KÜ BH 2009/223
KÜ BH 2009/223
2009.07.01.
Az egyéb feltételek fennállta esetén az önálló vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő másik tagállam polgárai szerezhetnek magyar állampolgárokkal azonos szabályok szerint termőföld-tulajdon jogot (2004. évi XXX. tv. 2. §, 1994. évi LV. tv. 8/A. §)
A felperes olyan hatósági igazolás kiadását kérelmezte a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatás Hivataltól, hogy Magyarországon 1996 óta mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik.
Az elsőfokú hatóság a 2007. május 22. napján kelt határozatával a kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint a felperes őstermelőként 2007. január 25. napjától rendelkezik igazolvánnyal, családi gazdaság tagjaként pedig 2007. február 7. napján vették nyilvántartásba.
A három évet meghaladó mezőgazdasági tevékenységét nem a saját nevében és saját kockázatára, hanem a Comargo-Sardo Kft. nevében, és annak kockázatára folytatta.
A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2007. augusztus 30. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Egyetértett az elsőfokú hatósággal abban, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 8/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételek a felperesnél nem állnak fenn.
A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett Csatlakozási Szerződés X. mellékletének 3. pont 2. bekezdése egyrészt azt rögzíti, hogy Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozástól számított hét évig fenntartja a nem magyar állampolgárok és jogi személyek általi mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat; másrészt viszont rögzíti, hogy nem tartoznak a tilalom hatálya alá azok a nem magyar közösségi állampolgárok, akik legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon laknak, és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet.
Előadta, hogy a felperes olasz, tehát közösségi tagállami állampolgár. Több mint három éve jogszerűen és folyamatosan Magyarországon tartózkodik. Az igazolás kiadásának elutasítása jogszabályi alapjaként megjelölt Tftv. 8/A. § (2) bekezdés c) pontja az ügyben azért nem alkalmazható, mert a Csatlakozási Szerződés X. melléklete 3. pont 2. bekezdése szerinti termőföldszerzési lehetőséget – álláspontja szerint – szűkíti. Mivel pedig a közösségi jognak a belső joggal szemben elsőbbsége van, így a Csatlakozási Szerződés X. melléklete 3. pont (2) bekezdésében írt feltételeket kell alkalmazni.
A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Csatlakozási Szerződés X. mellékletének 3. pont 2. bekezdés második albekezdésének szövegére pontatlanul hivatkozott a keresetlevél. A helyes szöveg szerint ugyanis egy másik tagállam azon polgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak – és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet – nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá; ők a magyar állampolgárokkal azonos szabályok szerint szerezhetik meg termőföld tulajdonjogát.
Önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként viszont csak az tud letelepedni Magyarországon, aki ilyen mezőgazdasági tevékenységet folytat; ebből következően tehát a Csatlakozási Szerződés X. melléklet 3. pont 2. bekezdés második alpontja értelmében a legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon lakó – és ott önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként tevékenységet folytató – másik tagállami állampolgár jogosult a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint termőföld tulajdonjogának megszerzésére.
Rámutatott a megyei bíróság, hogy az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként folytatott mezőgazdasági tevékenység igazolását követeli meg a Tftv. 8/A. § (2) bekezdés c) pontja, amikor arról rendelkezik, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolása szükséges arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára (tehát önálló vállalkozóként) folyamatosan folytatott mezőgazdasági tevékenységet Magyarországon.
Kifejtette a megyei bíróság, hogy az ügyben eljárt mezőgazdasági igazgatási szervek azt állapították meg – amit a felperes sem vitatott –, hogy a felperes gazdasági társaság tagjaként és ügyvezetőjeként folytat több mint három éve Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet, tehát nem önálló vállalkozóként; így a felperesre a Csatlakozási Szerződés X. melléklete 3. pontjának 2. bekezdése második albekezdése nem alkalmazható, így részére a termőföld megszerzéséhez szükséges igazolás kiadását az ügyben eljárt közigazgatási szervek jogszabálysértés nélkül tagadták meg. Jogszabálysértés hiányában viszont nem kerülhetett sor arra, hogy a bíróság az alperesi határozatot a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezze, ezért a felperes kereseti kérelmét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Csatlakozási Szerződés B. rész X. melléklet 3. pont 2. bekezdését; a megyei bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, abból azonban jogellenes következtetést vont le.
Ezen egyszerű tényállás mellett azt jogkérdést kell elbírálni, hogy a Csatlakozási Szerződés közvetlenül alkalmazandó-e a jogvitában, azaz a felperes közvetlenül arra hivatkozással kérheti-e az igazolás kiadását az alperestől, továbbá, hogy a nemzeti törvényi szabályozás, [a Tftv. 8/A. § (1) bekezdés c) pontja] a felperes rovására szűkíti-e a Csatlakozási Szerződés B. rész X. melléklet 3. pont 2. bekezdésének hatályát, azaz összeegyeztethetetlen-e az uniós szabályozással.
Előadta, hogy a C. Kft. több mint három éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. A társaságot 1995-ben alapította a felperes és élettársa – akik a társaság ügyvezetői –, a felperes tulajdoni részesedése 90%-os, a társaság fő tevékenysége pedig szarvasmarha-tenyésztés.
A felperes az ügyvezetői tevékenységet látja el, melynek során mezőgazdasági tevékenységet végez.
Álláspontja szerint tehát személyét illetően fennállnak a Tftv.-ben a termőföldszerzéssel kapcsolatosan meghatározott feltételek is.
Kifejtette, hogy ha a Magyar Köztársaság a Csatlakozási Szerződésben a tagállami állampolgárokra telepített alanyi jog gyakorlásának egyértelműen és világosan megfogalmazott feltételeit e polgárokra nézve akár jogalkotói, akár jogalkalmazói úton módosítja, azzal megsérti a közösségi jogot; ha pedig ezen jogellenes magatartás kárt okoz az érintett tagállami polgárnak, a Magyar Köztársaság kártérítésre köteles.
Előadta, hogy a Tftv. 8/A. § (2) bekezdése csak és kizárólag a ,,mezőgazdasági tevékenység'' fordulatot pontosítja tartalmilag, a Csatlakozási Szerződés feltételei közül. A Csatlakozási Szerződésben szereplő mezőgazdasági tevékenységhez hozzáteszi az Tftv. a ,,saját nevében, saját kockázatára'' mód- és célhatározói szerkezeteket.
Hivatkozott rá a felperes, hogy az alperesi hatóság – határozatában és a per tárgyalásán is – elismerte, hogy a felperes három évet meghaladóan, folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytat Magyarországon, csak ezt nem a saját nevében teszi. A felperes tehát az alperes szerint is megfelel a Csatlakozási Szerződés feltételeinek, csak éppen nem elégíti ki a Tftv. további követelményeit.
A felperes álláspontja szerint az alperes hatásköre csak arra terjed ki, hogy megvizsgálja, hogy a kérelmező felperes az utóbbi három évben milyen tevékenységet végzett Magyarországon.
A felperes hangsúlyozta, hogy a közigazgatási eljárásban észlelte, hogy a hatóság nem a Csatlakozási Szerződésre alapítja határozatát, hanem a magyar belső jogra.
Az eljárásban az is kiderült, hogy az alperesi hatóság a vonatkozó közösségi jogot félreértette, ezért a közigazgatási perben előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő, amit az eljárt bíróság azért utasított el, mert – véleménye szerint – a Csatlakozási Szerződés és az Tftv. között nincs összeütközés; ha lenne is, azt a nemzeti bíró feloldhatná, oly módon, hogy a nemzeti jogot nem alkalmazza.
Hangsúlyozta, hogy az EK-Szerződés 234. cikke, illetőleg a Csatlakozási Szerződés 1. cikk 3. bekezdése alapján az EKB hatáskörébe tartozik a Csatlakozási Szerződés autentikus értelmezése.
Megítélése szerint a Legfelsőbb Bíróság – mint felülvizsgálati bíróság – olyan fórum, amely az EK-Szerződés 234. cikke alapján főszabályként köteles az EKB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő perben értelmezési kérdés merül fel.
Részletesen taglalta a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy mire vonatkozóan, és milyen okból kéri a Legfelsőbb Bíróságtól – az eljárás felfüggesztése mellett – az Európai Közösségek Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból – az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával – helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett.
A perben rendelkezésre állt iratok alapján megállapítható volt, hogy a felperes 1996. és 2007. év közötti időszakban a tulajdonában állt C. Kft. ügyvezetője volt. A kft. mezőgazdasági tevékenységet folytatott, de ez nem a felperes által végzett tevékenység volt, a felperes ügyvezetői teendőket látott el. Nem minősült tehát a Csatlakozási Szerződés X. melléklet 3. pont 2. bekezdés második alpontja szerinti önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként tevékenységet folytatónak. Ebből következően a Tftv. 8/A. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően járt el az alperesi hatóság, amikor a hatósági igazolás kiadása iránti kérelmét elutasította. A felperes az őstermelői igazolvány kiváltásától – azaz 2007. január 25. napjától – tekinthető a saját nevében és kockázatára mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, családi gazdaság tagjaként 2007. február 7-én került nyilvántartásba, tehát a Tftv. által megkívánt 3 éves időtartam ezen minőségében a határozat-hozatalig nem telt el.
A Csatlakozási Szerződés X. mellékletének 3. pont 2. bekezdés második alpontja szerint ,,Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. [...] Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. [...]''
A Csatlakozási Szerződés X. mellékletének 3. pont 2. bekezdés második alpontja – összhangban a Tftv. 8/A. § (2) bekezdés c) pontjával – tehát az állampolgár – mint magánszemély – által végzett három éve folyamatosan folytatott mezőgazdasági tevékenység fennállását kívánja meg, igazolás erről adható ki.
Ezen rendelkezéssel összhangban határozza meg a kiadható hatósági igazolás tartalmát a Tftv. 8/A. § (2) bekezdésének c) pontja, kimondva, hogy az igazolásnak azt kell tartalmaznia, hogy a tagállami állampolgár a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. A Tftv. 8/A. § (3) bekezdés a) pontja is a tagállami állampolgár bevételét szabja meg az igazolás kiadásának feltételeként.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a Tftv. előírása nem ütközik a Csatlakozási Szerződés ide vonatkozó részével, hanem annak részletszabályait tartalmazza, a végrehajthatóság érdekében. A Legfelsőbb Bíróságnak nem volt kétséges a nemzeti jogszabálynak (Tftv.) a közösségi jogi normával (Csatlakozási Szerződéssel) összhangban történő értelmezése, ezért nem tartotta szükségesnek az ügy előzetes döntéshozatali eljárás iránti előterjesztését.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az a jogszabályoknak megfelel.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.177/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás