GÜ BH 2009/212
GÜ BH 2009/212
2009.07.01.
A felszámolási nemperes eljárás része a felszámoló előtt lefolytatott szakasz is, ezért – a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában – a felek és képviselőik azokat az iratokat is megtekinthetik, amelyek ebben a szakaszban kerültek a felszámolóhoz [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. §; Pp. 3. § (6) bek., 119. §].
Az ügynek a jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel összegezett tényállása a következő:
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 2003. április 2-ai kezdő időponttal indult felszámolási eljárásban az adós vagyonáról a felszámoló által benyújtott 3. számú közbenső mérleget a hitelező 2006. május 11-én vette át. Az erre tett, 2006. május 15-én kelt észrevételében kérte a felszámolótól a b) kielégítési kategóriában nyilvántartott hitelezői igényeknek a korábbi közbenső mérlegekhez képest bekövetkezett változásaira vonatkozó részletes információk közlését. A felszámoló válaszában a 3. számú közbenső mérleg fordulónapjáig folyamatban volt bírósági peres és nemperes eljárásokat jelölte meg a változások okaként, anélkül azonban, hogy a kérdéses hitelezői igények jogalapjára, illetve az azokkal érintett eszközökre kiterjedő tájékoztatást adott volna. Ezt további két levélváltás követte a hitelező és a felszámoló között, melynek eredményeként a felszámoló a 2006. július 21-én kelt válaszában iratbetekintési lehetőséget biztosított a hitelezőnek, amelyre előre egyeztetett időpontban, az adós telephelyén 2006. augusztus 9-én került sor.
A hitelező ezt követően a felszámoló mulasztására hivatkozva 2006. augusztus 14-én nyújtotta be kifogását a bírósághoz, melyben arra hivatkozva kérte az iratbetekintés engedélyezését, hogy a 2006. augusztus 9-ei személyes találkozás alkalmával a felszámoló nem tett eleget kötelezettségének, és nem biztosított hozzáférést a b) kategóriás hitelezői igények tényleges fennálltát és jogszerűségét igazoló dokumentumokhoz.
A felszámoló a kifogásra tett érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a Cstv. 5. § (1) bekezdése szerint csak a hitelezői választmány, valamint a hitelezői követelések több mint 10%-ával rendelkező hitelezők kérésére köteles tájékoztatást nyújtani, így a kifogást előterjesztő hitelezővel szemben e kötelezettsége nem áll fenn.
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította, mely döntését azzal indokolta, hogy a Cstv.-nek a hitelezők tájékoztatását szabályozó 5. § (1) bekezdése, valamint az 50. § (5) bekezdése sem határoz meg a felszámolót terhelő olyan kötelezettséget, melynek alapján az egyes hitelezőknek tájékoztatást kellene nyújtania. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos eseti döntéseiben foglaltakra is.
A hitelező fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatta, és kötelezte a felszámolót, hogy a b) kategóriában nyilvántartott hitelezői igényekkel kapcsolatos iratok megtekintését, azokról saját költségen kivonat, másolat készítését – szükség esetén előzetes írásbeli titoktartási nyilatkozat benyújtását követően – előre egyeztetett időpontban biztosítsa a hitelező részére.
Döntése indokolásában kifejtette, hogy a Cstv. 5. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 50. §-a valóban nem teremtenek kötelezettséget a felszámoló oldalán a hitelezők külön-külön történő tájékoztatására, ellenben a Cstv. 6. § (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 119. § (1)–(2) bekezdése – amennyiben szükséges, titoktartási nyilatkozat megtétele mellett – irat betekintési jogot biztosít a hitelezőknek a felszámolási eljárás felszámoló előtt zajló szakaszában is. E jog gyakorlása azonban nem járhat a felszámoló tevékenységének túlzott zavarásával, az eljárás akadályozásával, és nem róhat indokolatlan költséget az adósra.
A jogerős végzés ellen a felszámoló terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatásával a hitelezői kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélőtábla végzése a Pp. 119. §-ának jogszabálysértő értelmezését adja, mert olyan iratok megtekintésére ad lehetőséget a hitelezőnek, amelyek nem részei a jelen eljárás anyagának, illetve nem egy peres eljárásban keletkeztek, hanem kizárólag a felszámolónál levő dokumentumok – így megtekintésük a joggal való visszaélés veszélyét hordozza. Hivatkozott továbbá a Hpt. 51. § (1) bekezdésére, amely meghatározza, hogy a banktitok körébe tartozó információk mely harmadik személyeknek adhatók ki, milyen feltételekkel, és álláspontja szerint a hitelező nem felel meg ezeknek a követelményeknek.
A hitelező a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában való fenntartását kérte. Fenntartotta jogi álláspontját és hangsúlyozta, hogy a felszámolási alapügyben kívánta iratbetekintési jogát gyakorolni, az abban keletkezett dokumentumok vonatkozásában, e nemperes eljárásban pedig a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell. A banktitokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a Pp. 119. § (2) bekezdése rendezi ezt a kérdést, amikor titoktartási nyilatkozat megtételével megismerhetővé teszi a védett információkat.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A másodfokú bíróság jogerős határozatában a hitelező kérelmét – a jelen ügyben alkalmazandó, többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalma szerint – helytállóan értelmezte akként, hogy az mint kifogás nem tájékoztatás nyújtására vonatkozott, hanem a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerint besorolt igényekkel összefüggő iratokba való betekintés biztosítására kérte kötelezni a felszámolót. A felülvizsgálati bíróság teljes mértékben elfogadta a jogerős ítéletben kifejtett azt a jogi álláspontot, miszerint a felszámolási eljárás sajátossága, hogy az eljárás a többször módosított Cstv. 46-54. §-aiban szabályozott szakasza – azaz a felszámoló eljárása – bár nem közvetlenül a bíróság előtt zajlik és az eljárás e szakaszában a felszámoló önállóan jár el, része a felszámolási eljárásnak. A többször módosított Cstv. eltérő rendelkezése hiányában a felek iratbetekintésére vonatkozó eljárási szabályok sem térnek el az eljárás egyéb szakaszaiban érvényesülő rendelkezésektől. Ebből pedig okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felszámoló eljárása alatti szakaszban is megfelelően érvényre kell jutniuk a Pp. rendelkezéseinek. Ezek között alapvető jelentőségű a Pp. 3. § (6) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség elvének érvényre juttatása, amely a nemperes felszámolási eljárásban, mint bíróság által folytatott eljárásban alapvetően ugyanúgy kell, hogy érvényesüljön, mint a peres eljárásokban.
Az adós felszámolója felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozik arra, hogy a jogerős végzés a Pp. 119. §-ának a jogszabálysértő értelmezését adja annak folytán, hogy olyan iratok betekintésére ad lehetőséget a hitelezőnek, amelyek nem részei a felszámolási nemperes eljárásnak, hanem a felszámolónál lévő dokumentumok. A felszámolónak ez a jogi álláspontja alapvetően téves. Egy adott felszámolási eljárás során az ezzel kapcsolatban a felszámolóhoz benyújtott iratok ugyanúgy része a felszámolási eljárás iratanyagának, mint az eljárás tartama alatt a bírósághoz benyújtott iratok. Azokra vonatkozóan ugyanúgy érvényesülnie kell a Pp. 3. § (6) bekezdésében megfogalmazott rendelkezésnek, mely szerint a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott iratot megismerhessenek és azokra a törvényben előírt határidőn belül nyilatkozhassanak. Ezekre az iratokra is vonatkozik a Pp. 119. §-ának (1) bekezdése, mely szerint a felek, valamint azok képviselői azokat – az e §-ban írt kivételekkel – a per bármely szakaszában, külön engedély nélkül megtekinthetik, s azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Helytállóan állapította meg a jogerős határozat azt is, hogy az üzleti, illetve a külön törvényben meghatározott, a Pp. 119. §-a (1) bekezdésében nem említett titkot tartalmazó irat esetén, a Pp. 119. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíróság által megállapított rendben, a felszámolóval előzetesen egyeztetett időpontban, az iratok őrzésének, tárolásának helyén gyakorolható az irat betekintési (másolat készítési) jog.
A felszámoló álláspontjával szemben nem jelent joggal való visszaélést, ha a hitelező az iratokba való betekintés útján arról kíván meggyőződni, hogy vele egy sorba, vagy az őt megelőző kielégítési kategóriába megalapozottan sorolta-e be a felszámoló a hitelezőket. Ennek megismeréséhez a hitelezőnek méltányolható jogi érdeke fűződik, miután a követelések nagysága, megalapozottsága befolyással lehet igényének kielégítésére – ahogy arra a jogerős határozat is helytállóan rámutatott.
Végül alaptalan a felszámolónak az az észrevételében hangoztatott érve is, hogy a felszámolási ,,alapügyben'' a kifogást benyújtó fél még nem volt hitelező. Azt ugyanis a felszámoló nem vitatja, hogy a kifogást benyújtó M. K. Zrt. az eredeti hitelező követelését megszerezte, annak jogutódává vált [többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése folytán alkalmazott Pp. 61. § (1) bekezdés, 62. § (3) bekezdés], ebből következően ő is hitelezőnek minősül. Az általa igényelt, a ,,b'' kielégítési kategóriában nyilvántartott hitelezői igényekkel kapcsolatos iratokba való betekintést pedig hitelezői érdekei most is indokolják, s az időmúlásnak, jogutódi minőségének az irat betekintési joga fennállása szempontjából nincs jelentősége.
A kifejtett indokokra tekintettel a felülvizsgálati kérelemben sérelmezett jogszabályok helyes értelmezésén alapuló jogerős határozatot a felülvizsgálati bíróság hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Gfv. XI. 30.168/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás