23/2009. (IX. 18.) SZMM utasítás
23/2009. (IX. 18.) SZMM utasítás
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról1
2009.10.01.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2007. (MÜK. 1.) és a 3/2008. (MÜK. 2.) SZMM utasításokkal módosított 10//2006. (MÜK. 9.) SZMM utasítást – a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 74.§ (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva – az alábbiak szerint módosítom:
1. § Az ONYF Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a jelen utasítás mellékleteként jóváhagyom.
2. § Az utasítás módosítását közzé kell tenni a Nyugdíjbiztosítási Értesítőben, továbbá az ONYF honlapján.
3. § Jelen utasítás 2009. október 1. napján lép hatályba.
Dr. Herczog László s. k.,
szociális és munkaügyi miniszter
Melléklet a 23/2009. (IX. 18.) SZMM utasításhoz
1. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) I. fejezet 1.1. pontjának első mondata az alábbira módosul:
„Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott központi államigazgatási szerv. Az ONYF a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban Ny. Alap) kezelésére és a nyugdíjbiztosítás központi igazgatására, a Kormány által kijelölt központi hivatal.”
2. Az ONYF SZMSZ I. fejezet 1.3. pontja az alábbira módosul:
„Az ONYF önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi közhatalmi szerv, költségvetését a Ny. Alap költségvetésében kell meghatározni.
Az ONYF-et:
– a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény,
– az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről szóló 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet hozta létre.”
3. Az ONYF SZMSZ I. fejezet 1.4. pont második bekezdése az alábbira módosul:
„Regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságait, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóságot (a továbbiakban: igazgatási szervek) közvetlenül irányítja, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági ügyeiben felügyeleti szervként jár el, a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság elsőfokú döntése ellen fellebbezés elbírálására jogosult.”
4. Az SZMSZ I. fejezet 2. pont:
5. francia bekezdése az alábbira változik:
„Levelezési címe: 1392 Budapest, Pf. 251.”
12. francia bekezdése az alábbira változik:
„Törzskönyvi nyilvántartási száma: 328665”
13. francia bekezdése az alábbira változik:
„statisztikai számjele: 15328663-8430-331-01”
14. francia bekezdése törlésre kerül. (Számlaszám, pénzforgalmi, célelszámolási számlák)
5. Az SZMSZ I. fejezet 3.3. pontjának utolsó bekezdése törlésre kerül.
6. Az SZMSZ I. fejezet 3. pontja az alábbi új 3.4. ponttal egészül ki:
„Az ONYF alaptevékenységének, közigazgatási, kötelező társadalombiztosítási, államháztartási szakfeladatrend szerinti 2009. december 31-ig alkalmazandó meghatározása (szakfeladat száma és megnevezése):
751933 Társadalombiztosítási Alap elszámolásai
2010. január 1-jétől alkalmazandó szakfeladatrend szerinti meghatározás:
843011 Nyugdíjbiztosítási szolgáltatások központi igazgatása
843021 Öregségi nyugdíj finanszírozása
843022 Rokkantsági nyugdíj finanszírozása
843023 Baleseti rokkantsági nyugdíj finanszírozása
843024 Hozzátartozói nyugellátások finanszírozása
843025 Tizenharmadik havi nyugdíj finanszírozása (a jogintézmény megszűnt)
843026 Egyéb, nyugdíjbiztosítási ellátáshoz kapcsolódó kiadások finanszírozása
841905 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei (elszámolásai)
841152 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által az ellátások fedezetére szolgáló vagyonnal való gazdálkodás”
7. Az SZMSZ I. fejezet 4. pont felsorolásából törlésre kerül az 1. francia bekezdés („az ONYF költségvetési alapokmánya”).
8. Az SZMSZ I. fejezet 7. pontja a többi rész változatlanul hagyása mellett kiegészül az alábbi „… a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a 4. számú függelék tartalmazza.” szövegrésszel.
9. Az SZMSZ II. fejezet 8.1. pontjának 17. francia bekezdése a meglévő mondat változatlanul hagyása mellett az alábbi új mondattal egészül ki:
„… Képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.”
10. Az SZMSZ III. fejezet 11. pontja az alábbi új francia bekezdéssel egészül ki:
„A Szakigazgatási Főosztállyal együttműködve, a szakmai egyeztetést követően hozzájárul a NYUGDMEG-ben végrehajtott jogszabálykövetések, programmódosítások bevezetéséhez.”
11. Az SZMSZ III. fejezet 11. pontban a főosztály elnevezése az alábbira változik:
„Jogi, Hatósági-felügyeleti és Méltányossági Ügyek Főosztálya”
12. Az SZMSZ III. fejezet 11. pont 4. francia bekezdésének szövege az alábbira módosul:
„Gondoskodik az ONYF szakmai lapjának (Nyugdíjbiztosítási Értesítő) szerkesztéséről, megjelentetéséről.”
13. Az SZMSZ III. fejezet 11.1. pontban az osztály elnevezése az alábbira változik:
„11.1. Nyugdíjjogi és Hatósági-felügyeleti Osztály”
14. Az SZMSZ III. fejezet 11.1. pont 6. francia bekezdése az alábbiakra módosul:
„Ellátja a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság hatáskörében meghozott elsőfokú döntések elleni fellebbezések elbírálásával, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági ügyeiben a felügyeleti intézkedések megtételével kapcsolatos hatósági feladatokat.”
15. Az SZMSZ III. fejezet 11.1. pont 7. francia bekezdése az alábbiakra módosul:
„Elkészíti a késedelmi kamatfizetéssel, a felügyeleti intézkedést igénylő hatósági ügyek elbírálásának rendjével, valamint a hivatalos iratok kézbesítésével kapcsolatos ONYF utasítások tervezeteit.”
16. Az SZMSZ III. fejezet 11.2. pontban az osztály elnevezése az alábbiakra módosul:
„ Általános Jogi és Perképviseleti Osztály.”
17. Az SZMSZ III. fejezet 11.2. pont 5. francia bekezdése az alábbival egészül ki:
„Elkészíti és karbantartja a szerződések előkészítésének, megkötésének és nyilvántartásának rendjéről szóló ONYF utasítás tervezetét.”
18. Az SZMSZ III. fejezet 11.2. pont 10. francia bekezdése törlésre kerül.
19. Az SZMSZ III. fejezet 11.2. pont 13. francia bekezdése az alábbival egészül ki:
„Ellátja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogi-szakmai feladatokat, továbbá elkészíti és karbantartja a közbeszerzési eljárások lebonyolításának rendjéről szóló ONYF utasítás tervezetét.”
20. Az SZMSZ III. fejezet 12.4. pontjának első három francia bekezdése az alábbiakra módosul:
„A Belső Ellenőrzés tevékenységét közvetlenül a főigazgató irányítása alatt végzi, jelentéseit, beszámolóit a főigazgató számára küldi meg, biztosítva ezzel az ellenőrzés funkcionális függetlenségét.
A Belső Ellenőrzés tevékenysége során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, illetve teljesítmény-ellenőrzést, valamint informatikai rendszerellenőrzést végez.
A belső ellenőrök munkájukat a vonatkozó jogszabályok szerint, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembe vételével látják el.”
21. Az SZMSZ IV. fejezet 23.1. pont az alábbira módosul:
„Az ONYF adott időszakra vonatkozó feladatait önálló szakegységekre és feladatkörökre lebontva az éves munka- és ellenőrzési terv tartalmazza.”
22. Az SZMSZ IV. fejezet 24.2 pontjának 3. bekezdése az alábbira módosul:
„Az értekezleten a főigazgatón, a főigazgató-helyetteseken kívül a főosztályvezetők, a belső ellenőr és a tárgyalt napirendtől függően a főosztályvezető-helyettesek (osztályvezetők), NYBDSZ alelnök, továbbá a főigazgató által meghívottak vesznek részt.”
23. Ahol az ONYF SZMSZ Jogi és Méltányossági Ügyek Főosztálya elnevezését használja, ott a továbbiakban Jogi, Hatósági-felügyeleti és Méltányossági Ügyek Főosztályt, ahol Nyugdíjjogi Osztályt, ott Nyugdíjjogi és Hatósági-felügyeleti Osztályt, ahol Általános Jogi Osztályt, ott Általános Jogi és Perképviseleti Osztályt kell érteni.
24. Az ONYF SZMSZ 1. számú függeléke helyébe jelen módosítással kiadott új 1. számú függelék lép.
25. Az ONYF SZMSZ-e jelen módosítással kiadott új 4. számú függelékkel egészül ki.
1. számú függelék a 23/2009. (IX. 18.) SZMM utasításhoz
4. számú függelék a 23/2009. (IX. 18.) SZMM utasításhoz
A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje
I. Fogalmi meghatározások
1. A szabálytalanság fogalma: a szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, amely az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat.
2. A szándékosság fogalma: szándékosan követi el a szabálytalanságot az a köztisztviselő (munkavállaló), aki előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.
3. A gondatlanság fogalma: gondatlanul követi el a szabálytalanságot a köztisztviselő (munkavállaló), ha a kár (szabálytalanság) bekövetkezését az elvárható gondosság kifejtése mellett elkerülhette volna és a kár (szabálytalanság) azért következett be, mert a köztisztviselő ezt a gondosságot nem fejtette ki. (A gondatlanság fogalmi körébe tartoznak a nem szándékosan okozott szabálytalanságok pl.: figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanságok.)
4. Szabálytalanságok köre:
a) felelősségrevonást nem igénylő szabálytalanságok;
A szervezeti egység vezetője felelősségre vonást nem igénylő szabálytalanság esetén a kockázatkezelési rendszer működéséről szóló szabályzat 11. a) pontjában meghatározott intézkedéseket teszi.
b) felelősségrevonást igénylő szabálytalanságok;
– fegyelmi felelősség;
Fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 50–56. §-a alapján fegyelmi felelősségrevonást eszközöl.
– kártérítési felelősség;
A kártérítési felelősség körébe tartozó szabálytalanság megvalósítása esetén a Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pontja alapulvételével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 166. §-ának (2) bekezdése, 167. §-ának (1) és (3) bekezdése, 168–169. §-a és 171–172. §-a alapján kártérítési eljárást kell lefolytatni.
– szabálysértési felelősség;
A szabálysértés jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény.
A szabálysértési eljárás a főigazgató feljelentése alapján a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 82. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően indul meg.
– büntetőjogi felelősség;
Bűncselekmény gyanúja esetén a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése alapján a főigazgatónak feljelentési kötelezettsége van.
II. A szabálytalanságok megelőzése
5. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a főigazgató felelőssége.
A főigazgató az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. §-ában meghatározott feladatait a szervezeti egységek vezetői (főosztályvezetők, osztályvezetők) Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) meghatározott feladat-, hatáskörének és felelősségének szabályozottságán keresztül fejti ki. Az ONYF köztisztviselőinek (munkavállalóinak) feladatát, hatáskörét, felelősségét a munkaköri leírások tartalmazzák. A közszolgálati jogviszonyból (munkaviszonyból) származó kötelezettségeket a Ktv.-ben (Mt.-ben) foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.
6. A főigazgatónak törekednie kell a szabálytalanságok megelőzésére. A szabálytalanságok megelőzésének eszközei:
– a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos utasítások (szabályzatok) kiadása,
– a hatályos rendelkezések betartásának folyamatos figyelemmel kísérése,
– szabálytalanság esetén gyors és hatékony intézkedés meghozatala, a szabálytalansággal arányban álló felelősségrevonás,
– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés,
– a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
III. A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében
7. Az ONYF valamely köztisztviselője (munkavállalója) észlel szabálytalanságot.
a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét.
Az ellenőrzési nyomvonalról szóló szabályzat táblázataiban szereplő gazdasági események (folyamatok) során bekövetkezett szabálytalanságokat az önálló szervezeti egység vezetője a jelen szabályzat 4. pontja alapján azonosítja, minősíti.
Az önálló szervezeti egység vezetője a szabálytalanságot saját hatáskörben kezeli, illetve a szabálytalanság súlyától függően az SzMSz 22.1.2. pontjában foglaltaknak megfelelően a fegyelmi vagy/és kártérítési eljárást lefolytatja, majd erről a főigazgatót soron kívül írásban tájékoztatja.
Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a főigazgatót kell értesíteni.
b) Ha az a) pontban meghatározottak szerint értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíteni kell a főigazgatót.
c) A főigazgatónak kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
8. Az ONYF főigazgatója észlel szabálytalanságot.
Amennyiben a főigazgató észlel szabálytalanságot, illetve az a szervezeti egységek vezetőinek értesítése alapján jut a tudomására, úgy a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság kijavítására, megszüntetésére.
9. Az ONYF belső ellenőrzése észlel szabálytalanságot:
Amennyiben az ONYF belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot, úgy a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. Az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján és az intézkedési tervet végre kell hajtania.
10. Amennyiben külső ellenőrzési szerv (pl.: az Állami Számvevőszék, a KEHI, a felügyeletet ellátó miniszter ellenőrzési jogkörében, az Európai Unió ellenőrzést gyakorló szervei stb.) észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenőrzési jelentésben rögzíti. Az ellenőrző szervezet büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az ONYF-nek intézkedési tervet kell kidolgozni.
IV. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések megtétele, eljárások megindítása
11. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy:
– hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és utasításokban (szabályzatokban) meghatározott rendelkezések megszegésének, szabálytalanságok kialakulásának megakadályozásához (megelőzés),
– a rendelkezések megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák és hiányosságok kijavításra kerüljenek, a felelősség megállapítása, az intézkedések meghozatala megtörténjen.
12. A szabálytalanságok észlelését követően a főigazgató, főigazgató-helyettes, az önálló szervezeti egység vezetője köteles a szükséges intézkedéseket végrehajtani. A főigazgató a szabálytalanság súlyától, jellegétől függően tájékoztatja a felügyeletet ellátó minisztert.
13. A szabálytalanságok kezelése a főigazgató feladata, amelyet az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint a szervezeti egység vezetőjére átruházhat.
14. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a főigazgató a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles az arra illetékes szerveknél intézkedni.
15. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén [Ktv. 51. § (1) bekezdés] a főigazgató (átruházott hatáskörben az önálló szervezeti egység vezetője) – az elévülés esetét kivéve – köteles az eljárást megindítani. Amennyiben a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez vagy a hasonló esetek előfordulásának megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ, további vizsgálatot kell elrendelni.
V. Az intézkedések, eljárások figyelemmel kísérése
16. A főigazgató
– figyelemmel kíséri az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások állását, a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,
– a feltárt szabálytalanság típusa alapján információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit,
– figyelemmel kíséri a kockázatkezelési eljárás megvalósulását.
VI. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása
17. A főigazgató feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
– intézkedik a szabálytalanságokkal kapcsolatos írásos dokumentumok elkülönített iktatása iránt,
– gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatos iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről,
– rendelkezik a megtett intézkedések, az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartásáról.
18. A szabálytalanságokkal kapcsolatos iratanyagok iktatásának és nyilvántartásának rendjét a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről szóló utasítás 12. pontja tartalmazza.
19. Az önálló szervezeti egység vezetője az általa lefolytatott fegyelmi és kártérítési eljárás iratait nyilvántartás céljából megküldi a Humánpolitikai és Képzési Főosztálynak.
1
Az utasítást a 3/2011. (I. 28.) NEFMI utasítás 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte 2011. január 29. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 3. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás