16/2009. (X. 22.) KvVM utasítás
16/2009. (X. 22.) KvVM utasítás
az egységes közszolgálati szabályzatról szóló 19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítás módosításáról1
2009.10.12.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az egységes közszolgálati szabályzatról szóló 19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítással közzétett Egységes Közszolgálati Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás melléklete szerint módosítom.
2. § (1) Az utasítás a kiadmányozása napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Szabályzat 25. §-a, 27. §-a (4) bekezdésének d) pontja, 32. §-ának (3) bekezdése, 38. §-ának (3)–(4) bekezdése, 45. §-a, 47. §-a, 49. §-ának (4) és (7) bekezdése, 50. § (6) bekezdése, 51–54. §-a, 65. §-ának (8) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 80–81. §-a és az 1. számú függeléke hatályát veszti.
Budapest, 2009. október 12.
Szabó Imre s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 16/2009. (X. 22.) KvVM utasításhoz
AZ EGYSÉGES KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
1. § Az Egységes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban Szabályzat) 1. §-a feletti alcím, valamint az 1. §-a helyébe a következő alcím, illetve rendelkezés lép:
„A Szabályzat hatálya és alkalmazása
1. § (1) Az egységes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a Minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre (a továbbiakban köztisztviselők), továbbá – a Szabályzatban nevesített esetekben – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatójára, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökére, a Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatójára, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és nemzeti park igazgatóságok igazgatóira (a továbbiakban mind együtt: központi költségvetési szerv vezetője), valamint a felsorolt központi költségvetési szervek gazdasági vezetőire.
(2) A Szabályzatot a Minisztérium mindenkori esélyegyenlőségi tervében megfogalmazott célokat megvalósítva, a tervben szükségesnek tartott eszközök alkalmazásával kell végrehajtani.”
2. § A Szabályzat 2. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter), az államtitkár, a szakállamtitkár, a kabinetfőnök és a főosztályvezetők munkáltatói jogkörét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), továbbá a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény szabályozza.”
„3. § (1) A miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat:
a) az államtitkár felett a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnésével, az illetmény eltérítésével kapcsolatos jogok kivételével;
b) a kabinetfőnök felett;
c)az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek vezetői felett a szervezetirányítást ellátó államtitkárnak, szakállamtitkárnak, (a továbbiakban a kettő együtt: állami vezető), illetve kabinetfőnöknek a kinevezésre, a felmentésre, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokra, az illetmény megállapítására és eltérítésére, a jutalmazásra, a premizálásra, a teljesítményértékelésre, a szakmai munka értékelésére, fegyelmi eljárás megindításának elrendelésére, kártérítésre vonatkozó igény érvényesítésére vonatkozó javaslattételi joga mellett, az egyéb munkáltatói jogokat a szervezetirányítást ellátó állami vezető, illetve a kabinetfőnök gyakorolja;
d) a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek gazdasági vezetői felett a kinevezés vagy megbízás, a felmentés vagy a megbízás visszavonása és a díjazásának megállapítása tekintetében, a központi költségvetési szerv vezetőjének – a szervezetirányítást ellátó állami vezető, illetve a kabinetfőnökkel előzetesen egyeztetett – javaslata alapján;
e) a főosztályvezetők felett a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése tekintetében, az irányítási jogkört gyakorló állami vezető, illetve a kabinetfőnök javaslatának figyelembevételével;
f)a politikai tanácsadók és a politikai főtanácsadók felett a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása tekintetében a kabinetfőnök javaslatának figyelembevételével.
(2) A miniszter dönt:
a) a szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói cím adományozásáról, illetve „kevéssé alkalmas” minősítés esetén a cím visszavonásáról, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előterjesztése, és az irányítási jogkört ellátó állami vezető, illetve a kabinetfőnök javaslata alapján;
b) a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi cím adományozásáról, a munkáltatói jogkör gyakorlójának előterjesztése, és gyakorlójának előterjesztése, és az irányítási jogkört ellátó állami vezető, illetve a kabinetfőnök javaslata alapján;
c) a köztisztviselő alapilletményének eltérítéséről (legfeljebb 30%-kal történő megemeléséről, illetve 20%-kal történő csökkentéséről), szakmai munkája értékelése alapján, az irányítást ellátó államtitkár, szakállamtitkár, kabinetfőnök, főosztályvezető javaslatának figyelembevételével.”
„4. § (1) Az államtitkár:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat
aa) a szakállamtitkárok felett, a kinevezés, a felmentés, az illetmény eltérítése, a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogok kivételével;
ab) az Államtitkári Titkárság vezetője és a köztisztviselői felett,
ac) az irányítása alatt álló főosztály vezetője felett, a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése kivételével;
ad) az irányítása alá tartozó főosztály főosztályvezető-helyettese(i) és osztályvezetői kinevezése, felmentése, közszolgálati jogviszonyuk megszűnése, vezetői megbízás adása és visszavonása tekintetében az irányításukat ellátó főosztályvezető javaslata alapján;
a) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselőinek
ba) öt munkanapot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadsága engedélyezéséről;
bb) tanulmányi szerződése megkötéséről;
c) a Szociális Bizottság javaslata alapján dönt a 16. § (2) bekezdés szerint biztosítható juttatások engedélyezéséről;
d) a Költségvetési Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett dönt a 26. § (3) bekezdés szerinti támogatás átvállalásáról.
(2) A szakállamtitkár:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat
aa) a titkársága köztisztviselői felett;
ab) az irányítása alatt álló főosztályok vezetői felett, a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése kivételével;
ac) az irányítása alá tartozó főosztályok főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői kinevezése, felmentése, közszolgálati jogviszonyuk megszűnése, vezetői megbízás adása és visszavonása tekintetében az irányításukat ellátó főosztályvezető javaslata alapján;
b) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselőinek
ba) öt munkanapot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadsága engedélyezéséről;
bb) tanulmányi szerződése megkötéséről.”
„5. § (1) A kabinetfőnök
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat
aa) a Miniszteri kabinet és az Ellenőrzési Főosztály állományába tartozó köztisztviselők felett;
ab) az Ellenőrzési Főosztály és az irányítása alatt álló főosztályok vezetői felett, a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése kivételével;
ac) az Ellenőrzési Főosztály és az irányítása alá tartozó főosztályok főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői kinevezése, felmentése, közszolgálati jogviszonyuk megszűnése, vezetői megbízás adása és visszavonása tekintetében az irányításukat ellátó főosztályvezető javaslata alapján;
b) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek és az Ellenőrzési Főosztály köztisztviselőinek
ba) öt munkanapot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadsága engedélyezéséről;
bb) tanulmányi szerződése megkötéséről.
(2) A köztisztviselő kirendelésére irányuló megállapodás megkötését és elrendelését a kabinetfőnök engedélyezi.”
„6. § A főosztályvezető:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az általa irányított szervezeti egységek beosztott köztisztviselői, és – a kinevezés, felmentés, közszolgálati jogviszony megszűnése, vezetői megbízás adása és visszavonása kivételével – a főosztályvezető-helyettesek és az osztályvezetők felett;
b) javaslatot tesz az általa irányított főosztály köztisztviselőire vonatkozóan a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök munkáltatói vagy döntési jogkörébe tartozó kérdések rendezésére.”
7. § A Szabályzat III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép és a fejezet a következő 6/A.–6/B. §-sal egészül ki:
„A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
6/A. § (1) A köztisztviselő felvétele minden esetben – pályáztatás, áthelyezés esetén is – a munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt „Kezdeményező levél új köztisztviselő felvételéhez” megnevezésű formanyomtatvány első részének kitöltésével, részletes szakmai önéletrajz és munkakörileírás-tervezet csatolásával kezdeményezhető a Humánpolitikai Osztályon (a továbbiakban: HO). A kezdeményezés dátuma és a felvétel javasolt időpontja közötti időtartam legalább 20 nap, áthelyezés esetén 40 nap. Pályáztatás esetén a kezdeményező levél a pályázatot lezáró jegyzőkönyv megküldését követően, de a pályázat eredményének kihirdetése előtt indítható el.
(2) A HO megvizsgálja
a) a jogviszony létesítésének jogi feltételeit (pályáztatási kötelezettség, képesítési előírások, Ktv. hatálya alá tarozás, egészségügyi alkalmasság stb.);
b) a közszolgálati jogviszony létesítésének egyéb feltételeit (határozott vagy határozatlan időre betölthető üres státushely megléte, tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kölcsön átvállalhatósága, elrendelt létszámzárlat stb.);
c) egyéni beszélgetés alapján a jelöltnek a munkakör betöltéséhez szükséges alapvető kompetenciáit.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a HO vezetője a megfelelő rovatban aláírja a nyomtatványt, és továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Osztályra (a továbbiakban: PSZO).
(4) A PSZO a felvételre javasolt személy költségterheit a személyi juttatások előirányzat figyelembevételével megvizsgálja. A vizsgálat eredménye alapján a PSZO vezetője a megfelelő rovatban aláírja a formanyomtatványt, akadály esetén az indoklás feltüntetésével, és továbbítja a felvételről dönteni jogosult vezető (a továbbiakban: illetékes vezető) részére.
(5) Az irányítási jogkört gyakorló állami vezető, illetve a kabinetfőnök mérlegelési jogkörében dönt a felvételről, és aláírása után visszaküldi a nyomtatványt a HO-ra. A HO a döntésről tájékoztatja a felvételt kezdeményező személyt.
6/B. § (1) A közszolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, annak okáról és módjáról – a szükséges iratok becsatolásával – a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen köteles a HO-t írásban tájékoztatni.
(2) A HO köteles megvizsgálni a közszolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szabályszerűségét, szükségességét, a felmerülő többletterhek minimalizálhatóságát, vállalhatóságát, ezt követően a lehetséges jogi megoldásokat egyezteti az illetékes munkáltatói jogkör gyakorlójával.
(3) Az egyeztetés függvényében a HO elkészíti a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló iratot és az „elszámoló lap” megnevezésű formanyomtatványt. A munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot aláírja és az „elszámoló lap”-pal együtt átadja az érintett részére.
(4) Az érintett az utolsó munkában töltött napon a HO-ra leadja a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ezt követően a PSzO-ra leadja a hiánytalanul kitöltött „elszámoló lap”-ot.
(5) A jogviszony megszűnésének napján a PszO a kilépőnek átadja a jogszabályokban előírt igazolásokat, a HO-nak eljuttatja a kitöltött közszolgálati igazolás egy példányát.”
„7. § A Minisztérium köztisztviselői, illetve a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek azon vezetői esetén, akik kinevezése a miniszter hatáskörébe tartozik az álláshelyek betöltése esetén a Ktv. 10–10/A. §-ának, valamint a 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) vonatkozó előírásai szerint kell eljárni a 8–11. §-okban foglalt kiegészítések figyelembevételével.”
„8. § (1) A Minisztériumban nem vezető beosztású köztisztviselői álláshely pályázat útján történő betöltése esetén a pályázati felhívás tervezetét a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el, és megküldi a HO-ra.
(2) A HO – a saját nyilvántartásával való egyeztetést követően – jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást.
(3) A pályázati felhívást a kabinetfőnök hagyja jóvá.
(4) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és a meghirdetéssel egyidejűleg a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Központ (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a HO gondoskodik.”
„9. § (1) A Minisztérium vezető beosztású köztisztviselői, valamint a központi költségvetési szervek vezetője esetén (a továbbiakban: egyéb vezető), a pályázati eljárást a HO kezdeményezésére a szolgáltató központ folytatja le.
(2) A Kr. 1. számú melléklete szerinti személyügyi munkatársat a HO köztisztviselői közül a HO vezetője jelöli ki.”
„10. § (1) A Minisztérium nem vezető beosztású köztisztviselői álláshelyére kiírt pályázat értékelése a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése szerint kétféleképp történhet:
a) a kinevezési jogkör gyakorlója bírálja el a pályázatokat;
b) a kinevezési jogkör gyakorlója előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) létrehozását kezdeményezheti a pályázatok előzetes értékelésére.
(2) A Minisztérium vezető beosztású köztisztviselői, valamint az egyéb vezetői álláshely betöltésére kiírt pályázatok előzetes értékelésére kötelező bizottságot létrehozni.
(3) A bizottság legalább három, legfeljebb hattagú lehet. Tagjai:
a) a kinevezési jogkör gyakorlója, vagy az általa felkért személy(ek);
b) a HO képviselője;
c) a munkavállalói érdek-képviseleti szerv(ek) képviselője;
d) minisztériumi főosztályvezetői, illetve központi költségvetési szerv vezetője beosztására történő pályáztatás esetén az érintett ágazati érdek-képviseleti szerv képviselője.
(4) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.
(5) A bizottság több – a pályázati kiírásnak megfelelő – pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról a bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben a nélkül, a kinevezési jogkör gyakorlója dönt.
(6) A pályázat eredményéről a Minisztérium által kiírt pályázat esetén a pályázókat a HO értesíti.
(7) A szolgáltató központ által lefolytatott pályázati eljárás esetén az ajánlati listán szereplő pályázókat a kiválasztási eljárás menetéről a HO értesíti.
(8) A HO feladata a szolgáltató központ tájékoztatása a kiválasztási eljárás eredményéről.”
12. § A Szabályzat a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek gazdasági vezetői álláshelyére vonatkozó pályázati eljárást a központi költségvetési szerv vezetője kezdeményezi a HO által véleményezett és a miniszter által jóváhagyott pályázati felhívás alapján.
(2) A pályázati eljárás során a központi költségvetési szerv vezetője jár el és ennek eredményeként tesz kinevezési javaslatot a miniszternek a gazdasági vezető személyére.”
„11. § (1) A Minisztérium által kiírt pályázat esetén a HO azon pályázók szakmai önéletrajzát, illetve motivációs levelét, akik a pályázaton nem nyertek, a jelentkezők nyilvántartásába helyezi.
(2) A nyilvántartásba helyezésre akkor kerülhet sor, ha azt a pályázó kéri, és írásbeli nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy valamely munkakörre való alkalmassága céljából adatait a munkáltatói jogkört gyakorló személyek megismerjék.”
14. § (1) A Szabályzat 13. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet vezetői munkakör átadás-átvétele esetén az irányítási jogokat gyakorló állami vezető, illetve a kabinetfőnök, egyéb esetekben az illetékes szervezeti egység vezetője kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét.
(2) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél, illetve a szervezeti egység vezetőjénél marad. A jegyzőkönyv negyedik példányát a személyi anyagban kell elhelyezni.”
(2) A Szabályzat 13. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:]
„f) a Minisztérium képviseletében betöltött tisztség(ek) átadás-átvételi feladatainak teljesítését.”
„14. § Belső áthelyezés esetén, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a munkakör átadás-átvétel szabályait alkalmazni kell.”
„16. § (1) A köztisztviselőket megillető juttatások:
a) étkezési hozzájárulás;
b) ruházati költségtérítés (19. §);
c) utazási kedvezmények (21–23. §), így
ca) helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges havi/éves bérlet;
cb) Budapest közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költségeinek térítése;
cc) saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése;
cd) utazási utalvány használata.
(2) A köztisztviselő részére biztosítható juttatások:
a) lakásvásárláshoz, lakásépítéshez és -korszerűsítéshez kamatmentes kölcsön (26–33. §);
b) családi támogatások (34–36. §), amelyek a következők
ba) fiatal házasok egyösszegű – vissza nem térítendő – támogatása;
bb) egyösszegű – vissza nem térítendő – gyermekszületési támogatás;
bc) iskolakezdési támogatás;
c) üdülési kedvezmények (38. §), amelyek a következők
ca) üdülési hozzájárulás; üdülési csekk
cb) kedvezményes üdülés;
d) szociális támogatások (39. §), amelyek a következők:
da) rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély;
db) temetési segély;
e) illetményelőleg (40–44. §).
(3) A köztisztviselő részére biztosítható jóléti és egészségügyi juttatások (45–48. §):
a) nyugdíjpénztári támogatások, amelyek a következők:
aa) önkéntes kiegészítő nyugdíj-biztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulás;
ab) önkéntes egészségbiztosítási tagdíjhoz történő hozzájárulás;
ac) magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítése;
b) egészségügyi támogatás: szűrővizsgálaton való részvétel biztosítása;
c) sport- és szabadidős tevékenységek támogatása.
(4) Nyugállományú köztisztviselők és munkavállalók juttatásai (49–50. §)
(5) Tanulmányokkal összefüggő támogatások (55–62. §)
(6) Az (1) bekezdés a), és ca) pontja, a (2) bekezdés ca) pontja, valamint a (3) bekezdés aa) és ab) pontja szerinti juttatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.”
17. § A Szabályzat 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bizottság elnöke: a HO vezetője. A Bizottság tagjai: a miniszter személyes képviselője, az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök egy-egy kijelölt képviselője, a minisztériumi érdek-képviseleti szerv(ek) egy-egy képviselője.”
18. § A Szabályzat a következő alcímmel, és 17/A. §-sal egészül ki:
„ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG
17/A. § (1) A Minisztériumban háromtagú Esélyegyenlőségi Bizottság működik.
(2) Az Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke a HO vezetője, további két tagját a Szociális Bizottság választja tagjai közül.
(3) Az Esélyegyenlőségi Bizottság titkári feladatait az esélyegyenlőségi referens látja el.
(4) Az Esélyegyenlőségi Bizottság 2 évre elfogadott esélyegyenlőségi terv alapján végzi munkáját.
(5) Az Esélyegyenlőségi Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.”
19. § A Szabályzat 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A ruházati költségtérítés kifizetésére a tárgyéven belül a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KF) vezetője által meghatározott határidőig kerül sor. A (3) bekezdésben érintett személyek esetében a határidő egyedileg kerül meghatározásra.”
20. § A Szabályzat 21. §-a (5)–(6) bekezdésének „PO” szövegrésze helyébe a „PSZO” szövegrész lép.
21. § A Szabályzat 22. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelmet a HO vezetője hagyja jóvá.
(5) A költségtérítés kifizetéséről a PSZO havonta intézkedik. A költségtérítés számfejtésének feltétele, hogy a kérelmező gépjárművenként olyan gépjármű- használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, amely tartalmazza a munkában töltött napokat és a naponta elszámolható engedélyezett kilométerek számát.”
22. § A Szabályzat 23. §-a feletti alcím, és a 23. §-a helyébe a következő alcím, és rendelkezés lép:
„Utazási utalvány használata
23. § (1) A legalább egyéves bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal (közszolgálati jogviszonnyal) rendelkező köztisztviselők, főfoglalkozású jogviszonyuk ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosultak.
(2) Az utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) veheti igénybe.
(3) Az utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a HO látja el.
(4) Az utazási utalványt a HO minden év március 31. napjáig, illetve évközi belépés esetén 15 napon belül a jogosultak rendelkezésére bocsátja.
(5) Az utazási utalvány elvesztés esetén nem pótolható.”
23. § (1) A Szabályzat 26. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kamatmentes támogatásban részesülhet a köztisztviselő:]
„d) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a munkáltató javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre;”
(2) A Szabályzat 26. §-a (1) bekezdésében, a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „minisztérium” Szövegrész helyébe „Minisztérium” szövegrész lép.
24. § A Szabályzat 27. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kaphat munkáltatói kölcsönt az a köztisztviselő, aki ellen fegyelmi, kártérítési vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a hatály fennállásáig, valamint aki kártérítés fizetésére kötelezett a kár megtérítéséig, továbbá aki jogviszonyának megszüntetése folyamatban van. A fegyelmi eljárás folyamatban léte és a fegyelmi büntetés hatálya alatt állás kivételével, ezt a szabályt a munkavállaló esetében is alkalmazni kell.
(3) Lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott kölcsön összege legfeljebb 1 millió 500 ezer forint lehet. Ennél magasabb összeget kivételesen indokolt esetben az államtitkár saját hatáskörben állapíthat meg.”
25. § (1) A Szabályzat 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő a kölcsöntámogatás iránti igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a szervezeti egység vezetője véleményével ellátva terjesztheti elő a Bizottsághoz.”
(2) A Szabályzat 29. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemnek tartalmaznia kell:]
„d) egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelemben és a mellékleteiben közölt adatokért a köztisztviselő büntetőjogi és polgári jogi felelősséggel tartozik.”
(3) A Szabályzat 29. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) az építés, bővítés, korszerűsítés esetén 30 napnál nem régebbi (tulajdonjogilag egyértelmű) tulajdoni lap hiteles teljes másolatát és műszaki dokumentációt, költségvetést és építési engedélyt, valamint az egyéb hatósági engedélyeket, továbbá, ha az igénylő nem kizárólagos tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonostárs(ak) ügyvéd által ellenjegyzett hozzájáruló nyilatkozatát a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzéséhez;
b) vásárlás esetén a vételár hitelt érdemlő, dokumentálható megállapításához szükséges iratokat, ügyvéd, vagy közjegyző által ellenjegyzett szerződést, vagy előszerződést, előlegről-foglalóról szóló megállapodást stb., 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles teljes másolatát.”
26. § (1) A Szabályzat 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkáltatói döntést követően a köztisztviselők, illetve a munkavállalók munkáltatói kölcsönszerződését a HO vezetője köti meg. A szerződés ellenjegyzése a külön utasításban foglaltak szerint történik.”
(2) A Szabályzat 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kölcsönt igénylőnek – amennyiben kérelmezi – a munkáltatói kölcsön támogatásáról szóló igazolás csak a munkáltatói döntést követően adható ki.”
27. § A Szabályzat 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói kölcsönt vissza kell vonni attól a köztisztviselőtől, aki annak felhasználását a pénzintézethez történt átutalástól számított 2 hónapon belül önhibájából nem kezdte meg.”
28. § (1) A Szabályzat 32. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Minisztérium javára bejegyzett jelzálogjoggal terhelt lakást csak a Minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a támogatásban részesített személy vállalja a még fennálló kölcsön egyösszegű visszafizetését, vagy a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel, vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető. Az átterhelt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó az újabb lakás szerzéséhez munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a dolgozó köteles egy összegben visszafizetni.
(2) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését – hozzájárulás alapján – a lakásban maradó kölcsöntámogatásban nem részesült, a Minisztériumnál jogviszonyban nem álló házastársa átvállalhatja.”
(2) A Szabályzat 32. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kölcsönben részesített köztisztviselő elhalálozása esetén az örökösökkel a szerződést módosítani kell. A módosítás érdekében törekedni kell a hagyatéki eljárásban való részvételre. A szerződés módosítása iránti eljárásban a Minisztériumot a Közigazgatási és Jogi Főosztály képviseli.”
29. § (1) A Szabályzat 33. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatában a „munkáltató”, illetve a 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „hivatal” szövegrészek helyébe a „Minisztérium” szövegrész lép.
(2) A Szabályzat 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakáscélú támogatási alap kezelésével kapcsolatos feladatokat a KF a PSZO útján látja el.”
„39. § (1) A nehéz anyagi helyzetben lévő köztisztviselő – kérelmére – az alábbi szociális támogatásban részesíthető:
a) rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély;
b) temetési segély.
(2) Szociális segélyben az a köztisztviselő részesíthető, aki pénzbeli támogatásra szorul az alábbiak miatt:
a) 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt;
b) kórházi ápolás alatt állt;
c) egyéb szociális körülményei alapján.
(3) Nem jogosult rendkívüli (eseti) szociális segélyre az a köztisztviselő, akinek
a) a Minisztériumnál, illetve jogelődeinél közszolgálati jogviszonyának időtartama a 6 hónapot nem haladja meg,
b) határozott időre szóló kinevezésének időtartama az egy évet nem haladja meg.
(4) A köztisztviselő közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segélyben részesíthető.
(5) A támogatás mértéke:
a) rendkívüli eseti pénzbeli szociális segély esetén alkalmanként legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 200%-a, azonban naptári évenként nem haladhatja meg a köztisztviselői illetményalap 400%-át,
b) temetési segély esetén a köztisztviselői illetményalap 200%-a
lehet.
(6) A köztisztviselő a szociális támogatás iránti igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a szervezeti egység vezetője és az érdek-képviseleti tagsággal rendelkező köztisztviselő esetében a helyi érdek-képviseleti ügyvivő véleményével ellátva terjesztheti elő a Bizottsághoz.
(7) A kérelemhez mellékelni kell:
a) rendkívüli (eseti) szociális segély esetén a család jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát és az ahhoz tartozó keresetigazolásokat;
b) temetési segély esetén a közeli hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a temetési számla másolatát.
(8) A kérelmek elbírálásáról a Bizottság javaslatát figyelembe véve az államtitkár dönt.”
31. § (1) A Szabályzat 40. §-a (1)–(2) bekezdésében a „PO” szövegrész helyébe a „PSZO” szövegrész lép.
(2) A Szabályzat 40. §-a (3) bekezdésében a „KBTF vezetője” szövegrész helyébe a „KF vezetője” szövegrész lép.
32. § A Szabályzat 42. §-a (2) bekezdésében a „PO” szövegrész helyébe a „PSZO” szövegrész lép.
33. § (1) A Szabályzat 44. §-a (1) bekezdésében a „KBTF vezetője” szövegrész helyébe a „KF vezetője” szövegrész lép.
(2) A Szabályzat 44. §-a (5) bekezdésében a „PO” szövegrész helyébe a „PSZO” szövegrész lép.
„46. § (1) A Minisztérium köztisztviselői, illetve munkavállalói részére az egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás szerint, 2 évenként egy alkalommal díjmentes komplex egészségügyi szűrővizsgálat biztosítható.
(2) A komplex egészségügyi szűrővizsgálat tartalmáról az egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a HO értesíti az érintetteket
(3) A komplex egészségügyi szűrővizsgálat megszervezésével kapcsolatos feladatokat a HO látja el.
(4) A komplex egészségügyi szűrővizsgálatra nem jogosult az, akinek jogviszonya 2 évnél rövidebb határozott időre szól.”
„48. § A Minisztériumban foglalkoztatott köztisztviselők egészségük megóvása, az egészséges életmód kialakítása érdekében kedvezményes sportolási lehetőségben részesülhetnek.”
36. § (1) A Szabályzat 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azok a nyugállományú köztisztviselők, akik a Minisztériumtól – illetve jogelőd szervezetétől – kerültek nyugállományba a Minisztérium költségvetésében biztosított szociális keret terhére az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokban részesülhetnek:
a) eseti szociális segély;
b) temetési segély;
c) üdülők kedvezményes igénybevétele.”
(2) A Szabályzat 49. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatások megállapítására kérelem alapján kerülhet sor. A kérelmeket a HO regisztrálja.”
„50. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a miniszter a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha a közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(2) Az elhunyt köztisztviselőt – a kegyelet méltó kifejezéseként – érdemei, életútja alapján a Minisztérium saját halottjává nyilváníthatja.
(3) A Minisztérium halottjává nyilvánításra a munkáltatói jogkört gyakorló vezető kezdeményezésére – a Bizottság véleményének kikérése után – az államtitkár jogosult.
(4) A kegyeleti kiadásokra esetenként fordítható összeg a szolgáltató által kiállított és a Minisztérium nevére szóló eredeti számlák összegének 50%-a, de maximum az illetményalap tízszerese lehet.”
38. § (1) A Szabályzat 55. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Ktv.-ben előírt ügykezelői alapvizsgával, közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos bejelentési feladatokat a HO látja el.”
39. § A Szabályzat a következő alcímmel és 55/A. §-sal egészül ki:
Közigazgatási versenyvizsga
„55/A. § A köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kapott köztisztviselőnek a versenyvizsgadíj megtérítése iránti igényét a HO-hoz kell benyújtania. A HO a felvétel, vagy a vezetői megbízás, illetve kinevezés során hozzá benyújtott versenyvizsgát igazoló okirat alapján engedélyezi a PSZO-nak a kifizetést.”
40. § A Szabályzat 56. §-ának felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Azokat a köztisztviselőket, akik az előmenetelükhöz a Minisztérium által előírt képzési, továbbképzési, átképzési valamint egyéb képesítési követelmény megszerzése érdekében felsőfokú oktatási intézmények – egyetem, főiskola – esti, levelező, illetve távoktatási tagozatán, valamint felsőfokú szakképesítést nyújtó vagy szaktanfolyamon tanulnak, a Minisztérium – a Ktv. 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével – a következő támogatásokban részesíti:
a) a képzés díját számla ellenében megtéríti;”
41. § A Szabályzat 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Minisztérium által tanulmányi szerződés alapján támogatandó köztisztviselőkről és a részükre nyújtható támogatás mértékéről – mely a tan- és vizsgadíj maximum 50%-a lehet – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján a pénzügyi lehetőségek és a szakmai indokoltság mérlegelésével – a HO vezetője véleményének figyelembevételével – az illetékes felsővezető dönt. A döntést követően a tanulmányi szerződés megkötésével kapcsolatos intézkedések megtétele a HO vezetőjének feladata.”
42. § A Szabályzat 60. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzetközi Kapcsolatok és Klímapolitikai Főosztály, valamint az EU koordinációs osztály esetében az (1) bekezdésben fel nem sorolt nyelvek után is pótlékot kell megállapítani.”
43. § A Szabályzat 61. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra a nyelvtudást igazoló bizonyítvány bemutatása napjától jogosult.”
44. § (1) A Szabályzat 63. §-a (4)–(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„4) Teljes körű helyettesítés esetén a helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25–50%-a között állapítható meg. A helyettesítési díj mértéke:
a) 35–50%, ha a helyettesített a helyettesítőnél magasabb beosztású,
b) 30–40%, ha a helyettesített magasabb besorolási fokozatba tartozik,
c) egyéb esetekben 25–30%.
(5) Ha a teljes körű helyettesítést több köztisztviselő együttesen látja el, a helyettesítési díj személyekre felosztható összege összességében nem lehet magasabb, mintha a helyettesítés egy köztisztviselő feladata lenne.”
(2) A Szabályzat 63. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyettesítési díj megállapítását a munkáltatói jogkört gyakorló vezető – a szervezeti egységet irányító állami vezető, illetve kabinetfőnök ellenjegyzésével – formanyomtatványon köteles kezdeményezni a HO-n. A helyettesítés jogszerűségének és összegszerűségének megállapítása – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – a HO hatáskörébe tartozik.”
45. § A Szabályzat 64. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendet a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban engedélyezheti. Erről a HO vezetőjét, valamint az érintett köztisztviselőket írásban tájékoztatja.”
46. § (1) A Szabályzat 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elrendelésről írásban annak indoka, az elvégzendő feladat, a kezdő időpont, a várható időtartam feltüntetésével – nem munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetén – legalább két munkanappal az esedékességét megelőzően kell intézkedni.”
(2) A Szabályzat 65. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára az irányítási jogkört gyakorló állami vezető, illetve a kabinetfőnök legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a HO-t. A szabadidő-átalány a következő évre nem vihető át.”
47. § A Szabályzat 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”
„68. § A belföldi kiküldetés esetén a Ktv. 49/C. §-a szerint kell eljárni az alábbi eltérésekkel:
a) a kiküldetést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el;
b) a kiküldetés ideje alatt a köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának irányítása és utasítása alapján végzi munkáját;
c) vonattal történő utazás esetén I. osztályú menetjegy és helyjegy csak főosztály-vezetői, vagy annál magasabb besorolású vezető részére számolható el.”
49. § (1) Szabályzat 70. § (2) bekezdésében, 76. § (5) bekezdésének felvezető mondatában, a 76. § (6) bekezdés c) pontjában, a 78. § (2) bekezdésében, a 78. § (3) bekezdés c) pontjában, a 78. § (4) bekezdésében, a 78. § (9)–(11) bekezdésében a „HIÜF” szövegrész helyébe a „HO” szövegrész lép.
(2) A Szabályzat 76. §-ának (1) bekezdés a) pontjában a „jogi és koordinációs szakállamtitkár” szövegrész helyébe a „kabinetfőnök” szövegrész lép.
(3) A Szabályzat 78. §-ának (13) bekezdésében a „Humánpolitikai, Informatikai és Üzemeltetési Főosztály” szövegrész helyébe az „Informatikai Főosztály” szövegrész lép.
50. § A Szabályzat 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul értesíti a HO-t a közszolgálati jogviszony megszüntetése érdekében.”
51. § A Szabályzat kiegészül a következő XIII. fejezettel:
„XIII.
A VAGYONNYILATKOZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
[2007. évi CLX. tv. 11. § (6), 14. § (2)]
A VAGYONNYILATKOZATOK KEZELÉSE
83. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) és a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezéseinek figyelembevételével, a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell név és beosztás szerint megjelölnie azokat a köztisztviselőket, akik az általa irányított szervezeti egység(ek)nél vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakört töltenek be. A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség keletkezésével, változásával és megszűnésével kapcsolatos szervezeti, munkaköri, illetve személyi adatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében soron kívül írásban közli a HO vezetőjével.
(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok – ideértve a vagyoni helyzetre tett bejelentéseket, valamint a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás iratait is – kezelését és nyilvántartását a HO végzi.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok kezelését a HO vezetője által megbízott személy (továbbiakban: kezelésre jogosult személy) végezheti.
(4) A központi költségvetési szerv vezetőjét, továbbá a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett köztisztviselőket (továbbiakban együtt: kötelezett) a HO vezetője írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, annak határidejéről és a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számáról. A kötelezett a vagyonnyilatkozati nyomtatványok és a kitöltési útmutató elektronikus elérhetőségéről is tájékoztatás kap.
(5) A vagyonnyilatkozatot, valamint a kötelezett Vnyt. 14. §-ának (1) bekezdése szerinti esetleges meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet zárt borítékban kell tárolni. A boríték akkor tekinthető zártnak, ha az mechanikai sérülés nélkül nem nyitható meg és a borítékot a nyilatkozattevő, valamint a kezelésre jogosult személy saját kezűleg aláírta.
(6) A kezelésre jogosult személy az iratokat az átvételkor, illetve a nyilvántartásba vétel előtt megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a Vnyt. 11. §-ának (3) bekezdésében és a jelen szabályzatban meghatározott alaki feltételeknek. Az átadott vagyonnyilatkozatról a kötelezett igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.
(7) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratokat a személyi iratokra vonatkozó szabályok szerint, de azoktól elkülönítetten kell kezelni.
(8) Amennyiben a vagyonnyilatkozatnak a Vnyt. 12. § (1) bekezdése szerinti visszaadása a kötelezett akadályoztatása miatt nem lehetséges, azt részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni. A küldemény kézbesíthetetlensége esetén a vagyonnyilatkozatot a visszaérkezéstől számított 8 napon belül, a kötelezett elhalálozása esetén pedig a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A VAGYONGYARAPODÁSI VIZSGÁLATOT MEGELŐZŐ MEGHALLGATÁS
84. § (1) A kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentést a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül a HO véleményezi, és a bejelentést véleményével együtt megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(2) A HO jelzi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha véleménye szerint a Vnyt. 14. § (1) bekezdés második mondatában foglalt valamely ok miatt, a bejelentéssel kapcsolatban nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni. Ez esetben javaslatot tesz a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.
(3) Amennyiben a bejelentéssel kapcsolatban a (2) bekezdést nem kell alkalmazni, a HO a véleményéhez csatolja a kötelezett vagyonnyilatkozatát tartalmazó zárt borítékot is.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vélemény kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a kötelezettet a bejelentés tartalmáról, aki a tájékoztatástól számított 5 munkanapon belül írásban észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is közli a bejelentést a kötelezettel, ha azt a (2) bekezdésben foglalt okból érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója az észrevételezési határidő lejártát követő 5 munkanapon belül dönt a meghallgatás elrendeléséről. A meghallgatás elrendelése esetén, a kötelezettnél magasabb besorolású, ennek hiányában a vezető beosztású köztisztviselők, illetve – közalkalmazotti kötelezett esetén – közalkalmazottak közül, megbízottat jelöl ki a meghallgatás lefolytatására.
(6) A megbízott a kijelöléstől számított 10 munkanapon belül meghallgatja a kötelezettet. A vagyonnyilatkozat felbontására csak a kötelezett jelenlétében kerülhet sor. A megbízott a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, és a keletkezett iratokat javaslatával együtt – a fenti határidőn belül – megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben a határidőt meghosszabbíthatja.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízotti javaslat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönt a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről és erről a kötelezettet tájékoztatja.”
1
Az utasítást a 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás 3. § (3) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte 2010. október 11. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás