PÜ BH 2009/211
PÜ BH 2009/211
2009.07.01.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben a gondnokság alatt álló, személyesen eljáró felperes részére ügygondnok kirendelése nem mellőzhető [Pp. 308. § (1) bekezdés, 312. § (3) bekezdés].
A felperest a bíróság 2002. január 4-én jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte.
A gondnokság alá helyezési perben készült elmeorvosszakértői vélemény szerint jelen per felperese tudathasadásos elmebetegségben szenved, állapota véglegesnek tekinthető.
A felperes keresetében gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte. A perben – meghallgatása során – előadta, hogy mindenben önállóan szeretne eljárni, nyugdíjasházba kíván költözni, azonban nyugdíjának 1/2 részét hivatásos gondnoka kezeli, így – alacsony jövedelme miatt – csak elmeszociális otthonban nyerhetne elhelyezést.
A felperes tulajdonában van a B., V. út 13. I. em. 3. szám alatti ingatlan, azonban 2005 óta a J. Kórház Pszichiátriai Osztályán kezelik, ahonnan csak időnként engedik haza.
A felperesnek – elmondása szerint – csak izomgörcse miatt szükséges gyógyszert szednie.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a gondnokság alá helyezés megszüntetésének törvényi feltételei nem állnak fenn. Erre a következtetésre a bizonyítási eljárás eredményeként, a felperes személyes meghallgatása, a felperes gondnokának, Sz. A.-nak tanúvallomása, illetve a beszerzett igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény alapján jutott.
A szakértői vélemény értelmében a felperes tudathasadásos elmebetegség tüneteit mutató elmezavarban szenved. Emiatt számos alkalommal kezelték pszichiátriai osztályon. 2005. február óta folyamatosan kezelés alatt áll. A felperesnek betegségtudata nincs, emiatt otthoni környezetben a gyógyszereit nem szedi, kórházi kezelését minden alkalommal a gyógyszerszedés kihagyását követő súlyos állapotromlás tette szükségessé. A kezelés hatására általában nyugodtabb lesz, téveszméi azonban változatlanul fennállnak. A felperest az alkalmazkodási képtelenség jellemzi, gyakori és tartós kórházi kezelése szükséges. Ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képessége – orvosi szempontból – tartósan és teljes mértékben hiányzik, állapota végleges.
A szakértői véleményben foglaltakra figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes állapotában nem következett be olyan kedvező jellegű változás, ami a gondnokság alá helyezés megszüntetését, vagy a kizáró gondnokság korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását indokolná.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben annak megváltoztatásával a keresetének történő helytadást kért, figyelemmel arra, hogy nem érzi magát elme- vagy pszichiátria betegnek.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – indokai alapján – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság által kirendelt ügygondnokával egyezően a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem kifogásolja, hogy az elsőfokú bíróság a határozatát kizárólag az elmeorvos-szakértői véleményre alapította, ami csak az elmeállapottal kapcsolatos, a tankönyvekben is szereplő felsorolásokat tartalmazza, indokolás nélkül. A perben eljárt bíróságok nem szerezték be a területileg illetékes ideggondozó véleményét, és nem hallgatták meg a felperes újabb gondnokát, Sz. N. A.-nét sem.
Az első-, illetve másodfokú bíróság nem tájékoztatta a felperest, hogy milyen bizonyítási indítványt terjesszen elő, így a felperes nem kezdeményezhette kezelőorvosának, dr. R. P.-nek a megkeresését, aki a felperes pszichikailag stabil állapotáról számolhatott volna be.
A perben eljárt bíróságok tehát nem vizsgálták a korábbi gondnokság alá helyezési ítélet óta történteket, erre tekintettel a jogerős ítélet nem megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság hivatalból észlelte, hogy a perben sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem rendelt ki a felperes számára ügygondnokot, noha ez a Pp. 312. § (3) bekezdése szerint kötelezettsége lett volna. E jogszabályhely ugyanis visszautal a Pp. 304–311. §-aira, azzal, hogy az ott rögzített rendelkezések a gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása iránti perben is megfelelően irányadók. A Pp. 308. §-ának (1) bekezdése pedig – eltérést nem engedő szabályként – előírja, hogy a gondnokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni. Ez a szabály irányadó tehát a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben is értelemszerűen a gondnokság alatt álló felperesre nézve is.
A Pp. korábban hatályos rendelkezése csak a szükséghez képest, mérlegeléstől függően biztosította a bíróság számára az ügygondnok kirendelésének lehetőségét. A 2001. november 1-je óta hatályos 2001. évi XV. törvény a Polgári Törvénykönyvnek és a Polgári perrendtartásnak a cselekvőképességgel és gondnoksággal kapcsolatos rendelkezéseit lényegesen módosította, újraszabályozta. Ebbe a körbe tartozik az az új rendelkezés is, mely a gondnokság alá helyezendő (illetve helyezett) személy jogainak fokozott megóvása érdekében, illetve perbeli jogainak helyes és célszerű gyakorlása céljából minden esetben kötelezővé teszi az ügygondnok kirendelését. Az ügygondnok – aki az esetek többségében ügyvéd – feladata az érintett személy jogainak védelme, illetve érvényesítésének előmozdítása. Fokozott jelentősége van az ügygondnoknak a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben, amikor a már gondnokság alá helyezett kezdeményezi az eljárást. Ilyenkor e személy jogi támogatása, segítése a feladata, mert – noha a perindító gondnokság alá helyezett személy teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik a Pp. 312. § (3) bekezdése értelmében – igen gyakori, hogy a gondnokolt azon túlmenően, hogy a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti kívánságát, vágyát hangoztatja, nincsen tisztában azokkal az anyagi jogi és eljárásjogi szabályokkal, amelyek a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per eredményes viteléhez szükségesek.
Jelen esetben nemcsak az a garanciális rendelkezés sérült, hogy a perben a bíróságnak a felperes számára ügygondnokot kell rendelnie, hanem – ahogyan arra a felperes ügygondnoka a felülvizsgálati kérelemben helyesen rámutat – elmaradt a személyesen eljáró felperes jogairól, illetve kötelezettségeiről történt tájékoztatása is, a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése, illetve 7. §-ának (2) bekezdése szerint.
A perben eljárt bíróságok tehát nem tájékoztatták a felperest a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, nem oktatták ki a perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről. Ennek következtében a felperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, noha – ügygondnoka előadása szerint – szerette volna, ha a bíróság tájékozódik jelenlegi kezelőorvosának, valamint új gondnokának véleményéről, állapotának – szerinte – kedvező változásával kapcsolatban.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az első-, illetve másodfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással járó eljárási szabálysértést követett el a Pp. 3. §-a (3) bekezdésének, 7. §-a (2) bekezdésének, valamint 308. §-a (1) bekezdésének és 312. §-a (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával. Ezért a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a felperes számára ügygondnokot kell rendelni. A bizonyítási eljárás során nem mellőzhető a felperes új gondnokának, Sz. N. A.-nénak a meghallgatása, aki a gondnoki tisztséget 2008. január 1-je óta tölti be, valamint a felperes kezelőorvosának, dr. R. P. osztályvezető főorvosnak a megkeresése sem, aki a felperes állapotában bekövetkezett esetleges változásról adhat tájékoztatást. Ezen túlmenően – a megfelelő tájékoztatás megadásával – biztosítani kell, hogy a felperes a kereseti kérelmében foglaltakra vonatkozóan esetleges további bizonyítási indítványait is előterjeszthesse.
(Legf. Bír. Pfv. II. 21.085/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás