20/2009. (III. 20.) KHEM utasítás
20/2009. (III. 20.) KHEM utasítás
a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről1
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Ktv.) 49/H. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) lakáscélú támogatási rendszerét a következők szerint szabályozom:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Az utasítás hatálya
1. § (1) Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a minisztériummal határozatlan időre szóló
a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre, valamint
b) munkaviszonyban álló munkavállalókra
(a továbbiakban együtt: munkatárs).
(2) A IV. fejezet hatálya nem terjed ki a munkaviszonyban álló munkavállalókra.
(3) A minisztérium a munkatársak részére – az utasításban meghatározott feltételekkel – a következő lakáscélú munkáltatói támogatásokat nyújtja:
a) lakásbérleti támogatás,
b) szolgálati lakás,
c) lakáscélú munkáltatói kölcsön.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az utasítás tartalmazza a Ktv. 49/I. §-ában szabályozott állami készfizető kezességvállaláshoz kapcsolódó minisztériumi eljárási szabályokat.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) Az utasítás alkalmazása szempontjából
a) lakásépítés: a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése;
b) lakásvásárlás: a munkatárs által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés (pl. csere) keretében történő megszerzése;
c) lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik;
d) lakáskorszerűsítés: a munkatárs tulajdonában (résztulajdonában) álló lakás komfortfokozatának növelése céljából
– víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;
– fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
– központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;
– az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
– a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cseréje;
– tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése.
A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
e) illetményalap: a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerinti mindenkori köztisztviselői illetményalap, amelyet évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határoz meg.2
(2) Ahol az utasítás jogviszonyt említ, azon a közszolgálati jogviszonyt és a munkaviszonyt is érteni kell.
A lakáscélú munkáltatói támogatásokra vonatkozó közös szabályok
3. § (1) A III. fejezetben meghatározott lakáscélú munkáltatói támogatások iránti kérelmeket – a Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: LÜB) elnökének címezve, és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával ellátva – a Humánigazgatási Főosztályon kell benyújtani.
(2) A lakáscélú munkáltatói támogatások odaítéléséről, a LÜB javaslatának figyelembevételével, a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár dönt. Az utasításban meghatározottaktól eltérő feltételekkel és mértékkel történő lakáscélú munkáltatói támogatás odaítéléséről, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén – a jogszabályi előírások figyelembevételével – a miniszter dönthet.
II. A LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG
4. § (1) A LÜB – az utasításban meghatározott támogatások elbírálása tekintetében – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A LÜB 6 tagú testület, elnökét és tagjait a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár bízza meg. A megbízás három évre szól, amely meghosszabbítható, és bármikor visszavonható.
(3) A LÜB
a) elnöke: a Humánigazgatási Főosztály vezetője,
b) tagjai:
– a Jogi Főosztály egy kijelölt köztisztviselője,
– a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály egy kijelölt köztisztviselője,
– egy fő a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek által együttesen delegált személy,
– egy fő építésügyi-műszaki és egy fő banki-pénzügyi szakértelemmel rendelkező minisztériumi munkatárs.
(4) A LÜB feladatai teljesítése során, szükség esetén, más személyeket is bevonhat a munkájába.
(5) A LÜB működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Humánigazgatási Főosztály látja el.
(6) A LÜB üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta, működésének szabályait maga határozza meg.
(7) A LÜB határozatképes, ha a tagok kétharmada – köztük a Jogi Főosztály és a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály képviselője – jelen van. A LÜB döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) A LÜB döntéshozatali eljárása keretében a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály képviselője köteles nyilatkozni a lakáscélú munkáltatói támogatás rendelkezésre álló forrásának mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről; a Jogi Főosztály képviselője pedig felelős a döntéshozatali eljárás szabályszerű – az utasításban meghatározott, továbbá a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – lefolytatásáért.
(9) A LÜB üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt – legkésőbb az ülés megtartásától számított 3 munkanapon belül – meg kell küldeni a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak.
(10) A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, szociális helyzetét és családi körülményeit, valamint munkájáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét kell figyelembe venni.
III. AZ EGYES LAKÁSCÉLÚ
MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSOK
Lakásbérleti támogatás
5. § (1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat
a) akinek legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya a minisztériumnál, b) állandó lakóhelye Budapest közigazgatási határán kívül van, és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá
c) aki – vagy akinek házastársa, élettársa, szülője – Budapest közigazgatási határán belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy
d) nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, illetve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati lakásnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a munkatárs akkor részesíthető lakásbérleti támogatásban, ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten.
(3) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 50%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg az illetményalap 80%-ának megfelelő összeget.
(4) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, valamint
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.).
(5) A lakásbérleti támogatás határozott időre – határozott idejű bérleti szerződés esetén annak időtartamát nem meghaladóan –, de legfeljebb három évre állapítható meg. A munkatárs újabb kérelmet csak akkor nyújthat be, ha korábban 3 évnél rövidebb ideig részesült lakásbérleti támogatásban.
(6) A lakásbérleti támogatást a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály a havi illetmény számfejtésével együtt folyósítja. A lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik.
(7) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a LÜB elnökének bejelenteni, mely a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(8) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat
a) a felmentési, illetve munkáltatói rendes felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés;
b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
c) 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés), a szülési szabadság kivételével,
időtartamára.
(9) A munkatárs köteles bejelenteni a LÜB elnökének a (8) bekezdésben foglaltak bekövetkezését, mely a (8) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(10) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a bérleti díjak megfizetését – kimutatással és a bérbeadó által aláírt átvételi elismervénnyel – igazolni a LÜB felé minden évben december 5. napjáig. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni.
Szolgálati lakás (a minisztérium tulajdonában lévő lakások igénybevétele)
6. § (1) A minisztérium a Budapest XI. kerületi Külkereskedelmi Otthonházban (Hegyalja út 176–178.) egy garzonlakással, illetve a XIII. kerületi Tatai úti társasházban (Szent László u. 83.) egy egyszobás lakással (a továbbiakban együtt: szolgálati lakások) rendelkezik.
(2) A szolgálati lakások azt a célt szolgálják, hogy a munkatársaknak – akik valamilyen körülmény folytán lakáshelyzetüket átmenetileg nem tudják megoldani – kultúrált lakáskörülményeket biztosítson.
(3) A szolgálati lakások igénybevételére a LÜB, a szolgálati lakások megüresedése esetén, pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium belső tájékoztatójában (intranet, illetve kör-e-mail a minisztériumi levelezőrendszeren keresztül), amelyre az igénylő munkatársnak pályázatot kell benyújtania. A pályázatban tájékoztatást kell adni a pályázó jelenlegi lakáskörülményeiről, családi állapotáról, illetve arról, hogy milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.
(4) Szolgálati lakás igénybevételére pályázhat az a munkatárs
a) akinek a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és
b) lakáshelyzete, szociális körülményei folytán arra rászorul.
(5) A (3) bekezdés szerinti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell
a) a lakó- és tartózkodási helyet igazoló személyi igazolvány, illetve lakcímkártya másolatát,
b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményét, valamint
c) a rászorultságot igazoló egyéb okiratokat (pl. házastárs jövedelemigazolása, eltartott gyermekek anyakönyvi kivonatának másolata stb.).
(6) A lakások igénybevételére legfeljebb 2 évre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor, amely nem hosszabbítható meg. A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság GKM Szolgáltatási Osztálya (továbbiakban: KSZF) gondoskodik.
(7) A LÜB a döntés-előkészítés során – a rangsorolás céljából – az alábbi szempontokat értékeli: a minisztériumnál töltött jogviszony időtartama, életkor, jövedelem, jelenlegi lakáskörülmények, a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye. A LÜB – több pályázó esetén – előnyben részesíti a fiatalokat, a többgyermekes munkatársakat és az alacsony jövedelemmel rendelkezőket.
(8) A bérlő a bérleti díjon felül a KSZF-nek köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások (villany, gáz, víz stb.) díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozatai függvényében módosulhat.
(9) Amennyiben a bérlő munkatárs minisztériumnál fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles kiköltözni a lakásból. Ettől későbbi időpontban – legkésőbb a munkatárs jogviszonya megszűnésének napján – történő kiköltözés csak kérelemre, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén engedélyezhető.
Lakáscélú munkáltatói kölcsön
A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei
7. § (1) A minisztérium a munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja.
(2) A munkatárs részére lakáscélú kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) lakásvásárlás,
b) lakásépítés,
c) lakáskorszerűsítés,
d) lakásbővítés,
e) az a)–d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése.
(3) Lakáscélú kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) akinek a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik;
b) a lakásigénye méltányolható, azaz:
– a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló hatályos jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét, és
– a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg;
c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül);
d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
e) vállalja, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
f) a lakás építéséhez, megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez – a teljes vételárhoz, építési/korszerűsítési költséghez viszonyítva – legalább 20% önerővel rendelkezik vagy önerő hiányában azzal egyenértékben más módon biztosít fedezetet,
g) kérelméhez csatolja a 11. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a (3) bekezdés f) pontja szerinti feltétel akként értelmezendő, hogy a munkáltatói kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló, a kölcsönnel érintett ingatlan a forgalmi értékéhez képest legalább 20%-ban tehermentes legyen, vagy tehermentes rész hiányában a munkatárs azzal egyenértékben más módon fedezetet biztosítson.
(5) Annak a munkatársnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti.
(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona nincs.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg és a haszonélvező a lakásban lakik.
(8) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;
c) telek vásárlásához;
d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;
e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;
f) korszerűsítéshez – amennyiben az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;
g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;
h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
i) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.].
(9) A (8) bekezdés d)–f) pontjai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsönt a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott célból kéri.
(10) A munkatárs a minisztériumtól csak egyszer részesülhet lakáscélú kölcsönben. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét visszafizette.
(11) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak a jelen utasításban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át.
A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
8. § (1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke
a) 5 000 000 Ft lakásvásárlás és -építés,
b) 2 500 000 Ft bővítés és korszerűsítés,
c) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően – az a)–b) pontokban meghatározott összeg.
(2) A lakáscélú kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételárat, építési/bővítési/korszerűsítési költséget, valamint a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részét.
(3) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 15 év lehet, és azt – a munkatárs kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztőrészletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól magasabb összegű lakáscélú kölcsön, illetve hosszabb futamidő csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni
a) a munkatársra irányadó nyugdíjkorhatárt, de
b) legfeljebb a munkatárs 70. életévének betöltéséig terjedhet.
(6) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 1. napja.
A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése,
a szerződés biztosítékai
9. § (1) A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza
a) a kölcsön célját és összegét;
b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;
c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;
d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;
e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának (lakásvásárlás esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést.
(2) A munkatárs köteles viselni a lakáscélú kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit.
(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő munkatársnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.
(4) Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.
(5) Amennyiben a LÜB megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a kölcsön folyósításához további biztosítékot [készfizető kezes(ek) állítása, másik ingatlanfedezet felajánlása] határozhat meg feltételként.
(6) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
(7) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget;
e) a minisztériumnál fennálló jogviszonya – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
f) más súlyos szerződésszegést követett el.
(8) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) közszolgálati jogviszonya felmentéssel
– a Ktv. 17. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdésének a), b) és e) pontja szerinti okból, a szakmai alkalmatlanság esetét kivéve,
– a Ktv. 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti okból, felajánlható munkakör hiányában, illetve
b) munkaviszonya rendes felmondással
– a munkáltató működésével összefüggő ok,
– nyugdíjazására tekintettel,
– egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság [Mt. 89. § (3) bekezdése] miatt, valamint
c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon,
d) a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel
szűnt meg.
(9) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs 30 napon belül köteles visszafizetni.
(10) A munkatárs írásbeli kérelmére – különösen a jogviszony közös megegyezéssel vagy végleges áthelyezéssel történő megszűnése esetén –, a LÜB javaslatára a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár a (7) és (8) bekezdésben foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket is engedélyezhet.
(11) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést, vagy – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig – a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.
(12) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs minisztériumnál fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.
(13) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve a (11) bekezdés szerinti átminősítést vissza nem térítendő támogatássá.
A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése,
további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése
10. § (1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha:
a) a lakáscélú kölcsönben részesített munkatárs vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi (csere)szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről. Ebben az esetben a LÜB elnöke soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a LÜB megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan
a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) hivatalos értékbecslését,
c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem, vagy nem kizárólagosan a munkatárs tulajdonában áll.
(7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzését a LÜB javaslata alapján a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezheti.
(8) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos
eljárási szabályok
11. § (1) A munkatárs a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere)szerződést vagy előszerződést. A(z) (elő)szerződés vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét;
b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére, és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;
c) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező munkatárs nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;
d) lakás-korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;
e) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–d) pontokban foglaltakat, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát;
f) valamennyi esetben a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(4) A LÜB, vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek fennálltát szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
(5) Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.
(6) A kölcsönkérelmet a munkatárs munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával kell felterjeszteni.
(7) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó,
b) a rossz körülmények között lakó (különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő stb.) munkatársak,
c) a saját háztartásukban kettő, vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó nagycsaládosok,
d) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,
e) a fiatal házasok,
f) a minisztériumnál több éve jogviszonyban állók.
(8) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a LÜB megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására;
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(9) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a LÜB javaslata alapján – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár dönt. A Humánigazgatási Főosztály értesíti a kérelmezőt, valamint a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályt a döntés eredményéről.
(10) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel járó költségeket.
(11) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály intézkedik.
IV. AZ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
12. § (1) A köztisztviselő, ügykezelő (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsöne igénylése esetén a Ktv. 49/I. §-ának (1) bekezdése szerinti állami készfizető kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a 3/a. számú melléklet szerinti nyomtatványon kérheti a Humánigazgatási Főosztályon.
(2) Ha az állami készfizető kezességvállalásának – a Ktv. 49/I. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt – feltételei teljesülnek, a Humánigazgatási Főosztály elkészíti az igazolást, amelyet a főosztály vezetője – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által átruházott hatáskörében – ír alá.
(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a Humánigazgatási Főosztály adja át a köztisztviselőnek, egyidejűleg rendelkezésére bocsátja a 3/b. számú melléklet szerinti tájékoztatót, valamint a 3/c. számú melléklet szerinti bejelentőlapot.
(4) A köztisztviselő a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül – a 3/c. számú melléklet kitöltésével – köteles bejelenteni a Humánigazgatási Főosztálynak
a) a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő köteles a Humánigazgatási Főosztályt haladéktalanul írásban értesíteni.
Záró rendelkezés
13. § (1) Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 14/2007. Szabályzat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről.
(2) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésének napján folyamatban lévő lakáscélú munkáltatói támogatás iránti kérelmek, valamint a hatályban lévő bérleti szerződések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
Dr. Molnár Csaba s. k.,
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
1. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz
LAKÁSBÉRLETI TÁMOGATÁS IRÁNT
Kérelmező neve: |
|
|
Munkaköre: |
|
|
Szervezeti egység: |
|
|
Minisztériumnál fennálló jogviszony |
kezdete: |
határozatlan |
Lakóhelye: |
|
|
Korábban részesült-e lakásbérleti támogatásban? |
Nem |
|
Tartózkodási helye: |
|
|
Havi nettó jövedelme: |
|
|
Bérleti szerződés időtartama: |
|
|
Bérleti díj (rezsiköltség nélkül): |
|
|
Részletes indokok (szociális, anyagi körülmények stb.): |
||
Csatolt mellékletek* |
||
* A kérelemhez csatolandó:
1. a lakásbérleti vagy albérleti szerződés eredeti példánya (két tanú aláírásával, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel);
2. a kérelmező lakcímét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolata;
3. a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylat (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.).
A kérelmet a Humánigazgatási Főosztályon kell – a LÜB elnökének címezve – benyújtani.
………………………………… |
………………………………… |
2. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz
lakáscélú munkáltatói kölcsön iránt
1. A kérelmező |
1.1. neve: |
1.2. beosztása/munkaköre: |
1.3. besorolása: |
1.4. szervezeti egység: |
1.5. minisztériumnál fennálló közszolgálati jogviszonyának (munkaviszonyának) kezdete: |
1.6. Jogviszonya: határozatlan határozott |
1.7. havi bruttó illetménye (munkabére): |
1.8. havi illetményét (munkabérét) terhelő tartozások: |
1.9. születésének helye, időpontja: |
1.10. lakóhelye: |
1.11. tartózkodási helye: |
1.12. családi állapota: |
|
|
2. A kérelmező házastársának/adóstársának |
2.1. neve: |
2.2. leánykori neve: |
2.3. munkahelye: |
2.4. beosztása: |
2.5. havi bruttó munkabére: |
2.6. születésének helye, időpontja: |
2.7. lakóhelye: |
2.8. tartózkodási helye: |
neve: |
|
rokonsági foka: |
|
születési éve: |
………………………………… |
|
………………………………… |
|
………………………………… |
………………………………… |
|
………………………………… |
|
………………………………… |
………………………………… |
|
………………………………… |
|
………………………………… |
………………………………… |
|
………………………………… |
|
………………………………… |
neve: |
|
rokonsági foka: |
|
életkora: |
|
lakáshasználat jogcíme: |
…………………………… |
|
…………………………… |
|
…………… |
|
…………………………… |
…………………………… |
|
…………………………… |
|
…………… |
|
…………………………… |
…………………………… |
|
…………………………… |
|
…………… |
|
…………………………… |
…………………………… |
|
…………………………… |
|
…………… |
|
…………………………… |
5.1. címe: |
||
|
||
5.2. mérete: ……………… m2 |
||
szobaszám: ……………… |
||
komfortfokozat: …………………………………………… |
||
|
||
5.3. vételár/építés, bővítés, korszerűsítés költsége: |
…………………… Ft |
|
|
||
5.4. az igényelt munkáltatói kölcsön összege: |
…………………… Ft |
|
|
||
5.5. az előtakarékosság (önerő) összege: |
…………………… Ft |
|
|
||
5.6. más forrásból származó kölcsön összege: |
…………………… Ft |
|
|
||
5.7. kérelmezett futamidő: |
…………………… Ft |
|
|
||
5.8. A beköltözés tervezett időpontja: |
…………………… Ft |
|
|
||
|
||
6. A kérelmezőnek (adóstársának) van-e egy éven túli lejáratú tartozása (bank, egyéb): |
||
|
||
igen |
…………………… Ft összegű, |
|
|
||
nem |
lejáratának időpontja: …………………………………, |
|
|
||
|
kölcsönadó: …………………………………………… |
|
|
||
7. A kérelmező korábban részesült-e munkáltatói kölcsönben: |
||
|
||
igen |
…………………… évben, |
|
|
||
|
…………………… Ft összegben, |
|
|
||
nem |
…………………………………………………… munkáltatónál, a fennálló tartozás: ……………… Ft, |
|
|
||
|
lejáratának időpontja: …………………………………………… |
|
|
||
|
||
8. A kérelmező (adóstársa) kiskorú gyermeke/együtt lakó/együtt költöző családtagja tulajdonában álló egyéb ingatlanok (telek, lakóingatlan, garázs, hétvégi ház, üdülő stb.): |
||
|
||
|
||
9. A kérelem egyéb indokai: |
||
|
||
…………………………………… …………………………………… |
…………………………………… |
3/a. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz
munkáltatói igazolás kiállítása iránt
állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hiteligényléshez
Alulírott …………………………………………………………………………………………… (név) |
|
……………………………………………………………………………………… (szervezeti egység) |
………………………………… |
3/b. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz
a Ktv. 49/I. §-a szerinti állami készfizető kezességvállalásról
3/c. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz
az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól
Alulírott …………………………………………………………………………………………… (név) |
|
……………………………………………………………………………………… (szervezeti egység) |
|
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 49/I. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentési kötelezettségemnek a következő adatok megadásával teszek eleget: |
|
|
a) A hitelszerződést kötő hitelintézet |
|
neve: ……………………………………………………………………………………………………………… |
|
címe: ……………………………………………………………………………………………………………… |
|
b) Az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága: |
|
………………………… Ft. |
|
c) A hitel lejártának időpontja: |
|
……………… év ……………………… hónap ……… nap. |
|
|
Tudomásul veszem, hogy a fenti adatokban bekövetkezett változásokról köteles vagyok haladéktalanul írásban tájékoztatni a Humánigazgatási Főosztályt. |
|
|
Budapest, ……… év …………………… hónap …… nap |
………………………………… |
Az utasítást a 11/2014. (III. 31.) NFM utasítás 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. április 1. napjával.
Az utasítás hatálybalépésekor: 38 650 Ft.
Benyújtandó a Humánigazgatási Főosztályon.
A hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül kötelező a Humánigazgatási Főosztályon leadni!
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás