PÜ BH 2009/210
PÜ BH 2009/210
2009.07.01.
A biztosító mentesülését eredményező, a biztosított alkalmazottja által tanúsított súlyosan gondatlan magatartás megítélése során az alkalmazott számára konkrétan előírt gondosság követelményének van jelentősége [Ptk. 556. § (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése].
A felperes tulajdona volt a Z. forgalmi rendszámú Renault Trafic típusú gépkocsi, amelyre a felek Casco biztosítási szerződést kötöttek. A gépkocsit a felperes alkalmazásában álló H. A. használta, akit a felperes olyan utasítással látott el, hogy a gépjárművet házának udvarán, a kerítésen belül kell parkolnia. H. A. 2003. április 3-án a B., H. út 37. számú lakóháza előtt, a kerítésen kívül állította le a gépkocsit, majd bezárta. Az ingatlanra lépve a kertkaput bezárta, de a lakása ajtaját nem. Az iratokat és a kulcsot a konyhában lévő asztalra helyezte. Másnap reggel egy ismerőséhez ment. Onnan visszatérve észlelte, hogy a gépjármű nem áll a helyén, a lezárt lakásból pedig a gépkocsi kulcsa és iratai eltűntek. A kertkapun és a lakás ajtaján erőszakos behatolásra utaló nyomot nem észleltek. A rendőrség a nyomozást az elkövető kilétének megállapítása hiányában megszüntette.
A felperes keresetében a Casco biztosítási szerződés alapján kérte kárának a megtérítését.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Ptk. 536. § (1) bekezdése, 548. §-a és a felek között létrejött szerződés Különös Feltételei (JCKF 5) 11. fejezetének alkalmazásával arra következtetett, hogy a felperes alkalmazottja a jármű parkolása során megsértette a részére adott utasítást. További súlyosan gondatlan magatartást tanúsított azzal, hogy a lakás ajtaját nem zárta be, a gépjármű kulcsát más számára hozzáférhető helyen hagyta.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 2 873 088 forintot és kamatait.
A felperes alkalmazottja magatartásának értékelésével arra következtetett, hogy e magatartás nem minősíthető súlyosan gondatlannak. Megállapította, hogy az alkalmazott vétkességének megítélése szempontjából nincs jelentősége a parkolás módjára vonatkozó felperesi utasításnak. A másodfokú bíróság megítélése szerint az alkalmazott a gépkocsit az utcán szabályosan lezárta, majd családi házas ingatlana területére lépve a kertkaput szintén. Az ingatlant 180–200 cm magasságú tüskékkel ellátott kerítés védte. A kulcsokat a konyhában, (mely nem közvetlenül a bejárati ajtónál volt) az asztalra helyezte. E tényekből következően az alkalmazott nem mulasztotta el az elemi biztonsági intézkedéseket, magatartása nem súrolta a szándékosság, az eredmény kívánásának a határát. Ezért, mentesülése hiányában az alperes a Ptk. 553. § (1) bekezdése alapján köteles a szerződés teljesítésére.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes előadta, hogy a felperes alkalmazottja súlyosan gondatlan magatartást tanúsított a gépjármű leállításával és a gépjármű kulcsainak elhelyezésével kapcsolatban, ami jelentős mértékben megkönnyítette a gépjármű eltulajdonítását. Súlyosan megsértette kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségét. Észrevételezte, hogy a másodfokú bíróság megalapozatlan tényállításokat tett a gépjármű, illetve a kertkapu lezárásával kapcsolatban. Nem értékelte H. A. alkalmazott feljelentésében és a perben tett tanúvallomásában észlelhető ellentmondásokat. Nem vette figyelembe, hogy az eltulajdonított gépjármű 27 millió forint értékű szállítmánnyal volt megrakodva. Vitatta, hogy nem kellett értékelni a felperes utasításának megszegését a gondatlanság fokának megítélése során. A gépjármű kulcsának a gondatlan kezelése legalábbis kármegosztás alkalmazását alapozta meg a felek között.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ptk. 556. § (1) bekezdés c) pontja szerint a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A (3) bekezdés szerint ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. A szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek (JCKF 5) 11. fejezetének 1. pontja az (1) bekezdés c) pontja által meghatározott károkozók körét – többek között – a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottak körével azonosítja. A lopáskockázat tekintetében a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősíti különösen azt a magatartást, melynek következtében a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak a felperes alkalmazottja gondatlanságának fokára vonatkozó jogkövetkeztetéseivel nem ért egyet.
Minden alapot nélkülöz az a megállapítása, hogy a munkáltató felperesnek a gépjármű parkolására vonatkozó utasítása adott esetben, a gondatlanság fokának megítélése szempontjából nem jelentős. A másodfokú bíróságnak ez az – indokolással egyébként alá nem támasztott – megállapítása ellentétes azzal a követelménnyel, hogy a vagyontárgy biztonságos őrzésének a feltételeit, az őrzés gondosságának a mértékét az adott konkrét körülmények alapján kell megítélni. E körülmények között kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani a biztosított vagyontárgyat birtokló személy aktuális akarati-tudati állapotának, amivel a szándékosság-gondatlanság fogalompár, illetve a gondatlanság foka jellemezhető. A felperes perben tett tanúvallomásából megállapítható, hogy H. A. alkalmazott gépjárműhasználatának alapvető feltételeként szabta a használatra átadott gépjármű kerítésen belüli parkolását. Nevezett alkalmazása mellett is az döntött, hogy H. A. lakóhelye erre lehetőséget biztosított. Ez az általános munkáltatói utasítás különös jelentőségre tett szert az adott esetben, amikor a perbeli gépjármű 27 millió forint értékű rakományt tartalmazott, amit H. A.-nak másnap reggel kellett volna a rendeltetési helyére fuvarozni. A másodfokú bíróság erre vonatkozó megállapításától eltérően, az értékes rakományra tekintettel adott esetben nemcsak az elemi biztonsági cselekmények elmulasztását kellett a súlyos mulasztás körébe tartozó cselekményként értékelni, hanem többek között a munkáltató parkoltatásra vonatkozó, félre nem tehető utasításának megszegését is. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával egyetértve ilyen súlyosan gondatlan magatartásnak minősül az alkalmazottnak az a további magatartása is, hogy a gépjármű kulcsait és iratait az éjszakára be nem zárt házban, a besurranó tolvaj számára jól látható és elérhető helyen helyezte el. Ezek az őrzési körülmények együttesen tették lehetővé, hogy az adott alkalommal a gépjármű kulcsaival és irataival együtt eltűnjön.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes alkalmazottjának a gépjármű parkolására vonatkozó utasítást és az alperesnek a kulcshasználatra vonatkozó különös szerződési feltételeit sértő magatartását az adott, számára előírt gondosság olyan feltűnő elhanyagolásaként értékelte, ami a Ptk. 556. § (1) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése alapján kiváltotta az alperes fizetési kötelezettség alóli mentesülését.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság megalapozott és érdemben helyes ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.822/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás