PÜ BH 2009/180
PÜ BH 2009/180
2009.06.01.
Hibás teljesítés miatt árleszállítás akkor érvényesíthető, ha a felet ebből adódóan tényleges érdeksérelem éri, amely a vételár csökkentésével orvosolható (Ptk. 305. és 306. §; Pp. 164. §).
Az I-II. r. felperesek mint vevő és haszonélvezeti jog alapító, valamint az I-II. r. alperesek mint eladók között 2001. január 7-én adásvételi szerződés jött létre, amelyben az alperesek eladták a g.-i 2056/4. hrsz. alatt felvett, természetben a G., F. u. z. szám alatti ingatlanukat. Az alperesek az ingatlan állagáról való tájékoztatási kötelezettségük körében a lakóingatlan építési engedélyezési tervdokumentációit is a felperesek rendelkezésére bocsátották. A tervdokumentációban az épület pincéjének szigetelésére kétrétegű bitumenes szigetelés volt előírva. A kivitelezés során a tervező hozzájárult ahhoz, hogy ehelyett jó minőségű betonszigetelés készüljön. A szigetelésnek a tervtől eltérő megvalósításáról az I-II. r. alperesek a szerződés megkötésének időpontjában nem tájékoztatták a felpereseket.
A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az I-II. r. alpereseket egyetemlegesen 5 400 000 forint tőke, továbbá ezen összeg után 2001. január 7. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére. Kereseti kérelmüket a Ptk. 305. és 306. §-aira alapították. Előadták, hogy a pince szigetelésének hiányára tekintettel a jelzett összegű árleszállítás indokolt.
Az alperesek a kereseti kérelem elutasítását kérték. Előadták, hogy a vízszigetelés megvalósítása eltért ugyan az építési engedélyezési tervdokumentációban szereplő megoldási módtól, de az alperesek által választott eljárás is megfelelő biztonságot jelent.
Az eljárás során P. Gy.-né igazságügyi szakértő készített a bíróság kirendelése alapján szakvéleményt (14. sorszám). A szakértő álláspontja szerint az utólagos szigetelés nehezen valósítható meg, illetve a munka utólagos elvégzése aránytalanul magas költséget jelentene az épület értékéhez képest. Figyelemmel arra, hogy tényleges nedvesedés, penészedés nyoma nem látható, a szigetelés hiányát a szakértő az épület három oldalán szivárgó építésével látta véglegesen kiküszöbölhetőnek. Ennek költségeit a tervezői díjjal együtt 928 000 forintban határozta meg. Utalt arra, hogy a szigetelés utólagos elvégzésének szükségességét csak talajmechanikai vizsgálat tudná eldönteni.
A felperesek ugyanakkor csatolták M. L. építőipari igazságügyi szakmérnök magánszakértői véleményét, amely szerint az épület pincéje semmiféle szigeteléssel nem védett. A szakértő a szigetelést utólagosan falátvágásos technológiával látta megvalósíthatónak, és ennek költségeit a szakvéleményben mintegy 3 000 000 forint összegben határozta meg (a szakvéleményben megjelölt összeg a tetővel kapcsolatos szavatossági kifogások javítási költségét is tartalmazta). P. Gy.-né igazságügyi szakértő személyes meghallgatása során (22. sorsz. jkv.) a magánszakértő szakvéleményében foglaltakat vitatta.
A bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperesek a pince szigetelése vonatkozásában hibásan teljesítettek. Indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak a tárgyalást a kellékszavatossági igény, azaz az árleszállítás összegére nézve kell már csak lefolytatnia.
A felperesek kérésére az eljáró bíróság dr. P. M. építési beruházási ingatlanforgalmi mérnök és igazságügyi szakértőt és K. G. geotechnikai szakértőt rendelte ki. A szakvélemény tartalmazza, hogy a felperesek a pincehelyiséget szobává alakították át, ennek során a padozatot mélyítették mintegy 0,43 méterrel. A pince padozatának mélyítéssel megváltoztatott használati jellegére tekintettel sem történt károsodás. Az alépítmény magasságában a talajrétegeződés homok, kemény kötött állapotú agyag, az épület a terület magas pontján helyezkedik el, az agyag felületén a vízréteg jelentős összefüggő talajvizet nem képez a völgyirányú továbbfolyás miatt. A terv a falazat jellegét nem jelölte meg, de vastagságát 30 cm-ben határozta meg, ugyanakkor a pincetér falazata 40 cm vastag, tömör, nagyszilárdságú ún. vízzáró betonból készült. Az 1988. évben megkezdett építkezés óta az építményen nedvesedésre utaló károsodás nem jött létre, amely az elvégzett szigetelés megfelelőségét igazolja. A bitumenes szigetelés utólagos elvégzésére ezért nincs szükség. A geotechnikai szakértő szakvéleménye tartalmazza, hogy a domboldalon a talaj- és talajvíz-viszonyokra tekintettel nem szükséges a meglévő szigetelés pótlása vagy helyettesítése. Az eredeti terv szerint meghatározott gyümölcstároló, mosókonyha és garázs funkció miatt viszonylagos szárazsági követelmény érvényesül, ennek az alperesek által választott szigetelési mód megfelel.
Bár a felperesek nem fogadták el az igazságügyi szakértők szakvéleményét, a bíróság felhívására szakértői testület kirendelését nem kérték a rendelkezésre álló szakértői vélemények közötti, általuk állított ellentmondások feloldására.
Az elsőfokú bíróság a felperesek kereseti kérelmét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a közbenső ítélet anyagi jogereje alapján vitathatatlan tény, hogy az alperesek a pinceszigetelés vonatkozásában a tervektől való eltérés következtében hibásan teljesítettek. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felpereseknek az alperesi hibás teljesítésből eredően jogszerű igényük nincs, árleszállításra nem jogosultak. A különböző szakértői vélemények közötti ellentmondások feloldására, a bíróság felhívására a felperesek szakértő testület kirendelését nem kérték, ezért a bizonyítottság hiánya a felperesek terhére értékelendő.
A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban a másodfokú bíróságnak az volt a jogi álláspontja, hogy a felpereseknek kell a Pp. 164. § (1) bekezdés alapján bizonyítani azt a tényt, hogy a hibás teljesítés folytán az ingatlan a kikötött vételárhoz képest alacsonyabb értéket képvisel. A felperesek kötelezettsége az árleszállítási igényük megalapozottságának és összegszerűségének igazolása.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben a felülvizsgálni kért ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérték. Előadták, hogy álláspontjuk szerint mind az első-, mind a másodfokú bíróság határozata jogszabálysértő a Pp. 164. § (1) bekezdésének alkalmazása körében, mert az alpereseknek kellett volna bizonyítaniuk, hogy az általuk választott szigetelési mód megfelelő volt. A szakértői vélemények ugyanis egybehangzók voltak abban a körben, hogy az átadott tervekhez képest, amelyek alapján a felperesek az ingatlan megvásárlását elhatározták, a megvalósult állapot eltérő. A felperesek előadták, hogy dr. P. M. szakértő a betonanyag szerkezeti vizsgálatát nem végezte el, így a szakvéleménye azon megállapítása, hogy vízzáró betonozás készült, nem megalapozott. Emellett utaltak arra, hogy az alapeljárásban eljárt szakértő is szükségesnek látta a hiányosságok valamilyen módon történő kiküszöbölését, így szivárgó építését javasolta. A felperesek csatolták a felülvizsgálati kérelemhez a dr. S. T. PhD. okleveles építőmérnök, építésügyi szakértő adjunktus és dr. B. L. Gy. PhD. okleveles építőmérnök építésügyi szakértő, egyetemi tanár által készített, a perbeli szakvélemények elemzését tartalmazó okiratot.
Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ptk. 305. § (1) bekezdése és 306. § (1) bekezdése alapján a perben azt kellett vizsgálni, hogy a dolog szavatossági hibái milyen mértékben sértik a jogosultnak a hibátlan teljesítéshez fűződő érdekét és ez az érdeksérelem a szerződésben kikötött vételár milyen összegű csökkentésével orvosolható. Ez az összeg általában nem azonos a kijavítás költségével. (Hasonló álláspontot foglalt el a Legfelsőbb Bíróság a BH 1995/92. számú jogesetben.)
A felperesek használt lakóingatlant vásároltak, amely a korának és a műszaki állapotának megfelelő mértékben rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban volt. A felperesek maguk adták elő a peres eljárásban, hogy az ingatlan pinceszintjén a korábbi beázás okát éppen az alperesek tájékoztatása alapján megszüntették, az nem volt a szigeteléssel összefüggésben. Ezt követően semmiféle beázás nem volt tapasztalható. Az iratokból megállapítható, hogy a felperesek akkor ismerték fel az alperesi kivitelezés tervtől eltérő voltát, amikor a pince szintjét lakótérré változtatták, a pince padozatát mélyítették és így a bitumenes szigetelés hiánya feltárult. A szakértői vélemények alapján megállapíthatóan azonban még ez a használati célváltoztatás sem vezetett a pinceszínt vizesedésére, az alperesek által készíttetett szigetelés megfelelő védelmet nyújtott. A geotechnikai szakértő véleményéből is kitűnően a talajviszonyok olyanok, hogy a dombtetőre épült ház körül a víz a völgy felé gyorsan lefolyik, a talajvíz nem áll meg.
A közbenső ítélet tényként állapította meg az alperesi hibás teljesítést, figyelemmel arra, hogy az alperesek a terveket a felperesek rendelkezésére bocsátották, ezáltal azokat a tájékoztatásuk részévé tették és ehhez képest a szolgáltatott dolog nem felelt meg a teljesítéskor a tájékoztatásban foglalt tulajdonságoknak. Hibás teljesítés esetén azonban árleszállítást a felperesek önmagában e tényre alapozottan nem kérhetnek. Ehhez annak igazolása is szükséges, hogy a dolog szavatossági hibája sérti a hibátlan teljesítéshez fűződő érdeküket és ez az érdeksérelem megfelelő összegű árleszállítással orvosolható. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben az eljárt bíróságok jogszerűen állapították meg, hogy az árleszállítás indokoltságát és annak szükséges mértékét a perben a felpereseknek kellett volna bizonyítaniuk a Pp. 164. § (1) bekezdés alapján. A perben eljárt P. Gy-né, illetve dr. P. M. és K. G. igazságügyi szakértők egyezően állapították azt meg, hogy az alperesek a tervben előírt szigetelés helyett a szigetelést más módon oldották meg. Az utóbbi szakértők szerint ez a mód legalább egyenértékű a tervben szereplővel. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a szigetelés vízzáróbeton készítésével történő megvalósítása a peradatok szerint nem okoz érdeksérelmet a felpereseknek, ezért a szerződésben kikötött vételár mérséklése nem indokolt. Az ingatlan használati értékét ugyanis a megvalósított szigetelési mód nem érinti.
Bár az eljárt bíróságok a felperesek keresetét elutasító rendelkezésüket arra is alapították, hogy a felperesek a szakértői véleményekben mutatkozó ellentmondások feloldására nem kérték szakértő testület kirendelését, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítéleteknek a felperesi keresetet elutasító rendelkezése jogszerű. A kifejtettek alapján az ingatlan használhatósága, a felpereseket ért érdeksérelem kérdésében a szakértői vélemények tartalmában érdemi ellentmondás nem volt. A szakértők egyezően azt állapították meg, hogy a lakóingatlan pinceszintjén semmiféle vizesedés nem tapasztalható, és a talajszerkezetre tekintettel nem is valószínű, hogy ilyen az elkészült szigetelés mellett bekövetkezhet. A Legfelsőbb Bíróság szerint tehát a felperesek keresetének történő helytadásra további bizonyítás lefolytatása sem vezetett volna.
A Legfelsőbb Bíróság a felperesek felülvizsgálati kérelméhez csatolt szakértői szakvéleményeket nem tudta figyelembe venni, mert a Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VI. 20.570/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás