232/E/2009. AB határozat
232/E/2009. AB határozat*
2011.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 528. § (3) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hitel- és kölcsönszerződést szabályozó rendelkezéseivel összefüggésben. Álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe és 13. §-ába ütköző alkotmányellenes helyzet áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem alkotta meg a Ptk. 528. § (3) bekezdésében előírt, a bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait tartalmazó külön jogszabályt.
Az indítványozó kifejti, hogy 2008 végén a nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer a nagy gazdasági világválság óta nem látott krízisbe került, amely magával sodorja a gazdaság szereplőit és a háztartásokat. Álláspontja szerint a válság elsődleges oka, hogy nemzetközi és hazai szinten sem szabályozták megfelelően a hitelező és az adós közötti kölcsönszerződéses jogviszonyt, amely körülmény a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot sértő helyzetet eredményez. Az indítvány példálózó felsorolást ad olyan fogalmakra vonatkozóan, amelyeket a bankok használnak, de a hatályos joganyag nem, vagy nem kellő részletességgel szabályoz. (Pl.: adminisztrációs díj, adóstárs, árbevétel engedményezés, bankgarancia, kamatswap, kezes, közjegyzői tanúsítvány, szerződésmódosítás stb.)
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
2. A Ptk. indítvány által felhívott rendelkezése:
„528. § (3) A bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában – először a 9/1992. (I. 30.) AB határozatban – a jogalkotással szembeni követelményként határozta meg, hogy „[a] jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is.” (ABH 1992, 59, 65–66.)
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.
Az Abtv. ezen szabálya és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a jogi szabályozás hiányosságai miatt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának csak akkor van helye, ha a jogi szabályozás hiánya miatt alkotmányellenes helyzet keletkezett, a jogalkotói mulasztásnak és az alkotmányellenes helyzetnek együttesen kell fennállnia [35/2004. (X. 6.) AB határozat, ABH 2004, 504, 508.].
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba, és ez által az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.].
2. Az indítványozó érvelése szerint a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a Ptk. 528. § (3) bekezdésében előírt, a bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait tartalmazó külön jogszabályt.
Ezzel a megállapítással szemben azonban maga az indítvány is hivatkozik a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek (a továbbiakban: Hpt.) az indítvány benyújtásakor hatályban volt 212-214/C. §-aira, amely rendelkezések „Fogyasztási kölcsön” fejezetcím alatt részletes szabályokat tartalmaztak a megjelölt kölcsönszerződésekre vonatkozóan. Ennek alapján tehát nem állítható megalapozottan az, hogy a jogalkotó a Ptk. 528. § (3) bekezdésében előírt jogalkotási kötelezettségének – legalábbis a fogyasztási kölcsönök tekintetében – ne tett volna eleget.
Az indítvány benyújtását követően a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fht.) a Hpt. hivatkozott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és – címéből is megállapíthatóan – részletes szabályozását adja a fogyasztók részére történő hitelnyújtás gyakorlatának.
A törvény 3. §-a 23 pontban definiálja a benne alkalmazott fogalmakat, és mintegy tizenkét fejezetben rendelkezik a fogyasztóknak nyújtott hitelek részletes szabályairól. (A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció; A hitelszerződést megelőző tájékoztatás; A hitelképesség vizsgálata; A hitelszerződés formai és tartalmi követelményei; A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség; Fizetési számlához kapcsolódó hitelre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség; Határozatlan idejű hitelszerződés; Elállási jog; Kapcsolt hitelszerződés; Előtörlesztés; Hiteltúllépés; Eljárás a fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.)
Kétségtelen, hogy az Fht. – meglehetősen részletes – szabályai nem általában a bankhitel- és bankkölcsönszerződésekre, hanem kifejezetten a fogyasztónak nyújtott hitelekre vonatkoznak. A Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályai diszpozitív rendelkezések, vagyis azoktól a felek egyező megállapodásukkal bármikor eltérhetnek. Az Fht. 27. §-a szerint azonban a törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – eljár e rendelkezések megsértése esetén. A (2) bekezdés szerint a törvénynek és a végrehajtására kiadott jogszabálynak a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló [2008. évi XLVII.] törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint. Az Fht. rendelkezései tehát – nyilvánvalóan a fogyasztónak minősülő szerződő felek védelmében – az általa szabályozott területen a hitelszerződés szabályait kogenssé, elétérést nem tűrővé teszik. Ilyen kogencia előírása azonban a fogyasztónak nem minősülő, vagyis a hitelszerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében kötő szerződő felek között már – fogyasztóvédelmi szempontból – nem indokolt, sőt ez éppen a polgári jogi szerződéskötési szabadság alapját képező autonómiával lenne ellentétes.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotót a Ptk. 528. § (3) bekezdésével összefüggésben az indítvány által állított mulasztás nem terheli.
3. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a jogalkotó jogszabályalkotási feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotói mulasztást nem találta megállapíthatónak, az alkotmányellenességre vonatkozó további indítványozói felvetésekkel (a jogbiztonság, illetve a tulajdonhoz való jog sérelme) már nem foglalkozott.
Budapest, 2011. november 8.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Balsai István s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Bihari Mihály s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||||||
|
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Pokol Béla s. k., |
Dr. Stumpf István s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||||||
|
alkotmánybíró |
||||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás