22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹

2012.04.01.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének BIOLÓGIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcímet követő táblázat helyébe az 1. számú melléklet lép.

2. § Az R. mellékletének DRÁMA II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe a 2. számú melléklet lép.

3. § Az R. mellékletének ÉNEK-ZENE címet követő szöveg helyébe a 3. számú melléklet lép.

4. § (1) Az R. mellékletének FIZIKA cím KOMPETENCIÁK alcímet követő szöveg helyébe a 4. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe az 5. számú melléklet lép.

5. § Az R. mellékletének FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím „Nyilvánosságra hozandó anyag nincs, a szóbeli tételek témakörei mindkét szinten lentebb olvashatók.” szöveg helyébe a 6. számú melléklet lép.

6. § (1) Az R. mellékletének INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Általános szabályok pont A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő táblázat helyébe a 7. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Általános szabályok pont A gyakorlati feladatlap értékelése alpontot követő táblázat helyébe a 8. számú melléklet lép.

7. § Az R. mellékletének LATIN NYELV címet követő szöveg helyébe a 9. számú melléklet lép.

8. § Az R. mellékletének NÉMET NYELV cím nyolcadik mondatát követő táblázat helyébe a 10. számú melléklet lép.

9. § Az R. mellékletének OROSZ NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY címet követő szöveg helyébe a 11. számú melléklet lép.

10. § (1) Az R. mellékletének SPANYOL NYELV cím nyolcadik mondatát követő táblázat helyébe a 12. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének SPANYOL NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY cím C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK alcím 2. A kommunikációs szándékok listája pont helyébe a 13. számú melléklet lép.

11. § Az R. mellékletének TÁRSADALOMISMERET II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe a 14. számú melléklet lép.

12. § Az R. mellékletének TESTNEVELÉS címet követő szöveg helyébe a 15. számú melléklet lép.

13. § (1) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 16. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A tételsor jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 17. számú melléklet lép.

(3) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A tételsor jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 18. számú melléklet lép.

14. § (1) Az R. mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont A projektmunka értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 19. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli vizsgarész értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 20. számú melléklet lép.

15. § Az R. mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont A projektmunka értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 21. számú melléklet lép.

16. § Az R. mellékletének TERMÉSZETTUDOMÁNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 22. számú melléklet lép.

17. § Az R mellékletének FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet követő szöveg helyébe a 23. számú melléklet lép.

18. § Az R. mellékletének EVANGÉLIKUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 24. számú melléklet lép.

19. § Az R. mellékletének KATOLIKUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor formai jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 25. számú melléklet lép.

20. § Az R. mellékletének REFORMÁTUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontot követő szöveg helyébe a 26. számú melléklet lép.

21. § Az R. mellékletének NARODOPIS II. OPIS ISPITA címet követő szöveg helyébe a 27. számú melléklet lép.

22. § Az R. mellékletének HRVATSKI JEZIK II. OPIS ISPITA címet követő szöveg helyébe a 28. számú melléklet lép.

23. § Az R. mellékletének HRVATSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST II. OPIS MATURALNOG ISPITA címet követő szöveg helyébe a 29. számú melléklet lép.

24. § (1) Az R. mellékletének ABITURPRÜFUNG IN LANDES- UND VOLKSKUNDE DER NATIONALEN UND ETHNISCHEN MINDERHEIT címe helyébe az ABITURPRÜFUNG IM FACH LANDES- UND VOLKSKUNDE DER DEUTSCHEN MINDERHEIT cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdés szerint módosított ABITURPRÜFUNG IM FACH LANDES- UND VOLKSKUNDE DER DEUTSCHEN MINDERHEIT II. Beschreibung der Prüfung címet követő szöveg helyébe a 30. számú melléklet lép.

25. § Az R. mellékletének DEUTSCH ALS NATIONALITÄTENSPRACHE II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG címet követő szöveg helyébe a 31. számú melléklet lép.

26. § (1) Az R. mellékletének DEUTSCHE MINDERHEITENSPRACHE UND -LITERATUR címe helyébe a DEUTSCHE NATIONALITÄTENSPRACHE UND -LITERATUR cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdés szerint módosított DEUTSCHE NATIONALITÄTENSPRACHE UND -LITERATUR II. Beschreibung der Prüfung címet követő szöveg helyébe a 32. számú melléklet lép.

27. § Az R. mellékletének CULTURA SI CIVILIZATIE ROMANEASCA II. Descrierea examenului címet követő szöveg helyébe a 33. számú melléklet lép.

28. § Az R. mellékletének LIMBA SI LITERATURA ROMANA II. DESCRIEREA EXAMENULUI címet követő szöveg helyébe a 34. számú melléklet lép.

29. § Az R. melléklete a SZERB NYELV ÉS IRODALOM cím és az azt követő szöveg után a 35. számú melléklettel egészül ki.

30. § Az R. mellékletének ZO SLOVENSKEJ VZDELANOSTI II. OPIS SKÚŠKY címet követő szöveg helyébe a 36. számú melléklet lép.

31. § (1) Az R. mellékletének PODROBNÉ POŽIADAVKY MATURITNEJ SKÚSKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY címe helyébe a PODROBNÉ POZIADAVKY MATURITNEJ SKÚŠKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdés szerint módosított PODROBNÉ POŽIADAVKY MATURITNEJ SKÚŠKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY II. OPIS SKÚŠKY címet követő szöveg helyébe a 37. számú melléklet lép.

32. § (1) Az R. mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITAPOZNAVANJE SLOVENSTVA címe helyébe a PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA POZNAVANJE SLOVENSTVA cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdéssel módosított PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA POZNAVANJE SLOVENSTVA II. OPIS IZPITA címet követő szöveg helyébe a 38. számú melléklet lép.

33. § Az R. mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA SLOVENSKI JEZIK II. OPIS IZPITA címet követő szöveg helyébe a 39. számú melléklet lép.

34. § Az R. mellékletének EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 40. számú melléklet lép.

35. § Az R. mellékletének SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 41. számú melléklet lép.

36. § Az R. mellékletének OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 42. számú melléklet lép.

37. § Az R. mellékletének GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 43. számú melléklet lép.

38. § Az R. mellékletének ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 44. számú melléklet lép.

39. § Az R. mellékletének INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 45. számú melléklet lép.

40. § Az R. mellékletének VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 46. számú melléklet lép.

41. § Az R. mellékletének ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 47. számú melléklet lép.

42. § Az R. mellékletének KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 48. számú melléklet lép.

43. §² Az R. mellékletének FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 49. számú melléklet lép.

44. § Az R. mellékletének NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 50. számú melléklet lép.

45. § Az R. mellékletének KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA és az azt követő szöveg helyébe az 51. számú melléklet lép.

46. § Az R. mellékletének KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 52. számú melléklet lép.

47. § Az R. mellékletének KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 53. számú melléklet lép.

48. § Az R. mellékletének ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 54. számú melléklet lép.

49. § Az R. mellékletének KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA cím és az azt követő szöveg helyébe az 55. számú melléklet lép.

50. § Az R. mellékletének VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA cím és azt követő szöveg helyébe az 56. számú melléklet lép.

51. § Az R. mellékletének MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 57. számú melléklet lép.

52. § Az R. mellékletének ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 58. számú melléklet lép.

53. § Az R. mellékletének ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím „A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.” szöveg helyébe az 59. számú melléklet lép.

54. § (1) Az R. mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 60. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 61. számú melléklet lép.

55. § (1) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 62. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 63. számú melléklet lép.

(3) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 64. számú melléklet lép.

56. § Az R. mellékletének BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ÉS VIZSGALEÍRÁS cím és az azt követő szöveg helyébe a 65. számú melléklet lép.

57. § Az R. mellékletének BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 66. számú melléklet lép.

58. § Az R. melléklete a SZERB NÉPISMERET cím és az azt követő szöveg után a 67. számú melléklettel egészül ki.

59. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2009/2010. tanév május–júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

(2) E rendelet 34–52. §-a 2012. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 34–52. §-sal megállapított vizsgakövetelményeket a 2011/2012. tanév május–júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

(3) E rendelet 2012. június 1. napján veszti hatályát.

1. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

Írásbeli vizsga 240 perc		Szóbeli vizsga 20 perc
Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor	Egy választható esszé- vagy problémafeladat	Egy A és egy B feladat előadása
80 pont	20 pont	50 pont

”

2. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint			Emelt szint
Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
120 perc	15 perc/fő	15 perc	180 perc	20 perc/fő	20 perc
60 pont	60 pont	30 pont	60 pont	50 pont	40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Középszint			Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	a produkcióhoz szükséges kellékek	NINCS	NINCS	a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb.	NINCS
A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja	három példány helyesírási szótár	a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m²alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon)	a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök	videomagnó vagy DVD- lejátszó, három példány helyesírási szótár	színházszerű körülmények (25-30 m²alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)	a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

	Középszint			Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Gyakorlati vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	NINCS	tételcímek	NINCS	NINCS	tételcímek
Mikor?	NINCS	NINCS	jogszabály szerint	NINCS	NINCS	jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint
Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga	Gyakorlati vizsga
120 perc		15 perc	max. 15 perc/fő
Feladatsor megoldása		Egy tétel kifejtése	Háromból két gyakorlati feladat
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok	Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések		kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára	előkészített, egyéni színpadi produkció	előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása
30 pont	30 pont		30 pont	30 pont	30 pont
60 pont		30 pont	60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

– Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok	30 pont
– Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések	30 pont
Összesen:	60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó – a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében – a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m²alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

– drámajáték, színjáték;

– mozgás- vagy táncszínház;

– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

– bábjáték.

Feladattípusok:

– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

– előkészített, egyéni színpadi produkció;

– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében
(pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak – választásuk alapján – legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

– A szituáció megértése	8 pont
– Fantázia, ötletesség	12 pont
– Karakterábrázolás	10 pont
	30 pont

Egyéni színpadi produkció:

– Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága	5 pont
– Értelmezés, szerkesztés	5 pont
– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	8 pont
– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)	10 pont
– Koncentráció	2 pont
	30 pont

Közös színpadi produkció:

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	8 pont
– Koncentráció, játékfegyelem	10 pont
– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)	12 pont
	30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

– egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

– dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

– egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

– egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

– A feladat megértése, a lényeg kiemelése	5 pont
– A megközelítés, az elemzés sokszínűsége	10 pont
– Az ismeretek gazdagsága	10 pont
– Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	5 pont
Összesen	30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint
Írásbeli vizsga			Szóbeli vizsga	Gyakorlati vizsga
180 perc			20 perc	20 perc/fő
Feladatsor megoldása			Egy tétel kifejtése	Háromból két gyakorlati feladat
Általános színház- és drámaelméleti kérdések	Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések	Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat		kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára	előkészí- tett, egyéni színpadi produkció	előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása
20 pont	20 pont	20 pont		25 pont	25 pont	25 pont
60 pont			40 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor – a feladatlapok kiosztását követően – a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl.: kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl.: képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, ill. DVD-re rögzített színházi anyaga, és/vagy azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

– az ókor színháza és a görög dráma;

– az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

– Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

– a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

– Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

– Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

– Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések	20 pont
– Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések	20 pont
– Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat	20 pont
Összesen	60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg – az összes szóbeli tétel kifejtése után – kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen,vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m²alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

– drámajáték, színjáték;

– mozgás- vagy táncszínház;

– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

– bábjáték.

Feladattípusok:

– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

– előkészített, egyéni színpadi produkció;

– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek és/vagy monológok és/vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében
(pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező – a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes – intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás – prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték – színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak – választása alapján – legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

– A szituáció megértése	5 pont
– Fantázia, ötletesség	10 pont
– Karakterábrázolás	5 pont
– Instrukciók követése	5 pont
	25 pont

Egyéni színpadi produkció:

– Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága	5 pont
– Értelmezés, szerkesztés	5 pont
– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	5 pont
– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)	8 pont
– Koncentráció	2 pont
	25 pont

Közös színpadi produkció:

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	8 pont
– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)	10 pont
– Koncentráció, játékfegyelem	7 pont
	25 pont

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– előadáselemzés;

– színházi műfajok;

– drámajátékos ismeretek.

A tétel lehet:

– egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

– dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

– egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

– egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése

vagy

– a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

– A feladat megértése, a lényeg kiemelése	5 pont
– Az ismeretek gazdagsága	15 pont
– A megközelítés, az elemzés sokszínűsége	15 pont
– Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	5 pont
Összesen	40 pont

”

3. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

A részletes követelmények használata és felépítése

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.

Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.

Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését.

Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.

A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a
11-12. évfolyamon az iskolának további – törvénybe foglalt – óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép-, mind emelt szinten.

A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

1. Reprodukálás

TÉMAKÖR	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
1.1. Éneklés	A helyes hangzóformálás
	– A pontos szövegejtés és ritmus
	– Az intonációs biztonság
	– A stílusnak megfelelő, kifejező előadás
	(Szemelvények a Műjegyzékben)
1.1.1. Népzene	Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.	Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.
	Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.	Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.
	A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.	A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni.
	A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.	A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.
1.1.2. Műzene	Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.
Középkor	Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.	Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.
	Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.	Modális hangsorok éneklése szolmizálva.
		Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből.
Reneszánsz	Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.	Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.
Barokk		Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.
	Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.	Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva.
		Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után.
		Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.
Bécsi klasszika	Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.	Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
		Három téma éneklése szolmizálva emlékezetből.
	Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.	Egy magyar hangszeres verbunkos dallam éneklése kottából, szolmizálva.
	Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).	Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása (3#-3b-ig).
		Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig).
		Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig).
Romantika	Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.	Két szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
		Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.
		Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).
Századforduló	Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.	Két szemelvény éneklése szolmizálva vagy hangnévvel kottából.
		Egészhangú skála éneklése hangnévvel.
XX. századi és kortárs zene	Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.	Egy Bartók kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés). Egy Kodály kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés).
	A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig).	Középnehéz dallam lapról olvasása hangnévvel vagy szolmizálva.
1.2. Műelemzés
1.2.1. Népzene	Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
1.2.2. Műzene
Középkor		Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása).
Reneszánsz		Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
Barokk		Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
Bécsi klasszika		Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

2. Befogadás

TÉMAKÖR	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
2.1. Zenetörténet	A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
2.1.1. Népzene	A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem).
	A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.
	A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.
		Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.
2.1.2. Műzene	A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása.
Középkor	A gregorián zene általános jellemzése.	A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása.
		Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang).
Reneszánsz	A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál)	Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése.

	A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
	A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
		A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.
Barokk		J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
	A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.
		A korál szerepének ismertetése. A da Capo ária formai ismerete.
	Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.
	A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Bécsi klasszika		Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
	A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.	A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva.
	Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása.
	A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
	A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.	A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.
Romantika	A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete.
		A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete.
	A programzene jellemzése.

	A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
	Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
		A legjelentősebb romantikus operaszerzők és főbb műveik felsorolása.
	A nemzeti romantika jellemzése.
	Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
		Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása.
Századforduló	A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).
XX. századi és kortárs zene	Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).
		Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formái, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.
	A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.
		Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása és lényegének ismerete.
	Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.
		Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.
	Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
2.2. Zenefelismerés	A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján.
2.2.1. Népzene	Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése.
2.2.2. Műzene
Reneszánsz	Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén
		Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint
Barokk	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel
		Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi
Bécsi klasszika	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven
Romantika	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.
		Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms
Századforduló	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel
		Debussy
XX. századi és kortárs zene	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin
		Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor
2.3. Zeneelmélet	A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
	Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.	Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és az egészhangú skála lejegyzése. Hangközök decimáig, a hármashangzatok és megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szűkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra.
		A moduláció fogalma és értelmezése.
		Minore – maggiore kapcsolat hallási felismerése.
		A klasszikus funkciós rend (T-S-D) fogalmának ismerete.
		A teljes kvintkör ismerete.
		Az autentikus és plagális zárlatok ismerete.
2.4. Dallamírás
Barokk		Nyolc-tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).
Bécsi klasszika		Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).
Stíluskörön kívül	Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

MŰJEGYZÉK

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.

Népdalok

Középszint	Emelt szint

A bolhási kertek alatt...
	A citrusfa levelestől, ágastól...
	A csitári hegyek alatt...
	A marosi füzes alatt...
A nagy bécsi kaszárnyára...
A Vidróczki híres nyája...
Annyi bánat a szívemen...
	Az én lovam Szajkó...
	Az hol én elmegyek...
Béres legény...
Beteg asszony...
	Bújdosik az árva madár...
	Bús a kis gerlice...
	Csordapásztorok...
Duna parton van egy malom...
Elindultam szép hazámból...
Erdő mellett estvéledtem...
Este, este, de szerelmes...
Gyújtottam gyertyát...
	Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...
	Ha felülök...
Hej rozmaring, rozmaring...
	Hej, csillag, csillag...
Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...
Katona vagyok én...
	Kőmíves Kelemen balladája... /Magas Déva várát…
Körösfői kertek alatt...
	Látod-e te babám...
Magos kősziklának...
Megkötöm lovamat...
Megrakják a tüzet...
Most jöttem Gyuláról...
	Rákóci kocsmába...
	Regőlés
Röpülj páva, röpülj...
Sok Zsuzsánna napokat...
Szép a gyöngyvirág egy csokorba...
Szivárvány havasán...
Tavaszi szél vizet áraszt...
Tiszán innen, Dunán túl...

Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok.

Műdalok, műzenei szemelvények

Középszint	Emelt szint

	Alleluja – választott gregorián dallam
Ut queant laxis.
	Dies irae... – gregorián dallam
Moniot d’ Arras: Nyári ének
	Neidhardt: Májusi ének G. of. Fornsete: Nyárkánon
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének Ungaresca (Édes rózsám …)
	Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...
	Áll előttem egy virágszál...
	Esterházy Pál: Harmonia Caelestis – Jesu dulcedo; Dulcis Jesu Apor Lázár tánca

	H. Purcell: Dido és Aeneas (Ne félj… – duett)
J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek – korál dallam
	J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny – I. tétel téma (8 ütem) J. S. Bach: Musikaliches Opfer – téma J. S. Bach: 15. Kantáta – duett (Ha köd lepi be a tájat…)
	A. Corelli: La Folia – téma
G. F. Händel: Hímes rétek – első szakasz
G. F. Händel: Csordul a könnyem
	G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) – Air A. Vivaldi: A négy évszak – Tél II. tétel témája
	J. Haydn: Falusi jókedv J. Haydn: Egykedvűség J. Haydn: Évszakok – Simon gazda áriája (részlet)
J. Haydn: Szerenád
	J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104) – Menüett – téma
	Ej, haj gyöngyvirág.
Ifjúság, mind sólyommadár
	Kapuvári verbunk dallama
	W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel – téma
	W. A. Mozart: Requiem – Lacrymosa
W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után – 1. versszak	W. A. Mozart: Gyermekjátékok
L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala)
	L. van Beethoven: Százszorszép L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny – egy választott téma
L. van Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda
	L. van Beethoven: V. („Sors”) szimfónia – I., II. és IV. tétel témái
Simonffy Emil: Három a tánc...
	F. Schubert: A muzsikához F. Schubert: Hová? – részlet
F. Schubert: A molnár virágai
	F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia – I. tétel témák
R. Schumann: Zöld hímes rét
	Erkel Ferenc: Hunyadi László (Hunyadi téma vagy Gara Mária búcsúja) Liszt Ferenc: Les Préludes – két választott téma
G. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara (a téma első része)
	G. Verdi: Requiem – Lacrimosa
	B. Smetana: Moldva – a folyó témája
	J. Brahms: Bölcsődal – 1. versszak
Gaudeamus igitur
	A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) – II. és IV. tétel témái
	C. Debussy: Három noktürn; Felhők – témák
M. Ravel: Bolero – a téma első része
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam
Kodály Zoltán: Galántai táncok – rondótéma
Bartók Béla: Concerto – egy választott téma
	Bartók Béla: Cantata profana – témák: „Volt egy öregapó”, „Erdő sűrűjében”
	Bartók Béla: Ne menj el
	Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó – téma
	I. Sztravinszkij: Petruska – I. és IV. rész témái
	C. Orff: Carmina Burana – O, Fortuna,
	Semper crescis – részletek
G. Gershwin: Porgy és Bess című opera – Porgy dala

A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA

Középszint	Emelt szint
Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról.

	O. Lassus: Visszhang
Josquin: Ave vera virginitas
	G. P. da Palestrina: Nigra sum, sed formosa
	Bakfark Bálint: Lantfantázia
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének
	C. Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja)
	H. Purcell: Dido és Aeneas, – Dido búcsúja
	Esterházy Pál: Harmonia Caelestis – részletek: (Dormi Jesu, Jesu dulcedo)
	A. Vivaldi: A négy évszak – Tavasz, Tél
J. S. Bach: h-moll szvit
	J. S. Bach: Máté passió – nyitókórus, vezérkorál
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny
G.F. Händel: Messiás – Halleluja kórus
	A. Corelli: La Folia
J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92) IV. tétel
W. A. Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina)
	W. A. Mozart: Requiem (Lacrimosa)
L. van Beethoven: V. szimfónia
	L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny – III. tétel
	J. Brahms: IV. szimfónia IV. tétel
	F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)
Liszt Ferenc: Les Préludes
Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám)
	G. Verdi: Requiem – Lacrimosa
G. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kora
	R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány
	B. Smetana: Moldva
M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
	A. Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia
	C. Debussy: A tenger
M. Ravel: Bolero
Bartók Béla: Concerto
	Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – V. ajtó
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
	Kodály Zoltán: Galántai táncok – rondótéma
	I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel
	A. Honegger: Jeanne d’Arc a máglyán
G. Gershwin: Rhapsody in Blue
C. Orff: Carmina Burana – O, Fortuna
	L. Bernstein: West Side Story (részlet)
	Szokolay Sándor: Vérnász – II. felv. – De szép a menyasszony

SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.

A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.

a capella

a tempo

accelerando

adagio

alaphang

aleatória

alla breve

allegro

allemande

alt

alteráció

álzárlat

ambitus

andante

ária

atonalitás

attacca

autentikus zárlat

ballada

bariton

basso continuo

basszus

bicinium

bitonalitás

bolgár ritmus

bővített hármashangzat

cantus firmus

coda

concerto

concerto grosso

crescendo

da capo

dalciklus

dalforma

daljáték

decrescendo

dinamika

divertimento

dodekafónia

dolce

domináns

dór

duett

duó

dúr

egészhangú skála

egynemű kar

előjegyzés

enharmónia

eol

expozíció

forte

fríg

fúga

giusto

hangköz

hangnem

hangnevek

hangsor

hangzat

hexachord

homofon

imitáció

improvizáció

induló

intermezzo

kadencia

kamarazene

kánon

kantáta

kidolgozás

korál

Köchel-jegyzék

kromatika

kvartett

kvintett

kvintkör

largo

legato

lento

líd

Lied

lokriszi

madrigál

maggiore

mazurka

melizma

metronóm

metrum

mezzoforte

mezzopiano

mezzoszoprán

minore

mise

mixolíd

mixtúra

moderato

moll

motetta

neuma

nőikar

nyitány

opera

opus

oratórium

orgonapont

organum

ostinato

partitúra

passacaglia

passió

pentatónia

periódus

piano

plagális zárlat

polifon

preludium

presto

quodlibet

recitativo

refrén

ritornello

rondó

rubato

scherzo

sostenuto

staccato

szekvencia

szextett

szillabikus

szimfónia

szimfónikus költemény

szonáta

szoprán

szubdomináns

szűkített hármashangzat

szvit

tenor

tercett

tonika

tranquillo

trió

tritonus

tutti

ungaresca

unisomo

variáció

vokális

vonósnégyes

zárlat

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint		Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
120 perc	15 perc	180 perc	20 perc
100 pont	50 pont	100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	CD lejátszó	Jól hangolt zongora	CD lejátszó	Jól hangolt zongora

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint
Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
120 perc		15 perc
I. Zenefelismerés	II. Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, Dallamátírás.	Éneklés, műelemzés, lapról olvasás.
20 perc	100 perc
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat zenei szemelvény hallás utáni felismerése, megnevezése, a feladattól függően a hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű vagy a műfaj meghatározása.

A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zenetörténeti szövegalkotás

Feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal.

A dolgozat témája lehet például:

– egy adott zenetörténetikor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör, népszokások jellegzetes vonásainak leírása,

– egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében,

– egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

Általános zenei alapismeretek

Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések.

A feladattípusok lehetnek:

– fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

– válaszok illesztése (pl. művek – zeneszerzők párosítása),

– rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,

– zeneelméleti ismeretek.

Dallamátírás

A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.

„A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből.

„B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő zenei- és általános művészettörténeti ismeretek kifejtése.

Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplő műdalok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

„C” altétel: egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:

„A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont

Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

„B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont

Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint

Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont

Feladat: Egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei

idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #-2b-ig terjedő hangnemekben.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint
Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
I. Dallamdiktálás Zenefelismerés	II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás.	Éneklés, műelemzés, zeneelmélet, lapról olvasás.
60 perc	120 perc
100 pont		50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a tanulók közösen hallgatják meg.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Dallamdiktálás

A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott barokk vagy bécsi klasszikus zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.

A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatsorban (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni. A feladatsor 16 zenei szemelvényt tartalmaz.

A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell a szerzőt, a címet, a műfajt, a korszakot megneveznie. A 7 ismeretlen zenei anyagot 1-1,5 perces terjedelemben, egyszer hallja a vizsgázó. Ezen belül 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszert kell megneveznie, felismernie és 3 ismeretlen műrészlet alapján a mű korszakba helyezése a feladat.

A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat és meghatározza a feladatok megoldására biztosított időt is.

Zeneelmélet

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a műfajelméleti ismeretek területein.

A feladatok lehetnek:

– hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

– hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

– formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.

Zenetörténeti szövegalkotás

A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 5-6 oldal.

A dolgozat témája lehet:

– egy adott zenetörténetikor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

– egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,

– egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A felkészülés során a tanuló a közép- és emelt szint anyagából egyaránt készül.

Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „szakkifejezések” című fejezetében szereplő fogalmakat el kell sajátítania a tanulónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.

A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

A tételsor jellemzői

A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, A és B altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat.

Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét – stíluskörét tartalmazniuk kell.

A tétel jellemzői

Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:

1. feladat:

Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,

2. feladat:

Egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján,

3. feladat:

Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva,

4. feladat:

Modális hangsorok éneklése szolmizálva,

5. feladat:

Adott hangnem egy-egy alaphelyzetű hármas-, illetve négyeshangzatának éneklése szolmizálva és hangnévvel, oldással.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).

A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:

6. feladat:

Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban:

„A” altétel:

1. feladat: Népdal 10 pont

Egy népdal éneklése emlékezetből szöveggel, két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

2. feladat: Műdal 10 pont

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, egy versszakkal

Az énekelt műdal elemzése kottából

3. feladat: Műzenei részlet 5 pont

Egy műzenei részlet éneklése emlékezetből, szolmizálva

4. feladat: Modális hangsorok 5 pont

Két modális hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé

5. feladat: Hármas- és négyeshangzatok 10 pont

Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel

Négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel

„B” altétel:

6. feladat: Lapról olvasás 10 pont

”

4. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

„A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

– ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével;

– az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;

– alapmennyiségek mérése;

– egyszerű számítások elvégzése;

– egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;

– grafikonok, ábrák értékelése, elemzése;

– mértékegységek, mértékrendszerek használata;

– a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

– a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése;

– időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

– az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

– problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása;

– a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;

– a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés megtervezése;

– az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;

– a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

– több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása;

– időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

– a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

”

5. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint		Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
120 perc	15 perc	240 perc	20 perc
90 pont	60 pont	100 pont	50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép	NINCS	Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép	NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja	NINCS	Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök vagy mérőműszerek	NINCS	Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek

Nyilvánosságra hozandók

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	Témakörök, a témakörhöz kapcsolódó kísérletek vagy mérések, valamint az ehhez szükséges eszközök	NINCS	Mérések, ehhez szükséges eszközök, tanári instrukciók, balesetvédelemmel kapcsolatos előírások
Mikor?	NINCS	jogszabály szerint	NINCS	jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint
Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
120 perc		15 perc
I. Feleletválasztós kérdéssor	II. Összetett feladatok	Egy téma kifejtése kísérlettel vagy méréssel
40 pont	50 pont	60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatlap két részből áll:

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika:	25%
Hőtan:	20%
Elektromágnesség:	25%
Atomfizika, magfizika:	20%
Gravitáció, csillagászat:	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania; a 3. és 4. feladat közül választhat.

Minden feleletválasztós kérdéshez három válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.

A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül kettő számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A két értelmezés jellegű feladat közül (jelenség- vagy mérésértelmezés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:

Mechanika:	25%
Hőtan:	20%
Elektromágnesség:	25%
Atomfizika, magfizika:	20%
Gravitáció, csillagászat:	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kíséletet vagy mérést.

A tétel jellemzői

A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ezzel összefüggő egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 60 ponttal értékelhető.

Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, az 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

– a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

– nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;

– mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint
Írásbeli vizsga			Szóbeli vizsga
240 perc			20 perc
I. Feleletválasztós kérdéssor	II. Esszé	III. Összetett feladatok	Egy mérés elvégzése
30 pont	23 pont	47 pont	50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap három részből áll.

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika:	25%
Hőtan:	20%
Elektromágnesség:	25%
Atomfizika, magfizika:	20%
Gravitáció, csillagászat:	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. Esszé

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.

III. Számítást igénylő problémák

A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

Az írásbeli feladatlap jellemzői

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.

II. Esszé

A vizsgázónak a választott témát kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában, megadott szempontok szerint másfél-két oldal terjedelemben. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges.

III. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

I. rész: 30 pont – helyes válaszonként 2 pont.

II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

Nyelvhelyesség: 0-1-2 pont

– a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;

– a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont

– az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;

– az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.

Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont.

Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.

III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a mérést, a kapott eredményeket a tétel által megkívánt módon rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból – A) és B) feladatokból – áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)

A B) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:

Mechanika:	25%
Hőtan:	20%
Elektromágnesség:	25%
Atomfizika, magfizika:	20%
Gravitáció, csillagászat:	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.

Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.

A tétel jellemzői

A) feladat: egy mérés elvégzése

A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a mérés megtervezése is.

A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie.

A mérési feladatok legfeljebb25%-a évenként változhat

B) feladat: egy tétel kifejtése

A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi – a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 50 ponttal értékelhető.

Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 8-10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

– a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

– nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;

– mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

”

6. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

Nyilvánosságra hozandók

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
Anyag	NINCS	NINCS	NINCS	témakörök
Mikor?	NINCS	NINCS	NINCS	Jogszabály szerint

”

7. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

	Témakör	Idő
	Szövegszerkesztés	60 perc
	Prezentáció, grafika, weblapkészítés	40 perc
	Táblázatkezelés	50 perc
	Adatbázis-kezelés	30 perc

”

8. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

	Témakör	Pontszám
	Szövegszerkesztés	40 pont
	Prezentáció, grafika, weblapkészítés	30 pont
	Táblázatkezelés	30 pont
	Adatbázis-kezelés	20 pont

”

9. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.

A tantárgy oktatásának célja és feladata tehát kettős. Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról – elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv- és általános idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elősegítése.

A megújuló érettségi vizsga latin nyelvből egyszerre igyekszik megtartani a vizsgáztatás korábbi értékes hagyományait, s igazodni a kerettantervek és az általános követelményrendszer új szempontjaihoz. Megmarad az érettségi szövegközpontúsága, az idegen nyelvről magyarra fordítás hangsúlya, a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemek kiemelt szerepe. Változások jelennek azonban meg mind a követelményekben, mind a vizsgáztatás formájában, feladattípusaiban. Megnövekszik az elvont nyelvtani ismeretek számonkérésének, egyúttal azok aktív használatának jelentősége, megszűnik az írásbeli vizsga korábbi egyoldalúsága, a szóbeli rész tisztán reproduktív jellege.

A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán, illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten nélkülözhetetlenek.

A részletes vizsgakövetelmények felépítése

Az érettségi vizsga követelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák: meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag megadásával jár.

A követelményeket a nyelvtani ismeretek területén az I.B. rész 3. pontjában részletesen is meghatározzuk. Az érettségi követelményekben ismertnek tekintett szavak listáját (alapszókincs) az I.B. rész 4. pontja tartalmazza.

A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a vizsgázó életkori sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes egészt alkotnak.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

A) KÉSZSÉGEK

1. Olvasás és beszédkészség

VIZSGASZINTEK
Középszint	Emelt szint
A vizsgázó képes	A vizsgázó képes
– a humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasására, valamint elméletben ismeri a másik kiejtési rendszer szabályait is,	– a humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasására,
– megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, illetve disztichonban írt verses szövegeket,	– megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegeket.
– a témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes memoriter felidézésére.

2. Szövegértés, fordítás

VIZSGASZINTEK
Középszint	Emelt szint
A vizsgázó képes	A vizsgázó képes
– írásban ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveget nyomtatott szótár segítségével kifogástalanul lefordítani,	– nyelvileg és tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérő vagy a középszinten elvárhatónál hosszabb) szövegek fordítására, értelmezésére,
– szóban egyszerűbb, középiskolai tanulmányai során megismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítására és értelmezésére, a szöveg szókincsének pontos ismeretével.	– a témakörökben megadott szerzőktől ismeretlen szöveg értelmezésére, segítséggel fordítására.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Források

VIZSGASZINTEK
Középszint	Emelt szint
A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit:
Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus.	Titus Lucretius Carus, Lucius Annaeus Seneca.
A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.

2. Kulturális ismeretek

VIZSGASZINTEK
Középszint	Emelt szint
A vizsgázó ismeri
– a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat,
– a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait,
– a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás),
– e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit.

3. Nyelvtani ismeretek

VIZSGASZINTEK
Középszint	Emelt szint
– A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására.
– A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait.
Alaktan	Alaktan
– Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival	– Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival és egyedi eseteivel, a ritkább esetvégződésekkel és a vegyes ragozású szavakkal
– Vocativus	– Locativus (kapcsolódó kötőszó nélküli eseteivel)
– Locativus	– Melléknévfokozás
– Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 -ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus)	– Adverbiumok képzése és fokozása
– Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végű melléknevek; 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai)	– Névmások és ragozásuk
– Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid,	– Rendhagyó igék közül: nolo, malo, hiányos igék
– Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia)
– Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak
– A négy coniugatio
– Deponens igék
– Semideponens igék
– Körülírt igeragozás
– Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo
– Szóalkotás (prefixumok, suffixumok)
Mondattan	Mondattan
– Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum)	– A consecutio temporum teljes szabályrendszere
– Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae	– Oratio obliqua
– Az igemódok jelentése
– Igenevek és igeneves szerkezetek
– A consecutio temporum általános szabályrendszere
– Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos	– Vonatkozói mellékmondat – Okhatározói mellékmondat
– Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat – Feltételes mellékmondat
– Az ut és cum kötőszó
– A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma.	– A vizsgázó képes az érettségi vizsgán fordított szövegből is kiemelni és bemutatni a megértést szolgáló elemek mellett a szövegek esztétikai értékét tükröző stilisztikai eszközöket is: hasonlat, ismétlés (és annak variációi, ritmus, gondolatritmus), halmozás, fokozás, ellentétek, jelzős szerkezetek.

4. Alapszókincs

VIZSGASZINTEK
Középszint			Emelt szint
Latinul – alapszó	Latinul – genitivus, szótári alak	Latinul – nem, ragozás	Latinul – alapszó	Latinul – genitivus, szótári alak	Latinul – nem, ragozás
a,ab,abs		praep.	abeo	abire,abii,abitum
absum	-esse, afui		accedo	accedere,-cessi,-cessum	3.
ac			accendo	-ere,-cendi,-censum	3.
accipio	accipere,accepi,acceptum	3.	accuso	-are,-avi,-atum	1.
ad		praep.	acer	acris, acre
adeo	adire,adii,aditum		acies	aciei	f.
adsum	-esse, -fui		adventus	-us	m.
ago	agere, egi, actum	3.	adverto	advertere, adverti, adversum	3.
agricola	-ae	m.	aedes	aedis	f.
aio,ait		hiányos ige	aeger	aegra,aegrum
aliquis	aliquid	névm. decl.	aequo	-are,-avi-atum	1.
alius	alia,aliud	névm. decl.	aequus	-a, -um
alter	altera, alterum	névm. decl.	aes	aeris	n.
altus	-a, -um		aestimo	-are,-avi,-atum	1.
amicus	-i	m.	aetas	-atis	f.
amo	amare, amavi, amatum	1.	aeternus	aeterna,aeternum
amor	amoris	m.	ager	agri	m.
an			agito	-are, -avi,-atum	1.
animal	animalis	n.	agnus	-i	m.
animus	-i	m.	alienus	-a, -um
annus	anni	m.	almus	-a,-um
ante		praep.	alo	alere, alui, al/i/tum	3.
antiquus	-a,-um		appareo	-ere, -ui, -itum	2.
aperio	-ire, aperui,apertum	4.	appello	-are, -avi, atum	1.
apud		praep.	appeto	-ere, -ivi, -itum	3.
aqua	-ae	f.	ara	arae	f.
arma	-orum	n.	arbitror	arbitrari,arbitratus sum	1.
ars	artis	f.	arbor	arboris	f.
arx	arcis	f.	arceo	arcere,arcui	2.
atque			ardeo	-ere, arsi, arsurus	2.
auctoritas	auctoritatis	f.	armo	armare,-avi,-atum	1.
audeo	audere,ausus sum	2.	ater	atra,atrum
audio	audire,audivi,auditum	4.	Athenae	-arum	f.
augur	auguris	m.	auctor	auctoris	m.f.
aut			audax	audacis
auxilium	-i	n.	augeo	-ere,auxi,auctum	2.
avis	avis	f.	augurium	-i	n.
beatus	-a,-um		auris	auris	f.
bellum	belli	n.	avidus	-a,-um
benignus	-a,-um		barbarus	-a,-um
bis			bos	bovis	m.f.
bonus	-a,-um		caecus	-a,-um
brevis	breve		caedes	-is	f.
cado	-ere,cecidi,casurus	3.	caedo	-ere, cecidi, caesum	3.
caelum	caeli	n.	candidus	-a,-um
campus	campi	m.	careo	-ere, -ui	2.
canis	canis	m.f.	caveo	-ere,cavi,cautum	2.
cano	canere,cecini,cantum	3.	cedo	-ere, cessi, cessum	3.
capio	capere, cepi, captum	3.	celeber	celebris,celebre
Capitolium	-i	n.	celebro	-are,-avi,-atum	1.
caput	capitis	n.	celer	celeris, celere
carmen	carminis	n.	cerno	-ere,crevi,cretum	3.
caro	carnis	f.	cibus	-i	m.
castra	castrorum	n.	circum		praep.
causa	causae	f.	circumdo	-dare, -dedi, -datum	1.
censeo	-ere,censui,censum	2.	citus	-a,-um
centum			clamor	clamoris	m.
certus	-a,-um		claudo	-ere,clausi,clausum	3.
ceterus	-a,-um		cognosco	cognoscere, cognovi, cognitum	3.
civilis	-e		colligo	-ere,-legi,-lectum	3.
civis	civis	m.f.	collis	-is	m.
civitas	civitatis	f.	colonus	-i	m.
clamo	-are,-avi,-atum	1.	color	-is	m.
clarus	-a,-um		comes	comitis	m./f./
coepi	coepisse,coeptum		communico	-are,-avi,-atum	1.
cogito	-are,-avi,-atum	1.	compono	-ponere,-posui,-positum	3.
cogo	cogere,coegi,coactum	3.	concordia	-ae	f.
colo	-ere,colui,cultum	3.	concurro	-ere,concursi,concursum	3.
communis	commune		condicio	-nis	f.
compleo	-ere,complevi,completum	2.	confero	-ferre,-tuli,collatum
condo	-ere,condidi,conditum	3.	confirmo	-are,-avi,-atum	1.
coniunx	coniugis	m.f.	coniungo	-ere,-iunxi,-iunctum	3.
consilium	consilii	n.	coniuratio	-nis	f.
consul	consulis	m.	coniuro	-are,-avi,-atum	1.
contra		praep.	consto	-are,constiti,constaturus	1.
copia	-ae	f.	consulo	-ere,consului,consultum	3.
cornu	cornus	n.	convenio	-ire,-veni,-ventum	4.
corpus	corporis	n.	convivium	convivii	n.
credo	credere,credidi,creditum	3.	cor	cordis	n.
creo	creare,creavi,creatum	1.	corona	-ae	f.
cresco	-ere,crevi,cretum	3.	cum..., tum...
crimen	criminis	n.	cupido	-inis	m.
culpa	-ae	f.	custodia	-ae	f.
cum			damno	-are,-avi,-atum	1.
cum			decem
cum		praep.	decresco	-ere,-crevi,-cretum	3.
cunctus	-a, -um		delecto	-are,-avi-atum	1.
cupidus	-a,-um		denique
cupio	cupere,cupivi/ii/,cupitum	3.	descendo	-ere,descendi,descendum	3.
cur			desero	-ere, -ui, -tum	3.
cura	-ae	f.	dictator	-is	m.
curo	-are,-avi,-atum	1.	disciplina	-ae	f.
curro	-ere, cucurri, cursum	3.	discipulus	-i	m.
currus	currus	m.	discordia	-ae	f.
de		praep.	dissimilis	-e
dea	deae	f.	diversus	-a,-um
debeo	-ere,debui,debitum	2.	doctus	-a,-um
decet	-ere, -uit		donec
decus	decoris	n.	dono	-are, -avi, atum	1.
defendo	-ere,defendi,defensum	3.	donum	-i	n.
deus	dei	m.	dubito	-are, -avi, atum	1.
dexter	dextra,dextrum		dubius	-a, -um
dico	-ere,dixi,dictum	3.	educo	-ere,-duxi,-ductum	3.
dies	diei	m.f.	efficio	-ere,-feci,-fectum	3.
difficilis	-e		egeo	-ere, -ui	2.
dignus	-a,-um		eligo	-ere,-legi,-lectum	3.
diligo	-ere,-lexi,-lectum	3.	ensis	-is	m.
disco	-ere,didici	3.	epistola	-ae	f.
dives	divitis		eques	equitis	m.
divinus	-a,-um		equus	equi	m.
do	dare,dedi,datum	1.	eripio	-ere,-ripui,-reptum	3.
doceo	-ere,docui,doctum	2.	evenio	-ire,-veni,-ventum	4.
doleo	-ere,dolui,doliturus	2.	exemplum	-i	n.
dolor	doloris	m.	exerceo	-ere, -ui, -itum	2.
dominus	-i	m.	existimo	-are, -avi, atum	1.
domus	domus	f.	exitium	exitii	n.
dormio	-ire,dormivi,dormitum	4.	expedio	-ire,-ivi/ii/,-itum	4.
duco	-ere,duxi,ductum	3.	expello	-ere,expuli,expulsum	3.
dulcis	dulce		exspecto	-are,-avi,-atum	1.
dum			extra		praep.
duo	duae, duo		extremus	-a,-um
durus	-a,-um		fallo	-ere,fefelli, falsum	3.
dux	ducis	m.	falsus	-a,-um
e,ex		praep.	fames	-is	f.
ego			ferox	ferocis
enim			festus	-a,-um
eo	ire,ivi,itum		finis	-is	m.
eo			flamma	-ae	f.
ergo			flos	floris	m.
erro	-are,-avi,-atum	1.	fluctus	-us	m.
et			flumen	fluminis	n.
et... et ...			foedus	foederis	n.
etiam			fons	fontis	f.
exercitus	-us	m.	for	fari,fatus sum	1.
fabula	-ae	f.	forma	-ae	f.
facilis	facile		forte
facio	-ere,feci,factum	3.	fortis	-e
fama	-ae	f.	frequens	-tis
familia	-ae	f.	frons	frontis	f.
fas		n.	fructus	-us	m.
fatum	fati	n.	frumentum	-i	n.
felix	felicis		frux	frugis	f.
femina	-ae	f.	fuga	-ae	f.
fero	ferre,tuli,latum		fundo	-ere, fudi, fusum	3.
ferrum	-i	n.	furor	furoris	m.
fides	fidei	f.	gracilis	-e
filia	-ae	f.	grex	gregis	m.
filius	-i	m.	habito	-are,-avi,-atum	1.
finio	-ire,-ivi,-itum	4.	haruspex	haruspicis	m.
fio	fieri,factus sum	3.	horreo	horrere,horrui	2.
forum	-i	n.	hortor	hortari,hortatus sum	1.
frango	-ere,fregi,fractum	3.	hospes	hospitis	m.
frater	-ris	m.	humanus	-a,-um
frigus	frigoris	n.	humilis	-e
fugio	-ere,fugi,fugiturus	3.	iaceo	-ere,iacui	2.
futurus	-a, -um		iacto	-are,-avi,-atum	1.
gaudeo	-ere,gavisus sum	2.	imitor	-ari,imitatus sum	1.
gemini	-orum	m.	immortalis	-e
gens	gentis	f.	impello	-ere,-puli,-pulsum	3.
genus	generis	n.	impono	-ere,-posui,-positum	3.
gero	-ere,gessi,gestum	3.	ingenium	-i	n.
gigno	gignere,genui, genitum	3.	ingens	ingentis
gloria	-ae	f.	inimicus	-a, -um
gratus	-a,-um		iniquus	-a, -um
gravis	grave		initium	-i	n.
habeo	-ere,habui,habitum	2.	iniuria	-ae	f.
hic	haec,hoc	névm. decl.	innocens	innocentis
hic			inopia	-ae	f.
hinc			inquit		hiányos ige
historia	-ae	f.	instituo	-ere,institui,institutum	3.
homo	hominis	m.	integer	integra,integrum
honor	-oris	m.	invideo	-ere,-vidi,-visum	2.
horribilis	-e		invidia	-ae	f.
hostis	hostis	m.(f.)	itaque
huc			iter	itineris	n.
humanitas	-atis	f.	iudex	-icis	m.
iam			iussus	-us	m.
ibi			lacrima	-ae	f.
idem	eadem,idem	névm. decl.	lapis	lapidis	m.
igitur			lateo	-ere, latui	2.
ignis	-is	m.	latus	lateris	n.
ignoro	-are,-avi,-atum	1.	laus	laudis	f.
ille	illa,illud	névm. decl.	lavo	-are,-avi,-atum	1.
illustris	illustre		legatio	-onis	f.
imperator	-oris	m.	legatus	-i	m.
imperium	imperii	n.	legio	-onis	f.
impero	-are,-avi,-atum	1.	libenter
impius	-a, -um		libero	-are, -avi, atum	1.
in		praep.	libertas	-atis	f.
in		praep.	limen	liminis	n.
incipio	-ere,-cepi,-ceptum	3.	litus	litoris	n.
inde			loquor	-i, locutus sum	3.
insula	-ae	f.	lumen	luminis	n.
intellego	-ere,-lexi,-lectum	3.	lyra	-ae	f.
inter		praep.	malo	malle, malui
interficio	-ere,-feci,-fectum	3.	malum	-i	n.
interrogo	-are,-avi,-atum	1.	mando	-are,-avi,-atum	1.
intro	-are,-avi,-atum	1.	maritus	-i	m.
invenio	-ire,-veni,-ventum	4.	medius	-a,-um
ipse	ipsa,ipsum	névm. decl.	mensa	-ae	f.
ira	-ae	f.	mensis	-is	m.
is	ea,id	névm. decl.	mercator	mercatoris	m.
iste	ista, istud	névm. decl.	mille
ita			ministro	-are,-avi,-atum	1.
iubeo	-ere,iussi,iussum	2.	miraculum	-i	n.
iudicium	iudicii	n.	misceo	miscere,miscui,mixtum	2.
ius	iuris	n.	moenia	moenium	n.
iuvenis	iuvene		mollis	-e
labor	laboris	m.	moneo	-ere, -ui, -itum	2.
labor	labi,lapsus sum	3.	monstro	-are,-avi,-atum	1.
laboro	-are,-avi,-atum	1.	monumentum	-i	n.
latus	-a,-um		mortuus	-a, -um
laudo	-are,-avi,-atum	1.	mulier	mulieris	f.
lego	-ere,legi, lectum	3.	multitudo	multitudinis	f.
levis	-e		munio	-ire,munivi(ii),munitum	4.
lex	legis	f.	munus	-eris	n.
liber	libri	m.	murus	-i	m.
liber	libera,liberum		muto	-are,-avi,-atum	1.
liberi	liberorum v.liberum	m.	natus	-i	m.
licet	licere,licuit	2.	nauta	-ae	m.
lingua	-ae	f.	ne... quidem
littera,litterae	-ae,-arum	f.	necesse		Ragoz- hatatlan
locus	-i	m.	negotium	negotii	n.
longus	-a,-um		nimis
ludus	-i	m.	nosco	-ere,novi,notum	3.
luna	-ae	f.	noto	-are,-avi,-atum	1.
lupus,lupa	-i,-ae	m.,f.	novem
lux	lucis	f.	nudus	-a, -um
magis			numen	numinis	n.
magister	magistri	m.	numero	-are,-avi,-atum	1.
magistratus	-us	m.	numerus	-i	m.
magnus	-a,-um		nuntius	nuntii	m.
maiores	-um	m.	ob		praep.
malus	-a,-um		obscurus	-a,-um
maneo	-ere, mansi, mansum	2.	observo	-are,-avi,-atum	1.
manus	-us	f.	obsto	-are,obstiti,obstaturus	1.
mare	maris	n.	occido	-ere,occidi,occisum	3.
mater	matris	f.	occido	-ere,occidi,occasum	3.
memini	meminisse		occupo	-are,-avi,-atum	1.
mens	mentis	f.	octo
metuo	-ere, metui	3.	odium	-i	n.
meus	mea,meum		officium	officii	n.
miles	militis	m.	onus	oneris	n.
miror	mirari,miratus sum	1.	opera	-ae	f.
miser	misera,miserum		opinio	opinionis	f.
mitto	-ere, misi,missum	3.	ops	opis	f.
modus	-i	m.	opto	-are,-avi,-atum	1.
mons	montis	m.	opus	operis	n.
morior	mori,mortuus sum	3.	opus est
mors	mortis	f.	ora	-ae	f.
mortalis	mortale		ordo	ordinis	m.
mos	moris	m.	ostendo	-ere,ostendi,ostentum	3.
moveo	-ere,movi,motum	2.	par	paris
multus	-a,-um		pasco	-ere, pavi, pastum	3.
nam			pastor	pastoris	m.
narro	-are,-avi,-atum	1.	pateo	-ere,patui	2.
nascor	nasci,natus sum	3.	pauper	pauperis
natio	nationis	f.	pectus	pectoris	n.
natura	-ae	f.	pecunia	-ae	f.
navis	navis	f.	perdo	-ere,-didi,-ditum	3.
ne			pereo	-ire,perii,periturus	4.
-ne			periculum	-i	n.
nec			perpetuus	-a, -um
nefas			pes	pedis	m.
nego	-are,-avi,-atum	1.	placeo	-ere,placui,placitum	2.
nemo	neminis		porta	-ae	f.
neque			potens	potentis
nescio	-ire,nescivi(ii),nescitum	4.	praeda	-ae	f.
nihil			praedico	-are, -avi, atum	1.
nisi			praedico	-ere,-dixi,-dictum	3.
nobilis	nobile		praesum	-esse,-fui
nolo	nolle,nolui		pretium	pretii	n.
nomen	nominis	n.	prodigium	-i	n.
nomino	-are,-avi,-atum	1.	proelium	-i	n.
non			proprius	-a, -um
non solum..., sed etiam...			proverbium	-i	n.
nos			provincia	-ae	f.
noster	nostra,nostrum		prudentia	-ae	f.
novus	-a,-um		pulso	-are,-avi,-atum	1.
nox	noctis	f.	purgo	-are,-avi,-atum	1.
nullus	-a,-um	névm. decl.	quam..., tam
num			quasi
nunc			quattuor
oculus	-i	m.	queror	queri,questus sum	3.
odi	odisse,osus sum		quidam	quaedam,quoddam	névm. decl.
omen	ominis	n.	quin
omnis	omne		quinque
oportet	oportere,oportuit	2.	quisquam	quidquam v. quicquam	névm. decl.
oppidum	-i	n.	quisquis	quidquid	névm. decl.
oratio	orationis	f.	quomodo
orbis	-is	m.	radius	-i	m.
origo	originis	f.	ratio	-onis	f.
orior	oriri,ortus sum	4.	recipio	ere,--cepi,-ceptum	3.
oro	orare,-avi,-atum	1.	reddo	reddere,reddidi,redditum	3.
os	oris	n.	redeo	redire,redii,reditum
os	ossis	n.	refero	referre,rettuli,relatum
otium	otii	n.	regio	-onis	f.
parco	-ere,peperci,parsurus	3.	relinquo	-ere,reliqui,relictum	3.
parens	-ntis	m.f.	reliquus	-a, -um
pareo	-ere,parui,pariturus	2.	repetitio	-onis	f.
paro	-are,-avi,-atum	1.	repeto	-ere,repetivi(ii),repetitum	3.
pars	partis	f.	requies	-etis	f.
parvus	-a,-um		requiro	-ere,requisivi,requisitum	3.
pater	patris	m.	res publica	rei publicae	f.
patior	pati,passus sum	3.	restituo	-ere,restitui,restitutum	3.
patria	-ae	f.	ruo	ruere,rui,rutum	3.
paucus	-a, -um		sacerdos	sacerdotis	m.f.
pax	pacis	f.	salus	salutis	f.
per		praep.	sanguis	sanguinis	m.
peto	ere,petivi(ii),petitum	3.	sapientia	-ae	f.
pietas	pietatis	f.	scelus	sceleris	n.
pius	-a,-um		scientia	-ae	f.
plebs	plebis	f.	seco	-are, -ui, sectum	1.
poeta	-ae	m./f.	secedo	-ere,secessi,secessum	3.
pono	-ere,posui,positum	3.	sedes	-is	f.
pons	pontis	m.	septem
populus	-i	m.	sex
porto	-are,-avi,-atum	1.	sidus	sideris	n.
possum	posse,potui		silentium	-i	n.
post		praep.	simul
postea			simulacrum	-i	n.
postquam, posteaquam			simulo	-are,-avi,-atum	1.
potestas	-atis	f.	sino	-ere,sivi,situm	3.
praebeo	-ere,-ui,-itum	2.	societas	-tis	f.
praetor	-oris	m.	sollemnis	sollemne
primum			spatium	-i	n.
premo	ere,pressi,pressum	3.	species	speciei	f.
primus	-a,-um		spectaculum	-i	n.
princeps	principis		specto	-are, -avi, atum	1.
princeps	principis	m.	sperno	-ere,sprevi,spretum	3.
principium	pincipii	n.	spero	-are, -avi, atum	1.
prius			spiritus	-us	m.
priusquam			studeo	-ere,studui	2.
privatus	-a,-um		studium	studii	n.
pro		praep.	stultus	-a,-um
proficiscor	poficisci,profectus sum	3.	stupeo	-ere,stupui	2.
publicus	-a,-um		suadeo	-ere, suasi, suasum	2.
puella	-ae	f.	suavis	-e
puer	pueri	m.	summus	-a,-um
pugna	-ae	f.	superbus	-a,-um
pugno	-are, -avi, atum	1.	supero	-are,-avi,-atum	1.
pulcher	pulchra,pulchrum		supersum	-esse,-fui
purus	-a,-um		superus	-a,-um
puto	-are,putavi,putatum	1.	supplicium	-i	n.
quaero	-ere,quaesivi,quaesitum	3.	surgo	-ere,surrexi,surrectum	3.
qualis	quale		tacitus	-a,-um
quam			taurus	-i	m.
quando			tellus	telluris	f.
quantus	-a,-um		telum	-i	n.
quare			terminus	-i	m.
-que			terreo	-ere, -ui	2.
qui	quae,quod	névm. decl.	tertius	-a, -um
quia			Tiberis	-is	m.
quis	quid	névm. decl.	tot		Ragoz- hatatlan
quo			transeo	-ire,transii,transitum
quod			triumpho	-are,-avi,-atum	1.
quoniam			triumphus	-i	m.
quoque			tueor	tueri,tuitus sum	2.
rapio	rapere,rapui,raptum	3.	tum
rarus	-a,-um		turba	-ae	f.
rectus	-a,-um		turbo	-are,-avi,-atum	1.
regina	-ae	f.	tutus	-a, -um
regno	-are,-avi,-atum	1.	ultra		praep.
regnum	-i	n.	unda	-ae	f.
rego	-ere,rexi,rectum	3.	uva	-ae	f.
religio	-onis	f.	vagor	vagari,vagatus sum	1.
reperio	-ire,repperi,repertum	4.	valeo	-ere,valui,valiturus	2.
res	rei	f.	validus	-a, -um
respondeo	-ere,-spondi,-sponsum	2.	varius	-a,-um
rex	regis	m.	vehemens	vehementis
rideo	ere,risi,risum	2.	velut
rogo	-are,-avi,-atum	1.	vicinus	-a,-um
Roma	-ae	f.	victor	victoris	m.
Romanus	-a,-um		vigilia	-ae	f.
Romulus	-i	m.	virens	virentis
rus	ruris	n.	vix
rusticus	-a,-um		voluntas	-atis	f.
sacra facere			voluptas	-atis	f.
sacer	sacra,sacrum		volvo	-ere,volvi,volutum	3.
sacrum	sacri	n.	votum	-i	n.
saeculum	-i	n.	vulnero	-are,-avi,-atum	1.
saepe
salio	-ire,salui	4.
saluto	-are,-avi,-atum	1.
sapiens	-entis
sapio	-ere,sapii	3.
satis
scio	-ire,scivi(ii),scitum	4.
scribo	-ere,scripsi,scriptum	3.
se
secundus	-a,-um
sed
sedeo	-ere,sedi,sessum	2.
semper
senator	-oris	m.
senatus	-us	m.
senex	senis
sententia	-ae	f.
sentio	-ire,sensi,sensum	4.
sequor	sequi,secutus sum	3.
servio	servire,servivi(ii),servitum	4.
servo	-are,-avi,-atum	1
servus	-i	m.
sese
si
sic
signum	-i	n.
silva	-ae	f.
similis	simile
sine		praep.
sive... sive...
socius	socii	m.
sol	solis	m.
solum
solus	-a,-um
soror	sororis	f.
sors	sortis	f.
spes	spei	f.
spiro	-are,-avi,-atum	1.
statuo	-ere,statui,statutum	3.
sto	stare,steti,staturus	1.
sub		praep.
sub		praep.
sum	esse,fui
sumo	-ere,sumpsi,sumptum	3.
super		praep.
super		praep.
suus	-a,-um
taceo	-ere,tacui,tacitum	2.
talis	-e
tam
tam..., quam...
tamen
tango	-ere,tetigi,tactum	3.
tantus	-a,-um
tego	-ere,texi,tectum	3.
templum	-i	n.
tempus	temporis	n.
tendo	-ere,tetendi,tentum	3.
teneo	-ere,tenui,tentum	2.
terra	-ae	f.
timeo	-ere, -ui	2.
tollo	-ere,sustuli,sublatum	3.
totus	-a,-um	névm. decl.
trado	-ere,tradidi,traditum	3.
traho	-ere,traxi,tractum	3.
trans		praep.
tremo	-ere,tremui	3.
tres	tria
tristis	triste
tu
tunc
turpis	turpe
tuus	-a,-um
ubi
ullus	-a,-um	névm. decl.
umbra	-ae	f.
unde
unus	-a,-um	névm. decl.
urbs	urbis	f.
usus	-us	m.
ut,uti
uter	utra,utrum	névm. decl.
utilis	utile
utor	uti,usus sum	3.
uxor	uxoris	f.
vates	vatis	m.f.
veho	-ere,vexi,vectum	3.
vel
venio	-ire,veni,ventum	4.
ventus	-i	m.
Venus	-eris	f.
verbum	-i	n.
veritas	veritatis	f.
versus	-us	m.
verto	-ere, verti, versum	3.
verus	-a,-um
vester	vestra,vestrum
veto	-are,vetui,vetitum	1.
vetus	veteris
via	-ae	f.
victoria	-ae	f.
video	-ere,vidi,visum	2.
vinco	-ere,vici,victum	3.
vinum	-i	n.
vir	viri	m.
virgo	virginis	f.
virtus	virtutis	f.
vis		f.
vita	-ae	f.
vivo	-ere,vixi,victurus	3.
voco	-are,-avi,-atum	1.
volo	velle,volui
volo	-are,-avi,-atum	1.
vos
vox	vocis	f.
vulgus	vulgi	n.
vultus	-us	m.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint		Emelt szint
Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
180 perc	15 perc	180 perc	20 perc
75 pont	75 pont	75 pont	75 pont

A vizsgán használható segédeszközök

	Középszint		Emelt szint
	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga	Írásbeli vizsga	Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja	Nyomtatott latin-magyar szótár (csak az I. részhez)	NINCS	Nyomtatott latin-magyar szótár (csak az I. részhez)	NINCS
A vizsgáztató intézmény biztosítja	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint
Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		15 perc
75 pont		75 pont
I. fordítás	II. feladatsor	Szövegismeret
135 perc	45 perc	Szövegelemzés
40 pont	35 pont	Képelemzés

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A vizsgázó először a fordítási feladatot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez nem használható segédeszköz.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Fordítás

A középszintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti, klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, terjedelme 500 karakter (± 10%) szóközökkel, amely témájában nem tér el a középiskolában feldolgozott szemelvényektől.

A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével közepes nehézségű, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben meghatározott nyelvi és művelődéstörténeti ismereteket és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.

Feladatsor

A középszintű érettségi vizsgán a feladatsor 6 leíró nyelvtani és 2 lexikai-szóképzéstani feladatból áll. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályokon túl csak a gyakoribb kivételek ismerete elvárt. A feladatok között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről önálló latin nyelvű szövegalkotást nem igényel.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az írásbeli vizsgán összesen 75 pont szerezhető, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 leíró nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.

A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább kétszer annyi tételt kell tartalmaznia, mint a vizsgára jelentkezők száma, de nem lehet kevesebb 5-nél. Ha a vizsgázók száma 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tétel kell.

A tétel jellemzői

A tétel első részének feladatai egyazon eredeti latin szövegrészlethez kapcsolódnak és alapvetően reproduktív jellegűek. A tétel első részének alapjául szolgáló szöveg bármely, a részletes követelményeknek megfelelő szemelvény lehet, amelynek terjedelme 300 karakter (±10%) vers vagy 400 karakter (±10%) próza szóközökkel.

A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:

– a szöveg felolvasása;

– a szöveg fordítása, amit kiegészít a benne szereplő

= 3-5 nyelvtani, stilisztikai jelenség felismerése;

= 3-5 lexikai elem pontos meghatározása; valamint

= 3-5, a szöveg keletkezésére, kultúrtörténeti utalásaira, illetve értelmezésére vonatkozó rövid kérdés;

– a szöveg szerzőjétől vagy a követelményrendszer forrásanyagában meghatározott szerzők valamelyikétől legalább ötsornyi szöveg emlékezetből történő hibátlan előadása. (Öt különálló szállóige is elfogadható).

A tétel második részében a vizsgázónak egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről kell számot adnia. A képnek egyértelműen kell szemléltetnie egy, a követelmények (források és kulturális ismeretek) által meghatározott témát. A képek témája nem feltétlenül kapcsolódik a vizsgán szereplő szöveghez.

A vizsgázó által kihúzott tétel tartalmazza a szöveg felolvasására és fordítására, a memoriterek előadására és a képhez kapcsolódó kultúrtörténeti összefoglalásra vonatkozó feladatot. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és közvetítői készségéről, majd válaszolnia a vizsgáztató tanár 3-5 nyelvtani (stilisztikai), lexikai és tartalmi kérdésére, valamint számot adnia memoritertudásáról. Ezt követően a vizsgázó önállóan fejti ki a képhez kapcsolódó művelődéstörténeti témát. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 75 ponttal értékelhető. Ez a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:

Felolvasás	5 pont
Fordítás	25 pont
Elemző kérdések	20 pont
Memoriter	10 pont
Képelemzés	15 pont

Értékelési szempontok:

– Felolvasás: helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.

– Fordítás: a szöveg ismerete, értése.

– A nyelvtani, stilisztikai jelenségek felismerésének önállósága, helyessége.

– A lexikai elemek meghatározásának pontossága, önállósága.

– A szöveg keletkezése, kultúrtörténeti utalásai, értelmezése: az ismeretek helyessége, gazdagsága.

– Memoriter: pontosság, helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja, terjedelem.

– Képelemzés: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolásának képessége.

A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint
Írásbeli vizsga		Szóbeli vizsga
180 perc		20 perc
75 pont		75 pont
I. fordítás	II. feladatsor	Szövegismeret
135 perc	45 perc	Szövegelemzés
40 pont	35 pont	Képelemzés

A vizsgázó először a I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez semmilyen segédeszköz nem használható.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Fordítás

Az emelt szintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, amely a részletes érettségi követelményrendszerben meghatározott szerzők műveinek nyelvi megformálásától és témáitól eltérhet. Terjedelme 600 karakter (±10%) szóközökkel. A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével nyelvileg és tartalmilag összetettebb, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben előírt nyelvtani és művelődéstörténeti ismereteket és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.

Feladatsor

A feladatsor 6 db leíró nyelvtani és 2 db lexikai-szóképzéstani feladatból áll. Ezek között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről aktív nyelvtani és kultúrtörténeti tudást, önálló latin nyelvű szövegalkotást is igényel. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályok részletes ismeretén túl a kivételek ismerete is elvárt. A feladatok közt produktív jellegű is szerepel.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelést központi javítási-értékelési útmutató alapján a vizsgaközpont végzi. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli feladatsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A szóbeli vizsgához vizsganaponként 20 szóbeli tétel készül.

A tétel jellemzői

A tétel első része a vizsgázó számára ismeretlen, de a klasszikus nyelvi normákat követő szövegrészletre épül. A szöveghez kapcsolódó tartalmi kérdések a követelményrendszerben meghatározott irodalmi, stilisztikai és művelődéstörténeti jelenségekre vonatkoznak. A fordítandó szöveg mennyisége 250 karakter (± 10%).

A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:

– a szöveg felolvasása;

– a szöveg fordítása, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés;

– a szerzőre és a műre vonatkozó ismeretek bemutatása vagy a szövegben megfogalmazódó információ értelmezése;

– ötsornyi, a tételhez kapcsolódó szöveg emlékezetből történő felidézése és helyes előadása.

A tétel második részében a vizsgázó egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről ad számot. A képek egyértelműen szemléltetnek egy-egy, az emelt szintű érettségi követelményrendszerének (források és kulturális ismeretek) megfelelően kiválasztott témát. A képek témája nem kapcsolódik feltétlenül a vizsgán szereplő szöveghez. Emelt szinten a vizsgázó ismertetését nem csupán a kép témájához köti, hanem leszűkíti a képen ábrázolt egyedi elemekre, s szól az ábrázolás vagy az információhordozás mikéntjéről is (régészeti jelentőség, értelmezés stb.).

A vizsgázó által kihúzott tétel szövege a szöveg felolvasására, fordítására és értelmezésére, a memoriterek előadására vonatkozó feladatokat tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kép, reprodukció címét és alkotóját (ha az ismeretlen, valamely további segítő információt: lelőhely, rendeltetés stb.), valamint egy-egy, a kép tartalmára, illetve az információhordozás mikéntjére vonatkozó kérdést. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és fordítási készségéről, a szöveg értelmezéséről, memoritertudásáról, illetve válaszolnia a vizsgáztató leíró nyelvtani vagy művelődéstörténeti kérdéseire. Ezt követően önállóan fejti ki a kép által megvilágított művelődéstörténeti témát és mutatja be annak adott ábrázolását. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 75 ponttal értékelhető központi értékelési útmutató alapján. Az összpontszám a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:

Felolvasás	2 pont
Nyelvtani értelmezés	18 pont
Fordítás	25 pont
Tartalmi-történeti kérdések	10 pont
Memoriter	5 pont
Kép bemutatása	15 pont

Értékelési szempontok:

– Felolvasás: helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.

– Fordítás, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés: fordítási készség; grammatikai ismeretek alkalmazása.

– Tartalmi, történeti kérdések: az ismeretek helyessége, gazdagsága.

– Memoriter: helyes előadás, terjedelem.

– Kép bemutatása: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolása.

A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.

”

10. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

	Európa Tanács	Érettségi vizsga
	C2 Mesterszint
	C1 Haladó szint
	B2 Középszint	Emelt szint
	B1 Küszöbszint	Középszint
	A2 Alapszint	Középszint
	A1 Minimumszint

”

11. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

„

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

1. Olvasott szöveg értése

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
1.1. Készségek	A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben	A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben
	A2: – a lényeget (a szöveg célját) megérteni, – eseménysorokat követni, – kulcsinformációkat megérteni,
	B1: – a gondolatmenet lényegét megérteni, – véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, – egyes részinformációkat kiszűrni.
		B2: – a gondolatmenetet követni, – véleményeket, érvelést követni, – az információkat megfelelő részletességgel megérteni, – a szerző álláspontjára következtetni, – a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.
1.2. A szöveg jellemzői	A vizsgarészben használt szöveg – autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, – tartalma, szerkezete, nyelve világos, – tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, – megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, – kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, – autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,	A vizsgarészben használt szöveg
	A2: – rövid, egyszerű, – hétköznapi nyelven íródott és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
	B1: – rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, – hétköznapi nyelven íródott.
		B2: – hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb szöveg, – konkrét vagy elvont témájú.
1.3. Szövegfajták	– utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), – tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), – levelek, – újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), – ismeretterjesztő szövegek, – irodalmi szövegek.	– publicisztikai írások.

2. Nyelvhelyesség

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
2.1. Készségek	A vizsgázó képes	A vizsgázó képes
	A2: – az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,
	B1: – gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
		B2: – változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
2.2. A szöveg jellemzői	A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet – nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, – autentikus, esetleg szerkesztett, – tartalma, szerkezete, nyelve világos, – tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, – megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, – kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, – autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,	A vizsgarészben használt szöveg
	A2: – rövid, egyszerű, – hétköznapi nyelven íródott és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
	B1: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, – hétköznapi nyelven íródott.
		B2: – hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb szöveg, – konkrét vagy elvont témájú.

3. Hallott szöveg értése

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
3.1. Készségek	A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg	A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
	A2: – témáját felismerni, – lényegét megérteni, – kulcsfontosságú szavait megérteni, – legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,
	B1: – gondolatmenetét nagy vonalakban követni, – egyes tényszerű részinformációkat megérteni.
		B2: – gondolatmenetét részleteiben is követni, – megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, – megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.
3.2. A szöveg jellemzői	A vizsgarészben használt szöveg – autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), – tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, – megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, – kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, – anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, – egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, – akusztikai minősége kifogástalan, – hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, – autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,	A vizsgarészben használt szöveg
	A2: – hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, – lassú, de még normál beszédtempójú, – a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, – tisztán artikulált, – tartalmilag kifejezetten egyszerű,
	B1: – hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, – normál tempójú, a standard kiejtés(ek)hez közel álló, – tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.
		B2: – változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, tartalmilag és szerkezetileg összetett.
3.3. Szövegfajták	– közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), – rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), – utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), – médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), – beszélgetések, telefonbeszélgetések, – műsorrészletek, – riportok, interjúk, – beszámolók.	– általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
4.1. Készségek	A vizsgázó képes – a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), – a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),	A vizsgázó képes
	A2: – a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, – az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, – egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, – a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, – néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,
	B1: – ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, – meglévő szókincsét változatosan használni, – a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, – a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, – az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, – egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.
		B2: – a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, – álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni, – a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, – a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.
4.2. Szövegfajták	– rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), – üdvözlőlap, – meghívó, – magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.
		– olvasói levél, – cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
5.1. Készségek	A vizsgázó képes – a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), – a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), – a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),	A vizsgázó képes
	A2: – saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, – egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, – kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás), – érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,
	B1: – az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, – kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, – viszonylag folyékonyán elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, – érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
		B2: – folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, – gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, – a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, – folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, – bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, – elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, – enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

B) TÉMAKÖRÖK

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

TÉMAKÖR	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
1. Személyes vonatkozások, család	– A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) – Családi élet, családi kapcsolatok – A családi élet mindennapjai, otthoni teendők – Személyes tervek	– A család szerepe az egyén és a társadalom életében – Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése
2. Ember és társadalom	– A másik ember külső és belső jellemzése – Baráti kör – A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel – Női és férfi szerepek – Ünnepek, családi ünnepek – Öltözködés, divat – Vásárlás, szolgáltatások (posta) – Hasonlóságok és különbségek az emberek között	– Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) – Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése – Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése – Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében – Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése – A fogyasztói társadalom, reklámok – Társadalmi viselkedésformák
3. Környezetünk	– Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) – A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek – A városi és a vidéki élet összehasonlítása – Növények és állatok a környezetünkben – Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? – Időjárás	– A lakóhely és környéke fejlődésének problémái – A természet és az ember harmóniája – A környezetvédelem lehetőségei és problémái
4. Az iskola	– Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) – Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka – A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága – Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok	– Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban – Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban
5. A munka világa	– Diákmunka, nyári munkavállalás – Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás	– A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
6. Életmód	– Napirend, időbeosztás – Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) – Étkezési szokások a családban – Ételek, kedvenc ételek – Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben – Gyakori betegségek, sérülések, baleset – Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)	– Az étkezési szokások hazánkban és más országokban – Ételspecialitások hazánkban és más országokban – A kulturált étkezés feltételei, fontossága – A szenvedélybetegségek – A gyógyítás egyéb módjai
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás	– Szabadidős elfoglaltságok, hobbik – Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. – Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport – Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet – Kulturális események	– A szabadidő jelentősége az ember életében – A művészet szerepe a mindennapokban – Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok – A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai
8. Utazás, turizmus	– A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés – Nyaralás itthon, illetve külföldön – Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése – Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai	– A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra – Az idegenforgalom jelentősége
9. Tudomány és technika	– Népszerű tudományok, ismeretterjesztés – A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben	– A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK

1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet	Szerep
Áruházban, üzletben, piacon	vevő
Családban, családnál, baráti körben	vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben	vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen	ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában	vendég
Iskolában	tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban	vendég, látogató, egy társaság tagja
Országhatáron	turista
Orvosnál	beteg, kísérő
Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)	ügyfél
Szünidei munkahelyen	munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben	helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben	hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)	utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.

A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát.

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
megszólítás és arra reagálás	Извините! Можно вас на минутку? – Да, пожалуйста!
köszönés, elköszönés és arra reagálás	Здравствуй/те! Добрый день! Привет! – До свидания! Пока!
bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás	Разрешите представить/ся… Меня зовут… Это … Очень приятно.
telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás	Алло! Да! Это говорит /с вами говорит … Попросите/позовите, пожалуйста … Можно … (к телефону)? Передайте ему/ей, что … Всего доброго! Вы не туда попали. Вы ошиблись номером.
levélben megszólítás, elbúcsúzás	Здравствуй(те), …Дорогой/дорогая …! (Глубоко) уважаемый/ая господин/госпожа …! До свидания! (Крепко) целую. (Искренне) ваш... С (глубоким) уважением:
szóbeli üdvözletküldés	Передай/те привет …
érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás	Как дела? Как поживаешь/-ете? Как жизнь? Нормально. Ничего. Хорошо. Плохо. Так себе.
köszönet és arra reagálás	(Большое) спасибо. Спасибо за... Благодарю тебя/вас. Пожалуйста. Да ладно, пустяки! Не за что. На здоровье!
bocsánatkérés és arra reagálás	Извини/те! Прости/те! Ничего страшного!
gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás	Поздравляю тебя/вас с …! Желаю тебе/вам …! С Новым годом! С праздником! Всего доброго! Тебя/вас тоже! Тебе/вам тоже!

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
hála	Я тебе/вам очень благодарен/благодарна.
sajnálkozás, csalódottság	Очень/Как жаль!
öröm	Как я рад/а! Здорово!
elégedettség, elégedetlenség	Как хорошо! Ужас! Кошмар!
csodálkozás	Неужели? Правда? Что вы говорите!
remény	Надеюсь, ... Будем надеяться, что... Бог даст, ...
félelem, aggodalom	Боюсь, что…
bánat, elkeseredés	Как жаль, что... Я в отчаянии.
bosszúság	Безобразие! Ужас! Возмутительно!
együttérzés	Я тебе/вам сочувствую. Не переживай/те! Не грусти! Ничего страшного!

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

9M14741B_9

Kommunikációs szándékok	Példa
véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás	Как ты думаешь? Как по-твоему? Мне кажется, … По-моему, … Я думаю, …
érdeklődés, érdektelenség	Меня (не) интересует …		Я (не) интересуюсь … Интресно, ...?
tetszés, nem tetszés	Мне (не) нравится … Замечательно! (Просто) фантастика! Отлично! Кошмар!
valaki igazának elismerése, el nem ismerése	Ты (не) прав/а! Правильно. Я не могу с тобой согласиться.
egyetértés, egyet nem értés	Я (не) согласен/согласна с тобой. Я так не думаю.
helyeslés, rosszallás	Правильно! Зря ты это сделал! Не стоило этого делать
ellenvetés, ellenvetés visszautasítása	Это не так. У меня по этому поводу другое мнение А по-моему, ...
elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás	Молодец! Умница! Как хорошо ты выглядишь! Спасибо за комплимент!
közömbösség	Мне всё равно. Неважно. Какая разница!
ígéret	Я обязательно …	Я обещаю, что… Постараюсь...
akarat, szándék, terv	Мне хочется …	Я хочу … Я собираюсь...
kívánság, óhaj	Хорошо (было) бы … Я хотел(а) бы … Желательно …
képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség	Я могу … Я умею … Мне надо … Я должен/должна …
bizonyosság, bizonytalanság	Я (не) уверен/а. Сомневаюсь, что...
preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt	Я предпочитаю … Я интересуюсь … Я люблю … Тебя интересует … ?
kritika, szemrehányás	Что ты наделал(а)! Как тебе не стыдно! Ты что!

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

A rendelet az 59. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. június 1. napjával.

A 43. § az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

A 43. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

⁴

A 45. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

⁵

A 49. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

⁶

Az 52. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

⁷

Az 53. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

⁸

Az 55. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek