203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet
203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet
a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről
A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a vasúti társaságra [vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (3) bekezdés 1. pont] és a b) pontban meghatározott munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt: munkáltató),
b) a vasúti társaság munkavállalójára, a vasúti társasággal egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő személyre, továbbá más gazdasági társaság azon munkavállalójára, aki:
ba)1 vasúti járművezetőként tevékenységet végez, valamint a vonatközlekedés irányítását, a vonatok mozgásának engedélyezését és lebonyolítását vagy a vonatok előkészítését végzi,
bb) a vasúti kocsik, szerelvények tolatását, a vonatok továbbítását végzi,
bc) a közlekedő vonatokon forgalomszabályozási tevékenységet végez,
bd) a vasúti pályán és tartozékain, a vasúti üzemi létesítményeken munkát végez,
c) azon személyre, aki a b) pontban felsorolt tevékenységi körök valamelyikében a vasúti társasággal, vagy egyéb érintett gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni,
d) az iskolai rendszerű vasúti oktatási intézmény és az iskolai rendszeren kívül jóváhagyott vasúti szakképzés tanulójára és hallgatójára a szakmai alkalmasság megítélésében (a továbbiakban együttesen: munkavállaló),
e) az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvosra és szervezetre,
f) a közlekedési hatóságra.
(2) A rendelet hatálya nem érinti a külön jogszabály által előírt munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokat.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) egészségi alkalmassági vizsgálat: az 1. mellékletben megállapított, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltését megelőző, a betöltéséhez szükséges egészségi és pszichés követelményeknek való megfelelés vizsgálata, annak megállapítása érdekében, hogy a meghatározott munkakörben végzett tevékenység a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és képes-e a tevékenységet megfelelően ellátni,
b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátítását, vagy a gyakorlati oktatás megkezdését megelőző, az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat,
c)2
d)3 vasúti járművezető: az a személy, aki önállóan és biztonságos módon képes és jogosult
da) vonatokat – ideértve a mozdonyokat, tolató mozdonyokat, munkaszerelvényeket, a vasúti pályahálózat fejlesztését, üzemeltetését, karbantartását, felújítását és korszerűsítését végző vasúti járműveket, vagy vasúti személy és áruszállításra szolgáló vonatokat, szerelvényeket –,
db) metró motorkocsit, HÉV járművet, földalatti vasúti járművet, közúti vasúti járművet, fogaskerekű vasúti járművet, vasút-villamos járművet, vagy
dc) a rádiós távirányítással mozdonyt
vezetni.
e) egyéb vasúti járművezető:
ea)4
eb)5 a saját célú vasúti pályahálózaton és iparvágányon járművet vezető személy, valamint a nem saját célú vasút üzemi területén (telephelyén, járműtelepén), de legfeljebb a kiágazási állomás vagy szolgálati hely kiágazási váltójáig terjedő pályaszakaszon, a vasúti járművek tolatását végző járművezető,
f)6 szakértő: a vizsgálatot vagy kiértékelést végző orvos, valamint a közreműködő pszichológus.
2/A. §7 A vasúti járművezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azon személyekre, akik metróállomási diszpécser, járművezető állomási diszpécser munkakörben esetenként vasúti járművezetői feladatokat is ellátnak.
Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja és a felek kötelezettségei
3. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló vasúti munkavégzésből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi vagy lelki épségét nem veszélyezteti-e, esetleges idült betegsége, fogyatékossága a szakma elsajátítása, begyakorlása, illetve a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, és a munkakörnek képes-e megfelelni.
(2)8 A munkáltató – a vasúti járművezetők előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata kivételével – az 5. melléklet A. pontja szerinti beutalóval kezdeményezi az alkalmasság megállapítását.
(2a)9 A munkáltató az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatot elektronikus úton kezdeményezi.
(2b)10 Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végző munkavállaló munkakörét az 1. mellékletben felsorolt elnevezéssel kell jelölni.
(2c)11 A vasúti járművezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelem beérkezését követően elektronikus úton értesíti a kijelölt tanúsító szervezetet a tanúsítvány kiállításához szükséges adatokról. A kijelölt tanúsító szervezet a tanúsítvány kiállítását követően elektronikus úton értesíti a közlekedési hatóságot a 28. § (4) bekezdésében meghatározott adatokról.
(3) Ha az egészségi alkalmassági vizsgálatot véleményező orvos vagy bizottság döntése alapján a munkavállaló a megjelölt munkakörre alkalmatlanná válik, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.
4. § Az egészségi alkalmassági vizsgálatra jelentkező személy köteles:
a) keresőképes állapotban, kipihenten, az előjegyzett időpontban, alkohol és a vizsgálat eredményét befolyásoló gyógyszerek, valamint kábítószer hatása alól mentes állapotban megjelenni,
b) személyazonosságát kérésre igazolni,
c) a munkáltató által kitöltött beutalóval jelentkezni,
d) egészségi állapotáról a valóságnak megfelelő adatokat közölni,
e) pszichológiai vizsgálatra az 5. melléklet D. pontja szerinti beutalóval jelentkezni, mellyel igazolja, hogy a megjelölt munkakörre orvosi szempontból egyébként alkalmas.
5. § Az egészségi alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Az egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 15. §-ban meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki.
Előzetes vizsgálat és előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat
6. § (1) Előzetes vizsgálatot kell végezni:
a)12 a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatni kívánt személynél a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítését megelőzően, kivéve, ha az új munkáltató a munkavállalót a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő azonos munkakörben foglalkoztatja,
b)13 fennálló munkaviszony esetében, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörből eltérő kockázati tényezőket, megterhelést jelentő, vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe történő áthelyezés előtt,
c) egyéb munkakörből, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe történő áthelyezés előtt,
d)14 a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben hat hónapot meghaladó keresőképtelenség után ismételten foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően.
(2)15 Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a)16 a szakképzési munkaszerződés megkötése előtt,
b) az iskolai rendszeren kívül jóváhagyott szakképzésben résztvevő munkavállaló esetében a gyakorlati képzés megkezdése előtt,
c) a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő tanuló vagy hallgató esetében a tanulmányi ösztöndíjszerződés megkötése előtt.
7. § (1)17 Az 1. mellékletben fel nem sorolt munkakört betöltő munkavállaló, amennyiben tevékenysége ellátása során – ideiglenesen vagy tartósan – elsodrási határon belül, üzemi közlekedési téren balesetveszélyes körülmények között munkát végez, az előírt érzékszervi és pszichés követelményeknek kell megfelelnie. Az érintett munkaköröket a munkáltató – a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével – belső szabályzatában állapítja meg.
(2)18
(3)19
(4) A fizikai, kémiai és biológiai expozíciónak kitett munkakörök esetében – az egészségi állapot meghatározása érdekében – az előzetes vizsgálatnak ki kell egészülnie a külön jogszabályban előírt vizsgálatokkal.
8. § (1) Az előzetes vizsgálat kiterjed:
a) az általános orvosi vizsgálatra,
b) az érzékszervek működésének vizsgálatára (látás, hallás, színérzékelés),
c) diabetes mellitus (cukorbetegség), vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra,
d) nyugalmi EKG-ra,
e) drogszűrésre.
(2)20 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a vasúti járművezetők előzetes vizsgálata során, a munkavégzés megkezdése előtt
a) általános labor (vérkép, vércukor, máj- és vesefunkciók, vizelet),
b) szemészeti (Ishihara teszt, anomaloscopos vizsgálat, ha annak szükségessége orvosi szempontból indokolt),
c) audiológiai és
d) neurológiai
szakorvosi vizsgálatok elvégzése kötelező.
(3)21 A munkakör ellátására csak látásjavító eszközzel alkalmas munkavállaló, munkavégzése időtartama alatt köteles tartalék látásjavító eszközét magánál tartani, és ellenőrzés esetén felmutatni. Látásjavító eszköznek minősül
a) a szemüveg (távollátó, olvasó, képernyőhöz alkalmas) és
b) a kontaktlencse (távollátó, közellátó), amelyhez pótszemüveg tartása kötelező.
(4) Az előzetes vizsgálat a 4. mellékletben felsorolt munkakörök betöltése esetén, a 16–18. §-okban meghatározott pszichológiai vizsgálattal egészül ki.
9. § (1) Az előzetes vizsgálat alapján a munkavállaló – a rendelet 3. melléklet A. pontjában meghatározott feltételrendszer figyelembevételével – általános egészségi, érzékszervi és pszichés állapota alapján, valamint a fizikai, kémiai, biológiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők megítélésénél e rendelet és a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével kerül minősítésre.
(2) Nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé.
(3) Tizennyolc évet be nem töltött személy egészségi alkalmasság szempontjából nem minősíthető.
Időszakos vizsgálat és időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat
10. § Az időszakos vizsgálat célja a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett olyan esetleges változások megállapítása és figyelemmel kísérése, melyek befolyásolhatják az adott munkakörben történő további foglalkoztatást.
11. § (1)22 Időszakos vizsgálatra köteles a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott, az 1. mellékletben felsorolt tevékenységet végző munkavállaló – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) negyvenedik életév betöltését megelőzően ötévente,
b) negyvenedik életév betöltését követően, de a hatvankettedik életév betöltését megelőzően háromévente,
c) hatvankettedik életév betöltését követően évente.
(1a)23 Az 1. melléklet „A) Országos, térségi, saját célú vasúti pályahálózat és iparvágány” pontjában foglalt táblázat 101. pontja szerinti vasúti járművezető esetében az időszakos vizsgálatot az ötvenötödik életév betöltését megelőzően háromévente, az ötvenötödik életév betöltését követően évente kell elvégezni.
(2) Az időszakos vizsgálat hatályát a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság rövidebb időtartamban is megállapíthatja, amennyiben a munkavállaló egészségi vagy pszichés állapota ezt indokolja.
(3)24 Időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet érintően szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben való részvétel megkezdése előtt.
12. § (1) Az időszakos egészségi és az időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat kiterjed:
a) általános orvosi vizsgálatra,
b) az érzékszervek működésének vizsgálatára,
c) diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra,
d) drogszűrésre, amennyiben az klinikailag javasolt,
e)25 látásjavító műtét utáni szemész szakorvosi vizsgálatra évente.
(2)26 Vasúti járművezető és egyéb vasúti járművezető időszakos vizsgálata során:
a) nyugalmi EKG vizsgálatot minden esetben,
b) vizeletvizsgálatot minden esetben,
c)27 látásjavító eszköz használata esetén vagy látásjavító műtét után szemész szakorvosi vizsgálatot évente
végezni kell.
(3) Az időszakos vizsgálat mellett további, meghatározott orvosi vagy pszichológiai vizsgálat elvégzése is elrendelhető, amennyiben az orvosi vizsgálatok eredményei alapján a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos azt indokoltnak tartja.
(4) Az időszakos vizsgálat során a 3. melléklet B. pontjában foglalt követelmények az irányadók.
Soron kívüli vizsgálat
13. § (1) A munkavállaló soron kívüli vizsgálatra kötelezett, ha az egészségi alkalmasságát kizáró vagy korlátozó körülmény fennállása alapos okkal feltételezhető, különösen ha:
a) az egészségi állapotában vagy magatartásában olyan érzékelhető változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására,
b) a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idéz elő, balesetet okoz, illetve munkaköre vagy feladatköre ellátásával összefüggésben munkabalesetet szenved,
c) heveny foglalkozási betegség gyanúja, fokozott káros expozíciója, eszméletvesztése, vagy betegsége, rosszulléte következett be,
d)28 egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából orvosi vizsgálaton vett részt.
(2)29 A vasúti járművezető a meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles jelentkezni, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálata óta
a) a munkavégzés során eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
b) látásélességében látásjavító eszközzel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állt be,
c) orvosilag igazolt súlyos hipoglikémia fordult elő, vagy
d) egészségi állapotában egyéb olyan állapotromlást észlel, amely a vasúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.
(3)30 Ha a munkavállaló kezdeményezi a soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálatot, azt a munkáltató a foglalkozás- egészségügyi orvos egyetértésével rendeli el.
14. § (1) A soron kívüli vizsgálatot kezdeményezheti:
a) a munkavállaló háziorvosa, kezelőorvosa minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló munkaalkalmasságát befolyásolhatja,
b) a munkavállaló,
c) a munkáltató,
d) a foglalkozás-egészségügyi orvos saját hatáskörében.
(2) A soron kívüli vizsgálat során a rendelet 3. melléklet B. pontjában foglalt követelmények az irányadók.
Záró vizsgálat
15. § (1) Záró vizsgálatot kell végezni:
a) a külön jogszabályban meghatározott, emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol vagy ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor,
b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés vagy munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá
c) ha a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor.
(2) A záró vizsgálatnak ki kell terjednie:
a) általános orvosi vizsgálatra,
b) az érzékszervek működésének vizsgálatára,
c) diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra,
d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott expozíciókra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott vizsgálatra.
Pszichológiai vizsgálat
16. § (1) A pszichológiai vizsgálat célja:
a) annak egyértelmű megállapítása, hogy a munkavállaló:
aa) rendelkezik-e a feladata ellátásához elengedhetetlenül szükséges egyéni pszichológiai jellemzőkkel (adottságokkal, képességekkel, különböző körülmények között várható munkamagatartással, alkalmazkodó képességgel), amelyek alkalmassá tehetik az adott munkakör biztonságos ellátására,
ab) van-e a munkaköre ellátásához elegendő észlelési, döntési és cselekvési képessége,
b) fennálló klinikai kórkép esetében a kivizsgálás szükségességére felhívni a figyelmet.
(2) Pszichológiai vizsgálatot kötelezően csak előzetes vizsgálatnál kell végezni, a rendelet 4. mellékletében felsorolt munkakörökben. Az időszakos és soron kívüli vizsgálat esetében pszichológiai vizsgálat abban az esetben kötelező, ha azt a foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkavállaló magatartásában, reakciókészségében észlelt változások alapján indokoltnak tartja.
(3) A vizsgálat során az egyéni adottságok figyelembevételével kell minden esetben egyedi elbírálás alapján véleményt alkotni és minősíteni, amelynek során mérlegelni kell, hogy a munkavállaló képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni a vasúti tevékenység lebonyolításában.
17. § (1) A pszichológiai vizsgálat tartalmát és értékelési eljárását a vizsgálatot végző pszichológus határozza meg, figyelembe véve a végzett tevékenységet és a vasúti közlekedés sajátosságait, jellemzőit.
(2)31 A vizsgálat legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételek vizsgálatára terjed ki:
a) kognitív feltételek
aa) figyelem és koncentrálás,
ab) memória,
ac) felfogóképesség,
ad) logikai képesség és
ae) kommunikáció,
b) pszichomotoros feltételek
ba) reakciósebesség és
bb) mozgáskoordináció,
c) viselkedési és személyiségi feltételek
ca) érzelmi önkontroll,
cb) viselkedési megbízhatóság,
cc) önálló feladatvégzés és
cd) a tevékenység szempontjából jelentős személyiségvonások (különösen a lelkiismeretesség).
18. § (1) A pszichológiai vizsgálat során feltárt:
a) személyiségzavarok, elmebetegség,
b) feladatellátáshoz szükséges felismerési, döntési és cselekvési képességek nem kielégítő szintje,
c) figyelmi teljesítmények (figyelemkoncentráció, megosztott figyelem, megfigyelőkészség, összpontosítási készség) elégtelensége,
d) balesetveszélyes magatartásra utaló személyiségjegyek,
e) gyorsan bekövetkező pszichés elfáradás,
f) alkoholizmus, narkománia
az egészségi alkalmasságot korlátozó vagy kizáró oknak minősül.
(2) A korlátozó vagy kizáró okok megállapítása az e célra kifejlesztett műszeres vizsgálatokkal és személyiségvizsgálattal történik.
19. § (1) A pszichológiai vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálat részeként, a 22. §-ban, illetve a külön jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, valamint működési engedéllyel rendelkező munkapszichológus végzi és véleményezi.
(2) A véleményezés során a műszeres és személyiségvizsgálati eredményeket együttesen kell figyelembe venni.
(3) A pszichológus a vizsgálat során:
a)32 vasúti járművezető és egyéb vasúti járművezető esetében a vizsgálatok eredményeit a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értékeli,
b) szélsőséges vagy ellentmondásos esetben a részvizsgálatokat megismételheti, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végezhet,
c) elmekórra, személyiségzavarokra utaló adat, valamint alkoholizmus és narkománia gyanúja esetén javasolhatja a vizsgált személy pszichiátriai szakrendelésre történő beutalását.
20. § (1) A vizsgálat eredményét – amely lehet az adott munkakörre „javasolt” vagy „nem javasolt” – és annak okát a pszichológus közli a munkavállalóval, egyidejűleg írásban megküldi az alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak.
(2)33 A munkavállalónak tudomására kell hozni a pszichés állapotával kapcsolatos minden olyan tudnivalót, amely a továbbiakban a megelőzés vagy a gyógykezelés céljából számára szükséges. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a vizsgálat eredményével, egyszeri alkalommal kérheti másik pszichológus vagy pszichiáter, neurológus szakorvos szakvéleményét.
(3) A foglalkozás-egészségügyi orvos a pszichológiai (pszichiátriai, neurológiai) vizsgálat eredményének figyelembevételével alakítja ki az egészségi alkalmassági véleményt.
A vizsgálatot végző szervezetek és személyek
21. § (1)34 A Kormány a vasúti járművezetői munkakörre irányuló előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat tekintetében tanúsító szervezetként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: tanúsító szervezet) jelöli ki.
(1a)35 A vasúti járművezető munkakörre irányuló előzetes egészségi alkalmassági vizsgálati eljárás során a közlekedési hatóság a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt a tényállás tisztázása során köteles elfogadni.
(2)36 A tanúsító szervezet köteles tevékenységét
a) diszkriminációtól mentesen,
b) az esélyegyenlőséget és az azonos feltételekkel történő hozzáférhetőséget biztosítva,
c) valamennyi kérelmező számára egységes árképzést és nyilvános szolgáltatási díjakat alkalmazva
végezni.
(3)37 A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó alkalmassági feltételekkel.
22. §38 (1) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését – a tanúsító szervezet nevében eljáró – a 22/A. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett szakértő folytatja le. A közlekedési hatóság által történő nyilvántartásba vétel a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdése szerinti elismerésnek minősül, és nem tagadható meg, ha a szakértő a 22/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) A szakértő nyilvántartásba vételét a tanúsító szervezet elektronikus úton kezdeményezi a közlekedési hatóságnál.
22/A. §39 (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző vagy véleményező orvosnak
a) rendelkeznie kell üzemorvostan vagy foglalkozás-orvostan szakvizsgával, és
b) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – ismernie kell az 1. mellékletben meghatározott munkakörökre és a vasúti közlekedésre jellemző veszélyeket, az e veszélyekből eredő kockázatok következményeit, azok kiküszöbölésének vagy csökkentésének módjait, melyhez legalább 1 éves szakmai gyakorlatot kell igazolnia.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlattal nem rendelkező orvos az önálló munkavégzéshez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából a vizsgálat véleményezését az előírt feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság nyilvántartásában szereplő orvos szakmai felügyelete mellett végezheti.
(3) Az egészségi alkalmassági vizsgálatban közreműködő pszichológusnak
a) rendelkeznie kell munka és szervezet pszichológusi vagy klinikai pszichológusi diplomával és működési engedéllyel, és
b) ismernie kell a vasúti munkavégzés pszichés és mentális követelményeit, az esetleges kockázatok következményeit, azok kiküszöbölésének vagy csökkentésének módjait, melyhez legalább 1 éves szakmai gyakorlatot kell igazolnia.
(4) A szakértő
a) nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
b) nem állhat a közlekedési hatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, vasúti társasággal munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
c) nem lehet vasúti társaságnak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja.
(5) A szakértő munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az e rendelet szerinti feladatai ellátása során a befolyásmentesség és a független döntéshozatal biztosított legyen.
22/B. §40 (1)41 A szakértő a hatósági nyilvántartásba történő bekerülését megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A szakértő írásban haladéktalanul bejelenti a tanúsító szervezet részére, ha vele szemben a 22/A. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok keletkezett.
(2) A tanúsító szervezet a szakértőt írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére.
(3) A szakértő az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától kezdve az e rendelet szerinti feladatokat mindaddig nem láthatja el, míg a 22/A. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok fennáll.
(4) Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, a tanúsító szervezet írásban haladéktalanul kezdeményezi a közlekedési hatóságnál a szakértő nyilvántartásból történő törlését.
(5) Ha a tanúsító szervezet megállapítja, hogy a szakértővel szemben fennáll valamely, a 22/A. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok, és ezt az (1) bekezdés szerint nem jelentette a tanúsító szervezetnek, a tanúsító szervezet írásban haladéktalanul kezdeményezi a közlekedési hatóságnál a szakértő nyilvántartásból történő törlését, és felfüggeszti a szakértő e rendelet szerinti tevékenységét.
(6) Az a szakértő, aki az (5) bekezdésben szereplő okból kerül a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásból törlésre, a 22/A. § (4) bekezdésében szereplő összeférhetetlenségi követelményeknek történő megfelelését követően 2 évig önálló szakértői tevékenységet nem végezhet, és a szakértői nyilvántartásba sem vehető fel.
23. § (1) A közlekedési hatóság a nyilvántartásból honlapján a következő adatokat teszi közzé:
a) név, születési név;
b) szakvizsga száma, kelte;
c)42 orvos esetén orvosi pecsét száma;
d) nyilvántartásba vétel dátuma, száma;
e) nyilvántartásból való törlés oka és időpontja.
f)43 rendelési hely címe.
(2)44 A szakértőt a közlekedési hatóság a nyilvántartásából törli, amennyiben:
a) a nyilvántartásba vett személy ezt kérelmezi,
b) a nyilvántartásba vett személy elhalálozott,
c) a nyilvántartásba vett személy a tevékenység végzésére vonatkozó, külön jogszabályban előírt jogosultságát elveszti,
d) a 22/B. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetekben, vagy
e) a nyilvántartásba vett személyt a foglalkozástól jogerősen eltiltották.
(3)45
Az egészségi alkalmasság tanúsítása, a minősítés szempontjai
24. § (1) Az előzetes vizsgálat során az 5. melléklet B. pontja szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványban kell meghatározni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre „alkalmas”, „ideiglenesen nem alkalmas” vagy „nem alkalmas”. Az „ideiglenesen nem alkalmas” tanúsítvány esetében meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.
(2) Az előzetes vizsgálat tanúsítása során „ideiglenesen nem alkalmas” minősítést kell adni – ha a vizsgálatot végző orvos keresőképtelenséget okozó megbetegedést észlel – a felgyógyulás időtartamáig.
(3)46
(4) A vizsgálatot végző orvos az egészségi alkalmassági tanúsítvány közlésén túl a foglalkoztatással kapcsolatos korlátozásokat is előírhat, amennyiben a vizsgált személy vagy más személy egészségének védelme érdekében az szükséges.
(5) Az egészségi alkalmassági tanúsítványt kialakító orvosnak vagy a felülvizsgálati orvosi bizottságnak a vizsgált személlyel közölni kell azt az okot, amely miatt a megjelölt munkakör betöltésére „nem alkalmas” vagy „ideiglenesen nem alkalmas”. Amennyiben az „alkalmas” minősítés korlátozás előírásával történik, a korlátozás okáról és mértékéről, továbbá minden olyan információról, amely az esetleges gyógykezelés céljából szükséges, a vizsgált személyt tájékoztatni kell.
(6)47 A vasúti járművezetőknél és egyéb vasúti járművezetőknél patológiás állapot esetében a várandós állapot ideiglenesen kizáró oknak minősül. A munkáltatónak biztosítania kell a várandós alkalmazottakat védő jogszabályi rendelkezések alkalmazását.
(7) A foglalkozás-egészségügyi orvos tanúsítványának kialakításához az előírt szakorvosi vizsgálatok mellett egyéb járóbeteg-szakorvosi vizsgálatot is igénybe vehet.
25. § (1) Ha az időszakos vagy soron kívüli vizsgálat során a vizsgálatot végző orvos olyan idült szervi elváltozást észlel, mely a munkavállalót további foglalkoztatásában nem gátolja ugyan, de betegségének súlyosbodása az egészségkárosodás veszélyével járhat, az egészségügyi dokumentációban a „gondozandó” megjelölést feltünteti, a betegséget diagnózissal megjelöli és a munkavállalót a háziorvoshoz irányítja. A betegség miatt gondozott munkavállaló időszakos vizsgálata során a betegségével kapcsolatos gondozási leleteket a vizsgálatot végző orvosnak köteles bemutatni.
(2) Ha a vizsgálatot végző orvos foglalkozási megbetegedés gyanúját észleli, a külön jogszabályban foglaltak szerint jár el.
(3)48 Azon időszakos vagy soron kívüli vizsgálatra jelentkező vasúti dolgozó, aki 2. típusú cukorbetegsége esetén diétával és/vagy tablettás kezeléssel megfelelő egészségi állapotban van, eredeti foglalkozásában, gondozással tovább foglalkoztatható az évente – a vonatkozó szakmai irányelveknek megfelelően – végzett egészségi alkalmassági vizsgálat alapján.
(4) Amennyiben a munkavállaló a megjelölt munkakör betöltésére látásjavító eszköz használata esetén alkalmas, e körülményt, valamint a látásjavító eszköz szolgálatban történő rendelkezésre állásának szükségességét az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni.
26. § (1)49 Amennyiben az előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálat alapján hozott határozattal a munkáltató vagy a munkavállaló nem ért egyet, a határozat ellen jogorvoslattal élhet és kérheti az alkalmassági felülvizsgálat lefolytatását. A vasúti járművezetői munkakörre való előzetes egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos döntéssel szemben bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Az egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó előzetes, illetve az időszakos és soron kívüli egészségügyi alkalmasság tárgyában hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A munkáltató és a munkavállaló a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének tényéről egymást kölcsönösen tájékoztatja.
(2)50 Az (1) bekezdés szerinti egészségi alkalmassági vizsgálatok esetében a felülvizsgálatot a közlekedési hatóság végzi, amely az eljárásba közreműködőként bevonhatja – a felülvizsgálat tárgya szerint – a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv orvosát.
27. § A felülvizsgálati eljárási költsége a kérelmezőt terheli. Amennyiben a másodfokú határozat az első fokon hozott határozattól eltér, az első fokon eljáró szervezet a felülvizsgálati eljárás költségeit a kérelmezőnek nyolc napon belül megtéríti.
Az egészségügyi dokumentáció
28. § (1)51 Az egészségi alkalmassági vizsgálatot és annak megállapításait a tanúsítást végző foglalkozás-egészségügyi orvos az 5. melléklet B. pontja szerinti „Alkalmassági tanúsítvány vasúti szolgálatra” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni. Az adatrögzítés az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § e) pontja szerint feltüntetett bármilyen formában történhet és a törvény szerinti egészségügyi dokumentációnak minősül.
(2) A nyilvántartás munkáltatói példányát a foglalkozás-egészségügyi orvos, a bejegyzést követően a munkáltató részére megküldi, aki köteles azt a foglalkoztatás teljes tartama alatt megőrizni, a munkavállaló újabb egészségi alkalmassági vizsgálata előtt az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak átadni.
(3) Az 5. melléklet E. pontjában meghatározott egészségügyi törzslapot a foglalkozás-egészségügyi orvos az egészségügyi dokumentációra vonatkozó külön jogszabályban előírt időtartamban őrzi meg.
(4)52 Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szervezet a vizsgálat elvégzésének napján az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményéről a közlekedési hatóság felé elektronikus úton adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatás tartalmazza:
a) a vizsgált személy természetes személyazonosító adatait,
b) a vizsgálat alapján kialakított egészségi alkalmassággal, tanúsítvánnyal összefüggő adatokat az esetleges korlátozásokkal,
c) a tanúsítvány alapján betölthető munkakört,
d) az alkalmasság időbeli hatályát és
e) a vizsgált személy munkáltatójának adatait.
(5) Ha a vizsgált személy pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kötelezett, a foglalkozás-egészségügyi orvos az érintett személy egészségi állapotáról a vizsgálatot végző pszichológust tájékoztatja.
(6) A munkaviszony megszűnésekor az alkalmasságot megállapító foglalkozás-egészségügyi orvos kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát, melyet a munkavállaló részére átad azzal, hogy új munkahelyén a vizsgálatot végző orvosnak azt bemutassa.
A munkáltató feladatai
29. § (1) A munkáltatónak belső szabályzatában kell meghatároznia:
a)53 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavédelemről szóló törvény szerint készített kockázatértékelés felhasználásával – a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével – az egészségi alkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálatok rendjét, irányát, gyakoriságát, valamint ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat,
b) azokat a munkaköröket, munkakörülményeket, amelyekben a sérülékeny csoportba tartozók (nők és 18. életévüket be nem töltők) nem vagy csak korlátozással foglalkoztathatók.
(2) A szabályzat kidolgozásához a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szervezet véleményét ki kell kérni.
(3) A munkáltató köteles
a) a munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkakör megváltoztatása előtt a 6. § (1) bekezdésben meghatározott munkavállalót előzetes vizsgálatra,
b) a 11. § (1) bekezdésben meghatározott munkavállalót időszakos vizsgálatra,
c) a 13. §-ban meghatározott munkavállalót soron kívüli vizsgálatra,
d) a 15. §-ban meghatározott munkavállalót záró vizsgálatra
küldeni.
(3a)54 A munkáltató köteles a közlekedési hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a vasúti járművezető munkavállalója keresőképtelenségének ideje a három hónapot meghaladta.
(3b)55 A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató közösen határozzák meg azon azonos kockázattal, megterheléssel, igénybevétellel járó tevékenységek, munkakörök jegyzékét, és az ezekben történő alkalmassági vizsgálat jellegét és gyakoriságát, amelyek a vasút-technológiai folyamatban ugyanarra a tevékenység ellátására irányulnak.
(4) A munkáltató köteles az egészségi alkalmasságot vizsgáló és véleményező foglalkozás-egészségügyi orvos részére megküldeni:
a) a meghatározott, egyedi munkakörre vonatkozó munkaköri leírást,
b) az 5. melléklet A. pontja szerinti, a munkakör (munkahely) egészségkárosító kockázatait tartalmazó adatlapot, valamint
c) mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyek a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amely adatokat a véleményező orvos kér.
(5) A munkáltató a soron kívüli vizsgálat kezdeményezésének indokáról a munkavállalót és a foglalkozás-egészségügyi orvost vagy szervezetet írásban köteles tájékoztatni.
(6)56
Záró és átmeneti rendelkezések
30. §57
31. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.
(2)58
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes egészségügyi alkalmasság az „Alkalmassági igazolvány vasúti szolgálatra nyomtatványban” feltüntetett időtartamon belül jogosít az adott tevékenység végzésére.
(4) 2010. január 1-jét követően a vizsgálatokat végző és véleményező foglalkozás-egészségügyi orvosok tevékenységüket csak az e rendelet 22. §-ában előírt feltételek teljesítése esetén folytathatják.
(5) A munkáltató az e rendelet hatálybalépésekor érvényes egészségügyi alkalmassági vélemények nyilvántartását legkésőbb 2010. január 1-jéig a hatóságnak átadja, a 28. § (4) bekezdésben meghatározott tartalommal.
(6)59 Az egyes vasúti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor60 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(7)61 E rendeletnek a hatósági jogalkalmazást elősegítő egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított 11. §-ában foglalt rendelkezései a Módr.2. előtt kiadott tanúsítványok érvényességét, az abban meghatározott időszakos vizsgálat időtartamát nem érintik.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
32. §62 (1) Ez a rendelet
a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésének, 16. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (2) bekezdésének, 20–22. cikkeinek, II. mellékletének, valamint
b) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez63
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1. |
Gurításvezető |
Tolatási műveletek szervezése, helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. |
|
2. |
Tolatásvezető |
A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható. |
|
3. |
Kocsimester (forgalmi) |
A gurítási technológia irányítása, a gurítás vezetése (létesített berendezésekkel és jelzőkkel). |
|
4. |
Kocsirendező |
A tolatásvezető irányítása alatt a tolatásban (gurításban) részt vevő, kocsirendezői feladatok (járműkapcsoló-, mozgató-, megállító stb.) ellátása. |
|
5. |
Saruzó |
|
|
6. |
Vonali tolatásvezető |
A saját célú vasúti pályahálózaton és a csomóponti kiszolgálást végző vonatoknál, továbbá a munkavonatoknál a vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A szükségessé váló tolatási mozgások lebonyolítása során a tolatásvezetői teendők ellátása. |
|
7. |
Vonali kocsirendező |
Nem személyszállító vonatnál – a kocsirendezői feladatokon túl – szükség esetén tolatás közben fék-kezelése, figyelő szolgálat és fedezési feladatok végzése. |
|
8. |
Vezető váltókezelő, |
A helyszíni állítású váltók állítása, ellenőrzése, őrzése, továbbá a helyi viszonyoktól függően esetleg gondozása, egyes helyeken a helyhez kötött jelzők kezelése, szükség esetén sorompókezelés és a vonatok vasúti jármű vezetőinek indításra történő felhatalmazása megbízással. |
|
9. |
Felsővezeték szerelő különleges körülmények között (nagy magasságban, 25 KV-os feszültség közelében) |
A vasúti felsővezeték műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése különleges munkakörülmények között. |
|
10. |
Főrendelkező-, rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő |
Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítása állomáson és kijelölt szolgálati helyen. |
|
11. |
Külső forgalmi szolgálattevő |
|
|
12. |
Naplózó forgalmi szolgálattevő |
Állomásokon vasúti szolgálati okmányok és nyilvántartások vezetése. |
|
13. |
Kocsivizsgáló |
Az érkező, induló vonatoknál a vasúti kocsik vizsgálata. |
|
14. |
Féklakatos |
Teherkocsik megrakás előtti és kirakás utáni vizsgálata. |
|
15. |
Kocsiszolgálati művezető |
A kocsivizsgálói tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése. |
|
16. |
Térfőnök |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
17. |
Ügyeletes tiszt (forgalmi) |
|
|
18. |
Hálózati fő-üzemirányító |
A vonatközlekedés hálózati, vagy területi lebonyolításának irányítása, felügyelete. |
|
19. |
Területi fő-üzemirányító |
|
|
20. |
Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító |
|
|
21. |
Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója |
|
|
22. |
Központi forgalomirányító |
A vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon. A központi, távkezelt forgalomirányításra berendezett vonalakon a forgalom lebonyolításának irányítása. |
|
23. |
Központi forgalom-ellenőrző irányító |
|
|
24. |
Mellékvonali forgalomirányító |
Mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalon a vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon. |
|
25. |
Mellékvonali rádiós forgalomirányító |
|
|
26. |
Térközőr |
Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedés szabályozásában való részvétel, térközjelző kezelése, elő- és visszajelentés adása, nyugtázása. |
|
27. |
Vonatjelentő-őr |
|
|
28. |
Sorompókezelő |
Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése, meghatározott esetekben az útátjáró fedezése. |
|
29. |
Jelzőőr |
|
|
30. |
Vezető váltókezelő, váltókezelő, Váltóállító táblakezelő |
A központi állítású váltók állítása, ellenőrzése, őrzése, továbbá a helyi viszonyoktól függően esetleg gondozása, egyes helyeken a helyhez kötött jelzők kezelése, szükség esetén sorompókezelés és a vonatok vasúti járművezetőinek indításra történő felhatalmazása megbízással. |
|
31. |
Vágányfék-kezelő |
Gépesített gurítódomb vágányfékjeinek kezelése a gurításra kerülő egységeknél. |
|
32. |
Egyéb vasúti járművezető |
Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése. Feladata a járművezetői teendők elvégzésén kívül azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, a vonatkísérői ténykedések elvégzése is. Vonali tolatásvezető vagy vonatkísérő nélküli közlekedés esetén a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. |
|
33. |
Főpályamester, pályamester |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. |
|
34. |
Technikus |
|
|
35. |
Vasúti munkavezető |
A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés (gyalogbejárás) során a vasúti pályán és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében. |
|
36. |
Vonalgondozó |
|
|
37. |
Vezető jegyvizsgáló |
Személyszállító vonatnál szolgálatot végző valamennyi vonatkísérő forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője. A forgalmi helyzettől függően jogosult és kötelezhető a fékpróba megtartására. Szükség esetén tolatást vezet. Meghatározott esetekben végzi az induló vonatok vasúti járművezetőinek indításra történő felhatalmazását, valamint figyelő szolgálatot lát el. |
|
38. |
Szolgáltatás felügyelő, minőségbiztosítási ellenőr, vizsgáló főkalauz, szolgáltatás-ellenőr |
|
|
39. |
Külsős mozdonyfelvigyázó |
A kijelölt telephelyen a felügyelete alá tartozó vontatási utazószemélyzet irányítása, ellenőrzése, valamint a rendelkezésre álló eszközpark felügyelete a vontatási szolgáltatások biztosítására. Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén a területére vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen. |
|
40. |
Vontatási (gépészeti) vonalellenőr |
Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete vonattovábbítás közben. |
|
41. |
Vontatási telepi rendező, vontatási telepi váltókezelő |
A vontatási telep járműmozgásának szervezése és irányítása. |
|
42. |
Vasúti járműves darukezelő |
Vasúti járművek rendkívüli esetben történő mozgatása daruval, vagy hidraulikus emelő berendezés kezelésével. |
|
43. |
Vasútüzem vezető |
Saját célú vasúti pályahálózaton a vasúti közlekedés szervezése, irányítása. |
|
44. |
Vasútszakmai oktató |
A képzőszervezet, vagy vasúti társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint a vasúti társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai. |
|
45. |
Forgalmi csomóponti vezető |
Állomási technológiák készítése, a közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete |
|
46. |
Állomásfőnök I–III. |
|
|
47. |
Forgalmi koordinátor |
|
|
48. |
Forgalmi üzemmérnök |
|
|
49. |
Forgalmi technológus |
|
|
50. |
Átmenesztő |
Vonatfel- és átvétel végzése, érkező, továbbá induló vonatok okmányainak |
|
51. |
Vonatfel- és átvevő |
|
|
52. |
TEB vezetőmérnök |
A vasúti pálya – felsővezeték, biztosítóberendezés, távközlő berendezés – műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, |
|
53. |
TEB szakaszmérnök |
|
|
54. |
Technológiai rendszerszakértő |
|
|
55. |
Biztosítóberendezési vonalellenőr |
|
|
56. |
Távközlőmester |
|
|
57. |
Blokkmester |
|
|
58. |
Biztosítóberendezési művezető |
|
|
59. |
Biztosítóberendezési műszerész |
|
|
60. |
Biztosítóberendezési lakatos |
|
|
61. |
Területi biztosítóberendezési diszpécser |
|
|
62. |
Területi távközlő diszpécser |
|
|
63. |
Erősáramú mester |
|
|
64. |
Erősáramú művezető |
|
|
65. |
Elektrikus diszpécser |
|
|
66. |
Felsővezeték-szerelő |
|
|
67. |
Vezetőmérnök (pályás) |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. |
|
68. |
Szakaszmérnök (pályás) |
|
|
69. |
Vonalkezelő |
|
|
70. |
Diszpécser (pályás) |
|
|
71. |
Pályamunkás |
|
|
72. |
Hálózati és területi személyszállítási főirányító |
A hálózat vagy annak egy meghatározott területén közlekedő- és a csomópontokon a személyszállító vonatok irányítási felügyelete, és az üzemirányító szolgálattal történő koordinációs feladatok ellátása. |
|
73. |
Csomóponti személyszállítási üzemeltetési vezető |
|
|
74. |
Csomóponti személyszállítási technológus |
|
|
75. |
Személyszállítási ügyeletes |
|
|
76. |
Állomáskezelő (személyszállítás) |
Megálló-rakodóhelyen, rakodóhelyen szükség esetén forgalmi tevékenység ellátása, a szolgálati hely feladataitól függően. |
|
77. |
Jegyvizsgáló |
A jegyvizsgáló személyszállító vonaton – a kereskedelmi tevékenységén kívül – |
|
78. |
Árufuvarozási hálózati üzemirányító |
Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében dönt, és intézkedik a hálózatot vagy a régiót érintő többlet-tehervonatok bevezetéséről, valamint a közlekedésre bevezetett tehervonatok lemondásáról. Árufuvarozási szempontból jóváhagyja a hatáskörébe tartozó vonatforgalmi tervezést és annak módosítását. Elegytorlódás esetében hálózati, vagy régió szinten prioritási szempontokat határoz meg a tehervonatok továbbításának sorrendjére, a pályavasúttal konzultálva kerülő útirányt jelöl ki. Figyelemmel kíséri a Tehervonati Közlekedési Rend, a szolgáltatások teljesítését. Rendkívüli események bekövetkezése esetén egyeztető és koordinációs tevékenységet végez. Közvetlenül a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő rendelkezést pályavasúti dolgozó felé nem ad. |
|
79. |
Árufuvarozási regionális üzemirányító |
|
|
80. |
Árufuvarozási főnök |
Árufuvarozási feladatköre mellett a felügyelete alá tartozó munkavállalók vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatainak szervezése, irányítása és ellenőrzése. |
|
81. |
Állomási operatív koordinátor (árufuvarozás) |
Árufuvarozási feladatköre mellett a rakodóhelyek kiszolgálásával kapcsolatos feladatok ellátása, a pályavasúti és a vontatási munkavállalókkal a vonatok közlekedtetéséhez szükséges tevékenységek koordinálása. |
|
82. |
Raktárnok |
Árufuvarozási feladatköre mellett a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység ellátása, a kocsik raksúlyváltójának kezelése, tengelyterhelés ellenőrzése, egyes vasúti vágányokon a vasúti kocsik mozgatásának irányítása, járműmegfutamodás elleni védekezés és kocsik kezelésére vonatkozó bárcák alkalmazása. |
|
83. |
Körzeti Jármű-fenntartási Központ |
Vontató és vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása. |
|
84. |
KJK vezetőmérnök |
|
|
85. |
Területi Kocsi-vizsgálati-szolgáltatási Központ |
Vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása. |
|
86. |
TKSZK vezetőmérnök |
|
|
87. |
Gépészeti diszpécser |
Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetében az egész területre vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen. |
|
88. |
Hálózati vontatási főirányító |
A hálózat operatív irányítása mozdonyszolgálati ügyekben. |
|
89. |
Területi vontatási főirányító |
|
|
90. |
Árufuvarozási hálózati vontatási főirányító |
Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében, a hálózat és régió operatív irányítása mozdonyszolgálati ügyekben. |
|
91. |
Árufuvarozási regionális vontatási irányító |
|
|
92. |
Területi Vontatás-szolgáltatási Központ |
Vontatás-szolgáltatási tevékenység szervezése, irányítása és koordinálása. |
|
93. |
Vontatás-szolgáltatási Telephelyvezető |
|
|
94. |
Vontatási vezetőmérnök, vontatási technológus |
|
|
95. |
Mozdonyfelvigyázó |
A kijelölt telephelyen a felügyelete alá tartozó vontatási utazószemélyzet irányítása, ellenőrzése, valamint a rendelkezésre álló eszközpark felügyelete a vontatási szolgáltatások biztosítására. Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetében a területére vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen. |
|
96. |
Vontatási reszortos |
Vontatójárművek és a vasúti járművezetők felügyelete. |
|
97. |
Fordítókorong-kezelő |
A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése. |
|
98. |
Tolópad-vezető, kezelő |
A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése. |
|
99. |
Pilóta |
Vonal-, vagy állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett. |
|
100. |
Vonatkezelő-levelező, kirakó, naplózó |
Állomásokon szolgálati okmányokat vezető dolgozó |
|
101.64 |
Vasúti járművezető |
Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, motorvonat, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése. A járművezetői teendők elvégzésén kívül – azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, illetve az árutovábbító vonatoknál – a vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője. Vasútüzemi célú hálózaton a vontató-, valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése, saját célú vasúti pályahálózaton és az állomási Végrehajtási Utasításban rögzített vágányokon kiszolgálás és tolatás végzése. |
|
A |
B |
|
|
I. Elővárosi vasúti pályaúthálózat |
||
|
1. |
Váltókezelő (helyszíni állítású) |
A helyszíni állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot. |
|
2. |
Kocsirendező |
A tolatásvezető irányítása alatt - a járművezető kivételével - a tolatásban részt vevő dolgozó. |
|
3. |
Tolatásvezető |
A tolatásvezető a tolatási műveletet szervező, helyszínen irányító és ellenőrző dolgozó, a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható. |
|
4. |
Központi forgalomirányító |
A központi forgalomirányításra berendezett vonalon a forgalom lebonyolításának egyszemélyi felelős irányítója. Rendelkezési joga kiterjed a forgalom lebonyolításában részt vevő valamennyi dolgozóra, továbbá |
|
5. |
Üzemegységi diszpécser |
Az üzemegységi diszpécser az üzemegység beosztott dolgozóinak rendelkezésre jogosult szolgálati elöljárója. |
|
6. |
Forgalmi szolgálattevő |
Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson és kijelölt szolgálati helyen. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyeken, a nyílt pályán és a vonatokon valamennyi ott szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani. |
|
7. |
Naplózó |
Állomásokon szolgálati okmányokat vezető dolgozó. |
|
8. |
Vezető jegyvizsgáló |
Személyszállító vonatnál szolgálatot végző vonatkísérő. A vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője. A vonat menete közben a jegyvizsgálatot végez. Az utasításban meghatározott esetekben végzi a vonatok indítását. |
|
9. |
Váltókezelő |
A központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot. |
|
10. |
Térközőr |
Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedést szabályozó dolgozó. A térközőr a vonatközlekedést térköz biztosítóberendezéssel, a vonatjelentő őr nem biztosított térközjelzőkkel és távbeszélőn adott közleményekkel szabályozza. |
|
11. |
Vonatjelentő őr |
A vonatjelentő őr nem biztosított térközjelzőkkel és távbeszélőn adott közleményekkel szabályozza. |
|
12. |
Szükségvonat-jelentő őr |
Szükségvonat-jelentő őr a vonatközlekedést hordozható jelzőkkel, jelzőeszközökkel, távbeszélőn vagy rádiótelefonon adott közleményekkel szabályozza. |
|
13. |
Sorompókezelő |
Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése meghatározott esetekben az útátjáró fedezése. |
|
14. |
Vasúti járművezető (villamos meghajtású, dízel, gőz és gőzakkumulátoros) |
Az önjáró vasúti járművek (motorkocsi, mozdony, munkagép) vezetője. Feladata a járművezetői teendők elvégzésén kívül azoknál a vonatoknál, amelyek vonatvezető, vagy vezető-jegyvizsgáló nélkül közlekednek, a vonatkísérői ténykedések elvégzése is. Vonatvezető nélküli közlekedés esetében a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. |
|
15. |
Elővárosi egyéb vasútijármű vezető |
|
|
16. |
Jegyvizsgáló |
A jegyvizsgáló személyszállító vonaton - a kereskedelmi tevékenységén kívül - szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat végez. |
|
17. |
Váltókezelő |
A helyszíni vagy központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot. |
|
18. |
Forgalmi főmérnök, ha közvetlenül részt vesz a forgalom irányításában |
A forgalmi technológiával kapcsolatos tevékenységet végzők felügyelete, ellenőrzése. Menetrend kiadásakor kidolgozza az üzemi tervet, jóváhagyja a forgalmi technológiát, a tolatómozdonyok foglalkoztatásának rendjét, esetenként elsodrási határon belül végzi tevékenységét |
|
19. |
Szakszolgálat-vezető |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
20. |
Forgalmi csoportvezető, ha közvetlenül részt vesz a forgalom irányításában |
Állomási technológiák készítése, a közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete |
|
21. |
Vonatvezető |
Vontatási feladatok ellátása, a szolgáltatási feladatok teljesítése érdekében. Személyszállító vonat kivételével a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. Felelős a vonat összeállításáért, a tolatási feladatok irányításáért és elvégzéséért, nyíltvonali váltózár kulcsok kezeléséért. |
|
22. |
Műszaki irányító |
Próbavonatok műszaki szempontból rendelkezésre jogosult felelős vezetője. |
|
23. |
Energiadiszpécser, |
Energiaellátás, térvilágítás, váltófűtés, erősáramú létesítményeken fellépő hibák, üzemzavarok adatrögzítése, közreműködés a károk felszámolásában. |
|
24. |
Energiaoperátor, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
25. |
Szolgálatvezető, |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. |
|
26. |
Üzemvezető, |
A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányításának ellátása Esetenként elsodrási határon belül végzi tevékenységét. |
|
27. |
Technikus, |
A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányításának ellátása. Esetenként elsodrási határon belül végzi tevékenységét |
|
28. |
Készenlétes, |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, |
|
29. |
Előmunkás, |
A főpályamestertől és a felügyeleti pályamestertől kapott megbízás alapján részt vesz a munkáscsapattal a konkrét munkák irányításában, al- és felépítményi hiányosságok szakszerű helyreállítását irányítja, kivitelezi. |
|
30. |
Művezető, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása. |
|
II. Városi és helyi vasúti pályahálózat |
||
|
a) Közúti vasúti (villamos) pályahálózat |
||
|
1. |
Váltókezelő |
A helyszíni vagy a távolról állítható váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával is megbíznak. |
|
2. |
Tabulátorkezelő |
Biztosítóberendezés kezelésével, valamint jelzővel függésben lévő váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával is megbíznak. |
|
3. |
Forgalmi diszpécser |
A rendelkezésre álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a villamos járművek forgalmát. Biztosítja a menetrend szerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, és irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben. |
|
4. |
Közúti vasúti járművezető (Villamos meghajtású, dízel, gőz- és gőzakkumulátoros) |
A közlekedő jármű egyszemélyi felelős vezetője. Feladata a szerelvény vezetése. |
|
5. |
Forgalmi főmérnök, |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
6. |
Üzemvezető, |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
7. |
Szakszolgálat-vezető, |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
8. |
Forgalmi csoportvezető, |
Állomási technológiák készítése, a közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete |
|
9. |
Vonatvezető, |
Segítségnyújtás a közlekedő jármű felelős vezetőjének műszaki és forgalmi helyzetekben, a vonatszemélyzet irányítása. |
|
10. |
Kísérő, |
|
|
11. |
Energiadiszpécser, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett - forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
12. |
Energiaoperátor, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett - forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
13. |
Szolgálatvezető, |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, és elvégzése |
|
14. |
Üzemvezető, |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, |
|
15. |
Készenlétes, |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása |
|
16. |
Előmunkás, |
A pályamestertől kapott megbízás alapján részt vesz a konkrét munkák irányításában, al- és felépítményi hiányosságok szakszerű helyreállítását irányítja, kivitelezi. Részt vesz a hiba és zavarelhárító, valamint a hókészenléti szolgálatban. Elősegíti a rendkívüli események, meghibásodások miatt bekövetkezett zavarok elhárítását a vasúti forgalom biztosítása érdekében. |
|
17. |
Művezető, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása. |
|
b) Földalatti vasúti pályahálózat (metró) |
||
|
1. |
Központi forgalmi menetirányító |
A központi forgalomirányításra berendezett vonalon a forgalom lebonyolításának egyszemélyi felelős irányítója. Rendelkezési joga kiterjed a forgalom lebonyolításában részt vevő valamennyi dolgozóra, továbbá a forgalom lebonyolítását közvetlenül érintő kérdésekben a társszolgálatokra is. |
|
2. |
Központi forgalmi operátor |
A központi forgalmi menetirányító segítőjeként a jelző- és vasútbiztosító berendezés és egyéb technikai eszközök kezelését és azok ellenőrzését végzi. A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, de számlált kezelési műveleteket csak a központi forgalmi menetirányító rendelkezésére, vagy hozzájárulásával végezhet. |
|
3. |
Metró forgalmi szolgálattevő |
Vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetében a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat. Távvezérelt üzem esetében az utasforgalom irányításával és ellenőrzésével is megbízható. |
|
4. |
Járműtelepi forgalmi szolgálattevő |
Irányítja a szerelvények kocsiszínből forgalomba való ki- és beállását a menetrendi követelményeknek megfelelően. A kocsiszíni tolatások lebonyolítása mellett biztosítja a szolgálati vonatok összeállítását, forgalomba állítását, a járműtelepi vágányhálózaton végzett összes tolatás összhangját. |
|
5. |
Járműtelepi forgalmi operátor |
A forgalmi szolgálattevő segítőjeként a jelző- és vasútbiztosító berendezés, valamint egyéb technikai eszközök kezelését végzi. |
|
6. |
Tolatásvezető |
A vonalon közlekedő szolgálati vonat felelős vezetője, a járműtelepi tolatási mozgásokat a forgalmi szolgálattevő rendelkezései alapján irányítja. |
|
7. |
Motorkocsi-vezető |
A közlekedő vonat egyszemélyi felelős vezetője. |
|
8. |
Motorkocsi-segédvezető |
Kétszemélyes üzemmódban a motorkocsi-vezetővel együtt felelős a szerelvény, és a vonat továbbításáért. |
|
9. |
Vasúti járművezető (Villamos, dízel, gőz- és gőzakkumulátoros meghajtású) |
Vasúti járművel végzett vonat- vagy tolatási mozgás, vagy a szolgálati vonat vontatójárművének egyszemélyi felelős vezetője. |
|
10. |
Egyéb vasúti járművezető |
Teher-vágánygépkocsi vagy szolgálati vonat vontatójárművének felelős vezetője. |
|
11. |
Metróállomási diszpécser-járművezető (JÁDI) |
A rendelkezésre álló technikai eszközök segítségével irányítja és ellenőrzi az állomás utasforgalmát, üzemelteti a felügyelete alá tartozó mozgólépcsőket, lifteket és berendezéseket. Kirendelés esetén járművezetői feladatokat lát el. |
|
12. |
Központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) |
A központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) az állomások forgalmi jellegű távfelügyeleti feladatait látja el, a rendelkezésére álló technikai berendezésein keresztül. Ellenőrzi és irányítja az állomási diszpécserek munkáját, közvetlen felettese a központi forgalmi menetirányító. |
|
13. |
Műszakvezető diszpécser |
Állomási dolgozók szolgálati elöljárója, rendkívüli esetben a Központi forgalmi menetirányító (KFM) megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhető. |
|
14. |
Állomási diszpécser |
A rendelkezésére álló technikai eszközök segítségével irányítja és ellenőrzi az állomás utasforgalmát, üzemelteti a felügyelete alá tartozó mozgólépcsőket. |
|
16. |
Peronőr |
Az állomásokon utasirányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el. |
|
17. |
Kocsiszíni diszpécser |
A kocsiszíni diszpécser az utazóforgalmi dolgozók szolgálati elöljárója. |
|
18. |
Járművezető instruktor |
Az utazó forgalmi dolgozók szolgálati elöljárója. |
|
19. |
Forgalmi főmérnök, |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
20. |
Üzemvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
21. |
Szakszolgálat-vezető, |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
22. |
Forgalmi csoportvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
23. |
Energiaoperátor, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett - forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
24. |
Szolgálatvezető, |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, és elvégzése |
|
25. |
Üzemvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, és elvégzése |
|
26. |
Technikus, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányításának ellátása. |
|
27. |
Készenlétes, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása |
|
28. |
Vasúti munkavezető, |
A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése és a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében. |
|
29. |
Előmunkás, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A pályamestertől kapott megbízás alapján részt vesz a konkrét munkák irányításában, al- és felépítményi hiányosságok szakszerű helyreállítását irányítja, kivitelezi. Részt vesz a hiba és zavarelhárító, valamint a hókészenléti szolgálatban. Elősegíti a rendkívüli események, meghibásodások miatt bekövetkezett zavarok elhárítását a vasúti forgalom biztosítása érdekében. |
|
30. |
Művezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása. |
|
31. |
Műszaki diszpécser, |
Szervezi és irányítja a metróvonal tűzvédelmi- és épületgépészeti berendezéseinek felügyeletét, hibáinak elhárítását. |
|
32. |
Egyéb vasúti járművezető (hajtányvezető) |
Motoros vagy más meghajtású hajtány, mint vasúti jármű felelős vezetése. |
|
c) Millenniumi földalatti vasút |
||
|
1. |
Forgalmi szolgálattevő |
Forgalmi szolgálattevő vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetében a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat. |
|
2. |
Térfelvigyázó |
A térfelvigyázó a járműtelepen teljesít szolgálatot, a járművezetők szolgálati elöljárója, és a járműtelepi tolatási mozgások irányítója. |
|
3. |
Tolatásvezető |
A tolatási mozgások irányítása |
|
4. |
Földalatti vasúti jármű vezető (Villamos, dízel, gőz- és gőzakkumulátoros meghajtású) |
A közlekedő vonat és tolatószerelvény egyszemélyi felelős vezetője. |
|
5. |
Központi forgalmi menetirányító |
Az egész vonal forgalmának egyszemélyi felelős irányítója, aki a rendelkezésére álló technikai berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmának biztonságos és menetrendszerű lebonyolítását. |
|
6. |
Központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) |
Központi diszpécser a rendelkezésére álló technikai berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi az állomások utasforgalmát, üzemelteti a felügyelete alá tartozó berendezéseket, valamint szervezi az üzemszüneti munkákat. |
|
7. |
Műszakvezető diszpécser |
Műszakvezető diszpécser a térfelvigyázók és a járművezetők szolgálati elöljárója. A járművek műszaki állapotával kapcsolatban rendelkezési jog illeti meg. |
|
8. |
Peronőr |
Az állomásokon utasirányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el. |
|
9. |
Forgalmi főmérnök, |
A közlekedés biztonságával összefüggő forgalmi feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
10. |
Üzemvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
11. |
Szakszolgálat-vezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
12. |
Forgalmi csoportvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
13. |
Energiaoperátor, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
14. |
Szolgálatvezető, |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, és elvégzése |
|
15. |
Technikus, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, és elvégzése |
|
16. |
Készenlétes, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása |
|
17. |
Előmunkás, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A pályamestertől kapott megbízás alapján részt vesz a konkrét munkák irányításában, al- és felépítményi hiányosságok szakszerű helyreállítását irányítja, kivitelezi. Részt vesz a hiba és zavarelhárító, valamint a hókészenléti szolgálatban. |
|
18. |
Művezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása. |
|
19. |
Saját géperejű vasúti munkagép-vezető |
Millenniumi vasúti pályahálózaton a vasúti jármű önálló vezetése |
|
20. |
Vasúti vágánygépkocsi-vezető |
|
|
21. |
Motoros hajtány-vezető |
|
|
22. |
Hajtányvezető |
|
|
23. |
Közúti-vasúti kétéltű járművezető |
|
|
d) Fogaskerekű vasúti pályahálózat |
||
|
1. |
Forgalmi diszpécser |
A vonal forgalmának egyszemélyi felelős vezetője, a járművezetők szolgálati elöljárója, aki a rendelkezésére álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmát, a menetrend szerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében valamennyi szolgálati ág felé közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, és irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben. |
|
2. |
Fogaskerekű vasúti járművezető |
Feladata a járművekből összeállított szerelvény, vonat vezetése. |
|
3. |
Forgalmi főmérnök, |
A közlekedés biztonságával összefüggő forgalmi feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete. |
|
4. |
Üzemvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
5. |
Szakszolgálat-vezető, |
|
|
6. |
Forgalmi csoportvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
7. |
Művezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
Járműtelepi mozgások megszervezése és lebonyolítása. |
|
8. |
Kapcsolást végző műszaki dolgozó, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A járművek össze- és szétkapcsolása. |
|
9. |
Váltóállító, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A központi állítású váltók helyszíni állítása, ellenőrzése, őrzése. |
|
10. |
Jelzőőr, ha elsodrási határon belül dolgozik |
Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése. |
|
11. |
Távközlőmester, műszerész, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. |
|
12. |
Távközlő-diszpécser, |
A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. |
|
13. |
Energiadiszpécser, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
14. |
Energiaoperátor, |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése. |
|
15. |
Elektrikus, ha elsodrási határon belül dolgozik |
Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása. |
|
16. |
Blokkmester, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása. |
|
17. |
Biztosító berendezési művezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
18. |
Biztosító berendezési műszerész, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
19. |
Biztosító berendezési lakatos, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
20. |
Biztosító berendezési diszpécser, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
21. |
Szolgálatvezető, |
A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. |
|
22. |
Üzemvezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
23. |
Pályamester, ha elsodrási határon belül dolgozik |
|
|
24. |
Vonalgondozó, |
|
|
25. |
Technikus, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányításának ellátása. Esetenként elsodrási határon belül végzi tevékenységét |
|
26. |
Készenlétes, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása |
|
27. |
Vasúti munkavezető, |
A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, és a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében. |
|
28. |
Előmunkás, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A pályamestertől kapott megbízás alapján részt vesz a konkrét munkák irányításában, al- és felépítményi hiányosságok szakszerű helyreállítását irányítja, kivitelezi. Részt vesz a hiba és zavarelhárító, valamint a hókészenléti szolgálatban. |
|
29. |
Művezető, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása. |
|
30. |
Vasúti járművezető (Villamos hajtású, dízel, gőz- és gőzakkumulátoros) |
Az önjáró fogaskerekű vasúti járművek (motorkocsi, mozdony, munkagép) vezetője. Feladata a járművezetői teendők elvégzésén kívül azoknál a vonatoknál, amelyek vonatvezető, vagy vezető-jegyvizsgáló nélkül közlekednek, a vonatkísérői ténykedések elvégzése is. Vonatvezető nélküli közlekedés esetében a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. |
|
31. |
Saját géperejű vasúti munkagép-vezető |
Fogaskerekű vasúti jármű önálló vezetése |
|
32. |
Vasúti vágánygépkocsi-vezető |
|
|
33. |
Motoros hajtányvezető |
|
|
34. |
Hajtányvezető |
|
|
35. |
Közúti-vasúti kétéltű járművezető |
Közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése. |
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1. |
Vasúti járművezető (Villamos, dízel, gőz- és gőzakkumulátoros meghajtású) |
A vasúti jármű üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása. |
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1. |
Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő |
A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása. |
|
2. |
Mozgólépcső-üzemvezető |
|
|
3. |
Tolópad-vezető |
A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése. |
|
4. |
Fordítókorong-kezelő |
A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése. |
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1. |
Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató, ha elsodrási határon belül dolgozik |
A képzőszervezet, valamint a különleges kötöttpályás társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai. |
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1. |
Vasútszakmai oktató (forgalmi, műszaki oktató) |
A képzőszervezet, vagy vasúti társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint a vasúti társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai. |
2. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez65
(1) Rosszindulatú daganatok
a) bármely rosszindulatú daganat (C0000-C9700)
(2) Vér- és vérképzőrendszeri betegségek
a) kóros vérzékenység; alvadási zavarok (D6600-D6890)
b) primer anemiák és a vörösvértestképzés zavarai (D5000-D6490)
(3) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek
a) a belső elválasztású mirigyrendszernek az adott munkakör ellátását akadályozó betegségei (E0000-E0090; E0500-E0590; E1600-E1690; E2000-E2150; E2200-E2790; E3430-E3510; E3490)
b) anyagcsere- és rendszerbetegségek (E4100; E7000-E9000)
c) cukorbetegség (E1000-E1400)
d) munkakör ellátását akadályozó allergiás eredetű kórképek (J4500; J4580; J4590; L2300-L2390; L5000-L5090)
e) testtömegindex (BMI) >35 és <17 (E4000-E6800)
(4) Mentális és viselkedészavarok
a) pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F1000-F1990)
b) psychopathia vagy elmebetegség minden formája (F2000-F3190; F3400-F3900; F4210-F4290; F4400-F4590; F6000-F6390; F6800-F6900)
c) szorongás (F4000-F4190)
d) Depresszió (F3220-F3390)
e) Skizofrénia és paranoid pszichózis (F2000-F2690)
f) szellemi fogyatékosság (F7000-F7900)
(5) Az idegrendszer betegségei
a) a központi és perifériás idegrendszer idült gyulladásai (G0000-G0900; G6100-G6290; G6400)
b) daganatai, elfajulása (C7000-C7290; D4200-D4390; G1000-G3790; G7000-G7370)
c) a központi és perifériás idegrendszer maradványtünetekkel járó, sérülés utáni állapota (G8000-G9980; I6000-I6980; S0200-S0990; G4500-G4680; G4740)
d) Narkolepsia (G4740)
e) Ovstruktiv alvási apnoe (OSA) (G4730)
f) Syncope (R55H0)
g) Myasthenia gravis (G4700)
h) Alzheimer kór (F0000-F0020)
i) Demencia (F0100-F03H0)
j) eszméletvesztéssel járó kórképek (G4000-G4190)
k) TIA (G4500-G4590)
l) Stroke (G4630; I6300-I6690)
m) Parkinson kór (G20H0-G2190)
n) Meinere betegség (H8100-H8320)
o) Sclerosis multiplex (G35H0-G3790)
(6) A szem és függelékeinek betegségei
a) a retina és látóideg idült gyulladása és elfajulása (H3000-H3680)
b) cataracta (H2500-H2880)
c) látászavarok (farkasvakság, kettőslátás, színlátászavar – H5310-H5330; H5350-H5390)
d) glaucoma (H4010-H4090)
e) lagophthalmus (Q1000)
f) nystagmus (H5500)
g) tompalátás (H5300)
h) astigmia, anisometriopia, ha annak mértéke meghaladja a 2,0 dioptriát
i) beszűkült látótér (H5340)
(7) A fül és csecsnyúlvány betegségei
a) a közép- és belsőfül idült gyulladásos betegségei (H6520-H6690; H7010-H7290; H7310-H7580; H8300-H8310)
b) vestibuláris funkciózavarok (H8110-H8390)
c) a beszéd, illetve hangképzés jelentős zavara (J3700-J3890)
d) halláscsökkenés (H9000-H9190)
(8) A keringési rendszer betegségei
a) cardiorespiratoricus elégtelenséggel járó kórképek [szív és tüdő transzplantáció] (I3400-I3790; I4200-I4990; I5000-I5090)
b) koszorúér betegségek [tüneteket okozó koszorúér betegség] (I2000-I2380) rheumás carditis utáni állapot [reumás eredetű billentyűbetegségek] (I0000-I0990)
c) ingerképzési, ingervezetési vagy repolarizációs zavar [komplett jobb- vagy balszárblokk; széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachycardia, endocardiális pacemaker, tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachycardia, sinoatrialis diszfunkció, anamnézisben szereplő malignus vasovagalis syncope] (I4400-I4990) pitvarfibrilláció tartósan >100 feletti frekvenciával, Pacemaker beültetés;
d) egyéb eredetű következményes szívizom bántalom [a bal kamra ischaemiás károsodása (EF<50%; MET<7); koszorúér-műtét, angioplastica, illetve koszorúér stenting utáni állapot; a szívburok vagy az endokardium minden betegsége] (I5100-I5280)
e) nem kezelt, vagy nem kellően kezelt magas vérnyomás betegség, másodlagos szervi károsodásokkal (I10H0-I1590)
f) postthromboticus syndroma, kiújuló thrombophlebitisek [szisztémás alvadásgátló kezelés] (I8000-I8090; I8210; I8290; I8700-I8790; Z9210)
g) perifériás verőerek szűkülete [a mellkasi vagy hasi aorta aneurisma] (I7000-I7790)
h) szív- és a nagyerek szájadékának szűkülete vagy elégtelensége [szívbillentyű átültetés vagy plasztika utáni állapot; a szív veleszületett rendellenessége – műtét előtt vagy után; bármilyen klinikai tüneteket okozó szívbillentyűhiba; mitralis prolapsus syndroma] (I3400-I3790)
(9) A légzőrendszer betegségei
a) idült légzőszervi betegségek jelentős légzésfunkciós károsodással [COPD, asthma bronchiale] (J4200-J6400)
b) sarcoidosis (D8600-D8690)
c) spontán ptx utáni állapot, 1/2 éven belül (J9300-J9390)
d) egyik oldali tüdő eltávolítása [nagy mellkasi műtétek után 3 hónapig]
(10) Az emésztőrendszer betegségei
a) a tápcsatorna idült betegségei [visszatérő dyspepsiás panaszok, pankreatitissel; krónikus bélgyulladások – M.Crohn, diverticulitis, colitis ulcerosa] (K2000-K3190; K5000-K5290; K8600-K8690)
b) máj, epehólyag betegségek (K7000-K8190)
c) az emésztőszerven végzett műtétek utáni állapot 3 hónapig
d) sérv [olyan nagyságú, mely a cselekvőképesség beszűkülésének veszélyével járhat] (K4000-K4690)
(11) A bőr- és bőralatti szövetek betegségei, a kültakaró olyan idült betegsége, amely a munkakör ellátását akadályozza
a) collagenosisok (L9300; L9490)
b) vasculitisek (L9500-L9700)
c) psoriasis (L4000-L4190)
d) bőrgyulladás, ekcéma, uricaria (L2300-L2390; L5000-L5090)
(12) A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei
a) a csontrendszer, ízületek, izmok, inak idült gyulladásos, degeneratív funkciózavarral járó betegségei (M8000-M9490; M0000-M1990; M6000-M6380; M6500-M7990)
b) a gerincoszlop mozgáskorlátozást okozó ferdülése, törése (M4000-M5490; M9610-M9690)
(13) Az urogenitális rendszer betegségei
a) kimutatott vesekövesség (N2000-N2300)
b) a here, mellékhere és dülmirigy idült gyulladásai (N4100-N5180)
c) a méh és függelékei idült gyulladásai (N7000-N7780)
d) súlyos, gyógyszeres kezelésre nem reagáló menstruációs panaszok (N9400-N9490)
e) kiterjedt nőgyógyászati műtét után 3 hónapig
f) a vese és húgyivarszervek idült gyulladásai, funkciózavart okozó szűkületei, tágulatai (N1110-N1900; N2500-N2980)
g) nephrosis (N0300-N0500; N0700-N0800)
h) húgyúti szervek kiterjedt műtéte után vagy azok részleges – teljes – csonkolása, áthelyezése után 3 hónapig (veseátültetés után 12 hónapig)
(14) Veleszületett rendellenességek, deformitások
a) a munkavégzéshez nélkülözhetetlen végtagok vagy azok egyes részeinek hiánya vagy hiányos használhatósága
b) fejlődési rendellenesség, amely az adott munkakör ellátását akadályozza
(15) Máshová nem osztályozott panaszok, tünetek
a) az utazóközönséggel kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottaknál, a ruházat által szabadon hagyott testrészeken látható bőrbetegség nyomai, seb, elváltozás
b) a megérthetőséget zavaró beszédhiba
c) sérülés utáni – a munkakör ellátását akadályozó funkciózavart okozó – csont, ízületi, ín- és izom elváltozások
(16) Fertőző betegségek (B2000-B2400; B1500-B1990; A5100-A5390; D8000-D8990)
3. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez66
4. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez67
|
Munkakörök megnevezése |
Minimum követelményszint |
|---|---|
|
átmenesztő |
átlagos |
|
egyéb vasúti járművezető |
jó |
|
felsővezeték szerelő különleges körülmények között |
jó |
|
felsővezeték szerelő |
jó |
|
fogaskerekű vasútijármű vezető |
jó |
|
forgalmi diszpécser |
átlagos |
|
forgalmi operátor |
átlagos |
|
forgalmi vonalirányító |
átlagos |
|
forgalmi szolgálattevő |
jó |
|
földalatti vasútvezető |
jó |
|
főrendelkező, rendelkező szolgálattevő |
jó |
|
gépészeti diszpécser |
átlagos |
|
gurításvezető |
átlagos |
|
hálózati gépészeti főirányító |
átlagos |
|
hálózati fő-üzemirányító, üzemirányító |
átlagos |
|
HÉV járművezető |
jó |
|
HÉV vonatvezető |
jó |
|
jegyvizsgáló |
átlagos |
|
kocsimester (forgalmi) |
jó |
|
kocsirendező |
átlagos |
|
kocsiszolgálati művezető |
átlagos |
|
kocsivizsgáló |
átlagos |
|
központi forgalmi operátor |
átlagos |
|
központi forgalomirányító |
átlagos |
|
közúti vasútijármű vezető |
jó |
|
külsős forgalmi szolgálattevő |
jó |
|
MEFI, MERÁFI irányító |
jó |
|
metró központi forgalmi menetirányító |
jó |
|
metró motorkocsi-vezető, segédvezető |
jó |
|
vasúti járművezető |
jó |
|
mozdony segédkezelő |
jó |
|
műszaki kocsimester |
átlagos |
|
naplózó forgalmi szolgálattevő |
jó |
|
rádiós távirányítással mozdonyt irányító járművezető |
átlagos |
|
rendkívüli helyzeteket kezelő irányító |
átlagos |
|
nehézgépkezelő |
átlagos |
|
sarus csapatvezető |
átlagos |
|
saruzó |
átlagos |
|
sorompókezelő őr |
átlagos |
|
szolgáltatás felügyelő |
átlagos |
|
területi fő-üzemirányító, üzemirányító |
átlagos |
|
területi fő-mozdonyirányító |
átlagos |
|
térfőnök |
átlagos |
|
térközőr, vonatjelentő őr |
átlagos |
|
tolatásvezető |
átlagos |
|
ügyeletes tiszt |
átlagos |
|
üzemegységi diszpécser |
átlagos |
|
váltókezelő, vezető váltókezelő |
átlagos |
|
vezető jegyvizsgáló |
átlagos |
|
vonali kocsirendező |
átlagos |
|
vonali tolatásvezető |
átlagos |
|
vonat fel- és átvevő |
átlagos |
|
vontatási (gépészeti) vonalellenőr |
jó |
5. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez68
|
Kockázat |
A munkaidő |
Kockázat |
A munkaidő |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
jelzése |
megnevezése |
egészében |
egy részében |
jelzése |
megnevezése |
egészében |
egy részében |
|
1. |
Kézi anyagmozgatás |
14. |
Porok, megnevezve: |
||||
|
1.1. |
5 kp-20 kp |
... |
|||||
|
1.2. |
>20 kp-50 kp |
... |
|||||
|
1.3. |
>50 kp |
... |
|||||
|
2. |
Fokozott baleseti veszély |
15. |
Vegyi anyagok, megnevezve: |
||||
|
2.1. |
Magasban végzett munka |
... |
|||||
|
2.2. |
Villamos üzemi munka |
... |
|||||
|
2.3. |
Feszültség alatti munka |
... |
|||||
|
2.4. |
Egyéb: |
... |
|||||
|
3. Kényszer-testhelyzet |
16. |
Járványügyi érdekből kiemelt munkakör |
|||||
|
3.1. |
görnyedés |
||||||
|
3.2. |
guggolás |
||||||
|
3.3. |
egyéb: ... |
||||||
|
4. |
Ülés |
17. |
Fertőzésveszély |
||||
|
5. |
Állás |
18. |
Fokozott pszichés terhelés |
||||
|
6. |
Járás |
19. |
Képernyő előtt végzett munka |
||||
|
7. Terhelő munkahelyi klíma |
20. |
Éjszakai műszakban végzett munka |
|||||
|
7.1. |
meleg |
||||||
|
7.2. |
hideg |
||||||
|
7.3. |
nedves |
||||||
|
7.4. |
változó |
||||||
|
8. |
Zaj |
21. |
Pszichoszociális tényezők |
||||
|
9. |
Ionizáló sugárzás |
22. |
Egyéni védőeszközök általi terhelés |
||||
|
10. |
Nem-ionizáló sugárzás |
23. |
Egyéb: |
||||
|
11. |
Helyileg ható vibráció |
||||||
|
12. |
Egésztest vibráció |
||||||
|
13. |
Ergonómiai tényezők |
||||||
|
* |
Időszakos alkalmassági vizsgálathoz e nyomtatvány hátoldalán lévő beutaló használható. |
|
** |
A megfelelő szöveget alá kell húzni. |
|
*** |
A megnevezett munkakörben fennálló kockázatok rovatába X-et kell írni, ahol több tényező van felsorolva, a megfelelőt alá is kell húzni. |
Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § c) pontját a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § d) pontja a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § e) pont ea) alpontját a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § e) pont eb) alpontja a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § f) pontját az 517/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 2/A. §-t a 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2a) bekezdését a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2b) bekezdését a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (2c) bekezdését a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés d) pontja a 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 291/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdését a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (2) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1a) bekezdését a 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (3) bekezdése a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés e) pontját a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés c) pontja a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 14. § a) pontja, a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés d) pontja az 517/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdését a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
A 17. § (2) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdés a) pontja a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § h) pontja és 30. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1a) bekezdését a 402/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 789/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet 29. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 324/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.
A 22/A. §-t az 517/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 22/B. §-t az 517/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 22/B. § (1) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés c) pontja az 517/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés f) pontját a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 25. §-a iktatta be.
A 23. § (2) bekezdése az 517/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdését a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (3) bekezdését a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (6) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 291/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 250/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdés a) pontja a 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3a) bekezdését a 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 29. § (3b) bekezdését a 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 29. § (6) bekezdését a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t a 31. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 31. § (2) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 31. § (6) bekezdését a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2016. július 28.
A 31. § (7) bekezdését a 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 32. § a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. § a) pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet „A) Országos, térségi, saját célú vasúti pályahálózat és iparvágány” pontjában foglalt táblázat 101. sorát a 251/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 13. § a) pontjával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 28. § b) pontjával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a 789/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet a 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 15. § c) és d) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás