem emelik.
2. Rendkívüli körülmények esetén, ha Elefántcsontpart mint Szerződő Fél igazolni tudja különleges bevételi igényét, egy fiatal iparág védelmét vagy a környezet védelmét, ideiglenes jelleggel és az EK-val mint Szerződő Féllel való konzultációt követően exportvámokat vagy azonos hatású díjakat vethet ki korlátozott számú további árura vagy emelheti a meglévő vámok mértékét.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság keretében legkésőbb három évvel e Megállapodás hatálybalépését követően felülvizsgálják e cikk rendelkezéseit, teljes mértékben figyelembe véve azoknak Elefántcsontpart mint Szerződő Fél gazdasági fejlődésére és diverzifikációjára gyakorolt hatásait.
A szabadkereskedelmi megállapodásokból származó kedvezőbb elbánás
1. Az e fejezet alkalmazási körébe tartozó területek vonatkozásában az EK mint Szerződő Fél Elefántcsontpart mint Szerződő Fél számára kedvezőbb elbánást biztosít, amely abból következhet, hogy az Európai Közösség e Megállapodás aláírását követően harmadik személyekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes felévé válik.
2. Az e fejezet alkalmazási körébe tartozó területek vonatkozásában Elefántcsontpart mint Szerződő Fél az EK mint Szerződő Fél számára kedvezőbb elbánást biztosít, amely abból következhet, hogy Elefántcsontpart mint Szerződő Fél e Megállapodás aláírását követően egy kiemelkedő kereskedelmi partnerrel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes felévé válik.
3. Amennyiben Elefántcsontpart mint Szerződő Fél valamely kiemelkedő kereskedelmi partnertől lényegesen kedvezőbb elbánásban részesül, mint amelyet az EK mint Szerződő Fél nyújt, a Felek konzultációt kezdeményeznek és együttesen határoznak a (2) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásáról. 4. E fejezet rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Feleket arra köteleznék, hogy kölcsönösen állapodjanak meg azokról a preferenciális elbánásokról, amelyek abból kifolyólag lennének alkalmazandóak, hogy e Megállapodás hatálybalépésének időpontjában az egyik Fél harmadik személlyel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes fele.
5. E cikk alkalmazásában „szabadkereskedelmi megállapodás” alatt olyan megállapodás értendő, amely lényegesen liberalizálja a kereskedelmet és megszünteti vagy lényegesen kiküszöböli a Felek közötti hátrányos megkülönböztetéseket a meglévő diszkriminatív intézkedések kiküszöbölésével és/vagy új diszkriminatív intézkedések és diszkriminatívabb intézkedések megtiltásával vagy e Megállapodás hatálybalépésekor vagy ésszerű naptári ütemezés alapján.
6. E cikk alkalmazásában „kiemelkedő kereskedelmi partner” alatt bármely fejlett ország, illetve bármely olyan ország értendő, amelynek a világkereskedelemben a (2) bekezdésben említett szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző évben 1 százaléknál nagyobb a részesedése, illetve bármely olyan – egyénileg, együttesen vagy szabadkereskedelmi megállapodás útján eljáró – országcsoport értendő, amelynek a világkereskedelemben a (2) bekezdésben említett szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőző évben 1,5 százaléknál magasabb a részesedése1.
Mennyiségi korlátozások tilalma
A 23., 24. és 25. cikk ellenére e Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni a Felek közötti kereskedelmet érintő minden behozatali vagy kiviteli tilalmat vagy korlátozást, kivéve a 11. cikkben említett vámokat, adókat, illetékeket és egyéb díjakat, függetlenül attól, hogy azokat kontingenskorlátozások, behozatali vagy kiviteli engedélyek vagy más intézkedések útján hajtják végre. Új intézkedés bevezetésére nem kerülhet sor.
Belső adóztatással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás
1. A másik Féltől származó importtermékekre közvetlen vagy közvetett módon nem vethető ki semmiféle belső adó vagy egyéb olyan belső díj, amely meghaladja a hasonló nemzeti termékekre közvetve vagy közvetlenül alkalmazott díjakat. Ezenkívül mindegyik Fél tartózkodik attól, hogy bármely más módon a nemzeti termelés védelmezése céljából adókat vagy egyéb díjakat alkalmazzon.
2. A másik Féltől származó importtermékek nem részesülnek kevésbé kedvező elbánásban, mint amelyet a nemzeti piacon történő eladásukra, forgalomba hozatalukra, vásárlásukra, szállításukra, forgalmazásukra vagy felhasználásukra alkalmazandó bármely törvény, szabályozás és követelmény keretében a hasonló termékeknek biztosítanak. E bekezdés rendelkezései nem akadályozzák a különböző vámtarifák alkalmazását az olyan belföldi szállításra, amely kizárólag a szállítóeszközök gazdasági használatán és nem a termék származásán alapul.
3. A származási szabályok ellenére mindegyik Fél tartózkodik attól, hogy meghatározott mennyiségek vagy részarányok szerint adott termékek keverékére, feldolgozására, illetve felhasználására vonatkozóan bármely olyan belső szabályozást vezessen be vagy tartson hatályban, amely közvetlenül vagy közvetve azt követelné meg, hogy az említett szabályozás tárgyát képező termék mennyisége vagy meghatározott részaránya nemzeti forrásokból származzon. Ezenkívül mindegyik Fél tartózkodik attól, hogy bármely más módon a nemzeti termelés védelmezése céljából belső mennyiségi szabályozást alkalmazzon.
4. E cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közbeszerzésre vonatkozó törvényekre, rendeletekre, eljárásokra vagy gyakorlatokra.
5. Az e cikkben foglalt rendelkezések nem érintik e Megállapodás kereskedelmi védelmi intézkedésekre vonatkozó 2. fejezetét. 6. A nemzeti termelőknek juttatott támogatások folyósítását érintő kérdésekben a Felek a WTO-ra hagyatkoznak.
Ha bebizonyosodik, hogy e Megállapodás végrehajtása az élelmiszerbiztonság biztosításához szükséges élelmiszerek rendelkezésre állási vagy hozzáférési nehézségeihez vezet és amennyiben ez a helyzet Elefántcsontpart számára jelentős nehézséget okoz vagy annak kockázatával jár, Elefántcsontpart a 25. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.
A közigazgatási együttműködésre vonatkozó különös rendelkezés
1. A Felek megállapodnak abban, hogy a közigazgatási együttműködés az ebben a fejezetben biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez elengedhetetlen, továbbá hangsúlyozzák, hogy kötelezettséget vállalnak a vámügyi és az ahhoz kapcsolódó területeken a szabálytalanságok és csalások elleni küzdelemre.
2. Amennyiben az egyik Fél objektív információ alapján közigazgatási együttműködési hiányosságra és/vagy szabálytalanságra vagy csalásra vonatkozó bizonyítékot szerez, ez az érintett Fél ezzel a cikkel összhangban ideiglenesen felfüggesztheti az érintett termék(ek)nek biztosított preferenciális elbánást.
3. E cikk alkalmazásában közigazgatási együttműködési hiányosságként határozandó meg többek között:
a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;
b) a származási igazolás utólagos ellenőrzése lebonyolításának és/vagy az eredményei közlésének ismételt megtagadása vagy ezzel kapcsolatos indokolatlan késedelem;
c) a szóban forgó preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy a vonatkozó információ pontosságának ellenőrzésére irányuló együttműködési kiküldetés lebonyolításának ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késedelem.
4. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:
a) Az a Fél, amelyik objektív információ alapján közigazgatási együttműködési hiányosságra és/vagy szabálytalanságra vagy csalásra vonatkozó bizonyítékot szerez, indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot ennek a bizonyítéknak a megszerzéséről és az objektív információról, továbbá köteles konzultációt kezdeményezni a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsággal annak érdekében, hogy valamennyi vonatkozó információ és objektív bizonyíték alapján mindkét Fél számára elfogadható megoldás szülessen.
b) Amennyiben a Felek a fentiekben foglaltak szerint a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsággal konzultációt kezdeményeznek és az értesítést követő három hónapon belül nem tudnak elfogadható megoldásban megegyezni, az érintett Fél ideiglenesen felfüggesztheti az érintett termék(ek)nek biztosított preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot.
c) Az e cikkben foglalt ideiglenes felfüggesztések csak az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre korlátozódnak. A felfüggesztések időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, amely időtartam megújítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot. Az ideiglenes felfüggesztések a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságon belül időszakos konzultációk tárgyát képezik, amelyek célja különösen az ideiglenes felfüggesztések hatályon kívül helyezése, amint alkalmazásuk feltételei már nem állnak fenn.
5. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság az e cikk (4) bekezdésének a) pontjában előírt értesítésével egyidejűleg az érintett Fél Hivatalos Lapjában az importőrökhöz intézett felhívást tesz közzé. Az importőrökhöz intézett felhívás tartalmazza, hogy az érintett termék esetében objektív információ alapján közigazgatási együttműködési hiányosságra és/vagy szabálytalanságra vagy csalásra vonatkozó bizonyítékot szereztek.
Közigazgatási hibák kezelése
Az illetékes hatóságok által a preferenciális kiviteli rendszerek kezelése közben és különösen a ,,származó termékek” fogalmának meghatározására és a közigazgatási együttműködési módszerekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során elkövetett hibák esetén, amennyiben e hibák következményekkel járnak a behozatalra és a kivitelre nézve, az ilyen következményeknek kitett Fél kérheti a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságtól, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldására alkalmas valamennyi intézkedés elfogadásának lehetőségeit.
KERESKEDELMI VÉDELMI ESZKÖZÖK
Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések
1. E cikk rendelkezéseire is figyelemmel, e Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja az EK-t mint Szerződő Felet, illetve Elefántcsontpartot abban, hogy a vonatkozó WTO-megállapodásokkal összhangban dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket fogadjon el. E cikk alkalmazásában a származás meghatározása a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban történik.
2. Az árukra alkalmazandó végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések bevezetését megelőzően a Felek figyelembe veszik a vonatkozó WTO-megállapodásokban foglaltakhoz hasonló építő jellegű megoldások lehetőségét. Ennek érdekében megfelelő konzultációkat folytathatnak.
3. Az EK mint Szerződő Fél a megfelelően dokumentált panaszok kézhezvételéről vizsgálatindítás előtt értesíti Elefántcsontpartot.
4. Ennek a cikknek a rendelkezéseit az e Megállapodás hatálybalépését követően megindított valamennyi vizsgálatra alkalmazni kell.
5. Ennek a cikknek a rendelkezéseire e Megállapodás vitarendezési mechanizmusra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Többoldalú védintézkedések
1. E cikk rendelkezéseire is figyelemmel, e Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja Elefántcsontpartot és az EK-t mint Szerződő Felet abban, hogy az 1994. évi GATT XIX. cikkével, a védintézkedésekről szóló megállapodással és a WTO mezőgazdasági megállapodásának 5. cikkével összhangban intézkedéseket fogadjon el. E cikk alkalmazásában a származás meghatározása a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban történik.
2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, e Megállapodás általános fejlesztési célkitűzései, valamint Elefántcsontpart gazdaságának kis méretére tekintettel az EK mint Szerződő Fél az 1994. évi GATT XIX. cikkének, a védintézkedésekről szóló megállapodásnak és a WTO mezőgazdasági megállapodása 5. cikkének alkalmazásában hozott valamennyi intézkedésből kizárja az Elefántcsontpartról történő behozatalt. 3. A (2) bekezdés rendelkezéseit az e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított öt évig kell alkalmazni. A szóban forgó időtartam vége előtt legkésőbb 120 nappal a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság Elefántcsontpart fejlesztési szükségleteinek tükrében felülvizsgálja e rendelkezések végrehajtását annak meghatározása érdekében, hogy helyénvaló-e alkalmazásukat hosszabb időtartamra meghosszabbítani. 4. Az (1) bekezdés rendelkezéseire e Megállapodás vitarendezési mechanizmusra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Kétoldalú védintézkedések
1. Az alternatív megoldások vizsgálatát követően az egyik Fél a 12. és 13. cikk rendelkezéseitől eltérő, korlátozott időtartamra szóló védintézkedéseket hozhat az e cikkben előírt feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.
2. Az (1) bekezdésben említett védintézkedések abban az esetben hozhatók meg, ha az egyik Fél származó termékét a másik Fél területére olyan nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a következőket okozza vagy a következők okozásával fenyeget: a) a hasonló termékeket vagy az importáló fél területén közvetlenül versengő termékeket előállító hazai ipar jelentős kára,
b) egy adott gazdasági ágazatban fellépő zavarok, különösen, ha ezek a zavarok olyan jelentős társadalmi problémákat vagy nehézségeket idéznek elő, amelyek az importáló fél gazdasági helyzetének jelentős romlásához vezethetnek, vagy
c) a hasonló vagy közvetlenül versengő mezőgazdasági termékek5 piacán vagy az ilyen piacokat szabályozó mechanizmusokban az importáló fél területén fellépő zavarok.
3. Az e cikkben említett védintézkedések nem lépik túl a (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentős kár, illetve zavarok felszámolásához vagy megakadályozásához feltétlenül szükséges mértéket. Az importáló fél védintézkedései csak a következő egy vagy több intézkedésből állhatnak: a) az érintett termékre alkalmazandó behozatali vámtétel bármely új csökkentésének felfüggesztése, az e Megállapodásban foglaltaknak megfelelően,
b) az érintett termékre kivetett vámtételnek a többi WTO-tagra kivetett vámokat meg nem haladó mértékben történő növelése, és
c) az érintett termékre vámkontingensek bevezetése.
4. Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben egy Elefántcsontpartról származó terméket nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak az EK mint Szerződő Fél egy vagy több legkülső régiójába, hogy az ilyen behozatal a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzetek egyikéhez vezet vagy azzal fenyeget, az EK mint Szerződő Fél kizárólag az érintett régióra vagy régiókra vonatkozó, a (3) bekezdésben előírt felügyeleti vagy védintézkedéseket hozhat a (6)–(9) bekezdésben meghatározott eljárásokkal összhangban. 5. a) Amennyiben az EK mint Szerződő Fél területéről származó terméket nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az ilyen behozatal a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett helyzetek egyikéhez vezet vagy azzal fenyeget, Elefántcsontpart kizárólag saját területére vonatkozó felügyeleti vagy védintézkedéseket hozhat a (6)–(9) bekezdésben meghatározott eljárásokkal összhangban. b) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül Elefántcsontpart a (3) bekezdésben előírt védintézkedéseket hozhat, amennyiben az EK mint Szerződő Fél területéről származó terméket nagy mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az ilyen behozatal a hasonló vagy közvetlenül versengő terméket előállító, fiatal iparág zavarát okozza vagy annak okozásával fenyeget. E rendelkezés csak az e Megállapodás hatálybalépésének napjától számított tízéves időszakra alkalmazandó. E határidő azonban a Felek megállapodása alapján módosítható, amennyiben az iparág fejlesztési potenciálja és a hatékonyan végrehajtott erőfeszítések ellenére a célkitűzést – például a globális gazdasági konjunktúra vagy Elefántcsontpartot érintő súlyos zavarok miatt – nem érték el.
A meghozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a (6)–(9) bekezdés rendelkezéseivel. 6. a) Az e cikkben említett védintézkedések csak a (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott jelentős kár, illetve zavarok felszámolásához vagy megakadályozásához szükséges ideig maradnak fenn. b) Az e cikkben említett védintézkedések alkalmazásának időtartama nem haladja meg a két évet. A védintézkedések előírását indokló körülmények tartós fennállása esetén az ilyen intézkedések időtartama legfeljebb további két évvel hosszabbítható meg. Amennyiben Elefántcsontpart védintézkedést alkalmaz vagy amennyiben az EK mint Szerződő Fél egy vagy több legkülső régiójának területére korlátozott védintézkedést hoz, az ilyen intézkedések mindemellett legfeljebb négyéves időszakra hozhatók meg, továbbá a védintézkedések előírását indokló körülmények tartós fennállása esetén további négy évvel meghosszabbíthatók.
c) Az e cikkben említett, egy évnél hosszabb időtartamra szóló védintézkedésekhez egyértelmű elemeket kell megállapítani annak érdekében, hogy a károk és zavarok okait és az intézkedéseket legkésőbb a meghatározott időtartam végéig fokozatosan megszüntessék.
d) A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság értékelésének alávetett kivételes körülmények esetét kivéve az e cikkben említett védintézkedések közül egyik sem alkalmazható olyan termékre, amely korábban – az intézkedés lejáratának időpontjától számított legalább egy évig – ilyen intézkedés tárgyát képezte.
a) amennyiben a Felek egyikének véleménye szerint a (2), (4) és/vagy (5) bekezdésben meghatározott körülmények valamelyike áll fenn, annak eldöntését haladéktalanul a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elé utalja; b) a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság minden szükséges ajánlást megtehet az előállt körülmények rendezésére. Ha a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság nem tett ajánlásokat a körülmények rendezésére vagy ha ennek a bizottságnak az értesítését követő harminc napon belül nem született kielégítő megoldás, az importáló fél e cikknek megfelelően a körülmények rendezésére alkalmas intézkedéseket fogadhat el;
c) az e cikkben előírt bármely intézkedés meghozatala előtt, illetve a (8) bekezdésében előírt esetekben, amint lehetséges, az érintett Fél a helyzet teljes vizsgálatához szükséges valamennyi információról tájékoztatja a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot annak érdekében, hogy a Felek elfogadható megoldást találjanak; d) a védintézkedések kiválasztásakor azokat kell előtérbe helyezni, amelyek lehetővé teszik a felmerült probléma hatékony és gyors kijavítását, ugyanakkor a lehető legkevésbé zavarják ennek a Megállapodásnak a megfelelő működését;
e) az e cikknek megfelelően hozott bármely védintézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot és ez az intézkedés a bizottságon belül időszakos konzultáció tárgyát képezi, különösen az eltörlését előirányzó menetrend megállapítása érdekében, ha azt a körülmények már lehetővé teszik.
8. Amennyiben kivételes körülmények azonnali intézkedések meghozatalát követelik meg, az érintett importáló fél – függetlenül attól, hogy az EK-ról mint Szerződő Félről vagy Elefántcsontpartról van-e szó – az esetnek megfelelően ideiglenes alapon a (3), (4) és/vagy (5) bekezdésben előírt intézkedéseket hozhat anélkül, hogy megfelelne a (7) bekezdésben foglalt követelményeknek. Ilyen intézkedés legfeljebb 180 napra hozható abban az esetben, ha az intézkedéseket az EK mint Szerződő Fél hozza és 200 napra hozható abban az esetben, ha az intézkedéseket Elefántcsontpart hozza, illetve abban az esetben, ha az EK mint Szerződő Fél intézkedései egy vagy több legkülső régióra korlátozódnak. Az ilyen ideiglenes intézkedések időtartamát a (6) bekezdésben említett kiinduló időszak és a hosszabbítások részének kell tekinteni. Ezen ideiglenes intézkedések meghozatalakor minden részes Fél érdekeit figyelembe kell venni. Az érintett importáló fél tájékoztatja a másik Felet és a kérdéskör vizsgálata érdekében haladéktalanul a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz fordul. 9. Ha egy importáló fél valamely termék behozatalát olyan igazgatási eljárás alá veti, amely az e cikkben említett problémákat előidézni képes áruforgalomra vonatkozó mielőbbi információszolgáltatásra irányul, arról késedelem nélkül tájékoztatja a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot.
10. A WTO-megállapodásokra nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az egyik Fél az e cikk rendelkezései alapján védintézkedéseket fogadjon el.
1. A Felek elismerik a kereskedelmi védelmi eszközök terén megvalósított együttműködés fontosságát.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikkel összhangban, ezen belül a segítségnyújtási intézkedések megkönnyítésével, elsősorban az alábbi területeken együttműködnek:
a) a kereskedelem védelmének biztosítását szolgáló szabályozás és intézmények fejlesztése;
b) az e Megállapodásban előírt kereskedelemvédelmi eszközök használatához szükséges kapacitások fejlesztése.
VÁMELJÁRÁS ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE
1. A Felek felismerik a vámügyi kérdések, valamint a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a világkereskedelem fejlődő környezetében. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az e területen folytatott együttműködésüket annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint az érintett vámigazgatási szervek adminisztratív kapacitásai eleget tegyenek a kereskedelem hatékony ellenőrzése és könnyítése területén kitűzött céloknak és hozzájáruljanak az aláíró országok fejlődésének és regionális integrációjának előmozdításához.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy a közpolitika törvényes célkitűzéseit, beleértve a biztonságra, valamint a csalás megelőzésére irányuló célkitűzéseket, semmilyen módon nem veszélyeztetik.
3. A Felek vállalják az e Megállapodás által érintett áruk szabad mozgásának biztosítását saját területükön.
Vámügyi és igazgatási együttműködés
1. Az e cím rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása, valamint a 27. cikkben meghatározott célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében a Felek:
a) információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;
b) a behozatali, kiviteli és tranziteljárásokra, valamint a vállalkozói szféra számára hatékony szolgáltatást kínáló eljárásokra vonatkozóan közös kezdeményezéseket dolgoznak ki;
c) együttműködnek a vámeljárások és más kereskedelmi eljárások automatizálása tárgyában és amennyiben lehetséges, törekednek adatcserére vonatkozó közös normák létrehozásán;
d) a vámügyekben lehetőség szerint közös álláspontot alakítanak ki a vámügyekben illetékes nemzetközi szervezetekben, például a WTO-ban, a Vámügyi Világszervezetben (WCO), az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UNCTAD);
e) együttműködnek a technikai segítségnyújtás tervezése és végrehajtása területén elsősorban annak érdekében, hogy e Megállapodás rendelkezéseivel összhangban elősegítsék a vámügyi reformokat és a kereskedelem könnyítését; továbbá
f) ösztönzik az együttműködést valamennyi érintett ügynökség között az országon belül és az országok között egyaránt.
2. Az (1) bekezdés ellenére a Felek közigazgatási szervei a vámügyekben a kölcsönös közigazgatási jogsegélyről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően vámügyi kérdésekben kölcsönös közigazgatási jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
Vámügyi jogszabályok és eljárások
1. A Felek megállapodnak abban, hogy saját kereskedelmi és vámjogszabályaikat, rendelkezéseiket és eljárásaikat a vámügy és a kereskedelem terén alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok és előírások alapján dolgozzák ki, ideértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. május 18-án Kiotóban aláírt, 1999. június 26-án Brüsszelben felülvizsgált kiotói egyezményt (felülvizsgált kiotói egyezmény), valamint a világkereskedelem biztonságosabbá tételét és megkönnyítését célzó WCO-előírások keretét, a WCO-adatbázist és a harmonizált áruazonosítási és kódrendszerről (HR) szóló nemzetközi egyezmény lényegi elemeit is.
A Felek gondoskodnak az áruk területükön történő szabad átszállításáról, a tranzithoz leginkább megfelelő útvonal igénybevételével.
Az esetleges korlátozásoknak, ellenőrzéseknek vagy követelményeknek a közpolitika törvényes célkitűzésein kell alapulniuk, továbbá megkülönböztetésmentesnek, arányosnak és egységesen alkalmazottnak kell lenniük.
A törvényes vámellenőrzések elvégzésének sérelme nélkül a Felek a másik Fél területéről származó vagy oda irányuló tranzitáruknak olyan elbánást biztosítanak, amely nem kevésbé kedvező, mint a hazai áruknak biztosított elbánás azok kivitele, behozatala és szállítása esetén.
A Felek vámfelügyelet melletti szállítási rendszereket hoznak létre, amelyek – a megfelelő garanciák biztosításának feltételével – lehetővé teszik, hogy az árutranzitra ne kelljen vámokat és egyéb díjakat fizetni.
A Felek arra törekednek, hogy a kereskedelem korlátainak csökkentését szolgáló regionális tranzitra vonatkozó rendelkezéseket mozdítsanak elő és hajtsanak végre.
A Felek az áruk tranzitjára vonatkozó nemzetközi előírásokra és nemzetközi jogi aktusokra támaszkodnak.
A Felek a tranzitforgalom megkönnyítése és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében biztosítják a területükön található valamennyi érintett szerv együttműködését és koordinációját.
2. A munkamódszerek javítása céljából, valamint annak érdekében, hogy gondoskodjanak a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság, a hatékonyság, a sértetlenség és az elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartásáról, a Felek a következőket fogják tenni:
a) meghozzák a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy csökkentsék, egyszerűsítsék és egységesítsék a vámhatóságok és más kapcsolódó intézmények által megkövetelt adatokat és dokumentumokat;
b) lehetőség szerint egyszerűsítik a vámügyi előírásokat és az alaki követelményeket azért, hogy megvalósuljon az áruk gyors kiadása és vámkezelése;
c) biztosítják a behozatalt, a kivitelt és a tranzitárukat érintő vámigazgatási intézkedések, rendelkezések és határozatok elleni fellebbezési jogot lehetővé tevő, hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat. Ezek az eljárások könnyen hozzáférhetőek lesznek a panaszosok, köztük a kkv-k számára is, a kapcsolódó költségek pedig méltányosak lesznek és arányosak a fellebbezés benyújtásának költségeivel;
d) gondoskodnak a tisztességes eljárás legmagasabb szintjének fenntartásáról az e területtel kapcsolatos, vonatkozó nemzetközi egyezményekben és okmányokban szereplő alapelveket tükröző intézkedések alkalmazása révén.
Kapcsolatok az üzleti szférával
A Felek megállapodnak abban, hogy:
a) biztosítják, hogy minden jogszabályt, eljárást, valamint illetéket és díjat, továbbá a vonatkozó indoklást hozzáférhetővé tegyenek a nyilvánosság számára, amennyire lehetséges elektronikus úton;
b) szükség van arra, hogy a vám- és kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos jogalkotási javaslatokról és eljárásokról kellő időben és rendszeresen tárgyaljanak a kereskedelem képviselőivel. Ennek érdekében mindkét Félnek megfelelő és rendszeres konzultációs mechanizmust kell felállítania a közigazgatás és az üzleti szféra között;
c) valamennyi új vagy módosított jogszabály, eljárás, vám vagy díj közzététele és hatálybalépése között kellő időnek kell eltelnie.
A Felek vámigazgatási információkat tesznek közzé többek között az ügynökség követelményeiről, a belépési eljárásokról, valamint a kikötőkben és a határátkelőknél található vámhivatalok nyitvatartási idejéről és működési eljárásairól, illetve a tájékoztatást nyújtó hivatalokról;
d) ösztönzik a gazdasági szereplők, valamint az illetékes vámigazgatási szervek közötti együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan elérhető eljárások – mint például a WCO által kihirdetett egyetértési megállapodások – igénybevételével;
e) gondoskodnak arról, hogy vámügyi és kapcsolódó követelményeik és a kapcsolódó előírások és eljárások továbbra is megfeleljenek az üzleti szféra igényeinek, kövessék a legjobb gyakorlatokat és a nemzetközi kereskedelem szempontjából a lehető legkevésbé korlátozóak maradjanak.
1. A Felek közötti kölcsönös kereskedelemre alkalmazott vámérték meghatározásának szabályait az 1994. évi GATT VII. cikke és az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás szabályozza.
2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámértékkel kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást fogadjanak el.
A Felek megállapodnak abban, hogy a nyugat-afrikai régió vonatkozásában előreviszik a kereskedelem könnyítését szolgáló vámügyi reformokat.
A vámügyi és kereskedelemkönnyítési tárgyalások folytatása
Az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások keretében a Felek megállapodnak abban, hogy folytatják az e fejezetről szóló tárgyalásokat azért, hogy azt regionális keretben kiegészítsék.
A vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottság
A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság keretében a Felek létrehoznak egy, a Felek képviselőiből álló, vámügyekkel és kereskedelemkönnyítéssel foglalkozó különbizottságot. E bizottság a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak tesz jelentést. E bizottság fogja megvitatni valamennyi, a Felek közötti kereskedelem könnyítését szolgáló vámügyi kérdést és folytatja e fejezet végrehajtását és igazgatását, valamint a származási szabályok végrehajtását.
1. A Felek elismerik a vámügyi és a kereskedelemkönnyítési együttműködésnek az e Megállapodás végrehajtása szempontjából fennálló jelentőségét.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban, ezen belül a segítségnyújtási intézkedések megkönnyítésével elsősorban az alábbi területeken együttműködnek:
a) megfelelő és egyszerűsített jogi és szabályozási rendelkezések kidolgozása;
b) a szereplők tájékoztatása és tudatosságnövelése, ideértve az érintett személyzet képzését;
c) a vámigazgatások kapacitáserősítése, korszerűsítése és egymással való összekapcsolása.
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI, TOVÁBBÁ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
Multilaterális kötelezettségek
A Felek újólag megerősítik a WTO-t létrehozó egyezmény és különösen az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (SPS-megállapodás), valamint a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás (TBT-megállapodás) értelmében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Ezenkívül a Felek újólag megerősítik a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a CODEX Alimentarius (az Élelmiszerkönyv) és az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.
A Felek újólag megerősítik, hogy kötelezettséget vállalnak a közegészség javítására Elefántcsontpart területén, nevezetesen azáltal, hogy megerősítik a nem megfelelő termékek azonosításával kapcsolatos kapacitásukat.
Ezek a kötelezettségvállalások, jogok és kötelezettségek biztosítanak keretet a Felek e fejezet címén megvalósított tevékenységeinek.
E fejezet célkitűzései között szerepel a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése, növelve az egyik Fél által alkalmazott műszaki szabályokból, előírásokból és megfelelőségértékelési eljárásokból származó szükségtelen kereskedelmi akadályok azonosításával, megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos kapacitásaikat, valamint megőrizve a Feleknek a közegészség, az állatok és a növények védelmével kapcsolatos kapacitásait.
Hatály és fogalommeghatározások
1. E fejezet rendelkezéseit a TBT-megállapodásban meghatározott műszaki szabályzatokra és előírásokra, illetve megfelelőségértékelési eljárásokra kell alkalmazni, továbbá az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre (a továbbiakban: SPS-szabványok), amennyiben érintik a Felek közötti kereskedelmet.
2. E fejezet alkalmazásában és eltérő rendelkezés hiányában az SPS- és a TBT-megállapodás, a Codex Alimentarius, az IPPC, valamint az OIE fogalommeghatározásait kell alkalmazni, többek között az e fejezetben és e Megállapodás függelékeiben szereplő „termékekre” történő bármely hivatkozás tekintetében.
A Feleknek az e fejezetben előírt intézkedések végrehajtásáért felelős hatóságait felsoroló jegyzékét a II. függelék tartalmazza. A 41. cikkel összhangban a Felek kölcsönösen, kellő időben értesítik egymást a II. függelékben szereplő felelős hatóságok tekintetében bekövetkező jelentős változásokról. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elfogadja a II. függelék szükséges módosításait.
Egészségügyi és növény-egészségügyi övezetek meghatározása
A behozatali feltételek esetében a Felek eseti alapon javasolhatnak és azonosíthatnak meghatározott egészségügyi és növény-egészségügyi állapotú övezeteket, hivatkozással az SPS-megállapodás 6. cikkére.
A kereskedelmi feltételek átláthatósága és információcsere
1. A Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a termékekre (különösen az élő állatokra és a növényekre) vonatkozó műszaki szabályozásuk valamennyi változásáról.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy az egészségüggyel (köz-, állat- vagy növényegészségüggyel), biztonsággal és a környezettel kapcsolatos problémák megoldása érdekében valamely áru behozatalának megtiltása érdekében meghozott intézkedésekről az SPS-ajánlásokkal összhangban a lehető legrövidebb időn belül írásban tájékoztatják egymást.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés jegyében információkat cserélnek annak érdekében, hogy termékeik megfeleljenek az adott piacra való belépést lehetővé tévő műszaki szabályoknak és előírásoknak.
4. Emellett közvetlen információcserét is folytatnak egyéb olyan témákról, amelyek közös megítélésük szerint kereskedelmi kapcsolataik szempontjából potenciális jelentőséggel bírnak, ideértve az élelmiszerbiztonsági kérdéseket, az állat- és növénybetegségek hirtelen felbukkanását, a tudományos véleményeket és más, a termékek megbízhatóságával kapcsolatos jelentős eseményeket. A Felek vállalják, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, ha az élősködőktől vagy betegségektől mentes övezetek és az élősködők vagy betegségek ritka előfordulási övezetének elvét alkalmazzák az SPS-megállapodás 6. cikkében előírtak szerint.
5. A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek az állatbetegségek járványügyi felügyeletéről. A növényegészségügy védelmét illetően a Felek a másik Fél számára ismert és azonnali veszélyt jelentő élősködők megjelenéséről is információt cserélnek.
6. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy kölcsönösen és gyorsan figyelmeztessék egymást abban az esetben, ha az újonnan életbe lépő regionális szabályok hatással lehetnek kölcsönös kereskedelmükre.
A nemzetközi szervezetekben való együttműködés
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi szabványalkotó szervezetekkel többek között abban, hogy elősegítsék Elefántcsontpart mint Szerződő Fél képviselőinek az említett szervezetek ülésein és munkájában való részvételét.
1. A Felek elismerik, hogy az e fejezet célkitűzéseinek eléréséhez fontos a műszaki szabályzatok, szabványok és megfelelőségértékelés terén való együttműködés.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően együttműködnek azért, hogy javítsák Elefántcsontpart kiemelt termékeinek minőségét, versenyképességét és az Európai Közösség piacához való hozzáférését, ideértve az elsősorban pénzügyi segítségnyújtási intézkedéseket az alábbi területeken:
a) a Felek közötti információcsere és szakértelem-megosztás megfelelő keretének létrehozása;
b) műszaki szabványok és szabályozás, megfelelőségértékelési eljárások, regionális szinten, a vonatkozó nemzetközi normákon alapuló egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések elfogadása;
c) a köz- és magánszféra szereplői kapacitásának erősítése, ideértve a tájékoztatást és képzést, annak érdekében, hogy az Európai Közösség szabványaihoz, szabályozásához és intézkedéseihez igazodjanak és részt vegyenek a nemzetközi fórumokon;
d) a termékek megfelelőségértékeléséhez és az Európai Közösség piacára való bejutáshoz szükséges nemzeti kapacitások fejlesztése.
SZOLGÁLTATÁSOK, BERUHÁZÁSOK
ÉS A KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A cotonou-i megállapodás alapján a Felek vállalják, hogy valamennyi szükséges intézkedést meghoznak vagy együttműködnek annak érdekében, hogy az EK mint Szerződő Fél és Nyugat-Afrika egésze közötti átfogó gazdasági partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat a lehető legrövidebb időn belül befejezzék és a megállapodást, a WTO vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az alábbi területeken megkössék:
a) szolgáltatáskereskedelem és e-kereskedelem;
c) folyó fizetések és tőkemozgás;
g) fenntartható fejlődés;
h) a személyes adatok védelme.
A Felek minden olyan hasznos intézkedést meghoznak, amely kedvez az EK mint Szerződő Fél és Nyugat-Afrika közötti átfogó gazdasági partnerségi megállapodás 2008 vége előtti megkötésének.
JOGVITÁK ELKERÜLÉSE ÉS RENDEZÉSE
E cím célja, hogy megelőzze és rendezze a Felek között esetlegesen felmerülő vitákat, annak érdekében, hogy – a lehetőségekhez mérten – kölcsönösen kielégítő megoldás szülessen.
1. Ezt a címet ennek a Megállapodásnak az értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vita rendezésére alkalmazni kell, a II. cím rendelkezései kivételével és az ettől kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában. 2. Az (1) bekezdés ellenére a cotonou-i megállapodás 98. cikkében előírt eljárást kell alkalmazni a fejlesztési együttműködés finanszírozására vonatkozó vita esetén, a cotonou-i megállapodásban meghatározottak szerint.
KONZULTÁCIÓ ÉS KÖZVETÍTÉS
1. A Felek arra törekednek, hogy a 46. cikkben említett vitákat jóhiszeműen folytatott konzultációk útján oldják meg annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásra jussanak.
2. A konzultációk kezdeményezésére törekvő Fél ezt úgy teszi, hogy írásbeli kérelmet nyújt be a másik Félnek, annak másolatát a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak nyújtja be, pontosítva a kérdéses intézkedést és a Megállapodás azon rendelkezéseit, amelyekkel az említett intézkedés véleménye szerint nincs összhangban.
3. A konzultációk megkezdésére a kérelem benyújtásának időpontjától számított 40 napon belül kerül sor. A konzultációk a kérelem időpontjától számított 60 napon belül tekintendők lezártnak, ha a Felek nem állapodnak meg abban, hogy azokat a fenti határidőn túl is folytatják. A konzultációk során cserélt információk bizalmasak maradnak.
4. Sürgős, nevezetesen romlandó vagy szezonális árukat érintő esetekben a konzultációk megkezdésére a kérelem benyújtásának időpontját követő 15 napon belül kerül sor és azok a kérelem benyújtásának időpontjától számított 30 napon belül tekintendők lezártnak.
5. Amennyiben a konzultációk megkezdésére a (3) vagy a (4) bekezdésben előírt határidőn belül nem kerül sor vagy amennyiben a konzultációk kölcsönösen kielégítő megoldáson alapuló egyezség nélkül zárulnak le, a panaszos Fél a 49. cikkel összhangban jogosult választottbírói testület létrehozását kérni.
1. Amennyiben a konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítő megoldáshoz, a Felek közös megegyezéssel közvetítőhöz fordulhatnak. Ha a Felek másként nem döntenek, a közvetítés feladata a konzultációs kérelemben ismertetett kérdés rendezése.
2. Ha a vitában álló Felek a közvetítésre irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy elnökének képviselője a 64. cikkben említett listán szereplő és a Felek állampolgárai közé nem tartozó személyek közül sorshúzás útján jelöl ki közvetítőt. A kiválasztásra a közvetítési kérelem benyújtását követő 20 napon belül kerül sor mindegyik Fél egy képviselőjének jelenlétében. A közvetítő legkésőbb a kijelölését követő 30 napon belül összehívja a Felek értekezletét. A közvetítő mindegyik Fél indítványait legkésőbb az értekezlet előtt 15 nappal kézhez veszi és véleményét legkésőbb a kijelölését követő 45 napon belül tudatja.
3. Véleményében a közvetítő az 53. cikk rendelkezéseivel összhangban lévő ajánlásokat tehet a vita rendezésére. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.
4. A Felek bármikor megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők korlátozásában. A közvetítő is dönthet arról, hogy ezeket a határidőket valamelyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére, az érdekelt Felet érintő különleges nehézségektől vagy az ügy bonyolultságától függően módosítja. 5. A közvetítési eljárások és különösen a Felek által ezen eljárások során kicserélt információk és képviselt álláspontok bizalmasak maradnak.
ELJÁRÁSOK ÉS VITARENDEZÉS
Választottbírósági eljárás
A választottbírósági eljárás megindítása
1. Amennyiben a Felek a közöttük fennálló vitát a 47. cikkben előírt konzultációk, illetve a 48. cikkben említett közvetítés igénybevételét követően nem rendezik, a panaszos fél választottbírói testület létrehozását kérheti.
2. A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félnek és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak. Kérelmében a panaszos fél pontosan meghatározza a vitatott intézkedéseket és megmagyarázza, hogy ezek az intézkedések milyen okból kifolyólag sértik e Megállapodás rendelkezéseit.
A választottbírói testület létrehozása
1. Egy választottbírói testület három választottbíróból áll.
2. A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemnek a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz történő benyújtásától számított 10 napon belül a Felek egyeztetést folytatnak annak érdekében, hogy megállapodjanak a választottbírói testület összetételéről.
3. Amennyiben a Felek a választottbírói testület összetételét illetően – a (2) bekezdésben előírt határidőn belül – nem jutnak megállapodásra, mindegyik Fél kérheti a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnökétől vagy képviselőjétől, hogy a választottbírói testület három tagját sorshúzás útján válassza ki a 64. cikk értelmében megállapított listából, e tagok egyikének a panaszos fél által kijelölt személyek között, egy másik tagnak a bepanaszolt fél által kijelölt személyek között, a harmadik tagnak pedig a két Fél által az üléseken való elnökölésre kijelölt személyek között kell szerepelnie. Ha a Felek megállapodnak a választottbírói testület egy vagy több tagjának kiválasztásában, a fennmaradó tagot vagy tagokat ugyanezen eljárás alapján választják ki. 4. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy képviselője a (3) bekezdésben említett, az egyik vagy a másik Féltől származó kérelemtől számított öt napon belül választja ki a választottbírákat mindegyik Fél egy képviselőjének jelenlétében. 5. A választottbírói testület megalakításának időpontja az az időpont, amikor a három választott bíró kiválasztottnak tekintendő.
A választottbírói testület időközi jelentése
A választottbírói testület a leíró szakaszokat, valamint a testület megállapításait és következtetéseit egyaránt tartalmazó időközi jelentést ad át a Feleknek, rendszerint legkésőbb a testület megalakításától számított 120 napon belül. A választottbírói testület időközi jelentésének átadását követő tizenöt napon belül mindegyik Félnek jogában áll, hogy az időközi jelentés konkrét szempontjaira vonatkozóan írásbeli észrevételeket terjesszen a testület elé.
A választottbírói testület döntése
1. A választottbírói testület az általa hozott döntést legkésőbb a választottbírói testület megalakításától számított 150 napon belül átadja a Feleknek és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak. Ha úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke erről írásban tájékoztatja a Feleket és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot, pontosan meghatározva a késedelem okait és azt az időpontot, amikor a bizottság várhatóan befejezi munkáját. A választottbírói döntés semmilyen körülmények között sem hozható meg a választottbírói testület megalakításától számított 180 napon túl.
2. Sürgős esetekben, beleértve azokat, amikor romlandó és szezonális árukról van szó, a választottbírói testület igyekszik a megalakítását követő 75 napon belül meghozni döntését. Egyetlen esetben sem hozhatja meg döntését a megalakításának időpontját követő több mint 90 napon túl. A megalakítását követő tíz napon belül a választottbírói testület előzetes döntést hozhat azt a kérdést illetően, hogy az ügyet sürgősnek ítéli-e.
3. A választottbírói testülettől mindegyik Fél kérheti, hogy tegyen ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a bepanaszolt fél hogyan valósíthatja meg a megfelelést.
A választottbírói testület döntésének való megfelelés
Mindegyik Fél megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek a választottbírói testület döntésében foglaltak végrehajtásához szükségesek és a Felek törekednek arra, hogy az ítéletben foglaltak végrehajtásához szükséges idővel kapcsolatban megállapodjanak.
Az ítéletben foglaltak teljesítésének ésszerű határideje
1. Legkésőbb harminc nappal azt követően, hogy a Felek értesültek a választottbírói testület döntéséről, a bepanaszolt fél írásban értesíti a panaszos felet és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot a megfeleléshez szükséges határidőről (,,ésszerű határidő”).
2. A Felek közötti arra vonatkozó egyetértés hiányában, hogy mi minősül a választottbírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőnek, a panaszos fél a bepanaszolt fél által tett értesítéstől számított 20 napon belül írásban kéri a választottbírói testülettől az ésszerű időtartam meghatározását. Erről a kérelemről a másik Fél és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság egyszerre kap tájékoztatást. A választottbírói testület döntését a kérelem benyújtását követő 30 napon belül hozza a Felek és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság tudomására.
3. A választottbírói testület az ésszerű időtartam hosszának meghatározása során figyelembe veszi azt az időtartamot, amelyre rendes körülmények között a bepanaszolt félnek szüksége van ahhoz, hogy a panaszos fél által az ítélet teljesítésének biztosításához szükségesként meghatározott intézkedésekhez hasonló jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket fogadjon el. A választottbírói testület figyelembe veheti azokat a korlátozásokat, amelyek befolyásolhatják a szükséges intézkedések bepanaszolt fél általi elfogadását.
4. Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudnak ismételten összeülni, az 50. cikk eljárásait kell alkalmazni. A döntéshozatali határidő a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap. 5. Az ésszerű határidő a Felek között kölcsönös megegyezés útján meghosszabbítható.
A választottbírói testület döntésének való megfelelést célzó intézkedések felülvizsgálata
1. A bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt értesíti a másik felet és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói döntésnek való megfelelés érdekében hozott.
2. Az (1) bekezdés értelmében bejelentett intézkedéseknek az e Megállapodás rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozóan, a Felek közötti egyetértés hiányában a panaszos fél írásban kérheti a választottbírói testülettől, hogy hozzon határozatot a kérdésről. A kérelemnek pontosan meg kell határoznia a vitatott egyedi intézkedéseket és magyarázatot kell adnia arra, hogy azok milyen okból kifolyólag nem egyeztethetők össze e Megállapodás rendelkezéseivel. A választottbírói testület döntését a kérelem benyújtását követő 90 napon belül hozza nyilvánosságra. Sürgős esetekben, beleértve azokat, amikor romlandó és szezonális árukról van szó, a választottbírói testület a kérelem benyújtását követő 45 napon belül hozza meg döntését. 3. Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudnak ismételten összeülni, az 50. cikkben előírt eljárásokat kell alkalmazni. A döntésről szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 105 nap.
Ideiglenes jogorvoslatok a döntés teljesítésének elmulasztása esetén
1. Ha a bepanaszolt fél az ésszerű időtartam lejárta előtt nem tesz értesítést azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott, illetve ha ez utóbbi úgy határoz, hogy az 55. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentett intézkedések összeegyeztethetetlenek az említett félnek az 53. cikkben előírt rendelkezések szerinti kötelezettségeivel, a bepanaszolt fél, ha arra a panaszos fél felkéri, köteles ideiglenes kártérítési ajánlatot tenni.
2. Amennyiben a Felek az ésszerű időtartam végétől vagy a választottbírói testületnek az 55. cikkben említett olyan döntésétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg kártérítésről, amely határozat szerint a meghozott megfelelési intézkedések összeegyeztethetetlenek az 53. cikkben előírt rendelkezésekkel, a panaszos fél a másik fél értesítését követően jogosult a megfelelő intézkedések meghozatalára. A szóban forgó intézkedések elfogadásakor a panaszos fél olyan intézkedések kiválasztására törekszik, amelyek a legkevésbé befolyásolják e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, valamint figyelembe veszi az intézkedéseknek a bepanaszolt fél gazdaságára gyakorolt hatását.
Az e bekezdés értelmében elfogadott megfelelő intézkedések semmilyen esetben sem érintik az Elefántcsontpartnak nyújtott fejlesztési támogatás nyújtását.
3. Az EK mint Szerződő Fél mértéktartásról tanúskodik kártérítési kérelme vagy az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő intézkedések elfogadása során és figyelembe veszi, hogy Elefántcsontpart mint Szerződő Fél fejlődő ország. 4. A megfelelő intézkedések, illetve a kártérítés ideiglenesek és azokat csak addig kell alkalmazni, amíg az 53. cikkben előírt rendelkezéseket sértőként elismert intézkedést visszavonják vagy úgy módosítják, hogy az említett rendelkezéseknek megfelelővé váljon, illetve addig, amíg a Felek meg nem állapodnak a közöttük fennálló vita rendezéséről.
A megfelelő intézkedések elfogadását követő megfelelési intézkedések vizsgálata
1. A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott és értesítésében felkéri a panaszos felet, hogy szüntesse meg a megfelelő intézkedések alkalmazását.
2. Ha a Feleknek az értesítés benyújtását követő 30 napon belül nem sikerül megállapodniuk az értesítés tárgyát képező intézkedéseknek az e Megállapodás rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban kéri a választottbírói testülettől, hogy hozzon határozatot a kérdésről. A kérelemről a másik fél és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság értesítést kap. A választottbírói testület döntéséről a Felek és a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a kérelem benyújtását követő 45 napon belül kap tájékoztatást. Amennyiben a választottbírósági bizottság úgy határoz, hogy a teljesítés céljából hozott bármely intézkedés nincs összhangban e Megállapodás rendelkezéseivel, a választottbírósági bizottság dönti el, hogy a panaszos fél folytathatja-e a megfelelő intézkedések alkalmazását. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében hozott valamely intézkedés megfelel e Megállapodás rendelkezéseinek, a megfelelő intézkedéseket megszüntetik.
3. Amennyiben az eredeti választottbírói testületnek vagy a testület bizonyos tagjainak nincs lehetősége ismételten összeülni, az 50. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntésről szóló értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.
Kölcsönösen kielégítő megoldás
E cím keretében a Felek bármikor megállapodhatnak valamely vita kölcsönösen kielégítő megoldásáról. Az ilyen megoldásra vonatkozó megegyezésükről értesítik a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot. Kölcsönösen kielégítő megoldás elfogadásakor az eljárást le kell zárni.
1. Az e cím 3. fejezetében előírt vitarendezési eljárásokat a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság által három hónappal a megalakulását követően elfogadandó eljárási szabályzat szabályozza. 2. A választottbírósági bizottság ülései az eljárási szabályzattal összhangban nyilvánosak, kivéve ha a választottbírói testület saját indítványára vagy a Felek kérelmére másképpen dönt.
Információk és technikai tanácsadás
A választottbírói testület az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére bármely forrásból – beleértve a jogvitában érdekelt feleket is – szerezhet információkat, ha azt a választottbírósági eljárás szempontjából célszerűnek ítéli. A választottbírói testület felhatalmazással rendelkezik arra is, hogy szakértői véleményeket szerezzen be, ha azt célszerűnek ítéli. Az érdekelt Felek az eljárási szabályzatnak megfelelően amicus curiae-ként beadványokat nyújthatnak be a választottbírói testülethez. Az így megszerzett bármely információt mindegyik Fél tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban ez utóbbiak észrevételeket tehetnek.
A Felek írásos vagy szóbeli kérelmeit a Felek valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani. A Felek mindemellett a lehető legnagyobb mértékben törekednek arra, hogy közös munkanyelvként a két Fél egyik közös hivatalos nyelvét válasszák és különös figyelmet fordítanak Elefántcsontpart mint Szerződő Fél fejlődő ország helyzetére, például a fordítási nehézségek kérdésében.
A választottbírói testület kötelezi magát arra, hogy ennek a Megállapodásnak a rendelkezéseit a nemzetközi közjog – beleértve a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményt is – szokásos értelmezési szabályaival összhangban értelmezze. A választottbírói testület döntései az e Megállapodás rendelkezéseiben előírt jogokhoz és kötelezettségekhez nem tehetnek hozzá, illetve azokból nem vehetnek el.
A választottbírói testület döntései
1. A választottbírói testület arra törekszik, hogy döntéseit konszenzussal hozza meg. Ha azonban a konszenzusos döntéshozatal lehetetlennek bizonyul, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni, de a választottbírák eltérő véleményét egyetlen esetben sem teszik közzé.
2. A döntés ismerteti az érdemi megállapításokat, e Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a választottbírói testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó indokokat. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a választottbírói döntést a nyilvánosság tudomására hozza, amennyiben másként nem határoz.
1. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság legkésőbb e Megállapodás ideiglenes alkalmazásának időpontját követő három hónapon belül megállapít egy listát, amely a választottbírói tisztség betöltésére kész és alkalmas 15 személyt tartalmazza. Mindegyik Fél öt személyt választ ki, akik választottbíróként működhetnek. A két Fél megegyezik annak az öt személynek a kiválasztásáról is, akik egyiküknek sem állampolgárai és akik felkérhetők arra, hogy betöltsék a választottbírói testület elnöki tisztségét. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság gondoskodik arról, hogy ez a lista mindig fel legyen töltve a teljes létszámra.
2. A választottbírák jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem és teljesítik az eljárási szabályok mellékletét képező magatartási kódexet.
3. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság létrehozhat egy kiegészítő listát is, amely 15 olyan személyt tartalmaz, akik az e Megállapodásban foglalt különleges kérdéseket érintő ágazati szakismeretekkel rendelkeznek. Az 50. cikk (2) bekezdésében foglalt kiválasztási eljárás igénybevétele esetén a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke a két Fél megállapodása alapján használhat ilyen ágazati listát.
Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel
1. Az e Megállapodás értelmében létrehozott választottbíróságok nem foglakoznak a Feleknek a WTO-t létrehozó egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit érintő vitákkal.
2. Az e Megállapodás vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem érinti a WTO keretében indított eljárásokat, beleértve a vitarendezési eljárást is. Amennyiben azonban az egyik Fél vitarendezési eljárást indított egy adott intézkedés tekintetében vagy a 49. cikk (1) bekezdése vagy a WTO-t létrehozó egyezmény értelmében, az első eljárás lezárását megelőzően a másik fórum előtt nem indíthat ugyanarra az intézkedésre vonatkozó vitarendezési eljárást. E bekezdés értelmében abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy az egyik Fél a WTO-t létrehozó egyezmény értelmében vitarendezési eljárást kezdeményezett, ha a kezdeményező Fél a vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló WTO egyetértési megállapodás 6. cikke értelmében választottbírói testület megalakítását kérelmezte.
3. Ez a Megállapodás nem akadályozhatja a Feleket a WTO vitarendezési testülete által engedélyezett kötelezettségfelfüggesztés alkalmazásában.
1. Az e címben előírt határidőket, ideértve a választottbírói testületek döntéseiről szóló értesítések határidejét is, azt a cselekményt vagy tényt követő naptól számított naptári napokban kell számítani, amelyre a határidők vonatkoznak.
2. Az e címben foglalt valamennyi határidő a Felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható.
Mind a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság, mind pedig a Felek kezdeményezhetik az V. cím módosítását. A módosítási kérelmeket a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A módosítás csak a Felek jóváhagyását követően lép hatályba.
Általános kivételre vonatkozó záradék
Arra a követelményre is figyelemmel, hogy az ilyen intézkedéseket ne alkalmazzák olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetési eszközt jelentene a Felek között, miközben az egyenlő feltételeknek kell érvényesülniük vagy olyan rejtett korlátozást jelentene, amely befolyásolja a termékek és a szolgáltatások kereskedelmét és a letelepedést, ennek a Megállapodásnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Feleket olyan intézkedések alkalmazásában vagy elfogadásában, amelyek:
a) a közbiztonság és a közerkölcs védelmének vagy a közrend fenntartásának biztosításához szükségesek;
b) az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének védelméhez szükségesek;
c) a törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés biztosításához szükségesek és amelyek nem összeegyeztethetetlenek ennek a Megállapodásnak a rendelkezéseivel, beleértve a következőkre vonatkozó intézkedéseket:
(i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből adódó következmények kezelése;
(ii) a magánélet védelme a személyes adatok feldolgozásának és terjesztésének összefüggésében, valamint az iratok titkossága és az egyéni számlák védelme;
(iv) a vámszabályozások és -eljárások alkalmazása; vagy
(v) a szellemi tulajdonjogok oltalma;
d) az arany vagy az ezüst behozatalára vagy kivitelére vonatkoznak;
e) a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelméhez szükségesek;
f) a nem megújuló természeti erőforrások megőrzésére vonatkoznak, ha ezek az intézkedések az áruk belföldi termelésével vagy fogyasztásával, a belföldi szolgáltatások nyújtásával vagy igénybevételével, valamint a belföldi befektetőkkel kapcsolatos korlátozásokat foglalnak magukban;
g) a börtönben végzett munkával előállított termékekre vonatkoznak; vagy
h) összeegyeztethetetlenek a nemzeti elbánásra vonatkozó 19. cikkel, amennyiben az eltérő elbánás célja, hogy biztosított legyen a másik Fél befektetőinek, illetve szolgáltatóinak gazdasági tevékenységeit sújtó közvetlen adók kivetése, illetve hatékony vagy méltányos beszedése.
Nemzetbiztonsági kivételek
1. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:
a) a Feleket olyan információ szolgáltatására kötelezi, amelynek a nyilvánosságra hozatalát kiemelkedő biztonsági érdekeikkel ellentétesnek ítélik;
b) akadályozza a Feleket olyan intézkedés megtételében, amelyet szükségesnek ítélnek kiemelkedő biztonsági érdekeik védelme szempontjából, amely intézkedés:
(i) hasadó és fúziós anyagokra vagy azokra az anyagokra vonatkozik, amelyekből ezek származnak;
(ii) olyan gazdasági tevékenységekre vonatkozik, amelyeket – közvetlenül vagy közvetve – azzal a céllal kezdtek meg, hogy katonai létesítménynek szállítsanak felszerelést vagy ellátást;
(iii) a fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik;
(iv) a nemzetbiztonsági vagy nemzetvédelmi célból elengedhetetlen kormányzati beszerzésekhez kapcsolódik; vagy
(v) háború idején vagy a nemzetközi kapcsolatokban bármely más vészhelyzet felmerülésekor dől el; vagy
c) akadályozza a Feleket abban, hogy bármilyen intézkedést tegyenek olyan kötelezettségek tiszteletben tartására, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében fogadtak el.
2. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság a lehetőségekhez mérten naprakész tájékoztatást kap az (1) bekezdés b) és c) pontja értelmében hozott intézkedésekről és azok megszüntetésének időpontjáról.
1. E Megállapodás, illetve az ennek keretében elfogadott bármely megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a Feleket abban, hogy adójoguk vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során különbséget tegyenek azok között az adóalanyok között, akiknek eltérő a helyzete, nevezetesen a lakóhelyük, illetve annak a helynek a tekintetében, ahová a tőkéjüket befektetik.
2. E Megállapodás, illetve az ennek keretében elfogadott bármely megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza az adókikerülés vagy adócsalás megelőzését célzó bármely intézkedés elfogadását vagy alkalmazását, a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményeknek megfelelően, illetve más adóügyi megállapodások vagy nemzeti adójogszabályok alapján.
3. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek számára bármilyen adóügyi egyezményben előírt jogokat és kötelezettségeket. Abban az esetben, ha e Megállapodás és egy ilyen egyezmény nem lenne összeegyeztethető, az összeegyeztethetetlenség miatt ez utóbbi a döntő.
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Tárgyalások folytatása és e Megállapodás végrehajtása
1. A Felek e Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően folytatnak tárgyalásokat.
2. A tárgyalások lezárásakor az azokból származó módosítási tervezeteket be kell nyújtani jóváhagyásra az illetékes nemzeti hatóságokhoz.
A Felek fogalommeghatározása és a kötelezettségek teljesítése
1. Ennek a Megállapodásnak a Szerződő Felei egyrészről az Elefántcsontparti Köztársaság (a továbbiakban: Elefántcsontpart mint Szerződő Fél vagy Elefántcsontpart), másrészről az Európai Közösség vagy tagállamai, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt saját hatásköreikben az Európai Közösség és tagállamai (a továbbiakban: az EK mint Szerződő Fél).
2. E Megállapodás alkalmazásában a ,,Fél” kifejezés Elefántcsontpartra, illetve adott esetben az EK-ra mint Szerződő Félre utal. A „Felek” kifejezés az Elefántcsontpartra és az EK-ra mint Szerződő Félre utal.
3. A Felek elfogadnak minden általános vagy különös intézkedést, amely az e Megállapodásból származó kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges és biztosítják, hogy azok megfeleljenek a Megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.
A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság
1. E Megállapodás végrehajtása érdekében sor kerül a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság megalakítására ennek a Megállapodásnak az aláírásától számított három hónapon belül.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság összetétele, szervezete és működése megfelel az egyenlőség elvének. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határoz szervezeti és működési szabályairól.
3. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság felelős az e Megállapodás alkalmazási körébe tartozó valamennyi terület igazgatásáért és az e Megállapodásban említett valamennyi feladat megvalósításáért.
4. A kommunikáció megkönnyítése és e Megállapodás hatékony végrehajtása érdekében a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságon belül mindegyik Fél kapcsolattartót jelöl ki.
5. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság ülései nyíltak lehetnek harmadik fél számára. A Nyugat-Afrikai Gazdasági és Pénzügyi Unió (WAEMU) és a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) bizottságai belső eljárásaiknak megfelelően meghívást kaphatnak a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságba.
Az Európai Közösség legkülső régiói
1. Figyelembe véve az Európai Közösség legkülső régiói és Elefántcsontpart földrajzi közelségét, valamint az e régiók és Elefántcsontpart közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok megerősítése céljából a Felek törekednek arra, hogy megkönnyítsék az együttműködést az e Megállapodásban szabályozott valamennyi területen és megkönnyítsék az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, támogassák a befektetéseket, valamint ösztönözzék a közlekedési és kommunikációs kapcsolatokat a legkülső régiók és Elefántcsontpart között.
2. Az (1) bekezdésben kifejtett célkitűzéseket lehetőség szerint Elefántcsontpart és a legkülső régiók közös részvételének erősítésén keresztül is követni kell az Európai Közösség keretprogramjai és konkrét programjai keretében az e Megállapodásban szabályozott területeken. 3. Az EK mint Szerződő Fél törekszik arra, hogy biztosítsa az Európai Közösség kohéziós és fejlesztési politikáinak különböző pénzügyi eszközei közötti koordinációt annak érdekében, hogy erősítse az együttműködést Elefántcsontpart és az Európai Közösség legkülső régiói között az e Megállapodásban szabályozott területeken.
4. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza az EK-t mint Szerződő Felet abban, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke (2) bekezdésének megfelelően a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetének javítását célzó, meglévő intézkedéseket alkalmazza.
Hatálybalépés és felmondás
1. E Megállapodás aláírására, megerősítésére, illetve jóváhagyására az egyes Felek speciális alkotmányos szabályaival vagy az EK mint Szerződő Fél esetében a belső szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerül sor.
2. Ez a Megállapodás azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben Elefántcsontpart mint Szerződő Fél és az EK mint Szerződő Fél értesítik egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről.
3. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, aki e Megállapodás letéteményese.
4. A Megállapodás hatálybalépéséig a Felek megállapodnak abban, hogy jogszabályaiknak megfelelően vagy a Megállapodás ratifikálása útján ideiglenesen alkalmazzák a Megállapodást.
5. Az ideiglenes alkalmazásról értesíteni kell a letéteményest. A Megállapodás ideiglenes alkalmazására az erről az Európai Közösség vagy Elefántcsontpart általi ideiglenes alkalmazásról szóló későbbi értesítés kézhezvételét követő 10 nappal kerül sor.
6. A (4) bekezdés ellenére az EK mint Szerződő Fél és Elefántcsontpart egészben vagy részben alkalmazhatják a Megállapodást annak ideiglenes alkalmazása előtt, amennyiben ez belső joguk szerint lehetséges. 7. Mindegyik Fél írásban értesítheti a másik Felet ennek a Megállapodásnak a felmondására irányuló szándékáról. A felmondás hat hónappal a másik Fél értesítését követően lép hatályba.
8. E Megállapodás helyébe hatálybalépése időpontjában az EK-val mint Szerződő Féllel regionális szinten megkötött átfogó gazdasági partnerségi megállapodás lép. Ezért a Felek törekszenek arra, hogy a regionális szintű átfogó partnerségi megállapodás megőrizze Elefántcsontpart e Megállapodás értelmében megszerzett vívmányainak lényeges elemeit.
Ezt a Megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről Elefántcsontpart területén.
Új EU-tagállamok csatlakozása
1. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság tájékoztatást kap a harmadik államok Európai Unióhoz való csatlakozásra irányuló kérelméről. Az Európai Unió és a tagjelölt állam közötti tárgyalások során az EK mint Szerződő Fél Elefántcsontpartot mint Szerződő Felet ellátja minden vonatkozó információval és Elefántcsontpart mint Szerződő Fél tájékoztatja aggályairól az EK-t mint Szerződő Felet, hogy ez utóbbi azokat teljes mértékben figyelembe vehesse. Elefántcsontpart mint Szerződő Fél értesül az Európai Unióhoz történő bármely csatlakozásról.
2. Az Európai Unió minden új tagállama az Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától kezdődően – a csatlakozási okmányba erre a célra beiktatott záradék útján – csatlakozik ehhez a Megállapodáshoz. Ha az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló okmány az új uniós tagállam e Megállapodáshoz való ilyen automatikus csatlakozását nem írja elő, az érintett tagállam e Megállapodáshoz oly módon csatlakozik, hogy csatlakozási okmányát az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál letétbe helyezi, amely annak hiteles másolatait elküldi Elefántcsontpartnak mint Szerződő Félnek.
3. A Felek megvizsgálják az új uniós tagállamok csatlakozásának e Megállapodásra gyakorolt hatásait. A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatot hozhat a szükséges átmeneti intézkedésekről vagy módosításokról.
A pénzügyi kérdésekről folytatott párbeszéd
A Felek megállapodnak abban, hogy az adópolitika és az adóigazgatás területén előmozdítják a párbeszédet és az átláthatóságot és megosztják a legjobb gyakorlatokat.
A jogellenes pénzügyi tevékenységek elleni küzdelem területén folytatott együttműködés
Az EK mint Szerződő Fél és Elefántcsontpart kötelezettséget vállalnak arra, hogy megakadályozzák a jogellenes csalárd gyakorlatokat, a korrupciót, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását és küzdenek ezek ellen. A Felek ennek érdekében meghozzák azokat a jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak, beleértve a korrupció elleni ENSZ-egyezményben, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményben és annak jegyzőkönyveiben, a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló ENSZ-egyezményben és a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban meghatározott előírásokat. Az EK-fél és Elefántcsontpart megállapodnak abban, hogy információcserét folytatnak és együttműködnek ezeken a területeken.
Kapcsolat más megállapodásokkal
1. A cotonou-i megállapodás III. részének II. címében előírt fejlesztési együttműködésre vonatkozó cikkek kivételével, az e Megállapodás rendelkezései és a cotonou-i megállapodás III. része II. címének rendelkezései közötti összhang hiánya esetén ennek a Megállapodásnak a rendelkezései irányadóak. 2. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza azt, hogy az Európai Közösség vagy Elefántcsontpart a cotonou-i megállapodás 11b., 96. és 97. cikkében előírt, megfelelőnek ítélt intézkedéseket – köztük kereskedelmi intézkedéseket – fogadjon el.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy e Megállapodás egyetlen rendelkezése sem kötelezi őket arra, hogy a WTO keretében vállalt kötelezettségeikkel nem összeegyeztethető módon járjanak el.
Hiteles nyelvi változatok
E Megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd nyelven és az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles.
Ellentmondás esetében arra a nyelvi változatra kell hivatkozni, amelyen e Megállapodásról tárgyaltak, jelen esetben a francia változatra.
E Megállapodás függelékei, mellékletei és jegyzőkönyvei annak szerves részét képezik.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e Megállapodást alább kézjegyükkel látták el.
Elefántcsontpart Európai Közösségbe történő kivitelre szánt kiemelt termékei
E termékeket Elefántcsontpart határozza meg és erről e Megállapodás aláírásától számított legfeljebb három hónapon belül értesíti a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságot.
A. Az Európai Közösség illetékes hatóságai
Az ellenőrzési tevékenységek a tagállamok hatóságai és az Európai Közösségek Bizottsága hatáskörébe tartoznak. A hatáskörök a következőképpen oszlanak meg:
– az Elefántcsontpart felé irányuló kivitel vonatkozásában a tagállamok felelősek a termelési feltételek és követelmények ellenőrzéséért, nevezetesen a kötelező vizsgálatok elvégzéséért és az egyezményes előírások és követelmények tiszteletben tartását igazoló egészségügyi (vagy állatjólléti) bizonyítványok kiállításáért;
– az Elefántcsontpartról származó behozatal vonatkozásában a tagállamok felelősek az Európai Közösség behozatali feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséért;
– az Európai Közösségek Bizottsága felelős az általános koordinációért, az ellenőrzési rendszerek vizsgálatáért és ellenőrzéséért, valamint az előírások és követelmények európai belső piacon belüli egységes alkalmazásának biztosításához szükséges jogi kezdeményezések megtételéért.
B. Elefántcsontpart illetékes hatóságai
E hatóságokat Elefántcsontpart kijelöli és e hatóságok jegyzékét e Megállapodás aláírásától számított legfeljebb három hónapon belül közli a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsággal.
AZ ELEFÁNTCSONTPARTRÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE KIVETETT VÁMOK
1. A (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésre is figyelemmel az EK mint Szerződő Fél behozatali vámjait (a továbbiakban: az EK-vámok) e Megállapodás hatálybalépésének időpontjában a harmonizált rendszer 1–97. fejezetébe tartozó, Elefántcsontpartról származó valamennyi termék tekintetében teljesen eltörlik, kivéve a 93. fejezetbe tartozó termékeket. A 93. fejezetben szereplő termékek esetében az EK továbbra is a legnagyobb kedvezményes vámtételt alkalmazza. 2. 2010. január 1-jétől az 1006 vámtarifaszám alá tartozó termékekre kivetett importvámok megszűnnek, az 1006 10 10 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvámok kivételével, melyek 2008. január 1-jén szűnnek meg.
3. A Felek megállapodnak, hogy a cotonou-i megállapodásnak az AKCS-cukorról szóló 3. jegyzőkönyvének (a továbbiakban: a cukorjegyzőkönyv) rendelkezései 2009. szeptember 30-ig érvényben maradnak. Ezen időpontot követően az EK mint Szerződő Fél és Elefántcsontpart megállapodnak, hogy a cukorjegyzőkönyv hatályát veszti. A cukorjegyzőkönyv 4. cikke (1) bekezdése alkalmazásában a 2008/09-es szállítási időszak 2008. július 1-től 2009. szeptember 30-ig terjed. A 2008. július 1–2009. szeptember 30-ig garantált árat a cukorjegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésében előírt tárgyalások nyomán határozzák meg.
4. Az Elefántcsontpartról származó, 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékekre kivetett EK-vámok 2009. október 1-jétől megszűnnek. Az importálandó termékekre nem adnak ki importengedélyt, kivéve akkor, ha az importőr vállalja, hogy a termékeket legalább a cukorjegyzőkönyvben az EK mint Szerződő Fél területére importált cukorra meghatározott garantált árakon vásárolja.
5. a) Az EK mint Szerződő Fél a 2009. október 1– 2015. szeptember 30. közötti időszakban alkalmazhatja a legnagyobb kedvezményes vámtételt az Elefántcsontpartról származó, 1701 vámtarifaszám alá tartozó olyan termékekre, amelyeket az alábbi, fehér cukorban kifejezett szinteket meghaladó mennyiségben importáltak, mivel azt az EK mint Szerződő Fél cukorpiacán zavart okozónak tekintik:
(i) 3,5 millió tonna egy gazdasági évben az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országok csoportjának a cotonou-i megállapodást aláíró tagállamaiból származó termékek esetében, és
(ii) 1,38 millió tonna a 2009/2010-es gazdasági évben azon AKCS-országokból származó termékek esetében, amelyeket az ENSZ nem ismer el legkevésbé fejlett országként. Az 1,38 millió tonnás szint a 2010/2011-es gazdasági évben 1,45, a rákövetkező négy gazdasági évben pedig 1,6 millió tonnára emelkedik.
b) Az ENSZ által legkevésbé fejlett országként elismert bármely nyugat-afrikai aláíró államból származó, 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatalára nem vonatkoznak az a) pont rendelkezései. E behozatalokra ugyanakkor továbbra is vonatkoznak a 25. cikk rendelkezései7.
c) A legnagyobb kedvezményes vámtétel alkalmazása a bevezetése gazdasági évének végeztével jár le.
d) Az e bekezdés értelmében hozott valamennyi intézkedést haladéktalanul a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság tudomására hozzák és azokról e szerv keretében rendszeres konzultációt folytatnak.
6. 2015. október 1-jétől a 25. cikk rendelkezései alkalmazásának céljára az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek piacának zavarai tekinthetők úgy, mint ami olyan helyzetben merült fel, amikor a fehér cukor közösségi átlagára két egymást követő hónapon át alacsonyabb a fehér cukornak a megelőző gazdasági évben megállapított közösségi átlagára 80%-ánál.
7. 2008. január 1–2015. szeptember 30. között az 1704 90 99, 1806 10 30, 1806 10 90, 2106 90 59 és 2106 90 98 vámtarifaszám alá tartozó termékekre különleges felügyeleti mechanizmus vonatkozik, amely biztosítja, hogy a (4) és (5) bekezdésben előírt rendelkezéseket ne játsszák ki. Amennyiben egy megszakítás nélküli 12 hónapos időszakban az Elefántcsontpartról származó egy vagy több termék behozatali mennyisége több mint 20%-os halmozott növekedést mutat a megelőző három, 12 hónapos időszak éves importátlagához képest, az EK mint Szerződő Fél elemzi a kereskedelem struktúráját, a gazdasági indokoltságot és e behozatalok cukortartalmát, továbbá ha azt állapítja meg, hogy e behozatalokat a (4) és (5) bekezdésben előírt rendelkezések kijátszására használták, felfüggesztheti a preferenciális elbánást és bevezetheti a legnagyobb kedvezmény szerinti vám különleges, az Elefántcsontpartról származó, 1704 90 99, 1806 10 30, 1806 10 90, 2106 90 59 és 2106 90 98 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatalára – az Európai Közösség közös vámtarifáinak megfelelően – alkalmazott vámokat. Az (5) bekezdés b), c) és d) pontja értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdésben előírt fellépésekre. 8. 2009. október 1–2012. szeptember 30. között az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében nem adnak ki importengedélyt, kivéve akkor, ha az importőr vállalja, hogy e termékeket az EK mint Szerződő Fél által az adott gazdasági évre meghatározott referenciaár legalább 90%-án vásárolja.
9. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az Elefántcsontpartról származó, 0803 00 19 vámtarifaszám alá tartozó és az EK mint Szerződő Fél legkülső régióban szabadkereskedelmi forgalomba bocsátott termékekre. Az (1), (3) és (4) bekezdés nem alkalmazandó az Elefántcsontpartról származó, 1701 vámtarifaszám alá tartozó és a francia tengerentúli megyékben szabadkereskedelmi forgalomba bocsátott termékekre. E rendelkezés 10 éves időszakra lesz alkalmazandó. Ezen időszakot a Felek ettől eltérő megállapodásának hiányában újabb 10 évre meghosszabbítják.
AZ EK-BÓL MINT SZERZŐDŐ FÉLTŐL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE KIVETETT VÁMOK
Az Elefántcsontpart liberalizálja az EK-ból mint Szerződő Féltől származó, területére importált termékek behozatalát.
Ennek érdekében négy termékcsoportot különít el: A, B, C és D.
A liberalizáció ütemterve a következő:
Az A csoport termékei esetében a liberalizáció 2008. január 1-jétől 2012. december 31-ig, azaz öt évig tart.
A B csoport termékei esetében a liberalizáció 2013. január 1-jétől 2017. december 31-ig, azaz öt évig tart.
A C csoport termékei esetében a liberalizáció 2018. január 1-jétől 2022. december 31-ig, azaz öt évig tart.
A D csoport termékeinek behozatalát nem liberalizálják.