2/2009. (II. 14.) MeHVM rendelet
2/2009. (II. 14.) MeHVM rendelet
a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól1
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. § (2) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú mellékletének a X. Miniszterelnökség fejezet (a továbbiakban: Miniszterelnökség) fejezeti kezelésű előirányzatai közül
aa) a Kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása 25. jogcímcsoport, valamint
ab) a Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 26. jogcímcsoport előirányzataira (a továbbiakban együtt: kisebbségi előirányzatok);
ba) a Határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása 1. jogcímcsoport,
bb) a Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és csángó magyarok támogatása 2. jogcímcsoport, továbbá
bc) a Nemzetpolitikai tevékenység támogatása 3. jogcímcsoport, és
bd) a magyar–magyar kapcsolattartás, és az együttműködést szolgáló intézmények erősítése 4. jogcímcsoport (a továbbiakban együtt: határon túli előirányzatok).
2. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokról rendelkezni, azok terhére kötelezettséget vállalni a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára (a továbbiakban: szakállamtitkár) jogosult.
AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
3. § (1) A határon túli előirányzatok esetében legfeljebb a költségvetési törvény szerint rendelkezésre álló előirányzatok 10%-a használható fel az előirányzatok kezelésével és felhasználásával kapcsolatos működési és felhalmozási kiadásokra, ideértve a szerződések előkészítésével és megkötésével, a nyilvántartással, a könyveléssel és a szakmai, továbbá pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket, valamint a mindezek ellátásához szükséges feltételek biztosításával összefüggő kiadásokat is.
(2) A kisebbségi előirányzatokkal, illetve a határon túli előirányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátásában a MeH kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkárságának illetékes szakfőosztályai (a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály) vesznek részt.
(3) Az előirányzatokból pályázati úton, valamint pályázati rendszeren kívül – az e rendeletben meghatározottak szerint – nyújtható vissza nem térítendő támogatás.
A pályázati eljárás
4. § (1) A pályázati felhívást az illetékes főosztályok:
a) a kisebbségi előirányzatok vonatkozásában – az 1. § aa) alpontja szerinti előirányzat esetén a pályázat benyújtására jogosult országos kisebbségi önkormányzatok egyidejű tájékoztatása mellett – a MeH honlapján;
b) a határon túli előirányzatok esetében legalább egy országos terjesztésű napilapban, valamint a MeH honlapján teszi közzé.
(2) A pályázati felhívás közzétételére az 1. § bb) alpontjában érintett célelőirányzat esetében a közreműködőként bevont határon túli társadalmi szervezet is jogosult.
(3) A pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, a határidő elmulasztása esetén a pályázatot érvénytelenség címén el kell utasítani. A pályázat benyújtásának formai és tartalmi feltételeiről, a pályázatok benyújtásának határidejéről, a szükséges önrészről, a támogatás keretösszegéről, valamint a pályázati dokumentációhoz való hozzáférés módjáról a pályázati felhívás rendelkezik.
(4) A pályázat érvényességének a feltétele, hogy a pályázat tartalmazza:
a) a pályázó nevét, székhelyét (postai címét), telefon- és telefaxszámát, valamint e-mail címét, adószámát (adóazonosító jelét) és a bejegyzés tényét igazoló nyilvántartási számát, továbbá a pályázó képviseletére jogosult személy nevét és lakcímét;
b) a pályázati felhívásban megjelölt jogcímek alapján igényelhető támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok részletes ismertetését;
c) a megvalósításhoz igényelt támogatás összegét, külön feltüntetve az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét, a részletes költségvetési tervet és a saját forrás mértékét;
d) a megvalósítás és finanszírozás időbeni ütemezését;
e) a pályázati felhívásban előírt egyéb adatokat.
(5) A pályázathoz csatolni kell:
a) eredetiben, 60 napnál nem régebbi igazolást a pályázó bírósági, hatósági, illetve az adott ország joga szerint történő nyilvántartásba vételéről, továbbá a pályázó bankszámláit vezető hitelintézet 30 napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszámok megjelölésével – a pályázó bankszámláinak vezetéséről;
b) közjegyző vagy az adott ország jogrendszere szerinti más hatóság által, illetve az igazolás kiadására jogosult szervezet részéről kiállított, hitelesített aláírási címpéldányt;
c) a pályázó létesítő okiratáról/alapszabályáról készített egyszerű másolatot;
d) magyarországi pályázó esetén a pályázó nyilatkozatát, vagy 30 napnál nem régebbi igazolást az adóhatóságtól arról, hogy köztartozással nem rendelkezik, továbbá nyilatkozatát arról, hogy a munkaügyi kapcsolatai rendezettek;
e) a pályázó cégszerűen aláírt nyilatkozatát:
ea) a pályázatban foglalt adatok, információk, dokumentációk teljes körűségéről, valódiságáról és hitelességéről,
eb) arról, hogy az általános forgalmi adó (ÁFA) levonására jogosult-e,
ec) magyarországi pályázó esetében hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése céljából az adószámát (adóazonosító jelét), társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Magyar Államkincstár, illetve a támogatási szerződést kötő támogató szerv felhasználhatja a lejárt köztartozások teljesítése, és az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,
ed) arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene végelszámolási vagy felszámolási eljárás indult, illetve lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása keletkezett,
ee) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege nyilvánosságra hozható,
ef) arról, hogy a magyar államháztartás alrendszeréből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs és munkaügyi kapcsolatai rendezettek,
eg) arról, hogy a megvalósítani tervezett tevékenység, feladat vonatkozásában más pályázaton részt vett-e, illetve milyen más állami és egyéb támogatást vesz igénybe,
eh) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,
ei) a saját forrás rendelkezésre állásáról és annak módjáról, valamint
f) a pályázati felhívásban meghatározott egyéb dokumentumokat.
(6) Az idegen nyelven benyújtott dokumentumok esetében csatolni kell azok magyar nyelvű fordítását.
(7) Csak érvényes, a (3)–(6) bekezdésekben meghatározott követelményeknek megfelelő pályázat bírálható el.
(8) A benyújtott pályázat érvénytelenségéről a pályázat beérkezésétől számított 15 napon belül értesíteni kell a pályázót. A pályázat érvénytelenségének eseteit a pályázati felhívásnak is tartalmaznia kell.
(9) Hiányos pályázat esetén a pályázót a beérkezésétől számított 8 napon belül, 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felszólítani. A határidő kérelemre, egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított hiánypótlási határidő eredménytelen lejárta esetén a pályázatot érvénytelennek kell minősíteni. A hiánypótlás feltételeit a pályázati felhívásnak is tartalmaznia kell.
(10) A pályázati eljárás eredményességéről, az érvényes pályázatokról, a támogatás összegéről a pályázati felhívásban megjelölt határidőben a szakállamtitkár dönt. A pályázat eredményéről a döntéstől számított 15 munkanapon belül írásban kell értesíteni a pályázót. Az elutasításról szóló döntés esetén arról is értesíteni kell a pályázót, hogy a döntés végleges.
Pályázati rendszeren kívüli támogatások
5. § (1) Nem pályázati úton is nyújtható támogatás azokban az esetekben, amikor a kérelem válságos helyzetben lévő, működési zavarral küzdő intézmények, hazai és nemzetközi szervezetek megsegítésére, valamint olyan célok és feladatok megvalósításának támogatására irányul, melyek elbírálása egyedi döntést igényel. A nem pályázati úton nyújtott támogatásokról a szakállamtitkár írásban dönt.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben hozott egyedi döntések céljára – az előirányzattal rendelkező döntése szerint – az előirányzat teljes összege felhasználható.
(3) Az egyedi támogatásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a 4. § (4) bekezdésében és (5) bekezdése a)–f) pontjaiban, valamint (6) bekezdésében meghatározott adatokat, és legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg a kérelmezőnek csatolnia kell az előírt nyilatkozatokat.
Szerződéskötés
6. § (1) Támogatás a pályázatban, illetve a kérelemben igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható azzal, hogy a 4. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt részletes költségvetésben a támogatott részt külön fel kell tüntetni.
(2) A 4. § (10) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében foglalt döntése alapján a szakállamtitkár a nyertes pályázóval/kérelmezővel a támogatás felhasználásáról írásbeli szerződésben állapodik meg.
(3) A pályázat, illetve kérelem elfogadásáról szóló döntés szerződéskötési ajánlat elfogadásának minősül, melyre a következők szerint meghatározott határidőig az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Érvényét veszíti a támogatási döntés, ha az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül a pályázónak/kérelmezőnek felróható okból nem jön létre a szerződés.
(4) Támogatási szerződés akkor köthető, ha a következő dokumentumok rendelkezésre állnak:
a)2 magyarországi kedvezményezett nyilatkozata, vagy az adóhatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, önkormányzati adóhatóság) igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása;
b) a bejegyzésről szóló 60 napnál nem régebbi hitelesített igazolás;
c) 60 napnál nem régebbi hitelesített aláírási címpéldány;
d) a pályázathoz/kérelemhez eredetiben becsatolt (azonos kedvezményezett esetében tárgyévente egyszer kell eredetiben becsatolni), a pályázó bankszámláit vezető valamennyi hitelintézet 30 napnál nem régebbi igazolása – a pontos számlaszám megjelölésével – a pályázó bankszámláinak vezetéséről;
e) a szükséges hatósági engedélyek (beruházások esetében), valamint
f) a kedvezményezett szervezet nyilatkozata arról, hogy nem áll felszámolási eljárás, csőd-, végelszámolás, illetve adósságrendezési eljárás alatt, magyarországi pályázó esetében nyilatkozatot arról, hogy a munkaügyi kapcsolatai rendezettek.
(5) Magyarországi pályázó esetében további feltétel, hogy a kedvezményezett munkaadóként a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek megfeleljen, és azok teljesülését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
(6) A kötelezettségvállalás dokumentumának – figyelembe véve az Ámr. 57/A. §-ában előírt speciális tartalmi követelményeket is – tartalmaznia kell:
a) a támogatás konkrét célját;
b) a támogatás folyósításának feltételeit;
c) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, melyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át;
d) a kifizetendő összeget;
e) az összeg kifizetésének ütemezését és időpontját, a következő évre (évekre) ütemezhető kötelezettségek esetében évenkénti bontásban;
f) a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget;
g) a kedvezményezett kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi, társadalombiztosítási jogszabályok előírásait és a támogatás felhasználása során a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény szerint jár el, illetve érvényesíti annak előírásait;
h) hogy a kedvezményezett a támogatásból finanszírozott kiadások esetében rendelkezik-e adólevonási joggal (ÁFA);
i) a támogatott tevékenység meghiúsulása esetén a támogatási összeg visszatartásának, illetve visszafizettetésének szabályait;
j) a szerződésszegés eseteit és szankcióit.
(7) A támogatás folyósítását azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a már kiutalt támogatás visszafizetését kell előírni, ha
a) a támogatott szervezet a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott;
b) a támogatott szervezet, neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, különösen, ha a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja, vagy használta fel, illetve
c) a támogatott feladat megszűnt.
(8) A szerződéskötés feltételeként a támogató kikötheti, magyarországi pályázónál kiköti az azonnali beszedési megbízás alkalmazásához történő hozzájárulás megadását.
(9) Ugyanazon kedvezményezettnek egy előirányzatból ugyanazon célra a tárgyéven belül csak különösen indokolt esetben nyújtható ismételt támogatás.
(10) Nem nyújtható támogatás olyan kedvezményezett részére, aki valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltat, valamint, aki a támogatóval korábban kötött szerződésben foglalt feltételeket megszegte. Nem nyújtható támogatás továbbá használt eszköz vásárlásához sem.
(11) A támogatási szerződésben
a) határon túli támogatás esetén kell meghatározni, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon, a működtetési kötelezettség előírt időtartama alatt, csak a kötelezettségvállaló előzetes jóváhagyásával és a szerződésben vállalt foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. Ha támogatásból megvalósuló beruházásokkal létrehozott értékre, vásárolt ingatlanra a támogató a támogatási szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki – szerződéskötéstől számított 15 napon belül történő – bejegyeztetésének kötelezettsége és a bejegyeztetés költségei a kedvezményezettet terhelik. A pénzügyi teljesítésre csak a bejegyeztetésről, vagy annak kezdeményezéséről szóló igazolás benyújtását követően kerülhet sor;
b) magyarországi támogatásnál működtetési kötelezettség megállapítása esetén rögzíteni kell, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon, a működtetési kötelezettség előírt időtartama alatt, csak a kötelezettségvállaló előzetes engedélyével és a szerződésben vállalt foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg.
A működtetési kötelezettség időtartama
– két év, ha a támogatás összege eléri az 1 millió forintot, de nem éri el az 5 millió forintot;
– három év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem éri el a 10 millió forintot;
– öt év, ha a támogatás összege 10 millió forint vagy azt meghaladó összeg.
Ha támogatásból megvalósuló beruházásokkal létrehozott értékre, vásárolt ingatlanra a támogató a támogatási szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki – szerződéskötéstől számított 15 napon belül történő – bejegyeztetésének kötelezettsége és a bejegyeztetés költségei a kedvezményezettet terhelik; a pénzügyi teljesítésre csak a bejegyeztetésről, vagy annak kezdeményezéséről szóló igazolás benyújtását követően kerülhet sor.
(12) A szerződés megkötését követően a pályázati úton megítélt támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját és összegét, továbbá a támogatott program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat – a határon túli támogatások esetében a határon túli támogatások központi nyilvántartási rendszerében rögzítve, és az erre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott módon közzétéve – a MeH honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő 60. napig. Az adatok hozzáférhetőségét a honlapon legalább 5 évig biztosítani kell. Nem kell közzétenni a támogatást, ha az a közzétételi határidő előtt visszavonásra kerül, vagy arról a kedvezményezett lemond.
(13) A 4. § (4)–(6) és a 6. §-ban foglaltakat a szakállamtitkárság illetékes szakfőosztályai tételesen ellenőrzik.
A támogatások folyósítása
7. § (1) Pénzügyi teljesítésre érvényes szerződés alapján, kizárólag a szakfőosztály által meghatározott, ellenőrzött és a szerződésben meghatározott folyószámlára, banki átutalással kerülhet sor. A kifizetés teljesítményarányos finanszírozás esetén a kedvezményezett szerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése után történhet.
(2) Az előirányzatok terhére egyedi, vagy pályázati úton nyújtott támogatások folyósítása, amennyiben az utólagosan történik, a kedvezményezett által benyújtott és az illetékes szakfőosztály által ellenőrzött és elfogadott elszámolások alapján történhet.
(3) Támogatási előleg, illetőleg a támogatás egy összegben előre történő folyósítására (előfinanszírozásra) csak abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé. Támogatási előleg nyújtása esetén a fennmaradó támogatás folyósításának feltétele az előleggel történő elszámolás. Az előlegnyújtás, illetőleg előfinanszírozás tényét a szerződésben rögzíteni szükséges.
(4) A kedvezményezett működéséhez nyújtott támogatások biztosítása időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett megfelelő indokokkal alátámasztott írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az időarányostól eltérő felhasználás engedélyezésére a támogató jogosult. Abban az esetben, ha az eltérő finanszírozást megalapozó indokok a szerződés megkötését követően merülnek fel, a szerződést módosítani szükséges.
(5) A pénzügyi teljesítést az illetékes szakfőosztály írásban kezdeményezi, mely alapján a szerződésben szereplő bankszámlára, a pénzügyi ellenjegyzés bizonylatában meghatározott kiemelt előirányzatonkénti bontás alapján a Miniszterelnöki Hivatal Költségvetési Főosztálya (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) intézkedik a támogatás átutalásáról.
A támogatás felhasználása és a támogatással történő elszámolás
8. § (1) A kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról utólag, a szerződésben rögzítettek szerint, szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásával számolnak el.
(2) A támogatás összegének felhasználásáról készített pénzügyi elszámolásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve;
b) a támogatás felhasználását igazoló számlákat, bizonylatokat, illetve azok hitelesített másolatait, költségtételek szerinti bontásban;
c) a számla tartalmazza a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az ÁFA alapot az ÁFA tartalmat és a bruttó összeget;
d) készpénzes kifizetés esetén a készpénzfelvétel tényét igazoló bizonylatot, átutalás esetén teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt);
e) a saját forrás és/vagy társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat);
f) a saját forrás és/vagy társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást (számla, bérjegyzék, egyéb kifizetést igazoló bizonylat stb.);
g) bérköltség elszámolása esetén a pontos jogcímek meghatározását.
(3) Az elszámoláshoz felhasznált bizonylatok eredeti példányán fel kell tüntetni a szerződés iktatószámát, nyilvántartási számát. Másolat esetében az iktatószámon és a nyilvántartási számon túlmenően, az iratnak az eredetivel történő egyezőségre vonatkozó záradékot is tartalmaznia kell. Az elszámolással egyidejűleg a támogatás fel nem használt részét a kedvezményezett köteles az előirányzat javára a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalni.
(4) A szakmai teljesítés az illetékes szakfőosztály által kiállított igazolás a kedvezményezett szakmai beszámolóján és pénzügyi elszámolásán, valamint a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai megítélésén alapul. A szakmai teljesítésről szóló igazolásnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok eredményét.
(5) A kedvezményezettnél folytatott szakmai ellenőrzésről a pályázati dokumentációhoz csatolandó feljegyzést kell készíteni, melyet az elszámolás ellenőrzése során figyelembe kell venni. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A helyszíni ellenőrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását. Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalót írásban kell értesíteni.
(6) Ha szükséges a szakmai beszámoló kiegészítése, vagy a beszámolóval kapcsolatos egyéb probléma megállapítására kerül sor, a támogató határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet a hiánypótlásra.
(7) A (6) bekezdésben írt határidő eredménytelen lejárta esetén a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ezért a támogató intézkedik annak visszafizettetése iránt.
(8) A kedvezményezett a támogatás összegéből kizárólag akkor számolhatja el az egyes költségek után járó ÁFÁ-t (bruttó elszámolás), amennyiben a támogatott tevékenységével kapcsolatban általános forgalmi adó levonása, vagy annak visszaigénylésére nem jogosult. A nyertes pályázó, illetve a kedvezményezett a támogatás összegét más jellegű adó – ide nem értve a bérjellegű adót, illetve járulékot – kifizetésére nem használhatja fel.
(9) A szakmai és a pénzügyi elszámoltatás lezárásáról az illetékes szakfőosztály a Költségvetési Főosztályt írásban tájékoztatja.
(10) A még el nem számolt előlegek állományáról a Költségvetési Főosztály a negyedévet követő hónap 10-éig nyújt tájékoztatást az illetékes szakfőosztályok részére.
(11) A döntési, a kötelezettségvállalási (szerződés és mellékletei), valamint az elszámoltatási dokumentumok eredeti példányait a szakállamtitkárság illetékes szakfőosztálya a jogszabályban meghatározott ideig őrzi.
Az előirányzatok felhasználásának jogcímei
9. § (1) A kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatása [1. § aa) alpontja] előirányzat felhasználásának támogatási célja, hogy folytatódjon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiáját megvalósító intézményi rendszer megerősödése és kiszélesítése. Ennek érdekében az előirányzatból támogatás nyújtható:
a) a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai által önállóan vagy más szervezetekkel közösen alapított saját, vagy részbeni fenntartásba átvett kisebbségi kulturális, oktató-nevelő és tudományos intézmények működéséhez, valamint fejlesztéséhez;
b) ilyen intézmények alapításának elősegítéséhez, valamint
c) országos és/vagy térségi, illetve körzeti tevékenységű kisebbségi intézmények más intézményfenntartótól való átvételéhez.
(2) A kisebbségi koordinációs és intervenciós keret előirányzat [1. § ab) alpontja] célja támogatást biztosítani a hazai kisebbségek tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi léttel összefüggő más tevékenységek megvalósításához, kiemelten fontos kisebbségi rendezvényekhez, az e célokra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához, beruházási programokhoz. Az előirányzat különösen az alábbiakra biztosít fedezetet:
a) pénzügyi nehézségek miatt válsághelyzetbe jutott magyarországi kisebbségi nonprofit szervezetek, intézmények, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, valamint kisebbségi feladatot ellátó helyi önkormányzatok más forrásból nem finanszírozható kisebbségi feladatellátással összefüggő működési zavarainak elhárítására;
b) magyarországi kisebbségi nonprofit szervezetek, intézmények, települési és területi kisebbségi önkormányzatok, valamint kisebbségi feladatot ellátó helyi önkormányzatok kisebbségpolitikai szempontból kiemelt oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média programjainak eseti támogatására;
c) a szomszédos országokkal kötött megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban megfogalmazott kormányzati feladatok koordinálására, egyes konkrét feladatok megvalósításának eseti támogatására;
d) elismerések, kitüntetések céljára, kiemelten a Kisebbségi Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelettel létrehozott Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata költségeinek fedezetére.
(3) A határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása előirányzatból [1. § ba) alpontja] támogatás nyújtható a Kedvezménytörvény, valamint az őket érintő más törvények és jogszabályok által meghatározott feladatok körében a határon túli magyarok kulturális és nyelvi azonosságtudatának megőrzése és fejlesztése érdekében az Erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztés Sapientia alapítványi programhoz, kiemelten az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működési feltételeinek biztosításához.
(4) A Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása előirányzat [1. § bb) alpontja]
a) az Oktatási-nevelési támogatási programja a nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatás nyújtása a Kedvezménytörvény alapján nyújtott támogatások rendjéről szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szerint, a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű alap-, illetve középiskolában tanuló diákok, valamint felsőoktatásban részt vevő hallgatók pályázat útján történő támogatását célozza;
b) a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatási program a kárpát-medencei magyar szórványoktatás hatékonyságának növelése, a csángó magyarok identitás- és nyelvmegőrzésének támogatását irányozza elő.
(5) A Nemzetpolitikai tevékenység támogatása [1. § bc) alpontja] előirányzat célja támogatást biztosítani a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását célzó tevékenységek megvalósításához, kiemelten fontos rendezvényeikhez, az e célokra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához, illetve hosszú távú kötelezettségvállalást jelentő kiemelt beruházási programokhoz, gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési kezdeményezésekhez, valamint az intézményműködtetés előre tervezhető módon történő támogatásához.
(6) Az (5) bekezdés szerinti előirányzat különösen az alábbiakra biztosít fedezetet:
a) Nemzeti intézmények és programok előirányzat-részből, tartósan, előre tervezhető módon kapnak támogatás a legfontosabb külhoni nemzeti jelentőségű intézmények és programok;
b) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (Szátv.-Kedvezménytörvény) végrehajtásához kapcsolódó kiadások támogatási keret, amely a Kedvezménytörvényben meghatározott támogatásokhoz és kedvezményekhez való hozzájutás elősegítésére létrehozott szervezetek (információs irodák) működési feltételeihez biztosít hozzájárulást;
c) Határon túli magyarok média- és kiemelt kulturális programjainak támogatása kerete, külhoni média- és kiemelt kulturális programok támogatása, amelyek egyben a magyarság egyes közösségeinek széles körű megismertetését, a személyes kapcsolatok megerősítését is szolgálja;
d) Koordinációs keret, amelynek tartalma különösen a határon túli magyarok anyaországgal való kapcsolatainak fenntartását elősegítő és egyéb határon túli támogatások nyújtása, a határon túli magyar kulturális, oktatási és közösségi intézmények, más forrásból nem finanszírozható működési zavarainak elhárítása, kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, programok támogatása;
e) Gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési keret, az uniós forrásokon alapuló fejlesztések támogatását szolgálja. Feladata elősegíteni a külhoni magyarok pályázati lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességük növelését, a források eséllyel történő megszerzésére való felkészítésük a közös térség- és intézményfejlesztés érdekében;
f) Elismerések, kitüntetések céljára elkülönített előirányzat-rész, amely miniszterelnöki elismerések, kiemelten a Kisebbségekért Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendeleten alapuló Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata kitüntetés költségeinek fedezetére szolgál.
(7) A magyar–magyar kapcsolattartási támogatás előirányzat [1. § bd) alpont] szolgál a magyar igazolvánnyal, magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező szerb, valamint ukrán állampolgárok átalánydíjas támogatására, akik oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civil társadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar–magyar együttműködési, illetve kegyeleti okokból utaznak Magyarországra, másfelől ebből támogatható a magyar–magyar együttműködést elősegítő közös tevékenységek, programok, intézmények.
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 12. § (4) bekezdés alapján ezen előirányzatból átcsoportosított összegből a Szülőföld Alap a jogosult személyek részére határon túli közreműködő szervezetek útján nyújt támogatást.
(8) Az előirányzatot kezelő és a támogatott szervezet a (3)–(7) bekezdésben meghatározott előirányzati keretből nyújtott támogatásokról a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet szerint köteles a Nyilvántartási Rendszernek adatszolgáltatást teljesíteni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. § Ez a rendelet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. § (3) bekezdése előírásaira is figyelemmel került kiadásra, továbbá az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Ámr., valamint a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján nyújtott támogatások rendjéről szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendeletben és a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A rendeletet a 222/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. § 5. pontja hatályon kívül helyezte 2014. szeptember 5. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 1. §-át.
A 6. § (4) bekezdés a) pontja a 11/2011. (III. 28.) KIM rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontjával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás