BÜ BH 2009/234
BÜ BH 2009/234
2009.08.01.
A pótmagánvádló (amint az ügyész, illetőleg a magánvádló is) a vádemelésig (a vádirat, vádindítvány, feljelentés benyújtásáig) választhat a vagylagos illetékességű bíróságok között, ezt követően az ügy még célszerűségi okból sem tehető át a vagylagos illetékességű másik bírósághoz [Be. 17. § (1) bek.; Be. 230. § (2) bek.].
A vádlott ellen hamis vád bűntette miatt pótmagánvádló terjesztett elő vádindítványt a nyomozó ügyészségen keresztül a S.-i Városi Bírósághoz. Vádindítványában rögzítette, hogy a vádlott b.-i lakos, ugyanakkor megjelölte, hogy a Be. 17. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására – az elkövetési helynek megfelelően – a S.-i Városi Bíróság illetékes. A S.-i Városi Bíróság előbb a vádindítványt elutasította, majd a S. Megyei Bíróság hatályon kívül helyező, és az eljárás folytatására utasító végzése után az ügyet újra iktatta, s tárgyalást tűzött ki.
A 2008. szeptember 25-én tartott tárgyaláson a pótmagánvádló jogi képviselője a Be. 230. §-ának (2) bekezdése alapján az ügynek a vádlott lakóhelye szerint illetékes B.-i Városi Bírósághoz történő áttételét kérte.
A S.-i Városi Bíróság az ekkor meghozott, és a kihirdetés napján jogerőre emelkedett végzésével a Be. 230. §-ának (2) bekezdése alapján – figyelemmel, a Be. 17. §-ának (3) bekezdésére is – a folyamatban lévő büntetőügyet a B.-i Városi Bírósághoz rendelte áttenni.
A B.-i Városi Bíróság a 2009. január 7-én jogerőre emelkedett végzésével illetékességének hiányát állapította meg, egyben az eljáró bíróság kijelölése végett az iratokat felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz.
Végzésének indokolása szerint a Be. 17. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették; az eljárásra azonban az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha a pótmagánvádló ott emel vádat. Ennek megfelelően, a Be. 230. §-a (2) bekezdésének II. fordulata értelmében, a pótmagánvádló a vádindítványban illetékes bíróságként a terhelt lakóhelye szerinti bíróságot is megjelölhette volna. Miután azonban a pótmagánvádló vádindítványában az általános illetékességű S.-i Városi Bíróság előtt, nem pedig a terhelt lakóhelye szerinti B.-i Városi Bíróság előtt emelt vádat, utólag a vádlott lakóhelye szerinti bírósághoz áttételt már nem indítványozhatott.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a S.-i Városi Bíróság kijelölését látta indokoltnak.
A B.-i Városi Bíróság a Be. vonatkozó szabályainak helyes értelmezése alapján jutott arra az álláspontra, hogy a pótmagánvádlót – hasonlóan az ügyészhez, avagy a magánvádlóhoz – kizárólag a vádemeléskor illette meg a vagylagos (versengő) illetékességű bíróságok közötti választás lehetősége. A terhelt lakóhelye szerint illetékes bíróság eljárását – a vádindítványát ehhez a bírósághoz előterjesztve – kizárólag ekkor indítványozhatta volna. A vádindítvány benyújtásával az illetékesség rögzül, azután, a törvény egyértelmű szabályozásából következően a vagylagos illetékességű bíróságok közötti választás jogosultsága sem az ügyészt, sem a magánvádlót, sem a pótmagánvádlót nem illeti meg, következésképpen – a kizárólagos illetékesség esetétől eltekintve – nem tehető át az ügy a vagylagos illetékességgel rendelkező más bírósághoz.
A töretlen bírói gyakorlat szerint az általános (elkövetés helye szerinti) illetékességre alapított vádemeléshez képest a terhelt lakóhelye szerinti bírósághoz áttételre a vádlottnak az utólag előterjesztett indítványára még akkor sem kerülhet sor, ha azt egyébként célszerűségi okok indokolnák, illetőleg, ha ahhoz a vádlott maga is hozzájárul.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az eltérő ítélőtáblák illetékességi területébe tartozó városi bíróságok közötti illetékességi összeütközést megvizsgálva, az eljárás lefolytatására a S.-i Városi Bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Bkk. I. 131/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás