2/2009. (I. 30.) IRM utasítás
2/2009. (I. 30.) IRM utasítás
az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2009.06.13.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:
1. § Az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás 2009. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2006. (IK 10.) IRM utasítás.
Melléklet a 2/2009. (I. 30.) IRM utasításhoz
Az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott feladatok ellátása érdekében – az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról szóló 3/2008. (IK 1.) IRM utasításra (a továbbiakban: alapító okirat) figyelemmel – az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH) szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) állapítom meg.
1. Az Igazságügyi Hivatal jogállása, általános kompetenciák
1.1. Az IH az igazságügyi és rendészeti miniszter szakmai irányítása és felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv, jogi személy. Az IH a részére jóváhagyott előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, költségvetése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) költségvetési fejezetben önálló címként szerepel. Az IH vállalkozási tevékenységet nem folytat.
1.2. Az IH alapadatai:
a) megnevezése: Igazságügyi Hivatal
b) angol nyelvű megnevezése: Office of Justice
német nyelvű megnevezése: Justizamt
francia nyelvű megnevezése: Bureau National de Justice
c) székhelye: 1145 Budapest XIV., Róna utca 135.
a Központi Igazságügyi Hivatal telephelye:
1116 Budapest XI., Hauszmann Alajos utca 1.,
d) létesítésének éve: 2003. Az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott névváltozást megelőző neve: Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala. Az IH a Központi Kárrendezési Iroda jogutódja.
e) felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (1055 Budapest V., Kossuth tér 4.)
f) adószáma: 15597597-1-42
Az IH az általános forgalmi adó szempontjából adóalanynak minősül. Az IH az alapító okiratában foglaltak alapján tárgyi mentes tevékenységet végez, általános forgalmi adót nem igényel vissza.
g) Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00285850-00000000
h) tevékenységi körének ágazati azonosítója:
– a Központi Statisztikai Hivatal szakágazati besorolása alapján: 8423 igazságügy, bíróság,
– költségvetési szakágazati rend alapján: 842310 igazságügy szakigazgatása,
– államháztartási azonosítója: 243823
Az alapfeladatok ellátásának a forrása a Magyar Köztársaság költségvetése XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetének 3. címe, amely költségvetési források támogatás formájában állnak az IH rendelkezésére.
Feladatmutatókat az IH számára – sajátosságaiból eredően – nem határoztak meg.
1.3. Az IH állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése:
Az IH alaptevékenységét, rendeltetését a Korm. rendelet, valamint az alapító okirat határozza meg, az alábbiak szerint:
Az IH a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) útján
a) ellátja a pártfogó felügyelői, a jogi segítségnyújtó hatósági és az áldozatsegítési tevékenységgel, valamint a kárpótlási feladatokkal kapcsolatos szakmai irányítást és felügyeletet;
b) biztosítja a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok (a továbbiakban: megyei hivatal) működéséhez szükséges személyi, dologi és egyéb feltételeket; kezeli a jogi segítői és a külön törvényben meghatározott, egyéb költségek kifizetésére szolgáló, valamint a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére szolgáló célelőirányzatokat, azok terhére gondoskodik a támogatások kifizetéséről;
c) kialakítja és fejleszti a megyei hivatalok, valamint a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozóhatóságok, a büntetés-végrehajtási szervek és más hatóságok, a gyermekvédelem intézményei, a társadalmi és civil szervezetek és egyéb intézmények közötti együttműködést, továbbá a megyei hivatalok nemzetközi kapcsolatait;
d) szervezi a pártfogó felügyelői, a büntetőügyben közvetítői tevékenységet folytató közvetítői, a jogi segítségnyújtó, az áldozatsegítési, a kárpótlási feladatokat, továbbá a lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását végzők képzését és továbbképzését;
e) a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint közvetítői tevékenység végzésére pályázatot ír ki, előkészíti a közvetítő és az IH közötti szerződés megkötését;
f) elbírálja a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos és az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelmek tárgyában, valamint a vagyoni kárpótlási ügyekben hozott elsőfokú határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket; a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés keretében nyújtandó támogatások engedélyezése tárgyában méltányossági eljárást folytat le;
g) a jogi szolgáltatások nyújtására az IRM nevében szolgáltatási szerződéseket köt a jogi segítőkkel, akikről névjegyzéket vezet;
h) tájékoztató tevékenységet végez a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés igénybevételével kapcsolatosan, a személyi és a vagyoni kárpótlásra való jogosultság vonatkozásában, valamint a lobbihatósági tevékenységgel összefüggésben; együttműködik az ügyvédi és közjegyzői kamarákkal, a jogi segítségnyújtásban, az áldozatsegítésben és a kárpótlási hatósági feladatokban részt vevő társadalmi és egyéb szervezetekkel;
i)2
j) végzi a személyi kárpótlási eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat, eljár a nemzeti gondozással és a kárpótlási jegyek visszatérítésével kapcsolatos ügyekben, ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket, továbbá ellátja a kárpótlási hatósági ügyekben keletkezett határozatok bírósági felülvizsgálata során a perképviseleti tevékenységet,
k) ellátja a megszűnt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megszűnt Központi Kárrendezési Iroda iratanyagának irattározását és archiválását;
l) vezeti a lobbisták, lobbiszervezetek nyilvántartását, ellátja a nyilvántartással összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat.
A megyei hivatal
a) pártfogó felügyelői tevékenységet ellátó szervezeti egysége útján végzi a pártfogó felügyelői feladatokat (környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény elkészítése, büntetőügyekben közvetítői eljárás lefolytatása, a közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, a pártfogó felügyelet végrehajtása, utógondozás végzése), valamint működteti a közösségi foglalkoztatókat és irodákat;
b) jogi segítségnyújtó feladatokat ellátó szervezeti egysége útján végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb hatósági feladatokat, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlen segítséget nyújt az ügyfelek részére;
c) áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egysége útján végzi a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb hatósági feladatokat;
d) kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján végzi a vagyoni kárpótlási eljárásokkal, illetve a termőföldárverésekkel összefüggő hatósági feladatokat, továbbá gyakorolja a KIH által átadott személyi kárpótlási ügyekben a hatósági feladatokat és hatásköröket.
Az IH állami feladatként ellátandó alaptevékenységére vonatkozó fontosabb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
2. Az Igazságügyi Hivatal szervezeti felépítése
Az IH feladatait a központi (KIH) és a területi (megyei hivatalok) szervezeti egységei útján látja el. A KIH és a megyei hivatalok költségvetését az IH költségvetése tartalmazza. Az IH területi szervei jogalanyisággal nem rendelkeznek.
A)
2.1. A KIH szakmai szervezeti egységei
A KIH szakmai szervezeti egységei (a továbbiakban együtt: központi szolgálatok):
1. Pártfogó Felügyelői Szolgálat
a) Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztály
2. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat
a) Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály
3. Áldozatsegítő Szolgálat
a) Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztály
4. Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály
2.2. A KIH funkcionális szervezeti egységei
1. Informatikai Főosztály
a) Informatikafejlesztési Osztály
b) Informatikaüzemeltetési Osztály
2. Humánpolitikai Főosztály
a) Személyügyi és Munkaügyi Osztály
b) Oktatási és Képzési Osztály
3. Belső Ellenőrzési Önálló Osztály
4. Igazgatási és Jogi Önálló Osztály
5. Titkárság
Gazdasági szervezet:
6. Költségvetési Főosztály
a) Számviteli Osztály
b) Pénzügyi Osztály
c) Illetmény-számfejtési Osztály
7. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály
a) Beszerzési Osztály
b) Üzemeltetési Osztály
8. Kontrolling
B)
2.3. A megyei hivatalok szervezeti egységei
1. Pártfogó Felügyelői Szolgálat:
a) Felnőtt Korú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya (a továbbiakban: Fn. Osztály)
b) Fiatalkorú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya
(a továbbiakban: Fk. Osztály)
2. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat
3. Áldozatsegítő Szolgálat
4. Kárpótlási Osztály (2006. április 1-jétől a Fővárosi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal szervezetében).
Az IH szerzeti felépítésének ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza.
Alapvető vezetői és alkalmazotti kötelmek
A)
3. Az IH vezetői
Az IH-ban vezetőnek minősül:
1. a főigazgató,
2. az általános főigazgató-helyettes,
3. a gazdasági főigazgató-helyettes,
4. a központi szolgálat igazgatója,
5. a megyei hivatal igazgatója és helyettese,
6. a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes,
7. az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes,
8. a csoportvezető.
3.1. A főigazgató
3.1.1. A főigazgató a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításának és szakmai felügyeletének megfelelően irányítja, felügyeli, illetve vezeti és képviseli az IH-t. A főigazgató gyakorolja a szakmai felügyeletet a megyei hivatalok felett.
A főigazgató közvetlenül irányítja és felügyeli a KIH Pártfogó Felügyelői Szolgálata, Jogi Segítségnyújtó Szolgálata, Áldozatsegítő Szolgálata, az Informatikai Főosztály, a Humánpolitikai Főosztály, a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály, valamint a titkárság szakmai tevékenységét, továbbá az általános főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes szakmai és vezetői munkáját.
3.1.2. A főigazgató irányítási és felügyeleti jogkörében eljárva
a) felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő ellátásáért;
b) meghatározza a jogszabályokból adódó feladatokat, az IH munkavégzésének főbb szabályait, felügyeli azok végrehajtását, valamint biztosítja a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
c) javaslatot tesz az IH feladatkörébe tartozó jogszabályalkotásra (módosításra), véleményezi a rendelkezésre bocsátott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit;
d) közvetlenül vezeti a KIH-et és gyakorolja a szakmai felügyeletet a megyei hivatalok felett, biztosítja az IH szervezeti egységeinek összehangolt működését, meghatározza az SzMSz alapján belső felépítésüket;
e) javaslatot tesz az igazságügyi és rendészeti miniszternek a gazdasági főigazgató-helyettes (gazdasági vezető) kinevezésére és felmentésére, felette a további munkáltatói jogkört gyakorolja;
f) munkáltatói jogkört gyakorol a KIH alkalmazottai felett – az e) pontban meghatározott kivétellel –, valamint kinevezi, felmenti a megyei hivatalok igazságügyi alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol (azt beosztottjai tekintetében átadhatja a további munkáltatói jogkört gyakorló központi szolgálatok, illetve megyei hivatalok igazgatóinak hatáskörébe. Az átruházott hatáskörben eljáró vezető e jogait az átruházási okiratban foglaltak szerinti körben és tartalommal gyakorolja).
g) elrendeli a több megyei hivatalt érintő munkáltatói intézkedéseket (pl. a működőképesség fenntartása érdekében helyettesítés más megyei hivatalban);
h) gyakorolja a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos jogköröket; az IH-nál vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét a 2. számú függelék tartalmazza;
i) biztosítja az IH-ban az esélyegyenlőség megvalósulását;
j) belső pénzügyi ellenőrzési rendszert működtet, ezen belül gondoskodik:
– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) rendszerének létrehozásáról, működtetéséről és fejlesztéséről,
– a kockázatkezelési rendszer működtetéséről és a kockázatelemzésről,
– a gazdasági, pénzügyi, számviteli folyamatok ellenőrzési nyomvonalának készítéséről és folyamatos aktualizálásáról,
– a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrend kialakításáról és működtetéséről,
– a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről,
– az éves belső ellenőrzési jelentés elkészítéséről és az igazságügyi és rendészeti miniszternek való megküldéséről,
k) az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a FEUVE-rendszer, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről;
l) kialakítja a közérdekű adatközlés rendjét, kijelöli az adatfelelősöket;
m) rendszeresen tájékoztatja az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól az IH irányításában és felügyeletében közreműködő (szak)államtitkárt, továbbá negyedévente a közjogi szakállamtitkár útján az igazságügyi és rendészeti minisztert;
n) minősíti az államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó iratokat, és azokba betekintést engedélyez;
o) irányítja és ellenőrzi a polgári védelmi feladatok, a katasztrófavédelmi feladatok, továbbá a munkabiztonsággal, és a foglalkoztatás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok ellátását.
3.1.3. A főigazgató jogszabályban meghatározottak szerint felel az IH törvényes és hatékony gazdálkodásáért, pénzügyi tevékenységért. Ennek keretében:
a) felelős az IH vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;
b) felelős az IH gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;
c) felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;
d) közreműködik az IH éves költségvetésének fő kereteit meghatározó irányelvek elkészítésében;
e) érvényesíti az IH tevékenységében az állami feladatok ellátásáról szóló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodást;
f) figyelemmel kíséri a jóváhagyott költségvetési előirányzatok teljesítését, az azokból ellátandó feladatok veszélyeztetése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, fejezeti vagy kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben az IRM-nél intézkedést kezdeményez;
g) javaslatot tesz a jóváhagyott előirányzatok alapján az IH költségvetésére;
h) felelős az intézményi számviteli rendért.
3.1.4. A főigazgató általános kiadmányozási joggal rendelkezik. A kiadmányozás egyéb rendjét a Kiadmányozási Szabályzat tartalmazza.
3.1.5. A főigazgató jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében az alábbi intézkedésekkel szabályozza az IH működését:
a) utasításban szabályozza a szervezeti egységek rendszeres tevékenységét, a végrehajtás szakmai és eljárási szabályait, az IH működését alapvetően befolyásoló szabályzatokat; az utasítás átfogó tartalmú instrukciókkal a szervezeti egységek belső működésének alakítására szolgál, a címzettjét illetően kötelezettséget tartalmaz;
b) tájékoztatót bocsát ki az egységes gyakorlat kialakítása érdekében; a tájékoztató olyan adatot, tényt közöl, amelyet az adott szervezeti egységnek a végrehajtáshoz ismerni kell;
c) körlevélben értesíti, tájékoztatja a szervezeti egységeket a rendszeresen nem ismétlődő, technikai jellegű előírásokról, amelyek rendszerint nem az IH alaptevékenységéhez kötődnek.
3.1.6. A főigazgatót akadályoztatása esetén az általános főigazgató-helyettes helyettesíti. A főigazgató tartós akadályoztatásának esetére írásban rendelkezhet a kinevezés, a felmentés, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlásának az általános főigazgató-helyettesre való átruházásáról. A főigazgató és az általános főigazgató-helyettes együttes akadályoztatása esetén a főigazgató által kijelölt személy irányítja és felügyeli a központi szolgálatok, a megyei hivatalok és az egyéb belső szervezeti egységek tevékenységét. Az átruházott hatáskörben eljáró vezető e jogait az átruházási okiratban foglaltak szerinti körben és tartalommal gyakorolja.
3.2. Az általános főigazgató-helyettes
3.2.1. Az általános főigazgató-helyettes a főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete mellett végzi tevékenységét. Közvetlenül irányítja és felügyeli a Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály, valamint az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály és a megyei hivatalok kárpótlási osztályainak szakmai tevékenységét.
3.2.2. Az általános főigazgató-helyettes helyettesítési jogkörében eljárva irányítja és felügyeli a központi szolgálatok, az Informatikai Főosztály, a Humánpolitikai Főosztály, a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály, a titkárság, a gazdasági szervezet, valamint a megyei hivatalok tevékenységét.
3.2.3. Az általános főigazgató-helyettes a feladatkörében
a) főigazgatói döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
b) előkészíti, illetve véleményezi a szakmai hatáskörét érintő főigazgatói intézkedéseket;
c) koordinálja a munkatervekben foglalt feladatok végrehajtását;
d) a közvetlen irányítása alá tartozó területeken intézkedést tesz, döntést hoz, az adott feladat ellátására az ügyintézőt kijelöli;
e) javaslatot tesz a főigazgatónak az IH feladatkörébe tartozó jogszabályalkotás kezdeményezésére, véleményezi a rendelkezésére bocsátott jogszabálytervezeteket;
f) részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában;
g) részt vesz a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetésében, fejlesztésében, a szabálytalanságok figyelemmel kísérésében, kezelésében;
h) biztosítja a kárpótlás területén a jogorvoslati tevékenység ellátását: vagyoni kárpótlási ügyekben másodfokon elbírálja a fellebbezéseket, elbírálja az árverési kifogásokat, és az „Átmeneti Kockázati Alap” terhére történő kárpótlási jegy visszafizetéséről rendelkező határozatokat;
i) eljár azokban az ügyekben, amelyek ellátására a főigazgató esetenként vagy állandó jelleggel megbízza;
j) a főigazgató távollétében az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratot minősíti, abba betekintést engedélyezhet.
3.3. A gazdasági főigazgató-helyettes
3.3.1. A gazdasági főigazgató-helyettes (gazdasági vezető) a főigazgató közvetlen irányításával és ellenőrzésével végzi tevékenységét. Közvetlenül irányítja a gazdasági szervezetet.
A gazdasági főigazgató-helyettes szakmailag felügyeli és ellenőrzi a megyei hivatalok gazdálkodási tevékenységét, ennek keretében a gazdasági szervezeten keresztül szakmailag irányítja a megyei hivatalok gazdasági ügykezelőinek a tevékenységét.
3.3.2. A gazdasági főigazgató-helyettes gyakorolja azokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály a gazdasági szervezet vezetője számára meghatároz. A gazdasági vezető e feladatkörében
a) felelős a gazdasági szervezet feladatai jogszabályoknak megfelelő ellátásáért;
b) intézkedik a költségvetés felhasználására vonatkozó irányelvek, valamint a gazdálkodás részletes rendjének meghatározásáról;
c) a főigazgatói hatáskör érintetlenül hagyásával gazdasági intézkedéseket hoz, intézkedést ad ki a pénzügyi gazdálkodási rendre és a számvitelre, elkészíti a gazdasági- pénzügyi vonatkozású főigazgatói intézkedések tervezetét;
d) a főigazgató által átruházott hatáskörben, a főigazgatóval történt egyeztetést követően a működési költségvetésen belül előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre;
e) a főigazgató akadályoztatása esetén átruházott hatáskörben, a főigazgatóval egyetértésben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés között;
3.3.3. A gazdasági főigazgató-helyettes az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egységek útján gondoskodik a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáról. Eljár a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI) kötött vagyonkezelői szerződésekben foglalt kötelezettségvállalások körében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint jogutód (a továbbiakban: MNV) felé.
3.3.4. A gazdasági főigazgató-helyettes az IH működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a főigazgató helyettese. A gazdasági főigazgató-helyettes vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül az IH-t terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, gazdasági tartalmú intézkedés nem tehető.
3.3.5. A gazdasági főigazgató-helyettes a saját szakterülete vonatkozásában a részt vesz az IH stratégiájának kidolgozásában.
3.3.6. A gazdasági főigazgató-helyettest a Költségvetési Főosztály vezetője helyettesíti. A gazdasági főigazgató-helyettes, valamint a Költségvetési Főosztály vezetőjének egyidejű akadályoztatása esetén a gazdasági főigazgató-helyettest a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
3.4. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat igazgatója,
a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója,
az Áldozatsegítő Szolgálat igazgatója,
a Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály vezetője
(a továbbiakban: központi szolgálat igazgatója)
a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója,
az Áldozatsegítő Szolgálat igazgatója,
a Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály vezetője
(a továbbiakban: központi szolgálat igazgatója)
3.4.1. A központi szolgálat igazgatója a főigazgató (a kárpótlási osztályvezető az általános főigazgató-helyettes) közvetlen irányításával és felügyeletével végzi tevékenységét. Irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység(ek) tevékenységét, a megyei hivatalok szakmai tevékenységét.
A szakmai feladatok hatékony ellátása érdekében meghatározza a jogszabályokból adódó feladatok végrehajtását, a megyei hivatalokban működő szolgálatok tevékenységét, a végrehajtáshoz szakmai iránymutatást ad, a feladatok teljesítését összehangolja. Ellenőrzi a feladatok ellátását, javaslatot tesz a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. A feladatellátást veszélyeztető körülmény vagy szabálytalanság esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.
3.4.2. A központi szolgálat igazgatója a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése.
3.4.3. A központi szolgálat igazgatóját akadályoztatása esetén az alárendeltségébe tartozó szervezeti egység vezetője (osztályvezető), ennek hiányában az általa írásban kijelölt személy helyettesíti.
3.4.4. A központi szolgálat igazgatója a jogszabályokban előírt nyilvántartások folyamatos vezetése mellett félévente (a tárgyfélévet követő hó 15. napjáig) írásban értékelést készít a főigazgatónak (a kárpótlási osztályvezető az általános főigazgató-helyettesnek) az irányítása és felügyelete alatt álló tevékenységi területek (központi és megyei) eredményeiről és problémáiról.
3.5. A megyei hivatal igazgatója és helyettese
3.5.1. A megyei hivatal igazgatója (a továbbiakban: igazgató) a főigazgató közvetlen irányítása, továbbá a központi szolgálatok igazgatóinak szakmai irányító és felügyeleti munkája alapján vezeti a megyei hivatalt, irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek és a közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységét.
3.5.2. Az igazgató a megyei hivatal vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése.
3.5.3. Az igazgató
a) javaslatot tesz a főigazgatónak a megyei hivatal igazságügyi alkalmazottainak kinevezésére, felmentésére, továbbá kitüntetésre, főigazgatói címadományozásra, jutalmazásra;
b) a főigazgatói hatáskörbe tartozó kinevezés, felmentés és fegyelmi jogkör kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a megyei hivatal alkalmazottai felett;
c) a KIH által havonta rendelkezésére bocsátott beszerzési előleget (ellátmányt) a főigazgató és a gazdasági főigazgató-helyettes által meghatározott elveknek megfelelően felhasználja (a felhasználás nem minősül a költségvetés feletti rendelkezési jogosultságnak);
d) elkészíti a megyei hivatal ügyrendjét, meghatározza az IH munkatervéből adódó feladatokat, elkészíti a munkaköri leírásokat, szervezi és felügyeli a feladatok végrehajtását. Az igazgató az ügyrendet, a munkatervet és az osztályvezetők munkaköri leírásait a központi szolgálatok igazgatóinak véleményezése mellett a főigazgató jóváhagyásával adja ki;
e) gyakorolja a megyei hivatal feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket. Az igazgató hatáskörének gyakorlását (kiadmányozási jogkörét) – a főigazgató egyetértésével – beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti a megyei hivatal munkájáért való felelősséget;
f) eljár a megyei hivatal feladatkörét érintő ügyekben, működési területén a közigazgatási szervek, a bíróságok, ügyészségek, a társadalmi és egyéb szervezetek, intézmények előtt;
g) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket a főigazgató állandó, vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
3.5.4. Az igazgatóhelyettes
a) vezeti és ellenőrzi a feladat- és hatáskörébe tartozó – az ügyrendben megállapított – területeken a szervezeti egységek tevékenységét, segíti az igazgató irányító, felügyeleti jogkörének ellátását;
b) az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben eljárva vezeti a megyei hivatalt.
3.6. A főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes,
az osztályvezető, a titkárságvezető,
a kontrollingelemző, az osztályvezető-helyettes,
a csoportvezető
(a továbbiakban: osztályvezető)
az osztályvezető, a titkárságvezető,
a kontrollingelemző, az osztályvezető-helyettes,
a csoportvezető
(a továbbiakban: osztályvezető)
3.6.1. A főosztályvezető, az önálló osztály vezetője, a KIH és a megyei hivatal osztályvezetője, a kontrollingelemző a jogszabályok előírásai szerint és a főigazgatótól, a főigazgató-helyettesektől, a központi szolgálatok igazgatójától, az igazgatótól, igazgatóhelyettestől kapott utasítás alapján vezeti a főosztályt, osztályt (a továbbiakban együtt: osztály) és ellenőrzi annak működését.
3.6.2. Az osztályvezető a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az IH stratégiájának, költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése.
3.6.3. Az osztályvezető
a) biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, és az ügyintézési határidők betartását;
b) közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a szakmai koncepciók előkészítésében;
c) meghatározza az osztály munkatervi feladatait, előkészíti a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, a megyei hivatal ügyrendjének elkészítéséhez szakmai javaslatot készít;
d) gyakorolja a vezetése alatt álló osztály feladatköréhez kapcsolódó hatásköröket és döntési jogköröket. Hatáskörének gyakorlását – közvetlen vezetőjének egyetértésével – beosztottaira átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az osztály munkájáért való általános felelősséget.
e) javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az osztály igazságügyi alkalmazottját érintő munkáltatói intézkedés megtételére;
f) ellátja mindazon ügyeket, amelyet felettes vezetője állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.
Az osztályvezetőt távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az ügyrendben és a munkaköri leírásban e feladat ellátására kijelölt személy helyettesíti.
B)
3.7. Az IH beosztott munkatársainak általános kötelmei
3.7.1. A pártfogó felügyelő, valamint a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, a kárpótlási, a lobbihatósági, valamint a funkcionális területen dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselő a munkatervben, valamint a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által reá osztott feladatokat – a kapott útmutatás és határidők figyelembevételével – a jogszabályok, szakmai előírások, egyéb rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával elvégzi, feladatát önállóan látja el, felelős a saját tevékenységéért, valamint az IH jogszabályokban, valamint belső szabályzataiban, illetve intézkedéseiben előírt feladatainak teljesítéséért.
3.7.2. A pártfogó felügyelői asszisztens a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak, valamint a pártfogó felügyelőtől kapott utasítás szerint – a jogszabályok, belső rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles ellátni. A pártfogó felügyelő és a pártfogó felügyelői asszisztens feladatait az igazgató által jóváhagyott heti munkaterv alapján végzi.
3.7.3. A jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, a kárpótlási, a lobbihatósági, valamint a funkcionális területen dolgozó középfokú végzettségű tisztviselő, továbbá az irodai ügykezelő és a fizikai alkalmazott, a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak, valamint a vezetőjétől kapott utasítás szerint – a jogszabályok, belső rendelkezések, valamint az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles ellátni.
3.7.4. A jogi segítségnyújtási ügyintéző és az áldozatsegítő ügyintéző az osztályvezető távollétében kiadmányozási joggal rendelkezik. A pártfogó felügyelőt, valamint a kárpótlási, a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési és a lobbihatósági területen dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt az igazgató, a gazdasági szervezet tisztviselőjét a gazdasági vezető – a főigazgató jóváhagyásával – kiadmányozási joggal ruházhatja fel, amelynek körét és terjedelmét a Kiadmányozási Szabályzat tartalmazza. A pártfogó felügyelő a jogszabályokban meghatározottak szerint önálló kiadmányozási joggal is bír.
A központi és a területi szervezeti egységek feladat- és hatáskörei
A)
4. A központi szolgálatok
általános feladat- és hatáskörei
általános feladat- és hatáskörei
A központi szolgálatok általános feladat- és hatáskörükben:
a) kidolgozzák a szakmai részterületek, alaptevékenységek szakmai standard- és minimumszabályait, a végrehajtás érdekében szakmai útmutatással, ajánlással, módszertani anyagok kiadásával támogatják a megyei hivatalok munkáját, segítik az egységes jogértelmezést és joggyakorlatot;
b) elkészítik a szakterületükön kötelezően alkalmazandó, valamint az ajánlott dokumentációs rendszert;
c) részt vesznek a szakterületüket érintő kutatásokban, elemző tanulmányok, hatásvizsgálatok elkészítésében és a döntés-előkészítő munkában;
d) közreműködnek a rövid, közép-, valamint hosszú távú stratégiák kialakításában;
e) évente értékelő beszámolót készítenek a szakterület tevékenységéről, az éves beszámolóban a feladatellátás hatékonyságát célzó intézkedésekre javaslatot tesznek;
f) elkészítik a szakterületüket érintő belső rendelkezések tervezeteit, kezdeményezik a szükséges módosításokat,
g) közreműködnek a jogszabálytervezetek kidolgozásában és véleményezésében, megalapozzák az IH szakmai álláspontját;
h) szakmai ellenőrzést gyakorolnak a megyei hivatalok szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységei felett, végrehajtják a főigazgató által elrendelt szakmai vizsgálatokat;
i) főigazgatói utasítás alapján részt vesznek a megyei hivatalok költségvetési felügyeleti ellenőrzésében;
j) szakmai ellenőrzések keretében részt vesznek a személyi állomány munkafegyelmével kapcsolatos célellenőrzésben, kivizsgálják az igazgató tevékenységét érintő szakmai bejelentéseket, panaszokat;
k) naprakész nyilvántartást vezetnek a hatáskörükbe utalt bejelentésekről, ezen belül külön nyilvántartják a korrupciós jellegű ügyeket;
l) előkészítik az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól szóló rendszeres tájékoztatót az IH irányításában és felügyeletében közreműködő (szak)államtitkár részére;
m) részt vesznek a szakterület adatainak gyűjtésében, értékelik, elemzik a szervezeti egységek által szolgáltatott adatokat, vizsgálati anyagokat;
n) részt vesznek a tevékenységükhöz kapcsolódó ügycsoportok statisztikai adatai egységes számítógépes nyilvántartási rendszerének kidolgozásában és folyamatos működtetésében;
o) figyelemmel kísérik az IH jelentési és adatszolgáltatási rendszerének működését, kezdeményezik a rendszer módosítását;
p) kapcsolatot tartanak az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, a hazai és nemzetközi tudományos, szakmai, kutatási és felsőoktatási szervezetekkel;
q) részt vesznek az IH nemzetközi kapcsolatainak alakításában, kapcsolatot tartanak a hasonló szakmai feladatokat ellátó nemzetközi és külföldi partnerszervezetekkel, intézményekkel, együttműködési megállapodásokat készítenek elő és koordinálják azok végrehajtását;
r) koordinálják a nemzetközi kapcsolatokhoz szükséges technikai, protokoll- és fordítási feladatokat, intézik az IH idegen nyelvű levelezését, szakanyagok fordítását a titkárság közreműködésével;
s) gyűjtik a szakterületüket érintő nemzetközi tevékenységgel összefüggő információkat és adatokat, vizsgálják a külföldi szakmai gyakorlat magyarországi alkalmazásának lehetőségeit;
t) figyelemmel kísérik a hazai és a külföldi szakirodalmat, részt vesznek a szakmai kiadványok szerkesztésében;
u) kezdeményezik szakmai tanácskozások, összejövetelek szervezését;
v) szakmailag irányítják az IH szakterületüket érintő oktatási tevékenységét, összeállítják a képzések, továbbképzések tematikáját, szakmai anyagát, az ügyviteli vizsga tematikáját, javaslatot tesznek a vizsgabizottság személyi összetételére, szakmailag felügyelik az ügyviteli vizsgák lebonyolítását, kidolgozzák az adott terület tevékenységéhez kapcsolódó képesítési követelményeket;
w) javaslatot tesznek az IH-n belüli kutatási és egyéb programok indítására;
x) figyelemmel kísérik a szakterület ellátását segítő, továbbá a nemzetközi vonatkozású pályázatokat, részt vesznek azok előkészítésében, illetve végrehajtásában;
y) szakterületükön ellátják az IH ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggő feladatokat;
z) ellátják a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.
B)
5. A központi szolgálatok különös feladat- és hatáskörei
5.1. Pártfogó Felügyelői Szolgálat
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat közvetlenül a főigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladata a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő jogszabályokból adódó szakmai feladatok szervezése, végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. A szolgálat vezetője a Pártfogó Felügyelői Szolgálat igazgatója.
5.1.2. Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztály
A Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztály a Pártfogó Felügyelői Szolgálat igazgatójának közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység. A Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztályt az osztályvezető vezeti.
A Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztály a 4. pontban meghatározott általános feladat- és hatáskörökön túl
a) szervezi és koordinálja a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljaiból az IH-ra háruló feladatok ellátását, végrehajtja a KIH bűnmegelőzési feladatait;
b) együttműködik és kapcsolatot tart a bíróságok, az ügyészségek, a büntetés-végrehajtási szervek országos illetékességű szervezeti egységeivel, más hatóságokkal, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel;
c) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében adatot szolgáltat;
d) a közvetítői tevékenység végzésére pályázatot ír ki az ügyvédek részére, valamint előkészíti a közvetítő ügyvéd és az IH közötti szerződés megkötését.
5.2. Jogi Segítségnyújtó Szolgálat
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat közvetlenül a főigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladata a jogi segítségnyújtási tevékenységet érintő jogszabályokból adódó szakmai feladatok végrehajtása, szervezése, a végrehajtás ellenőrzése, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. Vezetője a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója.
5.2.1. Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály
A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatójának közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység. A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztályt az osztályvezető vezeti.
A Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztály a 4. pontban meghatározott általános feladat- és hatáskörökön túl
a) elbírálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmek tárgyában hozott határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket;
b) a másodfokú határozat ellen benyújtott keresetlevelet nyilatkozatával együtt továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz;
c) méltányossági eljárást folytat le;
d) naprakész névjegyzéket vezet a jogi segítőkről, a jogi szolgáltatás nyújtására a szolgáltatási szerződés megkötését, illetve – jogszabályban meghatározott esetekben – felmondását vagy megszüntetését előkészíti;
e) tájékoztatást ad a jogi segítői névjegyzékbe jelentkezők részére a névjegyzékbe történő jelentkezés feltételeiről, módjáról, a névjegyzék vezetésének részletes szabályairól;
f) a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el a szóróanyagok, az internetes tartalomszolgáltatás és egyéb eszközök útján;
g) évente statisztikai kimutatást készít a területi jogi segítségnyújtó szolgálatok által vezetett nyilvántartások felhasználásával.
5.3. Áldozatsegítő Szolgálat
Az Áldozatsegítő Szolgálat közvetlenül a főigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladatkörében szervezi és koordinálja a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhítésének céljaiból az IH-ra háruló feladatok ellátását. Vezetője az Áldozatsegítő Szolgálat igazgatója.
5.3.1. Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztály
Az Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztály az Áldozatsegítő Szolgálat igazgatójának vezetése és felügyelete alatt álló szervezeti egység.
Az Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztály a 4. pontban meghatározott általános feladat- és hatáskörökön túl
a) ellátja a megyei hivatalok másodfokú hatóságaként a jogorvoslati feladatokat;
b) méltányossági eljárást folytat le;
c) intézkedik a kárenyhítési összeg kifizetése, illetve a járadék folyósítása érdekében;
d) az áldozatsegítő tevékenység igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el a szóróanyagok, az internetes tartalomszolgáltatás és egyéb eszközök útján;
e) az áldozati jogok érvényesülését rendszeresen figyelemmel kíséri, ennek keretében tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől, évente elemző jelentést készít a tapasztalatokról;
f) évente értékelő beszámolót készít az áldozati jogok érvényesülését elemző jelentések, az országos adatbázis éves statisztikai kimutatása, valamint a területi jogi segítségnyújtó szolgálat értesítései, beszámolói alapján; az éves beszámolóban az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülését célzó intézkedésekre javaslatot tesz;
g) együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozóhatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.
5.4. Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály
A Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály (a továbbiakban e fejezetben: Osztály) közvetlenül az általános főigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Feladata a kárpótlási és kárrendezési jogszabályokból fakadó szakmai feladatok végrehajtása, szervezése és ellenőrzése, továbbá az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. Vezetője a kárpótlási osztályvezető. Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az általa kijelölt kárpótlási ügyintéző helyettesíti.
A Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály a 4. pontban meghatározott általános feladat- és hatáskörökön túl
a) végzi a személyi kárpótlási eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;
b) ellátja a kifizetési nyilatkozatok átadásával kapcsolatos feladatokat a Hadigondozottak Közalapítványa és az IH közötti együttműködési szerződés alapján;
c) eljár a nemzeti gondozással kapcsolatos ügyekben;
a) eljár a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyekben;
e) gondoskodik a kárpótolással kapcsolatos ügyféli megkeresések válaszleveleinek elkészítéséről;
f) összehangolja a megyei hivatalok földárverésekkel és a földalap-elszámolásokkal kapcsolatos feladatait;
g) a megyei hivatalok felterjesztései alapján az általános főigazgató-helyettes részére döntésre előkészíti az „Átmeneti Kockázati Alap” terhére történő kárpótlási jegy visszafizetéséről rendelkező határozatokat;
h) szervezi és koordinálja a kárpótlási jegyek kezelésével, visszatérítésével, megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat;
i) kivizsgálja és megválaszolja a vagyoni kárpótlással és az árverésekkel összefüggő panaszos leveleket, megkeresésre tájékoztatást ad az IRM-nek és egyéb szerveknek a hasonló tartalmú beadványokhoz;
j) előkészíti a területi szervezeti egységek vonatkozásában a felügyeleti intézkedések tervezeteit a közigazgatási eljárásban szabályozott jogorvoslati lehetőségek alapján;
k) ellátja a kárpótlási terület szakmai ügyiratainak irattározási feladatait, elkészíti az IH irattári tervének a kárpótlási és kárrendezési iratokra vonatkozó részét a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján maradandó értékű és a Magyar Országos Levéltárnak átadható iratok köréről;
l) szervezi és végrehajtja a kárpótlási tevékenység során keletkezett szakmai és funkcionális iratanyaggal kapcsolatos archiválási feladatokat, ennek során kapcsolatot tart a Magyar Országos Levéltár illetékes főosztályával;
m) a kárpótlás területén gondoskodik az ügyfélszolgálati tevékenység ellátásáról;
n) a kárpótlás területén szervezi és ellátja a postabontás, iktatás, postázás tevékenységi körébe tartozó feladatokat.
C)
A funkcionális szervezeti egységek feladat- és hatáskörei
6. Informatikai Főosztály
Az Informatikai Főosztály a főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló önálló – informatikai szakmai és gazdasági kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást előkészítő, koordináló, az informatikai rendszerek tervezését, üzemeltetését, karbantartását végző – szervezeti egység. Az Informatikai Főosztály tevékenysége nem érinti a gazdasági szervezet üzemeltetési kötelezettségét.
Az Informatikai Főosztály tevékenységét az Informatika-fejlesztési Osztályon és az Informatikaüzemeltetési Osztályon keresztül végzi. Élén a főosztályvezető áll.
6.1. Az Informatika-fejlesztési Osztály
a) kidolgozza az informatikai rendszer összehangolt működését biztosító belső szabványokat, az informatikai biztonsági szabályzatot, az intézményi informatikai stratégiát és az éves informatikai fejlesztési és üzemeltetési tervet, ellenőrzi azok megvalósulását;
b) gondoskodik az informatikai biztonsági előírásoknak és az informatikai eszközök használati utasításainak megfelelő védelmi, biztonsági előírások betartásáról illetve betartatásáról;
c) biztosítja az IH honlapja működtetésének informatikai feltételeit, gondoskodik a honlap technikai üzemeltetésének és karbantartásának ellátásáról, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály közreműködésével biztosítja a közérdekű adatok megismerhetőségét;
d) szakmai informatikai rendszerekből statisztikai kimutatásokat készít, adatot szolgáltat;
e) véleményezi a szakterületét érintő jogszabályok tervezeteit, összefoglalja az IH álláspontját;
f) szervezi az IH alkalmazottainak informatikai oktatását, oktatási tevékenységet lát el;
g) előkészíti az IH keretei között alkalmazható elektronikus aláírásra, az elektronikus hitelesítésre vonatkozó főigazgatói döntési tervezeteket;
h) koordinálja és szervezi a szakmai alapfeladatok ellátásához szükséges célszoftverek kifejlesztését, esetenkénti továbbfejlesztését. E tevékenységének ellátása során együttműködik a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztállyal, a szakterületekkel és külső informatikai fejlesztő cégekkel;
i) vizsgálja az elektronikus ügyintézés kiszélesítésének a lehetőségeit, továbbá – a költségvetési lehetőségeket szem előtt tartva – kialakítja az elektronikus ügyintézés bevezetésére vonatkozó fejlesztési stratégiát.
6.2. Az Informatikaüzemeltetési Osztály
a) működteti az IH országos hálózatát és levelezőrendszerét, a vírusvédelmi rendszert, karbantartja, frissíti az ehhez szükséges programokat;
b) üzemelteti a szakmai rendszerek központosított adatbázisait, figyelemmel kíséri az adatok aktualitását, tartalmuk helyességét és teljeskörűségét, végrehajtja a központosított adatbázisok adatállományainak mentését és számítógépes nyilvántartását, szakmai kapcsolatot tart az informatikai központosított adatbázisok – nyilvántartási programok, iktatási programok – fejlesztőivel, az egyes szakmai rendszerekhez felhasználói támogatást nyújt;
c) üzemelteti a közös használatú szakmai célszoftvereket, frissíti és karbantartja azokat;
d) figyelemmel kíséri az informatikai eszközök üzemeltetésének rendjét, szabályszerű működését, a vagyongazdálkodási, valamint adatvédelmi és biztonsági követelmények érvényesítését;
e) részt vesz az IH informatikai vonatkozású beszerzéseinek előkészítéseiben, pályázatainak, közbeszerzési eljárásainak kiírásában, lebonyolításában, véleményezésében, döntés-előkészítésében a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztállyal együttműködve;
f) a leszállított informatikai beszerzésekkel, szolgáltatásokkal összefüggésben szakmai teljesítésigazolási jogkört gyakorol;
g) lebonyolítja a külső szervekkel történő adat átadás-átvételt;
h) részt vesz az informatikai eszközök – gazdálkodási, számviteli rendszerében meghatározott – nyilvántartásának ellenőrzésében és azok időszakonkénti egyeztetésével kapcsolatos munkálatokban;
i) közreműködik az IH informatikai eszközeinek leltározási feladatai végrehajtásában;
j) gondoskodik az új eszközök üzembe helyezéséről és annak dokumentálásáról, a szükséges jogtiszta telepítésekről, lebonyolítja a meghibásodott hardvereszközök cseréjét, javítását, üzembe helyezését;
k) felhasználótámogatói tevékenységet lát el;
l) gondoskodik a hivatali rendezvények számítástechnikai eszközökkel való ellátásáról, azok megbízható működéséről;
m) szakmailag irányítja és felügyeli a megyei hivatalokban regionális rendszerben működő informatikusokat.
7. Humánpolitikai Főosztály
A Humánpolitikai Főosztály a főigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló – humánpolitikai szakmai kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást előkészítő, koordináló, végrehajtó, a humánpolitikai célkitűzések tervezését végző – szervezeti egység. Élén a főosztályvezető áll.
A Humánpolitikai Főosztály – a Személyügyi és Munkaügyi Osztályon, valamint az Oktatási és Képzési Osztályon keresztül –
a) a szervezetére kiterjedő feladatok vonatkozásában irányítja és koordinálja az IH humánpolitikai tevékenységét, kialakítja és végrehajtja az IH humánpolitikai koncepcióját, végzi az IH humánerőforrás-gazdálkodását a Költségvetési Főosztállyal együttműködve annak elősegítésére, hogy a személyi állomány létszáma, összetétele és felkészültsége összhangban legyen az IH feladataival,
b) irányítja és koordinálja az IH-n belüli szociálpolitikai tevékenységet, előkészítő, aktualizáló és tájékoztató munkát végez a szociális (jóléti) juttatások körének felhasználásáról, koordinálja az igénybevételt;
c) előkészíti és végrehajtja a személyi állomány felépítését módosító döntéseket, elkészíti az IH állománytábláját és rendszeres tájékoztatást ad a szervezeti egységek vezetőinek a létszám alakulásáról;
d) részt vesz a személyi juttatások előirányzatának tervezésében, ellátja a létszámgazdálkodás feladatait;
e) előkészíti az igazságügyi és rendészeti miniszter, a főigazgató és az igazgató hatáskörébe tartozó személyzeti és munkáltatói döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról;
f) javaslatot készít az IH alkalmazottainak szakmai és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések megtételéhez;
g) előkészíti az IH éves és középtávú humánpolitikai tervét, figyelemmel kíséri és rendszeresen beszámol a megvalósulásáról;
h) koordinálja, szervezi a fegyelmi ügyek intézését az Igazgatási és Jogi Önálló Osztállyal együttműködve, a munkaügyi perekben szakmai iránymutatást ad;
i) elkészíti a szakterületét érintő belső rendelkezések, szabályozások tervezeteit, kezdeményezi a szükséges módosításokat;
j) véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit;
k) közreműködik az igazságügyi alkalmazottak állami és hivatali kitüntetéseivel, elismeréseivel kapcsolatos előterjesztési feladatokban, nyilvántartja azokat;
l) ellátja az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő jogszabályban meghatározott feladatokat, kezeli a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos nyilvántartást;
m) előkészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtását;
n) vezetői igény szerint részt vesz az egyes munkacsoportok, a különböző belső testületek (különösen a szociális bizottság) munkájában, tevékenységükhöz adatot szolgáltat;
o) a jogszabályoknak megfelelően tervezi és figyelemmel kíséri az IH-ban az esélyegyenlőség megvalósulását.
7.1. Személyügyi és Munkaügyi Osztály
A Személyügyi és Munkaügyi Osztály a főosztályvezető irányítása és felügyelete mellett ellátja az IH személyi állományával kapcsolatos, a jogszabályokban meghatározott személyügyi és munkaügyi feladatokat. A Személyügyi és Munkaügyi Osztályt az osztályvezető vezeti.
A Személyügyi és Munkaügyi Osztály
A) munkaügyi területen
a) a költségvetési engedélyezett létszámkeret figyelembevételével adat- és információszolgáltatással részt vesz az új alkalmazottak felvételi eljárásában;
b) a Pénzügyminisztérium által meghatározott irányelveknek megfelelően a személyi juttatások előirányzatainak megtervezéséhez javaslatot tesz és adatot szolgáltat a Költségvetési Főosztálynak;
c) ellátja az illetmény- és létszámgazdálkodás munkaügyi feladatait, az állások rendszeresítésével és átcsoportosításával kapcsolatos teendőket, e feladatok ellátása során előzetesen egyeztet a Költségvetési Főosztállyal;
d) az illetmény, illetmény jellegű és az illetményen kívüli egyéb juttatások kifizetése érdekében adatot szolgáltat az Illetmény-számfejtési Osztály részére;
e) információt ad a tb-kifizetői feladatok ellátásához;
f) igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létesítésekor, módosulásakor, megszűnésekor elkészíti a jogszabályban előírt okmányokat, ellátja a jogszabályváltozásból adódó vagy vezetői döntés szerinti feladatokat (átsorolás, áthelyezés, vezetői megbízás visszavonása, felmentés), a jogviszony megszűnésekor gondoskodik a távozó személyek elszámoltatásáról;
g) jogszabályban meghatározottak szerint adatszolgáltatást végez, igény szerint elemzéseket készít a vezetői információs rendszer részére;
h) jogszabály szerint megállapítja és nyilvántartja az igazságügyi alkalmazottak szabadságát, az Oktatási és Képzési Osztállyal együttműködve a tanulmányi szabadságot és a munkaidő kedvezményt;
B) szociális területen
i) a költségvetési lehetőségek függvényében javaslatot dolgoz ki az egyéb juttatások igénybevételének, eljárási rendjének szabályozására, az IH szociális gondoskodásra és egyéb juttatásra fordítható keretének kialakítására és felhasználására, valamint döntésre előkészíti az ilyen tárgyú kérelmeket;
j) végzi a foglalkoztatás-egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatokat.
C) személyügyi területen
k) teljesíti a vezetők és a beosztott igazságügyi alkalmazottak utánpótlásával, kiválasztásával, pályáztatásával kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási feladatokat;
l) tervezi és előkészíti az igazságügyi alkalmazottak rendszeres, illetve soron kívüli értékelését;
m) naprakészen vezeti az IH dolgozóinak személyügyi nyilvántartását és az adatok informatikai nyilvántartását, biztosítja az adatok kezelésének törvényességét;
n) elkészíti a dolgozói igazolványok adattartalmát, kezdeményezi azok kiadását, gondoskodik a nyilvántartásról, bevonásról, letiltásról.
7.2. Oktatási és Képzési Osztály
Az Oktatási és Képzési Osztály a főosztályvezető irányítása és felügyelete mellett ellátja az IH igazságügyi alkalmazottainak szakmai és vezetői képzését, továbbképzését, figyelemmel kíséri a képzési koncepció megvalósulását, a személyzet fejlesztésére javaslatot tesz. Az Oktatási és Képzési Osztályt az osztályvezető vezeti.
Az Oktatási és Képzési Osztály
a) elkészíti és igény szerint módosításra javasolja a Képzési Szabályzatot;
b) tervezi, koordinálja az IH igazságügyi alkalmazottainak szakmai képzését, továbbképzését, előkészíti a képzési koncepcióra vonatkozó vezetői döntést;
c) a központi szolgálatok képzési tervének, valamint az igazságügyi alkalmazottak igényének és az IH szükségleteinek figyelembevételével kialakítja az IH egységes képzési tervét, elkészíti a képzések időbeli ütemezését, figyelemmel kíséri megvalósulásukat, erről beszámolót készít;
d) igény szerint részt vesz az országos szintű képzések, a vezetőképzések, továbbá az oktatással kapcsolatos egyéb feladatok koordinálásában, ellátásában, vezeti az anyakönyvi nyilvántartást, biztosítja a látogatási igazolások kiadását a központi szolgálatok módszertani osztályaival együttműködésben,
e) javaslatot tesz az IH szakképzési rendszerére, a szolgálatokkal együttműködve előkészíti az IH-t érintő szakképzéssel kapcsolatos döntéseket;
f) előkészíti a tanulmányi szerződéseket, ellenőrzi a megkötött tanulmányi szerződések érvényesülését;
g) nyilvántartja a tanulmányi támogatásokat, vezeti a tanulmányi szerződésből, valamint egyéb képzésekből eredő költségek, munkaidő-kedvezmények, tanulmányi szabadságok nyilvántartását, ennek érdekében egyeztet a Személyügyi és Munkaügyi Osztállyal és a Költségvetési Főosztállyal;
h) dokumentálja az IH ügyviteli vizsgarendszerét, a vizsgáztatásról anyakönyvet készít és nyilvántartást vezet, kiadja a vizsgalapot;
i) szervezi és koordinálja az ügyviteli vizsgák lebonyolítását, gondoskodik a mindenkori vizsgabizottságok szabályszerű megbízásáról;
j) figyelemmel kíséri a képesítési követelmények munkakörönkénti teljesülését;
k) az egyéni tanulmányi ügyek támogatása érdekében szükség szerint kapcsolatot tart az egyes oktatási intézményekkel;
l) gondozza a szakmai gyakorlaton, ösztöndíjas vagy hallgatói jogviszonyban lévők, illetve a pályakezdők foglalkoztatását a szakterületekkel való koordináció, a képző helyek vagy a finanszírozást biztosító intézményekkel való kapcsolattartás útján.
8. Belső Ellenőrzési Önálló Osztály
8.1. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály a főigazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló, funkcionálisan független, önálló szervezeti egység. Élén a belső ellenőrzési vezető áll.
A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály által végzett ellenőrzési tevékenység független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az IH működését fejlessze és eredményességét növelje. Hatásköre kiterjed mind a központilag kiadott szabályzatok, iránymutatások és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére, mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint az IH tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára.
8.2. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenységét a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a főigazgató által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi.
A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály
a) kidolgozza és szükség szerint aktualizálja a Belső ellenőrzési kézikönyvet (a továbbiakban: Bek.);
b) tevékenysége során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket végez;
c) kockázatelemzés alapján (5 évre szóló) stratégiai tervet, valamint éves ellenőrzési tervet készít;
d) a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi az IRM Ellenőrzési Osztálya részére; indokolt esetben kezdeményezi annak módosítását;
e) szükség szerint soron kívüli ellenőrzést kezdeményez, illetve a főigazgató javaslatára soron kívüli ellenőrzést végez;
f) az ellenőrzéshez ellenőrzési programot készít, és az ellenőrzésben eljáró belső ellenőröket megbízólevéllel látja el;
g) elvégzi a helyszíni és/vagy adatbekérésen alapuló ellenőrzéseket, a jelentéseket egyezteti az ellenőrzött szervezeti egységgel, kezeli azok észrevételeit;
h) vizsgálja és értékeli a FEUVE-rendszer kiépítését és működését, valamint a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
i) megállapításokat, javaslatokat tesz, elemzéseket és értékeléseket készít a gazdálkodás eredményességének növelése, a hiányosságok kiküszöbölése, valamint a FEUVE-rendszer javítása és továbbfejlesztése érdekében;
j) figyelemmel kíséri az intézkedési tervek végrehajtását;
k) a gazdálkodási rendet sértő, személyi és anyagi felelősség megállapítása alapjául szolgáló cselekmények (mulasztások, szabálytalanságok, károkozások és egyéb jogsértő cselekmények) gyanúja esetén a Bek.-ben foglaltaknak megfelelően ellenőrzési jegyzőkönyvet vesz fel;
l) az ellenőrzésekről nyilvántartást vezet;
m) biztosítja a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében – a főigazgató által jóváhagyott – éves képzési tervet készít és gondoskodik annak megvalósításáról;
n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével évente elkészíti az éves ellenőrzési jelentést, valamint értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz a főigazgatónak a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;
o) a belső ellenőrzési vezető meghatározott rendszerességgel beszámol a főigazgatónak a belső ellenőrzési tevékenység céljáról, felhatalmazásáról, felelősségéről és a tervhez képest megvalósult működéséről;
p) összeállítja az éves belső ellenőrzési tevékenységről szóló jelentést;
q) kapcsolatot tart az IRM ellenőrzési szakterületen tevékenységet végző szervezeti egységével.
8.3. A belső ellenőröket – ide értve a külső szakértőket is – megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belső ellenőrzési vezető ír alá. A belső ellenőrzési vezető megbízólevelét a főigazgató írja alá.
9. Igazgatási és Jogi Önálló Osztály
9.1. Az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály az általános főigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály feladata az IH eredményes működésének igazgatásszervezési és általános jogi ismeretek révén történő támogatása, az IH tevékenységét érintő jogszabályok egységes értelmezésének, alkalmazásának elősegítése, a szabályozott működési rend figyelemmel kísérése, a tapasztalatokról a főigazgató tájékoztatása, a perképviselet ellátása, továbbá a lobbitevékenységről szóló jogszabályokból fakadó szakmai feladatok végrehajtása, szervezése és ellenőrzése, az e tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása. Az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály élén osztályvezető áll.
9.2. Az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály
A) az igazgatási feladatok terén
a) elkészíti a feladatkörébe tartozó, az IH működésére vonatkozó belső szabályzatok, valamint főigazgatói intézkedések tervezeteit, illetőleg véleményezi más szervezeti egységek szakmai szabályzatait, azok tervezeteit, felelős a jogszabályokkal és az IH belső normáival való összhang biztosításáért;
b) a szakterületekkel együttműködve figyelemmel kíséri az IH működésére irányadó belső rendelkezések hatályosulását, kezdeményezi a szükséges módosításokat;
c) elkészíti az IH éves munkatervét és éves beszámolóját a szakterületek javaslatainak felhasználásával, javaslatot tesz az IH szervezeti egységei munkaterveinek szerkezetére és tartalmára;
d) figyelemmel kíséri a munkatervben meghatározott feladatok, valamint a heti koordinációs vezetői értekezleten és a megyei igazgatók országos értekezletén hozott döntések végrehajtását;
e) előkészíti az országgyűlési biztos kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól szóló negyedéves tájékoztatót az igazságügyi és rendészeti miniszter részére;
f) összeállítja a hatályos főigazgatói intézkedések éves jegyzékét;
g) közreműködik az IH működését érintő jogszabálytervezetek kidolgozásában és véleményezésében, koordinálja a jogszabály-tervezetek KIH-en belüli véleményezését, összefoglalja az IH álláspontját;
h) figyelemmel kíséri az IH működésével összefüggő hazai és a nemzetközi jogszabályok változásait, segítséget nyújt a jogszabályok egységes értelmezéséhez;
i) a heti koordinációs vezetői értekezleten és a megyei igazgatók országos értekezletén hozott döntésekről emlékeztetőt készít;
j) ellátja a főigazgató által meghatározott egyéb igazgatási és jogi feladatokat;
B) a jogi feladatok terén
k) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve ellátja az IH működésével összefüggő jogügyletekben, továbbá a büntető, a polgári és a munkaügyi (továbbiakban: az IH szakmai tevékenységi körén kívül eső jogviták), valamint az IH szakmai tevékenységét érintő jogvitákban a jogi képviseleti tevékenységet, előkészíti ezen vitás ügyek lehetőség szerint egyezséggel történő lezárását;
l) ellátja a kárpótlással összefüggő és a kártérítés iránt indított perekben a perképviseletet, elkészíti a peres ügyek beadványait;
m) elemzi a bíróságok hatályon kívül helyező, megváltoztató és kártérítést megállapító ítéleteit, a hatósági eljárásban követendő gyakorlatról tájékoztatja az érintett szervezeti egységeket;
n) az IH szakmai tevékenységi körén kívül eső, folyamatban lévő, illetőleg a jogerősen lezárult perekről nyilvántartást vezet, szakmai állásfoglalást tartalmazó jelentést készít a főigazgató, valamint az érintett vezetők részére;
o) ha a jogvitákban a jogi képviseletet nem az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály látja el, részt vesz a képviselet ellátására kijelölt személyekkel, illetőleg ügyvéddel (ügyvédi irodával) a képviseleti tevékenység ellátásához szükséges egységes álláspont kialakításában, iratanyagokat szolgáltat a képviseleti tevékenység ellátásához; különleges szakértelmet igénylő ügyekben egyéni ügyvéd, illetve ügyvédi iroda megbízását kezdeményezi;
p) a gazdasági szervezettel együttműködve előzetesen véleményezi, szükség esetén előkészíti az IH működésével összefüggő szerződéstervezeteket, -módosításokat, -megszüntetéseket;
q) a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve törvényességi szempontból véleményezi az igazságügyi alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói általános kihatású, elvi tartalmú intézkedéstervezeteket;
r) az első fokú vagyoni kárpótlási, a személyi sérelemmel összefüggő vagyoni kárpótlási, valamint a földalap-elkülönítési határozatok ellen benyújtott fellebbezések alapján megvizsgálja a fellebbezéssel megtámadott határozatot és a megelőző eljárást, elkészíti a kiadmánytervezetet a fellebbezést elbíráló általános főigazgató-helyettes részére;
s) az árverési kifogások alapján megvizsgálja a kifogással megtámadott jegyzőkönyvet és az árverési eljárást, elkészíti a kiadmánytervezetet az árverési kifogást elbíráló általános főigazgató-helyettes részére;
t) jogi véleményt nyilvánít a főigazgató által megjelölt ügyekben;
C) a lobbihatósági feladatok terén
u) végzi a lobbitevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott hatósági feladatokat;
v) döntésre előkészíti a lobbihatósági nyilvántartásba vételi kérelmekről, a nyilvántartásból való törlésről és a bírság kiszabásáról rendelkező határozatokat, végzéseket;
w) a döntésnek megfelelő naprakész nyilvántartást vezet a lobbistákról és lobbiszervezetekről, továbbá gondoskodik a lobbiigazolvány kiállításáról;
x) összeveti a lobbista, lobbiszervezet tájékoztatóját a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntéshozó szerv tájékoztatójával, eltérés esetén tisztázza a tényállást és – szükség szerint – intézkedést kezdeményez;
y) évente értékelő beszámolót készít a lobbitevékenységről szóló jogszabályok végrehajtásáról, az éves beszámolóban a feladatellátás hatékonyságát célzó intézkedésekre javaslatot tesz;
z) szakterületén ellátja az IH ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggő feladatokat.
10. Titkárság
10.1. A titkárság közvetlenül a főigazgató irányítása és felügyelete alatt álló – az IH működésével összefüggő szervezési feladatokat ellátó, koordináló, a főigazgató napi tevékenyégét közvetlenül segítő – önálló szervezeti egység. Élén a titkárságvezető áll.
10.2. A titkárság
a) ellátja a főigazgatóhoz érkező iratok ügyviteli feladatait, gondoskodik azok kiadmányozásra való előkészítéséről;
b) előkészíti és összehívja a vezetői értekezleteket, ellátja a szervezési feladatokat;
c) gyűjti a KIH szervezeti egységeinek értekezleteiről készített emlékeztetőket;
d) rendszerezi, nyilvántartja és archiválja az IH szervezeti egységei által készített, továbbá a felügyeleti szerv részéről megküldött ellenőrzési jelentéseket, vizsgálati anyagokat, a megyei hivatalok munka- és ellenőrzési terveit;
e) felügyeli és szervezi az IH iratkezelését;
f) elvégzi a titkosügyirat-kezeléssel összefüggő feladatokat;
g) gondoskodik a főigazgatói intézkedések megismertetéséről, őrzi a főigazgatói intézkedések eredeti példányát;
h) gondoskodik az IH iratanyagainak előírás szerinti megőrzéséről, selejtezéséről, a tevékenység ellátása során együttműködik a Magyar Országos Levéltárral;
i) szervezi az IH sajtó- és tömegtájékoztatási, valamint a PR-tevékenységét, gondoskodik az IH munkájára vonatkozó sajtóinformációk figyeléséről, gyűjtéséről, szemlézéséről, elemzéséről, archiválásáról;
j) elkészíti és kiadja – a szakterületekért felelős vezetők bevonásával és az IRM-mel egyeztetve – az IH közleményeit a hírügynökségeknek, megszervezi a sajtótájékoztatókat, koordinálja a háttéranyagok elkészítését;
k) döntésre előkészíti a sajtókérelmeket, kapcsolatot tart a médiával, a sajtó munkatársaival, a sajtókérelmekről nyilvántartást vezet;
l) kapcsolatot tart az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, a hazai és nemzetközi tudományos, szakmai, kutatási és felsőoktatási intézményekkel;
m) döntésre előkészíti az igazgatói hatáskört meghaladó látogatások, előadások, egyéb rendezvények megtartását és ezekről nyilvántartást vezet;
n) ellátja az IH oktatási, képzési, valamint nemzetközi programjaival összefüggő konkrét szervezési, értesítési feladatokat a központi szolgálatokkal együttműködve;
o) a KIH szervezeti egységei között a főigazgató által átruházott hatáskörben, koordinálja és ellenőrzi a gépjárműhasználatot.
Gazdasági szervezet
Az IH gazdasági szervezetét a KIH-en belül kialakított Költségvetési Főosztály, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály és a kontrolling-szakterület alkotja.
A gazdasági szervezet valamennyi igazságügyi alkalmazottjának – a vonatkozó belső szabályoknak megfelelő módon és mértékben – feladata a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. Az alkalmazottak e tevékenységét a gazdasági főigazgató-helyettes irányítja.
11. Költségvetési Főosztály
A Költségvetési Főosztály a gazdasági főigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló – költségvetési, gazdálkodási kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást előkészítő, koordináló, a számviteli teendők végrehajtását végző – szervezeti egység. A Költségvetési Főosztály tevékenységét a Számviteli Osztályon, a Pénzügyi Osztályon és az Illetmény-számfejtési Osztályon keresztül látja el. A Költségvetési Főosztályt a főosztályvezető vezeti.
A Költségvetési Főosztály végzi a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, biztosítja a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához a Humánpolitikai Főosztály vezetője adatot szolgáltat.
Az IH-ban a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogkör gyakorlása során (pl. aláírási jogkörök gyakorlása) elkülönülnek a döntéshozás, valamint a pénzforgalmat befolyásoló rendelkezések. Ezt az összeférhetetlenségi szabályt az egyes szervezeti egységek közötti feladatmegosztás során is alkalmazni kell.
11.1. A Számviteli Osztály
a) a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelvek, az IRM-től kapott tervezési előírások, illetve az IH vezetése által meghatározott szempontok, a szervezeti egységek által készített javaslatok figyelembevételével összeállítja az IH költségvetési tervjavaslatát;
b) elkészíti az IH kincstári, valamint elemi költségvetését és az IH költségvetési alapokmányát;
c) javaslatot tesz a főigazgatói hatáskörben maradó előirányzat-módosításokra, a főigazgató egyetértésével végrehajtja a saját hatáskörben végezhető előirányzat-módosításokat;
d) elkészíti az IH féléves, éves költségvetési beszámolóit, negyedéves mérlegjelentéseit,
e) biztosítja az IH éves költségvetési beszámolója és a kincstári éves beszámoló közötti egyezőséget;
f) működteti és karbantartja az IH számviteli információs rendszerét, rendszeres és eseti jelleggel adatokat szolgáltat;
g) nyilvántartja az IH befektetett eszközeit, teljesíti az előírt adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeket;
h) a megyei hivatalokkal, valamint az Üzemeltetési Osztállyal együttműködve ellátja az IH leltározási feladatait, közreműködik a selejtezési eljárás lefolytatásában, a selejtezéssel kapcsolatos bizonylatok kiállításában;
i) ellenőrzi a megyei hivataloknál foglalkozó gazdasági ügykezelők készletkönyvelését;
j) gondoskodik a lobbiigazolvány kiállításának díjaként megfizetett összeg igazgatási szolgáltatási díjként való könyvviteli nyilvántartásáról; valamint ellátja a nyilvántartásba vétel nélkül lobbitevékenységet végző természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által megfizetett bírság elszámolásával, illetve utólagos elszámolásával kapcsolatos feladatokat;
k) elvégzi az analitikus nyilvántartás és a főkönyv közötti egyeztetési feladatokat a Pénzügyi Osztállyal és az Illetmény-számfejtési Osztállyal együttműködve;
l) szükség szerint rendezi a kincstári tranzakciós kódokat;
m) vezeti az előirányzat-nyilvántartást, biztosítja az egyezőséget a kincstár és a főkönyv között;
n) vezeti az előirányzat-maradvány felhasználásával kapcsolatos nyilvántartást;
o) havonta kimutatást készít az előirányzat felhasználásról;
p) megállapítja a bevételek utáni fizetési kötelezettséget, a Pénzügyi Osztálynál kezdeményezi a befizetést;
q) előkészíti és a felügyeleti szerveknek benyújtja az időarányostól eltérő finanszírozást, továbbá a Pénzügyminisztérium engedélyével végrehajtható előirányzat-előrehozatali és a felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtható előirányzat-korrekciót;
r) elkészíti a számviteli rendszer működését szolgáló szabályzatokat, feladatkörében az egyéb szervezeti egységek szabályzatait véleményezi.
11.2. A Pénzügyi Osztály
a) gondoskodik a rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásának évközi ütemezéséről;
b) teljesíti az IH fizetési kötelezettségeit, beszedi a követeléseket, vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását;
c) lebonyolítja a pénzforgalmat, biztosítja az IH pénzellátásával és a valutapénztárral kapcsolatos teendőket;
d) elkészíti az előirányzat-gazdálkodással, a pénzforgalommal, a pénzkezeléssel, valamint az illetmény-elszámolással kapcsolatos szabályzatokat;
e) szakmai útmutatással, ajánlással, módszertani anyagok kiadásával segíti a megyei hivatalok pénzügyi, gazdasági tevékenységét;
f) elszámoltatja a megyei hivatalokat a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök felhasználásáról;
g) a Magyar Államkincstárral folyamatos kapcsolatot tart, részére adatokat szolgáltat, év végén egyezteti az előirányzatok és azok felhasználásának alakulását,
h) az IH által elnyert pályázati projektekkel összefüggésben biztosítja azok pénzügyi nyilvántartását és az elszámolásokkal kapcsolatos kimutatásokat;
i) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény felhatalmazása alapján, tekintettel az IRM-mel kötött megállapodásra
– a jogi segítségnyújtás fejezeti kezelésű előirányzatával kapcsolatban ellenőrzi, utalásra előkészíti és utalja a megyei hivatalok által az IH-hoz megküldött jogi segítői, valamint kirendelés útján pártfogó ügyvédként eljáró más ügyvéd, ügyvédi iroda által kiállított számlákat. Kezeli a jogi segítők, más ügyvéd, ügyvédi iroda (szállítók) valamint a visszatérítésre kötelezett ügyfelek (vevők) analitikus nyilvántartását. Kapcsolatot tart, illetve adatot szolgáltat a megyei hivataloknak, negyedévente feladást készít az IRM Költségvetési és Gazdasági Főosztálya számára,
– a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzattal összefüggésben kifizetéseket teljesít az áldozatsegítéssel és kárenyhítéssel kapcsolatban hozott határozatok alapján. Kezeli az analitikus nyilvántartásokat, negyedévente feladásokat teljesít az IRM Költségvetési és Gazdasági Főosztálya számára,
j) gondoskodik a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében megállapított díj megfizetését követően számla kiállításáról, túlfizetés esetén a díjtöbblet határidőben történő visszatérítéséről,
k) gondoskodik a nyilvántartásba vétel nélkül lobbitevékenységet végző természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére kiszabott, illetve megfizetett bírságok összegének nyilvántartásáról;
l) gondoskodik a bizonylati és pénzügyi fegyelem, a számviteli rend, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés rendjének a betartásáról;
m) betartja és ellenőrzi a bizonylati fegyelmet, előírásokat;
n) végzi a megyei hivataloktól havonként beérkező kiküldetési és útiköltség-elszámolások ellenőrzését, azok pénzügyi teljesítését;
o) az illetményszámfejtés, illetve egyéb adatok alapján elkészíti a járulékbevallásokat;
p) elvégzi a Költségvetési Főosztályra beérkezett iratanyagok, számlák iktatását, levelezések lebonyolítását;
q) eseti jelleggel adatot szolgáltat, valamint karbantartja a kirendeltségi és a központi pénzügyi modult.
11.3. Illetmény-számfejtési Osztály
Az Illetmény-számfejtési Osztály ellátja a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendeletben meghatározott illetmény-számfejtési, ellenőrzési, adatszolgáltatási feladatokat. Ezen belül különösen
a) átveszi az illetmény-számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek (a Humánpolitikai Főosztály, valamint a jogszabályokban hivatkozott, illetve a felügyeleti szerv által kijelölt külső költségvetési szervek) által megküldött jogviszonyt létesítő, módosító és megszüntető okiratokat, az elszámolási kötelezettséget tartalmazó egyéb bizonylatokat, és fogadja azok adattartalmát távadat-átviteli hálózaton vagy mágneses adathordozón;
b) alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi az illetményelszámolás okiratait és bizonylatait, és vizsgálja az előírt iratokkal (igazolásokkal) való felszereltségüket;
c) a beérkezett fizetési rendelkezéseknek megfelelően, a változásjelentésben és a jogszabályokban, valamint az illetményszámfejtés tárgyában kötött megállapodásokban foglalt határidők figyelembevételével elszámolja a tényleges munkateljesítés szerint járó illetményeket, munkabéreket (illetménypótlék, távolléti díj stb.), a rendszeres (megbízási díj stb.) és a nem rendszeres egyéb juttatásokat;
d) elvégzi az illetmények és juttatások számfejtését, megállapítja a járandóságokat terhelő levonásokat, amelyről adatot szolgáltat az illetmény-számfejtési körbe tartozó költségvetési szervek (a Pénzügyi Osztály és a kijelölt költségvetési szervek) részére a kedvezményezetteknek történő átutalásához;
e) könyvelési feladást készít a személyi juttatások, az adók, járulékok felhasználásáról a költségvetési szervekre vonatkozó számviteli előírásoknak megfelelően;
f) ellátja a társadalombiztosítási (nyugdíj-előkészítés és foglalkozás-baleseti nyilvántartások vezetése) és családtámogatási kifizetőhelyi feladatokat;
g) elvégzi a személyijövedelemadó-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat;
h) eleget tesz nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek a költségvetési szervek felé;
i) gondoskodik az illetményszámfejtéssel, a társadalombiztosítási és a családtámogatási feladatokkal kapcsolatos okiratok és bizonylatok megőrzéséről;
j) teljesíti az önkéntes pénztárak felé a szükséges adatszolgáltatást;
k) adatot szolgáltat a központi költségvetési szerv számára az adó- és járulék-, valamint a magán-nyugdíjpénztári bevallás teljesítéséhez, – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által – meghatározott formában;
l) havonta adatot szolgáltat a létszám- és bérgazdálkodási információs rendszer működtetéséhez – jogszabályban meghatározott – adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 15-éig a Magyar Államkincstárnak;
m) elvégzi az adatmegőrzési és archiválási feladatokat, gondoskodik az adatkezelési határidő eltelte után az adatok kezelésének megszüntetéséről (törléséről);
n) gondoskodik az adatvédelmi, adatbiztonsági előírások betartásáról;
o) az illetményszámfejtés tárgyában kötött megállapodás(ok) alapján gondoskodik a kijelölt költségvetési szervek jelentőfelelősei szakmai felkészítéséről, folyamatos továbbképzéséről;
p) az igazságügyi alkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló kérésére, illetve az adatkezelésre és kérésre jogosult szervek megkeresésére igazolást ad ki a fennálló jogviszonyról, a kereseti adatokról, valamint a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulásról;
q) gondoskodik az illetményszámfejtéssel kapcsolatos okiratok és bizonylatok megőrzéséről;
r) elkészíti és folyamatosan karbantartja az illetmény-számfejtéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló szabályokat, valamint előkészíti a kijelölt költségvetési szervekkel kötendő megállapodásokat;
s) a Humánpolitikai Főosztálytól kapott okiratok és egyéb adatok figyelembevételével biztosítja az illetmény- analitika naprakész vezetését;
t) rendszeresen és eseti kérések alapján adatokat szolgáltat az IH létszámának és személyi juttatásainak – szervezeti egységenként történő – alakulásáról az IH vezetése részére.
12. Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály
A Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály a gazdasági főigazgató-helyettes irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. A Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály – az Üzemeltetési Osztályon és a Beszerzési Osztályon keresztül – végzi az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a beszerzésekkel kapcsolatos tevékenységet, az érintett szervezeti egységek közreműködésével biztosítja a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A megyei hivatalok tekintetében a gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatszolgáltatási, előkészítési feladatokat a megyei hivataloknál foglalkoztatott gazdasági ügykezelők útján végzi. A Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztályt a főosztályvezető vezeti.
12.1. Beszerzési Osztály
12.1.1. A beszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatos egyes részfeladatokat az IH vásárolt szolgáltatással oldja meg. Ilyen feladat különösen a közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás igénybevétele.
12.1.2. A Beszerzési Osztály
a) az éves beszerzési terv, illetve a szakterületek által bejelentett és jóváhagyott igénylések alapján végzi az IH anyagi, technikai ellátását, elhelyezését szolgáló termék (szolgáltatás) beszerzését, a központosított közbeszerzés körébe tartozó termék (szolgáltatás) beszerzését, továbbá ezek elosztását, selejtezését és a felesleges termékek értékesítését;
b) gazdálkodik az a) pont szerint részletezett termékek beszerzésére fordítható előirányzattal;
c) felügyeli, összehangolja az eszközbeszerzésre (szolgáltatásvásárlásra) rendelkezésre álló dologi, illetve felhalmozási előirányzatok felhasználását;
d) a beszerzési szabályoknak megfelelően lebonyolítja az IH beszerzési eljárásait;
e) gyűjti, rendszerezi, felülvizsgálja az IH beszerzési, építés-beruházási, felújítási, egyéb intézményi beruházási és fejlesztési igényeit;
f) kialakítja az IH rövid, közép- és hosszú távú beszerzési, beruházási, felújítási, fejlesztési koncepcióját, épület- és infrastrukturális fejlesztési tervét, összeállítja az IH éves beruházási, felújítási tervjavaslatát;
g) a jóváhagyott terv alapján szervezi, felügyeli, irányítja és ellenőrzi a beszerzési, beruházási, felújítási feladatok végrehajtását.
12.2. Üzemeltetési Osztály
12.2.1. Az üzemeltetéssel kapcsolatos egyes részfeladatokat az IH vásárolt szolgáltatással oldja meg. Ilyen feladatok különösen az ingatlanok folyamatos takarítási, őrzési és karbantartási feladatai, az informatikai, irodatechnikai, épületgépészeti, távközlés-technikai gépek, berendezések karbantartási üzemeltetési, fenntartási, leltározási feladatai, az anyagmozgatási és költöztetési feladatok.
12.2.2. Az Üzemeltetési Osztály
a) biztosítja a munkavégzéshez szükséges anyagi-technikai eszközöket, ellenőrzi azok célszerű, gazdaságos és rendeltetésszerű használatát;
b) a Számviteli Osztállyal, valamint a megyei hivatalokkal együttműködve gondoskodik a leltárfelvételről, javaslatot tesz, előkészíti, illetve ellenőrzi az eszközök és készletek selejtezését;
c) végzi az IH épületeinek bérletével, vagyonkezelésével, felújításával és karbantartásával, továbbá az ingatlanok bérleti jogviszonyának létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos tevékenységeket;
d) az ingatlanok és az azokkal kapcsolatos jogosultságok megszerzése, átruházása és elidegenítése tárgyában megkötendő szerződéseket és egyéb jogügyleteket előkészíti;
e) ellátja a külső kivitelezők által végzett építészeti, épületgépészeti munkák, a felújítások és karbantartások ellenőrzését, részt vesz az átadás-átvételi eljárásában és ellenőrzi a szavatosság, jótállás teljesítését;
f) lebonyolítja az IH központi épületein belüli eszközmozgatásokat, költözéseket;
g) felügyeli, összehangolja a személyi állomány elhelyezésével kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi a végrehajtást;
h) műszakilag ellenőrzi a felhalmozási célú költségvetési előirányzatok felhasználását;
i) a kincstári vagyonnal kapcsolatos előírásokra vonatkozóan kialakítja és vezeti a vagyonnyilvántartást, teljesíti az MNV részére az előírt adatszolgáltatást;
j) teljesíti a KVI-vel megkötött vagyonkezelői szerződésben egyeztetésre, értékesítésre és tájékoztatásra vállalt vagyonkezelői kötelezettségeket az MNV felé, intézkedik az IH vagyonkezelővé történő kijelölése érdekében;
k) javaslatokat készít a vagyonkezeléssel kapcsolatban, más anyagokat ilyen szempontból véleményez;
l) elkészíti a gépjárművekre vonatkozó beruházási, karbantartási, felújítási terveket, valamint a gépjárművek üzemeltetésére, és a parkolási rendre vonatkozó belső szabályozást;
m) a kötelezettségvállaló írásbeli rendelkezése alapján gondoskodik az IH gépjárműveinek használatából eredő, valamint a beszerzésekből adódó pénzügyi kötelezettségek határidőre történő teljesítéséről;
n) irányítja és ellenőrzi az IH tűz- és munkavédelmi munkáját, vizsgálja a tűz- és munkavédelemi előírások érvényesülését, intézkedést kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére, előkészíti a tűz- és munkavédelmet érintő belső rendelkezéseket;
o) gondoskodik a telekommunikációs rendszer és az irodatechnikai felszerelések igény szerinti telepítéséről, üzemszerű működtetéséről, ellenőrzi és koordinálja azok szakszerű használatát, felügyeli a beléptető rendszer működését;
p) ellátja az IH eszköz- és készletgazdálkodási feladatait, ennek keretében az ellátási, nyilvántartási, raktározási feladatokat;
q) ellátja (az informatikai feladatok kivételével) az IH központi rendezvényeivel kapcsolatos műszaki feladatokat.
13. Kontrolling
13.1. Az IH-ban a kontrollingtevékenységet a kontrollingelemző látja el, aki a munkáját önállóan, a gazdasági főigazgató-helyettes közvetlen irányítása mellett végzi. A kontrollingtevékenység kiterjed az IH gazdálkodási eredményességének mérésére, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérésére, illetve a gazdasági folyamatok szabályozottságának és mérhetőségének növelésére. A kontrolling hozzájárul a hivatal hosszú távú stratégiájának alakításához, a tervezéshez, illetve az ellenőrzéshez és az információrendszerek fejlesztéséhez.
13.2. A kontrollingelemző
a) közreműködik a tervezésben, a feladatok áttekintésében, az igények elemzésében, szükség szerint megvizsgálja az átcsoportosítási lehetőségeket, illetve indokolja, alátámasztja a többletigényeket;
b) javaslatokat dolgoz ki a vezetői információs rendszer kialakítására, karbantartására valamint ehhez kapcsolódóan – szükség szerint – a számviteli, nyilvántartási gyakorlat korszerűsítésére, módosítására;
c) részt vesz a hivatal szakmai működésével kapcsolatos rövid, közép-, valamint hosszú távú stratégia kialakításában, az IH gazdálkodási stratégiájának meghatározásában;
d) közreműködik a pályázatokkal kapcsolatos feladatok menedzselésében, segédleteket, útmutatókat dolgoz ki a projekttetvek készítéséhez, pályázatíráshoz, beszámoló készítéshez, a belső monitoring kialakításához, közreműködik a pénzügyi tervezésben, a monitoring megvalósításában;
e) javaslatokat tesz az IH fő tevékenységeinek – tevékenységenkénti – komplex értékelésére vonatkozó módszerek kidolgozására és alkalmazására, részt vesz a különböző szervezeti egységeknél keletkező információk – statisztikai adatok, szakmai jelentések, pénzügyi adatok stb. – integrált elemzésében, feldolgozásában, értékelésében, térben és időben történő összehasonlítását lehetővé tevő mutatók kidolgozásában;
f) közreműködik a kockázatelemzési modell kidolgozásában és aktualizálásában;
g) javaslatokat tesz a közérdekű adatok közzétételi rendjének kialakítására, véleményezi a közzétett adatokat, javaslatokat tesz a szükséges frissítésekre;
h) főigazgatói és/vagy gazdasági főigazgató-helyettesi megbízás alapján – a gazdálkodással összefüggő kérdésekben – egyedi vizsgálatokat végez, elemzéseket, értékeléseket készít, javaslatokat dolgoz ki;
i) közreműködik a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok kidolgozásában, felülvizsgálatában és az aktualizálásra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.
D)
14. A megyei hivatal feladat- és hatáskörei
A megyei hivatal közvetlenül a főigazgató irányítása és felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység. Vezetője az igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes helyettesít.
A megyei hivatal feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, az Áldozatsegítő Szolgálat és a Kárpótlási Osztály keretein belül látja el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül Felnőtt Korú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya és Fiatalkorú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztálya működik.
14.1. A megyei hivatal általános feladat- és hatásköre
A megyei hivatal az általános feladat- és hatáskörében:
a) ellátja a jogszabályok és a belső rendelkezések alapján hatáskörébe utalt feladatokat, továbbá a főigazgató, az általános főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató- helyettes által meghatározott egyéb feladatokat;
b) ellátja az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggő feladatokat; a szakmai tevékenység, illetőleg az ügyfélforgalom zavartalan ellátása érdekében – a főigazgató erre vonatkozó döntése alapján – területi irodát működtet;
c) elvégzi az ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggő feladatokat;
d) adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére;
e) részt vesz a megyei hivatal tevékenységéhez kapcsolódó külső pályázatokban. A pályázat benyújtását megelőzően a pályázati anyagot jóváhagyásra megküldi a központi szolgálat igazgatója részére;
f) a főigazgató és a gazdasági főigazgató-helyettes által meghatározott rend szerint gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Költségvetési Főosztálynak;
g) közreműködik a Költségvetési Főosztály gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében;
h) gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről;
i) informatikai és adatvédelmi feladatokat lát el az Informatikai Főosztály felügyelete mellett.
14.2. A megyei hivatal pártfogó felügyelői szakmai tevékenysége
A megyei hivatal a pártfogó felügyelői szakmai tevékenység keretében:
a) az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a felnőttkorú és a fiatalkorú elkövetőkről;
b) szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását;
c) végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését;
d) elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;
e) az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról;
f) ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak;
g) a társadalmi integráció elősegítése érdekében azonnali pénzügyi segélyt biztosíthat a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, javítóintézetből elbocsátott számára az erre vonatkozó főigazgatói intézkedésben meghatározottak szerint az IH költségvetésének terhére;
h) illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel és más hatóságokkal, az önkormányzatokkal, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel;
i) közösségi foglalkoztatókat működtethet; külön forrás és kapacitás hiányában a feladat megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet; a megyei hivatal erre kijelölt helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási, illetve a javítóintézetben;
j) ellátja a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból a megyei hivatalra háruló feladatokat;
k) vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat, a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat.
14.3. A megyei hivatal jogi segítségnyújtó szakmai tevékenysége
A megyei hivatal a jogi segítségnyújtó szakmai tevékenység keretében:
a) elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat;
b) a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás visszavonásáról;
c) ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben tájékoztatást ad;
d) a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos tájékoztató tevékenységet lát el;
e) továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat;
f) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen a megyei hivatalhoz benyújtott fellebbezésnek saját hatáskörben helyt ad, ennek hiányában a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a Jogi Segítségnyújtási Hatósági és Módszertani Osztályhoz;
g) számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről;
h) ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, összevetve a határozatokkal és a teljesítésigazolásokkal, illetve a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozattal, a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak;
i) a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot – a jogszabályban meghatározott összesítővel – továbbítja a gazdasági szervezethez;;
j) a visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez a támogatás behajtása iránt;
k) illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a megyei ügyvédi kamarákkal, a területi közjegyzői kamarákkal, az önkormányzatokkal, társadalmi és egyéb szervezetekkel.
14.4. A megyei hivatal áldozatsegítő szakmai tevékenysége
A megyei hivatal az áldozatsegítő szakmai tevékenység keretében:
a) tájékoztatja az ügyfelet büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeiről, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá az áldozatok számára tájékoztató anyagokat készít;
b) az áldozatot hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet;
c) gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék;
d) a bűncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad, szükség esetén továbbítja a kérelmet a területi jogi segítségnyújtó szolgálatnak;
e) az IH költségvetése terhére történő megelőlegezéssel azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes;
f) továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, illetve beszerzi a kiegészítő adatokat és a kérelemhez szükséges igazolásokat, a kérelem elbírálásához az áldozatot vagy más személyt meghallgatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresi, vagy a kérelemben közölt adatok valódiságát az áldozat lakásán vagy tartózkodási helyén megvizsgálja;
g) ellenőrzi a megyei hivatal területén lakhellyel rendelkező járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntető ok fennállása esetén a járadék megszüntetése iránt előterjesztést készít, amelyet a döntő hatósághoz továbbít;
h) az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezi a törvényben meghatározott esetekben; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a visszatérítési kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervnél;
i) a benyújtott fellebbezéseket megvizsgálja, szükség esetén annak saját hatáskörben helyt ad, egyébként az ügy irataival együtt felterjeszti a KIH Áldozatsegítő Szolgálathoz;
j) az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez; a kárenyhítés iránti kérelmet és az annak megalapozottságát alátámasztó okmányokat továbbítja a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállam döntő hatóságához;
k) nyilvántartást vezet az ügyféli tájékoztatásokról, a beérkezett kérelmekről, a megítélt támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítő, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság részére;
l) együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.
A Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata mint döntő hatóság a fentieken túl:
m) a döntési eljárás során a kárenyhítés iránti kérelmet érdemben elbírálja, az Európai Unió más tagállamából érkezett kérelem esetén a kárenyhítésről hozott érdemi határozatról a kérelmet továbbító tagállam támogató hatóságát is tájékoztatja;
n) a jogerős határozatot a kifizetések teljesítése végett az Áldozatsegítő Hatósági és Módszertani Osztályhoz megküldi, a határozatról a közreműködő támogató hatóságot értesíti.
14.5. A megyei hivatal kárpótlási szakmai tevékenysége
A megyei hivatal a kárpótlási szakmai tevékenység keretében:
a) ellátja a vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,
b) a vagyoni kárpótlási határozatok ellen érkezett fellebbezéseknek saját hatáskörben helyt ad, ennek hiányában felterjeszti az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály részére;
c) a KIH által átadott személyi kárpótlási ügyekben gyakorolja a hatósági feladatokat és hatásköröket, ennek keretében lefolytatja a személyi kárpótlási kérelmekkel kapcsolatos hatósági eljárást;
d) előkészíti a személyi kárpótlási határozatokkal összefüggésben érkezett kereseti kérelmeket bírósági felterjesztésre, és szükség szerint továbbítja az Igazgatási és Jogi Önálló Osztálynak, vagy az illetékes megyei bíróságnak;
e) előkészíti, jóváhagyja a földalap-elkülönítéseket, szervezi és lebonyolítja a termőföldárveréseket, biztosítja azok technikai feltételeit;
f) intézkedik a jogerős árverési eredmények továbbításáról és a földalapok hatályos jogszabály szerinti elszámolásáról;
g) az árverések ellen érkező kifogások esetén döntésre előkészíti az ügyeket és felterjeszti az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály részére;
h) az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály felügyelete mellett eseti megbízással ellátja a perképviseleti tevékenységet;
i) jelentéseket készít a kárpótlási folyamatról, véleményezi az utasítástervezeteket, javaslatokat tesz a gyakorlati problémák megoldására;
j) együttműködik az állami (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, földhivatalok, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala stb.), önkormányzati és egyéb szervekkel, szervezetekkel.
Az ellenőrzési rendszer
15. Az IH belső pénzügyi ellenőrzési rendszere
Az IH belső pénzügyi ellenőrzési rendszere magában foglalja a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE), valamint a funkcionálisan független belső ellenőrzést.
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy:
a) az IH valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;
b) a költségvetési eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az IH gazdálkodásával kapcsolatosan;
d) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek;
e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését;
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések jóváhagyását, illetve ellenjegyzését;
c) a gazdasági események elszámolását (könyvvezetés, beszámolás).
15.1. A FEUVE-rendszer
15.1.1. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az IH-n belül a gazdasági főigazgató-helyettes által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a főigazgató felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével.
15.1.2. A főigazgató köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni az IH-n belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
15.1.3. A FEUVE rendszerének fő pillérei:
a) az ellenőrzési nyomvonal vagy tevékenység modell (Audit trail),
b) a kockázatkezelés,
c) a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége.
15.1.4. Az ellenőrzési nyomvonal az IH tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. E tevékenységmodell (Audit trail) kialakításának, aktualizálásának célja a tevékenységek nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a kockázatazonosítás kereteinek meghatározása: a munka folyamatába épített ellenőrzés a munkamegosztás rendjéhez kapcsolódóan átfogja és nyomon követi a teljes munkamenetet, végrehajtásához az SzMSz-ben foglaltak, a szervezeti egységek ügyrendjei, az egyéb belső szabályozások, valamint a munkaköri leírások előírásai szolgálnak alapul.
15.1.5. A kockázatkezelési eljárásrend célja, hogy azonosítsa, elemezze és dokumentálja az IH folyamataiban és szervezeti egységeinél létező kockázatokat, meghatározza a kockázatkezelés folyamatait, valamint az azok működtetéséhez kapcsolódó feladatokat és felelősségeket, és ezáltal létrehozza az átlátható, ellenőrizhető, nyomon követhető kockázatkezelési folyamatot:
a) a kockázatok kezelését az IH gazdálkodási tevékenységére épülő (másodlagos) kockázatkezelési szervezet végzi a kockázatkezelési vezető szervezeti és a kockázatkezelési felelős szakmai irányítása alatt;
b) a kockázatkezelési vezető feladatait az IH főigazgatója látja el;
c) a kockázatkezelési felelős feladatait az IH gazdasági főigazgató-helyettese látja el;
d) a kockázatkezelési szervezet tagjai a kockázatgazdák és a kontrollgazdák, akik a kockázatok és kontrollok azonosítását és értékelését végzik;
e) a FEUVE-rendszer kockázatértékelő mátrixában megjelölt kockázatgazda felelős a hozzárendelt tevékenységekkel kapcsolatos kockázatok azonosításáért, elsődleges értékeléséért és időbeni jelzéséért;
f) a kockázatkontroll-értékelő mátrixban megjelölt kontrollgazda felelős a hozzárendelt tevékenységekkel kapcsolatos kontrollok működtetéséért és elsődleges értékeléséért, valamint a kontrollhiányosságok időbeni jelzéséért;
g) a kockázatkezeléssel kapcsolatos részletes feladatokat, felelősségeket, valamint a kockázatkezelés rendjét a kockázatkezelési politika által meghatározott irányelvekhez illeszkedve a kockázatkezelési eljárásrend tartalmazza.
15.1.6. A szabálytalanságok kezelésének célja a jogszabályokban, illetve az IH belső szabályzataiban lefektetett elvek és előírások sérülésének, megszegésének megelőzése, megakadályozása, illetve azok sérülése, megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések – mértéküknek megfelelő – korrigálása, felelősség megállapítása, intézkedések foganatosítása:
a) a szabálytalanságok megelőzése érdekében biztosítani kell a külső és belső szabályok megismerésének lehetőségét, valamint olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szereznek a külső és belső szabályok tartalmáról, illetve az elvárt magatartásról;
b) a szabálytalanságok kezelését a főigazgató felügyelete alá tartozó és általa írásban kijelölt szabálytalansági felelős végzi.
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
15.1.7. A hivatali szervezeti egységek vezetői irányítási, szabályozási tevékenységük során érvényesítik a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer követelményeit:
a) az IH gazdálkodási rendjére vonatkozó szabályzataiban, az önálló szervezeti egységek ügyrendjükben és az igazságügyi alkalmazottak munkaköri leírásában rendelkeznek az egyes gazdálkodási területek, illetőleg az önálló szervezeti egységek folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről;
b) minden vezetőnek hatás- és feladatkörében önállóan kell gondoskodnia az előzetes és utólagos ellenőrzés megszervezéséről és működtetéséről;
c) a szervezeti egységek vezetői kockázatkezelési tevékenységükkel közreműködnek a feladatkörüket érintő stratégiai feladatok kidolgozásában és végrehajtásában, ezzel egyidejűleg az IH ellenőrzési tervének kialakításában.
15.2. A belső ellenőrzés
15.2.1. Az IH belső ellenőrzési szervezete a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály.
15.2.2. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenysége kiterjed az IH, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által kezelt előirányzatokra.
15.2.3. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenysége során:
a) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működését;
b) megállapításokat és javaslatokat tesz, elemzéseket és értékeléseket készít a gazdálkodás eredményességének növelése, a hiányosságok kiküszöbölése, valamint a FEUVE-rendszer javítása és továbbfejlesztése érdekében;
c) folyamatosan vizsgálja és értékeli a FEUVE-rendszer kiépítését és működését;
d) figyelemmel kíséri az ellenőrzések alapján megtett intézkedéseket.
15.2.4. A belső ellenőrzési szervezet feladatait és kötelezettségeit az SzMSz 8. pontja részletezi. A belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét a főigazgató biztosítja.
16. A szakmai és a funkcionális működés
ellenőrzése
ellenőrzése
16.1. Az IH szakterületi ellenőrzését külön terv alapján, feladatkörükben a központi szolgálatok, a funkcionális működés ellenőrzését a funkcionális szervezeti egységek végzik.
16.2. A szakmai ellenőrzések módozatai:
a) komplex ellenőrzés
b) átfogó szakmai felügyeleti vizsgálat
c) témavizsgálat
d) célvizsgálat
e) utóvizsgálat
16.3. A szakmai ellenőrzések lefolytatására vizsgálati terv készül, amely tartalmazza a 16.2. pont szerinti vizsgálatok ütemezését. A vizsgálati tervet ad hoc vizsgálatok módosíthatják.
17. Külső ellenőrzés
17.1. Az IH ellenőrzésére jogosult külső szervezet képviselője megbízólevelét a főigazgató veszi át.
17.2. A vizsgált szervezeti egység minden munkatársa köteles az ellenőrzést végző szervezet, illetőleg a képviseletében eljáró személy részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogosultság esetén a dokumentációs anyagokba történő betekintést engedélyezni és az ellenőrzés végzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítani.
17.3. A vizsgált szervezeti egység vezetője a külső ellenőrzés megkezdéséről, céljáról, valamint a megállapításokról, javaslatokról tájékoztatja az IH főigazgatóját, valamint a belső ellenőrzési vezetőt.
17.4. A külső ellenőrzés lezárását követően a vizsgált szervezeti egység vezetője köteles érdemi intézkedéseket foganatosítani a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.
18. A képviselet rendje, a működés alapelvei, a döntés-előkészítés formái
18.1. A képviselet rendje
18.1.1. Az IH-t az IRM, az egyéb állami és önkormányzati szervek, a társadalmi szervezetek, a gazdálkodószervek, a nemzetközi és egyéb szervezetek előtt a főigazgató képviseli. E jogkörét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az IH vezető munkatársaira átruházhatja.
18.1.2. A megyei hivatalt – működési területére kiterjedően – az ügykörébe tartozó feladatok végrehajtásával kapcsolatosan az igazgató képviseli.
18.1.3. Az IH bíróságok és hatóságok előtti jogi képviseletét a szakmai kérdésekkel összefüggő jogvitákban és az IH működésével kapcsolatos egyéb vitás jogi kérdésekben (szerződések, munkaügy) az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály látja el az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a főigazgató a képviselettel kivételesen külső jogi képviselőt bíz meg.
18.1.4. Az IH működésével és feladatellátásával kapcsolatban a felügyeletet ellátó minisztérium, egyéb szerv, illetve a média részére a főigazgató – kárpótlási és kárrendezési ügyekben az általános főigazgató-helyettes – jogosult nyilatkozatot tenni, felvilágosítást adni. E jogkörét a főigazgató, az általános főigazgató-helyettes eseti jelleggel az IH vezető munkatársaira átruházhatja.
18.1.5. A szakmai kapcsolatokat a partnerhatóságokkal, szervezetekkel a szakszolgálatok, főosztályok önállóan szervezik.
18.2. A működés alapelvei
18.2.1. Az IH szervezeti egységei a főigazgató által jóváhagyott éves munkaterv, az általuk elkészített és a főigazgató által jóváhagyott ügyrend – a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály a Belső Ellenőrzési Kézikönyv – és az IH szabályzatai szerint végzik tevékenységüket.
18.2.2. Az SzMSz-ben meghatározott szervezeti egységen belüli, nem önálló szervezeti egységként folyamatosan vagy alkalmilag (kiemelt jelentőségű szakmai feladat ellátására, meghatározott feladatok elvégzésére) működő munkacsoport létesítésére, megszüntetésére – a főigazgató egyetértésével- a szervezeti egység vezetője jogosult.
Vizsgálat lefolytatására, jóléti intézkedések előkészítésére a főigazgató állandó vagy eseti bizottságot hozhat létre. A bizottság összetételét, feladatait, működési szabályait a főigazgató határozza meg. A bizottságok véleményező, javaslattevő jogkörrel bírnak, döntési jogkörrel nem rendelkeznek.
A szociális döntések előkészítése érdekében az IH állandó bizottságaként szociális bizottság működik, amelynek a szociális döntésekre vonatkozó javaslattételi jogköre van. A szociális bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a szociális juttatásokról szóló szabályzat tartalmazza.
18.2.3. Az IH valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti kapcsolatrendszer kialakításáért és működéséért az adott szervezeti egységek vezetői felelősek.
18.2.4. Az irányítási, felügyeleti, ellenőrzési munkával kapcsolatos jelentősebb elvi és gyakorlati kérdések megtárgyalása, szakmai koncepció kialakítása, döntések előkészítése és ismertetése, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció, továbbá az értékelés érdekében az IH-ban értekezleti rendszer működik.
Az IH értekezleti fórumai:
a) Heti koordinációs vezetői értekezlet:
vezetője: a főigazgató
résztvevői:
– az általános főigazgató-helyettes, a gazdasági főigazgató-helyettes, a központi szolgálatok igazgatói, a Költségvetési Főosztály vezetője, a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, a Humánpolitikai Főosztály vezetője, az Informatikai Főosztály vezetője, a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály vezetője, a kontrollingelemző, az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály vezetője, a titkárságvezető, valamint
– az eseti meghívottak;
feladata: a vezetői döntések megalapozása érdekében az IH egészét, illetve fontosabb területeit érintő előterjesztések megvitatása, beszámoltatás, tájékoztatás, koordináció, a megyei hivatalok jelentéseinek értékelése, az IH vezetői heti tevékenységének egyeztetése;
időpontja: szerdai munkanapokon.
b) Megyei igazgatók országos értekezlete:
vezetője: a főigazgató
résztvevői:
– a heti koordinációs vezetői értekezlet résztvevői,
– a megyei igazgatók,
– a meghívottak;
feladata: az IH egészét érintő előterjesztések megvitatása, beszámoltatás, értékelés, döntések ismertetése, tájékoztatás;
időpontja: az IH éves munkaterve szerint, negyedévente legalább egy alkalommal.
c) Szakterületi vezetői értekezlet:
vezetője: a központi szolgálat igazgatója
résztvevői:
– az adott központi szolgálat vezetői,
– a meghívottak;
feladata: a szakterületet érintő előterjesztések megvitatása, az IH egyes tevékenységi körébe tartozó feladatok szakmai koordinálása, tájékoztatás;
időpontja: az IH éves munkaterve szerint, negyedévente legalább egy alkalommal.
d) Megyei vezetői értekezlet:
vezetője: igazgató
résztvevői: igazgatóhelyettes, osztályvezetők;
feladata: a megyei hivatal szakmai és igazgatási tevékenységének koordinálása, a szakmai feladatok értékelése;
időpontja: a megyei hivatal ügyrendje szerint, legalább kéthetenként.
e) Szervezeti egység munkaértekezlete:
vezetője: a szervezeti egység vezetője
résztvevői: a szervezeti egység munkatársai;
feladata: az a)–d) pontban felsorolt értekezleteken meghatározott feladatok, elhangzott tájékoztatások, döntések, értékelések ismertetése, a végrehajtás megszervezése, a saját hatáskörben hozott döntések, feladatok, utasítások ismertetése;
időpontja: a szervezeti egység ügyrendje szerint, legalább havonta egy alkalommal.
Az értekezletekről az értekezletet vezető által kijelölt személy három munkanapon belül emlékeztetőt készít. Az értekezletet vezető az emlékeztetőt jóváhagyja.
18.3. A munkarend és a munkaidő-beosztás
szabályai
szabályai
18.3.1. Az IH-ban a munkaidő munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8 órától 16.30 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart.
18.3.2. A megyei hivatalok pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységeiben a munkarendet az igazgató – a 40 órás munkahétre figyelemmel – a heti terv jóváhagyásával határozza meg.
18.3.3. A megyei hivatalok jogi segítségnyújtási, valamint áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységeinek munkaideje a hétfő, a kedd és a csütörtöki munkanapokon 8 órától 16 óráig, a szerdai munkanapon 8 órától 18 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart.
19. Záró rendelkezések
19.1. Az SzMSz a kiadásáról rendelkező IRM utasításban meghatározottak szerint lép hatályba, hatálya kiterjed az IH valamennyi szervezeti egységére, és az IH állományában lévő igazságügyi alkalmazottakra. A hatályos SzMSz valamennyi szervezeti egység részére történő eljuttatásáról a titkárság gondoskodik.
19.2. A hatályos SzMSz alapján a gazdasági főigazgató-helyettes, illetve a megyei hivatalok igazgatói gondoskodnak a gazdasági szervezet, illetve a megyei hivatal ügyrendjének az elkészítéséről, illetve felülvizsgálatáról.
1. számú melléklet az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatához
Az Igazságügyi Hivatal Szervezeti felépítése
(az irányítás, felügyelet, ellenőrzés irányai)
2. számú melléklet az Igazságügyi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatához
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
1. Bevezetés
1.1. A szabályozás háttere
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1)–(3) bekezdéseiben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében, az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának felhatalmazása alapján a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésével összefüggő eljárás rendjét – a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőivel egyeztetve – az alábbiak szerint szabályozom.
1.2. A szabályozás célja
A szabálytalanságok kezelésének célja a jogszabályokban, illetve a Hivatal belső szabályzataiban lefektetett elvek és előírások sérülésének, megszegésének megelőzése, megakadályozása, illetve azok sérülése, megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések mértéküknek megfelelő korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása.
1.3. A szabályozás hatálya
(1) A szabályozás hatálya alá tartoznak a Hivatal dolgozói, illetve mindazon személyek és szervezetek képviselői, akik a Hivatal nevében, illetve érdekében megbízási jogviszony keretében a Hivatal működéséhez kapcsolódó feladatokat látnak el.
(2) A szabályozás személyi hatálya kiterjed továbbá a Hivatal működési folyamatai által érintett valamennyi személyre, illetve szervezet képviselőjére, akivel a Hivatal jogviszonyt létesít. A jelen szabályzat hatálya alá való helyezés tényét az érintettekkel kötendő szerződésekben rögzíteni kell. Ennek betartásáért a szerződést előkészítő szervezeti egység vezetője a felelős.
(3) A szabályzat hatálya kiterjed a Hivatal azon alkalmazottai, megbízottjai által elkövetett szabálytalanságokra, akik a Hivatal vagyonkezelésében és használatában lévő vagyontárgyak, nem vagyoni jogok és pénzeszközök fölött rendelkeznek (gazdálkodnak), azokat kezelik, használják és nyilvántartják, illetőleg munkáltatói jogkörüket gyakorolják.
2. Szabálytalanságok kezelése
2.1. Irányelvek
(1) A szabálytalanságok megelőzése érdekében a gazdálkodás folyamatait a belső irányítási lehetőségek különféle eszközeivel egyértelműen kell szabályozni.
(2) A szabálytalanságok megelőzése érdekében
a) egyaránt biztosítani kell a külső és belső szabályok megismerésének lehetőségét,
b) olyan eljárási rendet kell kialakítani, amely során a végrehajtásra kötelezettek igazolhatóan tudomást szereznek a külső és belső szabályok tartalmáról, s az elvárt magatartásról.
(3) A szabálytalanságokat úgy kell kezelni, hogy
a) a szabálytalanságok teljeskörűen és haladéktalanul ismertté váljanak,
b) a szabálytalanságok feltárása és kivizsgálása biztosított legyen,
c) a szabálytalanságok kivizsgálása alapján hatékony és gyors intézkedések kerüljenek meghozatalra és végrehajtásra,
d) a meghozott intézkedések nyomon követhetőek legyenek, teljeskörűen végrehajtásra kerüljenek, és megfelelően csökkentsék a szabálytalanságok által okozott kárt.
(4) A szabálytalansági eljárás lefolytatását, rendezését követően törekedni kell a tapasztalatok értékelésére, felhasználásra a későbbi megelőzés és a hatékonyabb kezelés érdekében.
2.2. A szabálytalanságok kezelése a Hivatal szervezetében
A szabálytalanságok kezelését a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint, a Főigazgató felügyelete alá tartozó Szabálytalansági felelős végzi.
2.3. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatok és felelősségek
2.3.1. A Főigazgató feladata és felelőssége
(1) A Főigazgató felelős
a) a Hivatal kezelésébe tartozó vagyon rendeltetésszerű igénybevételét,
b) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátását,
c) a Hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését,
d) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítését, annak teljességét és hitelességét, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangját,
e) a Hivatal számviteli rendjének betartását,
f) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE), valamint
g) a belső ellenőrzés megszervezését és hatékony működtetését
akadályozó szabálytalanságok megelőzéséért, valamint a szabálytalanságok kezeléséhez szükséges feltételek megteremtéséért.
(2) A Főigazgató feladata
a) dönteni a Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum (2.4.1.4.) alapján a vélelmezett szabálytalanság kivizsgálásának megkezdéséről, módjáról, a vizsgálatban részt vevők köréről, illetve a vizsgálat vezetőjének személyéről,
b) a Megbízólevél (2.4.1.6.) elkészítése,
c) az Utasítás azonnali intézkedés elrendeléséről c. dokumentum (2.4.1.7.) elkészítése.
(3) Amennyiben a szabálytalansággal okozott becsült várható kárösszeg 10 M Ft feletti, akkor a Főigazgató döntési jogkörébe tartozik az alábbi dokumentumok jóváhagyása:
a) Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.),
b) Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei (2.4.1.8.),
c) Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum (2.4.1.9.),
d) Eljárás megszűntetése c. dokumentum (2.4.1.10.),
e) Intézkedési terv (2.4.1.11.),
f) Büntető feljelentés c. dokumentum (2.4.2.3.),
g) Szabálysértési feljelentés c. dokumentum (2.4.2.4.),
h) Polgárjogi kereset c. dokumentum (2.4.2.5.),
i) Behajtási eljárás kereset c. dokumentum (2.4.2.6.),
j) Munkajogi kereset c. dokumentum (2.4.2.7.),
k) Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum (2.4.2.8.),
l) Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentum (2.4.2.9.),
m) Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum (2.4.3.2.),
n) Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.).
2.3.2. A Gazdasági főigazgató-helyettes feladata és felelőssége
Amennyiben a szabálytalansággal okozott becsült várható kárösszeg 10 M Ft alatti, akkor a Gazdasági főigazgató-helyettes döntési jogkörébe tartozik a 2.3.1. pont (3) alatt felsorolt dokumentumok jóváhagyása.
2.3.3. A Szabálytalansági felelős feladata
A Szabálytalansági felelős feladata:
a) a Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentumban (2.4.1.4.) javaslatot tenni a bejelentések kivizsgálása, korrekciója és szankcionálása érdekében szükséges intézkedések megtételére,
b) a Szabálytalansági eljárások nyilvántartása (2.4.1.5.),
c) amennyiben arra külön megbízást kap, a Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei (2.4.1.8.) elkészítése,
d) a Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum (2.4.1.9.) elkészítése,
e) az Eljárás megszűntetése c. dokumentum (2.4.1.10.) elkészítése,
f) az Intézkedési terv (2.4.1.11.) elkészítése,
g) a Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum (2.4.3.2.) elkészítése,
h) a Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.) elkészítése,
i) a megtett intézkedések végrehajtásának nyomon követése,
j) a szabálytalanságokkal kapcsolatos valamennyi dokumentum archiválása, valamint a Szabálytalansági dosszié (2.4.4.) összeállítása és megőrzése.
2.3.4. A Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának feladata
A Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának feladata:
a) Büntető feljelentés c. dokumentum (2.4.2.3.),
b) Szabálysértési feljelentés c. dokumentum (2.4.2.4.),
c) Polgárjogi kereset c. dokumentum (2.4.2.5.),
d) Behajtási eljárás kereset c. dokumentum (2.4.2.6.),
e) Munkajogi kereset c. dokumentum (2.4.2.7.),
f) Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum (2.4.2.8.)
elkészítése.
2.3.5. A szabálytalanság gyanúját felvető dolgozók feladata és felelőssége
A Hivatal folyamataiban érintettek kötelesek minden esetben a tudomásukra jutott szabálytalanságok gyanúját, amennyiben alkalmazható, akkor a megfelelő dokumentumokkal igazolva, haladéktalanul írásban jelenteni a Szabálytalansági felelősnek.
2.3.6. Az intézkedési tervben meghatározott felelősök feladata és felelőssége
Az intézkedési tervben meghatározott felelősök feladata az Intézkedési terv (2.4.1.11.) szerinti intézkedések határidőre történő, teljes körű, eredményes végrehajtása, melyről a Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentumban (2.4.2.9) kell, hogy jelentést tegyenek.
2.4. A szabálytalanságok kezelésének folyamata
2.4.1. Szabálytalanság feltárása
2.4.1.1. A folyamat célja
A folyamat célja az alátámasztott, gyors és hatékony korrekciós és szankcionáló intézkedések meghozatala.
2.4.1.2. Folyamatleírás
A folyamatot az I. mellékletben leírtak szerint kell elvégezni.
2.4.1.3. Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja, a szabálytalanság gyanújának hivatalos bejelentése.
(2) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie az alábbi tartalommal:
a) A feltételezett szabálytalanság ismertetése,
b) A feltételezett elkövető megnevezése,
c) A feltételezett szabálytalanság által okozott, illetve okozható kár becsült értéke,
d) A bejelentő adatai.
A dokumentumhoz csatolni kell a rendelkezésre álló, a gyanút alátámasztó dokumentációkat.
2.4.1.4. Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja, hogy a döntés előkészítése a szabálytalanság kivizsgálása tárgyában.
(2) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie minimálisan az alábbi tartalommal:
a) javaslat az ügy kivizsgálásának menetére,
b) javaslat a vizsgálatban részt vevők körére,
c) javaslat a szükséges azonnali intézkedések meghozatalára.
(3) A dokumentumhoz mellékelni kell az eredeti bejelentést és az ahhoz csatolt dokumentációkat.
(4) A dokumentum elkészítése a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelős feladata.
(5) A dokumentumot a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell eljuttatni.
2.4.1.5. Szabálytalansági eljárások nyilvántartása
(1) A nyilvántartás vezetésének célja a szabálytalanságok kezelésének nyilvántartása és nyomonkövetése.
(2) A nyilvántartásban az alábbi adatokat kell szerepeltetni:
a) a bejelentett szabálytalanságok adatai (bejelentés dátuma, bejelentő adatai, vélelmezett kár összege),
b) a szabálytalansági eljárás státusza (eljárás megindítva, vizsgálat elrendelve, vizsgálat alatt, vizsgálati jelentés elfogadva, intézkedések kezdeményezve, intézkedések végrehajtva, eljárás lezárva, irattárba helyezve, megőrzési idő lejárta miatt megsemmisítve).
(3) A dokumentum elkészítése a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelős feladata.
(4) A dokumentumot a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell eljuttatni.
2.4.1.6. Megbízólevél
(1) A megbízólevél dokumentálja a szabálytalansági vizsgálatot lefolytatók felhatalmazását a vizsgálat lefolytatására.
(2) A megbízólevél kiállításának alapja a 2.4.1.4. pont szerinti Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum. A megbízólevelet ennek hiányában is ki lehet állítani.
(3) A megbízólevelet a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató az ellenőrzési eljárásrend szerinti formában és tartalommal kell, hogy elkészítse.
2.4.1.7. Utasítás azonnali intézkedés elrendeléséről
(1) A dokumentum elkészítésének célja, hogy a fellépett rendellenességek azonnali kijavítása, illetve kiküszöbölése, valamint a következményként valószínűsíthetően fellépő súlyosabb tévedések, problémák, szabálytalanságok, visszaélések elkerülése érdekében hozott intézkedések dokumentálásra, kommunikálásra és minél előbb teljeskörűen végrehajtásra kerüljenek.
(2) A dokumentum elkészítése a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató feladata.
2.4.1.8. Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei
(1) A jelentés elkészítésének célja a szabálytalanság részleteinek és dokumentumainak ismeretében a megállapítások, a megállapításokhoz tartozó kockázatok bekövetkezése esetén fellépő további következmények, és a korrekciós intézkedésekre tett javaslatok írásba foglalása, valamint a felelős(ök) megnevezése, és javaslattétel a szükséges szankciók meghozatalára.
(2) A jelentést minimum az alábbi szerkezetben kell elkészíteni:
– Bevezetés
– A vizsgálat háttere
– Bejelentett szabálytalanság ismertetése
– Vizsgálatra vonatkozó felhatalmazás megjelölése
– Vizsgálat kezdete és vége
– Vizsgálatot végzők megnevezése
– A vizsgált időszakban hivatalban lévő vezetők megnevezése
– A vizsgálat célja, feladatai
– A vizsgálat hatóköre
– Megközelítés
– Vezetői összefoglaló
– Következtetések
– A vizsgálat eredményeinek összefoglalása
– Összefoglaló javaslat korrekciós intézkedések meghozatalára
– Összefoglaló javaslat szankcionáló intézkedések meghozatalára
– A jelentés szerkezete
– Részletes vizsgálati megállapítások és javaslatok
– Mellékletek
(3) A (2) bekezdés szerinti struktúrában elkészített jelentésben mindenképpen ki kell térni az alábbiakra:
a) az elkövetés helye, ideje;
b) a szabálytalanságot elkövető(k) neve (ha ismert), beosztása;
c) a megsértett szabály megjelölése;
d) a szabálytalanság rövid leírása, körülményei;
e) a keletkezett kár összegének becsült összege;
f) a következmények felszámolására tett intézkedések;
g) javaslatok a hasonló esetek elkerülésére;
h) javaslat a követendő eljárásra.
(4) Az elkövetéssel kapcsolatos enyhítő vagy súlyosbító, illetőleg más lényegesnek ítélt körülmények.
(5) A jelentést a vizsgálat elvégzésével megbízott felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.
2.4.1.9. Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja a szükséges jogi eljárás(ok) megindításának kérése a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójától.
(2) Ha a vizsgálat olyan cselekményt, hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, amelynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetőleg fegyelmi eljárást kell lefolytatni, a cselekmény, hiányosság, illetve mulasztás miatt felelős személy nevét és beosztását (munkakörét) is meg kell jelölni.
(3) A dokumentum kiállításának alapja a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei.
(4) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie hivatkozással a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei megfelelő pontjára.
(5) A dokumentumhoz csatolni kell a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei c. dokumentumot.
(6) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.
2.4.1.10. Eljárás megszűntetése c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja a szabálytalansági eljárás lezárásának dokumentálása.
(2) A dokumentum kiállításának alapja a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei.
(3) A dokumentumnak belső feljegyzés formájában kell elkészülnie hivatkozással a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei megfelelő pontjára.
(4) A dokumentumhoz csatolni kell a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei c. dokumentumot.
(5) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.
2.4.1.11. Intézkedési terv
(1) Az intézkedési terv elkészítésének célja konkrét feladatok, határidők és a feladatok végrehajtásáért felelős személyek meghatározása a kockázatok csökkentése érdekében.
(2) Az intézkedési tervet a 2.4.1.8. pont szerinti Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékleteiben szereplő megállapítások által érintett területek vezetőivel kell egyeztetni, és az egyeztetést követően velük közösen kell véglegesíteni, kivéve, ha érintettek a feltárt szabálytalanságban.
(3) Az intézkedési tervet az ellenőrzési eljárásrend szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni.
(4) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, melyet a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell jóváhagyásra bemutatnia.
2.4.2. Korrekciós intézkedések végrehajtása
2.4.2.1. A folyamat célja
A folyamat célja az elkövetett szabálytalanság hatásainak csökkentése, kiváltó okainak megszüntetése, a jogi eljárások kezdeményezése.
2.4.2.2. Folyamatleírás
A folyamatot az I. mellékletben leírtak szerint kell elvégezni.
2.4.2.3. Büntető feljelentés c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja büntetőeljárás hivatalos kezdeményezése.
(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának kell elkészítenie és benyújtania a hatóságokhoz a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató jóváhagyását követően.
2.4.2.4. Szabálysértési feljelentés c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja szabálysértési eljárás hivatalos kezdeményezése.
(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának kell elkészítenie és benyújtania a hatóságokhoz a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató jóváhagyását követően.
2.4.2.5. Polgárjogi kereset c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja polgári peres eljárás hivatalos kezdeményezése.
(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának kell elkészítenie és benyújtania az illetékes bírósághoz a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató jóváhagyását követően.
2.4.2.6. Behajtási eljárás kereset c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja behajtási eljárás hivatalos kezdeményezése.
(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának kell elkészítenie és benyújtania az illetékes bírósághoz a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató jóváhagyását követően.
2.4.2.7. Munkajogi kereset c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja munkajogi eljárás hivatalos kezdeményezése.
(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának kell elkészítenie és benyújtania az illetékes bírósághoz a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató jóváhagyását követően.
2.4.2.8. Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja fegyelmi eljárás hivatalos elindítása.
(2) A dokumentumot a 2.3.4. pont szerinti Jogi segítségnyújtó szolgálat igazgatójának kell elkészítenie és benyújtania a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatóhez további intézkedésre az eljárás lefolytatásával kapcsolatban.
2.4.2.9. Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának dokumentálása.
(2) A dokumentumot az Intézkedési tervben meghatározott felelősöknek kell elkészíteni és benyújtani a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelős részére.
2.4.3. Eljárás lezárása
2.4.3.1. A folyamat célja
A szabálytalansági eljárás teljes körű végrehajtásának, megszüntethetőségének dokumentálása.
2.4.3.2. Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum
(1) A dokumentum elkészítésének célja a szabálytalansági eljárás lefolytatását, rendezését követően a tapasztalatok értékelése, dokumentálása, ajánlások megfogalmazása a későbbi megelőzés, hatékonyabb rendezés érdekében.
(2) A dokumentumot a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, és a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató általi jóváhagyást követően eljuttatnia a szabálytalanságban érintett területek vezetőihez.
2.4.4. Szabálytalansági dosszié
(1) A szabálytalansági dossziénak legalább a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:
a) Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentum (2.4.1.3.) és a hozzá csatolt dokumentumok,
b) Javaslat szabálytalanság kivizsgálására c. dokumentum (2.4.1.4.),
c) Megbízólevél (2.4.1.6.),
d) Utasítás azonnali intézkedés elrendeléséről c. dokumentum (2.4.1.7.),
e) Szabálytalanság kivizsgálásáról készült jelentés és mellékletei (2.4.1.8.),
f) Jogi eljárások kezdeményezése c. dokumentum (2.4.1.9.),
g) Eljárás megszüntetése c. dokumentum (2.4.1.10.),
h) Intézkedési terv (2.4.1.11.),
i) Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum (2.4.5.3.),
j) Büntető feljelentés c. dokumentum (2.4.2.3.),
k) Szabálysértési feljelentés c. dokumentum (2.4.2.4.),
l) Polgárjogi kereset c. dokumentum (2.4.2.5.),
m) Behajtási eljárás kereset c. dokumentum (2.4.2.6.),
n) Munkajogi kereset c. dokumentum (2.4.2.7.),
o) Fegyelmi eljárás indítása c. dokumentum (2.4.2.8.),
p) Feljegyzés az intézkedés végrehajtásáról c. dokumentum (2.4.2.9.),
q) Szabálytalanságot megelőző intézkedésekre tett ajánlások, javaslatok c. dokumentum (2.4.3.2.).
(2) A szabálytalansági dossziét a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelős köteles megőrizni, és a szabálytalanság lezárását követően gondoskodni arról, hogy az irattárba kerüljön, valamint, hogy a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató által felhatalmazott személyek a dossziéhoz bármikor hozzáférhessenek.
(3) A szabálytalansági dossziét a szabálytalansági eljárás lezárását követő 10 évig kell megőrizni és utána meg kell semmisíteni.
2.4.5. Jelentések
2.4.5.1. A folyamat célja
A folyamat célja a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató tájékoztatása az előfordult szabálytalanságokról, a korrekciós és szankcionáló intézkedésekről, valamint azok végrehajtásáról és hatásáról.
2.4.5.2. Folyamatleírás
A folyamatot az I. mellékletben leírtak szerint kell elvégezni.
2.4.5.3. Jelentés a szabálytalanságokról c. dokumentum
(1) A jelentés elkészítésének célja a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató tájékoztatása az előfordult szabálytalanságokról, a korrekciós és szankcionáló intézkedésekről, valamint azok végrehajtásáról és hatásáról.
(2) A jelentéseket a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelősnek kell elkészítenie, és a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató részére átadnia.
2.5. Egyéb rendelkezések
(1) Amennyiben a 2.3.3. pont szerinti Szabálytalansági felelős vélhetően érintett a szabálytalanság elkövetésében, akkor a Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentumot (2.4.1.3.) a Belső ellenőrnek kell benyújtani.
(2) Amennyiben vélhetően a Belső ellenőr is érintett a szabálytalanság elkövetésében, akkor a Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentumot (2.4.1.3.) a 2.3.1. pont szerinti Főigazgatónak kell benyújtani.
(3) Amennyiben vélhetően a 2.3.1. pont szerinti Főigazgató is érintett a szabálytalanság elkövetésében, akkor a Szabálytalanság gyanújának bejelentése c. dokumentumot (2.4.1.3.) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közigazgatási államtitkárának kell benyújtani.
(4) A jelen szabályozással kapcsolatos kérdésekben a Szabálytalansági felelőshöz kell fordulni.
(5) A munkáltatói jogkörből fakadó intézkedések esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat és a szervezeti egységek ügyrendje, a belső ellenőrzések által feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szabályait kell alkalmazni.
I. melléklet – Szabálytalanságok kezelésének folyamatábrái
Szabálytalanság kezelésének folyamata
1. Szabálytalanság feltárása
1. Szabálytalanság feltárása (folyt.)
2. Korrekciós intézkedések végrehajtása
3. Eljárás lezárása
4. Jelentések
II. melléklet
Megismerési nyilatkozat
Megismerési nyilatkozat
Az eljárásrendben foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Név |
Beosztás |
Kelt |
Aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III. melléklet – Fontosabb fogalmi meghatározások
(1) Szabálytalanság
A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való olyan eltérés, mely
a) a szabályokban meghatározott irányelvekkel, célokkal ellentétes eredményre vezet (pl. hatalommal való visszaélés, jogtalan előnyhöz juttatás stb.), vagy
b) vélhetően 50 E Ft-ot meghaladó kárt okoz az állami költségvetésnek (pl. félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szabálytalan kötelezettségvállalás, megalapozatlan teljesítésigazolás, szabálytalan kifizetés stb.).
(2) Bűncselekmény
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
(3) Büntetőeljárás indítása
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
(4) Szabálysértés
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
(5) Szabálysértési eljárás indítása
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
(6) Károkozás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(7) Kártérítési eljárás
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony-jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) megfelelő rendelkezései.
(8) Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., és a Iasz. megfelelő rendelkezései az irányadók.
IV. melléklet – Kapcsolódó fontosabb jogszabályok
(1) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;
(2) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;
(3) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;
(4) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;
(5) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;
(6) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;
(7) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;
(8) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;
(9) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;
(10) az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;
(11) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény;
(12) a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.
1. számú függelék
Az IH állami feladatként ellátandó alaptevékenységére vonatkozó fontosabb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke
Pártfogó felügyelői tevékenység
1. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;
2. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;
3. a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény;
4. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet;
5. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet;
6. a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet;
7. a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet;
8. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 21/2007. (V. 23.) IRM rendelet;
9. a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 26/2003. (V. 16.) ESzCsM–GyISM együttes rendelet;
10. a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 1.) OGY határozat;
11. a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat;
12. a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. (X. 31.) Korm. határozat;
13. a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat.
Jogi segítségnyújtás
1. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény;
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
3. a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet;
4. a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IM rendelet;
5. a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet.
Áldozatsegítés
1. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény;
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
3. az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet;
4. a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat.
Kárpótlás
I. Személyi kárpótlás:
1. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény (I. Semmisségi törvény);
2. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény (II. Semmisségi törvény);
3. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény;
4. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény;
5. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény;
6. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény;
7. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény;
8. az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet;
9. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet;
10. az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet;
11. az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 206/2004. (VII. 6.) Korm. rendelet;
12. a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 17/1997. (V. 9.) IM rendelet.
II. Nyugdíj-kiegészítés:
1. egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény;
2. az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet;
3. az 1938–1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt áll személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet;
4. a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet;
5. az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet.
III. Nemzeti gondozás:
1. a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény.
IV. Vagyoni kárpótlás:
1. a tulajdonviszony rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény;
2. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény;
3. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény;
4. a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény;
5. a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény;
6. a kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejéről és az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi II. törvény;
7. a Párizsi Békeszerződésekről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény;
8. a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény;
9. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény;
10. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény;
11. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet;
12. a tulajdonviszonyok rendezések érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényben, valamint szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben foglalt földügyi feladatokról és végrehajtásuk költségvetési támogatásáról szóló 86/1992. (V. 22.) Korm. rendelet;
13. a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának eljárási szabályairól szóló 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet.
V. Egyéb kapcsolódó jogszabályok:
1. a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény;
2. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény;
3. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
4. a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet;
5. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27) Korm. rendelet;
6. a Szabad Magyarországért Emléklap alapításáról és adományozásáról, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/1999. (VII. 7.) Korm. rendelet;
7. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet;
8. a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről és a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;
9. az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.
A lobbitevékenység ellenőrzése
1. a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény;
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
3. a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról szóló 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet;
4. a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet.
Az Igazságügyi Hivatal működésével összefüggő alapjogszabályok
1. az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet;
2. az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról szóló 3/2008. (IK 1.) IRM utasítás;
3. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;
4. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény;
5. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény;
6. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény;
7. az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény;
8. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;
9. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;
10. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;
11. a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet;
12. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet;
13. az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat egységes iratkezeléséről szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet;
14. az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeiről, munkaköri elnevezéseiről és ügyviteli vizsgájáról szóló 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet;
15. a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet.
2. számú függelék
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a alapján az Igazságügyi Hivatalnál vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
1. Közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak:
a) a gazdasági főigazgató-helyettes,
b) a Beszerzési és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője,
c) a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály vezetője és a belső ellenőr.
2. Feladatuk ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak:
a) az általános főigazgató-helyettes,
b) a megyei /fővárosi/ hivatal igazgatója és igazgatóhelyettese,
c) a Költségvetési Főosztály vezetője,
d) a Humánpolitikai Főosztály vezetője,
e) az Informatikai Főosztály vezetője,
f) a Pártfogó Felügyelői Szolgálat igazgatója, osztályvezetője,
g) a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat igazgatója, osztályvezetője, szakreferense és ügyintézője,
h) az Áldozatsegítő Szolgálat igazgatója, osztályvezetője, szakreferense és ügyintézője,
i) a Kárpótlási és Dokumentációs Önálló Osztály vezetője és a megyei /fővárosi/ hivatal kárpótlási osztályának vezetője.
3. Állami támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak:
a) a kontrolling vezető.
4. Közigazgatási hatósági ügyben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak:
a) az Igazgatási és Jogi Önálló Osztály vezetője,
b) a lobbihatósági szakügyintéző,
c) a kárpótlási, árverési és nemzeti gondozási szakügyintéző,
d) az árverési és a nyugdíj-előkészítési ügyintéző.
1
Az utasítást a 12/2010. (V. 20.) IRM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2010. július 1. napjával.
2
A melléklet 1.3. pontjának i) alpontját a 6/2009. (VI. 12.) IRM utasítás 2. pontjának b) alpontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás