BÜ BH 2009/238
BÜ BH 2009/238
2009.08.01.
A határőrségnek a rendőrségbe beolvadása miatt bekövetkezett jogszabályi változások nem eredményezik a katonai tanácsok előtt a korábban határőrök ellen indult – folyamatban levő – büntetőügyek más bíróságokhoz történő áttételét.
A Be. hatálybalépésére vonatkozó szabályai abban az esetben is irányadók, ha a hatálybalépését követően bármikor sor kerül az eljárási törvény újabb módosítására, és a jogalkotó a módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptető rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek [Btk. 122. §, Be. 470. §, 19. §, 17. §, 605. § (3) bek.].
P. J. határőr zászlós, és négy határőr tiszthelyettes, egy pénzügyőr főtörzsőrmester és hat polgári személy társa ellen hivatalos személy által, bűnszervezetben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt indult a megyei bíróság katonai tanácsa előtt büntetőeljárás.
A katonai tanács az ügyben 2004. november 9-én és 10-én tárgyalást tartott, majd az utóbbi napon meghozott – 38. sorsz. végzésével az Alkotmánybíróság 14/2004. számú határozatára figyelemmel az eljárást felfüggesztette.
Ezt követően az ügy újként iktatására nem került sor.
A 2008. január 14-én meghozott és valamennyi vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett végzésével a katonai tanács – a Btk. 122. §-a (1) bekezdésének és a Be. 470. § (1) bekezdés c) pontjának 2008. január 1-jétől történt módosítására figyelemmel – miután a Határőrség a Rendőrségbe beolvadt, ekként a határőrök rendőri állományba kerültek, a rendőrök ellen pedig a katonai büntetőeljárásnak kizárólag katonai bűncselekmény (Btk. XX. Fejezete) miatt van helye, a vád tárgyát azonban nem katonai bűncselekmények képezik, hatáskörének hiányát állapította meg és a „felfüggesztett büntetőügyet” a megyei bírósághoz tette át.
A megyei bíróság a 2008. március 28-án meghozott, és 2008. június 6-án jogerőre emelkedett végzésével megállapította, hogy az eljárás lefolytatására nem illetékes, majd az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett az ítélőtábla útján a Legfelsőbb Bírósághoz felterjesztette.
Álláspontja szerint a Be. 605. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel az ügyben az eljárást a megyei bíróság katonai tanácsának kell lefolytatnia miután a vádirat a katonai tanácshoz 2008. január 1-je előtt érkezett.
A Katonai Főügyészség a katonai tanács kijelölését indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság – a megyei bíróság és a katonai főügyészség jogi álláspontjával egyetértve – az eljárásra a megyei bíróság katonai tanácsának kijelölését találta indokoltnak.
Azt helytállóan rögzítette az elsőfokon eljáró katonai tanács, hogy a Btk. 122. § (1) bekezdésének és a Be 470. § (1) bekezdés c) pontjának módosítására [az alapvetően az 1994. évi XXXIV. törvényt, de a Be.-t is módosító 2007. évi XC. tv. 21. § (1) bekezdésének a) és k) pontja] figyelemmel a 2008. január 1-jétől a Határőrség beolvadása miatt rendőri állományba került határőrök tekintetében a katonai tanácsok hatásköre a rendőrökre vonatkozó – szűkebb – szabályozás szerint alakul.
A megelőző jogi helyzetben ugyanis katonai büntetőeljárásnak volt helye a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai által a szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt is.
Ezzel szemben a katonák [Btk. 122. § (1) bekezdés] közül kizárólag a rendőrök tekintetében a szolgálati helyen, vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények 2008. január 1-je előtt sem tartoztak és jelenleg sem tartoznak katonai büntetőeljárás hatálya alá.
Azonban helyesen mutatott rá a megyei bíróság, hogy a Határőrségnek a Rendőrségbe beolvadása miatt bekövetkezett jogszabályi változtatások nem eredményezhetik a katonai tanácsok előtt korábban a határőrök ellen indult büntetőügyek áttételét.
A töretlen bírói gyakorlat szerint ugyanis a Be. hatálybalépésre vonatkozó szabályai abban az esetben is irányadók, ha a hatálybalépést követően bármikor sor kerül a Be újabb módosítására, és a jogalkotó a módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptető rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek.
A Be. vonatkozó rendelkezéseinek módosításához kapcsolódóan ilyen, eltérő rendelkezés nem született.
A Be. hatályba léptető rendelkezései szerint pedig [605. § (3) bekezdés] az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatályba lépése előtt a bíróságra érkeztek. Kivételt csak a jelen ügyben nem érintett, hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárások képeznek.
Mivel a katonai tanács az ügyben már tárgyalást is tartott, kiegészítőleg utalni kell arra is, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatos speciális szabályozás hiányában sem kerülhetett volna sor az ügy áttételére.
Kétségtelen, hogy az általános szabályok szerint a bíróságok hatáskörüket és illetékességüket hivatalból vizsgálják (Be. 19. §-a). Azonban a tárgyalás megkezdése után áttételnek már csak akkor van helye, ha az ügy elbírálása a bíróság hatáskörét meghaladja, vagy katonai büntetőeljárás alá tartozik, illetőleg a Be. 17. §-ának (5) és (6) bekezdése szerint az ügy elbírálására más bíróság illetékes [Be. 308. §-ának (1) bekezdése].
A magasabb, vagy kizárólagos hatáskörű bíróságok későbbi „hatáskör vesztése” tehát sem polgári büntető bíróságnál, sem a polgári bíróságok szervezetébe másfél évtizede integrálódott katonai tanácsoknál nem indokolhatja a tárgyalás megkezdése utáni áttételt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú eljárásra a megyei bíróság katonai tanácsát jelölte ki.
(Legf. Bír. Bkk. I. 637/2008.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás