• Tartalom
Oldalmenü

237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

2021.10.01.

A Kormány a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49–49/C. §-a szerinti értékesítési eljárásokra terjed ki.

2. § (1)1 A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást és az árverési hirdetményt (a továbbiakban együtt: értékesítési hirdetmény) – a Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg és a Cstv. 49/A. § (1) bekezdés, a 49/B. § (1) bekezdése, továbbá az e rendeletben foglaltak szerinti adattartalommal – tájékoztatásul közzéteheti internetes hirdetési adatbázisban, sajtótermékekben, továbbá az árverés helye szerinti települési (fővárosi kerületi) polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is. Az árverési hirdetményben – a Cstv. 49/B. § szerinti egyéb lényeges körülmények között – a vagyontárgyak elszállításának határidejét is fel lehet tüntetni.

(2)2 A hitelezői választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét, továbbá – ha az értékesítésre kerülő vagyonban van olyan vagyontárgy, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog (önálló zálogjog), alzálogjog, végrehajtási jog vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében felsorolt biztosítéki célú jog terhel, és annak jogosultját hitelezőként a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vették, a jogosultat – a pályázat kiírásáról, illetve az árverés kitűzéséről legkésőbb a Cégközlönyben történő közzétételre való megküldést megelőző 15. napon értesíteni kell az értékesítési hirdetmény tervezetének megküldésével vagy a felszámoló internetes honlapjára vagy internetes hirdetési adatbázisra mutató hiperhivatkozás megküldésével, ahol az adott értékesítési hirdetmény tervezete elérhető. Az értesítést a hitelező elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségére vagy – az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogosultak számára a nyilvántartásba bejegyzett címre – kell megküldeni. Ez a szabály irányadó a megismételt értékesítés lefolytatását megelőzően is. Ha a tervezet szövegét a felszámoló módosítja vagy kijavítja, az értesítést legkésőbb az említett határidőn belül ismételten meg kell küldeni. Az értékesítési hirdetményben utalni kell arra, hogy az értékesítési hirdetmény tervezetéről az e bekezdés szerinti módon az értesítés megtörtént.

(3)3 A pályázati felhívásban – az értékesítésre kerülő vagyon megjelölésekor – ingatlan esetén fel kell sorolni az ingatlan-nyilvántartási adatok közül a tulajdoni lap I. részében feltüntetett adatokat és utalni kell arra, hogy a tulajdoni lap III. részében milyen jogok vannak bejegyezve, milyen tények vannak feljegyezve. Tájékoztatást kell adni az ingatlanra jellemző egyéb sajátosságokról is (így különösen: ipari célú ingatlan, mezőgazdasági célú ingatlan, üzlethelyiség, lakóépület esetében az a tény, hogy lakott-e). Az egyéb vagyoni elemek esetén fel kell tüntetni a tárgyi eszköz (így különösen: műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés, felszerelés, tenyészállatok), a készlet (így különösen: anyagok, félkész termékek, késztermékek, állatállomány), az egyéb vagyoni elemek (így különösen: vagyoni értékű jogok, követelések, részesedések, értékpapírok) jellegét és főbb adatait, jellemzőit.

(4)4 A pályázati felhívásban – az értékesítési feltételek között – meg kell határozni az egyes vagyoni elemek (így különösen: tárgyi eszközök, készletek) becsértékét, valamint a vételár megfizetésének módjait és határidejét, az ajánlati biztosíték kikötését és annak formáját, összegét, megfizetésének módjait és határidejét, továbbá a szerződéskötésre meghatározott határidőt is.

(4a)5 Az értékesítési hirdetményben a felszámolónak nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a vagyonelem első, megismételt vagy az ezt követő további megismételt értékesítésére kerül sor,

b) a minimálár leszállítása esetén fennállnak a vélelmezett hitelezői hozzájárulás feltételei, és a minimálár csökkentésére a 4. § melyik rendelkezése alapján, milyen mértékben kerül sor,

c) a becsérték módosítása esetén a 4. § (2c) vagy (2e) bekezdését kellett alkalmazni.

(5)6 Az ajánlati biztosíték összegét a következők figyelembe vételével kell megállapítani:

a)7 10 millió forintnál alacsonyabb összegű becsérték esetén annak legfeljebb 5%-a,

b)8 10 millió forint vagy annál magasabb összegű becsérték esetén 10 millió forint becsérték után annak legfeljebb 5%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 3%-a,

c)9 1 Mrd forint vagy annál magasabb összegű becsérték esetén az 1 Mrd forint becsérték után annak legfeljebb 3%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 1%-a.

(6)10 Több vagyontárgy együttes értékesítése esetén az ajánlati biztosíték mértéke a vagyontárgyak becsértékének összege alapján állapítandó meg.

(7)11 Ha a pályázati eljárás eredménytelen, az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi pályázó részére vissza kell utalni. Ha a pályázati eljárás eredményes, az ajánlati biztosítékot a nyertes pályázónál a vételárba be kell számítani, a többi pályázónak pedig az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredményhirdetés napjától – a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerinti ártárgyalás esetén az ártárgyalás eredményhirdetése napjától – számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha azonban

a) a szerződés a nyertes pályázó érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy a nyertes pályázó a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, vagy

b) a Cstv. 49/A. § (4) bekezdés szerinti ajánlatot tévő pályázó a felszámoló által elrendelt ártárgyaláson neki felróható okból nem vesz részt, vagy a már megtett ajánlatától visszalép,

az ajánlati biztosítékot elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.

(7a)12 Ha az árverés eredménytelen, az árverési előleg teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi árverező részére vissza kell utalni. Ha az árverés eredményes, az árverési előleget az árverés nyertesénél a vételárba be kell számítani, a többi árverezőnek pedig az árverési előleg teljes összegét az eredményhirdetés napjától számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha azonban a szerződés az árverés nyertesének érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy az árverés nyertese a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg, az árverési előleget elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.

(8)13 Az elővásárlási jog gyakorlását [Cstv. 49/C. § (3) bekezdés] nem lehet az ajánlati biztosíték megfizetésétől függővé tenni.

3. § (1) A pályáztatás és az árverés során biztosítani kell a pályázók, illetve az árverésen részt vevők esélyegyenlőségét.

(2) A részletes pályázati feltételeket tartalmazó pályázati tájékoztatóba való betekintés lehetőségét a felszámolónak térítésmentesen biztosítania kell az érdeklődők, továbbá a hitelezők, illetve a hitelezői választmány számára, az erre szolgáló időpontokat a felszámoló a pályázati felhívásban teszi közzé. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó tájékoztatóról való másolat készítéséért a felszámoló költségtérítést számít fel. A pályázati tájékoztató megvásárlásából, illetve a másolatok készítéséből származó bevételt az értékesítési bevétel részeként kell elszámolni. A pályázaton való részvételt nem lehet a pályázati tájékoztató megvásárlásához kötni.

(3)14 A (2) bekezdésben említett pályázati tájékoztatóban részletezetett adatokról – a pályázók kérésére – további kiegészítő információ is adható, és a pályázók számára a vagyontárgyak megtekintésének lehetőségét is biztosítani kell, de oly módon, hogy az ne sértse az adós vállalkozás üzleti titkát. A vagyontárgyak megtekintésére szolgáló időpontokat vagy a megtekintési idő felszámolóval történő egyeztetésére vonatkozó figyelemfelhívást a felszámoló a pályázati felhívásban teszi közzé.

4. § (1)15 A kedvezőbb árbevétel és a foglalkoztatási szempontok érdekében a felszámolónak a telephelyet és annak berendezéseit együtt, önálló termelő egységhez kapcsolódó eszközönként vagy a cég vagyontárgyai egészét kell értékesítésre meghirdetnie, nyilvános pályázat vagy árverés útján. Az értékesítési hirdetményben, továbbá a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az önálló termelő egységként vagy a cég vagyontárgyai egészeként történő értékesítés sikertelensége esetén az eljárást a felszámoló eredménytelennek nyilvánítja, vagy pedig az értékesítési eljárást mely vagyoni elemekre nézve folytatja tovább. Ez utóbbi esetben a külön is értékesíthető vagyontárgyakat és azok becsértékét külön fel kell tüntetni. A vagyontárgyak becsértékét akkor is meg kell jelölni, ha azokon más-más jogosultnak van zálogjoga vagy több jogosult számára szolgál óvadékul.

(1a)16 Ha az adós törvényben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenységet folytat, az értékesítési hirdetmény és a pályázati dokumentáció szövegének tervezetét a felszámoló előzetesen, véleményezésre megküldi az engedélyező hatóság részére.

(2)17 Az értékesítési hirdetményben közzétett minimálár – az e §-ban meghatározott kivételekkel – nem lehet alacsonyabb a becsértéknél. A becsérték az aktuálisan megállapított likvidációs érték, figyelembe véve azt is, hogy a vagyontárgy a piaci folyamatok figyelembevételével rövid időszakon belül legyen értékesíthető.

(2a)18 A felszámoló a megismételt értékesítési eljárásban közzétett értékesítési hirdetményben a minimálárat a becsérték 70%-áig leszállíthatja, ha azt a hitelezői választmány, hitelezői képviselő – ha hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő megválasztására nem került sor, akkor a hitelezők követelésarányosan számított többsége, ha pedig az értékesítésre kerülő vagyonban van olyan vagyontárgy, amely a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítékkal van megterhelve, a biztosíték első ranghelyi jogosultja – a Cégközlönyben történő közzétételre történő megküldéséig írásban nem ellenzi. A vélelmezett hitelezői hozzájárulás megállapításakor a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezői igényeket kell számításba venni.

(2b)19 Ha a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítékok jogosultja nem kívánja a vagyontárgyat megvásárolni a Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében vagy 49/B. § (7) bekezdésében foglaltak szerint, a további megismételt értékesítési eljárásban a minimálár a (2a) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a becsérték 50%-áig – ezt követően a további megismételt értékesítési eljárásban a készletek, félkész termékek, követelések vagy a legfeljebb egymillió forint becsértékű tárgyi eszköz értékesítésekor a becsérték 35%-áig – csökkenthető.

(2c)20 Ha a megismételt vagy a további megismételt értékesítési eljárás megkezdése előtt olyan újabb értékbecslésre kerül sor, amely a becsértéket a korábbinál több mint 20%-kal kevesebb összegben állapítja meg, a felszámoló a minimálárat

a) a (2a) bekezdés szerinti esetben legfeljebb az új becsérték 80%-áig,

b) a (2b) bekezdés szerinti esetben legfeljebb az új becsérték 60%-áig – készletek, félkész termékek, követelések vagy a legfeljebb egymillió forint becsértékű tárgyi eszköz esetében 45%-áig –

szállíthatja le.

(2d)21 Az újabb értékbecslés szükségességének okát a felszámolónak az értékesítési hirdetményben meg kell jelölnie.

(2e)22 Ha a megismételt vagy az ezt követő további megismételt értékesítési eljárás megkezdése előtt készített újabb értékbecslés a becsértéket a korábbinál magasabb összegben állapítja meg, vagy a becsértéket legfeljebb 20%-kal csökkentett összegben állapítja meg,

a) a minimálár (2a) és (2b) bekezdés szerinti csökkentésénél, valamint

b) a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése és 49/B. § (7) bekezdése szerinti értékesítésnél

az újabb becsértéket kell figyelembe venni.

(2f)23 Eredménytelennek kell nyilvánítani az értékesítést, ha nem adtak be az értékesítési hirdetményben meghatározott feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot. Az értékesítés eredménytelenségének okát indoklással a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) Ha az ingatlan az adós és más személy közös tulajdonában van, a felszámoló megkeresi a tulajdonostársat (tulajdonostársakat), akik a pályázat kiírásáig, illetve az árverés kitűzéséig írásban, együttesen kérhetik a felszámolótól, hogy az egész ingatlant értékesítse, erre meghatalmazást adhatnak, amelyben meghatározhatják a tulajdonrészükre eső minimálárat, a vételár megfizetésének módját, az ingatlan vevő általi birtokbavételének feltételeit. Ilyen meghatalmazás hiányában a pályázatot csak az adós tulajdoni hányadára lehet meghirdetni, illetve az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.

(4) A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerinti ártárgyalást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni, amennyiben legalább egy érvényes ajánlat meghaladja a 10 000 000 forintot. A közjegyző az ártárgyalásról jegyzőkönyvet készít. Az ártárgyalás több fordulóban is lebonyolítható, ha a következő fordulóban legalább három pályázó részvétele biztosított oly módon, hogy az előző fordulóban tett utolsó vételi ajánlatuk egymástól legfeljebb 10%-kal tér el.

(5) Az adós tulajdonában levő üzletrészt nyilvános árverésen vagy pályázaton kell értékesíteni. Az árverési hirdetményről, illetve a pályázati felhívásról – a pályázat kiírásával, illetőleg az árverés kitűzésével egyidejűleg – az üzletrésszel érintett gazdálkodó szervezetet értesíteni kell. Az árverési jegyzőkönyv másolatát a felszámoló megküldi a cégbíróságnak is.

(6)24 Ha az átruházható értékpapírt a felszámoló befektetési szolgáltatások nyújtására jogosult befektetési vállalkozás vagy hitelintézet bevonása útján értékesíti, erre vonatkozóan a felszámolónak értékesítési limitárat, illetve értékesítési időtartamot kell meghatároznia. Ebben az esetben a nyilvános értékesítési módtól eltérő, de az átlátható és ellenőrizhető értékesítést biztosító szabályok is meghatározhatók. A hitelezői választmány, hitelezői képviselő – az említettek hiányában pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, illetve a Cstv. 37. § (2) bekezdése szerint a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított többsége – kérheti, hogy a felszámoló a limitárat, illetve az értékesítési időtartamot az ő hozzájárulásukkal állapítsa meg.

5. § (1)25 A vevő a vagyontárgy elszállításáról, illetve birtokbavételéről saját költségén köteles gondoskodni. Ha az értékesítési hirdetményben vagy a szerződésben az erre megszabott határidőt túllépi, a felszámoló a tárolásért, a vagyontárgy kezeléséért költségtérítést számol fel.

(2) A felszámoló az ingatlan őrzéséért költségtérítést számít fel, ha a vevő a birtokbavételre szabott határidőt túllépi.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint kapott költségtérítést a felszámoló az értékesítési bevételek részeként mutatja ki.

6. §26

7. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően kezdeményezett felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.

(1a)27 E rendeletnek a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit az annak hatálybalépésekor28 már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha még nem került sor a pályázati, illetve az árverési hirdetmény közzétételére.

(1b)29 E rendeletnek a felszámolási eljárásban az adós vagyonának nyilvános értékesítésére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet] megállapított 2. § (1), (2), (4), (4a), (5) és (6) bekezdését, 4. § (1), (1a), (2), (2a)–(2e) bekezdését és 5. § (1) bekezdését a 2017. november 15-én és az azt követően – a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet előírásai szerint – közzétételre megküldött értékesítési hirdetményre kell alkalmazni.

(2) E rendelet 6. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1

A 2. § (1) bekezdése a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 2. § (2) bekezdése a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § (3) bekezdése a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § (4a) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 2. § (5) bekezdése a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § (5) bekezdés a) pontja a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 2. § (5) bekezdés b) pontja a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2. § (5) bekezdés c) pontja a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 2. § (6) bekezdését a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 2. § (7) bekezdését a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 2. § (7a) bekezdését a 299/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

13

A 2. § (8) bekezdését a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 3. § (3) bekezdése a 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 28. § (2) bekezdését.

15

A 4. § (1) bekezdése a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § g)–h) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 4. § (1a) bekezdését a 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § i) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (2) bekezdése a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 4. § (2a) bekezdését a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 4. § (2b) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

20

A 4. § (2c) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

21

A 4. § (2d) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

22

A 4. § (2e) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

23

A 4. § (2f) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

24

A 4. § (6) bekezdése a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított, a 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 28. § (2) bekezdését.

25

Az 5. § (1) bekezdése a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 4. § j) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 6. §-t a 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

27

A 7. § (1a) bekezdését a 40/2012. (III. 14.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

28

A hatálybalépés időpontja 2012. április 13.

29

A 7. § (1b) bekezdését a 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.