16/2009. (VII. 31.) NFGM utasítás
16/2009. (VII. 31.) NFGM utasítás
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet 2009. évi egyes fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 4/2009. (II. 27.) NFGM utasítás módosításáról1
2009.08.01.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet 2009. évi egyes fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 4/2009. (II. 27.) utasítás (a továbbiakban: Utasítás) módosításáról – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint rendelkezem:
1. § (1) Az Utasítás 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a kötelezettségvállaló szakmai teljesítés igazolása alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – támogatási szerződés keretében – kifizetésre kerülő előlegeket az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 9. sz. mellékletének 3. e) pontja értelmében támogatási programelőlegként kell kezelni.”
(2) Az Utasítás 3. § 6–16. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. Területrendezés 25-4-1
a) Az előirányzat a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) alapján meghatározott és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál.
b) Az ellátandó feladatcsoportok az alábbiak:
– törvény-előkészítés feladatai;
– elfogadott területrendezési tervek előírásainak érvényesítése, a területi változások értékelése;
– hazai és nemzetközi együttműködés feladatai;
– szakmai tevékenységek támogatása.
c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár – a miniszter jóváhagyása alapján – írja alá.
d) Az előirányzat szakmai kezelőjének kezdeményezésére és a szakmai teljesítés igazolása alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról.
7. Építésügyi célelőirányzat 25-4-2
a) Az előirányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 50. § rendelkezése alapján az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására és finanszírozására szolgál, a törvény felhatalmazása alapján az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 10.) NFGM rendelet (a továbbiakban: ÉC rendelet) szerint.
b) A célelőirányzat forrása (az építésügyi bírság, az építésfelügyeleti bírság, a visszatérítendő támogatás, a miniszter építésügyi feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárási bírság, a késedelmi kamat, a honvédelmi és katonai célú építmények építési célelőirányzatából jogszabályban meghatározott mértékű bírságösszeg, valamint a pályázati díj) az Étv. 62. §-a (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az ÉC rendeletben meghatározott módon és mértékben kerül felhasználásra.
c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata, amelyet a minisztériumi szerződéskötésre vonatkozó utasítás alapján végez. A szerződéseket az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, vagy a felhatalmazásával az általa írásban megbízott Építésügyi és Építészeti Főosztály (a továbbiakban: ÉÉF), vagy a Településrendezési és Településügyi Főosztály vezetője írja alá.
d) Az előirányzat éves feladattervét az ÉÉF vezetőjének előterjesztésére a szakállamtitkár javasolja miniszteri jóváhagyásra. Az előirányzat pályázatszakmai kezelője az ÉÉF, vagy az általa megbízott közreműködő szervezet.
e) A pályázatok kiírására a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által szolgáltatott pénzügyi adatok birtokában folyamatosan, a rendelkezésre álló bevételi forrástól függően kerül sor.
8. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat
Központi fejlesztési feladatok 25-4-3-1
a) A Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: TRFC) Központi fejlesztési feladatok jogcím terhére a miniszter – keretfelosztó döntése alapján – forrást biztosíthat
aa) kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében;
ab) a támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására;
ac) területfejlesztési képzéssel, elemzéssel, tervezéssel, kutatás-fejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására;
ad) a megyei önkormányzatok területrendezési terve kidolgozásának, módosításának támogatására; és
ae) utófinanszírozással megvalósuló transznacionális projektekben való részvételhez szükséges források rendelkezésre állása érdekében.
b) A forrás az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.
c) TRFC 2009. évi központi keretének terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése legkésőbb 2010. december 31-ig történhet meg.
Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése 25-4-3-2
a) A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT) jogcím terhére támogatásban részesíthető a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése keretében létesülő tiszaroffi árapasztó tározó építési munkálataihoz kapcsolódóan az érintett településeken a belterületi csapadék- és belvízelvezető rendszer befogadóig történő kiépítése, fejlesztése.
b) A forrás felhasználása az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV.10.) Korm. rendelet alapján történik. A VTT terhére az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács legkésőbb 2009. május 31-ig pályázati rendszeren kívül hozott döntéssel támogatást ítélhet meg Tiszaroff és Tiszagyenda települések helyi önkormányzatai részére. A támogatási döntést követő 60 napon belül a tanács támogatási szerződést köt az érintett önkormányzatokkal. A támogatási szerződés mintáját az NFGM készíti el és küldi meg a tanács részére.
c) A VTT 2009. évi keretének terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése legkésőbb 2010. december 31-ig történhet meg.
Decentralizált területfejlesztési programok 25-4-3-3
a) A TRFC decentralizált területfejlesztési programok kerete terhére az NFGM minisztere és a regionális fejlesztési tanács, illetve a regionális fejlesztési ügynökség – a Kbt.-ben foglaltak figyelembevételével – legkésőbb 2009. május 31-ig működési források biztosítására vonatkozóan megállapodást köthet
aa) a regionális identitástudat erősítése, illetve a hazai fejlesztési programokkal összefüggő kommunikáció és marketingtevékenység,
ab) a korábbi évek decentralizált pályázati rendszerei keretében megkötött támogatási szerződésekhez kapcsolódó monitoringtevékenység
ellátására.
b) A forrás az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.
c) A TRFC decentralizált keretének terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi teljesítése legkésőbb 2010. december 31-ig történhet meg.
9. Regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai 25-4-4-1
a) A regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján:
aa) kidolgozzák a régiók hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
ab) összegyűjtik a régió önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesznek azok projektjavaslattá történő előkészítésében;
ac) közreműködnek a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;
ad) pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesznek a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek.
b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt.
c) A támogatási összeg 80%-át a szerződés aláírásától számított 30 napon belül egy összegben utalja a tanács részére.
d) A működési hozzájárulás további 20%-ának folyósítására a támogatási szerződés szerinti pénzügyi elszámolásnak és szöveges szakmai beszámolónak az előirányzat szakmai kezelője részéről történő elfogadásától számított 30 napon belül kerül sor.
e) A szerződés akkor tekinthető a tanács részéről teljesítettnek, ha a tanács szakmai beszámolóját és pénzügyi elszámolását (beszámolóját) az NFGM szakmai teljesítésigazolására és a pénzügyi beszámoló elfogadására jogosult vezetője elfogadta, és a teljesítést igazolta.
10. Megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai 25-4-4-2
a) A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján:
aa) kidolgozzák a megyék hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és alprogramjait;
ab) szakmai kapacitással segítik a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
ac) közreműködnek a megyékben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
ad) pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását.
b) Az előirányzat a 9. b)–e) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.
11. Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatása 25-4-4-3
a) A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján:
aa) kidolgozzák a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve a kistérség területfejlesztési programját, ellenőrzik megvalósításukat;
ab) képviselik a kistérséget területfejlesztési ügyekben;
ac) közreműködnek a kistérségekben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;
ad) pénzügyi tervet készítenek a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását.
b) Az előirányzat a 9. b)–e) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.
12. Önkormányzati és térségi koordinátori hálózat működési kiadásai 25-4-4-5
a) A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint az uniós fejlesztési források és a hazai területi alapú támogatások felhasználásának elősegítését, a kistérségek együttműködési tevékenységének fejlesztését, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózásának gyorsítását a Kormány a Kistérségi Koordinációs Hálózat működtetésével látja el. Az előirányzat célja a tárca kistérségi hálózattal való együttműködésének elősegítése, koordinátorok területfejlesztéssel összefüggő feladatainak megvalósítása.
b) Az előirányzat előirányzat-átadás keretében átadásra kerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére.
13. Balaton Fejlesztési Tanács támogatása 25-4-4-6
13.1.
a) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény alapján az NFGM a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) részére működési támogatást biztosít. A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a BFT-vel támogatási szerződést köt.
b) A támogatási összeg 75%-át a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 30 napon belül egy összegben utalja a BFT támogatási szerződésben megjelölt számlájára.
c) A tanács 2009. január–július közötti tevékenységéről 2009. augusztus 31-ig pénzügyi részelszámolást és szöveges szakmai beszámolót készít az NFGM részére. A működési hozzájárulás további 25%-ának folyósítására a pénzügyi részelszámolásnak és a szöveges szakmai beszámolónak az előirányzat szakmai kezelője részéről történő elfogadásától számított 30 napon belül kerül sor.
13.2.
a) Az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a BFT szakmai programja keretében az alábbi jogcímek részesülnek támogatásban:
aa) a Balaton Vízbiztonsági Program III–IV. ütemének fejlesztési elemei, az ehhez kapcsolódó tájékoztató és oktatási tevékenység;
ab) a Regionális Közbiztonsági Támogatási Rendszer szakmai programja;
ac) kiemelt turisztikai rendezvények támogatása;
ad) „Mozdulj Balaton” rendezvénysorozat 2009. évi programjai;
ae) a Balatoni Regionális Monitoring Rendszer működtetése;
af) családbarát turisztikai szolgáltatások támogatása;
ag) térségi közmunkaprogram kiegészítő elemei (a közmunkaprogramok megvalósításához kapcsolódó eszközbeszerzés);
ah) a Balatonra irányuló természettudományi kutatások;
ai) a térségi fejlesztéseket előkészítő és megalapozó munkák;
aj) településfejlesztési tevékenységek támogatása, ezen belül:
ak) a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programja;
al) a belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése, kis léptékű beruházások megvalósítása;
am) a természeti és épített környezet fejlesztése;
an) a fenti feladatokhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység;
ao) a Balaton Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. tőkeemelése.
b) Az a) pontban meghatározott jogcímek forrásai terhére előleg folyósítható a BFT írásban benyújtott kérelme alapján, legfeljebb az egyes jogcímekre elkülönített forráskeret 40%-a erejéig. A teljes támogatás folyósítására legkésőbb 2009. december 31-ig kerülhet sor.
c) Az előirányzat az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.
14. Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása 25-4-4-7
a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hozott létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. Az előirányzat a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács működéséhez biztosít hozzájárulást.
b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal támogatási szerződést köt.
c) Az előirányzat a 9. c)–e) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.
15. Egyéb területfejlesztési intézmények működésének támogatása 25-4-4-8
a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok kezdeményezésével térségi fejlesztési tanácsok alakultak. A tanácsok a tavalyi évben kisprojekteken alapuló programokat készítettek elő, mellyel 2009-ben is jelentős menedzselési feladatokat kell végezniük. Az előirányzat a tanácsok munkaszervezetei működéséhez biztosít forrást.
b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a térségi tanácsokkal támogatási szerződést köt.
16. Területfejlesztési háttérintézményi feladatok 25-4-5-2
a) A jogcímcsoport célja a Területi Információs Rendszer (TeIR) és Dokumentációs Központ működési feltételeinek biztosítása, melyek működtetését a VÁTI Kht. látja el. A TeIR a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének ellátása folyamatos feladat, amely magában foglalja a humán és technikai erőforrások biztosítását, az adatok beszerzését.
A Dokumentációs Központ működését a 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet, valamint az 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg.
b) A forrás a VÁTI Kht.-val kötött megállapodás alapján kerül felhasználásra.”
(3) Az Utasítás 3. § 18–19. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„18. Üzletre hangolva 25-13
a) Az előirányzat célja a Kormány adminisztratív tehercsökkentő programjában megfogalmazódó rövid, közép- és hosszú távú célok megvalósításának elősegítése; ezzel összefüggésben a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentése az üzleti környezet fejlesztése érdekében. Cél a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos – 2012-ig legalább 25%-os – csökkentése, azaz az ezt megalapozó stratégiához a terhek átfogó felmérése, a mérési eredmények alapján azon intézkedések meghatározása, melyek a terhek hatékony és időben ütemezett csökkentését szolgálják.
A forrás felhasználása az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek által jelentett terhek pontos felmérését szolgálja. Ennek alapján lehetséges a tehercsökkentési koncepció, illetve az intézkedési tervek összeállítása, egyes szakmapolitikai intézkedések megalapozása, valamint a vállalkozói, üzleti környezet szempontjából meghatározó minőségi jogalkotást szolgáló kormányzati módszertani intézkedések kidolgozása.
b) Az előirányzatból támogatás nyújtható a magyar–szerb és a magyar–ukrán vegyes kamarák létrehozásához.
19. Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok 25-14-5
a) Az előirányzat működtetésének célja elősegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erősítését az európai és nemzetközi szervezetekben, továbbá az európai szabványok hazai bevezetését. Az európai és nemzetközi szervezetekben a hazai képviseletet a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) látja el. Az előirányzat vissza nem térítendő támogatást biztosít: az MSZT részére a nemzetközi és európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához, és a tárca által igényelt nemzeti szabványok kidolgozásának finanszírozásához, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 9. és 33. §-ában foglaltaknak megfelelően, valamint a NAT részére a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére.
b) A támogatás felhasználásának alapjául az MSZT-vel, illetve a NAT-tal – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött támogatási szerződés szolgál.
c) A Magyar Szabványügyi Testület, illetve a Nemzeti Akkreditáló Testület a támogatás felhasználásáról – a támogatási szerződésben meghatározott határidőre – szöveges indoklással alátámasztott éves elszámolást készít, melynek elfogadásáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.
d) A c) pont szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.”
(4) Az Utasítás 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok 25-30-26
a) Az előirányzat a tárca feladatkörébe tartozó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek finanszírozására szolgál.
b) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és a nemzetközi tagdíjak előirányzat terhére történő finanszírozását – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár javaslata alapján – a miniszter hagyja jóvá.
c) Az esedékesség felmerülésekor az előirányzat szakmai kezelője intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál a fizetendő összeg átutalásáról.”
(5) Az Utasítás 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. Kegyeleti Alap 25-30-35
a) A Kegyeleti Alap célja forrást biztosítani az 1975-ben Bejrut közelében lezuhant MALÉV-repülőgép légi katasztrófájában elhunyt magyar állampolgárok hozzátartozói részére nyújtandó méltó kegyelet megadásához kapcsolódó feladatok finanszírozására.
b) Az előirányzat szakmai kezelőjének előterjesztése alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt a kegyeleti támogatásra való jogosultságról és a támogatás összegéről.
c) Az előirányzat terhére történő finanszírozást a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár engedélyezi.
d) Az előirányzat szakmai kezelője a kifizetés engedélyezésének egy eredeti példányát, valamint a támogatásra jogosultság dokumentumának egy eredeti példányát átadja a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére.
e) Az előirányzat szakmai kezelője intézkedik a szükséges teendők ellátásáról (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartása, a kifizetés engedélyezésének megküldése a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére).
f) Az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik a pénzügyi teljesítésről.”
(6) Az Utasítás 3. § 25. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, vagy ha az ügyben a tárca képviseletét nem a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el, az ügy tárgya szerint szakmailag illetékes főosztály vezetője tájékoztatja a várható fizetési kötelezettségről a Jogi és Koordinációs Főosztály felett szakmai felügyeletet gyakorló vezetőt, valamint a kabinetfőnököt.”
(7) Az Utasítás 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. Kincstári díjak 25-42
a) A Kincstári díjak fejezeti kezelésű előirányzat a Kincstár által az Ámr. 108/A. §-a és a 162/A. § (5) bekezdése alapján
– a fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámlával,
– a fejezeti központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámlával, és
– a fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlával,
– az építésügyi célelőirányzat-felhasználási számlával,
– a területfejlesztési célelőirányzat-felhasználási számlával
összefüggő szolgáltatásokat érintő, 2009. évben kifizetésre kerülő számlavezetési díj- és rendelkezésre állási díj finanszírozási fedezetét biztosítja.
b) A Kincstár a fenti fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő számlavezetési díjakkal az 10032000-01220139-50000005 számú NFGM fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámlát terheli meg.
c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a havonta felszámított számlavezetési díjakat a kincstári terhelési értesítő alapján ÁHT (T) bontás nélkül számolja el az előirányzat terhére.
d) Az NFGM további kincstári keretszámláit terhelő kincstári díj a keretszámlához rendelt fejezeti kezelésű előirányzatot terheli.
e) A Kincstár az NFGM valamennyi kincstári keretszámláját terhelő rendelkezésre állási díjjal az NFGM Igazgatás 10032000-01460658-00000000 számú felhasználási keretszámláját terheli.
f) Az NFGM Igazgatás költségvetését érintő rendelkezésre állási díjakon túlmenő, egyéb keretszámlákat érintő rendelkezésre állási díjakkal azonos összegű előirányzat átcsoportosításával, az NFGM Igazgatás költségvetése részére negyedévenként visszapótlásra kerül.”
2. § Az Utasítás 4. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a Kötv., az Áht., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, az Ámr., az Áhsz., a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet, a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet, az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 2/2008. (II. 18.) GKM rendelet, a Külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet, az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet, a Kegyeleti Alap felhasználásának szabályairól szóló 16/2009. (VI. 30.) NFGM rendelet, a fejezetet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló NFGM utasítás, az NFGM Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatai ellátásáról és a döntési eljárásokról szóló utasítás, a beszerzések szabályozásáról szóló utasítás, a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló NFGM utasítás, az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló GKM–KüM együttes utasítás, a szerződéskötés és nyilvántartás általános szabályairól szóló NFGM utasítás, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai szakmai kezelőinek kijelöléséről szóló NFGM utasítás rendelkezéseit, előírásait kell alkalmazni.”
3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1
Az utasítást a 18/2014. (VII. 4.) NGM utasítás 2. § 9. pontja hatályon kívül helyezte 2014. július 5. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás