20/2009. (XII. 18.) KvVM utasítás
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési szabályzatáról1
2009.12.08.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet, a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet végrehajtása érdekében a következő utasítást adom ki:
1. § A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési szabályzatát az utasítás mellékleteként kiadom.
2. § (1) Ez az utasítás a kiadmányozás napján lép hatályba.
Melléklet a 20/2009. (XII. 18.) KvVM utasításhoz
Közbeszerzési szabályzat
a közbeszerzések, az egyszerű és a központosított közbeszerzések és a beszerzések végrehajtásáról
Jelen szabályzat a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapelvei és rendelkezései, valamint a vonatkozó jogszabályok keretében, azok végrehajtása érdekében tartalmazza és meghatározza az árubeszerzések, az építési beruházások építési, szolgáltatási koncessziók, szolgáltatások megrendelésének egységes eljárási és felelősségi rendjét.
A szabályzat hatálya és alkalmazási köre
1. § A szabályzat hatálya a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló KvVM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) VII. fejezet 20. §-a szerinti szervezeti egységek (a továbbiakban: KvVM szervezeti egysége) áru-, gép- és egyéb eszközbeszerzéseire, építési és technológiai, szerelési vonzatú fejlesztéseire, egyéb beruházásaira, építési, szolgáltatási koncesszióira és szolgáltatásai megrendelésére terjed ki.
2. § (1) A KvVM a Kbt. végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: Miniszter) irányításával a kabinetfőnök felügyelete mellett – a Költségvetési Főosztály szervezetébe tartozó Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály (a továbbiakban: Vvo), illetve közbeszerző koordinációjában – a szakmai főosztályok, azokon belül az ajánlatkérő szervezeti egységek végzik. (2) A Kbt. 9. §-ára figyelemmel, a Vvo által indokolt esetben – az államtitkár, kabinetfőnök, szakállamtitkár jóváhagyása mellett a szakmai főosztályok vezetőinek döntése alapján – közbeszerzési eljárás lefolytatásával külső cég is megbízható, akit (amelyet) a Vvo közbeszerzési eljárás keretében választ ki, amennyiben a szolgáltatás értéke eléri a közösségi értékhatárt. (3) A KvVM közbeszerzési eljárásaiban a közbeszerzési tanácsadó foglalkoztatására, feladataira a Kbt. 9. § az irányadó. (4) A közbeszerzési eljárások szakmai előkészítését a KvVM szervezeti egységei önállóan végzik.
(5) A KvVM közbeszerzéseinek ellenőrzését kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési terv alapján az Ellenőrzési Főosztály végzi.
(6) Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások előkészítését, az ajánlattételi dokumentáció összeállítását, a kiegészítő tájékoztatások megküldését, az ajánlatok bontását, tárgyalások lefolytatását, ajánlatok elbírálását és értékelését, döntési javaslat elkészítését, az eljárás eredményének kihirdetését, egyéb tájékoztatások megadását, adott esetben az ajánlattal kapcsolatos felvilágosító kérdések, indoklások stb. bekérését – az ajánlatkérő szervezeti egységek közreműködésével – a bírálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi.
(7) A Közbeszerzési Döntőbizottságnál a KvVM-mel szemben kezdeményezett jogorvoslati eljárásokban a jogi képviseletet államtitkári, kabinetfőnöki, szakállamtitkári döntés alapján külső jogi képviselő látja el.
3. § A szabályzat alkalmazásában: (1) szakmai főosztályok vezetői: titkárságvezetők, főosztályvezetők;
(2) ajánlatkérő szervezeti egység: a beszerzési, közbeszerzési eljárásokat kezdeményező szakmai egységek (KvVM szervezeti egységek);
(3) döntéshozó: államtitkár, kabinetfőnök, illetékes szakállamtitkár, illetve az általuk írásban kijelölt – irányításuk alá tartozó – szakmai főosztályvezető;
(4) kötelezettségvállaló: kabinetfőnök, illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök vagy a szakállamtitkár által írásban kijelölt – irányítása alá tartozó – szakmai főosztályvezető;
(5) pénzügyi ellenjegyző: a Költségvetési Főosztály vezetője, illetve az általa írásban kijelölt személy a gazdálkodási szabályzatban megfogalmazottakkal összhangban;
(6) Bizottság: a döntéshozó által kijelölt vagy felkért személyekből álló – 2. § (6) bekezdésében felsorolt feladatokat ellátó – testület; (7) közbeszerző: a Vvo, illetve azon belül a feladat ellátásával megbízott köztisztviselő, vagy a KvVM által – közbeszerzési eljárás lefolytatására – megbízott társaság vagy személy (hivatalos közbeszerzési tanácsadó);
(8) ajánlati dokumentáció: általános információk az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban, közbeszerzési műszaki leírás (Kbt. 4. § 15. pont), részletes szerződési feltételek, vagy a szerződéstervezet, egyéb információk a közbeszerzési eljárással kapcsolatban.
A közbeszerzési eljárások, azok dokumentálása, értékhatárok szerinti felosztása
4. § A közbeszerzési eljárások cselekményeinek dokumentálása és a keletkezett iratok eredeti példányainak őrzése (Kbt. 7. §) az ajánlatkérő szervezeti egység feladata.
5. § (1) A közbeszerzési eljárás a Kbt. szerint nyílt, meghívásos, tárgyalásos vagy versenypárbeszéd, keretmegállapodásos és egyszerű eljárás lehet. Az egyes eljárásokra a Kbt. eltérő szabályozást ír elő. Főszabályként a nyílt eljárást kell alkalmazni. Tárgyalásos eljárásra, versenypárbeszédre akkor kerülhet sor, ha azt a Kbt. megengedi és annak megalapozottságát az ajánlatkérő szakterület megfelelően indokolni tudja. (2) A közbeszerzési eljárás során – függetlenül attól, hogy a tényleges megvalósítás hány ütemből áll és milyen időtartamot ölel fel – nem lehet áttérni az egyik eljárási fajtáról a másikra.
(3) A meghívásos és tárgyalásos eljárás során indokolt esetben gyorsított eljárás alkalmazható a Kbt. 136. §-ának figyelembevételével. (4) Általános egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja mindenkori nemzeti, de nem éri el a közösségi értékhatárt. Általános egyszerű közbeszerzési eljárások megindítása a Kbt. Harmadik rész, VI. Fejezet 21. címében foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (5) A közbeszerzések értékhatár szerinti felosztása:
a) közbeszerzési értékhatárok (nettó) tekintetében kétféle értékhatárt kell megkülönböztetni, az ún. közösségi (általános közbeszerzési eljárások Kbt. IV. Fejezet) és a nemzeti (egyszerű közbeszerzési eljárások Kbt. VI. Fejezet) közbeszerzési eljárás értékhatárait; az egyes értékhatárokhoz eltérő eljárási rendek tartoznak; c) a nemzeti értékhatárok (Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárások) alsó határát az éves költségvetési törvény határozza meg. (A tárgyévre vonatkozó közbeszerzési értékhatárok, más egyéb közbeszerzéssel kapcsolatos információ mellett a Közbeszerzések Tanácsának www.kozbeszerzes.hu honlapján megtekinthetők, illetve onnan letölthetők.) (6) A Kbt. két közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó két – egymástól nem teljes mértékben eltérő – eljárási rendszert különböztet meg: a) a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket (Kbt. 21–239. § Általános közbeszerzési eljárás); b) a nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzéseket (Kbt. 240–261. § Egyszerű közbeszerzési eljárás).
Az éves összesített közbeszerzési terv
Előzetes tájékoztatás, az éves statisztikai összegzés
6. § (1) A közbeszerzések, beszerzések, és a közbeszerzési eljárások tervezésével és előkészítésével kapcsolatos feladatok: a) az éves összesített közbeszerzési terv [Kbt. 5. § (1) bek.] elkészítéséhez a beszerzésekben érintett szakmai főosztályvezetők – a KvVM éves jóváhagyott költségvetésében szereplő (pénzügyi forrással rendelkező) – beszerzésekre vonatkozó adatokat március 31-éig a Vvo részére kötelesek szolgáltatni; b) a szakmai főosztályvezetők az adatszolgáltatásban fel kell hogy tüntessék az egyszerű közbeszerzési eljárások alsó értékhatárát el nem érő értékű tárgyévre tervezett beszerzéseiket is azzal, hogy szakterületükön indoklási kötelezettségük van a Kbt. 40. §-a szerinti egybeszámítás mellőzése tekintetében; c) az éves összesített közbeszerzési tervet – a szakmai főosztályvezetők adatszolgáltatása alapján április 10-éig a Vvo-nak kell összeállítania;
d) az összesített közbeszerzési tervet (1. számú melléklet) a kabinetfőnök javaslata alapján a Miniszter hagyja jóvá; e) az ajánlatkérő szervezeti egység az összesített közbeszerzési terv elkészítése előtt is indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a később készülő tervben megfelelően szerepeltetni kell;
f) az összesített közbeszerzési tervben feltüntetett beszerzések tájékoztató jellegűek, megvalósításuk nem kötelező. A közbeszerzési terv – írásban indokolva – módosítható. A közbeszerzési terv módosítását a szakmai főosztályok vezetőinek kell kezdeményeznie a Vvo-nál;
g) a közbeszerzési terv nyilvános, melyet a jóváhagyást követően a Vvo-nak kell a KvVM honlapján közzétennie – a Sajtó Osztály közreműködésével – és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a továbbiakban: KSzF) központosított közbeszerzési portálján elektronikusan rögzíteni;
h) a közbeszerzési terv módosítását a szakmai főosztályok vezetőinek minden tárgynegyedévet követő első hónap (július, október, január) 5-ig kell a Vvo-nál kezdeményezniük.
A jóváhagyott módosított közbeszerzési tervet a Vvo – a Sajtó Osztály közreműködésével – köteles nyilvánossá tenni és a KSzF portálján elektronikusan rögzíteni.
(2) Az előzetes tájékoztatással kapcsolatos feladatok:
a) a Vvo a költségvetési év kezdetét követően a KvVM közbeszerzéseiről a Kbt. 42. §, 43. § szerint előzetes összesített tájékoztatót készíthet ajánlatkérő szervezeti egységek igénye, illetve adatszolgáltatása alapján a szakmai főosztályok vezetőinek egyetértésével; b) az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
(3) Az éves statisztikai összegzéssel kapcsolatos feladatok:
a) a Vvo a KvVM éves beszerzéseiről a Kbt. 16. §-a alapján éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának; b) az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása – az előző naptári évben kezdeményezett és szerződéskötéssel zárult közbeszerzésekről – az érintett szervezeti egységek feladata, melyeket összesítve a szakmai főosztályok vezetői küldenek meg április 30-áig a Vvo részére.
Feladatok és felelősségi szabályok
7. § (1) A közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során a) a Miniszter feladata a közbeszerzési terv, illetve a módosított közbeszerzési terv jóváhagyása;
b) a kabinetfőnök feladata az összesített közbeszerzési terv elfogadására, és a közbeszerzési terv módosítására vonatkozó javaslat megtétele;
c) a döntéshozó feladata:
ca) a Bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve felkérése,
cb) a közbeszerzési eljárás felelősségi rendjének meghatározása,
2. az ajánlat érvénytelenségéről,
3. az eljárás eredményességéről, illetve eredménytelenségéről,
4. az eljárás nyerteséről,
5. adott esetben a nyertest követő ajánlattevőről,
6. adott esetben arról, hogy jogorvoslati eljárás keretében ki biztosítja a KvVM jogi képviseletét,
cd) a szakterületét érintő szerződések megkötése, a szerződések esetleges módosítása;
d) a Költségvetési Főosztály vezetőjének feladata:
da) az összesített közbeszerzési terv előterjesztése a kabinetfőnök részére legkésőbb a tárgyév április 10-éig,
db) az éves statisztikai összegzés megküldése – a Közbeszerzések Tanácsa részére – a tárgyévet követő május 31-éig,
dc) a megkötendő szerződések pénzügyi ellenjegyzése;
e) a szakmai főosztályok vezetőinek feladata:
ea) közbeszerzési terv elkészítéséhez szükséges – a szervezeti egységek igényei alapján összesített – a szakterületét érintő adatok szolgáltatása és azok megküldése legkésőbb tárgyév március 31-éig a Vvo részére,
eb) közbeszerzési terv módosításához szükséges – a szervezeti egységek javaslata alapján – a szakterületet érintő adatok szolgáltatása,
ec) kiemelten: éves statisztikai összegzés elkészítéséhez – szervezeti egységei által kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról összesítve – a szükséges adatok megküldése a Vvo részére az előző évben kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról a tárgyévet követő április 30-áig,
ed) közbeszerzési tanácsadó megbízása adott esetben,
ee) speciális ismereteket igénylő közbeszerzési eljárások esetén külső szakértő(k) megbízása,
ef) építési beruházások esetén műszaki ellenőr(ök) megbízása,
eg) javaslattétel a Bizottság elnökének és tagjainak kijelölésére,
eh) átruházott döntési jogkör gyakorlása esetén az eljárás felelősségi rendjének meghatározása,
ei) átruházott döntési jogkör gyakorlása esetén döntés
2. az ajánlat érvénytelenségéről,
3. az eljárás eredményességéről, illetve eredménytelenségéről,
4. az eljárás nyerteséről,
5. adott esetben a nyertest követő ajánlattevőről,
6. adott esetben arról, hogy jogorvoslati eljárás keretében ki biztosítja a KvVM jogi képviseletét,
ej) átruházott jogkör gyakorlása esetén a szakterületét érintő szerződések megkötése, a szerződések esetleges módosítása összhangban a gazdálkodási szabályzattal;
f) ajánlatkérő szervezeti egység feladata:
fa) összesített közbeszerzési terv elkészítéséhez, illetve módosításához szükséges adatok előzetes szolgáltatása a szakmai főosztályok vezetői részére,
fb) az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez szükséges adatok előzetes szolgáltatása – a szakmai főosztályok vezetők részére – az előző évben kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról,
fc) előzetes összesített tájékoztató elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása adott esetben,
fd) összesített közbeszerzési tervben szereplő eljárások megindítása,
1. kezdeményező irat megküldése,
2. a Kbt. 40. §-a szerinti egybeszámítási kötelezettség betartása, 3. az eljárás fajtájának előzetes kiválasztása,
4. a beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása,
5. a beszerzés pontos megjelölése, környezetvédelmi, szakmai szempontból lényeges ajánlati, részvételi, feltételek meghatározása,
6. pénzügyi és gazdasági (Kbt. 66. §), műszaki, illetve szakmai (Kbt. 67. §) alkalmassági feltételek meghatározása, 7. az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívások előzetes megfogalmazása,
8. a szakmai program, a dokumentáció, a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződés, illetve a részletes szerződési feltételek tartalmának megfogalmazása,
9. előzetes javaslat megtétele – szakmai főosztályok vezetői részére – a Bizottságban részt vevőkre vonatkozóan,
10. az eljárás felelősségi rendjének előterjesztése,
11. külső szakértő, műszaki ellenőr igénybevételére vonatkozó javaslat megtétele,
fe) aktív részvétel a közbeszerzési eljárás lefolytatása során,
1. az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívások végleges szövegének jóváhagyása, különösen szakmai szempontok figyelembevételével,
2. aktív részvétel az ajánlattételi dokumentáció elkészítésében, együttműködve a Bizottság tagjaival,
3. a dokumentáció ellenértéke befizetésének ellenőrzése abban az esetben, ha az nem térítésmentes az ajánlattevők részére,
4. a dokumentáció átadása az ajánlattevők részére átvételi elismervény ellenében,
6. az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívással, vagy a dokumentációval kapcsolatos szakmai tájékoztatás adása az ajánlatkérők részére – a Vvo koordinációjában – a Bizottságon keresztül,
7. a benyújtásra kerülő ajánlatok személyes átvétele, azokról átvételi elismervények kiadása, illetve postai úton beérkezett ajánlatok átvétele a KvVM-hez benyújtott beadványokat érkeztető szervezeti egység – az ajánlattételi határidő lejárta előtt,
8. a kiegészítő tájékoztatások szakmai tartalmának megfogalmazása,
9. konzultációkon (amennyiben sor kerül ilyenre) való részvétel,
10. konzultációk alkalmával felmerült szakmai kérdések megválaszolása,
11. a beérkezett ajánlatok bontási helyének biztosítása,
12. adott esetben az eljárás egyes cselekményeihez közjegyző jelenlétének biztosítása,
13. a Bizottság üléseinek lefolytatásához helyiség biztosítása,
ff) a szerződés megkötésének előkészítése,
1. a szerződés végleges szövegének megfogalmazása,
2. a szerződés szövegének előterjesztése a szakmai kötelezettségvállaló, illetve a pénzügyi ellenjegyző részére,
fg) az esetleges szerződésmódosítás szakmai indoklása,
fh) konzultáció kezdeményezése a Vvo-val a szerződésmódosítás feltételeiről,
fi) a szerződésmódosítás előkészítése, annak előterjesztése,
fk) a KvVM alaptevékenységének ellátásával összefüggésben beszerzett szakirodalmi mű, szakfordítás egy-egy példányának elhelyezése a KvVM könyvtárában,
fl) az eljárások során benyújtott és keletkezett iratok tárolása, illetve irattározása az Iratkezelési szabályzatban, illetve a jelen szabályzatban meghatározottak szerint,
fm) a szerződés megkötésére, illetve a szerződésmódosításra vonatkozó azonnali adatszolgáltatás – hirdetmény közzététele érdekében – a Vvo részére, hogy a KvVM a Kbt. 98. § (2); (3), illetve 307. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tudjon tenni, fn) a szerződés, illetve a szerződésmódosítás megküldése a Sajtó Osztály részére, hogy a KvVM a Kbt. 99/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tudjon tenni (honlapján való megjelenítés érekében), fo) a szerződés teljesítésére, részteljesítésére vonatkozó adatszolgáltatás megküldése a Vvo részére a részteljesítés fordulónapját, illetve a teljesítést követően azonnal, hogy a KvVM a Kbt. 307. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tudjon tenni, fp) iratok összeállítása a Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbizottság, az illetékes ellenőrző szervek, valamint a KvVM belső ellenőrzését végzők részére a Vvo koordinációjában,
fq) aktív részvétel, illetve szakmai segítség nyújtása – az esetleges jogorvoslati eljárásokban – a KvVM jogi képviseletét ellátók részére;
g) a Vvo (Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály) feladata:
ga) az összesített közbeszerzési terv elkészítése, annak előterjesztése, legkésőbb a tárgyév április 10. napjáig,
gb) a jóváhagyott összesített közbeszerzési terv nyilvánossá tétele a jóváhagyást követő öt (5) munkanapon belül,
gc) összesített közbeszerzési terv esetleges módosítása – a szakmai főosztályok vezetőinek adatszolgáltatása alapján – előterjesztése, nyilvánossá tétele, a módosítást követő öt (5) napon belüli megküldése a központi beszerző szervezet részére,
gcs) a közbeszerzési terv Kbt. 5. § szerinti megőrzése, gd) éves statisztikai összegzés elkészítése, a tárgyévet követő május 25-ig, majd annak megküldése május 31-éig a Közbeszerzések Tanácsa részére,
gdz) előzetes összesített tájékoztató elkészítése, közzététele az ajánlatkérő szervezeti egységek esetleges igénye alapján,
ge) közbeszerzési eljárások nyilvántartásba vétele a kezdeményező irat alapján,
gf) segítségnyújtás az ajánlatkérő szervezeti egység részére az eljárás fajtájának kiválasztása terén,
gg) a Kbt. 40. § szerinti egybeszámítási kötelezettség betartásának ellenőrzése, gh) az eljárásban való aktív részvétel biztosítása, folyamatos közbeszerzési szakmai segítségnyújtás az ajánlatkérő szervezeti egységek részére,
gi) a beszerzés megjelölésének, a szakmai szempontok alapján meghatározott ajánlati, ajánlattételi, részvételi feltételek vizsgálata a Kbt. tükrében, gj) kötelezően közzétételre kerülő hirdetmények megküldése a Közbeszerzések Tanácsa szerkesztőbizottsága részére:
4. a szerződés teljesítéséről, módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [Kbt. 307. § (1) bek.], 5. amennyiben a KvVM ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [Kbt. 43. § (1) bek.,], gk) átutalás kezdeményezése – a Pénzügyi és Számviteli Osztály felé – a hirdetmények közzétételi díjára vonatkozóan,
gl) a kötelezően közzétételre kerülő hirdetmények esetleges hiánypótlásának kezelése,
gm) a szakmai program, a dokumentáció, a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződés, illetve a részletes szerződési feltételek tartalmának ellenőrzése a Kbt. tükrében, gn) a kiegészítő tájékoztatások szakmai tartalmának ellenőrzése a Kbt. tükrében, go) konzultációkon (amennyiben sor kerül ilyenre) való részvétel,
gp) konzultációk alkalmával felmerült kérdések megválaszolásának vizsgálata a Kbt. tükrében, gq) az eljárások során a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok betartása;
gr) közbeszerzési eljárások előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes irat egy másolati példányának megőrzése saját irattárában a Kbt. 7. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, gs) a hirdetmények, információk megküldése a KvVM Sajtó Osztálya részére, annak érdekében, hogy a KvVM a Kbt. 17/C. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tudjon tenni: 1. éves összesített közbeszerzési terv,
2. ajánlati, részvételi felhívások,
3. tájékoztatók az eljárások eredményéről,
4. tájékoztatók a szerződés megkötésével, azok módosításával, teljesítésével kapcsolatban,
7. a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárásra vonatkozó iratok,
9. a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [Kbt. 332. § (4) bek.], 10. adott esetben a bíróság határozatát (határozatait),
gt) az esetleges szerződés módosítás szakmai indokolásának vizsgálata a Kbt. tükrében, gu) szükség szerinti kapcsolattartás a Közbeszerzések Tanácsa Döntőbizottságával,
gv) segítségnyújtás az ajánlatkérő szervezeti egységeknek a közbeszerzési eljárások iratanyagainak összeállításában a Közbeszerzések Tanácsa, a Közbeszerzési Döntőbizottság, az illetékes ellenőrző szervek, valamint a KvVM belső ellenőrzését végzők igénye alapján,
gw) az aktív részvétel és szakmai segítségnyújtás – az esetleges jogorvoslati eljárásokban – a KvVM jogi képviseletét ellátók részére,
gz) a KvVM nevében vagy megbízásából az ágazatot érintő nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Fejlesztési Igazgatóság által lefolytatott közbeszerzési eljárásaihoz bírálóbizottsági tag biztosítása, illetőleg nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Fejlesztési Igazgatóság által kezdeményezett közbeszerzési eljárások lefolytatásának terv szerinti ellenőrzése;
h) a Fejezeti Költségvetési Osztály feladata: a pénzügyi fedezet meglétének igazolása;
i) a Pénzügyi és Számviteli Osztály feladata:
ia) a hirdetmények közzétételi díjának soron kívüli átutalása,
ib) számla kiállítása és kiküldése az ajánlattevők részére abban az esetben, ha a dokumentáció ellenszolgáltatás fejében került kiadásra,
ie) a sikeres közbeszerzési eljárást követően a feladat (a szerződés teljesítéséhez) megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása,
if) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések ellenértékének – a teljesítésigazolás mellékletével benyújtott számla alapján – Kbt. szerinti teljesítése (kifizetése), ig) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések pénzügyi teljesítésének, részteljesítésének megtörténtéről értesítés megküldése a Vvo részére;
j) A Sajtó Osztály feladata: A Kbt. 17/C. §-ában foglalt adatok, információk hirdetmények – az ajánlatkérő szervezeti egység, illetve a Vvo adatszolgáltatása alapján – öt munkanapon belüli közzététele a KvVM honlapján; k) az Ellenőrzési Főosztály feladata: a lezárt (nem folyamatban lévő) közbeszerzési eljárások ellenőrzése jóváhagyott kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési terv alapján;
l) a Közigazgatási és Jogi Főosztály feladata:
la) a nyertes ajánlattevőkkel kötendő szerződés jogi felülvizsgálatáról való,
lb) a KvVM jogi képviseletének ellátásáról, a Vvo és az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének bevonásával történő
m) a KvVM-hez benyújtott beadványokat érkeztető szervezeti egység feladata a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos iratok, ajánlatok, részvételi jelentkezések érkeztetése, címzettekhez való azonnali továbbítása;
n) az irattár feladata a közbeszerzési eljárások során – az ajánlatkérő szervezeti egység által összeállított – keletkezett iratok kezelése a Kbt. 7. § (2) bekezdésének megfelelően; o) a Vvo vezetőjének feladata a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások vezetői szintű ellenőrzése;
p) a közbeszerzési eljárásban nem érintett szervezeti egység vezetőjének feladata megkeresés esetén bizottsági tag kijelölése;
q) a közbeszerző feladata a közbeszerzési eljárás során az eljárással kapcsolatos iratok megszerkesztése, keletkezett iratok tárolása, rendszerezése, az eljárás időtartama alatt;
r) a közbeszerzési tanácsadó feladata:
ra) a közbeszerzési eljárás során az eljárással kapcsolatban megszerkesztett iratok áttekintése a Kbt. alapján, rb) részvétel a felhívás és a dokumentáció elkészítésében,
rc) javaslat megtétele az egyes iratok tartalmára vonatkozóan a Kbt. tükrében, az esetleges törvénysértések elkerülése érdekében, rd) az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívások ellenjegyzése;
sa) az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívások előkészítése,
sb) az ajánlati, ajánlattételi, részvételi dokumentáció összeállítása,
sc) a kiegészítő tájékoztatások megküldése,
sd) a benyújtott ajánlatok bontása,
se) tárgyalásos eljárások esetén a tárgyalások lefolytatása,
sf) hiánypótlási felhívások szükség szerinti elkészítése és kiküldése,
sg) ajánlatok elbírálása és értékelése,
sh) döntési javaslat, illetve bírálati jegyzőkönyv készítése a döntéshozó részére,
si) az eljárás eredményének kihirdetése, a kapcsolódó iratok átadása, illetve kiküldése az ajánlattevők részére,
sj) egyéb tájékoztatások megadása, adott esetben tisztázó kérdések, indoklások stb. kiküldése.
(2) A közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzésben közreműködő a közreműködés mértékéig felelős.
(3) A Bizottság elnöke egy személyben felelős a tárgyi közbeszerzési eljárás lebonyolításának törvényességéért, a Kbt., az ahhoz kapcsolódó jogszabályok és a jelen beszerzési szabályzatban rögzített rendelkezések az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért. (4) A bírálat szakmai szempontból történő helytállóságáért, a döntési javaslat kidolgozásáért a kijelölt Bizottság tagjai és elnöke testületileg felelős.
(5) A döntéshozó a közbeszerzési eljárások során döntéshozói minőségében, a meghozott döntés Kbt. szerinti megalapozottságáért akkor és annyiban terheli személyes felelősség, amennyiben a Bizottság javaslataitól eltér.
8. § (1) A Bizottságnak páratlan számú, és legalább három tagból álló testületnek kell lennie. a) az ajánlatkérő szakterület
b) a Költségvetési Főosztály
c) a Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály
(3) Indokolt esetben további tagokra a Bizottság elnöke tehet javaslatot a döntéshozónak.
(4) A Bizottság elnöke csak a KvVM vezető beosztású köztisztviselője lehet. A Bizottság elnöke és tagjai megbízás, illetőleg kijelölés alapján jogosultak, illetve kötelesek a Bizottság munkájában – többek között annak ülésén – részt venni. Feladatukat legjobb tudásuk szerint és közszolgálati jogviszonyukból eredő kötelezettségük maradéktalan teljesítésével kell ellátniuk.
(5) A közbeszerzési eljárások Bizottságának elnökét és tagjait – akik a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi ismeretekkel kell hogy rendelkezzenek – név szerint minden esetben a döntéshozó jelöli ki, illetve kéri fel.
(6) Bizottsági tagok delegálására kötelesek a közbeszerzési eljárásban nem érintett szakterületek abban az esetben, ha erre a Vvo vagy az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője részéről igény merül fel. A bizottsági tagok delegálásával kapcsolatos igény közlése, illetve a közbeszerzési eljárásban nem érintett szakterületek részéről bizottsági tag előzetes kijelölése szóban vagy írásban történhet.
(7) A Bizottság elnökét és tagjait – szakmai főosztályok vezetői ajánlatkérő szervezeti egység előterjesztése alapján – az eljárást megindító hirdetmény közzététele, illetve ajánlattételi felhívás kiküldése előtt – a döntéshozó jelöli ki, illetve kéri fel a 4. számú, illetőleg a 4/a számú melléklet alapján.
(8) A Bizottság elnökének és tagjainak megbízása és felelőssége – a közbeszerzési eljárás során – a szerződés megkötésének időpontjáig, illetve ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, annak lezártáig tart.
(10) A közbeszerzési eljárások esetén, a közbeszerzőt – aki felelős az eljárás Kbt. és ezen utasítás szerinti iratainak megszerkesztéséért, azok továbbításáért – a Bizottság elnöke a Bizottság tagjai közül jelöli ki, illetve bízza meg. Ez esetben a közbeszerző a Bizottság szavazati joggal rendelkező tagja. (11) A Vvo vagy az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője szavazati joggal nem rendelkező közbeszerzőt is kijelölhet, illetve kérhet fel – az előbb említett feladatok elvégzésére – aki nem tagja a Bizottságnak.
(12) A Bizottság tagjai egy-egy szavazati joggal rendelkeznek.
(13) A Bizottság abban az esetben határozat-, illetve döntési javaslattételre képes, ha ülésén minden bizottsági tag és az elnök is jelen van.
(14) A Bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
(15) A Bizottság elnöke és tagjai, valamint az ajánlatkérő nevében eljáró személyeknek, a megbízást – de legkésőbb az ajánlatok felbontását – követően összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell hogy tegyenek 6. számú melléklete alapján. (16) Összeférhetetlenségi ok fennállása, vagy keletkezése esetén azt az elnök az őt megbízónak, a tagok az elnöknek kötelesek jelenteni. Ez esetben a döntéshozó más személyt jelöl ki a Bizottságba.
(17) A Bizottság munkájának segítése érdekében – speciális esetekben – (külső) szakértő is felkérhető. A külső szakértőt a szakmai főosztály vezetője kéri fel a Kbt. figyelembevételével, a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző szakállamtitkár egyetértésével. A szakértő szakmai anyagot készít a Bizottság részére, amelyben szakmai szempontok alapján összehasonlítja az ajánlatokat, azokról részletes szakmai összehasonlító és értékelő anyagot készít. Szavazati joggal nem rendelkezik. (18) Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetén az eljárásba bevont független közbeszerzési tanácsadót a szakmai főosztály vezetője bízza meg – a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző államtitkár, kabinetfőnök, szakállamtitkár egyetértésével – a közbeszerzési eljárás során az általa elvégzendő feladat megbízási szerződésben történő pontos meghatározásával. A független közbeszerzési tanácsadó nem tagja a Bizottságnak, így szavazati joggal sem rendelkezik.
A Bizottság bíráló és értékelő munkájára vonatkozó részletes szabályok
9. § (1) A Bizottság elnöke a közbeszerzési eljárás során kiadmányozási joggal rendelkezik. A KvVM nevében ajánlattételi felhívást, kiegészítő tájékoztatást, – az ajánlatok bontásáról, a tárgyalásokról és az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet, hiánypótlással kapcsolatos felhívást, iratot az ajánlattevő kizárásáról, szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, az ajánlat érvénytelenségéről, „összegzést az eljárásról” – küldhet az ajánlattevőnek. Felvilágosítást, indoklást, tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. (2) A Bizottság elnökének és tagjainak teljes egészében ismerniük kell az aktuális közbeszerzési eljárás ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívását, a közbeszerzési műszaki leírást, a dokumentációt és a bírálati, értékelési munkához szükséges összes iratot.
(3) A Bizottság a közbeszerzési eljárás során az ajánlatok felbontását, az ajánlatokkal kapcsolatos levelezést, az ajánlatok bírálatát, értékelését, tárgyalásos eljárások esetén a tárgyalások lefolytatását, az eljárások eredményének kihirdetését végzi.
(4) A közbeszerző a bizottsági tagok kijelölését követően, az ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidő lejárta előtt, a Bizottság munkájának megkönnyítése érdekében elkészítheti az eljárás munkatervét, amely tartalmazza az eljárás cselekményeit, azok időpontját, az elvégzendő feladatokat, a feladatok ellátásának felelősét az 5. számú melléklet alapján, melyet minden bizottsági tag részére az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás és a dokumentáció mellékletével meg kell küldenie. (5) A Bizottság munkájáról – az eljárás(ok) cselekményeiről a közbeszerzőnek – minden egyes üléséről minimum két példányban eredeti aláírás(okk)al ellátott jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet bizottsági ülésenként külön-külön, vagy folytatólagosan kell vezetni.
(6) A közbeszerző az ajánlatok bírálatának megkönnyítése érdekében ún. bírálati lapot készíthet a Bizottság elnöke és szavazattal bíró tagjai részére a 8. számú melléklet alapján. (7) Tárgyalásos eljárás során a tárgyalásokat csak a Bizottság elnöke – indokolt esetben speciális szakmai tudással rendelkező szakértő bevonásával – vezetheti le.
(8) A Bizottság az ajánlatokat az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban és a vonatkozó jogszabályokban [Kbt. 81. § (1) bek.] meghatározottak alapján köteles bírálni és értékelni. Az értékelés során kizárólag az előre meghatározott szempontrendszert kell figyelembe venni. (9) A Bizottság köteles vizsgálni és jegyzőkönyvben rögzíteni az ajánlattevőkkel, illetve azok ajánlatával kapcsolatban a kizáró okokat, az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát, az ajánlatok érvényességét, illetve érvénytelenségét, illetve azok indokait.
(10) Az ajánlatok bírálata, illetve értékelése során a Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot – bírálati jegyzőkönyvet – a 9. számú melléklet alapján készít legalább két példányban eredeti aláírásokkal ellátva – az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy részére, melynek részét képezi a tagok indokolással és aláírásukkal ellátott bírálati lapja. A jegyzőkönyv összesítve is tartalmazhatja a tagok bírálati lapját. (11) A bírálati jegyzőkönyvnek részletes indokolást kell tartalmaznia a döntés megalapozottságát illetően. A bírálati jegyzőkönyvben a Bizottság javaslatot tesz a döntéshozó részére, mely ajánlattevőt javasolja az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás alapján kizárni az eljárásból, illetve mely ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére – az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban és a vonatkozó jogszabályokban [Kbt. 81. § (1) bek.] foglaltak figyelembevételével – vagy mely ajánlattevőnek érvénytelen az ajánlata, illetőleg, hogy az eljárást minősítse eredményesnek, vagy eredménytelennek, továbbá, hogy mely ajánlattevőt javasolja az eljárás nyertesének, illetve, hogy mely ajánlattevővel javasolja a szerződés megkötését. A Bizottság kiválaszthatja a legkedvezőbb ajánlatot követő ajánlattevőt és javasolhatja annak megnevezését, illetve kihirdetését is. (12) A Bizottság javaslata alapján a kizárás(ok)ról, az ajánlattevő(k) szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítésről, az ajánlat(ok) érvénytelenségéről, az eljárás eredményességéről, illetve annak eredménytelenségéről, az eljárás nyerteséről a döntéshozó dönt.
(13) Amennyiben a döntéshozó nem fogadja el a Bizottság döntés-előkészítő javaslatát, akkor köteles írásban megindokolni, hogy milyen okból mellőzte azt, melyek voltak a döntését megalapozó körülmények és tények. Ez esetben a döntéshozónak is nyilatkozatot kell tennie az összeférhetetlenség tekintetében. Továbbá írásbeli utasítást kell adnia (értelemszerűen) a szakmai főosztály vezetője, illetve az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője részére az eljárás további folytatásával, illetve lezárásával kapcsolatban.
A közbeszerzési eljárások lefolytatása
10. § (1) A közbeszerzések pénzügyi forrásainak ütemezése a KvVM éves költségvetési előirányzata, és a tárca rendelkezésére álló egyéb pénzeszközeinek figyelembevételével (azok alapján) történik. A közbeszerzési eljárást általános esetben megindítani akkor lehet, ha az a miniszter által jóváhagyott éves összesített közbeszerzési tervben szerepel (vagyis az ajánlatkérés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll, vagy biztosíték van rá, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni). (2) A beszerzési, közbeszerzési eljárás megindításának első szakaszát képezi az, amikor – az SZMSZ-ben meghatározott hatásköri szabályok alapján – a beszerzésben érdekelt szervezeti egység kezdeményező iratot – 2. számú melléklet alapján – intéz a Vvo vezetőjéhez. (3) Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásához az ajánlatkérő szakterület a szakmai főosztályvezető döntése alapján külső személyt vagy szervezetet (így pl. hivatalos közbeszerzési tanácsadót) kíván igénybe venni, úgy azt a kezdeményező iratban fel kell tüntetni. Ebben az esetben a külső személy, szervezet munkájának ellenértékét a feladat pénzügyi előirányzatának terhére kell előirányozni.
(4) Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás előkészítése, illetve lefolytatása során közbeszerzési tanácsadó, vagy speciális ismeretekkel rendelkező személy vagy szervezet kerül bevonásra, úgy attól ajánlatkérő szakterület köteles – a Kbt. 10. § (7) bekezdése szerint – távolmaradási nyilatkozatot bekérni. (5) Az ajánlatkérő szervezeti egységnek az egyes közbeszerzési eljárások esetén előzetesen meg kell becsülnie a közbeszerzés értékét, függetlenül attól, hogy a beszerzés előzetes pénzügyi előirányzata szerepel a közbeszerzési tervben. A becsült érték figyelembevételével – a Vvo koordinációjában – ki kell választani, hogy a beszerzéssel kapcsolatban a Kbt. mely fejezetének előírásai szerint kell eljárni (IV. fejezet: a közösségi értékhatárokat elérő, VI. fejezet: nemzeti értékhatárokat elérő egyszerű beszerzések). (6) A kezdeményező iratban az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének pontosan meg kell jelölnie a beszerzés tárgyát, – a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén – a Miniszter által jóváhagyott éves összesített közbeszerzési tervben elfoglalt helyét. A kezdeményező iratban a szervezeti egység vezetőjének abban az esetben, ha szakmai vagy más egyéb szempontok alapján a beszerzés megítélése szerint a Kbt. kivételi köreibe sorolható, ezt indokolnia kell, adott esetben jogszabályra való hivatkozás mellett. A kezdeményező iratban az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének nyilatkoznia kell, hogy a szakterületén beszerzés előkészítése során figyelembe vette a Kbt. 40. §-ában foglaltakat, amely szerint tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A kezdeményező iratot a szakmai főosztály vezetője küldi meg a Vvo részére a gazdálkodási szabályzat 10. függelékének mellékletével. (7) A Vvo vezetője a kezdeményező irat alapján a beszerzést nyilvántartásba veszi, közbeszerzési eljárások esetén kijelöli a Vvo munkatársát – aki részt vesz a közbeszerzési eljárás lefolytatásában – majd a kezdeményező iratot visszaküldi a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének.
(8) A kezdeményező irat alapján az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívást a szakmai igények figyelembevételével, illetve azok alapján a Vvo véglegesíti, amelyet a hirdetmény közzététele előtt egyeztetésre megküld a közbeszerzési eljárást kezdeményező (ajánlatkérő) szakterület részére.
(9) Az ajánlatkérő szervezeti egység a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény szövegtervezetével egyet érthet, vagy módosító észrevételeket tehet.
(10) Az ajánlattételi felhívás kiküldése előtt azt a kijelölt közbeszerzőnek, illetve a közbeszerzési tanácsadónak kell ellenjegyeznie.
(11) A Kbt. szerint a közbeszerzés megkezdésén az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás) közzétételre való, illetve az ajánlattételi felhívás ajánlattevők részére való megküldésének időpontját kell érteni. (12) A szabályzat hatálya alá tartozó minisztériumi szervezeti egységek részéről azonban a közbeszerzési eljárás egységesen akkor kezdődik, amikor a kezdeményező iratot a döntéshozó aláírta.
Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás
11. § (1) Az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetményt – a Kbt.-hez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott minta szerint – úgy kell elkészíteni, hogy azok alapján az ajánlatot tevők, részvételre jelentkezők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. (2) Az ajánlatkérő szervezeti egységnek – a Vvo-val történő koordinációja során – minden, a beszerzés megvalósulása tekintetében előforduló lehetőséget mérlegelnie kell, és az ajánlati, részvételi, illetve az ajánlattételi felhívás megfogalmazásakor pontosan és egyértelműen meg kell határoznia azokat a környezetvédelmi, szakmai kritériumokat amelyek a beszerzés szempontjából elengedhetetlenül fontosak. Ide értve a beszerzésekhez közvetlen kapcsolódó jogszabályok megjelölését [így pl. hogy a szolgáltatás teljesítése egy bizonyos foglalkozáshoz (képesítéshez) van-e kötve, mivel ez esetben az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meg kell határozni az evvel összefüggésben álló alkalmassági, illetve alkalmatlansági szempontot, illetve szempontokat és az arra, azokra vonatkozó igazolási módot], valamint a KvVM által a beszerzés során érvényesíteni kívánt szakmapolitikai célkitűzéseket is.
(3) Közbeszerzési eljárások esetén az ajánlati, részvételi felhívásokban minden esetben elő kell írni a Kbt. 60. §; 62. §-ában foglalt kizáró okokat. (4) Közbeszerzési eljárás esetén az ajánlati, részvételi felhívásokban a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján kizáró okok is meghatározhatók. (5) Az ajánlatkérő szervezeti egységnek a Kbt. 66. § és a 67. § alapján meg kell határoznia a pénzügyi, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimum követelményeit és azok igazolási módját (legalább egy pénzügyi, gazdasági és legalább egy műszaki alkalmassági feltételt és azok igazolási módját). Figyelemmel kell lenni az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is. Az ajánlatkérő szervezeti egységnek az alkalmassági minimum követelményeit – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a követelményeket a közbeszerzés becsült értékére való tekintettel is – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni a Kbt. 69. § (3) bekezdés alapján. (6) A közbeszerzési eljárások ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásaiban – a közbeszerzés tárgyának figyelembevételével – lehetőség szerint elő kell írni a Kbt. 68. §-ával harmonizáló alkalmassági kritériumokat vagy érvényességi feltételeket [így pl. EMAS-regisztráció vagy ISO 14001 tanúsítás, EU-ökocímke vagy a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet szerinti környezetbarát termék minősítés feltételét]. (7) Az ajánlati, ajánlattételi felhívásban minden esetben meg kell határozni az ajánlatok bírálati szempontját a Kbt. 57. § (2) bekezdés alapján. Az ajánlatok elbírálása történhet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás kiválasztásával (ezt a módszert akkor célszerű alkalmazni, ha várhatóan az ajánlattevők az alkalmassági feltételek alapján azonosan alkalmasak a szerződés teljesítésére és a szerződés műszaki tartalma, azaz a szerződés teljesítésével kapcsolatos elvárások az ajánlatkérő részéről nagyon pontosan meghatározottak, továbbá beszerzés tárgyánál a minőségi paraméterek egyértelműen meghatározhatók, és azokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza), vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának módszerével. Ez esetben az értékelési szempontokat (részszempontok) az azokra adható pontszám alsó és felső határát, azok szorzószámát (súlyszám) az értékelés számításának szabályait (az ajánlati, ajánlattételi felhívásban) előre meg kell határozni. Az összességében legkedvezőbb ajánlatok kiválasztása esetén – a súlyszámok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az ajánlati árnak, vagy az egyéb (így pl. szakmai) szempontoknak kíván az ajánlatkérő szervezeti egység prioritást biztosítani.
(8) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén – az ajánlatkérő szervezeti egységnek – a Kbt. alapján kell meghatározni a részszempontokat különös tekintettel a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra. (9) A bírálati szempontrendszer kialakításakor kiemelt fontossággal be kell tartani a Kbt. objektív összehasonlíthatóságára vonatkozó előírását. (10) Az ajánlatkérő köteles – a Kbt. 83. § (1)–(2) bekezdése alapján – az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
Ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások közzététele, megküldése
12. § Az ajánlatkérő szervezeti egység jóváhagyásával a közbeszerzési eljárást az ellenjegyzett ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás közzétételre való megküldése a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága részére, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattevők és a Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása az eljárás megkezdéséről, a Vvo feladata.
A dokumentáció és tájékoztatás, az ajánlattételi határidő
13. § (1) Az ajánlatkérő szervezeti egység a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzés tárgyára vonatkozó szakmai dokumentációt köteles készíteni vagy készíttetni. (2) A dokumentációt az ajánlatkérő szervezeti egységnek olyan részletességgel kell kidolgozni, hogy abból egyértelmű legyen az ajánlatkérő igénye, az ajánlatkérő szervezeti egység pontosan mit, mennyit, mikorra, mennyi ideig, milyen célból és minőségben kíván beszerezni (megvalósíttatni, szolgáltatást várni). A dokumentációnak tartalmaznia kell a vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást és a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet.
(3) Ha a szakmai dokumentáció összeállítása speciális szakmai ismereteket igényel vagy a beszerzés műszakiterv- és hatóságiengedély-köteles annak elkészítéséhez a szakterület külső szervezetet vagy munkatársat is igénybe vehet.
(4) A szakmai dokumentáció összeállításáért, a közbeszerzési műszaki leírás, a részletes szerződési feltételek tartalmáért, az ajánlatkérő szervezeti egység tartozik felelősséggel.
(5) Az ajánlattételi dokumentációnak – az egyszakaszos eljárások esetén – teljes terjedelmében készen kell állnia a hirdetmény a közzétételének, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napján.
(6) A két szakaszból álló eljárás esetén – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében – részvételi dokumentáció is készíthető.
(7) Ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásokat – a hivatalos közzétételt, illetve az ajánlattételi felhívások közvetlen kiküldését követően, az ajánlatkérő a szakterület adatszolgáltatását követően – a KvVM honlapján is közzé kell tenni [Kbt. 17/C. § a) pontja alapján]. Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások KvVM honlapján való közzé tétele a Sajtó Osztály feladata. (8) A dokumentáció az ajánlattevő(k)nek átadható térítés ellenében, vagy térítésmentesen. Az ellenérték összegét és a fizetés módját az ajánlati ajánlattételi felhívásban kell meghatározni. A dokumentáció ellenértékének megállapításánál figyelembe kell venni a Kbt. 54. § (5) bekezdésében foglaltakat. (9) A dokumentációt a Vvo vagy az ajánlatkérő szervezeti egység hivatalos helyiségében, vagy az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározottak szerint kell átadni az ajánlattevő(k)nek. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődő ajánlattevők részére a vásárlás kötelezettsége nélküli betekintésre is.
(10) A dokumentációt személyes átvétel esetén átvételi elismervény ellenében kell átadni. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a dokumentációt átvevő cég nevét, címét, a cég jegyzésére jogosult nevét, a kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit (telefon-, faxszám, e-mail cím). Abban az esetben, ha a dokumentáció ellenérték fejében kerül kibocsátásra a dokumentációt átvevőnek az adó- és pénzintézeti számlájának számát is fel kell tüntetni.
(11) Ha a dokumentáció ellenérték fejében kerül kibocsátásra a – Vvo, illetve az ajánlatkérő szervezeti egység tájékoztatása alapján – a Pénzügyi és Számviteli Osztály ezen összegről számlát köteles kiállítani és postán megküldeni azt a dokumentáció megvásárlójának.
(12) Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívással, a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást – az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére adott esetben – a Kbt. 56. §, illetőleg 103. §-a szerint az ajánlatkérő szervezeti egység adatszolgáltatásának figyelembevételével a Bizottság elnöke adja meg, illetve küldi ki. A kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat a Vvo köztisztviselőjével, illetve a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval a kiküldést megelőzően egyeztetni kell. A kiegészítő tájékoztatókat a kibocsátás sorrendjében sorszámmal kell ellátni. A tájékoztatás során [a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján] biztosítani kell az esélyegyenlőséget, azaz a kiegészítő tájékoztatást az eljárásban részt vevő minden ismert ajánlattevő részére meg kell küldeni, illetve átadni. (13) Az ajánlatkérő szervezeti egység a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében helyszíni konzultációt tűzhet ki, amelynek helyét és időpontját a dokumentációban vagy az ajánlati, ajánlattételi felhívásban kell megadni. A helyszíni konzultáción minden esetben részt vesz az ajánlatkérő szervezeti egység beszerzésért felelős munkatársa. A konzultáción elhangzottakról az ajánlatkérő szervezeti egység munkatársának jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a konzultáció napjától számított öt napon belül – a hivatalos közbeszerzési tanácsadó egyetértésével – a Bizottság elnöke küld meg az általa ismert összes ajánlattevőnek.
(14) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező az ajánlati, részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10, a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb 8 nappal. A kiegészítő tájékoztatást, az ajánlati, ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 6, a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb 4 nappal a Bizottság elnökének kell megadnia szakmai kérdések tekintetében az ajánlatkérő szervezeti egység tájékoztatása alapján. A kiegészítő tájékoztatás nem eredményezheti az eredeti felhívás, a dokumentáció tartalmi módosulását. A kiegészítő tájékoztatást minden ismert ajánlattevőnek egy időben ki kell küldeni.
(15) Az ajánlattétel megkönnyítése érdekében a dokumentáció, illetve az ajánlattételi felhívás melléklete tartalmazhat nyilatkozat-, illetve iratmintákat is.
(16) Az ajánlatkérő szervezeti egység az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt, és a határidő meghosszabbításának indokát [így pl. abban az esetben, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja időben megadni Kbt. 56. § (3) bekezdés]. (17) Az ajánlatkérő szervezeti egység – a Vvo koordinációjában – az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig az ajánlati, részvételi ajánlattételi felhívását visszavonhatja, (így pl. forrásbővítés, forrásmegvonás, illetve -csökkentés vagy -zárolás stb. esetén) vagy módosíthatja (Kbt. 76. §). A módosított feltételekről az ajánlattételi, részvételi határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidőt kell megállapítani. (18) Az ajánlattevő az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát, illetve részvételre való jelentkezését.
(19) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Az ajánlati biztosíték, ajánlati kötöttség
14. § (1) Az ajánlati biztosíték követelményeiről, szükségességéről, kikötése esetén formájáról, mértékéről a közbeszerzést indítványozó szervezeti egység dönt. Az ajánlati biztosíték – Kbt. által előírt módon való – kezeléséről, nyilvántartásáról, illetve visszafizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Osztály gondoskodik. (2) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától, illetve tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén a végső ajánlattétel határidejétől kezdődik.
(3) Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott, tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, de a felhívásban hosszabb ajánlati kötöttség is meghatározható.
Az ajánlatok tartalmi és formai követelménye, azok benyújtása
15. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és az ajánlati, részvételi jelentkezés, ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban meghatározott helyen benyújtania. (2) Az ajánlatok átvételét az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározottak szerint az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell biztosítania. A Vvo is átveheti az ajánlatokat abban az esetben, ha erre az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője írásban felkéri.
(3) Az ajánlatok átvételéről – amennyiben azok személyesen, illetve futár útján kerültek benyújtásra – átvételi elismervényt kell kiállítani, feltüntetve azon az ajánlat benyújtásának időpontját.
16. § (1) Az ajánlatok, részvételre való jelentkezések felbontásához, az eredmény(ek) kihirdetéséhez stb. szükséges a technikai feltételeket (beléptetés, helyszín, az ajánlati felhívásban előírt esetekben a közjegyző jelenlétének) az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell biztosítania. (2) Az ajánlatokat, a részvételre való jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni a Kbt. 80. §, 110. §-ában foglaltaknak megfelelően. (3) Az ajánlattételi határidő lejártát követően benyújtásra kerülő ajánlatokat is az ajánlatkérőnek jegyzőkönyv felvétele mellett kell átvennie és az eljárás többi irataival együtt irattároznia.
(4) Az ajánlatok felbontását a Bizottság legalább két tagja végzi.
(5) Az ajánlatok felbontásáról a Kbt. és jelen szabályzat előírásainak megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet a 7. számú melléklet alapján kell készíteni legkevesebb három – eredeti aláírás(okk)al ellátott – példányban, amelyek másolati példányát a bontástól számított öt napon belül a Bizottság elnöke megküldi az ajánlatot benyújtó összes ajánlattevőnek. (6) Amennyiben az ajánlatok felbontásakor a bontást végző személyeken kívül mások (így pl. az ajánlati felhívásban meghatározott személyek) is részt vesznek, úgy jelenléti ívet is kell készíteni.
Az ajánlatok elbírálása és értékelése
17. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni és azt követően az eljárás eredményét az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározott eredményhirdetés időpontjában nyilvánosan kell kihirdetni. (2) A Bizottság köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – az ajánlatkérő által előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben a döntéshozónak az eljárást a Kbt. 92. § d) pontja alapján eredménytelenné kell nyilvánítania. (3) Az ajánlatok elbírálása során azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e, az ajánlati felhívásban, a dokumentációban (alkalmanként a helyszíni konzultációs jegyzőkönyvben vagy máshol rögzített) és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(4) A ajánlatok bírálata során kiemelten kell vizsgálni, hogy az egyes ajánlattevők alkalmasak-e, illetve képesek-e az ajánlatuk szerinti szerződésteljesítésre. Ennek keretében az ajánlattevők nyilatkozatai, igazolásai és egyéb benyújtott iratai alapján a Bizottságnak meg kell győződnie, hogy:
a) az ajánlattevő(k) esetében fennállnak-e az ajánlati, ajánlattételi felhívásban meghatározott kizáró okok,
b) az ajánlattevő(k) pénzügyileg és műszakilag alkalmas-e a szerződés teljesítésre,
c) a megfogalmazott érvénytelenségi feltételek bármelyike fennáll-e az ajánlattevő(k) esetében,
d) az ajánlat(ok) minden tekintetben megfelel(nek) az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek,
e) a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak.
(5) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – amennyiben ez előírásra került – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a másolatok megfelelőségét is ellenőrizni kell.
(7) Azokat az ajánlattevőket, akik ajánlatukat hiányosan adták be, a Bizottság elnökének fel kell szólítania a hiányzó iratok, igazolások pótlására határidő megjelölésével, amely nem lehet kevesebb mint négy munkanap, a többi ajánlatot tevő egyidejű tájékoztatása mellett a Kbt. 83. § (3) bekezdés alapján. (8) Az ajánlatok felbontása után, illetve a hiánypótlási határidő lejártát követően meg kell állapítani, hogy melyek az érvényes és érvénytelen ajánlatok.
(9) Az ajánlatok elbírálása során, a Bizottság elnöke írásban, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a Kbt. 85. §-a alapján. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (10) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlen, vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, a Bizottság elnöke – írásban – az érintett ajánlati elem(ek)re vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a Kbt. 86. § (1) bekezdés alapján. Erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban tájékoztatnia kell. (11) A Bizottság az indoklás és a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemre.
(12) A Bizottság köteles érvénytelennek nyilvánítani azt az ajánlatot, amely aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, ha nem tartja elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(13) Az ajánlattevő kizárásáról – a Kbt. 60. § (1) bekezdés, a 61. § (1) bekezdés, illetőleg 62. § (1) bekezdése alapján – az ajánlat érvénytelenségéről, az ajánlattevő alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról az ajánlati felhívásban, a dokumentációban foglaltak alapján a Bizottság javaslatot tesz a döntéshozó részére. Amennyiben az ajánlattevő kizárására okot adó körülmény tisztázásához jogi szakvélemény is szükséges, a Bizottság elnöke a Vvo vezetőjének egyetértésével jogi szakvélemény beszerzését is kérheti. (14) Az ajánlattevőt a Bizottság elnöke köteles írásban tájékoztatni a döntés meghozatalától számított öt napon belül [Kbt. 93. § (1) bek.] a kizárásáról, az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról és ezek indokairól. (15) Abban az esetben, ha a Bizottság javaslata alapján vagy más indokkal a döntéshozó döntött – az ajánlattevő kizárásáról, az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról – és az eljárás eredményének kihirdetése, illetve az „összegzés az eljárásról” irat megküldése között kevesebb idő van mint öt nap, nem szükséges az ajánlattevő kizárásáról, az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról és annak indokairól külön értesítést küldeni. Ez esetben viszont különösen szükséges az „összegzés az eljárásról” iratban a kizárás, – az ajánlattevő szerződés teljesítésének alkalmatlanná minősítésének, – az ajánlat érvénytelenségének okát részletesen megindokolni.
(16) Az ajánlat érvénytelen, ha a Kbt. 88. §-ában felsoroltak bármelyike fennáll. (17) Ha az ajánlat érvénytelen, a Bizottságnak nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie (így pl. ha az ajánlatot az ajánlattételi határidő lejártát követően nyújtották be).
Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, eredményhirdetés
18. § (1) Az eredményhirdetés időpontja – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalasztható. (2) Az eredményhirdetés – indokolt esetben – az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtartható.
(3) Mindkét esetben a Bizottság elnöke az eredeti határidő lejárta előtt köteles az eredményhirdetés új időpontjáról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(4) Az eljárás eredményét csak a döntéshozó – a Bizottság javaslatát (elfogadó) – jóváhagyó döntését követően lehet kihirdetni.
(5) A közbeszerzési eljárás, illetve két szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetén a részvételi szakasz eredményét a döntéshozó személy írásbeli egyetértésével, a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag nyilvánosan hirdeti ki, amely (a részvételi szakasz kivételével) egyben kötelezettségvállalási kötelemmel bír, a Vvo és az ajánlatkérő szervezeti egység kijelölt munkatársának részvételével. (Az eredményhirdetésen a KvVM részéről legalább két személynek jelen kell lennie). Az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet – 10. számú melléklet alapján – (szükség esetén jelenléti ívet) kell felvenni. (6) A Bizottság, illetve a közbeszerző az ajánlatok elbírálásának befejezésekor – a Kbt.-hez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott minta – felhasználásával írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatok elbírálásáról, illetve a két szakaszból álló közbeszerzési eljárások esetén – a részvételi jelentkezések elbírálásáról. A nyílt, meghívásos, tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén az írásbeli „összegezés az ajánlatok elbírálásáról”, illetve az írásbeli „összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” iratot az eredményhirdetés során az ajánlattevőkkel, részvételre jelentkezőkkel ismertetni kell, és azt az eredmény kihirdetésekor a jelenlévő ajánlattevőknek, illetve a részvételre jelentkezőknek át kell adni. A távollevő ajánlattevőknek, illetve részvételre jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján a Bizottság elnöke postai úton küldi meg. (7) Két szakaszból álló eljárás esetén az írásbeli „összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” iratot a Közbeszerzések Tanácsa részére is haladéktalanul meg kell küldeni az eredményhirdetést követően [Kbt. 118. § (2) bek.]. (8) Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.
(9) Az eredményhirdetésen fel kell hívni a nyertes ajánlattevő figyelmét a Kbt. 63. § (2) és (3) bekezdése szerinti igazolások nyolc napon belül történő benyújtására. Ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon elküldött felhívásával kell felszólítani [Kbt. 96. § (3) bek.]. (10) Az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül az ajánlattevő kérheti, hogy az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást – névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást – az ajánlatkérő javítson ki. A kijavított összegezést a Bizottság elnöke legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
(11) Az ajánlatkérő szervezeti egység az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig – vagy, ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig – egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani a Vvo vezetőjének egyetértésével, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A Bizottság elnöke a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni.
(12) A Bizottság elnöke – a Vvo vezetőjével történt egyeztetést követően – az érvényes ajánlatot tevő(k) kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit.
(13) A ajánlatkérő szervezeti egység a Vvo koordinációjában köteles eljárás, részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót – a Kbt.-hez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott minta szerint – hirdetmény útján közzétenni. (14) A hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a Vvo-nak kell feladnia a Közbeszerzések Tanácsa szerkesztőbizottsága részére.
19. § (1) Általános esetben eredményes közbeszerzési eljárás esetén kihirdetett eredmény alapján az eljárás nyertesével – az ajánlati ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően – írásban kell megkötni a szerződést, az eredményhirdetést követő 9–30 nap, illetve építési beruházás esetén 9–60 nap közötti időszakban. Ha lehetséges a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel, a részek tekintetében nyertesekkel (Kbt. 91. §) kell szerződést kötni, a Kbt. 99. §; illetve a Kbt. 99/A. §-ában foglaltak figyelembevételével. (2) A szerződéskötés előkészítéséről, annak az ajánlati (ajánlattételi) felhívásban meghatározott időbeni megkötéséről – a szakmai főosztály vezetőjének irányításával – az ajánlatkérő szervezeti egység gondoskodik, a jogi észrevételt tevő szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt köztisztviselő bevonásával.
(3) A kihirdetett eredmény alapján a szerződést – a KvVM Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott formában és tartalommal (kötelezettségvállalás szabályai figyelembevételével), a Közigazgatási és Jogi Főosztály jogi észrevételeinek figyelembevételével – legalább három eredeti példányban, a szükséges aláírásokkal, a kötelezettségvállaló (a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző kabinetfőnök, szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök, szakállamtitkár által írásban kijelölt szakmai főosztályvezető) köti meg. Ezt követően a szerződéseket a pénzügyi ellenjegyzőnek kell aláírásával ellátnia.
(4) Amennyiben a szerződés megkötéséig a nyertes ajánlatot tevő (így pl. gazdasági társaság) jogutódlással alakul át és az átalakulást követőn mindenben megfelel a felhívásban és ajánlattételi dokumentációban foglalt előírásoknak, továbbá az átalakulás a szerződés teljesítését nem teszi lehetetlenné, csak a nyertes ajánlattevő jogutódjával lehet a szerződést megkötni. Ez esetben a szerződéshez mellékletben csatolni kell a módosító irat hiteles másolatát.
A jogutódlás és átalakulás kérdésének, az ajánlattevő jogi helyzetének vizsgálatára jogi szakértő állásfoglalását be kell szerezni.
(5) Ha az eredményhirdetéskor a Bizottság javaslata alapján a második legkedvezőbbnek minősített ajánlattevő is megnevezésre kerül, az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő szakterület, azzal köt szerződést.
(6) A szerződéskötés során a szerződés tartalmát tekintve nem lehet eltérni sem az ajánlatkérő KvVM által megadott feltételektől, sem az ajánlattevő ajánlatában szereplő adatoktól.
20. § (1) A Kbt. (303. §) előírásai szerint, a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. (2) A szerződés(ek) módosítása előtt a szervezeti egységek vezetői kötelesek a Vvo vezetőjével vagy az általa kijelölt munkatársával a szerződésmódosítás eseti feltételeit egyeztetni.
(3) A szerződésmódosítás indokait a szerződő feleknek – a KvVM részéről az érintett szervezeti egységek vezetőjének – jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4) A szerződés(ek) módosítására a szervezeti egységek indokolásának figyelembevételével az eredeti szerződést aláíró kötelezettségvállaló jogosult.
(5) Amennyiben a szerződésmódosításnak a Kbt. adta lehetősége nem áll fenn, úgy új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.
A szerződések teljesítése
21. § (1) A Kbt. 304. §-a alapján a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. (2) Építési beruházás esetében a nyertes ajánlattevő – vállalkozóként – szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni a Kbt. 306. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. (3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során a megbízó (az eljárásban ajánlatkérő) szerződő szakmai szervezet – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni. A műszaki ellenőr biztosítása az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének a feladata.
(4) A szerződés akkor teljesül, ha a megrendelő (a szerződés megkötéséig ajánlatkérő, jelen esetben a KvVM) az általa megrendelt áru, építési beruházás, szolgáltatás stb. ellenértékét kiegyenlítette.
(5) Az ajánlatkérőként szerződő fél (KvVM) köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon – a Kbt. 305. § (1) bekezdése szerint – az ellenszolgáltatást megfizetni.
A közbeszerzések ellenőrzése
22. § (1) Az ajánlatkérő szervezeti egység a Vvo koordinációjában köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés részteljesítéséről, teljesítéséről – a Kbt.-hez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott minta szerint – tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt a szakterületek adatszolgáltatása (11–12. sz. melléklet) alapján a Vvo küldi meg a Közbeszerzések Tanácsa szerkesztőbizottsága részére. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal. (2) A KvVM lezárt (nem folyamatban lévő) közbeszerzési eljárásait jóváhagyott kockázatelemzésen alapuló éves terv alapján az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzi.
A beszerzésekhez, közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb szabályok
23. § (1) Az ajánlatkérő szervezeti egység árajánlatokat kérhet be abban az esetben is, ha beszerzés(ek) mentes(ek) a Kbt. hatálya alól vagy azok becsült értéke – az egybeszámítási szabályokat is figyelembe véve – nem haladja meg a mindenkori általános egyszerű közbeszerzés alsó értékhatárát. Ez esetben (esetekben) a szakmai főosztály vezetője, illetve az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője saját hatáskörben dönthet, hogy mely ajánlattevővel köt szerződést. (2) Az ajánlatkérő szervezeti egység a közbeszerzési eljárások megindítása előtt piaci felmérést készíthet annak érdekében, hogy az egyes közbeszerzések értékét a piaci viszonyok alapján reálisan tudja megbecsülni.
(3) A közbeszerzési eljárások során benyújtott ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket és a keletkezett eredeti iratokat irattárolásra az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell összekészítenie, és a szerződés megkötését követő hatvan napon belül – az aláírt szerződés egy másolati példányával – az iratkezelési szabályzatban foglaltak alapján, a központi irattárban elhelyezni.
(4) A közbeszerzési eljárás(ok) során keletkezett dokumentumokat – ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívások, ajánlatok, részvételre való jelentkezések, a jegyzőkönyvek, egyéb iratok, kiadmányok, beadványok, a benyújtott, a megkötött szerződés(ek) egy-egy másolati példányát – a Vvo-n kell megőrizni a szerződések teljesítésétől, jogvita esetén annak jogerős lezárásától számított minimum három (3) évig.
(5) A Közbeszerzések Tanácsával, a Közbeszerzések Döntőbizottságával kapcsolattartási hatáskörrel – kivéve a jogorvoslati eljárást – a Költségvetési Főosztály, Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságával a Vvo rendelkezik. (A közbeszerzési eljárások iratanyagát és ahhoz kapcsolódó egyéb iratokat a Közbeszerzések Tanácsa kérésére – részére – a Közigazgatási és Jogi Főosztályával való egyeztetést követően a Költségvetési Főosztálynak kell megküldenie.)
(6) Más illetékes (ellenőrző) szerv(ek) kérésére – azok részére – a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos iratokat a közbeszerzésben érintett szervezeti egységek vezetői a Vvo koordinációjában, iratjegyzéken adják át.
A központosított közbeszerzési eljárás alkalmazásának szabályai
24. § (1) A központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004 (V. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott országosan kiemelt termékek – melyeknek jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza – beszerzését, az érvényes állami normatívák keretei között a központosított beszerző szervezeten keresztül a beszerzést kezdeményező szervezeti egység végzi. (2) A kiemelt termékek beszerzését és a szolgáltatások megrendelését a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által megkötött keretszerződések alapján kell intézni. A rendeletben foglalt szabályok teljes körű betartásáért a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője felelős. A központosított közbeszerzés körébe tartozó beszerzéseket az érintett szakterületek önállóan végzik a kötelezettségvállalási szabályok figyelembevételével.
(3) A központosított közbeszerzés kapcsán az érintett szakterületek a költségvetési év elején az éves összesített közbeszerzési terv elkészítéséhez és a tárgyévet megelőző éves beszerzéseikről összesítést készítenek a Vvo részére.
(4) Az R.-ben meghatározott regisztrációs és adatszolgáltatási feladatok ellátása azok központi beszerző szervezet részére való megküldése az érintett szervezeti egység feladata a Vvo koordinációjában. (5) Az R. szerinti saját hatáskörben történő beszerzések esetén a jogszabályi feltételek fennállását a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vizsgálja és igazolja. (6) A kiemelt termékek saját hatáskörben történő közbeszerzése esetén:
a) a beszerzést – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – a szervezeti egység kezdeményezi a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, b) az eljárásokat a Vvo koordinációjában az ajánlatkérő szakterület folytatja le,
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
20…. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE
Az előterjesztés jóváhagyását javaslom:
KvVM Költségvetési, Beruházási és Tulajdonosi Főosztály
20… ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERV
|
Sor-
szám |
A beszerzés |
Az eljárás
fajtája |
A pénzügyi fedezet forrása |
A beszerzési előirányzat (bruttó E Ft) |
Az eljárás megindítá-
sának tervezett ideje |
A szerződés teljesítés-
ének vég-
határideje |
Az eljárás szakmai tartalmát meghatározó szervezeti egység |
Az eljárás lebonyolítá-
sáért felelős szervezeti egység(ek) |
|
tárgya |
típusa |
|
I. Közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések |
|
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. Nemzeti értékhatárokat elérő értékű (egyszerű) közbeszerzések |
|
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV. Központosított közbeszerzések |
|
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály
Tárgy: Beszerzési megindítása
A(z) ………………… osztály feladatai ellátásához kezdeményezem az alábbi beszerzést*, illetve közbeszerzési eljárás lefolytatását*:
1. A beszerzés/közbeszerzés tárgya megnevezése:
2. Beszerzés, közbeszerzés tárgya: szolgáltatás*; árubeszerzés*; építési beruházás*;
szolgáltatási koncesszió*; építési koncesszió* megrendelése.
3. KvVM közbeszerzési tervében szereplő sorszáma: …………………………
4. Témafelelős: …………………………………………………………… (név/beosztás)
5. A beszerzés becsült értéke: ……………………………………………………. (nettó) Ft.
Melyből a külső a közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott személy/szervezet munkadíjának becsült költsége ……………………… (nettó) Ft.
A beszerzés – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (Kbt.) hatálya alá eső beszerzések értékhatárt el nem érő beszerzés*, egyszerű közbeszerzés*, közbeszerzés* – előkészítése során figyelembe vettük a Kbt. egybeszámítási szabályait – és vizsgáltuk a Kbt. 40. § (2) bekezdésének a), b), c) pontjában foglaltak együttes fennállását.
6. A beszerzés / közbeszerzés ajánlatkérő szervezeti egység által javasolt minősítése:
(indoklás, jogszabályra való hivatkozás)
b) értékhatár alatti (a Kbt. hatálya alá eső beszerzések értékhatárt el nem érő) beszerzés* c) nemzeti értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékű (egyszerű) közbeszerzés*
d) közösségi értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékű közbeszerzés*
7.** A bírálóbizottság elnökének …………………………………………………… (név/beosztás), tagnak (tagoknak) ……………………………………………… [név (nevek)/beosztás] javaslom.
8. Kérem a beszerzés nyilvántartásba vételét, minősítését a közbeszerzési eljárás tekintetében, továbbá az 6. pont b)–d) alpont szerinti eljárások lefolytatásához a Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály részéről bírálóbizottsági tag kijelölését.
9. A közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges pénzügyi fedezet forrása: ……………………, az eljárás pénzügyi előirányzata: bruttó ……………… Ft.
10. A közbeszerzési eljárás lefolytatására külső személyt*/szervezetet* nem* kívánok bevonni.
Budapest, 200. … év ………..………hó … nap***
…………………………………………………
a kezdeményező szervezeti egység vezetője***
***A közbeszerzési eljárás megkezdését engedélyezem.
Budapest, 200. … év ………..………hó ….. nap
………………………………………
döntéshozó
* A nem kívánt szövegrész törlendő vagy áthúzandó.
** A 6. a)–b) pontok megjelölése esetén nem kell kitölteni.
*** A döntéshozó által kezdeményezett eljárások esetén a szövegrész törlendő.
A beszerzési, közbeszerzési igényt a Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály az alábbi minősítés szerint nyilvántartásba vette:
értékhatár alatti (a Kbt. hatálya alá eső beszerzések értékhatárt el nem érő) beszerzés*; nemzeti értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékű (egyszerű) közbeszerzés*;
közösségi értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékű közbeszerzés*.
Kérem a Kbt. …… § …… bekezdés …… pontja alapján közbeszerzési eljárás kezdeményezését.*
A közbeszerzési eljárás lefolytatásához a Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály részéről bírálóbizottsági tagnak …………………….…………………………………… név/beosztás jelölöm ki.
Budapest, 200. …………….….hó … .nap
………………………………………
főosztályvezető-helyettes
* A kívánt szövegrész aláhúzandó!
Közbeszerzési eljárás felelősségi rendjének meghatározása
A közbeszerzési eljárás során
– Szakmai ismeretekkel rendelkező személy(ek):
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
– Közbeszerzési ismeretekkel rendelkező személy:
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
– Jogi ismeretekkel rendelkező személy:
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
– Pénzügyi ismeretekkel rendelkező személy:
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
A bírálóbizottságának összetétele:
– A bírálóbizottság elnöke:
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
– A bírálóbizottság tagjai:
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
…………………………………………………… név/beosztás/szervezeti egység
2. A közbeszerzési eljárás során
a) a bírálóbizottság elnöke egy személyben a tárgyi közbeszerzési eljárás lebonyolításának törvényességéért, a közbeszerzési törvény, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok és a jelen beszerzési szabályzatban rögzített rendelkezések az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért, illetve betarttatásáért;
b) a bírálat szakmai szempontból történő helytállóságáért, a döntési javaslat kidolgozásáért a kijelölt bírálóbizottság tagjai és elnöke testületileg;
c) a Kbt. szerinti eljárási rend betartásáért, a kötelezően megküldésre kerülő dokumentumok szövegének megfelelőségéért, azok megküldési határidejének betartásáért a(z) ………………………………………….… Osztály/Főosztály (ajánlatkérő szervezeti egység); d) az eljárás szakmai szempontok szerinti (ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési műszaki leírás, a kiküldésre kerülő dokumentumok tájékoztatók és egyéb iratok szakmai szövegének) tartalmáért a(z) …………….…………………………………………… Osztály/Főosztály (ajánlatkérő szervezeti egység);
e) a pénzügyi fedezet biztosításáért, a benyújtott számlák ellenértékének határidőre történő kiegyenlítéséért a Pénzügyi Osztály;
f) az eljárás során benyújtott és keletkezett iratok tárolásáért, megőrzésért a(z) ……………….………… Osztály/ Főosztály (ajánlatkérő szervezeti egység);
g) a szerződés megkötésért és a szerződés teljesítésének ellenőrzéséért a(z) ………………………………… Osztály/ Főosztály (ajánlatkérő szervezeti egység);
h) a Kbt. 17/C. §-ában foglalt adatok, információk hirdetmények – az ajánlatkérő szervezeti egység, illetve a Vvo adatszolgáltatása – közzétételéért – a KvVM honlapján – a Sajtó Osztály
3. Az eljárás során a Költségvetési Főosztály folyamatosan közbeszerzési szakmai segítséget nyújt a(z).……….……………………………………………………… Osztály/Főosztály (ajánlatkérő szervezeti egység) részére.
4. Az eljárás eredményére vonatkozó döntést …………………………………………. név/beosztás hozza meg.
5. A bírálóbizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződés az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban aláírható állapotban rendelkezésre álljon.
Budapest, 200. …………….…. hó …… nap
………………………………………
döntéshozó
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
Tárgy: „…………………” tárgyú közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatok bírálata és értékelése
Tisztelt ……………………………..……………. !
Elnöki feladatai ellátása során gondoskodjon a bírálóbizottság munkájának megszervezéséről és a bírálat szabályos szakszerű elkészítéséről a Kbt. rendelkezései és a KvVM Közbeszerzési szabályzatában foglaltak alapján. Munkájának végzése során a jogszabályokban és a szakmai etikai szabályokban foglaltaknak megfelelően felelős a kijelölés által feladatkörébe tartozó ügyekben.
Budapest, 200. …………….….hó …… nap
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
Tisztelt ……………………………..……………. !
A bizottság elnöki feladatainak ellátásával ……………………………. (név) bíztam meg.
Kérem, hogy a Kbt. rendelkezése és a KvVM Közbeszerzési szabályzatában foglaltak alapján, a bizottság elnökének irányításával aktívan végezze a bírálati munkát. Munkájának végzése során a jogszabályokban és a szakmai etikai szabályokban foglaltaknak megfelelően felelős a kijelölés* felkérés* által feladatkörébe tartozó ügyekben.
Budapest, 200. …………….….hó …….nap
………………………………………
döntéshozó
* A felkérést tudomásul veszem, a bírálóbizottság munkájában való részvételre
a …………………………………. fő*/Osztály részéről …………………………… jelölöm ki.
Budapest, 200. …………….….hó …….nap
………………………………………
főosztályvezető*
A felkérést elfogadom: …………………………………..
Budapest, 200. …………….….hó ……. nap
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
A bírálóbizottság munkaterve
„……………………………………….” tárgyú nyílt*, meghívásos*, tárgyalásos*, egyszerű*
közbeszerzési eljáráshoz
I. Ajánlatok felbontásának ideje: …..év………….hó…………..nap………. óra.
Ajánlatok felbontásának helye: KvVM központi irodaház „…” épület ……... sz. szoba.
1. A borítékok bontását végzi: (min. két fő a KvVM részéről)
Név/beosztás/szervezeti egység
Név/beosztás/szervezeti egység
2. Szükség esetén jelenléti ív felvétele, (közbeszerző)
3. Jegyzőkönyv készítése, (közbeszerző)
4. Jegyzőkönyv kiküldése vagy átadása a borítékbontást követő öt napon belül az ajánlattevők részére (bírálóbizottság elnöke)
II. Első bírálóbizottsági ülés: ……… év ………….. hó ………. nap ……. óra.
Helye: KvVM központi irodaház „ .. ” épület …... sz. szoba.
1. Résztvevők: (bírálóbizottsági tagok és megfigyelők*)
1.1. Név/beosztás/szervezeti egység
1.2. Név/beosztás/szervezeti egység
1.3. Név/beosztás/szervezeti egység
2. Tárgy: beérkezett ajánlatok bírálata, értékelése
(az ajánlatok bírálatra való előkészítése)
3.1. alaki szempontok vizsgálata (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3.2. hiányok megállapítása (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3.3. bírálati lapok kitöltése (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3.4. jegyzőkönyv felvétele (bírálóbizottság elnöke és tagjai, közbeszerző)
III. Felhívások kiküldése az ajánlattevők részére a hiányok pótlására: ….. év …… hó …. nap
IV.* Első tárgyalás időpontja az ajánlattevőkkel: 200………………………………… óra
Helye: KvVM központi irodaház „…” épület ………. sz. szoba.
Résztvevők KvVM részéről:
Név/beosztás/szervezeti egység
Név/beosztás/szervezeti egység
Név/beosztás/szervezeti egység
V.* Második tárgyalás az ajánlattevőkkel: első tárgyalás függvényében
Helye: KvVM központi irodaház „…” épület …... sz. szoba.
VI. Második bírálóbizottsági ülés: a tárgyalások befejezésének függvényében, illetve a hiánypótlási határidő lejártát követően.
Helye: KvVM központi irodaház „…” épület ….. sz. szoba.
Név/beosztás/szervezeti egység
Név/beosztás/szervezeti egység
Név/beosztás/szervezeti egység
2. Tárgy: beérkezett ajánlatok bírálata, értékelése (bírálóbizottság elnöke és tagjai).
3.2. szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasság, illetve alkalmatlanság,
3.3. ajánlatok érvényességének vizsgálata, illetve megállapítása,
3.4. döntési javaslat döntéshozó részére [az ajánlattevő(k) részvételére jelentkezők kizárásáról, a szerződés teltesítésére való alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról, az ajánlat érvénytelenségéről]
3.5. az ajánlatok bírálati szempontok szerinti értékelése,
3.6. jegyzőkönyv összeállítása, javaslattétel a döntéshozó részére.
VII. Az ajánlattevők értesítése az esetleges kizárásokról, a szerződés teljesítésének alkalmatlanná minősítéséről, az ajánlat érvénytelenségéről. A kizárásokról, az alkalmatlanságról, a kizárásról az ajánlat érvénytelenségéről.
Értesítés kiküldése: 200…év …..hó …nap (a döntés meghozatalát követő öt napon belül) (bírálóbizottság elnöke).
VIII. Írásbeli összegzés készítése az ajánlatok elbírálásáról.
az összegzés elkészítése a Kbt.-hez kapcsolódó külön jogszabály alapján
IX.* Kétszakaszos eljárások esetén:
Részvételi szakasz eredményének kihirdetése: 200…év …..hó …nap
a) „összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” irat átadása a részvételre jelentkezőknek (közbeszerző),
b) az irat megküldése a távollévő részvételre jelentkezőknek: 200… év ….. hó … nap az eredményhirdetés napján (bírálóbizottság elnöke),
c) az irat megküldése a Közbeszerzések Tanácsa részére: 200… év ….. hó … nap (az eredményhirdetést követő két munkanapon belül) (közbeszerző, illetve Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály),
d) ajánlattételi felhívás egyidejű megküldése az alkalmasnak minősített ajánlattevők részére: 200… év ….. hó … nap (a részvételi szakasz eredményének hirdetést követő öt munkanapon belül) (bírálóbizottság elnöke).
X.* A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése:
Közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése: 200… év ….. hó … nap
(bírálóbizottság két tagja).
a) „összegezés az ajánlatok elbírálásáról átadása az ajánlattevőknek (közbeszerző),
b) az irat megküldése a távollévő ajánlattevőknek: 200… év ….. hó … nap az eredményhirdetés napján (bírálóbizottság elnöke),
c) hirdetmény közzététele az eljárás eredményéről: 200… év ….. hó … nap (az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül) (közbeszerző, Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály),
A munkatervet összeállította: ……………………………………… (név/szervezeti egység)
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat
Alulírott nyilatkozom arról, hogy részt veszek a fenti tárgyú közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának munkájában. E nyilatkozat megtételével megerősítem, hogy a mai napig rendelkezésre álló, a nevezett közbeszerzési eljárásra vonatkozó információkat megismertem. Kijelentem továbbá, hogy kötelezettségeimet becsületesen és igazságosan végzem.
Alulírott, mint az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személy kijelentem, hogy a fenti közbeszerzési eljárásban nem áll fenn a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenség velem szemben, tehát ajánlattevő szervezettel: – nem állok munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban;
– nem vagyok annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;
– abban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezem;
– nem vagyok olyan személy hozzátartozója, aki ajánlattevő szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy annak vezető tisztségviselője vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
Kötelezem magam arra, hogy ha a kizáró ok az eljárás alatt következik be vagy jut tudomásomra, erről haladéktalanul értesítem az illetékeseket.
A bírálat, illetve az értékelés folyamán vagy annak eredményeként tudomásomra hozott vagy általam felfedett vagy készített információt és dokumentumokat (bizalmas információ) titokban tartom; ezeket kizárólag ennek az értékelésnek a céljaira használom és nem tárom fel harmadik fél előtt. Írásos információból vagy prototípusból nem tartok meg másolatot.
Kelt: Budapest, 200………………………………
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
Tárgy: „……………” tárgyban, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) ……§ (…) ……pontja* szerinti nyílt*, tárgyalásos*, meghívásos* közbeszerzési eljárás* egyszerű közbeszerzési eljárás* keretében beérkezett ajánlatok bontása.
Készült: …. év ………. hó … nap … óra … perc,
KvVM irodaház „…” épület …… sz. helyiségben
KvVM részéről: ………………………………………… név/beosztás
Ajánlattevők részéről: a jelenléti ív szerint.
A hirdetmény száma*: … / 20..; közzététel ideje*: , …. hó, … nap
(hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás esetén*),
az ajánlattételi felhívás kiküldésének dátuma*: …. év, …. hó, … nap
(hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárás esetén*).
A bontást levezette: ………………………………. (név)
Az ajánlatok felbontását végző bizottság megállapította, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig … (darabszám) ajánlat került benyújtásra. Az ajánlatokat tartalmazó zárt, sértetlen borítékokat a bizottság felbontotta és a Kbt. 80. § (3) bekezdése szerit jelen lévőkkel ismertette az alábbi adatokat.
1. az ajánlattevő neve: …………………………………………
az ajánlattevő címe: …………………………………………
az általa kért ellenszolgáltatás összege (nettó/bruttó): ………………… (Ft + áfa)
az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálata esetén
⬜ további főbb számszerűsíthető adatok, melyek a bírálati szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek
2. az ajánlattevő neve: …………………………………………
az ajánlattevő címe: …………………………………………
az általa kért ellenszolgáltatás összege (nettó/bruttó): ………………… (Ft + áfa)
az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálata esetén
⬜ további főbb számszerűsíthető adatok, melyek a bírálati szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek
Az összes ajánlattevő részére az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyv – a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján – öt napon belül megküldésre kerül.
Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidő lejárta előtt benyújtott ajánlatok, részvételi jelentkezések bontását a bizottság 200.. … hó…. nap…… óra ….perckor fejezte be.
A jegyzőkönyvet felolvasás és egyeztetés után a KvVM részéről jelen lévők saját kezűleg aláírták.
|
………………………………………… |
………………………………………… |
A jegyzőkönyvet készítette: ……………………………………………………… (név)
*Nem kívánt szövegrész törlendő!
„…………” tárgyú, a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX. törvény (Kbt.)
…………… fejezet …… § … bekezdésének ….) pontja* szerinti közösségi értékhatárokat elérő értékű,*
nemzeti értékhatárokat elérő értékű egyszerű* közbeszerzési eljáráshoz
|
Kellékek |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
|
Alakiság |
|
|
|
|
Az ajánlatok csomagolása, feliratozása az ajánlattételi felhívásnak megfelelő?
Igen/Nem |
|
|
|
|
⬜ További formai követelmények |
|
|
|
|
Tartalmi elemek |
|
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata
Az ajánlati felhívás , a dokumentáció, illetve a szerződéstervezet feltételeire |
|
|
|
|
Ajánlattételi lap adatai:
Bruttó ajánlati ár Ft
⬜ További bírálati szempontok |
|
|
|
|
Részvételi feltételek |
|
|
|
|
Nyilatkozatok a kizáró okok fenn nem állásáról kötelező érvénnyel
[Kbt. 60. § (1) bek. a)–i) pont,
Kbt. 61. § (1) bek. a)–e) pont] |
|
|
|
|
Alkalmassági szempontok és azok igazolási módja |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság
Pl. Éves beszámolója alapján az ajánlattevő üzleti tevékenysége negatív volt |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság.
(Kbt. 66. § szerint)
Igazolásának módja
⬜ Ajánlati ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Műszaki alkalmasság
[így pl. ajánlattevő, Kbt. 71. § (1) bek. b) pontja szerinti alvállalkozója együttesen nem rendelkeznek a legalább egy műszaki felsőfokú végzettségű szakemberrel] |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Műszaki alkalmasság. (Kbt. 67. § szerint)
Megkövetelt igazolási mód |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Egyéb nyilatkozatok és iratok |
|
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 70. § (3) és a Kbt. 71. § (1) és (3) bekezdésére vonatkozólag, ha ez ajánlati ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
|
Cégbemutatás
(így pl. min. 3 old. kiemelve a cég fő tevékenysége, melyre alapozva végzi a közbesz. tárgyára von tevékenységét TEÁOR-szám megjelölésével. Telj. rend. álló eszközök, mellékelve a telephely rendelk. jogát bizt. irat másolat. ha ez ajánlati felhívásban előírásra került) |
|
|
|
|
Aláírási címpéldány
Abban a formában, ahogy az az ajánlati ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
|
Cégkivonat
Abban a formában, ahogy az az ajánlati ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
|
Alvállalkozók nyilatkozatai és egyéb iratai |
|
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó pénzügyi alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte)
Ajánlati felhívás szerint |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság
(így pl. éves beszámolója alapján az ajánlattevő üzleti tevékenysége negatív volt) |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság
(Kbt. 66. § szerint)
Igazolásának módja |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó műszaki alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte)
Műszaki alkalmatlanság
[így pl. az előző „X” évben (200.., 200..) referenciamunkáik között nem szerepel összesen legalább Y darab Z millió forint értékű, közbeszerzés tárgyával megegyező tárgyú teljesített szerződés] |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Műszaki alkalmasság. (Kbt. 67. § szerint)
Megkövetelt igazolási mód
⬜ Ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Kbt. 60. § (4) bekezdés szerinti szervezetek nyilatkozatai és egyéb iratai |
|
|
|
|
Érvényességi, illetve érvénytelenségi feltételek |
|
|
|
|
Érvénytelenségi feltételek
⬜ Ajánlati ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
A „kellékek” oszlopban feltüntetett szövegrészek példaként szolgálnak!
– három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el vagy korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud;
– az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének (különösen a Kbt. 70. § (2) bekezdése, 71. §) teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. Ezen jogszabály helyekre való hivatkozással megállapítható, hogy az ajánlattevőkkel, illetve az alvállalkozókkal* szemben Kbt. 62. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott alábbi* kizáró okok nem* merültek fel.
Az ajánlati* részvételi* ajánlattételi* felhívásban foglaltak alapján az ajánlat, illetve az ajánlattevő szakmai megfelelőségét, – műszaki, illetőleg szakmai – alkalmasságát – alkalmatlanságát, azok igazolási módját vizsgáltam.*
Az ajánlati* részvételi* ajánlattételi* felhívásban foglaltak alapján az ajánlat, illetve az ajánlattevő pénzügyi gazdasági – alkalmasságát – alkalmatlanságát, vizsgáltam.*
Az ajánlati* részvételi* ajánlattételi* felhívásban foglaltak kapcsolatban a kizáró okokat, az alaki és tartalmi elemek megfelelőségét vizsgáltam.*
Az ajánlat bírálatával kapcsolatos indokolás:
Az ajánlat hiánymentesen* a következő hiányosságokkal került beadásra*:
Budapest, 200… év ………… hó …… nap
A bírálatot végezte (név): …………………………………………
* A nem megfelelő szövegrészt át kell húzni!
Készült: KvVM központi irodaház (1011 Budapest I., Fő u. 44–50.) „…” épület. …… sz. szoba
Jegyzőkönyv megnyitva*: 200... …………. hó. ……… nap …… óra.
Tárgy: „…………………” tárgyú, a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX. törvény (Kbt.) …... fejezet ……. § ……. bek. ….) pontja* szerinti közösségi értékhatárokat elérő értékű,* nemzeti értékhatárokat elérő értékű,* egyszerű* közbeszerzési eljárás közbeszerzési eljárás ajánlatainak bírálata és értékelése.
Jelen vannak: [a kijelölt bírálóbizottság elnöke és tagjai (minimum három fő), esetleges megfigyelők]
név/beosztás/szervezeti egység
Az ajánlatkérés ügyintézője: név/beosztás/szervezeti egység
Szakmai témafelelős: név/beosztás/szervezeti egység
Az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó*: Név/ beosztás/ szervezeti egység
Az eljárásba bevont független hivatalos közbeszerzési tanácsadó*: Név
[Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében]
I. Ajánlattevők neve címe:
II. Az ajánlatok bírálatra való előkészítése: (a bírálati lapok alapján)
[az ajánlat(ok) alaki, tartalmi elemei táblázatba foglalva]
|
Kellékek |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
|
Alakiság |
|
|
|
|
Az ajánlatok csomagolása, feliratozása az ajánlattételi felhívásnak megfelelő?
Igen/Nem |
|
|
|
|
⬜ További formai követelmények |
|
|
|
|
Tartalmi elemek |
|
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata
Az ajánlati felhívás, a dokumentáció, illetve a szerződéstervezet feltételeire |
|
|
|
|
Ajánlattételi lap adatai:
Bruttó ajánlati ár Ft
⬜ További bírálati szempontok |
|
|
|
|
Részvételi feltételek |
|
|
|
|
Nyilatkozatok a kizáró okok fenn nem állásáról
[Kbt. 60. § (1) bek. a)–i) pont,
illetve a Kbt. 61. § (1) bek. a)–e) pontja alapján] |
|
|
|
|
Alkalmassági szempontok és azok igazolási módja |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság
(így pl. éves beszámolója alapján az ajánlattevő üzleti tevékenysége negatív volt) |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság
(Kbt. 66. § szerint)
Igazolásának módja
⬜ Ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Műszaki alkalmasság
[így pl. ajánlattevő, Kbt. 71. § (1) bek. b) pontja szerinti alvállalkozója együttesen nem rendelkeznek a legalább egy műszaki felsőfokú végzettségű szakemberrel] |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Műszaki alkalmasság (Kbt. 67. § szerint)
Megkövetelt igazolási mód |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Egyéb nyilatkozatok és iratok |
|
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata [Kbt. 70. § (3) bekezdésére, valamint a Kbt. 71. § (1) és (3) bekezdésére vonatkozólag, ha ez ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került] |
|
|
|
|
Cégbemutatás
(így pl. min. 3 old. kiemelve a cég fő tevékenysége, melyre alapozva végzi a közbesz. tárgyára von tevékenységét TEÁOR-szám megjelölésével. Telj. rend. álló eszközök, mellékelve a telephely rendelk. jogát bizt. iratmásolat, ha ez ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került) |
|
|
|
|
Aláírási címpéldány
Abban a formában ahogy az az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
|
Cégkivonat
Abban a formában ahogy az az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
|
Alvállalkozók nyilatkozatai és egyéb iratai |
|
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó pénzügyi alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte)
Ajánlati felhívás szerint |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság
(így pl. éves beszámolója alapján az ajánlattevő üzleti tevékenysége negatív volt) |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság (Kbt. 66. § szerint)
Igazolásának módja |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó műszaki alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte
Műszaki alkalmatlanság.
[így pl. az előző „X” évben (200.., 200..) referenciamunkáik között nem szerepel összesen legalább Y darab Z millió forint értékű, közbeszerzés tárgyával megegyező tárgyú teljesített szerződés] |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Műszaki alkalmasság (Kbt. 67. § szerint)
Megkövetelt igazolási mód
⬜ Ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
⬜ További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
|
Kbt. 60. § (4) bekezdés szerinti szervezetek nyilatkozatai és egyéb iratai |
|
|
|
|
Érvényességi, illetve érvénytelenségi feltételek |
|
|
|
|
Érvénytelenségi feltételek
⬜ Ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
A Kellékek oszlopban feltüntetett szövegrészek példaként szolgálnak!
– három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el vagy korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud;
– az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen a Kbt. 70. § (2) bekezdése, 71. §] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. Ezen jogszabály helyekre való hivatkozással megállapítható, hogy az ajánlattevőkkel, illetve az alvállalkozókkal* szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott alábbi* kizáró okok nem* merültek fel. A Kbt., illetve az ajánlati* részvételi* ajánlattételi* felhívásban foglaltak szakmai megfelelőségét, műszaki, illetőleg szakmai – alkalmasságot – alkalmatlanságot, azok igazolási módját …………………………………. (szervezeti egység) részéről …………………………… (név) vizsgálta, A Kbt., illetve az ajánlati* részvételi* ajánlattételi* felhívásban foglaltak pénzügyi megfelelőségét, azok igazolási módját, a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot – alkalmatlanságot, azok igazolási módját, …………………………………. (szervezeti egység) részéről ……………………………..(név) vizsgálta, A Kbt., illetve az ajánlati* részvételi* ajánlattételi* felhívásban foglaltakkal kapcsolatban a kizáró okokat, az alaki és tartalmi elemek megfelelőségét ………………………………………………. (szervezeti egység) részéről …………………………… (név) vizsgálta.
III. Az ajánlatok hiányosságainak megállapítása:
III. 1. Ajánlatok melyek az ajánlati, részvételi ajánlattételi felhívásban, dokumentációban foglaltakhoz képest hiányosan került(ek) benyújtásra:
III. 1. a) Ajánlattevő neve:
Ajánlatának hiányosságai:
III. 1. b) ⬜ További ajánlattevők, akik ajánlatukat hiányosan nyújtották be.
III. 2. Ajánlatok melyek az ajánlati, részvételi ajánlattételi felhívásban foglaltaknak megfelelően hiánymentesen kerültek benyújtásra:
III. 2. a) Ajánlattevő neve:
III. 2. b) ⬜ További ajánlattevők, akik ajánlatukat hiánymentesen nyújtották be.
A bírálóbizottság munkáját 200… ……… hó … nap …….óra. megszakította.*
(folyamatos jkv.-vezetés esetén)
A bírálóbizottság munkáját 200… ……… hó … nap … órakor folytatja.*
(folyamatos jkv.-vezetés esetén)
IV. A bírálóbizottság javaslattételre vonatkozó munkamódszere:
A bírálóbizottság elnöke és tagjai javaslattétel vonatkozásában egy-egy szavazattal rendelkeznek.*
A bírálóbizottság elnöke szavazattal nem rendelkezik.*
A bírálóbizottság az ajánlatok elbírálásakor a döntéshozó részére javaslatát szótöbbség alapján teszi meg.
V. Az ajánlatok bírálata:
V.1. Érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő(k) neve:
V.2. A kizárásra javasolt ajánlattevő, illetve érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő neve, a kizárás, illetve az érvénytelenség indokai:
V.1.1. Ajánlattevő(k) neve
V.1.2. A kizárás, alkalmatlanság, illetve az érvénytelenség indokai
VI. Az ajánlatok értékelése:
Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve:
Az érvényes ajánlatot benyújtó, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az értékelési szempontjai és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei táblázatba foglalva:
|
Az elbírálás részszempontjai |
Az ajánlattevő neve |
Az ajánlattevő neve |
Az ajánlattevő neve |
|
Ajánlat |
Értékelési pontszám |
Ajánlat |
Értékelési pontszám |
Ajánlat |
Értékelési pontszám |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A táblázat sorai és oszlopai szükség szerint csökkenthetők, illetve bővíthetők.
A legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának megítélésére szolgáló szempontok súlyszámai a következők:
Részszempontok Súlyszámok
Az adható pontszám alsó és felső határa minden részszempontra: ……. pont.
Elérhető összes pontszám: …………… pont.
A Kbt. 57. § (3) bekezdésére való tekintettel a bírálóbizottság az ajánlati, illetve az ajánlattételi felhívásban előre meghatározottak szerint az alábbi értékelési módszert alkalmazta: ………………………………… Az értékelési pontszámot beszorozva a súlyszámmal és ezeket összegezve a legmagasabb összpontszámot elérő ajánlat lesz a nyertes.
Az ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
|
Az elbírálás részszempontjai |
A rész-
szempontok súlyszámai |
Az ajánlattevő neve |
Az ajánlattevő neve |
Az ajánlattevő neve |
|
Értékelési pontszám |
Értékelési pontszám és súlyszám szorzata |
Értékelési pontszám |
Értékelési pontszám és súlyszám szorzata |
Értékelési pontszám |
Értékelési pontszám és súlyszám szorzata |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként: |
|
|
|
X |
|
X |
|
A táblázat sorai és oszlopai szükség szerint csökkenthetők, illetve bővíthetők.
VII. Részletes szöveges összehasonlító értékelés:
(Az ajánlattevők és a bírálati szempontokra adott ajánlatuk felsorolása, azok értékelésének szöveges indokolása).
VIII. Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve székhelye és ajánlata kiválasztásának indokai:
Ajánlattevő az ajánlattételi felhívásban meghatározott részszempontok alapján a legalacsonyabb összegű* legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be.* Az ajánlat bírálóbizottság értékelése alapján – a részszempontok és a súlyszámon figyelembevételével – …………. pontot kapott, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat*; a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.*
IX. ** A nyertes követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve székhelye és ajánlata kiválasztásának indokai:
……………………………………………………………………………………………………… név/cím ajánlattevő az ajánlattételi felhívásban meghatározott részszempontok alapján a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be. Az ajánlat bírálóbizottság értékelése alapján – a részszempontok és a súlyszámon figyelembevételével – ……… pontot kapott, mely az összességében legelőnyösebb ajánlatot követő ajánlat*, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást ajánló ajánlatot követő ajánlat.*
X. A bírálóbizottság javaslata:
A bírálóbizottság javasolja a döntéshozónak, hogy …………………………………………………….. tárgyú közbeszerzési eljárást nyilvánítsa eredményesnek*; a Kbt. 92. § ………. pontja alapján eredménytelennek.*
A bírálóbizottság az eljárás nyertesének a …………………………………………………………………. név/cím javasolja, mivel az ajánlati felhívás, a dokumentáció, illetve a benyújtott ajánlata, a bírálati és értékelési szempontok figyelembevételével a …………………………………………………….név nettó vállalási ár: ……… Ft + ………….Ft áfa: = bruttó vállalási ár: ………………… Ft összegű ajánlata az összességében legelőnyösebb* legolcsóbb* ajánlat.
** A bírálóbizottság az eljárás második helyezettjének a ………………………………………………… név/cím javasolja mivel az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció, illetve a benyújtott ajánlata a bírálati és értékelési szempontok figyelembevételével – …………………………………………………….név nettó vállalási ár: ……… Ft + ………… Ft áfa: = bruttó vállalási ár: ………….Ft/hó Ft összegű ajánlata a nyertes ajánlatot követő legelőnyösebb* legolcsóbb* ajánlat.
Jegyzőkönyv lezárva: 200… ……… hó …… nap …… óra
|
……………………………………………* |
……………………………………………* |
|
|
|
|
…………………………………………… |
…………………………………………… |
|
|
|
a) változat* (abban az esetben, ha a döntéshozó és a kötelezettségvállaló személy nem azonos):
A bírálóbizottság javaslatát elfogadom, az eljárást eredményesnek* eredménytelennek* nyilvánítom.
b) változat* (abban az esetben, ha a döntéshozó és a kötelezettségvállaló személy azonos):
A bírálóbizottság javaslatát elfogadom, az eljárást eredményesnek* eredménytelennek* nyilvánítom.
Az eljárás eredményének kihirdetését a Kbt. 96. § (1) bekezdésében foglaltak szerint továbbá* a szerződés* megkötésének előkészítését* engedélyezem.
c) változat*: A bírálóbizottság javaslatát nem fogadom el, a szakterület vezetőjét új eljárás lefolytatására utasítom.
Budapest, 200. ……… hó ……… nap
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
** Nem kötelező nyertest követő ajánlatot tevőt megnevezni.
Készült: 200.. év ……hó …….nap ……… órakor a KvVM hivatali helyiségében,
„…” épület ………. tárgyaló, 1011 Budapest, ………u. …… sz.
Az eredményhirdetésen jelen vannak: Jelenléti ív szerint
Az eljárás eredményét kihirdette: …………………………………… (név)
Ajánlatkérő a Kbt. 96. §*, illetve a Kbt. 118. § (1) bekezdése* alapján kihirdette tárgybani eljárás eredményét és a jelen lévő ajánlattevőknek átadta az „összegezés az ajánlatok elbírálásáról”*/„összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról”* iratot.
Ajánlatkérő felkéri a nyertes ajánlattevőt*/ajánlattevőket*, illetve megbízottját*/megbízottjaikat*, hogy a szerződés megkötése érdekében a KvVM. ………………………………………. főosztályának/osztályának vezetőjét keresse fel!
A jegyzőkönyvet felolvasás és egyeztetés után a KvVM részéről jelen lévők saját kezűleg aláírták.
|
…………………………………………… |
…………………………………………… |
A jegyzőkönyvet készítette: ……………………………………………… (név)
* A nem kívánt szövegrész törlendő!
Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály
Tárgy: Tájékoztatás a szerződés módosításáról
A ……………………………………………………………… (szervezeti egység neve) által kezdeményezett, Közbeszerzési Értesítőben KÉ …../200. sz. alatt ………hó …… nap közzétett „………………………” tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) ……… § ( ) bekezdésének …..) pont* szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását követően megkötött szerződést az alábbi okok miatt ……………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… a Kbt. 303. §-ának figyelembevételével módosítottuk.
Kérjük az általunk kitöltött és az Önök részére megküldött – Kbt.-hez kapcsolódó jogszabályban foglaltak alapján – hirdetményt (tájékoztatót a szerződés teljesítéséről) közzététel céljából a Közbeszerzések Szerkesztőbizottságához továbbítani szíveskedjenek.
Jelezzük, hogy a hirdetményben foglaltakat a nyertes ajánlattevő mint megbízott*/vállalkozó* ismeri, az abban foglaltakkal egyetért, a hirdetmény közzététele ellen kifogása nincs.
Budapest, 200.. év …………… hó …… nap
………………………………………
szervezeti egység vezetője
Tárgy: Tájékoztatás a szerződés részteljesítéséről*, teljesítéséről*
Vagyongazdálkodási és Vagyonkezelési Osztály
A ………………………………………………………………(szervezeti egység neve) által kezdeményezett, Közbeszerzési Értesítőben KÉ …../200. sz. alatt ………hó …… nap közzétett „………………………” tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) ……… § (…) bekezdésének …) pont* szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötött szerződést a megbízott*; vállalkozó* a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesítette*, az éves ütemezésnek megfelelően teljesítette*, nem teljesítette.*
A Kbt. 305. §-ában foglaltaknak megfelelően szerződés ellenértékét a KvVM a megbízott/vállalkozó számlája alapján 200. év ……. hó ……. napján kiegyenlítette.*
A megbízott/vállalkozó számláját a nem szerződés szerinti teljesítés miatt nem fogadtuk be.*
Kérjük az általunk kitöltött és az Önök részére megküldött – Kbt.-hez kapcsolódó jogszabályban foglaltak alapján – hirdetményt (tájékoztatót a szerződés teljesítéséről) közzététel céljából a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához továbbítani szíveskedjenek.
Jelezzük, hogy a hirdetményben foglaltakat a nyertes ajánlattevő mint megbízott* / vállalkozó* ismeri, az abban foglaltakkal egyetért, a hirdetmény közzététele ellen kifogása nincs.
Budapest, 200.. év …… hó …… nap
………………………………………
szervezeti egység vezetője
* Nem kívánt szövegrész törlendő!