GÜ BH 2009/18
GÜ BH 2009/18
2009.01.01.
A felfüggesztő feltétellel kötött szerződésből eredő követelés engedményesével szemben a kötelezett kifogásként hivatkozhat arra, hogy a felfüggesztő feltétel bekövetkeztének hiányában a szerződés nem lépett hatályba [Ptk. 228. §, 329. § (3) bek.].
A felperes keresetében 5 000 000 Ft és annak 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a felperesi jogelőddel, a 2004. december 6-án kötött szerződésmódosítás alapján, az aláírást követő egy banki munkanapon belül, a keresetben megjelölt pénzösszeget volt köteles a felperes jogelődjének számlájára átutalni. A felperes jogelődje, a 2005. január 6-án kelt engedményezési szerződéssel, követelését a felperesre engedményezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2004. december 6-án kelt szerződésmódosítás felfüggesztő feltétellel kötött megállapodás volt. Az alperes, a keresetben megjelölt 5 000 000 Ft határidőben történő átutalásával kapcsolatos kötelezettségét – mint a szerződésmódosítás hatálybalépésének feltételét – nem teljesítette. A megállapodás hatályosságának hiányában, arra alapítottan, vele szemben, igény nem terjeszthető elő. Az alperes előadta azt is, hogy követelés hiányában, a felperes jogelődje, a felperes által hivatkozott engedményezési szerződésben megjelölt követelést nem ruházhatta át.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte őt 5 000 000 Ft és ennek 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatai, illetve 1 550 000 Ft perköltség megfizetésére. Határozatának indokolása szerint: a felperes engedményesként, a jogelődjének az alperessel 2004. december 6-án kötött megállapodás alapján, annak 2. pontjában foglalt kikötésére alapítva, követelhette a keresetben megjelölt pénzösszeget és késedelmi kamatait. A lefolytatott bizonyítási eljárás, a becsatolt iratok és a felperes jogelődje ügyvezetőjének, illetve jogi képviselőjének tanúvallomása alapján, a Ptk. 207. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a bíróság azt állapította meg, hogy a 2004. december 6-ai megállapodás 3. pontjának második mondatában írt hatályosulási feltétel nem az egész megállapodás hatálybalépésére vonatkozott. Az a felperes jogelődének, a szerződésmódosításban megjelölt vállalkozói díj kifizetésén túli igénye érvényesítéséről való lemondásának feltétele volt, az alperes fizetési kötelezettségének szerződésszerű teljesítése esetében.
Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 594 000 Ft együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint, a perbeli jogvita eldöntése során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes jogelődje rendelkezett-e alperest terhelő, engedményezhető követeléssel. A 2004. december 6-ai szerződésmódosítás teljes szövegének értelmezésével a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes fizetési kötelezettségének teljesítése a ,,jelen megállapodás"-ként jelzett szerződésmódosítás hatálybalépésének feltétele volt. Az alperes nem teljesítése miatt, ezért az nem lépett hatályba. Abból engedményezhető, szerződéses kötelezettség nem származhatott. Arra alapítva a felperes nem élhetett megalapozottan igénnyel az alperessel szemben.
A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás meghaladta a jogvita szempontjából szükséges eljárás kereteit. A Pp. 3. § (3) bekezdése alapján azonban az elsőfokú bíróság a szükséges tények bizonyítására nézve kioktatást nem adott. A jogvita ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthető volt. A fellebbezéssel támadott határozatot nem kellett hatályon kívül helyezni. A másodfokú bíróság a fellebbezésben állított, a Pp. 205. § (2) bekezdésének megsértését nem észlelte. Kifejtette, hogy a tanúmeghallgatások során jelen volt alperes részére, további észrevételek előterjesztése végett, az elsőfokú bíróság nem volt köteles külön határidőt biztosítani.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Jogszabálysértésként a Pp. 206. § (1) bekezdésének – a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályok – megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt tanúk vallomásával bizonyította, hogy az alperes a felperesi jogelődének 70 000 000 Ft összegű vállalkozói díjjal tartozott. A jogvita eldöntése szempontjából erre tekintettel nincs jogi jelentősége a 2004. december 6-ai szerződésmódosítás értelmezésének. Hangsúlyozta, hogy az alperessel szembeni vállalkozói díjkövetelés mértékére tekintettel, nem volt akadálya 5 000 000 Ft-nak a felperes részére történő engedményezésének.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértést.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.
A peres iratokban fellelhető okiratok, illetve az alperes nyilatkozata szerint a felperes jogelődje és az alperes között, az alperest terhelő vállalkozói díj összege tekintetében vita volt. A Ptk. 240. § (3) bekezdése alapján a szerződő felek, kölcsönösen engedve egymásnak, 2004. december 6-án, a korábban közöttük létrejött szerződéseket egyezséggel módosították. Ennek alapján a felperes jogelődje által megjelölt 32 491 247 Ft vállalkozói díjat az alperesnek több részletben kellett megfizetnie. Az első 5 000 000 Ft-os összeget a megállapodás aláírását követő egy banki munkanapon belül kellett a felperes jogelődének számlájára átutalni. A fennmaradó vállalkozói díj különbözet a kivitelezni vállalt autószalon és szerviz jogerős használatbavételi engedélyének kézhezvételét követő 5 banki munkanapon belül volt esedékes.
A szerződő felek, a Ptk. 228. § (1) bekezdése alkalmazásával, a szerződés hatályának beálltát, az első vállalkozói díj részlet határidőben történő teljesítéséhez kötötték. Erre utal a másodfokú bíróság által idézett 3. pont második mondatának szövege, illetve a szerződés záradéka. Egyik peres fél sem vitatta, hogy az alperes a ,,jelen megállapodás'' hatályosulási feltételeként előírt 5 000 000 Ft-os díjrészlet megfizetési kötelezettségének nem tett eleget. A szerződés ezért, ahogy azt a jogerős ítélet is megállapította, hatályba nem léphetett. Abból jogok és kötelezettségek nem keletkeztek.
A keresetlevél mellékletét képező, 2005. január 6-ai engedményezési szerződés 1. pontja a 2004. december 6-án kelt megállapodás alapján fennálló 5 000 000 Ft összegű követelés engedményezéséről szól. Ebből következik, hogy a jogvita eldöntése során a másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor az engedményezettként megjelölt követelés fennállását vizsgálta a perbeli szerződésmódosítás értelmezésével. Helytállóan állapította meg, hogy követelés keletkezésének hiányában, az annak engedményezéséről szóló szerződés alapján, a felperes megalapozottan nem léphetett fel igénnyel az alperessel szemben.
A másodfokú bíróság a bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdésében írtak szerinti okszerű mérlegelésével megállapított tényállás alapján hozta meg döntését. Helytállóan utasította el a felperes keresetét. (Ez az elutasító döntés természetesen nem jelenti a felperes jogelődének az alperessel szembeni vállalkozói díj fizetésével kapcsolatos jogvitájának eldöntését.)
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a kifejtett indokokkal, a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. X. 21.353/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás