20/2009. (IV. 3.) OKM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) 2009. évi felhasználására terjed ki.

(2) E rendelet akkor alkalmazandó, ha az előirányzatok felhasználása tekintetében más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

2. § Az előirányzatok alcímeinek, jogcímcsoportjainak, jogcímeinek megnevezését, felhasználási céljait, azok részfeladatokra történő lebontását, a megvalósításhoz tervezett támogatási összeget, a felhasználás módját, az előzetes egyeztetési kötelezettségeket, továbbá a javaslattételre, ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra jogosult személyek megnevezését az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott belső szabályzat tartalmazza. A szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és a kötelezettségvállalások általános eljárási és dokumentációs szabályairól, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, ellenőrzés rendjéről, valamint az előirányzatok felhasználásának egyéb – jogszabályi rendezést nem igénylő – részletszabályairól. A szabályzatot a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

3. § (1) Az előirányzatok felhasználása támogatás nyújtásával vagy – a fejezet irányítása, illetve fenntartói irányítása (a továbbiakban együtt: irányítása) alá tartozó intézményen keresztül történő lebonyolítás útján – áru beszerzésével, illetve szolgáltatás megrendelésével összefüggő előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2) Az előirányzatok terhére közvetlenül csak támogatás adható.

(3) Az államháztartáson belül átcsoportosított előirányzat felhasználására az adott intézmény beszerzési, illetve gazdálkodási szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) Az előirányzatok biztosítják a felhasználásukkal kapcsolatos járulékos költségek fedezetét, így különösen a pályázatok megjelentetésével, lebonyolításával, elbírálásával kapcsolatos költségeket, eljárási díjakat, a díjak, címek adományozásához kapcsolódó járulékokat, a befogadó szervezet díját, grafikai tervezési, kommunikációs és egyéb felmerülő költségeket. A járulékos tételek biztosítása céljából külön kötelezettségvállalás dokumentumának kiadására nem kerül sor, a szükséges összeg lekötéséről az annak alapjául szolgáló kötelezettségvállalás keretében kell gondoskodni.

(2) A fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv által megvalósított feladat támogatása esetén a támogatási összeg megállapításakor a feladat ellátásához szükséges, ténylegesen felmerült és igazolható költségek – amennyiben azok az intézmény költségvetésében nem kerültek betervezésre – a minisztérium által jóváhagyott keretösszegig, de legfeljebb a feladatra biztosított támogatás 5%-áig figyelembe vehetőek.

(3) Nem központi költségvetési szerv és államháztartáson kívüli szervezet által megvalósított feladat támogatása esetén a támogatási összeg megállapításakor a feladat ellátásához szükséges, ténylegesen felmerült és igazolt költségek a minisztérium által jóváhagyott keretösszegig, de legfeljebb a feladatra biztosított támogatás 5%-áig – kivételesen indokolt esetben 8%-áig – figyelembe vehetőek, feltéve, hogy a szervezet a támogatott feladattal összefüggésben a minisztériumtól egyéb támogatásban nem részesül.

5. § (1) A támogatási szerződés megkötése előtt be kell szerezni a kedvezményezett valamennyi bankszámlájára vonatkozó, a minisztérium javára szóló, csak a minisztérium írásbeli hozzájárulásával visszavonható, azonnali beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát a központi költségvetési szerv, valamint a külföldi székhelyű, magyarországi bankszámlával, illetve magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával nem rendelkező támogatásban részesült szervezet kivételével.

(2) Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell határoznia, hogy melyik bankszámlára történjen a támogatás átutalása, és meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is.

6. § (1) A kötelezettségvállalási jogkört a miniszter által a 2. § szerinti belső szabályzatban kijelölt személy az ellenjegyzés, érvényesítés után írásban gyakorolja (a továbbiakban: kötelezettségvállaló). A kötelezettségvállalás támogatási szerződés kötésével vagy egyéb – jogszabályban meghatározott – módon történhet.

(2) Kötelezettségvállalásra a 2. § szerinti belső szabályzatban meghatározott személy tesz javaslatot a kötelezettségvállaló felé.

(3) A kötelezettségvállalás ellenjegyzését a 2. § szerinti belső szabályzatban meghatározott személy végzi.

(4) A kötelezettségvállalás előtt ellenőrizni és érvényesíteni kell annak jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és rendelkezésre állását, továbbá azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

7. § (1) A kötelezettségvállalás feltétele – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel –, hogy a kedvezményezett a rendelkezésére álló saját forrást, valamint a várható kifizetések ütemezését is tartalmazó megfelelő, részletes költségtervet nyújtson be a minisztérium részére. A 4. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben a költségtervnek tartalmaznia kell a támogatott feladat ellátásához szükséges, ténylegesen felmerült és igazolt költségek mértékét is.

(2) Amennyiben a kedvezményezett olyan közhasznú társaság vagy gazdasági társaság, amely vonatkozásában a minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol, az üzleti terv elfogadását igazoló alapítói határozatot kell a minisztériumnak benyújtani.

(3) Amennyiben a kedvezményezett olyan közhasznú társaság vagy gazdasági társaság, amely vonatkozásában a minisztérium tulajdonosi jogokat nem, csak szakmai felügyeletet gyakorol, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervet elfogadó határozatát, valamint az üzleti terv alapján elkészített költségtervet kell a minisztérium részére benyújtani.

8. § (1) A kötelezettségvállalás feltétele, hogy a kedvezményezett benyújtsa a minisztérium részére az alábbi dokumentumokat:

(2) Az (1) bekezdés b), d)–h) pontjai alapján benyújtott okiratok nem lehetnek a minisztérium által meghatározott naptól, ennek hiányában a benyújtásuk napjától számított 30 napnál régebbiek.

(3)³ Ha a támogatás kedvezményezettje a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelynek vonatkozásában a minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagy – közalapítvány, alapítvány esetén – a miniszter alapítói jogokat gyakorol, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania.

(4)⁴ Ha a támogatás kedvezményezettje olyan egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, a kedvezményezettnek az egyház által kiadott igazolást kell a minisztérium részére benyújtania az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratként. Ha a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó kedvezményezettről a Magyar Államkincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a kedvezményezettnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania, a kedvezményezett létezését a minisztérium ellenőrzi a fenti nyilvántartásban. Ha a kedvezményezett a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézmény vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint a felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezet, a kedvezményezettnek az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania, a kedvezményezett létezését és egyéb nyilvántartott adatait a minisztérium ellenőrzi a fenti nyilvántartásban.

(5) Határon túli magyar kedvezményezett esetén

(6) Ha a támogatás kedvezményezettje a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, az (1) bekezdés h) pontjának 4. és 6. alpontjaiban foglalt dokumentumokat nem kell benyújtania.

(7) Külföldi kedvezményezett esetén – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés h) pontjának 1–2. és 9. alpontjai a magyarországi köztartozások tekintetében alkalmazandóak, 4. alpontja pedig a kedvezményezettre irányadó jog (saját jog) szabályai alapján értelmezendő.

9. § (1) Nem nyújtható támogatás annak,

(2) Ha a kötelezettségvállalás dokumentumában rögzített támogatási cél megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, az előre meghatározott ütemezéshez képest késedelmet szenved, a támogatott feladat összköltsége csökken a tervezetthez képest, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában vagy a pályázati felhívásban meghatározott, illetve a kötelezettségvállalás egyéb feltételeiben, adataiban változás következik be, azt a kedvezményezett haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a minisztériumnak. A bejelentést követően a minisztérium az e rendeletben megállapított határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatás feltételeinek módosítására, illetve – a 13. § (1) bekezdésében megállapított feltételek esetén – az attól történő elállásra, illetve annak felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, illetve más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(3) A kötelezettségvállalás visszavonását, valamint – a támogatás célja, összege, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében történő – módosítását az eredeti kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő leteltéig írásban lehet kezdeményezni. A támogatás felhasználásáról történő beszámolás határidejének módosítása azonban kezdeményezhető a beszámolási határidő leteltéig. A fentiek szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak indokait is.

10. § (1) Nem vállalható éven túli kötelezettség

(2) Az éven túli kötelezettségvállalások során az (1) bekezdésben megjelölt feltételeken felül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kötelezettségvállalás forrásául megjelölt előirányzatra addig vállalt éven túli kötelezettségek és az előirányzat egyéb, az adott évben előre becsülhető kiadásainak összege a 2010–2012. közötti időszakban egyik évben sem haladja meg az Áht. 47. § (1)–(2) bekezdéseinek rendelkezése alapján a Kormány által az adott évben az adott előirányzatra megállapított költségvetési keretet.

(3) Az Áht. 12/B. §-a alapján hosszú távúnak minősülő kötelezettségvállalásra az Áht. 12/B. § (5) bekezdésében, valamint 22. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kerülhet sor.

11. § (1) Pénzügyi teljesítés a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel csak a Kincstár által visszaigazolt kötelezettségvállalásra történhet a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt mértékben és időpontokban, amennyiben a szükséges fedezet az előirányzat-felhasználási és a finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll.

(2) A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények részére nyújtott normatív támogatások esetében a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló dokumentumok kiadásáig – de legkésőbb 2009. április 30-ig – az utolsó ismert feladatmutató és a hatályos normatíva mértékének figyelembevételével havi időarányos támogatás folyósítható. A kötelezettségvállalások alapján szükségessé váló esetleges korrekciókra az év hátralévő hónapjaiban időarányosan kerül sor.

(3) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kv. tv.) 30. § (1) bekezdése szerinti humánszolgáltatók részére a Kv. tv. 3., 5. és 8. számú mellékletében szereplő normatív és központosított támogatások a tárgyévi feladatmutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatást megelőzően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet és az Ámr. 78. § (3) bekezdésének előírásait figyelembe véve folyósíthatók.

(4) Fel kell függeszteni a támogatás folyósítását a 17. § (1) bekezdése szerinti esetben, továbbá akkor, ha a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, illetve a minisztérium egyéb módon olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás felmondását, illetve az attól történő elállást teheti szükségessé a 13. § (1) bekezdése alapján. A felfüggesztésről a minisztérium a kedvezményezettet soron kívül írásban tájékoztatja.

12. § (1) A támogatás folyósítása – akár elő-, akár utófinanszírozás keretében – egy összegben történik, ha

(2) Amennyiben a támogatás nem folyósítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint egy összegben, a támogatás ütemezetten, a kiadásoknak a 7. §-ban foglaltak szerint benyújtott költségterv alapján megállapítható felmerülésével arányosan folyósítható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt – előfinanszírozás keretében történő – ütemezett folyósítás esetén a minisztérium előírhatja, hogy a már folyósított támogatásrész felhasználásáról szóló szakmai részbeszámoló és pénzügyi részelszámolás elfogadása a további támogatásrész folyósításának feltétele.

(4) Utófinanszírozás esetén a folyósítás feltétele a rész-, illetve záró szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás minisztérium általi elfogadása.

(5) Határon túli magyar kedvezményezett esetén – amennyiben a kedvezményezett magyarországi bankszámlával vagy magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával rendelkezik – a támogatás folyósítása az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint történik. Amennyiben a határon túli magyar szervezet magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával nem rendelkezik, és a támogatás összege az 1 millió forintot meghaladja, valamint a támogatás folyósítása a (2) bekezdés értelmében ütemezetten történik, előfinanszírozás esetén az egyes ütemek között a már folyósított támogatásrész felhasználásáról történő pénzügyi részelszámolás kötelező, és annak elfogadása a további támogatásrész folyósításának feltétele.

(6) A 11/39/5 Egyházi alapintézmény-működés, Szja. rendelkezése és kiegészítése előirányzatból az egyházaknak járó Szja kiegészítés kifizetése külön jogszabály szerint egy összegben az adott év január 31-éig, a 11/39/6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék, a 11/39/8 5000 lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka, a 11/39/4 Hittanoktatás, a 11/39/1 Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények előirányzatok terhére nyújtott támogatások kifizetése negyedévenként, a 11/39/6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék esetében az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig, a többi előirányzat tekintetében a negyedév második hónapjának 15. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig történik.

(7) Az (1)–(2), valamint az (5)–(6) bekezdésben foglalt szabályoktól a minisztérium rendkívül indokolt esetben eltérhet.

13. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumában legalább az alábbi esetekre szükséges a minisztérium részére elállási, felmondási jogot biztosítani:

(2) Ha a minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott okból a támogatástól eláll, vagy azt felmondja, az arra okot adó körülmény keletkezésétől a kedvezményezett – a minisztérium döntésétől függően – az igénybe vett támogatás egész összegét, vagy annak arányos részét – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamatnak megfelelő kamattal növelt összegben – köteles visszafizetni. A minisztérium döntése során figyelembe veszi különösen az eltelt időt, a megvalósult feladat mértékét és a kedvezményezett eljárásának felróhatóságát.

(3) A minisztérium az arra okot adó körülmény tudomására jutását követően soron kívül dönt az elállásról, felmondásról, és azt írásban közli a kedvezményezettel, vagy – más fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén – az annak irányítását ellátó szervvel. A más fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek kivételével a kedvezményezett a visszafizetésre előírt összeget a közlésben megjelölt számlára a megadott határidőn belül köteles visszautalni. Az elállás, felmondás közlésekor fel kell hívni a kedvezményezett figyelmét, hogy amennyiben visszautalási kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, a minisztérium követelését az 5. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazással fogja érvényesíteni. A támogatás visszakövetelése, illetve elvonása az Áht. és az Ámr. általános szabályai szerint történik.

14. § (1) A minisztérium a támogatás megfelelő felhasználásáról, illetve a megítélt támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről főszabályként a kedvezményezett által benyújtott szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás (a továbbiakban együtt: beszámoló) útján győződik meg. A beszámoló – a minisztérium által előírt tartalommal és formában – ismerteti a támogatási összeg felhasználásának, illetve a támogatott feladat megvalósításának szakmai vonatkozásait és tapasztalatait, elemzi a támogatott cél megvalósulásának mértékét és eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a támogatási összeg felhasználásáról.

(2) A kedvezményezett kizárólag a támogatás felhasználásának a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott felhasználási időtartam alatt felmerült, és a támogatott cél megvalósításához közvetlenül kapcsolódó költségeket számolhatja el a beszámolóban.

15. § A támogatott feladat 3 hónapon belüli megvalósítása, továbbá az 1,0 millió forintot meg nem haladó összegű támogatás esetén a záró beszámoló benyújtására előírt határidőt a megvalósítást követő 30, más esetben 60 napon belüli időpontra kell meghatározni.

16. § (1) A támogatás felhasználását a minisztérium, valamint a külön jogszabályokban, a pályázati felhívásban, illetve a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott szervek – a kedvezményezett szükségtelen zavarása nélkül – ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni.

(2) A normatív, továbbá a XX. OKM fejezet 11. cím 39. alcím 1., 4., 5., 6. és 8. jogcímcsoportjáról nyújtott támogatások kivételével a megkötött támogatások számának minimum 5%-át érintően, de minden 100,0 millió forint feletti kötelezettségvállalás esetében a minisztérium helyszíni ellenőrzéssel is tájékozódik a támogatás felhasználásáról.

(3) A minisztérium a beszámoltatás során köteles ellenőrizni, hogy a támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzési törvény előírásait betartotta-e. Ennek megállapításához a szükséges dokumentumokat a közbeszerzési eljárás befejezését követően a kedvezményezettől be kell kérni, és az ügyirathoz csatolni kell.

17. § (1) Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás dokumentumában a kedvezményezett részelszámolási kötelezettségét előírták, annak elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetére a minisztérium a további támogatás folyósítását a kedvezményezett kötelezettségének teljesítéséig a 11. § (4) bekezdésének alkalmazásával felfüggeszti.

(2) A részbeszámoló, illetve a záró beszámoló határidejének elmulasztása, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a minisztérium írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére határidőben nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, a mulasztással érintett összeg tekintetében a minisztérium a 13. § (1)–(3) bekezdése szerint jár el.

18. § A beszámolót a minisztérium a beérkezést követő 60 napon belül megvizsgálja, és annak elfogadásáról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettségről 3 munkanapon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A fel nem használt támogatás visszafizetésére a 13. § (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

19. § (1) Meghatározott feladathoz biztosított támogatás, továbbá olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén,

(2) Az (1) bekezdés szerinti áfa-fedezetet nem kell biztosítani, ha a támogatás kedvezményezettje

(3) Ha a kedvezményezett megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, a támogatás összegének meghatározásakor és a felhasználás elszámolásakor a feladat megvalósítása érdekében kifizetett számlák bruttó összege, illetve – fordított adózás esetén – a számlák összege és az adó fizetésére kötelezett által a számlák után megállapított adó együttes összege vehető figyelembe.

(4) Amennyiben a kedvezményezett a jogállás változása miatt vagy más okból kifolyólag az e rendelet szerint tett nyilatkozata ellenére

20. § (1) Az előirányzatok terhére visszatérítendő támogatás is adható akár pályázat, akár egyedi döntés útján.

(2) A visszatérítendő támogatás nem alakítható át vissza nem térítendő támogatássá. Ilyen tartalommal a támogatási szerződés nem módosítható.

21. § A 10. Alapítványok, közalapítványok támogatása alcímen szereplő alapítványok, közalapítványok támogatása esetén a támogatási összeget meg kell bontani az alapítvány, közalapítvány működésére, illetve a pályáztatásra fordítható összegre. A működésre szolgáló támogatást negyedéves ütemezésben, a pályázat nyerteseinek nyújtandó támogatások összegét pedig a pályázati döntést vagy döntéseket követően, a kifizetések esedékessége alapján lehet folyósítani.

22. § (1) Azon közhasznú társaságok és nonprofit gazdasági társaságok esetében, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a minisztérium gyakorolja, a minisztérium által – nem pályázat útján – támogatott közhasznú feladatokat közhasznú keretszerződésben kell rögzíteni, amelyben meg kell határozni a közhasznú keretszerződés időbeli hatályát. A közhasznú keretszerződés alapján megkötött feladatfinanszírozási támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a közhasznú keretszerződésre és az abban meghatározott, a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

(2) Azon közhasznú társaságok és nonprofit gazdasági társaságok részére, amelyek felett a tulajdonosi jogokat nem a minisztérium gyakorolja, csak az alapító okiratban, társasági szerződésben meghatározott közhasznú feladatokhoz nyújtható támogatás. A feladatfinanszírozási támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

(3) A közhasznú társaságok és nonprofit gazdasági társaságok részére közhasznú keretszerződésük alapján a szerződésben foglalt feltételekkel az év elejei indulással járó pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében – kérelemre – áthidaló támogatás adható. Az áthidaló támogatás a tárgyévi közhasznú feladatfinanszírozási támogatás részét képezi.

23. § A minisztérium tárgyévi pályáztatási tevékenysége éves pályázati terv alapján működik. Az éves pályázati tervet a miniszter hagyja jóvá. A pályázati terv jóváhagyásáig pályázatot kiírni csak a miniszter egyedi engedélye alapján lehet.

24. § (1) Az éves pályázati tervben szereplő pályázatok lebonyolítása pályázatkezelő szerv bevonásával, illetve – indokolt esetben – a minisztérium közvetlen lebonyolításával történik.

(2) Pályázat pályázatkezelő szerv útján történő lebonyolítására a minisztérium az éves pályázati tervben megjelölt pályázatkezelő szervvel megállapodást köt (a továbbiakban: együttműködési megállapodás).

(3) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a nyertes pályázókkal a pályázatkezelő szerv köti meg a támogatási szerződést, és folyósítja részükre a támogatást, megfelelően köteles alkalmazni az e rendeletben foglaltakat.

25. § (1) A pályázati felhívást a pályázat kiírója internetes honlapján, valamint határon túli magyar pályázóknak szóló pályázat esetén szükség szerint a pályázattal érintett országok egy napi- vagy hetilapjában teszi közzé. A pályázati felhívás megjelentetésének feltétele az Ámr. 79. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási konstrukció bejelentése.

(2) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

26. § A pályázati felhívás tartalmazza

27. § A pályázó által benyújtott pályázatnak – a pályázati felhívásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

28. § (1) A pályázathoz a pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg csatolja

(2) Az (1) bekezdés b), d)–f) pontjai alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a pályázat benyújtásának napjánál 30 napnál régebbi.

(3) Ha a pályázó a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban, valamint e) pontjának 7. és 9. alpontjaiban foglalt dokumentumokat nem kell csatolnia. Bármely központi költségvetési szerv pályázó esetében az f) pontban foglalt igazolás helyett elfogadható az intézmény gazdasági vezetője által aláírt nyilatkozat a saját forrás rendelkezésre állásáról.

(4)⁷ Ha a pályázó olyan – a (3) bekezdésben meghatározotton kívüli – gazdálkodó szervezet, amelynek vonatkozásában a minisztérium a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat, illetve – közalapítvány, alapítvány esetében – a miniszter alapítói jogokat gyakorol, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt dokumentumokat nem kell csatolnia. Ha a pályázó olyan egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumként az egyház által kiadott igazolást kell a pályázathoz csatolni. Ha a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó pályázóról a Magyar Államkincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a pályázónak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell pályázatához csatolnia, a pályázó létezését a minisztérium ellenőrzi a fenti nyilvántartásban. Ha a pályázó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézmény vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint a felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezet, a pályázónak az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell pályázatához csatolnia, a pályázó létezését és egyéb nyilvántartott adatait a minisztérium ellenőrzi a fenti nyilvántartásban.

(5) Külföldi pályázó esetén – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés e) pontjának 3–4. és 12. alpontjai a magyarországi köztartozások tekintetében alkalmazandóak, 7. alpontja pedig a pályázóra irányadó jog (saját jog) szabályai alapján értelmezendő.

(6) A pályázat kiírója a pályázati felhívásban úgy rendelkezhet, hogy amennyiben a határon túli magyar pályázó a pályázat benyújtását megelőző egy év folyamán már nyújtott be a pályázat kiírójához pályázatot, és nyilatkozik arról, hogy adataiban az előző pályázathoz benyújtott dokumentumokhoz képest változás nem történt, az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell pályázatához csatolnia. Határon túli magyar pályázó esetén továbbá a pályázat kiírója az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum helyett – amennyiben a pályázó nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a pályázó létezését megfelelően igazoló más dokumentumot is, valamint – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet a (2) bekezdésben foglaltaktól az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum tekintetében.

(7) Ha a határon túli magyar pályázó magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával rendelkezik, e szervezetnek a pályázathoz – a (2)–(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok közül csak a b)–d) pontokban, az e) pont 3–10. alpontjaiban, valamint a g) pontban meghatározott dokumentumokat kell csatolnia.

29. § (1) Ha a pályázó által benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, a pályázat kiírója megfelelő határidő tűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – felszólítja a pályázót pályázatának kijavítására.

(2) Ha a pályázó a hiánypótlásra visszaadott pályázatot ismét hibásan, hiányosan nyújtja be, a hibákat nem javítja ki, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati felhívás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.

30. § (1) A pályázatokat a pályázat kiírója által kijelölt Értékelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményezi.

(2) A Bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül készíti el, majd azt a pályázat kiírója 5 napon belül a döntéshozó elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet.

(3) A Bizottság javaslatát minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, a jegyzőkönyvben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni.

31. § (1) A pályázatok alapján nyújtandó támogatásokról a döntéshozó a Bizottság javaslatának benyújtásától számított 30 napon belül dönt. E határidőtől a pályázat kiírója – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet.

(2) A beérkezett pályázatok elbírálását követően a pályázat nyerteseiről a kötelezettségvállaló által aláírt döntési listát kell készíteni, amely tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetendő összeget.

(3) A kedvezményezettek listáját, a megítélt támogatási összegeket, a támogatás célját, a támogatott program megvalósítási helyét a pályázat kiírója a döntést követő 15 napon belül – a honlapján történő közzététellel – nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázat eredményéről.

32. § Ha

33. § (1) A minisztérium a kedvezményezettel – a támogatás igénybevételéről, felhasználásának feltételeiről, folyósításának ütemezéséről, rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről és elszámolásáról, valamint a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, az elállás, felmondás jogáról, a szerződés biztosítékairól – a kedvezményezettek listájának nyilvánosságra hozatalától számított 45 napon belül támogatási szerződésben állapodik meg.

(2) Ha a kedvezményezettnek felróható okból a szerződéskötésre az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

(3)⁸

34. § A pályázat nyertesei részére kifizetendő támogatási összeg, továbbá a lebonyolítási költség fedezetére átcsoportosított forrásokkal a pályázatkezelő szerv – figyelemmel az éves költségvetésében már tervezett kiadások többszörös felszámításának tilalmára is – az együttműködési megállapodásban rögzített határidőre utólagosan és tételesen szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást készít, és megküldi azt a minisztérium részére.

35. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet, beleértve a költségvetési szervet, az egyesületet, az alapítványt, a közalapítványt, a köztestületet, valamint az egyházi jogi személyt is.

(2) Az e rendeletben napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, valamint a közzététel napja nem számít be. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amely nem munkanap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E rendeletet a hatálybalépését követően igényelt támogatások és meghirdetett pályázatok tekintetében kell alkalmazni.

(2) A XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának szabályairól szóló 13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának szabályairól szóló 13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet módosításáról szóló 29/2008. (XI. 21.) OKM rendelet 2009. július 31-én hatályát veszti.